Ϸվ

Index
őő
öٰő
Teljes szöveg
Eljárás :
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-0528/2018

Viták :

Szavazatok :

PV15/11/2018-5.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0460

Elfogadott szövegek
PDF138kWORD50k
2018. november 15., Csütörtök-Strasbourg
Az emberi jogi helyzet Kubában
P8_TA(2018)0460RC-B8-0528/2018

Az Európai Parlament 2018. november 15-i állásfoglalása a kubai emberi jogi helyzetről ()

Az Európai Parlament,

–tekintettel a Kubáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kubáról szóló 2004. november 17-i(1), az EU kubai kormánnyal kapcsolatos álláspontjáról szóló 2006. február 2-i(2), a Kubáról szóló 2007. június 21-i(3), a Kubában meggyőződésük miatt bebörtönzött személyekről szóló 2010. március 11-i(4), valamint az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2017. július 5-i(5) állásfoglalására, valamint a Parlament hozzájárulására,

–tekintettel arra, hogy 2018. április 19-én a kubai nemzetgyűlés Miguel Díaz-Canelt választotta meg elnöknek,

–tekintettel a Kubában történt erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó ENSZ-bizottság 2017. március 17-én kiadott megállapításaira,

–tekintettel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja által a munkacsoport 2018. augusztus 20. és 24. között tartott 82. ülésén elfogadott, az Amnesty International által lelkiismereti fogolynak tekintett Ariel Ruiz Urquioláról szóló, 59/2018. sz. véleményre,

–tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2013 májusában és 2018 májusában elvégzett, Kubával kapcsolatos egyetemes időszakos felülvizsgálatokra,

–tekintettel a Human Rights Watch Kubáról szóló 2017. évi jelentésére, valamint az Amnesty International amerikai kontinenssel foglalkozó igazgatója, Erika Guevara-Rosas által az új kubai igazgatás 100 napjáról szóló, 2018. július 27-én tett nyilatkozatra,

–tekintettel az Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Kubai Bizottsága (CCHRNC) havi nyilatkozataira,

–tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az egyéb nemzetközi emberi jogi szerződésekre és eszközökre,

–tekintettel Kuba alkotmányára,

–tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelynek Kuba részes fele,

–tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.mivel az emberi jogok részét képezik az Unió politikai párbeszédeinek, valamint az együttműködési és kereskedelmi megállapodásoknak; mivel az emberi jogok – köztük a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok – oszthatatlanságának az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzését kellene képeznie Kubával fenntartott kapcsolataiban;

B.mivel 2017. július 5-én a Parlament hozzájárulását adta az EU és Kuba közötti, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodáshoz; mivel a megállapodás komoly aggodalmaknak ad hangot a kubai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, és felfüggesztési záradékot tartalmaz az emberi jogi rendelkezések megsértésének esetére;

C.mivel az EU és Kuba közötti, az EU emberi jogi különleges képviselője által vezetett emberi jogi párbeszéd 2015-ben kezdetét vette; mivel 2018. október 9-én az EU és Kuba közötti negyedik emberi jogi párbeszédben részt vevő felek egyebek mellett a polgárok közügyekben való részvételének kérdésével is foglalkoztak, többek között a közelmúltbeli választási folyamatokkal összefüggésben, valamint megtárgyalták az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve az emberijog-védők és a civil társadalom más ágazatai szabad egyesüléshez, véleménynyilvánításhoz és a közéletben való részvételhez való jogával kapcsolatos kérdéseket; mivel a Parlament számára nem egyértelmű, hogy ez a találkozó bármilyen tekintetben döntő erejű volt-e; mivel az emberi jogi párbeszéd elindítása, valamint Kubának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába történő, a 2017–2019-es időszakra szóló újraválasztása ellenére a kubai emberi jogi helyzet tekintetében nem történt kézzelfogható előrelépés; mivel a politikai párbeszédbe bele kell tartoznia a civil társadalommal és az ellenzékkel korlátozások nélkül folytatott, közvetlen és intenzív párbeszédnek is;

D.mivel a kubai kormány továbbra is elutasítja annak elismerését, hogy az emberi jogok nyomon követése törvényes tevékenység, és jogilag nem ismeri el a helyi emberi jogi csoportokat;

E.mivel 2019. február 24-én alkotmányos népszavazásra kerül sor; mivel az új alkotmány létrehozásának folyamatába nem tartozik bele a megfelelő nemzeti szintű konzultáció, ami biztosítja, hogy a Kommunista Párt megőrizze vezető szerepét a társadalomban anélkül, hogy bevezetnék a többpártrendszert, valamint biztosítanák az alapvető szabadságokat és a politikai és polgári jogokat, ezáltal megerősítve a állami tulajdon központosított rendszerét és az ellenőrzött gazdaságot; mivel az egypártrendszer a 3. cikk szerint „visszavonhatatlan”, a 224. cikk pedig kimondja, hogy a jelenlegi és a jövőbeli generációk nem változtathatják meg a szocializmus, valamint a jelenlegi politikai és társadalmi rendszer visszavonhatatlanságát; mivel a tervezetben egyéb rendkívül aggasztó rendelkezések is szerepelnek;

F.mivel Kubában a független újságírókat, békés másként gondolkodókat és az emberi jogi visszaéléseket dokumentáló emberijog-védőket, akik többnyire a demokratikus ellenzék tagjai, üldözik, önkényesen fogva tartják vagy börtönben tartják; mivel a CCHRNC szerint 2018 októberében kétségtelenül politikai okokból legalább 202 békés másként gondolkodót és független civil társadalmi aktivistát tartóztattak le önkényesen rövid távra, miközben a véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és a politikai egyesüléshez való alapvető jogaikat gyakorolták;

G.mivel az egyik ilyen személy Dr. Eduardo Cardet, a Keresztény Felszabadítási Mozgalom nemzeti koordinátora, akit a véleménynyilvánításhoz való jogának békés gyakorlása miatt három év börtönbüntetésre ítéltek; mivel 2016 novemberében Miamiból visszatérve tartóztatták le; mivel Dr. Cardetet, akit lelkiismereti fogolynak tekintenek, Holguínban, a „Cuba SI” börtönben egy magánzárkában tartják fogva, ahol családja nem látogathatja, és nem fogadhat telefonhívásokat;

H.mivel Tomás Núñez Magnetariaga, a „Kubai Hazafias Unió” (Unión Patriótica de Cuba, UNPACU) nevű nem hivatalos politikai ellenzéki csoport tagja 62 napos éhségsztrájkot folytatott, és 2018. október 15-én a nemzetközi nyomásnak köszönhetően szabadon engedték; mivel Magdariaga urat egy állami tisztviselő állítólagos megfenyegetése vádjával ítélték el, ám a tisztviselő végül beismerte, hogy koholt vádakról volt szó; mivel ügye az eltérő nézetek elhallgattatására irányuló kísérletek újabb ékes példája;

I.mivel 2018 októberében a „Nők fehérben” mozgalom ismételten a politikai elnyomás legfőbb áldozatává vált, és az ország számos tartományában folytatódott az elnyomás a totalitarianizmus ellen küzdők egyesült fóruma (FANTU) több tagja ellen;

J.mivel minden kubai foglyot humánus bánásmódban kell részesíteni; mivel a kubai kormány nem engedi, hogy a független emberi jogi csoportok bejussanak a börtönökbe; mivel a kubai polgárok számára nem biztosítottak az eljárási garanciák, például az illetékes és pártatlan bíróság általi, tisztességesés nyilvános meghallgatásokhoz való jog; mivel a feltételesen szabadlábra helyezett foglyokat a hatóságok gyakran zaklatják;

K.mivel az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja egyértelműen kijelentette, hogy az önkényes fogva tartások kubai áldozatai jogosultak arra, hogy jogorvoslatért forduljanak a kormányhoz, amelybe beletartozik a helyreállítás, a kártérítés, a rehabilitáció, a kárpótlás, valamint az arra vonatkozó garanciák, hogy az eset nem ismétlődik meg;

L.mivel vannak arra utaló jelek, hogy Kubában jobban tiszteletben tartják a vallásszabadságot; mivel a kubai hatóságok ugyanakkor még mindig nagyon korlátozóak a keresztény templomok építése vagy újjáépítése tekintetében; mivel Kubában az egyház fokozatosan a legnagyobb civil társadalmi szereplővé és kulcsfontosságú szociális szolgáltatóvá vált, tevékenységeit azonban továbbra is a hatóságok szigorú ellenőrzése mellett folytathatja;

M.mivel a Kubával való szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok célja az Unió szemszögéből az, hogy elősegítsék, hogy a politikai reformok valamennyi polgár várakozásainak megfelelően haladjanak előre az országban; mivel a gazdasági és kereskedelmi liberalizációnak lehetővé kell tennie az ország számára, hogy fokozatosan elmozduljon a kubai lakosság által nagyra értékelt és igényelt olyan értékek felé, mint a szabad közösségi terek, az együttélés, a technológia és a kommunikáció;

N.mivel az Európai Parlament három alkalommal ítélte oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat kubai aktivistáknak: 2002-ben Oswaldo Payának, 2005-ben a „Nők fehérben” mozgalomnak, 2010-ben pedig Guillermo Fariñasnak; mivel továbbra is rendszeresen előfordul, hogy a Szaharov-díjasok nem hagyhatják el az országot, és nem vehetnek részt nemzetközi eseményeken;

O.mivel a Parlament számos alkalommal kérte, hogy hivatalos küldöttséget indíthasson Kubába; mivel a kubai hatóságok minden alkalommal megtagadták az országba való belépést, még a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás elfogadását követően is;

1.határozottan elítéli a kubai békés másként gondolkodók, független újságírók, emberi jogi jogvédők és a politikai ellenzék tagjainak önkényes fogva tartását, üldözését és zaklatását, valamint az ellenük intézett támadásokat; felszólít e fellépések azonnali beszüntetésére és valamennyi politikai fogoly, köztük Eduardo Cardet és mindazok azonnali szabadon bocsátására, akiket kizárólag a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához való joguk gyakorlása miatt tartanak önkényesen fogva;

2.sürgeti az uniós tagállamokat, az EKSZ-t és annak Kubában működő küldöttségét, hogy határozottan tartsák tiszteletben a Kubával kapcsolatos alapelveiket és politikáikat, és tegyenek meg minden szükséges lépést a fent említett személyek szabadon bocsátása és a politikai ellenzék tagjait és az emberi jogi jogvédőket érő zaklatás azonnali beszüntetése érdekében, valamint hogy nyújtsanak segítséget és védelmet ez utóbbiak számára;

3.felszólítja a kubai hatóságokat, hogy javítsák a börtönkörülményeket és a fogvatartottakkal való bánásmódot, és tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogi csoportok és független kubai szervezetek számára, hogy hozzáférhessenek az ország börtöneihez; hangsúlyozza, hogy a kubai másként gondolkodók eszményeik és békés politikai tevékenységük miatti bebörtönzése ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával;

4.sajnálja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló, elfogadott megállapodás ellenére az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos helyzet nem javult; felszólít az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban meghatározott kötelezettségek teljesítésére, különösen az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása tekintetében; hangsúlyozza, hogy e megállapodás sikere annak végrehajtásától és betartásától függ;

5.emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás rendelkezik a megállapodásnak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén történő felfüggesztéséről; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió kövesse szorosan nyomon az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását Kubában a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás végrehajtása során, és erről rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek; felkéri Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, hogy a plenáris ülésen tájékoztassa részletesen a Parlamentet a fent említett követelmény teljesítése érdekében tett konkrét lépésekről;

6.sürgeti a kubai kormányt, hogy alakítsa át emberi jogi politikáját oly módon, hogy azt az emberi jogok nemzetközi jogához igazítja, és tegye lehetővé bármiféle korlátozás előírása nélkül a politikai és társadalmi életben való aktív részvételt valamennyi civil társadalmi és ellenzéki politikai szereplő számára; felszólítja Kubát, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, valamint fakultatív jegyzőkönyveik ratifikálása révén erősítse meg „az emberi jogok előmozdítása és védelme terén a legmagasabb szintű normák fenntartására” irányuló szándékát;

7.emlékezteti a kubai hatóságokat, hogy a mozgás és a gyülekezés szabadságát a nemzetközi emberi jogi jogszabályok garantálják, és ez a szabadság kiterjed az aktivistákra és a demokratikus ellenzék tagjaira is;

8.határozottan elítéli a 349. sz. rendelet elfogadását, amely aláássa a művészi szabadsághoz való jogot Kubában; felszólítja a kubai hatóságokat, hogy 2018 decemberi hatályba lépését megelőzően hozzanak megfelelő jogalkotási intézkedéseket a 349. sz. rendelet hatályon kívül helyezése érdekében; hangsúlyozza, hogy a művészi kifejezés szabadsága kulcsfontosságú az életképes és élénk kulturális ágazat szempontjából, amely munkahelyeket teremthet, kulturális iparágakat fejleszthet ki és dinamizálhatja a kulturális örökséget;

9.felhívja a kubai kormányt, hogy hagyjon fel az internetes cenzúra gyakorlatával, és ne blokkolja az internetes oldalakat pusztán a politikai kritika és az információkhoz való hozzáférés korlátozása érdekében;

10.teljes mértékben támogatja az ENSZ kubai erőszakos eltűnésekkel foglalkozó bizottságának 2017. március 17-i megállapításait, amelyek arra ösztönzik Kubát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket igazságszolgáltatási rendszere teljes függetlenségének biztosítására, valamint a párizsi elvekkel összhangban hozzon létre egy független Nemzeti Emberi Jogi Intézményt;

11.komoly aggodalmának ad hangot az új alkotmánytervezet és a 2019 februárjára tervezett népszavazás kapcsán; hangsúlyozza, hogy az egész folyamat nélkülözi a befogadást, a toleranciát, valamint az alapvető polgári és politikai jogok tiszteletben tartását, amelyek garantálhatnák a demokratikus alkotmányos folyamatot; e tekintetben ismét emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a pluralista demokráciába való átmenet ösztönzése, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása, bevonva valamennyi érintett szereplőt, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően, továbbá a tartós gazdasági fellendülés támogatása, amely a kubai lakosság életszínvonalának javítását célozza, a kubai nép törekvéseinek megfelelően; felkéri az érintett kubai hatóságokat, hogy az új alkotmányban írjanak elő szabad és pluralista választásokat;

12.sürgeti az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy segítsék a teljes mértékben demokratikus, valamennyi polgár alapvető jogait tiszteletben tartó rendszerbe való kubai gazdasági és politikai átmenetet; támogatja a különböző uniós külpolitikai eszközök, különösen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének alkalmazását a kubai civil társadalommal és a békés kubai átmenetet támogatókkal folytatott uniós párbeszéd megszilárdítása érdekében;

13.felhívja a kubai hatóságokat, hogy töröljék el a halálbüntetést minden bűncselekmény vonatkozásában; moratóriumra szólít fel a halálbüntetés végrehajtására vonatkozóan e jogi módosítás hivatalos elfogadásáig; kéri valamennyi halálos ítélet felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolódó tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak, és hogy a jövőben egyetlen kivégzésre se kerülhessen sor;

14.felszólítja a kubai kormányt, hogy tegye lehetővé az egyházak számára, hogy szociális gondozói tevékenységüket szabadon gyakorolhassák a kubai társadalomban; felszólít a vallás és a lelkiismeret szabadságának teljes körű biztosítására;

15.felhívja Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, hogy ismerje el a kubai kormánnyal szembeni politikai ellenzék létezését, és támogassa annak az EU és Kuba közötti politikai párbeszédbe való bevonását; emlékezteti az európai intézményeket, hogy a civil társadalom és a Szaharov-díjjal kitüntetett személyek Kuba demokratizálódásának kulcsszereplői, akiket meg kell hallgatni és a kétoldalú kapcsolatok keretében figyelembe kell venni; ebben az értelemben felhívja az uniós tagállamok valamennyi képviselőjét, hogy látogatásaik során vessék fel emberi jogi aggályaikat a kubai hatóságoknak, és az uniós emberi jogi politika belső és külső koherenciájának biztosítása érdekében találkozzanak a Szaharov-díj kitüntetettjeivel;

16.mélységesen sajnálja, hogy a kubai hatóságok nem tették lehetővé az európai parlamenti bizottságok, küldöttségek és egyes képviselőcsoportok számára, hogy meglátogassák Kubát annak ellenére, hogy a Parlament egyetértését adta a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodáshoz; felhívja a hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyék lehetővé az országba való belépést, beleértve a sziget az alkotmányos népszavazás 2019. február 24-én esedékes megtartása időpontjában való meglátogatásának lehetőségét is;

17.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Kuba Nemzetgyűlésének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a CELAC-országok kormányainak.

(1) HL C 201. E, 2005.8.18., 83. o.
(2) HL C 288. E, 2006.11.24., 81. o.
(3) HL C 146. E, 2008.6.12., 377. o.
(4) HL C 349. E, 2010.12.22., 82. o.
(5) HL C 334., 2018.9.19., 99. o.

Utolsó frissítés: 2020. február 6.Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat