Az Európai Parlament 2020. június 18-i határozata a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és hivatali idejének meghatározásáról ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Elnökök Értekezlete által előterjesztett javaslatra,
–tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,
A.mivel az Európai Unió egyértelmű hatáskörökkel rendelkezik a digitális menetrend és a mesterséges intelligencia területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4., 13., 16., 26., 173., 179., 180., 181., 182., 186. és 187. cikke értelmében;
B.mivel az itt felállított különbizottságnak holisztikus megközelítést kell alkalmaznia, amely olyan közös, hosszú távú álláspontot képvisel, amely kiemeli a digitális korban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kulcsfontosságú uniós értékeket és célkitűzéseket;
C.mivel fontos biztosítani, hogy a digitális átállás emberközpontú legyen, és összhangban álljon az Európai Unió Alapjogi Chartájával;
D.mivel a mesterséges intelligencia használata olyan jelentős alapjogi kihívásokat von maga után, mint például – de nem kizárólag – a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartásához való jog, valamint jelentős technológiai fejlődés és innovatív megoldások alkalmazása;
E.mivel a digitális átállás a gazdaság és a társadalom minden aspektusára hatással lesz;
F.mivel a digitalizáció átalakítja iparunkat és piacainkat, ezért a meglévő jogszabályokat ki kell igazítani;
G.mivel fontos, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel az egységes piacnak a nemzeti jogszabályok eltéréseiből eredő széttöredezettségének elkerülése érdekében;
1.úgy határoz, hogy a digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságot állít fel, melynek az alábbi szigorúan meghatározott feladatai lesznek:
a)
elemezze a mesterséges intelligencia által a digitális korban az EU gazdaságára, különösen a készségekre, a foglalkoztatásra, a pénzügyi technológiára, az oktatásra, az egészségügyre, a közlekedésre, az idegenforgalomra, a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, a védelemre, az iparra, az energiára és az e-kormányzásra gyakorolt jövőbeli hatásokat;
b)
vizsgálja meg a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentette kihívást és annak az üzleti értékhez és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulását;
c)
elemezze harmadik országok megközelítését és az uniós fellépések kiegészítéséhez való hozzájárulásukat;
d)
nyújtson be értékelést a Parlament illetékes állandó bizottságainak, amely meghatározza a közép- és hosszú távú közös uniós célkitűzéseket, és tartalmazza az azok eléréséhez szükséges főbb lépéseket, kiindulási pontként a 2020. február 19-én közzétett alábbi bizottsági közleményeket használva:
–
Európa digitális jövőjének megtervezése (),
–
Európai adatstratégia (),
–
Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, ,
–
Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és termékfelelősségi vonatkozásairól (),
beleértve „A digitális korra felkészült Európa” című menetrendet, amely stratégiai tervet biztosít az EU számára, meghatározva közép- és hosszú távú közös célkitűzéseit és az azok eléréséhez szükséges főbb lépéseket;
2.hangsúlyozza, hogy a különbizottság valamennyi ajánlását ismertetni kell a Parlament illetékes állandó bizottságával, amely adott esetben nyomon követi azt;
3.úgy határoz, hogy a különbizottság felelősségi körébe tartozó területtel kapcsolatos uniós jogszabályok elfogadását, nyomon követését és végrehajtását érintő ügyekért felelős állandó parlamenti bizottságok hatásköre, személyzete és a rendelkezésükre álló erőforrások változatlanok maradnak, nem módosítják vagy kettőzik meg azokat;
4.úgy határoz, hogy amennyiben a különbizottság munkája bizalmas jellegű meghallgatást, személyes adatokat magában foglaló tanúvallomást, vagy hatóságokkal és testületekkel bizalmas információkról, többek között az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(1) 63. cikke szerint bizalmasnak nyilvánított tudományos vizsgálatokról vagy azok részeiről folytatott eszmecserét vagy meghallgatást foglal magában, az érintett ülést zárt ajtók mögött kell megtartani; úgy határoz továbbá, hogy a tanúknak és a szakértőknek joguk van arra, hogy zárt ülés keretében tegyenek nyilatkozatot vagy tanúvallomást;
5.úgy határoz, hogy a nyilvános ülésekre meghívott személyek listáját, az ilyen üléseken részt vevő személyek listáját és az ilyen ülések jegyzőkönyvét nyilvánosságra kell hozni;
6.úgy határoz, hogy a különbizottsághoz eljuttatott bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 221. cikkében foglalt eljárás szerint kell értékelni; úgy határoz továbbá, hogy az ilyen információt kizárólag a különbizottság végleges jelentésének elkészítéséhez lehet felhasználni;
7.úgy határoz, hogy a különbizottság 33 tagú lesz;
8.úgy határoz, hogy a különbizottság hivatali ideje 12 hónap, és hogy hivatali ideje az alakuló ülésének napján kezdődik;
9.úgy határoz, hogy a különbizottság félidős jelentést nyújthat be a Parlamentnek, és hogy a meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ténymegállapításokat és ajánlásokat tartalmazó végleges jelentést kell benyújtania az állandó bizottságok eljárási szabályzata VI. melléklete szerinti hatásköreinek sérelme nélkül.
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).