Ϸվ

Index
őő
öٰő
Teljes szöveg
Eljárás :
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0225/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0225/2021

Viták :

PV27/04/2021-6
CRE27/04/2021-6

Szavazatok :

PV27/04/2021-14
PV28/04/2021-2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0141

Elfogadott szövegek
PDF198kWORD67k
2021. április 28., Szerda-Brüsszel
Az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások eredménye
P9_TA(2021)0141B9-0225/2021

Az Európai Parlament 2021. április 28-i állásfoglalása az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások eredményéről ()

Az Európai Parlament,

–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05022/2021),

–tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2020. december 29-i (EU) 2020/2252 tanácsi határozatra(1),

–tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésével és 218. cikke (8) bekezdése második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0086/2021),

–tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére irányuló szándékáról szóló értesítést követően folytatott tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i(2), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. október 3-i(3), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. december 13-i(4), az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló, 2018. március 14-i(5), az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének helyzetéről szóló, 2019. szeptember 18-i(6), a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i(7), a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i(8) és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló, 2020. június 18-i(9) ááڴDzáá,

–tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2020. január 29-i jogalkotási állásfoglalására(10),

–tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra(11), (a továbbiakban: „a kilépésről rendelkező megállapodás”), valamint az egyfelől az Európai Unió, másfelől Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatra(12) (a továbbiakban: a politikai nyilatkozat).

–tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság hozzájárulásaira,

–tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalások megnyitására felhatalmazást adó, és uniós főtárgyalónak a Bizottságot kijelölő tanácsi határozatra, valamint annak az új partnerségre vonatkozó tárgyalási irányelveket tartalmazó mellékletére () (a továbbiakban: a tárgyalási irányelvek),

–tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

1.határozottan üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti új kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötését, mely korlátozza az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) való kilépésének hátrányos következményeit, és egy olyan együttműködési keretet hoz létre, amely minden bizonnyal megteremti a szilárd és konstruktív jövőbeli partnerség alapjait, elkerülve ezzel a megállapodás nélküli brexit legnagyobb zavart okozó elemeit, valamint közép- és hosszú távon egyaránt jogbiztonságot nyújtva; üdvözli az EU főtárgyalója és csapata által e tekintetben végzett komoly munkát és kulcsfontosságú szerepüket;

2.megismétli, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése történelmi hiba, és emlékeztet arra, hogy az EU mindig is tiszteletben tartotta az Egyesült Királyság döntését, ugyanakkor kitartott amellett, hogy az Egyesült Királyságnak el kell fogadnia az Unióból való kilépés következményeit, és hogy egy harmadik ország nem rendelkezhet ugyanolyan jogokkal és előnyökkel, mint egy tagállam; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamata során a Parlament arra törekedett, hogy megvédje az uniós polgárok jogait, védje az Ír-szigeten a békét és a jólétet, megvédje a halászközösségeket, fenntartsa az uniós jogrendet, megőrizze az uniós döntéshozatal autonómiáját, megőrizze a vámunió és a belső piac integritását, ugyanakkor elkerülje a szociális, környezeti, adóügyi vagy szabályozási dömpinget, mivel ez elengedhetetlen az európai munkahelyek, ipar és versenyképesség védelméhez, valamint az európai zöld megállapodásban meghatározott törekvések megvalósításához;

3.üdvözli, hogy ezeket a célokat nagyrészt az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással és a kilépésről rendelkező megállapodással sikerült elérni végrehajtható egyenlő versenyfeltételek révén többek között az állami támogatások, a szociális és környezetvédelmi normák terén, a halászatra vonatkozó hosszú távú rendezés, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének számos negatív következményét mérséklő gazdasági megállapodás, valamint az EJEE és az uniós adatvédelmi jogi keret teljes körű tiszteletben tartásán alapuló igazságügyi, rendőrségi és belső biztonsági együttműködés új kerete révén; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy e megállapodás hatálya korlátozott, mivel az Egyesült Királyság részéről hiányzik a politikai akarat fontos területeken, nevezetesen a kül-, a védelmi és a külső biztonságpolitikában való részvételre, ami messze elmarad a politikai nyilatkozatban megfogalmazott céloktól; sajnálja továbbá az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem vesz részt az Erasmus+ programban, megfosztva a fiatalokat a kivételes lehetőségtől;

4.üdvözli a megállapodás erős, árukra összpontosító elemét, tekintettel az EU és az Egyesült Királyság közötti árukereskedelem intenzitására, és megjegyzi, hogy logikus következménye az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének és különösen a szabad mozgás megszüntetésének az, hogy az Egyesült Királyság nagyrészt szolgáltatásalapú gazdaságának lehetőségei jelentősen csökkennek, mivel megszűnik a származási országgal vagy a passzportálással kapcsolatos megközelítés és a szakmai képesítések automatikus elismerése, és az egyesült királyságbeli szolgáltatók potenciálisan 27 különböző szabályrendszerrel és így növekvő bürokráciával szembesülnek; kiemeli, hogy ez az első megállapodás az EU történetében, ahol a tárgyalások célja inkább a divergencia, semmint a konvergencia volt, és így elkerülhetetlenül több súrlódást, akadályt és költséget okoztak a polgárok és a vállalkozások számára;

5.üdvözli a szélesebb körű horizontális vitarendezési mechanizmust, amelynek lehetővé kell tennie a viták időben történő rendezését és a kölcsönös felfüggesztés lehetőségét valamennyi gazdasági területen, amennyiben valamelyik fél nem tartja tiszteletben azt, amit aláírt; úgy véli, hogy ez a mechanizmus valamennyi jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás modelljévé és szabványává válhat;

6.emlékeztet az Egyesült Királysággal foglalkozó koordinációs csoport (UKCG) és a csoportvezetők 2020. szeptember 11-i nyilatkozatára, és tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás aláíró feleként jogilag köteles maradéktalanul végrehajtani és tiszteletben tartani annak rendelkezéseit, és üdvözli az Egyesült Királyság belső piaci törvényjavaslata jogsértő rendelkezéseinek visszavonását; elítéli, hogy az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodást megsértve újabb egyoldalú lépéseket tett annak érdekében, hogy meghosszabbítsa a türelmi időt, mentességet biztosít az összes állatitermék-szállítmány esetében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló exportra vonatkozó kiviteli egészségügyi bizonyítvány kiállítása alól, a csomagok esetében mentességet biztosít a vámáru-nyilatkozatok benyújtása alól, és eltérést tesz lehetővé a föld belső piacra való bevezetését megakadályozó uniós szabályoktól, továbbá a kedvtelésből tartott állatok útleveleire vonatkozó uniós szabályoktól; úgy véli, hogy ezek az intézkedések komoly fenyegetést jelentenek az egységes piac integritására nézve; megismétli, hogy minden ilyen döntésről az illetékes közös testületeken keresztül közösen kell megállapodni; határozottan felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy jóhiszeműen járjon el, és haladéktalanul teljes körűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit, azon hiteles és átfogó menetrend alapján, amelyet az Európai Bizottsággal közösen határoztak meg a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti jóhiszemű kötelezettségnek megfelelően; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy határozottan folytassa az Egyesült Királyság ellen az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 12. cikkének (4) bekezdése alapján 2021. március 15-én indított kötelezettségszegési eljárást; emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti vitarendezési eljárások eredményének tartós be nem tartása a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó kötelezettségek felfüggesztését is eredményezheti, ideértve a piacra jutás példátlan szintjének korlátozását is; e tekintetben úgy véli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás ratifikálása megerősíti a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtási eszköztárát; emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű és megfelelő tiszteletben tartása és végrehajtása kulcsfontosságú a polgárok jogainak védelme, a békefolyamat védelme és az Ír-szigeten az ellenőrzött határ elkerülése, a belső piac integritásának védelme, valamint annak biztosítása szempontjából, hogy az Egyesült Királyság tisztességesen kivegye részét a tagsága során és azon túl keletkezett kötelezettségekből, és ezért továbbra is az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat jövőbeli alakulásának alapvető előfeltétele; hangsúlyozza a jóhiszeműség fontosságát, valamint e tekintetben a bizalom és a hitelesség szükségességét; emlékeztet arra, hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv felépítése és annak 16. cikke rendkívül kényes és érzékeny politikai egyensúlyt tükröz; kitart amellett, hogy nem szabad könnyedén vagy a másik féllel való megfelelő előzetes konzultáció nélkül olyan javaslatokat tenni vagy intézkedéseket hozni, amelyek megváltoztathatják ezt az egyensúlyt; kiemeli Észak-Írország egyedi körülményeit, valamint az Észak-írországi Nemzetgyűlésnek a jegyzőkönyv szerint betöltött szerepét, beleértve a jegyzőkönyv négy év múlva történő további alkalmazásához szükséges hozzájárulását; kifejezi, hogy folyamatos és fokozott párbeszédre van szükség a politikai képviselők és a civil társadalom között, többek között Észak-Írország képviselőivel az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv és a tágabb észak-írországi békefolyamat valamennyi vonatkozásáról; mély aggodalmát fejezi ki az Észak-Írországban a közelmúltban kialakult feszültségek miatt, és emlékeztet arra, hogy az EU a nagypénteki megállapodás egyik legfőbb őre, és eltökélt szándéka, hogy megvédje azt;

Az Európai Parlament szerepe

7.sajnálatának ad hangot, amiért a megállapodások megkötésére a legutolsó pillanatban került sor, valamint az ebből eredő bizonytalanság miatt, amely magas költségeket ró a polgárokra és a gazdasági szereplőkre, és befolyásolja a Parlament azon előjogát is, hogy a megállapodások végleges szövegének ellenőrzését és demokratikus felügyeletét azok ideiglenes alkalmazása előtt elvégezze; kiemeli e folyamat kivételes jellegét, amely annak következménye, hogy egyértelműen meghatározták az átmeneti időszak lejártának határidejét, és az Egyesült Királyság még a világjárvány közepette is elutasította a meghosszabbítást; hangsúlyozza, hogy ez a folyamat semmiképpen sem teremthet precedenst a jövőbeli kereskedelmi megállapodások tekintetében, amelyek esetében az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban garantálni kell az együttműködés szokásos formáját és az információkhoz való hozzáférést, beleértve az összes tárgyalási szöveg megosztását, a rendszeres párbeszédet, valamint a hivatalos parlamenti ellenőrzéshez és a megállapodások megvitatásához szükséges időt; hangsúlyozza, hogy a megállapodásokat nem szabad ideiglenesen alkalmazni a Parlament beleegyezése nélkül; a fentiek ellenére elismeri, hogy a Parlament képes volt rendszeresen véleményt nyilvánítani, tekintettel az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjével és a Bizottság Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatokért felelős munkacsoportjával folytatott intenzív és gyakori konzultációra és párbeszédre, valamint arra, hogy 2020 februárjában és júniusában két parlamenti állásfoglalást fogadott el, amelyek biztosították, hogy álláspontunk teljes mértékben tükröződjék az EU eredeti megbízatásában, és hogy az uniós tárgyalóküldöttség vezetője kitartson mellette a tárgyalások során;

8.támogatja a megállapodás alapján a Parlamenti Partnerségi Közgyűlés létrehozását az Európai Parlament és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselői számára; úgy véli, hogy e Parlamenti Partnerségi Közgyűlést meg kell bízni a megállapodás teljes körű és megfelelő végrehajtásának nyomon követésével és a partnerségi tanácsnak szóló ajánlások kidolgozásával; javasolja, hogy a Parlamenti Partnerségi Közgyűlés hatóköre terjedjen ki a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtására is, az egyes megállapodások irányítási struktúráinak és ellenőrzési mechanizmusának sérelme nélkül, valamint arra a jogra, hogy ajánlásokat terjeszthessen elő olyan területekre vonatkozóan, ahol a jobb együttműködés mindkét fél számára előnyös lehet, és hogy közös kezdeményezéseket tehessen a szoros kapcsolatok előmozdítása érdekében;

9.kitart amellett, hogy a Parlamentnek teljes körű szerepet kell játszania a megállapodás nyomon követésében és végrehajtásában, összhangban a Sassoli parlamenti elnök 2021. február 5-i levelében foglaltakkal; az adott biztosok által az illetékes parlamenti bizottságok felé tett meglévő kötelezettségvállalások sérelme nélkül üdvözli a Parlamentnek a megállapodás végrehajtásában játszott szerepéről szóló bizottsági nyilatkozatot, amely többek között az alábbi vállalásokat foglalja magában:

a) a Parlament haladéktalan és teljes körű tájékoztatása a partnerségi tanács és más közös testületek tevékenységeiről;
b) a Parlament bevonása a megállapodás tekintetében fontos döntésekbe az Unió által a megállapodás keretében tett egyoldalú fellépésekkel kapcsolatban, valamint a Parlament álláspontjának maximális figyelembevétele, és a Parlament véleményének figyelmen kívül hagyása esetén az indokok ismertetése;
c) a Parlament bevonása kellő időben azt megelőzően, hogy javaslatot szándékozik benyújtani az Unió számára a megállapodás harmadik részének [Büntetőügyekben folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködés] megszüntetésére vagy felfüggesztésére, amennyiben az Egyesült Királyság nem tartja tiszteletben az emberi jogok európai egyezménye szerinti kötelezettségvállalásait;
d) a Parlament bevonása a potenciális választottbírák és a szakértők megállapodásban előirányzott kiválasztási folyamatába;
e) bármely olyan jogalkotási aktusra irányuló javaslat benyújtása a Parlamenthez, amely szabályozza az Unió által a megállapodás alapján meghozható autonóm intézkedések elfogadásának módozatait;
f) a megállapodás mindkét fél általi végrehajtásával kapcsolatos parlamenti vélemények maximális figyelembevétele, beleértve a megállapodás esetleges megsértését vagy az egyenlő versenyfeltételek kiegyensúlyozatlanságát, és a Parlament véleményének figyelmen kívül hagyása esetén az indokok ismertetése;
g) a Parlamentet teljes körű tájékoztatása az adatok megfelelőségével kapcsolatos bizottsági értékelésekről és határozatokról, valamint az Egyesült Királyság hatóságaival a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban folytatott szabályozási együttműködésről és egyenértékűségek esetleges biztosításáról a pénzügyi szolgáltatások tekintetében;

kéri, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat foglalják bele egy intézményközi megállapodásba, amelyet a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni;

10.üdvözli a minősített információk cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodást; hangsúlyozza, hogy ez a megállapodás és különösen annak 3. cikke nem sérti a Parlamentnek az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése szerinti jogait, különösen a fenti 9. bekezdés fényében; rámutat arra, hogy az a mód, ahogyan a Tanács a Parlament egyetértését kérte egy eljárás keretében két megállapodásra – az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti, a minősített információk cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásra –, nem felel meg a bevett gyakorlatnak, és semmiképpen sem válhat precedensré, mivel a Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy minden egyes nemzetközi megállapodáshoz– külön-külön és nem csomagban – annak hatálybalépése előtt hozzájárulását adja, ellenkező esetben előjogait súlyos sérelem érné;

11.sürgeti az EU és az Egyesült Királyság szakszervezeteinek, valamint más szociális partnereknek és civil társadalmi szervezeteknek a szoros bevonását a megállapodás nyomon követésébe és végrehajtásába, beleértve a velük folytatott konzultációt és a szakbizottságokban való esetleges részvételüket, amennyiben releváns kérdések mérlegelésére kerül sor, valamint sürgeti egy külön munkaügyi fórum létrehozását, amely a partnerségi tanács minden ülése előtt ülésezik; a megállapodás jelentőségének és lehetséges széles körű következményeinek fényében javasolja, hogy a belső tanácsadó csoportot bővítsék ki a szakszervezetek és más szociális partnerek – különösen az európai ágazati szövetségek – nagyobb számú képviselőivel, és hogy a civil társadalmi szervezetek, a szakszervezetek és más szociális partnerek kapjanak felhatalmazást arra, hogy panaszokat nyújtsanak be a Bizottsághoz, amelynek számára elő kell írni, hogy járjon el az ilyen panaszok ügyében;

12.üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt a lehető legnagyobb mértékben bevonja az érdekelt feleket, és üdvözli azokat a részletes készenléti közleményeket, amelyek segítették a vállalkozásokat abban, hogy felkészüljenek 2021. január 1-jétől bekövetkező, elkerülhetetlen változásokra, amikor az Egyesült Királyság kilépett a vámunióból és a belső piacról; fokozott erőfeszítésekre szólít fel az összes uniós tagállam és adott esetben a régiók részéről annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság új jogállásával kapcsolatos új rendszer keretében az első hónapok amennyire lehetséges, zökkenőmentesek legyenek valamennyi gazdasági szereplő és polgár számára; elismerve, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése jelentős rövid távú gazdasági következményekkel jár, felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben és kellő időben használja fel a brexit miatti kiigazításokra képzett 5 milliárd eurós tartalékot, amint azt a társjogalkotók elfogadták, hogy segítséget nyújtson az ágazatoknak, a vállalatoknak és a munkavállalóknak, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolat negatív és előre nem látható hatásai által leginkább érintett tagállamoknak;

Kereskedelem

13.hangsúlyozza a megállapodás példa nélküli hatályát az árukereskedelem tekintetében, amelynek értelmében sikerült elérni a nulla kontingensre és a nulla vámtarifára vonatkozó célkitűzést, és ennek eredményeként – a megfelelő származási szabályok keretében – megkönnyíteni az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmet, biztosítva az uniós termelők érdekeit többek között kétoldalú kumuláció, az exportőrök öntanúsítási rendszere, valamint egyes dokumentumok esetében a 12 hónapos mentességi időszak révén; hangsúlyozza, hogy a hatékony egyenlő versenyfeltételek – különösen a visszalépés tilalma és a jövőbeli eltérések elkerülése tekintetében –, valamint a megállapodás példa nélküli hatálya fontos jelentőséggel bírnak;

14.hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások kereskedelme tekintetében mindkét fél kötelezettségvállalásai a WTO keretében vállalt kötelezettségeiken túlmutató liberalizációt valósítanak meg, többek között egy előretekintő, „a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre” vonatkozó záradék, a jövőbeli fejlesztésekre irányuló felülvizsgálati kötelezettségvállalás, valamint a szakemberek üzleti célú mobilitására vonatkozó különleges szabályok (a „4. módozatba” tartozó szolgáltatások) révén; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a belső piac elhagyásával az Egyesült Királyság elveszítette automatikus, az egész EU-ban történő korlátlan szolgáltatásnyújtáshoz való jogát; elismeri a szakmai képesítésekre vonatkozó egyértelmű rendelkezéseket, amelyek eltérők, mivel az Egyesült Királyság harmadik ország; mindazonáltal üdvözli a megállapodásban előírt mechanizmust, amelynek értelmében az EU és az Egyesült Királyság a későbbiekben eseti alapon és bizonyos szakmák esetében további rendelkezésekről állapodhat meg;

15.üdvözli a digitális kereskedelemről szóló fejezetet, amely magában foglalja az adatlokalizációs követelmények vagy a forráskód kötelező közzétételének kifejezett tilalmát, amely újdonságnak számít az EU által eddig megkötött szabadkereskedelmi megállapodásokhoz képest, ugyanakkor megőrzi az EU szabályozási jogát és adatvédelmi követelményeit; elismeri, hogy ez a digitális fejezet mintaként szolgálhat a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokhoz; üdvözli továbbá a kialakulóban lévő technológiákkal, többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási együttműködést;

16.üdvözli, hogy az Egyesült Királyság részéről tanúsított kezdeti elzárkózás ellenére a közbeszerzésről szóló valaha volt legambiciózusabb átfogó fejezetről született megállapodás, amely túlmutat a közbeszerzésről szóló megállapodáson, és egyenlő bánásmódot biztosít az uniós vállalatok számára, valamint hogy megállapodtak a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteiről és érdekeiről szóló fejezetben; emlékeztet arra, hogy a meglévő földrajzi árujelzőket védi a kilépésről rendelkező megállapodás, de sajnálja, hogy a politikai nyilatkozatban vállalt kötelezettségek ellenére a jövőbeli földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban nem sikerült megoldást találni; elismeri ugyanakkor az időszakonkénti felülvizsgálati záradékot, amely a jövőben kiterjeszti a védelmet, és sürgeti mindkét felet, hogy a lehető leghamarabb aktiválják ezt a záradékot;

17.határozottan sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre releváns szabályozási koordinációs platformokat, amelyekben aktívan részt vesznek, teljes átláthatóságot biztosítva a Parlament számára, hogy az európai zöld megállapodással összhangban a jövőben magas fokú szabályozási konvergenciát tegyenek lehetővé, és kerüljék a szükségtelen konfliktusokat, ugyanakkor védjék a felek szabályozási jogát, amint azt a megállapodás kiemeli;

Egyenlő versenyfeltételek

18.üdvözli a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést szolgáló egyenlő versenyfeltételekről szóló átfogó és modern címet, amelyet mintaként kell kezelni az EU által tárgyalt egyéb jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, amelyek többek között a következőket foglalják magukban:

i. a munkaügyi és szociális normák, a környezet- és -éghajlatvédelem, az adóügyi normák jelenlegi magas szintjétől való visszalépés tilalmára vonatkozó szabályok, amely szint nem csökkenthető a kereskedelmet vagy a beruházásokat érintő módon, valamint a versenyre és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó szabályok;
ii. az egyensúly helyreállítására irányuló egyoldalú intézkedések alkalmazásának lehetősége a munkaügyi és szociális normák, a környezetvédelem vagy az éghajlatvédelem, illetve a támogatások ellenőrzése területén a jövőben jelentős eltérések esetén, amennyiben ezek az eltérések jelentős hatást gyakorolnak a felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a kereskedelemre vagy a beruházásokra számottevő hatást gyakorló jelentős eltéréseket tágan értelmezzék, és azok gyakorlati módon igazolhatók legyenek annak érdekében, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására való képességet ne korlátozzák indokolatlanul;
iii. a támogatások ellenőrzésére vonatkozó, elfogadott, kötelező elvek elfogadott, amelyeknek be nem tartását a versenytársak kifogásolhatják, a bíróságok pedig jogosultak szükség esetén a kedvezményezetteket a támogatás visszafizetésére kötelezni, valamint annak lehetősége, hogy az EU egyoldalú szankciókkal – többek között bizonyos termékekre vámtarifák vagy kvóták bevezetésével vagy a gazdasági partnerség más részeinek kölcsönös felfüggesztésével – kezelje az Egyesült Királyság általi meg nem felelést; hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az Egyesült Királyság új állami támogatási rendszerét, és értékelni kell az indokolatlan támogatások kezelésére szolgáló mechanizmus hatékonyságát, hogy az hatékonyan hozzájáruljon az egyenlő versenyfeltételekhez;
iv. sajnálja azonban, hogy az adózásról szóló fejezet nem tartozik sem a vitarendezési rendelkezések, sem az egyensúly helyreállítására irányuló intézkedések hatálya alá; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is éberen figyeljen az adózással és a pénzmosással kapcsolatos kérdésekre, és alkalmazzon minden rendelkezésre álló eszközt, például a jegyzékbe vételi eljárásokat annak érdekében, hogy visszatartsák az Egyesült Királyságot a tisztességtelen gyakorlatok alkalmazásától; e tekintetben emlékeztet arra a lehetőségre, hogy a megállapodás hatálybalépése után négy évvel kérhető a kereskedelmi fejezet felülvizsgálata, amennyiben egyensúlytalanságok merülnek fel;
v. emlékeztet arra, hogy az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezések általánosan alkalmazandók, többek között az úgynevezett különleges gazdasági övezetekben is;

19.felhívja a figyelmet arra, hogy a megfelelő nyomon követés és a megfelelő felügyelet alapvető fontosságú ahhoz, hogy pontosan megértsük a továbbra is fennálló és új akadályokat, amelyek a vállalatok és különösen a kkv-k előtt állnak; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a szükségtelen szabályozási bizonytalanságot, az adminisztratív terheket és az eljárások bonyolultságát, amelyek növelik az összetettséget és a költségeket; e tekintetben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt az üzleti közösséggel, különösen a kkv-kkal az újonnan megjelenő kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében;

áԲíá

20.üdvözli a megállapodásban meghatározott horizontális irányítási és intézményi keretet, amely biztosítja az összes fejezet közötti közös koherenciát, összefüggést és a végrehajtást, ezáltal elkerüli a további párhuzamos struktúrákat és bürokráciát, valamint jogbiztonságot és a felek általi megfelelés szilárd garanciáit nyújtja; elismeri különösen az EU és az Egyesült Királyság között kötelezettségvállalásaik értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő viták rendezésére szolgáló szilárd mechanizmust;

21.üdvözli az irányításról szóló fejezetben szereplő megkülönböztetésmentességi záradékot, amely biztosítja, hogy az Egyesült Királyság nemzeti vízumpolitikájában ne tegyen különbséget az uniós tagállamok állampolgárai között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadása céljából; elítéli az egyes uniós (Bulgáriából, Észtországból, Litvániából, Romániából és Szlovéniából származó) polgárokkal szemben alkalmazott megkülönböztető bánásmódot, akik az Egyesült Királyságban a munkavállalási vízum és a költségviselési igazolás díja tekintetében nem élvezhetik ugyanannak a vízumigénylési díjrendszernek az előnyeit, mint a többi 22 uniós tagállam állampolgárai;

Biztonság, külügyek és fejlesztés

22.sajnálatának ad hangot, amiért ellentétben a politikai nyilatkozattal, amely ambiciózus, széles körű, mély és rugalmas partnerséget irányoz elő a külpolitika, a biztonság és a védelem területén, az Egyesült Királyság elutasította, hogy a megállapodás részeként tárgyalásokat folytasson ezekről a kérdésekről; emlékeztet azonban arra, hogy mindkét fél érdeke a szoros és tartós együttműködés fenntartása ezeken a területeken, különösen a béke, a biztonság – többek között a terrorizmus elleni küzdelem – elősegítése, a szabályokon alapuló globális rend, a hatékony multilateralizmus, az ENSZ Alapokmánya, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításának, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének előmozdítása az EUSZ 21. cikkében foglaltaknak megfelelően; javasolja, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli együttműködést és koordinációt a külpolitikai kérdésekkel – többek között az Oroszország és Kína jelentette kihívásokkal – kapcsolatos magas szintű konzultációk és koordináció rendszerszintű platformja, a biztonsági kérdésekben – többek között az EU-NATO együttműködés keretében – való szoros együttműködés és a szisztematikus preferenciális együttműködés irányítsa, különösen a békefenntartó műveletek tekintetében; felszólít különösen az Egyesült Királysággal való mélyreható együttműködésre és koordinációra az EU-val közösen alkalmazott szankcionálási politikák tekintetében, tekintettel a közös értékekre és érdekekre, valamint felszólít egy erre vonatkozó koordinációs mechanizmus létrehozására;

23.e tekintetben sajnálatának ad hangot, amiért az Egyesült Királyság leminősítette az Európai Unió diplomáciai státuszát, és felszólítja az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, hogy mielőbb orvosolják ezt az intézkedést, valamint sürgeti, hogy a Bizottság határozottan álljon ki a Szerződések megfelelő végrehajtása mellett;

24.megállapítja, hogy az Egyesült Királyság a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás tekintetében fontos szerepet játszik, ami az általa nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás jelentős mértékének (még a GNI 0,7%-áról 0,5%-ra történő csökkentésével együtt is), szakértelmének, projektvégrehajtási kapacitásainak, valamint a Nemzetközösséggel és a fejlődő országokkal fennálló átfogó kapcsolatainak köszönhető; ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy segítse az Egyesült Királyság Unióból való kilépése fejlődő országokra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását, és maradjon elkötelezett az iránt, hogy vezető szerepet játsszon a fejlesztési támogatás és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében; az Unió és az Egyesült Királyság közötti szoros adományozási koordinációra és együttműködésre szólít fel, beleértve annak lehetőségét is, hogy a hatékonyság, a fejlesztés eredményessége és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért haladás maximalizálása érdekében egymás kapacitásait is igénybe lehessen venni.

Konkrét ágazati kérdések és tematikus együttműködés

25.úgy véli, hogy a belső piac az Európai Unió egyik fő vívmánya, amely mindkét fél gazdasága számára rendkívül előnyös volt, és alapot teremtett a polgárok életminőségének javításához; hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerség ezen új korszakának kölcsönösen előnyös lehetőségek megteremtésére kell irányulnia, és semmiképpen sem vezethet a belső piac és a vámunió integritásának és működésének aláásásához; elismeri, hogy az engedélyezett gazdálkodóknak nyújtott könnyítések kiterjesztése megfelelő megoldást jelent a kereskedelem torzulásának elkerülésére;

26.hangsúlyozza, hogy a végrehajtási folyamat részeként az EU-nak különös figyelmet kell fordítania az áruk belső piacra való belépése előtt (akár az Egyesült Királyságból, akár más harmadik országokból az Egyesült Királyságon keresztül) elvégzett vámellenőrzéseknek a megállapodásban előirányzott megfelelőségére, és kitart amellett, hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az áruk megfeleljenek a belső piaci szabályoknak; hangsúlyozza, hogy nagyobb beruházásokat kell eszközölni a vámellenőrzési létesítményekbe, valamint a két fél között további koordinációra és információcserére van szükség a kereskedelmi zavarok lehető legnagyobb mértékű megelőzéséhez, valamint a vámunió integritásának megőrzéséhez, a fogyasztók és a vállalkozások érdekében; úgy véli, hogy feltétlenül szükség van a vámhatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok közötti zökkenőmentes együttműködésre, és aggodalmát fejezi ki különösen az EU észak-írországi jelenlétéhez szükséges működési kapacitás miatt;

27.megjegyzi, hogy a határokon átnyúló vásárlással kapcsolatos fogyasztói szokásokat és fogyasztói bizalmat már kedvezőtlenül befolyásolta az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos bizonytalanság, és felhívja az Egyesült Királyság kormányát, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre a fogyasztóvédelmi megállapodásban meghatározott intézkedéseket, és erősítsék meg az együttműködést a fenntartható termelési módszerekre és termékbiztonságra vonatkozó különböző ágazati politikák terén; a fogyasztók javát szolgáló átláthatóságra szólít fel a termékek és szolgáltatások ellátási láncában, és kijelenti, hogy a vásárlás teljes költségét tükröző árak – beleértve az alkalmazandó díjakat és kötelezettségeket is –, valamint az alkalmazandó fogyasztói jogok egyértelműsége kulcsfontosságúak a fennakadások elkerüléséhez és a fogyasztók bizalmának növeléséhez a határokon átnyúló vásárlások során;

28.sajnálatának ad hangot az egyes halászközösségekre gyakorolt negatív hatás miatt, ugyanakkor elismeri, hogy a halászatra vonatkozó rendelkezések, amelyek több mint öt és fél év alatt 25%-os csökkentést írnak elő, kevésbé káros eredményt jelentenek, mint az Egyesült Királyság vizeinek teljes lezárása; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a 25%-os csökkentési küszöbértéket soha ne lépjék túl, és hogy a kölcsönös hozzáférés megmaradjon; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a partnerségi tanács módosíthatja a 35., a 36. és a 37. mellékletet; kéri, hogy ilyen módosítások előtt megfelelően konzultáljanak a Parlamenttel;

29.komoly aggodalmának ad hangot az ezen időszak leteltét követő helyzettel kapcsolatban, és emlékezteti az Egyesült Királyságot, hogy az uniós piacokhoz való folyamatos hozzáférése közvetlenül összefügg az uniós halászatnak az Egyesült Királyság vizeihez való hozzáférésével; emlékeztet arra, hogy amennyiben az Egyesült Királyság a kezdeti öt és fél éves időszakot követően korlátozza a hozzáférést, az EU felléphet érdekei védelmében, többek között az Egyesült Királyságból származó halak behozatalára vonatkozó vámtarifák vagy kvóták visszaállításával vagy a megállapodás egyéb részeinek felfüggesztésével, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az uniós halászközösségek súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségekkel szembesülnek; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós halászati jogokat különböző elkerülő eszközök révén megkérdőjelezik, például azáltal, hogy lehetetlen időben megállapodást elfogadni a teljes kifogható mennyiségekről és kvótákról, valamint elfogadhatatlan technikai intézkedések és az engedélyek megszerzésének feltételeire vonatkozó, vitatható korlátozó értelmezések révén;

30.mély aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat, ha az Egyesült Királyság eltér a technikai intézkedésekről szóló uniós rendeletektől és más kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályoktól, ami egyes európai halászhajók számára az Egyesült Királyság vizeihez való hozzáférés tényleges korlátozásához vezethet; emlékeztet arra, hogy a megállapodás arra kötelezi a feleket, hogy pontosan indokolják az e területen bekövetkező fejlemények megkülönböztetésmentes jellegét, valamint arra, hogy tudományosan igazolható adatok fényében biztosítani kell a hosszú távú környezeti fenntarthatóságot; felhívja a Bizottságot, hogy különösen ügyeljen arra, hogy e feltételek teljesüljenek, és határozottan reagáljon, amennyiben az Egyesült Királyság diszkriminatív módon járna el;

31.aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királysághoz kapcsolódó különleges jogállású területekre – nevezetesen a koronafüggőségekre és a tengerentúli területekre – alkalmazandó különböző szabályok következményeivel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet ezekre a területekre és azok sajátosságaira;

32.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szociális és munkaügyi normák Egyesült Királyság általi esetleges egyoldalú csökkentését miként lehetne kezelni és vitatni a megállapodás keretében; ismételten hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében mielőbb foglalkozni kell a szociális és munkaügyi normák európai munkavállalók és vállalatok kárára történő egyoldalú enyhítésével, és orvosolni kell azt; sajnálja továbbá, hogy bár az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás 127. cikke értelmében köteles volt átültetni a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet(13) és az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvet az átmeneti időszak alatt, még nem tette meg az ehhez szükséges lépéseket, és ezáltal megfosztotta az Egyesült Királyság munkavállalóit bizonyos újonnan létrehozott jogoktól;

33.üdvözli, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó új együttműködési mechanizmus közel áll a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet(14) és a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet(15) meglévő szabályaihoz; üdvözli különösen azt a tényt, hogy a megállapodás biztosítja a megkülönböztetésmentességre, az egyenlő bánásmódra és a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó uniós rendelkezéseket; sajnálja azonban a tárgyi hatályra vonatkozó korlátozásokat, és különösen azt, hogy a családi ellátások, a tartós ápolás-gondozás és a nem járulékalapú pénzbeli ellátások, valamint a munkanélküli ellátások exportálhatósága nem tartozik ide; felhívja a feleket, hogy haladéktalanul nyújtsanak alapos és megbízható tájékoztatást a szabad mozgás korlátozása által érintett polgárok számára a tartózkodáshoz, a munkavállaláshoz és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásához való jogukról;

34.tudomásul veszi a személyes adatoknak az Egyesült Királyság részére történő továbbítására vonatkozó átmeneti rendelkezést; ismét kiemeli az adatvédelemnek mint alapvető jognak és mint a digitális gazdaság alapvető elemének fontosságáról szóló, 2020. február 12-i és 2020. június 18-i állásfoglalását; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi keretének megfelelőségét illetően az EUB ítélkezési gyakorlata szerint az Egyesült Királyság védelmi szintjének „lényegében egyenértékűnek” kell lennie az uniós jogi keret által biztosítottal, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbítást is, mind a kereskedelmi adattovábbítás, mind a bűnüldözési célú továbbítás tekintetében; tudomásul veszi, hogy az általános adatvédelmi rendelet(16) és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv(17) értelmében 2021. február 19-én elindították a személyes adatoknak az Egyesült Királyság részére történő továbbítására vonatkozó két megfelelőségi határozat elfogadására irányuló eljárást; felhívja a Bizottságot, hogy ne fogadjon el pozitív megfelelőségi határozatot, ha az uniós jogban és az ítélkezési gyakorlatban meghatározott feltételeket nem tartják teljes mértékben tiszteletben; hangsúlyozza, hogy a megfelelőségi határozat nem képezheti alku tárgyát az Egyesült Királyság és az EU között, mivel az az EJEE, a Charta és az uniós szerződések által elismert alapvető jog védelmére vonatkozik;

35.kiemeli, hogy a megállapodás az Egyesült Királysággal a büntetőügyekben folytatandó bűnüldözési és igazságügyi együttműködés terén harmadik ország esetében példátlanul szoros együttműködést hoz létre; rámutat arra, hogy a megállapodás III. címének III. része kiegészítő biztosítékként egyedi vitarendezési rendszert ír elő a megállapodás által szabályozott érzékeny területre tekintettel; üdvözli a III. rész felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, nevezetesen az EJEE feltételrendszerét;

36.sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Parlamentnek a menekültügyre, a migrációra és a határigazgatásra vonatkozó közös uniós megközelítéssel kapcsolatos kéréseit nem követte semmilyen intézkedés, és hogy ezeket a fontos kérdéseket, amelyek a legkiszolgáltatottabbak, például a kísérő nélküli kiskorúak jogait is érintik, most kétoldalú együttműködés keretében kezelik; kéri, hogy az EU és az Egyesült Királyság mielőbb állapodjon meg egy, a dublini rendeletet(18) felváltó, erre vonatkozó megállapodásról;

37.sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a mobilitási politikákról szóló megállapodás nem eléggé ambiciózus, és az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonságos legális migrációs útvonalak kialakítását szorgalmazza; üdvözli a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó rendelkezéseket és a tagállamok közötti megkülönböztetésmentességre vonatkozó záradékot; felhívja az Egyesült Királyságot, hogy ne tegyen különbséget sem az letelepedési rendszerbe történő regisztráció, sem a mobilitási és vízumkérdések tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan érvényesítse a viszonosság elvét; elítéli, hogy az Egyesült Királyság diszkriminatív döntést hozott arról, hogy bizonyos uniós tagállamok állampolgárai számára eltérő díjakat alkalmaz a munkavállalási vízumokra, például az idényjellegű munkavállalásra jogosító vízumok, valamint az egészségügyi és ápolói vízumok tekintetében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós polgárok számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak az Egyesült Királyság munkaerőpiacához, és hogy minden uniós polgár számára azonos díjat kell alkalmazni, ezért sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy haladéktalanul vonja vissza döntését;

38.felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a megállapodás végrehajtásának az Európai Központi Bank, az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület és az Egységes Szanálási Testület általi nyomon követéséről, valamint a pénzügyi szolgáltatások piacának alakulásáról annak érdekében, hogy időben azonosítsák az esetleges piaci zavarokat, illetve a pénzügyi stabilitást, a piaci integritást és a befektetők védelmét fenyegető veszélyeket;

39.felhívja a Bizottságot, hogy használja a rendelkezésre álló eszközöket, vegyen fontolóra új eszközöket a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének közelgő felülvizsgálata során, és biztosítsa a lojális együttműködést a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatósága tekintetében, garantálja az egyenlő versenyfeltételeket és védje meg az egységes piacot az Egyesült Királyságból eredő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szemben;

40.elismeréssel nyugtázza, hogy a megállapodás tartalmaz az adózás átláthatóságára és a tisztességes adóversenyre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a káros adórendszerek elleni fellépésről szóló együttes politikai nyilatkozatot;

41.üdvözli az Egyesült Királyság és az EU közötti, a pénzügyi szolgáltatásokról szóló egyetértési megállapodásról szóló megállapodás bejelentését, sajnálja ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság egyenértékűségi határozatait eddig csak az egyes EGT-tagállamoknak, köztük az Európai Unió tagállamainak adták meg, nem pedig az Unió egészének; emlékeztet arra, hogy az egyenértékűségi határozatok több, uniós szintű harmonizáció tárgyát képező jogterületre is kiterjednek, és hogy egyes esetekben a felügyeletet közvetlenül az uniós hatóságok végzik; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az Egyesült Királyság egyenértékűségi határozatait az EU egészének címezték-e, mielőtt saját egyenértékűségi határozatokat hozna;

42.úgy véli, hogy az adóügyek tekintetében tovább kell pontosítani a csökkentés tilalmára vonatkozó kötelezettség hatályát; tart az adóügyekre vonatkozó eltérő jogszabályok hatásától; különösen aggasztónak tartja az Egyesült Királyság korai bejelentését, miszerint csak a gyengébb nemzetközi normákon alapuló adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó megállapodások kötelező közzététele mellett kötelezte el magát, és sajnálatát fejezi ki az egyesült királyságbeli szabadkikötők megnyitásáról szóló nyilvános nyilatkozatok miatt is;

43.arra figyelmeztet, hogy a nem egyértelmű terminológia, valamint a megállapodáson belül az adózásra vonatkozó nem kötelező vagy előre nem látható jogi szabályok és felügyeleti mechanizmusok növelik a fiskális dömping kockázatát; megjegyzi továbbá, hogy a megállapodás érvényesítése azzal a kockázattal jár, hogy rendezetlen jogvitákat eredményez a közvetlen hatással bíró, többek között a káros adózási gyakorlatokra vonatkozó záradékok hiánya miatt; aggodalommal jegyzi meg, hogy az állami adótámogatásra vonatkozó feltételek szigorúbbak az EU Svájccal és Kanadával kötött kereskedelmi megállapodásaiban;

44.megjegyzi, hogy a megállapodás nem alkalmazandó az Egyesült Királyság koronafüggőségeire és tengerentúli területeire; úgy véli, hogy alapos vizsgálatot kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás ne tartalmazzon olyan joghézagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy e területeket partnerként használják fel a belső piac működését befolyásoló új, káros adórendszerek kidolgozásához;

45.üdvözli, hogy a Párizsi Megállapodás a jövőbeli megállapodások alapvető eleme lesz; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az üvegházhatást okozó gázok tekintetében az éghajlatvédelem szintjénél nem vették figyelembe a gazdaság egészére vonatkozó felülvizsgált 2030-as célokat, amelyek elfogadása hamarosan esedékes; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU a kibocsátáskereskedelmi rendszer további megerősítését és kiterjesztését tervezi; úgy véli, hogy amennyiben jelentős különbségek merülnek fel az EU, illetve az Egyesült Királyság kibocsátáskereskedelmi rendszere között, az az egyenlő versenyfeltételek torzulásához vezethet, és ezért azt figyelembe kell venni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus alkalmazása során, amint a mechanizmus életbe lép;

46.üdvözli az egészségbiztonsággal kapcsolatos együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a felek és a tagállamok illetékes hatóságai számára a vonatkozó információk cseréjét, ugyanakkor sajnálja, hogy ez az együttműködés a „jelentős” közegészségügyi kockázatok értékelésére és a közegészség védelméhez esetleg szükséges intézkedések összehangolására korlátozódott;

47.üdvözli, hogy az uniós élelmiszer-biztonsági előírások nem változnak, és hogy a megállapodás célja az uniós állat- és növény-egészségügyi intézkedések védelme; megismétli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalom rendkívül magas lesz az állat- és növény-egészségügyiintézkedések hatálya alá tartozó áruk tekintetében, és hogy az EU-nak megfelelő koordinációs folyamattal kell rendelkeznie az Egyesült Királyságból érkező áruk uniós kikötőkben történő eltérő ellenőrzésének elkerülése érdekében;

48.üdvözli a megállapodásba foglalt, a légi közlekedésről szóló átfogó fejezetet, amelynek biztosítania kell az Unió stratégiai érdekeinek védelmét, és amely megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a piaci hozzáférésre, a forgalmi jogokra, a közös üzemeltetésre és az utasok jogaira vonatkozóan; üdvözli a légi közlekedésről szóló fejezet egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó konkrét rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy az uniós és az egyesült királyságbeli légi fuvarozók egyenlő feltételek mellett versenyezzenek egymással; tudomásul veszi a tulajdonjogi és ellenőrzési szabályokkal kapcsolatban talált megoldást, amelyek a belső piachoz való hozzáférést szabályozzák, ugyanakkor lehetővé teszik a további liberalizációt a jövőben; üdvözli a repülésbiztonságról szóló külön fejezetet, amely szoros együttműködést irányoz elő a repülésbiztonság és a légiforgalmi szolgáltatás terén; úgy véli, hogy ez az együttműködés nem korlátozhatja az EU-t a biztonság szempontjából általa megfelelőnek ítélt védelmi szint meghatározásában; kiemeli az Egyesült Királyság Polgári Repülési Hatósága és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége közötti jövőbeli szoros együttműködés fontosságát;

49.üdvözli, hogy a megállapodás kvótamentes összeköttetést fog biztosítani az EU és az Egyesült Királyság között a közúti fuvarozók számára, és teljes körű tranzitjogokat biztosít egymás területén, az úgynevezett „szárazföldi híd” révén; üdvözli a közúti szállításra vonatkozó tárgyalások során elért erős, egyenlő versenyfeltételeket és az azokra vonatkozó konkrét rendelkezéseket, amelyek az Egyesült Királyságot a közúti árufuvarozási ágazatra alkalmazandó magas szintű uniós normákhoz kötik; e tekintetben kiemeli, hogy a megállapodás többek között előírásokat tartalmaz a szakma gyakorlására, a járművezetők kiküldetésére, a vezetési és pihenőidőkre, a menetíró készülékekre, valamint a járművek tömegére és méretére vonatkozóan; megjegyzi, hogy ezek a normák nemcsak tisztességes versenyt biztosítanak, hanem garantálják a járművezetők számára a jó munkakörülményeket és a magas szintű közúti biztonságot is; üdvözli az Észak-Írországra vonatkozó különleges rendelkezéseket, amelyeket Írország egyedülálló helyzetének elismeréseként fogadtak el, és amelyek minimálisra csökkentik az egész szigetre kiterjedő gazdaság zavarait; felhívja a tagállamokat, hogy fokozottan törekedjenek arra, hogy a közlekedésben érdekelt felek pontos és hasznos információkkal rendelkezzenek, biztosítsák a vonatkozó informatikai rendszerek működését és stabilitását, valamint tegyék online hozzáférhetővé az árutovábbításhoz szükséges valamennyi dokumentumot; felhívja a figyelmet arra, hogy fontolóra kell venni bizonyos kikötők pénzügyi támogatását a fizikai infrastruktúra azon akadályainak gyors felszámolása érdekében, amelyek a határt átlépő fuvarozók megnövekedett várakozási idejéből adódnak; szoros együttműködésre szólít fel az EU és az Egyesült Királyság között a közlekedési rendszer szükségtelen késedelmének és zavarainak megelőzése és az összekapcsoltság lehető legnagyobb mértékű fenntartása érdekében;

50.üdvözli az Egyesült Királysággal a tudomány, a kutatás, az innováció és az űrpolitika területén folytatott európai együttműködés folytatását; hangsúlyozza, hogy a tudományos ismeretek és a technológia szabad áramlásának biztosítása érdekében támogatni kell a kutatók mobilitását; felkéri a mobilszolgáltatókat, hogy mind az Unióban, mind az Egyesült Királyságban továbbra is alkalmazzák a belföldi díjszabás szerinti barangolás elvét; megjegyzi, hogy az energiáról szóló fejezet 2026. június 30-án hatályát veszti; hangsúlyozza, hogy az együttműködést ezen időpont után is folytatni kell valamennyi energiaügyi kérdésben, tekintettel egyrészt a két energiapiac összekapcsoltságára, másrészt arra, hogy Észak-Írország az Unió belső energiapiacán belül marad; tudomásul veszi az Unió és az Egyesült Királyság közötti, az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodást, és sajnálja, hogy az nem része az egyetértési eljárásnak, mivel az Euratom-Szerződés nem rendelkezik a Parlament szerepéről; szorgalmazza egy olyan, az északi-tengeri energetikai együttműködés (NSEC) keretein alapuló egyetértési megállapodás megkötését, amely kitér legalább a közös projektekre, a tengeri területrendezésre, a tengeri energia energiapiacokba való integrálására;

51.üdvözli az Egyesült Királyságnak az uniós programokban való részvételét érintően a megállapodás vonatkozó szakaszában meghatározott szabályokat; úgy véli, hogy ezek a szabályok nagyrészt megfelelnek az Európai Parlament 2020. június 18-i, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló ajánlásában megfogalmazott elvárásoknak; úgy véli, hogy ezek a szabályok védik az Unió pénzügyi érdekeit; e tekintetben üdvözli a Horizont Európa programra vonatkozó automatikus korrekciós mechanizmus alkalmazását;

52.üdvözli, hogy az Egyesült Királyság társult tagként csatlakozik a Horizont Európa programhoz; üdvözli továbbá, hogy az Egyesült Királyság részt kíván venni az Euratom kutatási és képzési programjában, az űrprogram Kopernikusz komponensében és az ITER-ben, valamint az űrprogram keretében hozzá fog férni az űrmegfigyelési és nyomonkövetési szolgáltatásokhoz; üdvözli, hogy a PEACE+ program külön finanszírozási megállapodás tárgyát fogja képezni;

53.rendkívül sajnálja, hogy az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keret időszakában nem vesz részt az Erasmus+ programban; hangsúlyozza, hogy a határozat mindkét fél számára hátrányos megoldást eredményez, megfosztva az embereket és szervezeteket az EU-ban és az Egyesült Királyságban, hogy csere- és együttműködési projektek révén életüket megváltoztató lehetőségekkel éljenek; különösen meglepett amiatt, hogy az Egyesült Királyság a túlzott részvételi költségeket jelölte meg döntésének indokaként; sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy az uniós programokban való részvételről szóló együttes nyilatkozatban meghatározott várakozási időszakot használja fel álláspontjának felülvizsgálatára; üdvözli Írország nagylelkű ajánlatát egy olyan mechanizmus és finanszírozás bevezetésére, amely lehetővé teszi az észak-írországi diákok további részvételét;

54.emlékeztet arra, hogy az oktatás és a kutatás a tudományos együttműködés szerves részét képezi, és hogy a Horizont Európa és az Erasmus+ közötti szinergiák a programok új generációjának kulcsfontosságú dimenzióját képezik; hangsúlyozza, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyságnak az EU két tudományos együttműködési programjában való részvételére vonatkozó differenciált megközelítés ne ássa alá sem a programok hatékonyságát, sem a múltbeli együttműködés eredményeit;

55.hangsúlyozza, hogy minden tekintetben biztosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, és hogy az Egyesült Királyságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a megállapodás szerinti pénzügyi kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a héa és a vámok területén a követelések megfelelő beszedésének és behajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a vámeljárások rendkívül összetettek, és hogy folyamatosan biztosítani kell az EU és az Egyesült Királyság közötti gyors információcserét és szoros együttműködést a hatékony ellenőrzések és elszámolás, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtása érdekében; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy megfelelő ellenőrzések révén kerüljék el a vámcsalást és a héacsalást, beleértve a tiltott kereskedelmet (csempészetet) is, figyelembe véve, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy bizonyos árukkal tiltott módon kereskednek, vagy azokra vonatkozóan hamis származási vagy tartalomnyilatkozatot nyújtanak be;

56.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megállapodás végrehajtását és – a felek közötti szoros együttműködésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban – a Bizottság szervezeti egységeinek, az Európai Számvevőszéknek, az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek a hozzáférési jogát, valamint a Parlament ellenőrzési jogát; hangsúlyozza továbbá az Európai Bíróság hatáskörének fontosságát a Bizottság határozataival kapcsolatban;

57.kiemeli a szellemi tulajdon fontosságát, és hogy biztosítani kell a szabályozás folytonosságát, a jövőbeli földrajzi jelzések kivételével; üdvözli e tekintetben a szellemi tulajdonjogoknak a megállapodásban meghatározott fokozott védelmét, amely a szellemi tulajdonjogok valamennyi típusára kiterjed, valamint a végrehajtási és együttműködési rendelkezéseket, amelyek intézkedések széles körét fedik le;

58.rendkívül sajnálja, hogy a felek meglévő társasági típusaira, például az európai részvénytársaságra vagy a korlátolt felelősségű társaságokra nem terjed ki a megállapodás, és így azokat a másik fél már nem fogadja el; mindazonáltal üdvözli, hogy a felek a gazdasági szereplők védelme mellett figyelembe vették a fenntartható és versenyképes fejlesztési környezet biztosításának szükségességét azáltal, hogy elkötelezték magukat a munkaügyi és szociális normák gyengítésének tilalma mellett, és megállapodtak a tiltott gyakorlatokra, a végrehajtásra és az együttműködésre vonatkozó rendelkezésekben a versenypolitika terén;

59.sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés nem képezte részét az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségre irányuló tárgyalásoknak, és hangsúlyozza, hogy mihamarabb közös megállapodásra kell jutni ezen a területen; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az EU-nak nagyon gondosan mérlegelnie kell azon döntését, hogy az Egyesült Királyság továbbra is részes fele maradjon a 2007. évi Luganói Egyezménynek, különös tekintettel annak egységes értelmezéséről szóló II. jegyzőkönyvére, valamint a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatai közötti általános egyensúly fenntartásának lehetőségére, valamint arra, hogy kiemelkedő fontosságú lenne a Bizottság és a Parlament közötti hatékony együttműködés és párbeszéd, különösen – az EU-t érintő ügyekben – a nemzetközi jog értelmezéséért és alkalmazásáért felelős Jogi Bizottsággal;

60.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megállapodás nem hozott részletes és érdemi megoldást a házassági ügyekkel, a szülői felelősséggel és egyéb családi ügyekkel kapcsolatos kérdésekre; e tekintetben üdvözli a megerősített együttműködés lehetőségeit, legalábbis a legfontosabb családjogi kérdések, valamint a szülői felelősség, a gyermekek jogellenes elvitele és a tartási kötelezettségek terén folytatott gyakorlati együttműködés terén, amely az Egyesült Királyság polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat ülésein megfigyelőként való részvétele révén kínálkozik;

61.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megállapodás semmilyen szerepet nem ruház az Európai Unió Bíróságára annak ellenére, hogy a politikai nyilatkozatban a felek elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy a választottbírói testület egy kötelező erejű határozat meghozatala céljából az EUB elé terjessze azokat az ügyeket, amelyekben a közöttük felmerült vita az uniós jog fogalmainak értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel;

62.megjegyzi, hogy a megállapodás nem alkalmazandó Gibraltárra, és területén semmilyen hatással nem bír; tudomásul veszi a Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti előzetes megállapodást a Gibraltár és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló EU–Egyesült Királyság megállapodás javasolt keretéről, amely lehetővé teszi a schengeni vívmányok vonatkozó rendelkezéseinek Gibraltáron történő alkalmazását;

o
oo

63.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és az Egyesült Királyság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 444., 2020.12.31., 2. o.
(2) HL C 298., 2018.8.23., 24. o.
(3) HL C 346., 2018.9.27., 2. o.
(4) HL C 369., 2018.10.11., 32. o.
(5) HL C 162., 2019.5.10., 40. o.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0016.
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0006.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0033.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0152.
(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0018.
(11) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
(12) HL C 34., 2020.1.31., 1. o.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EKrendelete (2004.április29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

Utolsó frissítés: 2021. július 26.Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat