JELENTÉSa kereskedelmi jogviták gyorsított rendezésére vonatkozó, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal
26.11.2018-(2018/2079())
Jogi Bizottság
Előadó: Tadeusz Zwiefka
(Kezdeményezés – az eljárási szabályzat 46. cikke)
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
- MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA GYORSÍTOTT EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁS BEVEZETÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
- ٰÁ
- INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
- AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a kereskedelmi jogviták gyorsított rendezésére vonatkozó, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikkére,
–tekintettel az EUMSZ 67. cikkének (4) bekezdésére, valamint 81. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (az EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdésére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. cikkére,
–tekintettel „A kereskedelmi jogi ismeretek bővítése a tagállamokban” című, a Belső Politikák Főigazgatósága által készített tanulmányra,
–tekintettel a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblára,
–tekintettel az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatra (EJTN) 2016. évi „Igazságügyi képzési elveire”[1],
–tekintettel a polgári igazságszolgáltatási együttműködés területén elért uniós vívmányokra,
–tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0396/2018),
A.mivel a Charta 47. cikkében és az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében említett, az észszerű időn belüli, tisztességes és nyilvános meghallgatáshoz való jog a jogállamiság és a demokrácia alapvető garanciáinak egyike, és a polgári eljárás egészének szerves része;
B.mivel a gyorsított európai polgári eljárás az eredményes és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek révén hozzájárulhatnak a nemzeti eljárások korszerűsítéséhez, a vállalkozások egyenlő versenyfeltételeihez és a nagyobb gazdasági növekedéshez, eközben megkönnyítve az Unióban az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, továbbá elősegítve az alapvető szabadságok érvényesülését;
C.mivel az igazságszolgáltatásról készült 2018-as eredménytábla szerint a költségmentesség és a bírósági illetékek mértéke különösen a szegénységben élő polgárok esetében alapvetően befolyásolja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
D.mivel az igazságügyi együttműködést számos másodlagos uniós jog, köztük a kis értékű követelésekről szóló rendelet, a jogsegélyről szóló irányelv, a bizonyításfelvételről szóló rendelet és a dokumentumok kézbesítéséről szóló rendelet is elősegíti, alátámasztja és ösztönzi;
E.mivel a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés céljai többek között a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítása a határokon átnyúló esetekben, ugyancsak ezekben az esetekben az eredményes és zökkenőmentes bírásági eljárások garantálása és az igazságszolgáltatási rendszerekbe vetett kölcsönös bizalom megteremtése, amely az ítéletek Unión belüli kölcsönös elismerésének alapját képezi;
F.mivel a polgári igazságszolgáltatás területén az eljárási joggal kapcsolatos számos kérdés nemzeti szinten szabályozott, így az eljárási jog e területen tagállamonként eltérő, ami összhangban áll a szubszidiaritás és az arányosság elvével; mivel a gyorsított eljárás elvezethet az uniós eljárási rendszerek szükséges közelítéséhez;
G.mivel fokozni kell a tagállami hatóságok és az uniós szintű igazságszolgáltatási rendszerek közötti megerősített együttműködést annak érdekében, hogy elháruljon az igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszerek közötti összeférhetetlenségekből fakadó minden akadály;
H.mivel a Brüsszel I. rendelet megállapítja a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyek joghatóságra, elismerésére és végrehajtására vonatkozó alapvető szabályokat az Unióban; mivel a 2015 óta hatályos átdolgozott változat (Brüsszel Ia) számos fontos kiigazítást vezetett be a határokon átnyúló uniós jogviták rendezése érdekében, időt és pénzt megtakarítva a vállalkozások és az egyének számára;
I.mivel a Róma I. rendelet megállapítja a polgári és üzleti szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog szabályait;
J.mivel az eljárási szabályoknak mind a felek jogainak védelmét, mind a jogviták gyors rendezését garantálniuk kell;
K.mivel a tagállamokban általában lassú a kereskedelmi ügyek bírósági rendezése, valamint nem felel meg a kereskedelmi vitákban érintett felek elvárásainak, és ez indokolta a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetését, ami a fogyasztói jogviták lényegesen gyorsabb rendezését eredményezte; mivel az információs és kommunikációs technikák a bíróságokon történő alkalmazása hozzájárul az eljárások gyorsításához és a költségek csökkentéséhez;
L.mivel az Unión belüli kereskedelmi viták lassú rendezése arra késztetheti a kereskedelmi feleket, hogy alternatív vitarendezési eljárást folytassanak le, vagy a harmadik országokban vitarendezést folytassanak, és úgy dönthetnek, hogy elfogadják a harmadik országok nemzeti jogát;
M.mivel a kereskedelmi viták magas színvonalú rendezése a bíróságokon a bírák és ügyvédek és jogászok magas szintű kompetenciájától és tapasztalatától függ;
N.mivel a tagállamok legtöbb tapasztalattal rendelkező és legjobban képzett bírái és ügyvédei által lefolytatott gyors és költséghatékony gyorsított eljárás rendelkezésre állása nagyobb valószínűséggel tenné lehetővé egy tagállam nemzeti jogának alkalmazását, és ezáltal gazdagítaná a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben szerzett szakértelmet;
O.mivel a különböző nyelvi rendszerek tekintetében megfelelő megoldást kell találni, amely valamennyi uniós nyelven elérhető, összehangolt formanyomtatványokat jelenthetne;
P.mivel a kereskedelmi ügyekre szakosodott bíróságok és kamarák magasabb szintű szakértelmet és függetlenséget biztosítanának ilyen ügyekben, és ezáltal az ilyen ügyeket a tagállamok bíróságaihoz vonzanák;
* * *
1.rámutat, hogy a kereskedelmi ügyek rendezése a szükségesnél sokkal lassúbb, átlagosan 3–4 évig tart, és ez jelentős veszteségeket eredményez a vállalkozások számára, nemcsak gazdasági szempontból, hanem az idő, az energia ás más erőforrások tekintetében is, amelyeket másra fordíthatnának;
2.hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően biztosítani kell a felek hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogának teljes tiszteletben tartását, és a kereskedelmi ügyekben garantálni kell az igazságügyi eljárások magas színvonalát;
3.kiemeli a kis értékű követelések európai eljárásának sikeres végrehajtását, amely a kis összegekkel kapcsolatos fogyasztói és egyéb határokon átnyúló viták gyors és költséghatékony megoldását biztosította az Unión belül, biztosítva ugyanakkor a felek jogainak védelmét;
4.hangsúlyozza, hogy a kölcsönös bizalom összetett kérdés, és hogy sok tényező játszik szerepet ennek a bizalomnak a felépítésében, például az igazságügyi oktatás és továbbképzés, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje a bírák között;
5.hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében az igazságügyi együttműködést és információcserét javító együttműködési hálózatokat és adatbázisokat fenn kell tartani és bővíteni kell, beleértve az Európai Igazságügyi Hálózatot és az európai igazságügyi portált, amely utóbbi egyablakos ügyintézési hellyé kíván válni az Unió területén;
6.az a véleménye, hogy a kis értékű követelések európai eljárásához hasonló, a gyorsított európai polgári eljárásra irányuló, a határokon átnyúló kereskedelmi vitákra alkalmazandó rendelet lenne a legjobb módja a kereskedelmi viták elhúzódásának orvoslására az Unióban, ami feltehetően nagy megtakarításokat eredményezne az európai vállalkozások számára és mobilizálná a felhasználatlan tőkét;
7.azt állítja, hogy a kereskedelmi feleknek így jobb lehetőségük lenne arra, hogy a ügyvédet fogadjanak és felkészüljenek a bírósági eljárásra, és így jogaikat jobban meg tudják védeni, gyorsabb eljárás keretében;
8.megállapítja, hogy egy ilyen eljárás a felek által az eljárás megindítása előtt végzett alapos előkészületekre vonatkozó követelményekre, szigorú határidőkre, a tények vagy bizonyítékok az eljárás során történő kiegészítésének visszaszorítására, valamint az eljárási határozatokra vonatkozó külön fellebbezés megszüntetésére épülhetne, és így gyorsított eljárást eredményezne;
9.azon a véleményen van, hogy egy ilyen szigorú eljárási rendszer összeegyeztethető lenne a felek jogainak védelmével, feltéve, hogy az önkéntes alapon működne, és csak akkor lenne alkalmazandó,
- ha a jogvita felmerülését követően a felek ebben megállapodnak, vagy
- ha az alperes elfogadja az eljárást, miután a felperes a gyorsított európai polgári eljárás keretében keresetet nyújt be, feltéve, hogy az alperesnek elég idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy az eljárás kezdetére megfelelően felkészüljön;
10.úgy véli, hogy a gyorsított európai polgári eljárás csak akkor lehet érvényes, ha a feleket előre megfelelően tájékoztatják az említett eljárásba történő beleegyezésük következményeiről; úgy véli, hogy a gyorsított európai polgári eljárás költségei a felek számára nem lehetnek túl magasak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez fűződő jog tiszteletben tartásának garantálása érdekében;
11.hangsúlyozza, hogy a vitában részt vevő felek gyakran csak akkor egyeznek meg peren kívül, ha a körülmények és az érvek teljes mértékben tisztázottka, ami azt jelenti, hogy egy olyan eljárási rendszerben, amely a feleket a körülmények kivizsgálására és az érvek kidolgozására még az eljárás megkezdése előtt kötelezi, több vitát lehetne már a korai szakaszban rendezni;
12.megállapítja, hogy az Unión belüli kereskedelmi jogviták gyorsított és költséghatékonyabb rendezésére irányuló cél nem valósítható meg pusztán egy harmonizált gyorsított eljárás bevezetésével; egy ilyen eljárási rendszer hatékonyságának biztosításához a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog terén magas szintű tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező bíróságokra, birkára, ügyvédekre és jogászokra van szükség;
13.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi szerződéseket illetően a különböző európai joghatóságok közötti jogválasztás jelenlegi megoszlása nem egyenletes a tagállamokban;
14.megállapítja, hogy az alkalmazandó jog megválasztása gyakran összetett megfontolásokon alapul, és egy külföldi jog és bíróság választása gyakran jelentős anyagi kockázatnak teszi ki a feleket, és hogy ez a választás kifejezetten megkérdőjelezhető, ha standard szerződési feltételként állapodnak meg benne, vagy ha a felek egyike nem, vagy csak kevéssé tudja befolyásolni a megállapodást e tekintetben;
15.úgy véli, hogy a nyelvi akadályok további nehézséget jelenthetnek, és így újabb indokot szolgáltatnak arra, hogy az egyik és ne a másik jog alkalmazása mellett döntsenek;
16.hangsúlyozza, hogy az egységes standard, minden uniós hivatalos nyelven rendelkezésre álló formanyomtatványok elérhetősége megkönnyítené a hozzáférést a gyorsított európai polgári eljáráshoz;
17.azt javasolja, hogy az egységes standard formanyomtatványok biztosításához végrehajtási jogkört kell ruházni a Bizottságra, amelyet a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően gyakorol;
18.kéri a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy szükség van-e a Róma I. és a Róma II. rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy fokozott védelmet biztosítsanak a gyengébb feleknek a vállalkozások közötti kapcsolatokban és szerződésekben, és e helyzetekben megerősítsék a szerződések célja és tárgya és a választott jog közötti kapcsolatot;
19.hangsúlyozza, hogy a jogalkotási intézkedések önmagukban nem rendezhetik ezeket a kérdéseket, és hogy a bíróságok és az ügyvédek kompetenciájának növelésére irányuló olyan gyakorlati intézkedésekre van szükség, mint a kereskedelmi ügyek terén nyújtott jobb képzés, az uniós és a tagállami nemzeti jog, különösen az ítélkezési gyakorlat jobb hozzáférhetősége;
20.megjegyzik, hogy a kereskedelmi és a nemzetközi magánjog olyan területek, amelyek kevésbé kodifikáltak, mint más jogi területek, ezért az akadémiának nagyobb szerep jut, így a tagállamokban a kereskedelmi ügyeket illető szakértelem megerősítésére irányuló intézkedések egyikeként bővíteni kell az e területen folytatott akadémiai tevékenységre rendelkezésre álló forrásokat;
21.üdvözli ezért az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) közgyűlése által 2016-ban elfogadott kilenc igazságügyi képzési alapelvet, amely közös alapot és keretet ad az európai bírói és igazságügyi képzési intézmények számára;
22. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi ügyekre alkalmazandó jog kiforrottsága és az, hogy mennyire lehet a kereskedelmi terület gyakorlataihoz és fejlődéséhez igazítani, rendkívül fontos;
23.az EUMSZ 225. cikke értelmében ezért felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 81. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. január 1-ig nyújtson be jogalkotási aktusra irányuló javaslatot a gyorsított európai polgári eljárásról, valamint a mellékletben foglalt ajánlásoknak megfelelően és kellő mérlegelést követően tegyen javaslatot a Róma I. és a Róma II. rendelet, továbbá szükség esetén a „Brüsszel Ia”-rendelet módosítására;
24.felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egészítsék ki ezeket a javaslatokat más, a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén a tagállamok kompetenciáját növelő intézkedésekkel;
25.megerősíti, hogy az állásfoglalásra irányuló indítványhoz csatolt ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat, a nemzeti eljárási autonómia elvét, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét;
26.úgy véli, hogy a gyorsított európai polgári eljárás pénzügyi vonatkozásait ellentételének az elért megtakarítások, mivel egy ilyen eljárás valószínűleg lényegesen költséghatékonyabb lenne, mint a tagállamok rendes eljárásai, és mivel az ilyen viták nem kerülnének be az érintett tagállam általános eljárási rendszerébe;
27.hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi jog csak egyike azon területeknek, ahol további olyan uniós szintű fellépésekre van szükség, amelyek az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést, magasabb színvonalú eljárásokat, a felek számára erősebb biztosítékokat és gyorsabb vitarendezést biztosítanak;
28.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az azt kísérő ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA GYORSÍTOTT EURÓPAI POLGÁRI ELJÁRÁS BEVEZETÉSÉRE ÉS TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
A JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
I.Gyorsított európai polgári eljárás
A javaslat fő célja egy önkéntes gyorsított európai polgári eljárás bevezetése annak érdekében, hogy az európai vállalkozások ésszerű időn belül egyezségre jussanak a pusztán vállalkozások közötti, határokon átnyúló kereskedelmi viták során.
A gyorsított európai polgári eljárás a következő elvekre épülhetne:
1.a kis értékű követelések európai eljárásának hatálya alá nem tartozó, határokon átnyúló kereskedelmi jogviták esetében lenne alkalmazandó;
2.akkor kellene alkalmazni, ha a felek a jogvita felmerülése után erről megállapodnak, vagy ha a felperes ezen eljárás keretében nyújt be keresetet, és az alperes elfogadja azt;
3.csak akkor kellene alkalmazni, ha a feleket előre megfelelően tájékoztatják az említett eljárásba történő beleegyezésük következményeiről;
4.a feleknek a bírósághoz fordulás előtt mindenre kiterjedően ki kell dolgozniuk elvárásaikat; az új tények vagy új bizonyítékok bírósághoz történő beterjesztésére vonatkozó lehetőség korai kizárása;
5.az eljárási határozatok ellen nem lehet fellebbezést benyújtani;
6.elvileg írásbeli eljárás lehetne, a felek legalább egyikének kérésére szóbeli meghallgatással;
7.kiindulási pontként az eljárás nagyon rövid határidővel folyna, ám a bíróság a felek beleegyezése mellett nagyobb komplexitású esetekben hosszabb határidőket is alkalmazhatna;
8.ösztönözné a határokon átnyúló kereskedelmi viták – többek között közvetítés útján történő – peren belüli vagy kívüli megállapodásos rendezését;
9. a szóbeli meghallgatások, a bizonyításfelvétel és a dokumentumok kézbesítése során ösztönözné a modern technológiák használatát;
10.az eljárás költségeit korlátozni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez fűződő jog tiszteletben tartásának garantálása érdekében;
11.lehetővé tenné a jogerős ítélet elismerését és végrehajtását az uniós jog szerint rendelkezésre álló legegyszerűbb és legfelhasználóbarátabb módon;
II.A Róma I., a Róma II. és a Brüsszel Ia. esetleges módosítása
A gyorsított európai polgári eljárásról szóló javaslatot a Róma I., a Róma II. és a Brüsszel Ia. rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell támogatnia, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre a megállapodások célja és az Unión belül választott jog között, és hogy a pusztán kereskedelmi jellegű ügyekben nagyobb védelmet kapjanak a gyengébb felek.
A Róma I. rendelet módosításai a következőkre terjedhetnének ki:
1. a választott jog és a szerződés tartalma és célja, illetve a felek szándéka közötti kapcsolat megerősítése;
2.a jogválasztás érvényességére vonatkozó szabályok újraértékelése, amelyet a szerződésre alkalmazandó mulasztási jog alapján kell mérlegelni.
III.A kereskedelmi jogvitákra vonatkozó kompetenciák bővítésére irányuló intézkedések a tagállamokban
1.Ezeket a javaslatokat a Bizottság és a tagállamok fellépéseinek kell alátámasztania a kereskedelmi jogvitákra vonatkozó szakértelem kiépítése érdekében, például:
a)a bírák és ügyvédek, valamint jogászok képzése kereskedelmi ügyekben;
b) egyszerűsített és fokozott hozzáférés az uniós és a tagállami nemzeti joghoz, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is;
c) a jogi oktatás területén a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog fokozottabb előtérbe helyezése; továbbá
d) további források a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén folytatott akadémiai kutatás számára.
e)egy idegen nyelvnek és jogi terminológiájának magas szintű elsajátítása;
2.Ezen túlmenően a tagállamoknak kellene gondoskodniuk arról, hogy a gyorsított európai polgári eljárást alkalmazó bíróságok a kereskedelmi jog területén különleges szakértelemmel rendelkezzenek, például a meglévő kereskedelmi bíróságok vagy kamarák kijelölése vagy megerősítése révén.
3.A Bizottságot emellett felkérjük, hogy vizsgálja meg egy Európai Kereskedelmi Bíróság létrehozásának lehetőségét a tagállamok bíróságainak kiegészítése céljából, valamint hogy a kereskedelmi viták rendezésére szakosodott új nemzetközi fórumot kínáljon a peres feleknek.
4.Legutolsó intézkedésként felkérjük a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a vállalkozások közötti helyzetekben a kereskedelmi ügyekre alkalmazandó jogszabályaikat, mivel a jogválasztás egyik legfontosabb tényezője az ország kereskedelmi jogának hatékonysága és színvonala.
ٰÁ
A kereskedelmi viták rendezése túl lassú az EU-ban. A Világbank becslése szerint számos tagállamban 3–4 év között lehet a kereskedelmi szerződések érvényszerzési ideje. Számos társaság köteles a vitatott összegekre vonatkozóan könyvelésükben fenntartást bevezetni, és ez vonatkozik például a bankokra és a biztosítókra is. Ez azonban nem csak azokra vonatkozik, akikre ez jogilag kötelező, sok más vállalkozás is bevezet könyvelésébe fenntartást. Ennek eredményeként Európa-szerte nagy mennyiségű tőke használaton kívülre kerül.
A polgári eljárások általában nem harmonizáltak európai szinten, bár a polgári igazságszolgáltatási együttműködés keretében elfogadott egyes intézkedések révén azokat sikeresen harmonizáltuk.
Erre egyik példa a Brüsszel Ia. rendelet, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság, a határozat elismerése és végrehajtása tekintetében lefekteti az alapokat. A 2015-ben hatályba lépett legutóbbi átdolgozása alapvető változtatásokat vezetett be a határokon átnyúló jogvitákat illetően. Ezzel az exequatur eljárást eltörölték, ami az uniós vállalkozások és polgárok költségeinek csökkentését és időmegtakarítást eredményezett.
Egy másik példa a kis értékű követelések európai eljárása, amely kifejezetten a fogyasztói jogviták és más, 5000 eurónál kisebb értékű jogviták rendezését célozza. Határokon átnyúló ügyekben alkalmazandó, és nagyrészt az egyes tagállamokban meglévő szabályok mintájára épül.
Ennek mintájára bevezethetnénk egy a vállalkozások közötti, határokon átnyúló kereskedelmi viták (B2B) rendezésére szolgáló külön eljárási rendet. Egy ilyen eljárási rend – a gyorsított európai polgári eljárás – költségtakarékos és gyors lehetőséget biztosítana az európai vállalkozások számára a kereskedelmi viták rendezésére. A gyorsított európai polgári eljárás szigorú, előre meghatározott határidőkkel, az eljárási kérdésekre vonatkozó külön fellebbezés lehetőségének kiiktatásával, valamint az első beadványok utáni új körülmények bevezetésének korlátozásával működne.
Az eljárási rendet úgy lehetne kialakítani, hogy a felek akár bonyolultabb ügyek esetében is hat hónapon belül egyezségre jussanak, ami jelentős megtakarítást eredményezne az európai vállalkozások számára és aktiválná a tartalékba helyezett tőkét.Az eljárás önkéntes lenne, és mindkét szerződő fél beleegyezésén alapulna. A gyorsított európai polgári eljáráshoz magasan képzett bírákra és ügyvédekre lenne szükség. Felmerül a kérdés, hogy milyen intézkedéseket lehet hozni e javaslat támogatására?
A kereskedelmi szerződések jogválasztása nem egyenlően oszlik meg a különböző tagállamok között. Ennek számos oka van, de hatására egyes országokban a bírák és a gyakorló jogászok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a kereskedelmi ügyekben, és az ítélkezési gyakorlat fejlődése is elmarad ezekben az országokban.
Számos intézkedést lehetne hozni a jogválasztás egyenletesebb eloszlása, valamint annak érdekében, hogy az említett tagállamokban a kereskedelmi jog fejlődése és az abban való jártasság kiegyensúlyozottabb legyen. A legkézenfekvőbb intézkedés a Róma I. rendelet a választható jog tekintetében történő módosítása lenne, amelynek nyomán szorosabb kapcsolat jönne létre a megállapodások célja és az Unión belül választott jog között, további autonómiát biztosítva a felek számára a tisztán kereskedelmi szerződések esetén.
A további intézkedések közé tartozhatna a bírák és ügyvédek képzése kereskedelmi ügyekben, valamint az EU és a tagállamok nemzeti jogához való fokozott hozzáférés, beleértve az ítélkezési gyakorlatot is, a jogi oktatás területén a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog fokozottabb előtérbe helyezése, valamint források biztosítása a kereskedelmi jog és a nemzetközi magánjog területén folytatott akadémiai kutatás számára.
Ezen túlmenően a tagállamoknak kellene gondoskodniuk arról, hogy a gyorsított európai polgári eljárást alkalmazó bíróságok a kereskedelmi jog területén különleges szakértelemmel rendelkezzenek, például a meglévő kereskedelmi bíróságok vagy kamarák kijelölése vagy megerősítése révén.
A Bizottságot emellett felkérjük, hogy vizsgálja meg egy Európai Kereskedelmi Bíróság létrehozásának lehetőségét a tagállamok bíróságainak kiegészítése céljából, valamint hogy a kereskedelmi viták rendezésére szakosodott új nemzetközi fórumot kínáljon a peres feleknek.
Legutolsó intézkedésként felkérjük a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a kereskedelmi ügyekre alkalmazandó jogszabályaikat, mivel a jogválasztás egyik legfontosabb tényezője az, hogy az ország kereskedelmi joga mennyire igazodik a kereskedelmi területek alakulásához.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
20.11.2018 |
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
24 0 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Max Andersson, Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Geoffroy Didier, Pascal Durand, Jytte Guteland, Tiemo Wölken, Kosma Złotowski |
||||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
24 |
+ |
|
ALDE |
Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto |
|
ECR |
Sajjad Karim, Kosma Złotowski |
|
EFDD |
Joëlle Bergeron, Laura Ferrara |
|
ENF |
Gilles Lebreton |
|
GUE/NGL |
Kostas Chrysogonos |
|
PPE |
Geoffroy Didier, Emil Radev, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka |
|
S&D |
Mady Delvaux, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jytte Guteland, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner, Virginie Rozière |
|
VERTS/ALE |
Max Andersson, Pascal Durand, Julia Reda |
|
0 |
- |
|
0 |
0 |
|
ⲹá:
+:mellette
-:ellene
0:tartózkodás