Ϸվ

Index
őő
öٰő
Teljes szöveg
Eljárás :
A dokumentum állapota a plenáris üléen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0068/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0068/2019

Viták :

Szavazatok :

PV13/02/2019-8.15
CRE13/02/2019-8.15
PV17/04/2019-8.14
CRE17/04/2019-8.14

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0097
P8_TA(2019)0406

Elfogadott szövegek
PDF325kWORD75k
2019. április 17., Szerda-Strasbourg
DzééԲüé program ***I
P8_TA(2019)0406A8-0068/2019
ÁáڴDzá
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalása a DzééԲüé program létrehozásáról szóló ܰó貹 parlamenti é ٲá rendeletre irányuló javaslatról ( – C8-0235/2018 – )

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–tekintettel a Bizottság Parlamenthez é Tanácshoz intézett javaslatára (),

–tekintettel az Európai Unió működééről szóló szerződé 294. cikkének (2) bekezdéére, 81. cikkének (1) é (2) bekezdéére é 82. cikkének (1) bekezdéére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0235/2018),

–tekintettel az Európai Unió működééről szóló szerződé 294. cikkének (3) bekezdéére,

–tekintettel az Európai Gazdasági é Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(1),

–a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–tekintettel elnöke által a bizottsági elnökökhöz intézett, 2019. január 25-i levélre, amely felvázolja a Parlament megközelítéét a többéves pénzügyi keretbe tartozó, 2020 utáni ágazati programokra vonatkozóan,

–tekintettel a Tanács által az Európai Parlament elnökéhez intézett, 2019. április 1-i levélre, amelyben megerősíti a társjogalkotók által a tárgyalások során kialakított közös értelmezét,

–tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–tekintettel a Jogi Bizottság é az Állampolgári Jogi, Bel- é Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–tekintettel a Jogi Bizottság é az Állampolgári Jogi, Bel- é Igazságügyi Bizottság jelentéére, valamint a Költségvetéi Bizottság, a Költségvetéi Ellenőrző Bizottság é a Nőjogi é Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0068/2019),

1.elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkézítée” című, 2018. március 14-i állásfoglalására(3); ismét támogatását fejezi ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság é civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították ܰó貹 hozzáadott értéküket, é kitartó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében; megismétli, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb é nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezéére; felhív ezért a meglévő szakpolitikák támogatásának folytatására, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezére álló források növeléére, valamint az újabb kötelezettségek további pénzügyi eszközökkel való párosítására;

3.felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak é a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 178. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2019. február 13-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0097).
(3)2Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2019. április 17-én került elfogadásra a DzééԲüé program létrehozásáról szóló (EU) 2019/... ܰó貹 parlamenti é ٲá rendelet elfogadására tekintettel
P8_TC1-COD(2018)0208

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működééről szóló szerződére é különösen annak 81. cikke (1) é (2) bekezdéére, összefüggében a 82.cikke (1)bekezdéével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldéét követően,

tekintettel az Európai Gazdasági é Szociális Bizottság véleményére(1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződé 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönbözteté tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők é a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3.cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek é népei jólétének előmozdítása”, é hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális é nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzéét é további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok é alapelvek még határozottabban megerősítették é rögzítették.

(2)Ezeket a jogokat é értékeket továbbra is aktívan ápolni é védeni kell, valamint elő kell mozdítani é érvényesíteni kell, továbbá meg kell osztani ▌a polgárok é népek között, é az ܰó貹 projektben központi szerepet kell számukra biztosítani, mivel á tagállamban e jogok é értékek védelmének sérülée káros hatással lehet az Unió egézére. Ezért az ܰó貹 ܲԾó költségvetében létre kell hozni egy új DzééԲüé, Jogok é Értékek Alapot, amely a Polgárok, egyenlőség, jogok é értékek programból, valamint a DzééԲüé programból áll. Amikor az ܰó貹 társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás é a megosztottság terheivel, valamint a független civil társadalom mozgásterének csökkenéével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük é megvédjük a jogérvényesülét, a jogokat é az ܰó貹 értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható é közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi é gazdasági életére nézve. A DzééԲüé program az új alap rézeként továbbra is támogatni fogja a jogállamiságon, a bírói kar függetlenségén é pártatlanságán, a kölcsönös elismeréen é a kölcsönös bizalmon, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréen é a határokon átnyúló együttműködéen alapuló ܲԾó igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztéét. A Polgárok, egyenlőség, jogok é értékek program egyesíti majd az 1381/2013/EU ܰó貹 parlamenti é ٲá rendelettel(3) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség é polgárság programot, valamint a 390/2014/EU ٲá rendelettel(4) létrehozott Európa a polgárokért programot (a továbbiakban: az őDzǰ).

(3)A DzééԲüé, Jogok é Értékek Alap, valamint két mögöttes programja ▌a közös értékeink, az egyenlőség, jogaink é gazdag sokszínűségünk fenntartásához é éé԰ítééhez hozzájáruló személyekre é szervezetekre összpontosít. A végső cél egy jogokra éüő, egyenlő, nyitott, pluralista, inkluzív é demokratikus társadalom gazdagítása é fenntartása. Ez magában foglalja a kulcsfontosságú szereplőként jelen lévő éé԰ é erős civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil é társadalmi rézvételének bátorítását, valamint a közös éé𾱲԰, történelmünkön é emlékezetünkön alapuló ܰó貹 társadalom gazdag sokszínűségének áDZáá. Az Európai Unióról szóló szerződé 11. cikke előírja, hogy az ܲԾó ԳééԲ nyitott, átlátható é rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, é a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok é az érdekképviseleti szervezetek az Unió á tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, é azokat nyilvánosan megvitathassák.

(4)Az Európai Unió működééről szóló szerződé (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térség megteremtééről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat é a tagállamok eltérő jogrendszereit é jogi hagyományait. A jogállamiság, az alapvető jogok é a demokrácia Unión belüli tiszteletben tartása é előmozdítása a Szerződéekben foglalt valamennyi jog é kötelezettség fenntartásának, valamint az emberek Unióba vetett bizalmának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok é jogrendszereik közötti kölcsönös bizalom biztosításában. Ezért az Unió intézkedéeket fogadhat el a polgári é büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködé kialakítása céljából ▌. A jog érvényesüléén alapuló ܰó貹 térség továbbfejlesztée során valamennyi szinten biztosítani kell é elő kell mozdítani az alapvető jogok, valamint közös alapelvek é értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönbözteté tilalmát é az egyenlő bánásmódot a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján, a szolidaritást, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges hozzáférét, a jogállamiságot, a demokráciát é a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(5)A finanszírozás továbbra is a Szerződéek által 𲵳󲹳ádzdzٳ ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéeket többek között egy rugalmas é hatékony DzééԲüé program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezéét é végrehajtását. A programot felhasználóbarát módon kell végrehajtani (például felhasználóbarát pályázati é jelentétételi eljárással) é törekedni kell a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettségre. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a program a kedvezményezettek összes típusa számára elérhető legyen.

(6)A szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térség mindenki számára történő fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári é büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésel kapcsolatos intézkedéeket fogad el az ítéletek é bírósági határozatok kölcsönös elismeréének elvére alapozva, amely az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülée óta az Unión belüli igazságügyi együttműködé sarokköve. A kölcsönös elismeré a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítéére irányuló intézkedéeket fogadtak el a kölcsönös elismeré megkönnyítée é a kölcsönös bizalom növelée céljából. A gazdasági növekedé biztosításához é a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesüléén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét. Ugyanakkor a jog érvényesüléén alapuló, jól működő ܰó貹 térség é a hatékony, független é minőségi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a fokozott kölcsönös bizalom kiemelkedően fontosak a virágzó belső piac é az Unió közös értékeinek megőrzée szempontjából.

(6a) Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférének magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezéére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független é pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.

(7)A jogállamiság éٲ tiszteletben tartása é előmozdítása alapvető fontosságú a bel- é igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerére éüő, polgári é büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködé szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdéében é az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezée. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének é hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéek támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári é büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéhez. A bírói függetlenség é pártatlanság a tisztességes tárgyaláshoz való jog lényegi eleme é kulcsfontosságú az ܰó貹 értékek védelme szempontjából. Továbbá az eljárásokra vonatkozó ézszerű határidőkkel működő hatékony igazságszolgáltatás a jogbiztonságot szolgálja valamennyi érintett fél számára.

(8)Az Európai Unió működééről szóló szerződé 81. cikke (2) bekezdéének h) pontja é 82. cikke (1) bekezdéének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyézek é az igazságügyi alkalmazottak képzéét az ítéletek é bírósági határozatok kölcsönös elismeréének elvén alapuló polgári é büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködé javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzée fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezé jöjjön létre a jogállamiság é az alapvető jogok végrehajtásának é érvényesítéének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesüléén alapuló ܰó貹 térség kiépítééhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog megkülönböztetétől mentes, helyes é egységes alkalmazásának szavatolása az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom é egyetérté biztosítása. A program által támogatott képzéi tevékenységeknek a képzéi szükségletek egyértelmű felméréein kell alapulniuk, magas szintű képzéi módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást é hálózatépítéi elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. Az ilyen tevékenységeknek magukban kell foglalniuk a jogi terminológiával, a polgári é büntetőjoggal, az alapvető jogokkal, a kölcsönös elismerésel é az eljárásjogi biztosítékokkal kapcsolatos képzét. E képzéeknek ki kell terjedniük a gyakran megkülönböztetét elszenvedő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – például a nők, a gyermekek, a kisebbségek, az LMBTQI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak vagy az intim kapcsolaton belüli erőszak é a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai – előtt álló kihívásokkal é akadályokkal foglalkozó, bírák, ügyvédek é ügyézek számára kínált képzéekre. E képzéi tanfolyamokat az ilyen személyeket képviselő vagy segítő szervezetek é amennyiben lehetséges ilyen személyek közvetlen bevonásával kell megszervezni. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, ösztönözni kell a női bírákat, ügyézeket é egyéb jogi szakembereket a képzéi tevékenységekben való rézvételre.

(8a)E rendelet alkalmazásában a „bírák, ügyézek é igazságügyi alkalmazottak” kifejezét kiterjesztően kell értelmezni, hogy magában foglalja a bírákat, ügyézeket, bírósági é ügyézségi alkalmazottakat, továbbá az igazságszolgáltatás területével kapcsolatban tevékenykedő vagy az igazságszolgáltatásban másként rézt vevő egyéb jogi szakembereket nemzeti meghatározásuktól, jogállásuktól é a belső szervezettől függetlenül, például ügyvédeket, közjegyzőket, bírósági végrehajtókat vagy végrehajtási tisztviselőket, fizetéképtelenségi szakértőket, jogi közvetítőket, bírósági tolmácsokat é fordítókat, bírósági szakértőket, bünteté-végrehajtási alkalmazottakat é pártfogó felügyelőket.

(9)Az igazságügyi képzében különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi é közigazgatási hatóságai, a tudományos ԳééԲ, az igazságügyi képzéért felelős nemzeti szervek, az ܰó貹 szintű képzéi szervezetek vagy hálózatok, illetve az ܲԾó jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák é ügyézek képzée területén valamilyen általános ܰó貹 érdekű cél eléréére törekvő szerveknek é szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzéi Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak é Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) é az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyézeknek é igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban ܰó貹 vonatkozású képzéi programok előmozdításában, é ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott ▌munkaprogramokban 𲵳󲹳ádzdzٳ eljárásokkal é kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(10)A programnak támogatnia kell az igazságügyi képzében kulcsfontosságú szerepet betöltő EJTN éves munkaprogramját. Az EJTN különleges helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan ܲԾó szintű hálózat, amely a tagállamok igazságügyi képzéi szerveit fogja össze. Egyedülállóan alkalmas arra, hogy az összes tagállamra kiterjedő cseréket szervezzen az új é tapasztalt bírák é ügyézek számára, valamint koordinálja a nemzetközi igazságügyi szervek által az ܲԾó jogra vonatkozó képzéek szervezée é a bevált képzéi gyakorlatok ösztönzée terén végzett munkát. Az EJTN továbbá ܲԾó szinten, költséghatékony módon szervezett, kiváló minőségű képzéeket is biztosít. Ezen túlmenően a tagjelölt országok igazságügyi képzéi szerveit is magában foglalja, megfigyelő tagokként. Az Európai Igazságügyi Képzéi Hálózat éves jelentéének tartalmaznia kell a biztosított képzéekkel kapcsolatos, személyzeti kategóriák szerint is lebontott információkat.

(11)A program keretében teendő intézkedéeknek támogatniuk kell a polgári é büntetőügyekben hozott bírósági határozatok é ítéleteket bővített kölcsönös elismeréének elvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint azon jogszabályok közelítéét, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok ▌közötti - többek között elektronikus úton történő - 𲵲üٳٳűöé. A programnak támogatnia kell továbbá a polgári é kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét A programnak elő kell továbbá mozdítania ▌a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítét, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól é hatékonyan működő bírósági é bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködére vonatkozó ܲԾó jog hatékony végrehajtásának é gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK ٲá határozattal létrehozott, polgári é kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működéét. Büntetőügyekben a programnak hozzá kell járulnia a bírósági ítéletek é határozatok az Unió egézén belüli kölcsönös elismeréét biztosító szabályok é eljárások előmozdításához é végrehajtásához. Meg kell könnyítenie az együttműködét é hozzá kell járulnia a megfelelő együttműködé é a kölcsönös bizalom előtti akadályok megszüntetééhez. A programnak ezenkívül hozzá kell járulnia az igazságszolgáltatás igénybevételének javításához azáltal, hogy előmozdítja é támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a gyanúsítottak é vádlottak eljárási jogait a büntetőeljárásokban.

(12)Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdéének, a Charta 24. cikkének, é a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedéek végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető é polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedéekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekeknek, a bebörtönzött szülők gyermekeinek é olyan gyermekeknek a védelmét is, akik büntetőeljárás gyanúsítottjai vagy vádlottjai.

(13)A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az ܲԾó joggal – különösen a Charta hatályával é alkalmazásával – kapcsolatos képzéi tevékenységeket, amelyek a bírákat é más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéeiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelé jelentőségét, többek között a politikai döntéhozók, a jogi szakemberek é maguk a jogosultak körében, nemzeti é ܲԾó szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítée érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól é jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek DzԲٰdzáá.

(14)Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, amihez elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való 𲵰üöԲöٱéԳٱ hozzáféré jogának biztosítása mindenki számára. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesüléének megkönnyítée érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térség megfelelő működééhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy a nemzeti, regionális é helyi szintű igazságügyi hatóságoktól é jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás. Támogatni kell különösen azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik az igazságszolgáltatáshoz való tényleges é egyenlő hozzáférét a gyakran hátrányos megkülönböztetében rézesülő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára. Támogatni kell a civil társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenységeit, például a hálózatépítét, a peres eljárásokat, a kampányokat, a kommunikációt é más felügyeleti tevékenységeket. Ebben az összefüggében az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő é a civil társadalmi szervezetknek dolgozó jogi szakembereknek szintén fontos szerepük van.

(15)Az EUMSZ 8. é 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség ééԲíéé é a megkülönbözteté tilalmával kapcsolatos célkitűzéek általános ééԲíéé ▌. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősíti a fogyatékossággal élő személyek teljes körű jogi cselekvőképességhez é az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való jogát. A program időközi é végső értékelée során értékelni kell a nemek közötti egyenlőség hatásait, é azt, hogy a program milyen mértékben járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez, valamint azt, hogy a programnak nincs-e nem szándékos negatív hatása a nemek közötti egyenlőségre. Ebben az összefüggében é figyelembe véve a program konkrét célkitűzéei keretében megvalósuló tevékenységek eltérő jellegét é méretét, fontos lesz, hogy az összegyűjtött egyedi adatokat - amennyiben lehetséges - nemek szerint lebontsák. Fontos továbbá a támogatást kérelmezőket tájékoztatni arról, hogyan vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőség érvényesítéére szolgáló eszközök, például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségveté-tervezé é szükség esetén a nemi szempontú hatásvizsgálatok alkalmazását is. A szakértőkkel é az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során figyelembe kell venni a nemek közötti egyensúlyt.

(15a)A programnak adott esetben valamennyi tevékenységében támogatnia kell é meg kel védenie az áldozatok jogait mind polgári, mind büntetőügyekben. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozatok védelmét szolgáló különböző ܲԾó eszközök jobb végrehajtására é összehangolására, továbbá az erőszakos esetekkel foglalkozó bíróságok é jogi szakemberek közötti bevált gyakorlatok cseréjére irányuló fellépéekre. A programnak támogatnia kell a kollektív jogorvoslati eszközökkel kapcsolatos ismeretek bővítéét é alkalmazásuk javítását is.

(16)Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéeknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesüléén alapuló ܰó貹 térség létrehozásához, a jogrendszer függetlenségének é hatékonyságának előmozdításához, a határon átnyúló együttműködé é hálózatépíté fokozásához, a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti kölcsönös bizalom megerősítééhez, valamint az ܲԾó jog helyes, koherens é következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az ܲԾó értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az ܲԾó jog é szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködéi eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how é a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes é hatékony határon átnyúló együttműködét megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedééhez é előmozdításához, é szilárd elemzéi alapot kell biztosítaniuk az ܲԾó jog é szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához é megfelelő megértééhez é átültetééhez. Az ܲԾó beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéeket Unió-szerte következetesen, é a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezelééhez é ahhoz, hogy ܰó貹 fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz é a bevált gyakorlatok megosztásához.

(16a)A programnak hozzá kell járulnia a tagállamok közötti együttműködé javításához, amennyiben az ܲԾó jog területen kívüli alkalmazásáról van szó, é a külső következmények figyelembevételéhez az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféré javítása é az igazságügyi é eljárási kihívások kezeléének megkönnyítée érdekében.

(17)A Bizottságnak biztosítani kell az ܲԾó szervek, hivatalok é ügynökségek – például az EUROJUST, a FRA, az eu-LISA é az ܰó貹 ügyézség – munkájával való átfogó következetességet, kiegézítő jelleget é szinergiákat, é számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti é nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(18)Biztosítani kell, hogy a DzééԲüé program keretében végrehajtott valamennyi intézkedé é tevékenység végrehajtása során érvényesüljön a megvalósíthatóság, a láthatóság, az ܰó貹 hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony é eredményes pénzgazdálkodás, az intézkedéek é tevékenységek kiegézítsék a tagállamok tevékenységét, é összhangban álljanak az egyéb ܲԾó tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetééből származó pénzeszközök hatékony é teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegézítő jelleg eléréére é szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a DzééԲüé, Jogok é Értékek Alapon belül – é így a Jogok é értékek programmal –, valamint a program é az Egységes piac program, a Határigazgatás é biztonság között, különösen a Menekültügyi é Migrációs Alap (AMIF) é a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap+ program, az Erasmus+ program, a kutatási é innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet(5) DzԲٰdzáá. A DzééԲüé programot az ܲԾó költségvetének a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével kapcsolatos ܲԾó jogszabályok é szakpolitikák sérelme nélkül é azokat kiegézítve kell végrehajtani.

(19)Ez a rendelet meghatározza a DzééԲüé program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell az új intézményközi megállapodás szerint: a költségvetéi fegyelemről, a költségvetéi ügyekben való együttműködéről é a hatékony é eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács é a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(6) 17. pontja] értelmében az éves költségvetéi eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament é a Tanács számára.

(19a) Tovább kell finomítani az ܲԾó finanszírozási politikák é az ܲԾó értékek közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak, amelynek értelmében a valamely tagállam rézére megosztott irányítás keretében allokált forrásokat átcsoportosítják a programra, ha az adott tagállamot az ܲԾó értékekkel kapcsolatos eljárások alá vetették. Egy, a demokráciára, jogállamiságra é az alapvető jogokra irányuló, átfogó ܲԾó mechanizmusnak gondoskodnia kell valamennyi tagállam rendszeres é egyenlő felülvizsgálatáról, biztosítva a tagállamokban az ܲԾó értékek tekintetében fennálló, általános hiányosságokkal kapcsolatos intézkedéek végrehajtásához szükséges információkat. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedéek pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A hatékony intézkedéek biztosításához szükséges határozatok meghozatalának elősegítée érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

(20)Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetéi rendelet] (a továbbiakban: a költségvetéi rendelet) alkalmazandó. A költségvetéi rendelet megállapítja az ܲԾó költségveté végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzére, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre é a költségvetéi garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(21)Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat é végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéeinek megvalósítására é eredmények eléréére, figyelembe véve különösen az ellenőrzéek költségeit, az adminisztratív terheket, az érintett érdekelt felek é megcélzott kedvezményezettek kapacitását é a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok é az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetéi rendelet 125. cikkének (1) bekezdéében említettek szerint.

(22)A költségvetéi rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom ܰó貹 parlamenti é ٲá rendelettel(7), a 2988/95/Euratom, EK ٲá rendelettel(8), a 2185/96/Euratom, EK ٲá rendelettel(9) é az (EU) 2017/1939 ٲá rendelettel(10) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedéekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási é kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok é a csalás megelőzéét, feltárását, korrekcióját é kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetéét é adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom ܰó貹 parlamenti é ٲá rendelettel é a 2185/96/Euratom, EK ٲá rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéeket é szemléket – kell végeznie annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyézségnek ki kell vizsgálnia é büntetőeljárás alá kell vonnia az (EU) 2017/1371 ܰó貹 parlamenti é ٲá irányelv(11) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat é más bűncselekményeket. A költségvetéi rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely ܲԾó finanszírozásban rézesül, éٲul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyézség é az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat é hozzáférét, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az ܲԾó források felhasználásában rézt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(23)EGT-tag harmadik országok rézt vehetnek ܲԾó programokban az EGT-megállapodásban 𲵳󲹳ádzdzٳ együttműködé keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is rézt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezét kell tartalmaznia az engedélyezére jogosult tisztviselő, az emberi jogi szervek é hálózatok – beleértve az egyes tagállamokban az emberi jogok védelméért felelős nemzeti ԳééԲet, a 𲵰üöԲöٱéԳٱségért é az egyenlőséggel kapcsolatos politikáért felelős szerveket é hálózatokat –, az ombudsmanok, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) é az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok é hozzáféré biztosításáról, valamint a szinergiájuk é együttműködéük fokozásáról. Lehetővé kell tenni harmadik országok rézvételét is – különösen amennyiben bevonásuk elősegíti a program céljait – a szóban forgó országok ܲԾó programokban való rézvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban é társulási ٲá határozatokban vagy hasonló megállapodásokban 𲵳󲹳ádzdzٳ általános alapelveivel é általános feltételeivel összhangban.

(24)Az Európai Parlament é a Tanács által az Európai Unió működééről szóló szerződé 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetéi rendelet állapítja meg, amelyek meghatározzák különösen a költségveté elkézítéére é a támogatás, közbeszerzé, pénzdíjak é közvetett úton történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá megállapítják a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetéének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony é eredményes pénzgazdálkodás é a hatékony ܲԾó finanszírozás alapvető előfeltétele.

(24a)A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetéének védelméről szóló ܰó貹 parlamenti é ٲá rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy megfelelőbb módon tudja védelmezni költségvetéét, amikor a jogállamiság terén mutatkozó hiányosságok hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony é eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ennek ki kell egézítenie a DzééԲüé programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság é a kölcsönös bizalom elvén alapuló ܰó貹 igazságszolgáltatási térség fejlesztéének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.

(25)[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakészé kell tenni: A [2013/755/EU ٲá határozat(12) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban é területeken letelepedett személyek é szervezetek jogosultak finanszírozásban rézesülni, figyelemmel a program szabályaira é célkitűzéeire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak biztosítania kell, hogy az ilyen személyek é szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozásra való jogosultságukról.

(25a) A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztéi célok teljesítéére irányuló ܲԾó é tagállami kötelezettségvállalások elérééhez, azok fontossága é relevanciája alapján.

(26)Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezeléének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása é az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztéi céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvé általános érvényesítééhez az ܲԾó szakpolitikákban é ahhoz, hogy összességében az ܲԾó költségvetéi kiadások 25%-a támogassa az éghajlat-politikai célok eléréét. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkézítée é végrehajtása során, újbóli értékeléükre pedig a félidős értékelé keretében kerül sor.

(27)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) é (23) bekezdée alapján a programot sajátos ellenőrzéi követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást é az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(28)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működééről szóló szerződé 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 12 é 14. cikkben, valamint a II. mellékletben 𲵳󲹳ádzdzٳ mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkézítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, é hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkézítéében való egyenlő rézvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament é a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, é szakértőik rendszeresen rézt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkézítéével foglalkozó szakértői csoportjainak üléein.

(29)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU ܰó貹 parlamenti é ٲá rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(13).

(30)Az Európai Unióról szóló szerződéhez é az Európai Unió működééről szóló szerződéhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 1. é 2. cikke értelmében Dánia nem vesz rézt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező é nem alkalmazandó.

(31)[Az Európai Unióról szóló szerződéhez é az Európai Unió működééről szóló szerződéhez csatolt, az Egyesült Királyságnak é Írországnak a szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével é 4a. cikkének (1) bekezdéével összhangban Írország [...-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy rézt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában é alkalmazásában. VAGY

Az Európai Unióról szóló szerződéhez é az Európai Unió működééről szóló szerződéhez csatolt, az Egyesült Királyságnak é Írországnak a szabadságon, a biztonságon é a jog érvényesüléén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. é 2. cikkével valamint 4a. cikkének (1) bekezdéével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz rézt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező é nem alkalmazandó.]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezéek

1. cikk

á

Ez a rendelet létrehozza a DzééԲüé programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéeit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetét, az ܲԾó finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Dzdz𲵳󲹳ádzá

E rendelet alkalmazásában:

(1)„bírák, ügyézek é igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyézek é bírósági é ügyézségi tisztviselők, valamint á más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek ▌.

3. cikk

A program célkitűzéei

(1)A program általános célkitűzée, hogy hozzájáruljon az ܰó貹 igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztééhez, amely a jogállamiságra, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségére é pártatlanságára, a kölcsönös elismerére é bizalomra, valamint az igazságügyi együttműködére éü, ezáltal szintén erősítve a demokráciát, a jogállamiságot é az alapvető jogokat.

(2)A program ▌egyedi célkitűzéei a következők:

a)a polgári é büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködé megkönnyítée é támogatása, valamint a jogállamiság é az igazságszolgáltatás függetlenségének é pártatlanságának előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának é a határozatok tényleges végrehajtásának javítására irányuló erőfeszítéek támogatásával;

b)az igazságügyi képzé támogatása é ösztönzée azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági é jogállamisági kultúrát mozdítson elő, valamint hogy támogassa a program szempontjából releváns ܲԾó jogi eszközök következetes é hatékony végrehajtását;

c)megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony é 𲵰üöԲöٱéԳٱ hozzáférét é a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő eléréével (-áü), azáltal, hogy hatékony polgári é büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja é támogatja a bűncselekmények valamennyi áldozatának jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak é vádlottak eljárási jogait.

3a. cikk

A nemek közti egyenlőség é a gyermekek jogai szempontjának érvényesítée

A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során törekszik arra, hogy előmozdítsa a nők é férfiak közötti egyenlőséget, a gyermekek jogait, többek között gyerekbarát igazságszolgáltatás révén, az áldozatok védelmét, továbbá a Charta 21. cikkében felsorolt indokokon alapuló egyenlő jogok é 𲵰üöԲöٱéԳٱség elvének tényleges végrehajtását a Charta 51. cikkében 𲵳󲹳ádzdzٳ korlátokon belül é azoknak megfelelően.

4. cikk

Költségveté

(1)[A hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően:] a költségvetéi fegyelemről, a költségvetéi ügyekben való együttműködéről é a hatékony é eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács é a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg, amely a költségvetéi hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetéi eljárás során, 2018. évi áron 316000 000 EUR (folyó áron 356000000 EUR).

(2)Az (1) bekezdében említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai é igazgatási segítségnyújtásra, így például előkézítő, nyomonkövetéi, kontroll-, ellenőrzéi é értékeléi intézkedéekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(2a)A nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni.

(3)A költségvetéi rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektekből származó, intézkedéi kiadások 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(4)A tagállamok rézére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kéréére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetéi rendelet 62. cikke (1) bekezdéének a) pontjával összhangban közvetlenül ▌ hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban 𲵳󲹳ádzdzٳ feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok é potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok ܲԾó programokban való rézvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban é társulási ٲá határozatokban vagy hasonló megállapodásokban 𲵳󲹳ádzdzٳ általános alapelveivel é általános feltételeivel, valamint az Unió é az említett országok közötti megállapodásokban 𲵳󲹳ádzdzٳ egyedi feltételekkel összhangban;

c)az ܰó貹 szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok ܲԾó programokban való rézvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban é társulási ٲá határozatokban vagy hasonló megállapodásokban 𲵳󲹳ádzdzٳ általános alapelveivel é általános feltételeivel, valamint az Unió é az említett országok közötti megállapodásokban 𲵳󲹳ádzdzٳ egyedi feltételekkel összhangban;

d)Más harmadik országok, a harmadik ország valamely ܲԾó programban való rézvételére vonatkozó egyedi megállapodásban 𲵳󲹳ádzdzٳ feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

méltányos egyensúlyt biztosít az ܲԾó programokban rézt vevő harmadik ország hozzájárulásai é előnyei között;

meghatározza a programokban való rézvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz é azok adminisztratív költségeihez való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását. Ezek a hozzájárulások [az új költségvetéi rendelet] [21. cikkének (5) bekezdéével] összhangban címzett bevételt képeznek;

nem ruház a harmadik országra semmilyen, a programmal kapcsolatos döntéhozatali hatáskört;

garantálja az Uniónak a hatékony é eredményes pénzgazdálkodáshoz, valamint pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az ܲԾó finanszírozás végrehajtása é formái

(1)A programot a költségvetéi rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetéi rendelet 62. cikke (1) bekezdéének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetéi rendeletben 𲵳󲹳ádzdzٳ á formában nyújthat finanszírozást.

(3)[A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások lefedhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, é elegendő garanciát jelentenek a költségvetéi rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezéek alkalmazandók.

7. cikk

Intézkedétípusok

A 3. cikkben 𲵳󲹳ádzdzٳ egyedi célkitűzé megvalósításához hozzájáruló intézkedéek rézesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

II. fejezet

Vissza nem térítendő támogatások

8. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítéléére é kezeléére a költségvetéi rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

9. cikk

Kumulatív [, kiegézítő] é kombinált finanszírozás

(1)A program keretében hozzájárulásban rézesült intézkedé hozzájárulást kaphat bármilyen más ܲԾó programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedé elszámolható költségeit, é a különböző ܲԾó programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(2)Amennyiben a [közös rendelkezéekről szóló] (EU)[XX] rendelet 1. cikkében említett program é a megosztott irányítás alatt álló alapok egyetlen intézkedé közös pénzügyi támogatásáról rendelkeznek, az érintett intézkedét az ebben a rendeletben 𲵳󲹳ádzdzٳ szabályokkal összhangban kell végrehajtani, ideértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéére vonatkozó szabályokat is.

(3)A program keretében támogatásra jogosult azon intézkedéek, amelyek megfelelnek a második albekezdében említett feltételeknek, a megosztott irányítás alatt álló alapokból való támogatásra kijelölt intézkedéként határozhatók meg. Ebben az esetben az e rendeletben 𲵳󲹳ádzdzٳ társfinanszírozási arányok é támogathatósági szabályok alkalmazandók.

Az első albekezdében említett intézkedéeknek a következő feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

b)megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

c)a költségvetéi korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

Az intézkedéeket a [közös rendelkezéekről szóló] (EU)[XX] rendelet [65.] cikkében említett irányító hatóság hajtja végre az említett rendeletben, valamint az alapspecifikus rendeletekben 𲵳󲹳ádzdzٳ szabályokkal összhangban, beleértve a pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat is.”

10. cikk

Rézvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetéi rendelet [197. cikkében] említett feltételeken túl a (2)–(3) bekezdében foglalt rézvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak rézvételre:

a)az alábbi országok áikében letelepedett jogalanyok:

—tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

—a programhoz társult harmadik ország;

b)á nemzetközi szervezet vagy az ܲԾó jog alapján létrehozott á jogalany;

(3)A program támogatja az Európai Igazságügyi Képzéi Hálózat állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásait é az ilyen célú működéi támogatások pályázati felhívás nélkül ítélhetők oda a költségvetéi rendeletnek megfelelően.

III. fejezet

Programozás, nyomon követé, értékelé, kontroll

11. cikk

Munkaprogram

(1)A programot a költségvetéi rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Nyomon követé é jelentététel

(1)A 3. cikkben 𲵳󲹳ádzdzٳ egyedi programcélkitűzéek megvalósítása terén tett előrelépéekről történő jelentétételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékeléének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetéi é értékeléi keretre vonatkozó rendelkezéek kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegézítéét célzó módosítása révén.

(3)A teljesítményjelentéi rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követéére vonatkozó adatokat é az eredményeket hatékonyan, eredményesen é időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az ܲԾó pénzeszközök címzettjeire é a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentétételi követelményeket kell megállapítani.

13. cikk

Értékelé

(1)Az értékeléeket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéhozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékeléét a program végrehajtásáról rendelkezére álló elegendő információ birtokában, de legkéőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkéőbb négy évvel az 1. cikkben 𲵳󲹳ádzdzٳ időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékeléét.

(4)A Bizottság az értékeléek megállapításait saját ézrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági é Szociális Bizottsággal é a Régiók Bizottságával.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság rézére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban 𲵳󲹳ádzdzٳ felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéét követő napon, vagy a benne megjelölt kéőbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul é egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet é a Tanácsot.

(6)A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek é a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítéét követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezéére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy á más jogi eszköz értelmében rézt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezére jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) é az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat é hozzáférét. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom ܰó貹 parlamenti é ٲá rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzéek é szemlék – lefolytatásához való jog is.

IV. fejezet

Átmeneti é záró rendelkezéek

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció é közzététel

(1)Az ܲԾó finanszírozás címzettjei elismerik az ܲԾó finanszírozás eredetét, é (különösen az intézkedéek é azok eredményeinek népszerűsítéekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony é arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának é a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási é kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéeihez é eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezéére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzéekhez.

17. cikk

A bizottság eljárása

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, munkáját pedig a releváns civil társadalmi é emberi jogi szervezeteknek kell támogatniuk. A bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi é más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.

(2)Az e bekezdére történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Hatályon kívül helyezé

Az 1382/2013/EU rendelet 2021. január 1-től kezdődően hatályát veszti.

19. cikk

Átmeneti rendelkezéek

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedéek lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1382/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedéekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program é annak elődje, az 1382/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedéek közötti átmenet biztosításához szükséges technikai é igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedéekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetébe a 4. cikk (2) bekezdéében 𲵳󲹳ádzdzٳ kiadások fedezéére.

20. cikk

Hatálybalépé

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéeknek megfelelően teljes egézében kötelező é közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt ...,

az Európai Parlament rézéről a Tanács rézéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A program tevékenységei

A program 3. cikkben ▌𲵳󲹳ádzdzٳ általános é konkrét célkitűzéei különösen a következő tevékenységek támogatásával kerülnek megvalósításra:

(1)tudatosságnövelé, információterjeszté az ܲԾó szakpolitikák é az ܲԾó jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi é eljárási jogot, az igazságügyi együttműködéi eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezéi gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot é az ܰó貹 é nemzetközi normákat, beleértve a jog különböző területei közötti kölcsönhatások megértéét;

(2)kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári é büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- é igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének é kölcsönös megértéének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférét, valamint a kölcsönös bizalom erősítéét;

(3)elemzéi é monitoring tevékenységek(14) a jog érvényesüléén alapuló ܰó貹 térség zavartalan működéét akadályozó lehetséges akadályok megismeréének é megértéének, valamint az ܲԾó jog é politikák tagállami végrehajtásának javítására;

(4)az érdekelt felek képzée az ܲԾó jog é az ܲԾó szakpolitikák ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi é eljárási jogot, az alapvető jogokat, az ܲԾó igazságügyi együttműködéi eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezéi gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

(5)az információs é kommunikációs technológia (IKT), valamint az e-igazságszolgáltatás eszközeinek fejlesztée é karbantartása az személyes adatok é az adatvédelem figyelembevételével az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködée hatékonyságának javítása érdekében, információs é kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek é alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását, a magánélet védelmét é az adatvédelmet is;

(6)a kulcsfontosságú ܰó貹 szintű hálózatok é az ܰó貹 igazságügyi hálózatok – köztük az ܲԾó jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztée az ܲԾó jog hatékony alkalmazásának é érvényesítéének biztosítása, a program területén az ܲԾó jog, a szakpolitikai célok é stratégiák előmozdítása é továbbfejlesztée ▌;

(6a)Civil társadalmi szervezetek é a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő nonprofit érdekelt felek támogatása reagálási é érdekképviseleti képességeik javítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi polgár hozzáférhessen az általuk nyújtott szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz é támogató tevékenységekhez, ezáltal hozzájárulva a demokráciához, a jogállamisághoz é az alapvető jogokhoz;

(7)a program ismertségének, eredményei terjesztéének, áüٱٳőééԱ é átláthatóságának, valamint a polgárok bevonásának elősegítée, többek között vitafórumok megszervezéével az érdekelt felek számára;

II. MELLÉKLET

ѳܳٲó

Az igazgatási terhek é költségek csökkentée céljából a program ellenőrzéére a program általános é konkrét célkitűzéei megvalósítási szintjének méréére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért a magánélethez é az adatvédelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatokat kell gyűjteni:

A program által – az EJTN működéi támogatása révén is –finanszírozott képzéi tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat é szemináriumokat) rézt vevő bírák, ügyézek é igazságügyi alkalmazottak száma

A program által támogatott civil társadalmi szervezetek száma

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma

Az e-igazságügyi portál /a határon átnyúló polgári é büntetőügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak látogatóinak száma

A konkrét célkitűzéek szerint a következőkkel elért személyek száma, nemek szerinti bontásban:

i.i. egymástól való tanulás é a bevált gyakorlatok cseréje;

ii.tudatosságnövelé, tájékoztató é terjesztéi tevékenységek.

Lehetőség szerint minden egyéni adatot nemek szerint le kell bontani; A program időközi é végleges értékelée az egyes konkrét célkitűzéekre összpontosul, figyelembe veszi a nemek közötti egyenlőség szempontját é értékeli a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokat.

(1)HL C 62., 2019.2.15., 178. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja. A szürkével kiemelt szövegre vonatkozóan nem született megállapodás az intézményközi tárgyalások keretében.
(3)Az Európai Parlament é a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 é 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség é polgárság program létrehozásáról (HLL354., 2013.12.28., 62.o.).
(4)A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 é 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HLL115., 2014.4.17., 3.o.).
(5) Az Európai Parlament é a Tanács 2013. december 11-i 1293/2013/EU rendelete a környezetvédelmi é éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról é a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezééről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
(6) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(7) Az Európai Parlament é a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK ܰó貹 parlamenti é ٲá rendelet é az 1074/1999/Euratom ٲá rendelet hatályon kívül helyezééről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(8) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(9) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással é egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzéekről é vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(10) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete ((2017. október 12.) az Európai Ügyézség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködé bevezetééről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.)
(11) Az Európai Parlament é a Tanács (EU)2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HLL198., 2017.7.28., 29. o.).
(12) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió é a tengerentúli országok é területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HLL344., 2013.12.19., 1.o.).
(13)Az Európai Parlament é a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzéi mechanizmusok szabályainak é általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(14)E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok é statisztikák gyűjtée; közös módszerek é adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzéek é felméréek; értékeléek; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentéek é oktatási anyagok kidolgozása é közzététele.

Utolsó frissíté: 2020. július 29.Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat