JELENTÉSa Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus módosításáról
26.7.2023-()
Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: Sandro Gozi
Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
(A javaslat szerzője: Sandro Gozi)
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
- I. MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
- II.MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA JAVASLAT HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
- ٰÁ
- INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
- NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus módosításáról
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,
–tekintettel az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének harmadik bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0228/2018),
–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
–tekintettel a Bizottságnak A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban című, a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (),
–tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletre[1],
–tekintettel az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága számára készített, „Easing legal and administrative obstacles in EU border regions” (Az uniós határrégiókban fennálló jogi és közigazgatási akadályok enyhítése) című, 2017.márciusi végleges jelentésre[2],
–tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (),
–tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján 2018. június 20-án előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
–tekintettel az EU határrégiói növekedésének és kohéziójának előmozdításáról szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására[3],
–tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére[4],
–tekintettel a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. február 14-i jogalkotási állásfoglalására[5],
–tekintettel a Régiók Bizottsága 2019. március 7-i véleményére[6],
–tekintettel a Tanács Jogi Szolgálatának 2020.március 2-i véleményére (6009/20)[7],
–tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020.április17-i állásfoglalására[8],
–tekintettel az EU-ban a határt átlépő munkavállalók és idénymunkások Covid19-cel összefüggő védelméhez szükséges intézkedésekről szóló2020. június 19-i állásfoglalására[9],
–tekintettel az Európai Bizottságnak a határokon átnyúló európai uniós együttműködésről szóló, 2020.júliusi jelentésére[10],
–tekintettel a Régiók Bizottsága „Határon átnyúló közszolgáltatások Európában” című, 2021. március 26-i véleményére[11],
–tekintettel a Régiók Bizottságának a határokon átnyúló együttműködés jövőjéről szóló, 2021. júliusi jelentésére[12],
–tekintettel a Tanácshoz intézett, az európai határokon átnyúló mechanizmus előmozdításával kapcsolatban a Tanács szándékának hiányáról szóló O-000061/2021.számú, 2021. szeptember 10-i szóbeli választ igénylő kérdésre[13],
–tekintettel a „Szorosabb partnerség az EU legkülső régióival” című, 2021. szeptember 14-i állásfoglalására[14],
–tekintettel a „b-solutions: Solving Border Obstacles: A compendium 2020-2021” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 2020–2021. évi összefoglaló) című, 2021. december 9-én közzétett kiadványra[15],
–tekintettel az Európa jövőjéről szóló 2022.májusi konferencia végeredményéről szóló jelentésre[16],
–tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottsága megbízásából készített, „The impacts of the COVID-19 pandemic on EU cohesion and EU cohesion policy” (A Covid19-világjárvány hatásai az uniós kohézióra és az uniós kohéziós politikára) című, 2022 januárjában közzétett tanulmányra,
–tekintettel a kohéziós politikáról mint az egészségügyi ellátás terén meglévő különbségek csökkentésének, valamint a határokon átnyúló egészségügyi együttműködés erősítésének eszközéről szóló, 2022. március 8-i állásfoglalására[17],
–tekintettel az Európai Bizottság „Kohézió Európában 2050-ig – Nyolcadik jelentés a gazdasági, szociális és területi kohézióról” című, 2022. április 11-i jelentésére[18],
–tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról az Unióban: a 8. kohéziós jelentésről szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására[19],
–tekintettel az EU határrégióiról: az európai integráció élő laboratóriumairól szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására[20],
–tekintettel az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága megbízásából az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, „Mechanism to resolve legal and administrative obstacles in a cross-border context – European added value assessment” (A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus: az európai hozzáadott érték értékelése) című tanulmányra (az „EPRS EAVA tanulmánya”)[21].
–tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,
–tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A9-0252/2023),
A.mivel a határokon átnyúló, adminisztratív és jogi jellegű akadályok fennállása súlyosan érinti az EU határrégióiban a megélhetést, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi lehetőségeiket, továbbá korlátozza a Szerződések által a határrégiók polgárai és közösségei számára biztosított jogok gyakorlását;
B.mivel ezen akadályok fennállása és következményei aláássák a határrégiókban élő polgároknak az európai integrációba és a közigazgatási szervek hatékonyságába vetett bizalmát;
C.mivel a határrégiókban dolgozó munkavállalók még mindig olyan adóügyi és adminisztratív problémákkal küzdenek, amelyek megoldásához jobb koordinációra lenne szükség a tagállamok közigazgatásai között; mivel hangsúlyozni kell, hogy ezt a tendenciát tovább súlyosbította a határokon átnyúló távmunka növekedése a Covid19-világjárvány következményeként;
D.mivel az Unió területének 40%-át, amely a népesség 30%-ának, vagyis 150 millió embernek felel meg, a belső határrégiók teszik ki, amelyek közel 2 millió határ menti ingázónak is otthont adnak; mivel a határokon átnyúló akadályok leküzdésére szolgáló, uniós szintű jogalkotási eszköz létrehozása a meglévő eszközökkel együttesen a becslések szerint 123milliárd eurós gazdasági haszonnal járhat, az összes akadály felszámolása pedig akár 460milliárd eurós hasznot is jelenthet; mivel a határokon átnyúló akadályok felszámolása kedvezően hatna a szociális jogokra, az esélyegyenlőségre, a környezetvédelemre, valamint a határrégiókban élő polgárok jobb minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférésére[22];
E.mivel a határokon átnyúló akadályok felszámolása – többek közt az egyes határrégiók közötti hiányzó összeköttetések megteremtése révén – a szomszédos országok elérését is megkönnyítené. A határ menti régiók jobb összekapcsolása kézzelfoghatóbbá tenné az európai integrációt, továbbá a hatékony és környezetbarát, határokon átnyúló mobilitás lehetőségét kínálná fel a polgároknak.
F.mivel egyes tagállamok már kötöttek, illetve köthetnek két- vagy többoldalú szerződéseket és megállapodásokat a határokon átnyúló akadályok felszámolására szolgáló struktúrák és eljárások létrehozása érdekében;
G.mivel egy olyan uniós jogalkotási aktus, amely általános rendelkezéseket és eljárási szabályokat állapít meg a tagállamok számára a határokon átnyúló akadályok leküzdésére, előnyös lenne a tagállamok és az uniós régiók számára, mivel több szakpolitikai lehetőséget kínál számukra, és lehetőséget biztosít arra, hogy az adott akadálytól függően személyre szabott megoldásokat tervezzenek;
H.mivel ez a közös projektek kezdeményezésében vagy mind a kezdeményezésében, mind a végrehajtásában részt vevő közösségek és civil társadalmi szereplők számára is előnyös lenne Unió-szerte, ugyanis lehetővé tenné számukra a határokon átnyúló akadályok jelzésére és leküzdésére irányuló fellépést;
I.mivel a Bizottság 2018-ban a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló rendeletre irányuló javaslatot tett közzé (a határon átnyúló európai mechanizmusról [ECBM] szóló javaslat); mivel azóta új, példa nélküli kihívások jelentek meg, mint például a brexit, a Covid19-világjárvány, az éghajlati vészhelyzet sürgős kezelésének szükségessége és az Ukrajna elleni orosz agresszív háború; mivel ezek a válságok határokon átnyúló szinten fejtették ki hatásukat, amit figyelembe kell venni a javaslat új, módosított változatában;
J.mivel a Bizottság „b-solutions: solving border obstacles: a compendium of 43 cases” című kiadványának[23] becslése szerint a határokon átnyúló akadályok felszámolásáról szóló szóban forgó jogalkotási aktus az elemzett esetek legalább 38%-ában megfelelő eszközt jelentett volna a jogi és adminisztratív akadályok leküzdésére;
K.mivel a Parlament 2019 áprilisában elfogadta a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló javaslatra vonatkozó, első olvasatbeli álláspontját; mivel a Tanács strukturális intézkedésekkel foglalkozó munkacsoportja 2021-ben leállította a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló javaslattal kapcsolatos munkát anélkül, hogy a Tanács formális álláspontra helyezkedett volna;
L.mivel a Tanács mindazonáltal felvetett néhány olyan érthető jogi aggályt, amelyeket egy új javaslattal összefüggésben kell kezelni;
M.mivel a Parlament minden szükséges erőfeszítést megtett a Tanáccsal folytatandó intézményközi tárgyalások nyitott és konstruktív megkezdése érdekében; mivel a Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy több állásfoglalásban, valamint a legmagasabb politikai szinten folytatott hivatalos és informális eszmecserék során terjesszen elő új módosított jogalkotási javaslatot; mivel a szóban forgó jogalkotási aktus elfogadása az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentésében szereplő javaslatok részét képezi[24];
N.mivel a Parlament felhívásait eddig nem követte semmiféle érdemi intézkedés sem a Bizottság, sem a Tanács részéről; mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerint a Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy megfelelő javaslatokat nyújtson be olyan kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a Parlament úgy véli, hogy a Szerződések végrehajtása érdekében uniós jogszabály kidolgozására van szükség;
1.úgy véli, hogy az Unión belüli munkavállalói mobilitás terén történ legújabb trendek fényében, valamint a különféle demográfiai, társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal való szembenézés, az egyenlőtlenségek csökkentése és az agyelszívás megakadályozása érdekében az Uniónak fokoznia kell a továbbra is fennálló, határokon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok kezelésére irányuló erőfeszítéseit a kohézió tágabb összefüggésében, a határrégiók hatóságai sokkal hatékonyabb együttműködése, valamint egy új eredményes eszköz révén;
2.megállapítja, hogy az évtizedek óta kidolgozott, az Unió által jogi és pénzügyi eszközökkel támogatott és elősegített, határokon átnyúló területi tevékenységek ellenére a határrégiók polgárai gyakrabban szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel, mivel nincs hozzáférésük a legközelebbi közszolgáltatáshoz, amely történetesen a határ másik oldalán található vagy pedig vállalkozásaik kevesebb lehetőséghez jutnak;
3.támogatja a b megoldásokkal – az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO) által támogatott és az Európai Határrégiók Szövetsége (AEBR) által irányított kezdeményezés – kapcsolatban folyamatban lévő erőfeszítéseket, lévén ez a Bizottság által „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményben javasolt intézkedések egyike;
4.sikeresnek tartja a b megoldásokkal kapcsolatos kezdeményezést, ugyanakkor elismeri, hogy ez csupán azon technikai eszközök egyike, az Európai Területi Együttműködési Csoportosuláshoz (EGTC), a Határvédelmi Fókuszpontok Hálózatához vagy a makroregionális stratégiákhoz hasonlóan, amelyek kiegészítik az Unió határokon átnyúló együttműködését, de nyilvánvalóan nem reagálnak átfogó és eredményes módon a határrégiókat sújtó akadályokra;
5.hangsúlyozza, hogy az Unió egészére kiterjedő koordinációs keretre van szükség ahhoz, hogy biztosítsák az Unió kohézióját, és hogy valamennyi határrégió számára olyan régóta várt megoldást nyújtsanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek nagyobb mértékű erőfeszítést és együttműködést igényelnek az érintett tagállamok között, megfelelve ugyanakkor a szubszidiaritás elvének;
6.fenntartja, hogy a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló javaslat módosításának egy egyszerű és egyértelmű koordinációs keret létrehozására kell összpontosítania, amely lehetővé teszi a különböző szintű hatóságok számára a jogi és adminisztratív akadályok felszámolását, miközben megakadályozza a szervek és hatóságok megkettőzését, valamint a szükségtelen adminisztratív terhek keletkezését,annak érdekében, hogy azegyedi jellemzőik figyelembevételével hozzájáruljanak a határ menti területek fejlesztéséhez; a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló felülvizsgált javaslat hatályának a közös projektekre kell összpontosítania;
7.úgy véli, hogy annak érdekében, hogy valódi kohéziós eszköz lehessen, a szóban forgó koordinációs keretnek – figyelembe véve az intézményi különbségeket az érintett nemzeti közigazgatási szervek fellépési területét illetően – teljes mértékben tiszteletben kellene tartaniaa tagállamok alkotmányos és jogalkotási előjogait, valamint a hatáskörök Unió és a tagállamok közötti megosztását;
8.javasolja, hogy az új koordinációs keret a „Határrégiók európai uniós fejlesztési és növekedési eszköze” (BRIDGEU) elnevezést kapja;
9.hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságok a területi kohézió előmozdításának kulcsfontosságú szereplői, és azoknak érdemi és inkluzív módon kell tudniuk részt venni a határokon átnyúló akadályok felszámolását célzó intézkedések megfogalmazásában, valamint megfelelően tájékoztatni kell az érintett helyi civil társadalmi szereplőket és közösségi csoportokat a folyamatról;
10.hangsúlyozza, hogy az összes ezzel kapcsolatos jogalkotási javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia minden szinten, hogy melyek az érintett tagállami hatóságok és szervek, és be kell őket vonni a folyamat egészébe annak érdekében, hogy garantálják a helyi és regionális szereplők számára a szükséges jogbiztonságot;
11.úgy véli, hogy mindenképpen létre kell hozni a határokon átnyúló koordinációs pontokat ahhoz, hogy a hatóságok, a civil társadalom, a polgárok és a magánszervezetek rendelkezésére álljon egy olyan tárgyalópartner, amely képes kezelni a közös projektek végrehajtása előtt álló jogi vagy adminisztratív akadályokat;
12.fenntartja, hogy a tagállamoknak a határokon átnyúló koordinációs pontok révén önkéntes és eseti alapon kellene értékelniük, hogy kezeljék-e az akadályok és az adminisztratív terhek elhárítására irányuló segítségkérést, és ha igen, miként;
13.véleménye szerint a többszintű kormányzás, az innováció és a határrégiók közötti szorosabb együttműködés fellendítésének egyik módja az, ha lehetővé tesszük a határokon átnyúló koordinációs pontok számára, hogy határokon átnyúló bizottságokat hozzanak létre a határrégiók illetékes hatóságai között minden szinten fokozott együttműködést igénylő összetett akadályok kezelésekor;
14.hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az eszközt igénybe vételekor számos szakpolitikai eszközzel kell rendelkezniük az akadály leküzdésére, ilyen például adminisztratív vagy jogi keretük megfelelő szinten hozott egyoldalú fellépések révén, nem kötelező erejű eszközökkel való felülvizsgálata, hatályos kétoldalú vagy többoldalú szerződések révén az akadály illetékes hatóságok által való kezelésének elérése, vagy határokon átnyúló bizottság létrehozása, amelyet ad hoc megoldás kidolgozásával bíznak meg egy vagy több feltárt akadály kezelése érdekében;
15.hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló bizottság által kidolgozott ad hoc megoldások végrehajtásáról szóló határozat elfogadásának továbbra is az érintett tagállam megfelelő szintű illetékes hatóságainak mérlegelési jogkörébe kell tartoznia, és azt minden esetben a tagállamoknak kell végrehajtaniuk, jogszabályi és alkotmányos keretükkel teljes összhangban;
16.megállapítja, hogy egyes tagállamokat, például Észtországot, Ciprust, Lettországot, Luxemburgot és Máltát, amelyek önmagukban egy-egy NUTS2 szintű régiót képeznek, kizárják a Bizottság javaslatában eredetileg szereplő NUTS3 szint földrajzi hatálya alól, Németországban viszont a NUTS1 szintű régiók a szövetségi tartományoknak, a NUTS2 szintűek a körzeteknek és a NUTS3 régiók általában a megyéknek felelnek meg; azzal érvel, hogy a határokon átnyúló akadályok tekintetében nem mindig a NUTS3 az optimális szint a különböző határokon átnyúló helyzetekben felmerülő jogi és adminisztratív akadályok megoldására; hangsúlyozza továbbá, hogy a majdani koordinációs keretnek a megvalósítás tekintetében valamelyest rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy minden esetben a legalkalmasabb területet megcélozva a lehető legmegfelelőbb és leghatékonyabb legyen;
17.kiemeli, hogy semmi sem akadályozza a tagállamokat abban, hogy önkéntesen kövessék az ezen állásfoglalás I. mellékletében foglalt rendeletjavaslatban előírt eljárási szabályokat, amikor megállapodnak az Unió tagjelölt országaival határos régiók előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolásáról, az uniós jog tiszteletben tartása mellett;
18.kéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175.cikkének harmadik bekezdése alapján nyújtson be javaslatot a határrégiók európai uniós fejlesztési és növekedési eszközéről szóló rendeletre, az állásfoglaláshoz csatolt ajánlásokat szem előtt tartva;
19.emlékezteti a Bizottság elnökét, hogy a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára készült politikai iránymutatásban (2019–2024) elkötelezte magát az Európai Parlament kezdeményezési joga mellett, és ígéretet tett arra, hogy az uniós jog elveivel összhangban jogalkotási aktus fogja követni az Európai Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseit; ezért elvárja, hogy a Bizottság jogalkotási javaslattal kövesse nyomon ezt az állásfoglalást;
20.úgy véli, hogy az itt bemutatott javaslatokhoz elegendő finanszírozásra van szükség, és úgy véli, hogy a kért javaslatok pénzügyi vonzatait a megfelelő uniós költségvetési előirányzatból kell fedezni. e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy az új rendelet végrehajtása elősegíthető-e az Európai Bizottság technikai segítségnyújtási és információcsere-eszközének (TAIEX) vagy a technikai támogatási eszköznek az alkalmazása révén, a tagállami hatóságok minden szinten történő kapacitásépítésének az előmozdítása érdekében;
21.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a Régiók Európai Bizottságának.
o
oo
I. MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a határrégiók európai uniós fejlesztési és növekedési eszközéről
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett kérésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében[25],
mivel:
(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175.cikkének harmadik bekezdése az EUMSZ-ben előirányzott gazdasági és társadalmi kohézió megvalósítását célzó, acikk első bekezdésében foglalt alapokon kívül végrehajtott egyedi fellépések elfogadásáról rendelkezik. Az uniós terület egészének összehangolt fejlődése és ateljesebb gazdasági, társadalmi és területi kohézió egyben magában foglalja aterületi együttműködés erősítését is. E célból helyénvaló a területi együttműködésben megvalósuló fellépések végrehajtási feltételeinek javításához szükséges intézkedések elfogadása.
(2)Az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek, a tagállamoknak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak együtt kell működniük a területi együttműködési intézkedések hatékony végrehajtásának és nyomon követésének biztosítása érdekében, egy koherensebb és integráltabb uniós terület megvalósítása érdekében.
(3)Az EUMSZ 174. cikke elismeri a határ menti régiók előtt álló kihívásokat, és rögzíti, hogy az Uniónak kitüntetett figyelmet kell fordítania ezekre a régiókra az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor.
(4)„A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című, 2017. szeptember 20-i közleményében (a továbbiakban: a határrégiókra vonatkozó közlemény) a Bizottság megállapította, hogy az elmúlt évtizedekben az európai integrációs folyamat segítette a belső határrégiókat abban, hogy elsősorban peremterületekből a növekedés és a lehetőségek területévé váljanak. 1992-ben létrejött az egységes piac, amelynek eredményeképpen nőtt az Unió termelékenysége, és a vámügyintézés eltörlése, a műszaki szabályok harmonizációja, illetve kölcsönös elismerése, valamint a versenynek köszönhető alacsonyabb árak jóvoltából csökkentek a költségek.
(5)A Bizottság azt is kiemelte, hogy a határrégiókban még mindig sok a jogi akadály, különösen az egészségügyi szolgáltatásokkal, a munkaügyi szabályozással, a környezetvédelemmel, az adókkal, a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatosan, valamint akadályok merülnek fel az adminisztratív kultúrák és a nemzeti jogi keretek különbségeihez kapcsolódóan. Sem az európai területi együttműködés alapján biztosított támogatások, sem az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) együttműködésére irányuló intézményi támogatás önmagában nem elegendő a hatékony együttműködés tényleges akadályát képező gátak felszámolásának kezeléséhez.
(6)A „Az EU határrégiói: az európai integráció élő laboratóriumai” című, 2021. július 21-i bizottsági jelentés szerint a Covid19 világjárvány 2020 első trimeszterében történt kitörése miatt ez a tendencia még jobban elmélyült a tagállamok által a vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett határzárak miatt. A Bizottság „The effects of COVID-19 induced border closures on cross-border regions” (A Covid19 miatti határzárak hatásai a határokon átnyúló régiókra) című, 2021.januári jelentésében megállapította, hogy a határokon elrendelt egészségügyi ellenőrzések erőteljesen korlátozzák a határ menti ingázók mobilitását, a határ menti vevőkre és ügyfelekre alapuló gazdasági tevékenységeket, és túlbonyolította a társadalombiztosításhoz való hozzáférést azon határmenti ingázók esetében, akiknek át kellett térniük a távmunkára. A határ túloldalán található egészségügyi intézmények és iskolák elérhetetlensége komoly hatással volt számos állampolgár egészségére és biztonságára.
(7)Az Unió határrégiói mentén zajló, határokon átnyúló együttműködési programokat 1990 óta az európai területi együttműködési célkitűzés, ismertebb nevén az „Interreg” programjai[26] támogatják. Több ezer olyan projektet és kezdeményezést finanszírozott, amelyek hozzájárultak az európai integráció javításához, és valódi változást hoztak a határrégiók számára, hozzájárulva azok átalakulásához. Az Interreg program főbb eredményei: megnövekedett bizalom a határrégiók között, megfelelőbb összeköttetések, szigorúbb környezetvédelmi előírások, egészségjavulás és a polgárok gazdagságának fokozódása.
(8)Az Interreg egyes tengeri határok mentén is támogatja az együttműködést. A tengeri határrégiók esetében azonban a jogi akadályok nem jelentenek túl fontos kérdést, mivel fizikailag nem ٲé napi, illetve heti szinten több alkalommal átlépni a határt munkavégzés, tanulás és képzés, vásárlás, vagy az általános gazdasági érdekű létesítmények és szolgáltatások használata, illetve ezek kombinációja, vagy gyors vészhelyzeti beavatkozások céljából.
(9)A makroregionális stratégiák fontos szerepet játszanak a makrorégiók előtt álló közös kihívások kezelésében. A makrorégiók a stratégiai hálózatépítés platformjai, és határokon, ágazatokon és kormányzási szinteken átívelő módon működnek, így segítik a közös szakpolitikák és intézkedések összehangolását az érintett makrorégióban. Mivel a makrorégiók szorosan összefüggő, közös szükségletekkel jellemzett térségek, az akadályok felszámolása megerősítheti az együttműködést, és erősebbé, reziliensebbé és vonzóbb lakóhellyé teszi a régiókat.
(10)A Bizottság „Az uniós határrégiókban fennálló jogi és közigazgatási akadályok enyhítése” című, 2017.márciusi jelentésében összesen 239akadályt vizsgált meg. A szóban forgó akadályok kétharmada a teljes szárazföldi határt érinti, és csaknem 60%-uk jelentős negatív hatással van a határokon átnyúló integrációra, ez pedig konkrét hatásokkal jár a munkaerő-piaci lehetőségekre és az állampolgárok szociális jogaira.
(11)A Bizottság a határokon átnyúló akadályok leküzdéséről szóló, a DG REGIO 2015.évi határokon átnyúló felülvizsgálatát követő 2020.évi nyilvános konzultáció során megállapította, hogy a határt a válaszadók 45%-a mint lehetőséget érzékeli, ám több mint egyharmaduk főleg akadálynak tekinti.
(12)Az Európai Parlament Kutatási Szolgálata által készített, az európai hozzáadott érték értékeléséről szóló, vonatkozó tanulmány a 2014 és 2019 közötti adatok értékelése során megállapította, hogy az akadályok felszámolása jelentős előnyökkel járna a NUTS3 szintű határrégiók és az egész uniós gazdaság szempontjából. Pontosabban a jogi és adminisztratív akadályok teljes körű felszámolásából származó teljes bruttó hozzáadott érték (GVA) körülbelül 457milliárd eurót jelentene, ami a teljes 2019.évi uniós GVA 3,8%-a. Az akadályok 20%-ának az összes határrégióban való felszámolásával 123milliárd euró lenne a teljes pozitív GVA, ami a teljes 2019.évi uniós GVA körülbelül 1%-ának felel meg, és ehhez járul az uniós szintű teljes foglalkoztatottság kb. 0,5%-át kitevő 1millió munkahely jelentette teljes foglalkoztatási előny[27].
(13)Lehetséges előny továbbá a szociális jogokra gyakorolt pozitív hatás, valamint a határrégiókban élő polgárok közszolgáltatásokhoz való hozzáférése terén mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolása, ami hozzájárulhat a tehetségek megtartásához, valamint a szóban forgó régiók gazdasági és társadalmi potenciáljának a további felszabadításához.
(14)A Bizottság a határrégiókról szóló közleményében más intézkedések mellett egy 2015-ben elindított kezdeményezésre hivatkozott. Több tagállam is vizsgálja a határokon átnyúló projektek egyszerűsítését célzó új eszköz előnyeit, önkéntes alapon és az illetékes hatóságok által jóváhagyott módon lehetővé téve a meglévő jogszabályoktól való átmeneti eltérések engedélyezését vagy ad hoc megoldások elfogadását. Ez egy meghatározott projektre vagy korlátozott időtartamú intézkedésre vonatkozna, amelyet a helyi és/vagy regionális hatóságok kezdeményezésére, időben korlátozott mértékben hajtanak végre.
(15)Bár kormányközi, regionális és helyi szinten már számos, a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó szerződés, megállapodás és eszköz működik az Unió egyes régióiban, ezek nem fedik le az Unió összes határrégióját. Ráadásul mind ez idáig az uniós szinten (elsősorban az Interreg keretében) biztosított finanszírozási eszközök és jogi eszközök (elsősorban az EGTC-k) nem bizonyultak elegendőnek az Unióban fennálló, határokon átnyúló jogi akadályok felszámolására. A meglévő rendszerek kiegészítése és a határterületek fejlesztését gátló eljárási akadályok felszámolása érdekében ezért egy olyan önkéntes koordinációs keretet kell létrehozni, amely olyan általános rendelkezéseket és egyértelmű eljárási szabályokat határoz meg, amelyeket a tagállamok a közös projektek határokon átnyúló megvalósítását akadályozó akadályok kezelése érdekében használhatnak. Az arra vonatkozó döntéseknek, hogy kezelni kell-e a ٲé akadályokat, és ha igen, miként, az érintett tagállamok hatáskörébe kell tartoznia.
(16)A jogi akadályok elsősorban a szárazföldi határok mentén interakciókban résztvevő embereket, például az ingázókat érintik, mivel ők napi, illetve heti szinten lépik át a határt. Ahhoz, hogy e rendelet hatása a határhoz legközelebb eső régiókban és a szomszédos tagállamok közötti integráció és interakció legmagasabb szintjén összpontosuljon, a rendeletet a NUTS3 szintű régiók szintjén a két vagy több tagállamban elhelyezkedő szomszédos tengeri vagy szárazföldi határrégió által érintett terület szerinti határrégiókra kell alkalmazni.
(17)A különböző hatóságok – amelyek egyes tagállamokban nemzeti és regionális jogalkotó szerveket is magukban foglalnak – feladatainak egy adott tagállamon belül, valamint egy vagy több szomszédos tagállam hatóságai között történő összehangolása érdekében minden tagállamnak létre kell hoznia vagy ki kell jelölnie egy határokon átnyúló koordinációs pontot, vagy tagállami szinten önálló szervként, vagy egy meglévő hatóságon vagy szerven belül, vagy pedig a feladattal egy megfelelő hatóságot vagy szervet kell megbíznia. A határokon átnyúló koordinációs pontok feladatait – a nemzeti hatáskörökkel összhangban – e rendelet határozza meg.
(18)Ha két szomszédos tagállam megállapodik arról, hogy a megindításra irányuló dokumentumban azonosított akadállyal közösen foglalkoznak, az érintett tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontjai által kijelölt nemzeti, regionális és helyi hatóságok képviselőiből álló, határokon átnyúló bizottságot kell összehívni. Minden egyes határokon átnyúló bizottságnak ideiglenes testületnek kell lennie, amelynek feladatait e rendelet határozza meg, és tevékenységeiknek a határokon átnyúló akadályok megszüntetésére irányuló ad hoc megoldások kidolgozására kell korlátozódnia.
(19)Ez a rendelet meghatározza a megindításra irányuló dokumentumra vonatkozó eljárást, ideértve annak meghatározását is, hogy ki lehet kezdeményező, a megindításra irányuló dokumentum elkészítésére és benyújtására vonatkozó eljárást, a megindításra irányuló dokumentum tartalmát, a megindításra irányuló dokumentum előzetes elemzését és annak nyomon követését. A helyi vagy regionális hatóságok, a civil társadalmi szervezetek, a polgári kezdeményezések vagy más szervek – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem – kezdeményezők lehetnek, feltéve, hogy közös projekt kezdeményezéséért vagy kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelősek. E rendeletnek meg kell határoznia azon szervezetek teljes jegyzékét, amelyek kezdeményezőként járhatnak el.
(20)A megindításra irányuló dokumentumot fogadó határokon átnyúló koordinációs pontot az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pontnak nevezzük. Az eljárás azt is meghatározza, miként reagál a szomszédos tagállam a határokon átnyúló bizottság létrehozására irányuló kérelemre.
(21)A megindításra irányuló dokumentum kézhezvételét követően az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pontnak fel kell vennie a kapcsolatot a tagállama összes érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságával, valamint az érintett szomszédos tagállam(ok) határokon átnyúló koordinációs pontjával. Az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pontnak előzetes értékelést kell készítenie a kezdeményező számára arról, hogy a megindításra irányuló dokumentum megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és fennáll-e az akadály. Ezt az előzetes értékelést kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pontnak ezt követően képesnek kell lennie annak eldöntésére, hogy elindítson-e egy ad hoc megoldást eredményező eljárást, nemzeti szinten keressen megoldást, vagy hogy megítélése szerint a közös projekt végrehajtását akadályozó egy vagy több akadály felszámolásának lehetőségét a meglévő nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozik. Lehetővé kell tenni egy tagállam számára, hogy úgy döntsön, hogy nem foglalkozik az akadályokkal. Bármely döntés az érintett tagállamok mérlegelési jogkörében marad, azt megfelelően indokolni kell, és kellő időben közölni kell az összes érintett érdekelt féllel, valamint kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(22)Ez a rendelet meghatározza az abban az esetben követendő eljárást, amikor két vagy több határokon átnyúló koordinációs pont megállapodik arról, hogy egy ad hoc megoldás – többek között tartalmi – kidolgozását és az érintett tagállamok számára történő továbbítását egy határokon átnyúló bizottságra bízzák.
(23)A rendelet meghatározza azt az eljárást is, amelyet az ad hoc megoldás megkötéséhez követni kell, miután az érintett tagállamok illetékes hatóságai megvizsgálták az ad hoc megoldást és arról megállapodtak.
(24)A rendelet szabályokat határoz meg az ad hoc megoldás végrehajtására, nyomon követésére és alkalmazásának értékelésére.
(25)A területi együttműködés feltételeit a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5.cikkének (3)bekezdésében meghatározott elvével és az arányosságnak az EUSZ 5.cikkének (4)bekezdésében meghatározott elvével összhangban kell megteremteni, mely utóbbi értelmében az uniós fellépés tartalma és formája nem haladhatja meg a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ezért e rendelet elfogadása nem veszélyeztetheti a tagállamok által a nemzetközi jog alapján megkötött, hatályos vagy jövőbeni két- vagy többoldalú szerződések vagy megállapodások alkalmazását.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1.cikk
á
(1)Ez a rendelet olyan koordinációs keretet hoz létre, amely általános rendelkezéseket és eljárási szabályokat állapít meg a tagállamok számára a határokon átnyúló összefüggésben a közös projektek tervezését, fejlesztését, személyzettel való ellátását, finanszírozását vagy működését hátráltató akadály leküzdésére, együttműködve az illetékes helyi és regionális hatóságokkal.
(2)A tagállamok önkéntes és eseti alapon értékelik, hogy kezdeményezik-e a II.fejezetben meghatározott eljárás alkalmazását az e cikk (1)bekezdésében említett akadály megszüntetése érdekében.
(3)Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:
a)a határokon átnyúló koordinációs pontok szervezetét és feladatait a tagállamokban,
b)a határokon átnyúló bizottságok összetételét és feladatait,
c) a Bizottság koordinációs szerepét.
(4)Ez a rendelet nem érinti a tagállamok által a nemzetközi jog alapján megkötött hatályos vagy jövőbeli, két- vagy többoldalú szerződések végrehajtását, illetve az e szerződésekkel létrehozott szervek előjogait és feladatait.
2.cikk
Ჹá
Ez a rendelet a 3.cikk (2)bekezdésében meghatározott közös projektekre alkalmazandó, határokon átnyúló összefüggésben.
3.cikk
Dzdzádzáǰ
E rendelet alkalmazásában:
1.„határrégió”: a NUTS2 és 3 szintű régiók szerint két vagy több tagállamban elhelyezkedő, szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégió által érintett terület;
2. „közös projekt”: egy adott határrégióban hatást gyakorló bármely infrastrukturális eszköz, vagy az adott határrégióban nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez a hatás a határ két oldalán vagy csak egy oldalon jelenik meg;
3. „akadály”: minden olyan, a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére vonatkozó jogi vagy közigazgatási rendelkezés, amely a határokon átnyúló interakció során gátolja a határrégióban rejlő lehetőségeket;
4. „kezdeményező”: az a szereplő, amely meghatároz egy vagy több akadályt, és a megindításra irányuló dokumentum benyújtásával működésbe hozza a koordinációs keretet;
5. „megindításra irányuló dokumentum”: az eszköz megindítására irányuló, egy vagy több kezdeményező által készített dokumentum;
6.„alkalmazási terület”: egy vagy több tagállamban található olyan területi egység, ahol egy ad hoc megoldás alkalmazandó, a közös projekt végrehajtásához szigorúan szükséges mértékre korlátozva;
7.„illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó valamennyi konkrét feladat elvégzésére kijelölt hatóság;
4.cikk
Határokon átnyúló koordinációs pontok
(1)Minden egyes tagállam – jogszabályi és alkotmányos keretével teljes összhangban – határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre vagy jelöl ki az alábbi módok egyike szerint:
a)tagállami szinten külön szervként működő, határokon átnyúló koordinációs pontot hoz létre;
b)meglévő hatóságon vagy szerven belül határokon átnyúló koordinációs pont hoz létre; vagy
c) megfelelő hatóságot vagy szervet bíz meg nemzeti határokon átnyúló koordinációs pontként további feladatok elvégzésével.
(2)A tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot a határokon átnyúló koordinációs pont kilétéről.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy az a hatóság vagy szerv, amelyet határokon átnyúló koordinációs pontként hoznak létre, vagy amely magára vállalja a határokon átnyúló koordinációs pont többletfeladatait, részesüljön az 5. cikkben ismertetett feladatok elvégzéséhez szükséges kapacitásépítésben és támogatásban.
5.cikk
A határokon átnyúló koordinációs pontok feladatai
(1)Minden egyes határokon átnyúló koordinációs pont végrehajtja a II.fejezetben meghatározott feladatokat és eljárásokat, és konkrétan:
a)előzetesen elemzi az összes beérkezett megindításra irányuló dokumentumot, kapcsolatot tart a kezdeményezővel, valamint biztosítja az átláthatóságot és a dokumentumokhoz való hozzáférést;
b) koordinálja a saját tagállama területére vonatkozó ad hoc megoldások előkészítését, az azokról való megállapodást és azok végrehajtását;
c) kapcsolatot tart a szomszédos tagállamban vagy tagállamokban található, határokon átnyúló koordinációs pontokkal;
d)kapcsolatot tart a Bizottsággal, és támogatja adatbázisának frissítését a 7.cikk (1)bekezdésének e)pontjában említettek szerint;
e)azonosítja azokat a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat és felveszi velük a kapcsolatot, amelyek feladata ad hoc megoldás kidolgozása egy határokon átnyúló bizottság keretében azokban az esetekben, amikor az érintett tagállamok közösen úgy döntenek, hogy megindítják a 11.cikk (1)bekezdésének d)pontjában, valamint a 12.cikkben meghatározott eljárásokat;
f)kérésre biztosítja az e rendelet alapján hozott döntésekkel kapcsolatos tájékoztatást a polgárok és az érdekelt felek számára.
(2)Minden egyes tagállam dönthet úgy, hogy a határokon átnyúló koordinációs pontot megbízza a következő további feladatokkal:
a)a saját tagállama területére vonatkozó ad hoc megoldások végrehajtásának nyomon követése;
b)saját tagállama illetékes hatóságának az adott ad hoc megoldásban megállapított határidők betartására vonatkozó kötelezettségéről, valamint a kapcsolódó ad hoc megoldásban megállapított határidők elmulasztásáról való tájékoztatása;
c)a 11.cikk (1)bekezdésének a)pontjában említett eljárások megindításakor a kezdeményezőnek a kezdeményezési dokumentum nyomon követéséről való folyamatos tájékoztatása.
6. cikk
A határokon átnyúló bizottságok feladatai és összetétele
(1)A tagállamok – az illetékes helyi és regionális hatóságaikkal való konzultációt követően – közös megegyezéssel és a 11.cikk (1)bekezdésének d)pontja és a 12.cikk szerinti eseti értékelés alapján döntenek egy olyan határokon átnyúló bizottság létrehozásáról, amelynek feladata ad hoc megoldás megfogalmazása a megindításra irányuló dokumentum révén azonosított egy vagy több akadály kezelése céljából.
(2)Az ad hoc megoldás tervezete olyan jogi vagy adminisztratív rendelkezéseket határoz meg, amelyek kizárólag a kezdeményezési dokumentumban meghatározott akadályok kezelését szolgálják. Az ad hoc megoldásról való megállapodást és annak végrehajtását az érintett tagállamok illetékes hatóságaira kell bízni, teljes mértékben megfelelve jogszabályi és alkotmányos kereteiknek.
(3)A határokon átnyúló bizottságok a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoknak az érintett tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontjai által kijelölt képviselőiből állnak. A határokon átnyúló koordinációs pontok biztosítják, hogy a regionális és helyi hatóságok részt vehessenek a határokon átnyúló bizottságban, amennyiben az akadály elhárítása a hatáskörükbe tartozik.
7.cikk
A Bizottság koordinációs feladatai
(1)A Bizottság elvégzi a következő koordinációs feladatokat:
a)kapcsolatot tart fenn a határokon átnyúló koordinációs pontokkal;
b)az e rendelet tárgyát képező terület és e rendelet tematikus súlypontjának gyakorlati ismerete és értelmezése, amennyiben ezt kérvényezik;
c)kérésre technikai segítségnyújtás a határokon átnyúló bizottság számára egy ad hoc megoldás kidolgozási folyamatában;
d) a bevált gyakorlatok megosztásának előmozdítása;
e)valamennyi határokon átnyúló koordinációs pontról, azok elérhetőségéről, és valamennyi ad hoc megoldásról naprakész nyilvános adatbázis létrehozása, közzététele és vezetése.
II.FEJEZET
A tagállamok lehetőségei a határokon átnyúló akadályok kezelésére
8.cikk
A megindításra irányuló dokumentum elkészítése és benyújtása
(1)A kezdeményező a közös projekt tervezésére, fejlesztésére, személyzetére, finanszírozására, illetve működésére tekintettel meghatározza az esetleges akadályokat.
(2)A kezdeményező az alábbi szervezek valamelyike lehet, egyedül vagy közösen:
a)a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a közös projekt kezdeményezéséért, vagy kezdeményezéséért és egyben végrehajtásáért;
b) egy adott határrégió egy vagy több helyi vagy regionális hatósága;
c) az egy adott határrégióban működő, vagy annak legalább egy részét lefedő, határokon átnyúló együttműködést támogató, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ideértve az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete[28] szerinti európai területi együttműködési csoportosulásokat, az eurorégiókat, az eurégiókat és a hasonló szervezeteket;
d) a határrégiók részéről létrehozott szervezet, amelynek célja a határokon átnyúló területek érdekeinek előmozdítása, a szereplők kapcsolatépítésének és a tapasztalatcserének az elősegítése, mint például az Európai Határmenti Régiók Szövetsége, a Mission Opérationnelle Transfrontalière, vagy a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata.
(3)A kezdeményező előkészíti a 9. cikknek megfelelően kidolgozott megindításra irányuló dokumentumot, figyelembe véve – amennyiben az alkalmazandó jog ezt lehetővé teszi – a közös projektben érintett személyek vagy szervezetek kérelmeit.
(4)A kezdeményező benyújtja a kötelezettséget vállaló tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjához a megindításra irányuló dokumentumot, és megküldi annak másolatát az érintett tagállam(ok) illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjának. A 8.cikk (2)bekezdésének c) és d)pontjában említett esetekben a kezdeményező szabadon dönthet arról, hogy az érintett tagállamok melyik határokon átnyúló koordinációs pontjához küldje el a megindításra irányuló dokumentumot.
9.cikk
A megindításra irányuló dokumentum tartalma
(1)A 8.cikkben említett megindításra irányuló dokumentumnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a)a közös projektnek és hátterének az ismertetése, beleértve a projekttervet, a projekt ütemezését és a projekt kockázatait, rögzítve az akadályok hatását is;
b)a közös projekt megvalósítását hátráltató feltételezett akadályok ismertetése;
c)lehetőség szerint és adott esetben előzetes értékelés arról, hogy a határokon átnyúló akadályokat miként lehetne ad hoc megoldással leküzdeni;
d)azon jogalkotási és közigazgatási rendelkezések listája, amelyeket a tervezett ad hoc megoldásnál figyelembe kell venni;
e)az azt célzó ad hoc megoldásról való megállapodás várható időpontja, hogy a projekt életképes maradjon;
f)az ad hoc megoldás tervezett időtartama;
g)az ad hoc megoldás alkalmazási területére vonatkozó indoklás.
(2)Az ad hoc megoldás alkalmazási területét a közös projekt eredményes végrehajtásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni.
10.cikk
A megindításra irányuló dokumentumnak az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont általi előzetes elemzése
(1)A megindításra irányuló dokumentumot átvevő, határokon átnyúló koordinációs pont („első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont”) előzetes elemzést végez. Kapcsolatot tart az összes érintett nemzeti, regionális és helyi hatósággal, valamint az érintett szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjával.
(2)Az érintett szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja a megindításra irányuló dokumentum kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi előzetes reakcióját az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pontnak.
(3)A megindításra irányuló dokumentum átvételét követően a határokon átnyúló koordinációs pont megtesz egy vagy több alábbi intézkedést, és azokról írásban tájékoztatja a kezdeményezőt:
a)azokban az esetekben, amikor a kezdeményezési dokumentumot a 9.cikknek megfelelően készítették, egy hónapon belül tájékoztatja a kezdeményezőt annak elfogadhatóságáról, valamint arról, hogy ebből kifolyólag akadály áll fenn;
b)szükség esetén egy hónapon belül kéri a módosított megindításra irányuló dokumentum vagy további konkrét információk benyújtását, indokolva, hogy a megindításra irányuló dokumentum miért nem megfelelő; a felülvizsgált kezdeményezési dokumentum kézhezvételét követően az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont megteszi valamely alábbi intézkedést:
i.meghozza a 11.cikk (1)bekezdésében meghatározott intézkedések valamelyikét;
ii.ha úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgált megindításra irányuló dokumentum továbbra sem a 9.cikkel összhangban készült, vagy a további konkrét információ továbbra sem elegendő, a felülvizsgált megindításra irányuló dokumentum kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az eljárást megszüntetésére vonatkozó döntéséről; határozata tartalmazza az indokolást;
c)három hónapon belül tájékoztatja a kezdeményezőt olyan értelmű értékeléséről, hogy nem áll fenn akadály, írásban indokolva döntését, ismertetve a döntése megtámadására rendelkezésre álló nemzeti szintű jogorvoslati lehetőségeket és adott esetben a további lépésekre vonatkozó ajánlásokat.
d)amennyiben egy határokon átnyúló projekt végrehajtását regionális vagy helyi szintű jogi vagy közigazgatási aktusok akadályozzák, tájékoztatja erről a kezdeményezőt, és megteszi az alábbi intézkedések egyikét:
i.az illetékes regionális vagy helyi hatóságokkal folytatott konzultációt követően és az érintett tagállam alkotmányos keretével teljes összhangban meghozza a 11.cikk (1)bekezdésében meghatározott intézkedések valamelyikét; vagy
ii. a megindításra irányuló dokumentumot az illetékes regionális vagy helyi hatóságokhoz utalja;
(4)Az e cikk (3) bekezdése alapján hozott határozatokat be kell jegyezni a nyilvántartásba, és kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
11. cikk
A megindításra irányuló dokumentum előzetes elemzésének nyomon követése
(1)A 9.cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő kezdeményezési dokumentum kézhezvételét és ez utóbbi pozitív előzetes elemzésének a 10.cikk (3)bekezdésének a) és b)pontja szerinti bejelentését követően az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont a kézhezvételtől számított három hónapon belül megteszi a következő intézkedések valamelyikét:
a)tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy megítélése szerint a közös projekt végrehajtását akadályozó egy vagy több akadály megszüntetése az 1.cikk (2)bekezdésében említett meglévő nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozik, és javasolja a kezdeményezőnek, hogy megindításra irányuló dokumentumát azok illetékes szerveinek nyújtsa be;
b)tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a közös projekt végrehajtását hátráltató egy vagy több akadály megszüntetése véleménye szerint hatékonyabban megvalósítható nem kötelező erejű intézkedésekkel, például az alábbiakkal:
i.ismeretterjesztés és kapacitásépítés tudásmegosztáson keresztül;
ii.a helyi érdekelt felek kapacitásépítése;
iii.iránymutatás kérése a Bizottságtól a vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében;
c)tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a projekt megvalósítását adminisztratív jellegű, nevezetesen jogalkotási eljárás nélkül feloldható akadály nehezíti, például olyan rendelkezések, szabályok vagy gyakorlatok, amelyek egyértelműen különböznek a jogalkotási eljárás során elfogadott rendelkezésektől, és meghozza a következő intézkedések valamelyikét:
i.az akadály megszüntetésére vonatkozó döntés, és ennek érdekében három hónapon belül kapcsolatfelvétel az illetékes nemzeti, regionális vagy helyi hatósággal;
ii.olyan értelmű döntés, hogy nem foglalkozik az akadállyal, írásban ismertetve a döntés indokait és a határozatának megtámadása céljából nemzeti szinten rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket;
d)kifejezi aziránti elkötelezettségét a kezdeményező felé, hogy az akadályt az ad hoc megoldás létrehozására irányuló eljárásnak egy határokon átnyúló bizottság érintett szomszédos tagállam illetékes hatóságaival közösen történő létrehozása útján történő megindításával számolja fel; az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont írásban tájékoztatja a szomszédos tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontját, felsorolva az első kapcsolattartó tagállam azon nemzeti, regionális és helyi hatóságait, amelyek részt vesznek az ad hoc megoldás előkészítésében;
e)tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy a projekt végrehajtását egy jogi természetű akadály gátolja, amelyet csak jogalkotási eljárás útján lehet elhárítani, és vagy:
i.vállalja, hogy a jogszabályi keretekkel teljes összhangban minden szükséges intézkedést megtesz az akadály elhárítása érdekében, és e célból kapcsolatot tart az illetékes nemzeti, regionális vagy helyi hatósággal; vagy
ii.úgy dönt, hogy nem foglalkozik az akadállyal, írásban ismertetve a döntés indokait és a határozatának megtámadása céljából nemzeti szinten rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket;
(2)Kellően indokolt esetekben az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont egy alkalommal és legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja az (1)bekezdés c)pontjában említett határidőt, erről megfelelően tájékoztatja a kezdeményezőt és az érintett szomszédos tagállamot, és írásban ismerteti a meghosszabbítás indokait.
(3)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont által hozott valamennyi határozatról, valamint ezeket nyilvántartásba veszik és kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
12.cikk
Az érintett szomszédos tagállam reakciója a határokon átnyúló bizottság létrehozására irányuló kérelemre
(1)Az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont olyan értelmű értesítése esetén, hogy a 11.cikk (1)bekezdésének d)pontja szerinti határokon átnyúló bizottság keretében ad hoc megoldás kidolgozását kéri, a szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontjai az említett értesítéstől számított egy hónapon belül döntenek arról, hogy kezdeményezik-e a 13.cikkben említett eljárásokat, és döntésüket írásban közlik az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs ponttal. Ha az érintett szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja úgy dönt, hogy a 13.cikkben említett eljárások szerint jár el, felsorolja azokat a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, amelyek részt vesznek az ad hoc megoldás előkészítésében.
(2)Ha az érintett szomszédos tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja a 13.cikkben említett eljárások megindításának mellőzésére vonatkozó határozatot közöl, döntését írásban indokolja. Az első kapcsolattartó tagállam határokon átnyúló koordinációs pontja tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy egy vagy több érintett tagállam úgy döntött, hogy nem oldja meg a kezdeményező által meghatározott akadályokat.
13.cikk
Az ad hoc megoldás tervezetének tartalma
(1)Az ad hoc megoldás 6.cikk (2)bekezdésének c) pontjában említett tervezetének tartalmaznia kell legalább a következőket:
a)a közös projektnek és tartalmának, a végrehajtását hátráltató egy vagy több vonatkozó akadálynak, valamint egy vagy több ilyen akadály felszámolása indokoltságának az ismertetése;
b)a közös projekt egy vagy több akadályát képező konkrét jogi rendelkezés vagy rendelkezések listája;
c)a javasolt ad hoc megoldás, beleértve az érintett tagállamok illetékes hatóságai által meghozandó összes szükséges intézkedést;
d)az ad hoc megoldás alkalmazási területe;
e)az ad hoc megoldás alkalmazásának időtartama és annak indoklása;
f)a tagállamok vagy tagállamok azon hatósága vagy hatóságai, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az ad hoc megoldás végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges összes intézkedés meghozatalára;
g)az ad hoc megoldás hatálybalépésének időpontja az illetékes hatóságok megállapodása szerint.
14.cikk
Az ad hoc megoldás továbbítása
(1)Miután az ad hoc megoldás 6.cikk (2)bekezdésében említett tervezetét a határokon átnyúló bizottság jóváhagyta, az érintett tagállamok határokon átnyúló koordinációs pontjai egy hónapon belül továbbítják ezt a tervezetet az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.
(2)Az első kapcsolattartó határokon átnyúló koordinációs pont egy példányt tájékoztatásul megküld a kezdeményezőnek, valamint az érintett helyi és regionális hatóságoknak, amennyiben azok nem vettek részt a határokon átnyúló bizottság munkájában.
15.cikk
Az ad hoc megoldásra vonatkozó megállapodás és annak végrehajtása
(1)Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megvizsgálják a 14.cikk alapján kapott ad hoc megoldás tervezetét, és a tervezet kézhezvételétől számított legfeljebb három hónapon belül megteszik a következő intézkedések valamelyikét:
a)az ad hoc megoldás tervezetéről történő megállapodás, valamint a végrehajtásához szükséges összes intézkedés előkészítése és elfogadása ütemtervvel együtt;
b)olyan értelmű döntés, hogy nem ért egyet az ad hoc megoldás tervezetével, és részletes indoklás elkészítése, a döntés indokolásával együtt.
(2)Az illetékes hatóságok határozatuk egy példányát megküldik az érintett tagállamok illetékes határokon átnyúló koordinációs pontjainak, valamint a kezdeményezőnek.
(3)Az ad hoc megoldás végrehajtásának befejezése és az (1)bekezdés szerinti valamennyi szükséges követelmény teljesítése után a határokon átnyúló koordinációs pontok írásban tájékoztatják a kezdeményezőt, az érintett tagállamok illetékes hatóságait és a Bizottságot.
III.FEJEZET
Záró rendelkezések
16. cikk
Ééé
A Bizottság e rendelet hatályba lépését követően két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának e rendelet alkalmazásáról, amelyben mutatók alapján értékeli e rendelet eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, uniós hozzáadott értékét és az egyszerűsítés lehetőségét. Ebben a jelentésben a Bizottság többek között megvizsgálja e rendelet hatályának a tengeri határokon átnyúló régiókra vagy az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti határrégiókra való kiterjesztését.
17. cikk
Ჹábalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt ...
az Európai Parlament részérőla Tanács részéről
az elnökaz elnök
II.MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZA JAVASLAT HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
Az alábbi táblázatokat és esettanulmányt az Európai Parlament Kutatószolgálata készítette a „Mechanism to resolve legal and administrative obstacles in a cross-border context – European added value assessment”[29] című dokumentumban, e jelentés kiegészítése céljából.
1. táblázatok
6. táblázat: A meghatározott szakpolitikai alternatívák áttekintése
Szakpolitikai alternatíva |
éá |
A szakpolitikai lehetőség értékelése |
1.szakpolitikai lehetőség Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós képviselőjelöltek számára nehézségbe ütközhet a passzív választójogukról szóló igazolásnak a származási országukból határidőre történő beszerzése. |
A tagállamok közötti kétoldalú/többoldalú megállapodások |
Végrehajtási hézagok pl. válsághelyzet miatt (pl. a Covid19-világjárvány idején) |
EGTC: Az akadályok kezelése céljából (jogi személyiséggel rendelkező) szervezet létrehozására vonatkozó lehetőségek
b megoldások: a szakértelem megosztása és közigazgatási és jogi segítségnyújtás
Határmenti kapcsolattartó pont: a határrégiók (erő)forrásokhoz való hozzáférésének előmozdítása és hálózatépítés |
Az EGTC esetében a jogalkotási hatáskörök hiánya
b megoldások: a bevált gyakorlatok megosztása, ugyanakkor célzott megközelítésre van szükség ahhoz, hogy testre szabott megoldásokkal lehessen kezelni a különböző regionális összefüggésekben felmerülő konkrét akadályokat; csak a bevált gyakorlatok megosztása. |
|
Az ágazati jogszabályokban (pl. a határokon átnyúló egészségügyi ellátás) a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozóan meglévő rendelkezések felhasználása |
Az ágazati jogszabályok meglévő rendelkezései jogbiztonságot nyújtanak, ám adott ágazatra korlátozódnak, és azokat nemzeti szinten nem mindig hajtják végre megfelelően |
|
2.szakpolitikai lehetőség Nem kötelező erejű intézkedések |
Ismeretterjesztés és kapacitásépítés műhelyértekezletek és tudásmegosztás révén
A helyi érdekelt felek kapacitásépítése[30];, a határokon átnyúló kérdésekkel foglalkozó közigazgatási alkalmazottak képzése; műhelyértekezletek és a bevált gyakorlatok, többnyelvű dokumentumok és iránymutatások megosztása.
Bizottsági iránymutatások a hatályos jogszabályok alkalmazásának kibővítésére |
Az illetékes hatóságok közötti megfelelőbb együttműködés/információcsere, ilyen módon a bizalomépítést az együttműködés előfeltételeként alkalmazva
Több bizonyíték, ám nincs eszköz a jogi akadályok leküzdésére
A jogi vagy adminisztratív akadályok feloldása/kezelése |
|
Digitális eszközök fejlesztése és megfelelőbb felhasználása a határokon átnyúló közigazgatás fejlesztése érdekében[31] |
A közigazgatási eljárások fokozottabb hatékonysága |
|
EPSON: adatgyűjtés és -csere |
Több tájékoztatáson alapuló döntéshozatal a több adatnak és bizonyítéknak köszönhetően |
|
A koordináció javítása a nemzeti/regionális hatóságok között: ad hoc közigazgatási megbeszélések lehetősége |
Kizárólag közigazgatási akadályokkal kapcsolatosan
A regionális közigazgatások hatásköri szinttel kapcsolatos eltéréseinek problémája |
3.szakpolitikai lehetőség Nem kötelező erejű intézkedések + Az ECBM 2.0 elfogadása |
Olyan közös egyetemes eszköz, amely lehetővé teszi az akadályok ágazatok közötti leküzdését
Határokon átnyúló kapcsolattartó pontok létrehozása
Az EGTC-k eljárás elindításával és irányításával kapcsolatos szerepének megerősítése
Finanszírozási eszközök használata a tagállami hatóságok számára
Eltérés a hatályos jogszabályoktól vagy eseti megoldás |
A 2018.évi javaslat egyszerűsítésének és az egyes tagállamok által hangoztatott aggályok kezelésének szükségessége
A megoldás kiválasztása, például az ECBM2.0 aktiválása továbbra is a tagállamok feladata maradna
Az eltérések és az ad hoc megoldások rugalmasságot és hatékonyságot biztosíthatnak az akadályok leküzdésében |
13. táblázat: A szakpolitikai alternatívák és hatásaik áttekintése: Összefoglaló táblázat
|
1.szakpolitikai alternatíva: Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós képviselőjelöltek számára nehézségbe ütközhet a passzív választójogukról szóló igazolásnak a származási országukból határidőre történő beszerzése. |
2.szakpolitikai alternatíva: Nem kötelező erejű intézkedések |
3.szakpolitikai alternatíva: Nem kötelező erejű intézkedések + az ECBM 2.0 elfogadása |
Mennyiségi értékelés* |
ÉԳٱ 457milliárd eurót kitevő potenciális előnyök és 4millió ٲé munkahely é |
Az adminisztratív akadályok kezelésének 41milliárd eurónyi ٲé előnyei |
Az adminisztratív és jogi akadályok leküzdésének potenciális előnyei évi 123milliárd eurót és több mint 1 millió munkahelyet jelenthetnek. |
Minőségi értékelés |
A meglévő jogi eszközök csak ágazatspecifikusak, míg a többi területen fennálló akadályok nagyrészt megoldatlanok Korlátozott lehetőségek a meglévő és új akadályok kezelésére Ჹáos kormányzati megállapodások, pl. az Északi Tanácsnak is megvannak a maga hiányosságai (1.esettanulmány)
|
Az adminisztratív akadályok ٲé csökkenése, ám a jogi akadályok továbbra is hátráltatják a határokon átnyúló együttműködést
A meglévő akadályok kevesebb mint felének kezelése |
Segítene felszabadítani az egységes piacban rejlő lehetőségeket, több lehetőséget teremtene a határrégiókban működő vállalkozások számára Az eljárások észszerűsítése a határokon átnyúló együttműködésben és kapacitásépítésben
|
Az állampolgárokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatás |
Kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatás, például a határmenti régiókban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható megkülönböztetés formájában (3.esettanulmány) |
A negatív hatások csökkentésének lehetősége a közigazgatási szervek hatékonyabb együttműködése és a meglévő rendelkezések vagy ٲé közigazgatási szintű megoldások nagyobb fokú ismerete révén |
Az adminisztratív és jogi akadályok egyidejű kezelésének lehetőségéből adódó lehető legnagyobb hatás
Az akadályok felszámolása elősegítené a polgárok és a vállalkozások közszolgáltatásokhoz való hozzáférését a határrégióban
Lehetőség a kohéziós eszközök határrégiókban történő fokozottabb igénybe vételére
A határrégiók vonzerejének növekedése: több ösztönző a vállalkozások számára, valamint a tehetségek eljuttatása és megtartása
|
2. Esettanulmányok
1.esettanulmány: Északi MinisztertanácsAz Északi Minisztertanács a határokon átnyúló kormányközi együttműködés egyik legkiemelkedőbb példája. Az együttműködés alapja a Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland között létrejött Helsinki Szerződés. Jogalkotási együttműködésről lehet megállapodni például az oktatás, a munkajog, a szociális juttatások és a környezetvédelem területén. A Helsinki Szerződés alapján az országok arról állapodtak meg, hogy tájékoztatják egymást, ha módosítani kívánják az északi együttműködés részét képező jogszabályi rendelkezéseket. A mobilitás és a növekedés útjában álló akadályok azonosítására és megszüntetésére például az uniós jogszabályoknak a nemzeti jogba történő átültetésével kapcsolatos együttműködés révén kerülhet sor, amely elősegíti a személyek és a vállalkozások szabad mozgását. Az Északi Tanács 2021–2024.évi cselekvési terve[32] többek között a digitális szolgáltatásokhoz az észak-balti régióban való határokon átnyúló hozzáférés előmozdítását vagy az északi szakképesítések és oktatási képesítések más északi országokban történő automatikus elismerésének biztosítását tűzi ki célul.
A finn kormány 2022 novemberében jóváhagyta az északi határokon átnyúló akadályokról szóló jelentést[33], amelyben kijelenti, hogy Finnország feladata a finn jogszabályokból vagy azok értelmezéséből adódó határokon átnyúló akadályok felszámolása, és ez bizonyos esetekben jogszabályváltozáshoz vezethet. A kormány azzal hárítja el az új akadályokat, hogy figyelembe veszi a határokon átnyúló szempontokat az uniós jogszabályok megalkotásakor vagy nemzeti jogba való átültetésekor.
A jogi együttműködési keret ellenére számos akadály továbbra is fennáll, például bizonyos szakmák esetében a szakmai képesítések érvényesítése. Ez akadályozza a munkavállalók szabad mobilitásához való jogát. Becslések szerint körülbelül 25ezer munkavállalót érint a dán–svéd határon fekvő Øresund régióban egy bonyolult validációs eljárás. [34] A „Re-start északi kompetenciamobilitás” kutatási projekt keretében az első szakasz a munkaerő-piaci mobilitásra összpontosított.[35] Bár a munkaerő mobilitása az északi együttműködés sarokköve, komoly kihívásokkal néz szembe a Covid19 világjárványhoz kapcsolódó korlátozások, valamint a menekültáradat miatt.
2.esettanulmány: Európai területi együttműködési csoportosulásA képesítések és oklevelek elismerése a tanulmányok és a b megoldások keretében kiválasztott projektek tapasztalatai szerint a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv ellenére is összetett kérdés határokon átnyúló helyzetekben. A határokon átnyúló projekt létrehozása óta két különböző akadállyal szembesült: a kórház létrehozása és a személyzet felvétele.
Az első akadályok leküzdésére Spanyolországban EGTC-t hoztak létre. A Cerdanyai Kórház EGTC határokon átnyúló kórházként működik, integrálva Franciaország és Spanyolország egészségügyi rendszerét, és a határ mindkét oldaláról vesz fel alkalmazottakat abból a célból, hogy egészségügyi ellátást kínáljon Franciaország és Spanyolország állampolgárainak. Ami a második akadályhalmazt, a személyzet felvételét illeti, a kórháznak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie a határokon átnyúló orvoscsoportok létrehozása terén. A külföldi diplomák elismerése terén illetékes hatóság a spanyol Oktatási és Szakképzési Minisztérium. Mivel a minisztérium válaszának megérkezése több mint hat hónapig is eltarthat, a Cerdanyai Kórház EGTC megoldásokat keresett arra, hogy felgyorsítsa az elismerési folyamatot a francia állampolgárok foglalkoztatása kapcsán.
A b-solution projekt részeként számos megoldást javasoltak a szakértők[36]: Javasolták egy „reagálás nélküli időszak” bevezetését[37] vagy azt, hogy az elismerést kivételesen a Gironai Orvosszövetségre ruházzák át, vagy hogy a minisztériumból egy tisztviselőt rendeljenek ki a kórházba. A határon átnyúló európai mechanizmus potenciális hasznosságát kiemelte az a tény, hogy a Franciaországban szerzett vagy igazolt oklevelek elismerésére a francia jogszabályokat alkalmazták. Ebben az esetben a regionális kapacitásoknak a megoldások „kezdeményezőiként” erősebb szerepet kellene játszaniuk a határon átnyúló európai mechanizmus keretében. A Cerdanyai Kórház EGTC az elismerés delegálása mellett döntött[38].
3.esettanulmány: Határokon átnyúló egészségügyi és sürgősségi szolgáltatásokA csehországi Karlovy Vary régióban, valamint a németországi Szászországban és Bajorországban a betegeket a legközelebbi csehországi vagy németországi kórházba szállítják a sürgősségi egészségügyi ellátást igénylő balesetek esetén. A két határ mentén található kórházak közötti jól működő határokon átnyúló együttműködés ellenére az egészségügyi ellátások költségtérítésére és a sürgősségi szolgáltatásokra vonatkozó cseh jogszabályok akadályt jelentenek a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv cseh jogszabályokba való nem megfelelő átültetése miatt, különösen a Csehországban biztosított olyan betegek költségtérítése tekintetében, akik előzetes engedély nélkül kérnek kezelést Németországban[39]. Az akadályt az jelenti, hogy a cseh kórházakat és járóbeteg-ellátókat bonyolult visszatérítési mechanizmuson keresztül finanszírozzák, nem pedig eseti kifizetéssel.
A szakértők által javasolt ٲé megoldások közé tartozik a CZ és DE között meglévő keretmegállapodás módosítása a sürgősségi egészségügyi ellátás akadályainak a kezelése érdekében. A tervszerű egészségügyi ellátás esetében reformra lenne szükség. 2022 óta elvileg új észszerűsített eljárások léptek hatályba. A szakértők egyetértenek abban, hogy a határon átnyúló európai mechanizmus alkalmazása segít leküzdeni a jogi akadályokat mind a sürgősségi, mind a tervezett egészségügyi szolgáltatások terén. Konkrét lépésként a cseh alkotmánybíróság értékeli a visszatérítésről szóló helyi szabályozást, és módosítani fogják a 48/1997 törvényt, hogy felülvizsgáló bizottságok létrehozásával egyszerűsítsék a visszatérítési igényekre vonatkozó eljárásokat.
4.esettanulmány: Többnyelvűség az ausztriai, magyarországi és szlovákiai iskolákban/oktatásban
Az oklevelek automatikus elismerése az európai oktatási térség sarokköve[40], és a tanulási mobilitás kérdéseihez kapcsolódik. Az EGT középpontjában a többnyelvűség előmozdítása, más kultúrák jobb megértése, valamint az állampolgársághoz és a demokráciához fűződő kompetenciák fejlesztése áll. A határrégiókban a többnyelvűség hiánya akadályozta az állampolgárok és a közigazgatás közötti interakciót. A határrégiók kisgyermekeknek szánt intézményei közötti együttműködés és a szomszédos ország nyelvének megtanulása csökkentheti az említett nyelvi akadályokat a határrégiókban. [41] Ausztria, Magyarország és Szlovákia határrégióiban a biztosítással, az iskolai férőhelyek finanszírozásával és az oktatási tantervek kölcsönös elismerésével kapcsolatos jogi akadályok miatt nem járhatnak a gyerekek a szomszédos ország óvodájába vagy általános iskolájába. A három ország érintett érdekelt felei az országokban minden szinten tájékoztatták a döntéshozókat. A jogi akadályok (a tanári képesítések kölcsönös elismerése) leküzdésének egyik megoldása az volt, hogy felhívták a figyelmet ezekre az akadályokra az illetékes hatóságok tájékoztatása és az osztrák Szövetségi Oktatási Minisztérium megkeresése révén. Egyelőre nem határoztak meg jogi lehetőségeket. További ٲé megoldás a kétnyelvű oktatás vagy a kiegészítő nyelvtanfolyamok finanszírozása. Ihletet más határrégiók hasonló eseteiből lehet meríteni. Az érintett hatóságok például az Interreg vagy az Erasmus+ programokon keresztül további támogatást kérhetnek a kétnyelvű oktatáshoz, valamint a tanárok és a tanulók mobilitásának elősegítéséhez.[42]
A kiválasztott esettanulmányok számos olyan akadályt ismertetnek, amelyekkel a határrégiók polgárai és vállalkozásai szembesülnek, ám ezek messze nem teljesek. Az akadályok megléte és a határrégiók polgáraira gyakorolt hatásuk jól mutatja, hogy az utóbbiak milyen megkülönböztetéssel[43] szembesülnek a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés során a más régiókban élő polgárokhoz képest. Ráadásul a vállalkozások számára is kevesebb a lehetőség.
A Bizottság támogatja a kiválasztott projekteket az akadályok felszámolása kapcsán. A „b-solutions: solving border obstacles: a compendium of 43 cases” című kiadvány a határokon átnyúló akadályokkal összefüggő 43 esetet tekint át, a levont tanulságokkal és szakpolitikai ajánlásokkal együtt.
Az esetek elemzése szerint az esetek 38%-ában a határon átnyúló európai mechanizmus megfelelő kiegészítő eszköz lenne a jogi és adminisztratív akadályok leküzdésében, támogatást nyújtva a helyi és regionális hatóságoknak. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor az akadályok az eltérő nemzeti jogszabályokból vagy a határ másik oldalán alkalmazott közigazgatási gyakorlatból erednek. Meglévő szoros intézményi együttműködés vagy meglévő kétoldalú megállapodások esetén más megoldások tűnnek megvalósíthatóbbnak. A szakértők megjegyzik, hogy amikor nincs szükség a jogi keret megváltoztatására, vagy ha a jogszabály könnyen módosítható, az érdekeltek inkább más eszközöket választanak, például az intenzívebb eszmecserét és együttműködést.[44]
A legutóbbi, 2023 novemberéig nyitva álló b-solutions 2.0 (b megoldások 2.0) pályázati felhívás 120projektet határoz meg a következő területeken: intézményi együttműködés, közszolgáltatás, munkaerőpiac, oktatás és az európai zöld megállapodás. [45] A kiválasztott eseteket jogi szakértők egyeztetik, akik segítséget nyújtanak az akadályok feltárásában, a megoldási javaslatokban és a jogi keretek felvázolásában.
Az akadályok nagy sokféleségére láthatólag nincs egyetlen megoldás, amely minden szektorban és különböző határmenti konstellációkban alkalmazható lehetne. A sikeres megoldásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása más határrégiók érdekelt feleit is inspirálhatja, ám a kutatások szerint minden bevált gyakorlatot a helyi, regionális és nemzeti helyzetekhez és a határspecifikus tényezőkhöz kell igazítani. A nemzeti szabályok hatálya alá tartozó, határokon átnyúló közszolgáltatások esetében a szereplők különböző partnerekkel kerülnek szembe a határ túloldalán, ez pedig megnehezíti a harmonizációt. Ha a hatáskörök nemzeti hatóságokról regionális hatóságokra történő átruházása nem kivitelezhető, a nemzeti hatóságok támogathatják a regionális hatóságokat a hézagok áthidalásában. A Bizottság határon átnyúló európai mechanizmusra vonatkozó javaslata az ilyen nehézségeket hivatott leküzdeni. Végezetül még jobban meg kell erősíteni az ismeretek megosztását és a bevált gyakorlatok cseréjét. Az ESPON[46] 579határokon átnyúló közszolgáltatást, köztük 29 bevett gyakorlatra vonatkozó példát tartalmazó adatbázist fejlesztett ki. A nyílt adatokhoz való hozzáférés Európa-szerte megkönnyítheti az információcserét, és támogathatja a területi fejlődést a határrégiókban[47].
3. Uniós hozzáadott érték
Megállapítható, hogy az uniós fellépés hozzáadott értékét a megoldások jobb ötvözése jelenti, amelyre az említett akadályok eredményes leküzdéséhez van szükség, továbbá a személyre szabott megoldások biztosítása. A határokon átnyúló intézkedésekre vagy eszközökre vonatkozó meglévő jogszabályi keret nem fedi le az összes határokon átnyúló helyzetet. Ezért vannak hézagok, és láthatólag az Unió egészére kiterjedő, határokon átnyúló helyzetekben alkalmazható problémamegoldó mechanizmus jelenti a hiányzó láncszemet a határokon átnyúló konkrét helyzetekben felmerülő akadályok leküzdéséhez. Ihletet a határokon átnyúló projektek meglévő legjobb gyakorlataiból meríthetünk.
A 2014–2019 közötti időszak adatait tekintve ez a tanulmány megállapítja, hogy az akadályok felszámolása jelentős előnyökkel járna a NUTS3 szintű határrégiók és az egész EU gazdasága számára. Ahogy fentebb már említettük, a jogi és adminisztratív akadályok teljes felszámolásából származó előny hozzávetőleg 457milliárd euró plusz GVA-t jelentene, ami a teljes 2019.évi uniós GVA 3,8%-ának felel meg. 10éven belül – a 2017.évi bizottsági tanulmányban tervezetthez hasonló – megvalósíthatóbb és reálisabb forgatókönyv lenne az akadályok 20%-os mértékű felszámolásának a lehetősége valamennyi határrégióban. E forgatókönyv esetén tanulmányunk szerint 123milliárd euró lenne a teljes GVA előny, ami a teljes 2019.évi uniós GVA körülbelül 1%-a. Ez is megerősíti, hogy a fennmaradó jogi és adminisztratív akadályok felszámolása gazdasági értelemben hatalmas potenciált szabadítana fel.
Fontos, hogy a határrégiókat a kohéziós politika tágabb kontextusából vizsgáljuk, és ezért törekedjünk az országok és régiók közötti egyenlőtlenségek kezelésére, beleértve a határrégiókat is, és támogassuk a munkahelyteremtést, az üzleti lehetőségeket, továbbá javítsuk a polgárok mindennapi életét. Hosszú távú jövőképre van szükség a határrégiókkal kapcsolatban, különösen a világjárvány után, amely a szóban forgó régiókat aránytalan mértékben sújtotta.
ٰÁ
Ennek a saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésnek az az elsődleges célja, hogy újraindítsa az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament olyan jogalkotási eszköz létrehozásával kapcsolatos munkáját, amely lehetővé teszi a tagállamok és határrégióik számára, hogy leküzdjék a gazdasági és társadalmi fejlődésüket hátráltató akadályokat. és biztosítsák polgáraik számára a Szerződések által számukra biztosított jogok teljes körű gyakorlását.
A Parlament számos alkalommal kifejezte elkötelezettségét a határrégiók igényeinek kielégítése iránt. A Parlament ugyanebből az okból kezdettől fogva üdvözölte a Tanács 2015.évi luxemburgi elnökségének a kezdeményezését és a határon átnyúló európai mechanizmus létrehozásáról szóló, 2018.évi bizottsági javaslatot („a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslat”). A Parlament a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslat összetettsége ellenére hangot adott aziránti szándékának, hogy a lehető leghamarabb intézményközi tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal, a határrégiók és polgáraik érdekében. A határokon átnyúló akadályok fennmaradása súlyos hatással van a polgárok életének több olyan kézzelfogható aspektusára, ahol egy uniós beavatkozás jelentős hozzáadott értéket jelenthet, ilyen például az a lehetőség, hogy tanulók átlépjék a határt a legközelebbi iskolához való hozzáférés érdekében, vagy az egészségügyi intézményekbe való egyszerű bejutás.
Az EUMSZ 225.cikke szerinti saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés elfogadására irányuló kérelem a végső megoldást jelentette több olyan próbálkozás után, amikor a Parlament felszólította a Tanácsot, hogy fogadja el első olvasatbeli álláspontját, illetve a Bizottságot, hogy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Mindenesetre az, hogy Tanács vonakodott a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslattal foglalkozni, a javaslat egyes alkotóelemeinek erősen ellentmondásos jellegét támasztja alá. Ezért a Parlament politikai szempontból egyértelműen elismeri, hogy a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslat érdemi módosításokra szorul.
Pusztán jogi szempontból továbbra is a rendeletnek kell előnyben részesített eszköznek lennie ebben a koordinációs keretben. Ha az Unió beavatkozásának a fő célja egy közös eszköztár létrehozása a jogszabályi és közigazgatási akadályok leküzdésére, akkor az irányelv kibocsátása az eltérő nemzeti szintű végrehajtások révén csak szaporítaná a további akadályokat. Ráadásul a rendeletek általános alkalmazása nem sérti önkéntes jellegüket és így alkalmazásukat sem. Ez különösen igaz a kohéziós eszközökre vagy alapokra, amelyek általában rendelkezésre állnak, de eredményességük a tagállamok hajlandóságától függ. Jogalapként továbbra is indokolt az EUMSZ 175.cikke harmadik bekezdése, mivel ez alkalmas egy olyan kohéziós eszköz létrehozására, amely nem igényli az EU strukturális alapjainak igénybevételét.
A Parlament jelentéstervezete
A Bizottság által javasolt mechanizmust egyszerűsíteni kell egy egyszerű koordinációs keret létrehozása érdekében. Valójában az önmagukat érvényesítő kötelezettségvállalások és nyilatkozatok közötti kezdeti különbségtétel aggályokat vetett fel a tagállamok alkotmányos szuverenitásának a feltételezett megsértésével kapcsolatban. Ezenkívül a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslat hatálya kiterjedt a harmadik országokkal közös kötelezettségvállalásokra vagy nyilatkozatokra is. Bár nem szokatlan, hogy a kohéziós eszközök lehetővé tegyék az EU-n kívüli országokkal való együttműködést (ilyenek például egyes Interreg-programok), az új javaslatnak nem szabad azt a felfogást támogatnia, hogy az EU utasításokat adna a tagállamoknak a harmadik országokkal való kapcsolattartás mikéntjéről. Végül a Bizottság által a kötelezettségvállalások és nyilatkozatok megtétele céljából előírt eljárás miatt a tervezeteket többször is ki kellett volna cserélni a koordinációs pontok között, és azok végleges aláírásával, nyomon követésével és végrehajtásával együtt mindez azzal a kockázattal járt, hogy túl sokáig késlekedünk a határokon átnyúló akadály felszámolásával.
Az új rendelet nem engedheti meg a félreértés lehetőségét, hiszen ilyen esetben a tagállamok tévesen érzékelhetnek a jogalkotási vagy alkotmányos szuverenitásukba való beavatkozást vagy pedig olyan forráshierarchiákat, ahol az uniós jog felülírja a közöttük hatályban lévő két- vagy többoldalú megállapodásokat. A jelentéstervezet ugyanakkor a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslatban szereplő korlátok leküzdésére is törekszik egy olyan koordinációs keret létrehozásával, amely három célt követ: vezető szerep kijelölése a határokon átnyúló nemzeti koordinációs pontok számára a meglévő határokon átnyúló akadályokra adandó megfelelő válaszok koordinálásában; a regionális és helyi hatóságok határokon átnyúló akadályokkal kapcsolatos ad hoc megoldások kidolgozásába való közvetlen bevonásának az előmozdítása; valamint a szükségtelen adminisztratív terhek növekedésének a megelőzése.
Továbbra is a határokon átnyúló koordinációs pontoknak kell központi szerepet játszaniuk ahhoz, hogy a tagállamok – eseti értékelés során – döntsenek arról, hogy alkalmazzák-e a rendeletet, és ha igen, miként, valamint referenciaként szolgálniuk a gazdasági szereplők és a regionális és helyi hatóságok számára, amelyek képesek kell, hogy legyenek és hatáskörrel kell rendelkezniük a határokon átnyúló projektek végrehajtását hátráltató akadályok kezelésére. Hogy ne jöjjön létre túl sok szerv és hatóság, a Parlament jelentéstervezete lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy meglévő nemzeti szerveket vagy hatóságokat jelöljenek ki határokon átnyúló koordinációs ponttá, vagy hogy határokon átnyúló koordinációs pontként megfelelő szervet vagy hatóságot bízzanak meg további feladatokkal. Ez utóbbi esetben a tagállamok akár úgy is dönthetnek, hogy a hatályos két- vagy többoldalú szerződések alapján létrehozott szerveket (pl. a Benelux-államok Titkárságát vagy az Északi Tanácsot) nemzeti határokon átnyúló koordinációs pontként bízzák meg, a különböző szakpolitikai lehetőségek közötti szinergiák érdekében.
A fent említett három cél elérése érdekében a jelentéstervezet azt javasolja, hogy a kötelezettségvállalások és nyilatkozatok megtételére vonatkozó eredeti eljárásokat a határokon átnyúló bizottságokra vonatkozó rendelkezésekkel és azok feladataival váltsák fel. A határokon átnyúló összetett akadályok felszámolása nagyfokú együttműködést igényel a tagállamok között. A jelentéstervezet alapjául szolgáló feltételezés az, hogy ezt a feladatot könnyebben és gyorsabban lehet végrehajtani, ha lehetővé tesszük az érintett tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságai számára, hogy közös erőfeszítéssel ad hoc megoldásokat dolgozzanak ki. A regionális és helyi hatóságok közvetlen bevonása ráadásul kizárná a határokon átnyúló regionális koordinációs pontok létrehozásának szükségességét, a határokon átnyúló akadály megoldásának közös megfogalmazásával pedig elkerülhető lenne a szövegtervezetek nemzeti hatóságok közötti hosszas cseréje. A jelentésben javasolt határokon átnyúló bizottságok nem állandó struktúrákat jelentenének, hanem ad hoc testületeket, amelyek feladatai nem haladhatják meg az új rendeletben foglaltakat.
Olyan határon átnyúló akadályok esetén, amelyek megszüntetése nem igényli a többi érintett tagállam hivatalos részvételét, a határokon átnyúló bizottság létrehozása nem kötelező és nem is szükséges. Ennélfogva a jelentéstervezet számos olyan intézkedést vázol fel, amelyeket a tagállamok a megindításra irányuló dokumentum kézhezvételekor meghozhatnak, ilyen például az önkéntes kötelezettségvállalás, az abból a célból megtett valamennyi szükséges erőfeszítés, hogy az akadályt a nemzeti jogalkotási vagy közigazgatási aktusok felülvizsgálatával felszámolják, az akadály hatályos két- vagy többoldalú szerződésekkel vagy megállapodásokkal történő feloldása, illetve az olyan nem kötelező erejű jogi intézkedések alkalmazása, amelyek nem igényelnek beavatkozást az érintett tagállam jogszabályi keretébe.
Záró megjegyzések
Szokatlan dolog, hogy a Parlament az EUMSZ 225.cikke alapján saját kezdeményezésű jogalkotási jelentést fogadjon el annak érdekében, hogy egy függőben lévő jogalkotási javaslat módosítását kérje. Azonban, amint azt korábban kiemeltük, a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló 2018. évi javaslattal kapcsolatos munka leállítására vonatkozó tanácsi határozat után az intézmények zsákutcába kerültek, emiatt pedig az uniós polgárokat képviselő egyetlen intézmény határozott felelősségvállalására volt szükség. Ennek a jelentésnek a célja ennek megfelelően a most tapasztalható politikai lendület kihasználása, vagyis az, hogy a Parlament elsöprő többsége és számos európai régió ismételt sürgette a tárgyalások újraindítását ebben a döntő fontosságú kérdésben.
Mindazonáltal határozottan tanácsos lenne, hogy a Parlament szívesen lásson egy, a Bizottság által a 2018.évi rendeletjavaslat módosításáról benyújtandó új jogalkotási javaslatot, függetlenül attól, hogy az tükrözi-e az ebben a jelentésben szereplő ajánlásokat. Amíg pedig a jövőbeli uniós jogalkotási aktus kötelező erejű lesz, lehetővé teszi a regionális és helyi hatóságok érdemi bevonását, és egyszerű eljárásokat és reális határidőket ír elő a határokon átnyúló akadályok leküzdésére, az Unió figyelemre méltó hozzáadott értéket biztosíthat polgárai számára, és hozzájárulhat a magasabb gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításához.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
19.7.2023 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
35 1 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
François Alfonsi, Adrian-Dragoş Benea, Isabel Benjumea Benjumea, Franc Bogovič, Vlad-Marius Botoş, Corina Crețu, Rosa D’Amato, Christian Doleschal, Matthias Ecke, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Cristina Maestre Martín De Almagro, Nora Mebarek, Martina Michels, Alin Mituța, Dan-Ştefan Motreanu, Denis Nesci, Niklas Nienass, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Alessandro Panza, Caroline Roose, Marcos Ros Sempere, André Rougé, Susana Solís Pérez, Irène Tolleret |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Karolin Braunsberger-Reinhold, Carlos Coelho, Rosanna Conte, Herbert Dorfmann, Sandro Gozi, Ana Miranda, Yana Toom, Stefania Zambelli |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés) |
Carlo Fidanza |
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
35 |
+ |
ECR |
Carlo Fidanza, Denis Nesci |
ID |
Rosanna Conte, Alessandro Panza, Stefania Zambelli |
PPE |
Isabel Benjumea Benjumea, Franc Bogovič, Karolin Braunsberger-Reinhold, Carlos Coelho, Christian Doleschal, Herbert Dorfmann, Mircea-Gheorghe Hava, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Dan-Ştefan Motreanu, Andrey Novakov |
Renew |
Vlad-Marius Botoş, Sandro Gozi, Alin Mituța, Susana Solís Pérez, Irène Tolleret, Yana Toom |
S&D |
Adrian-Dragoş Benea, Corina Crețu, Matthias Ecke, Cristina Maestre Martín De Almagro, Nora Mebarek, Marcos Ros Sempere |
The Left |
Martina Michels, Younous Omarjee |
Verts/ALE |
François Alfonsi, Rosa D'Amato, Ana Miranda, Niklas Nienass, Caroline Roose |
1 |
- |
ID |
André Rougé |
0 |
0 |
|
|
ⲹá:
+:mellette
-:ellene
0:ٲóǻá
- [1] Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
- [2]
- [3] HLC433., 2019.12.23., 24.o.
- [4] HLC440., 2018.12.6., 124.o.
- [5] P8_TA(2019)011.
- [6] HLC86., 2019.3.7., 165.o.
- [7]
- [8] P9_TA(2020)0054
- [9] P9_TA(2020)0176.
- [10]
- [11] 2021/C 106/04.
- [12]
- [13] /doceo/document/O-9-2021-000061_HU.html
- [14] P9_TA(2021)0368.
- [15]
- [16] /resources/library/media/20220509RES29121/20220509RES29121.pdf
- [17] P9_TA(2022)0058.
- [18] Európai Bizottság: Kohézió Európában 2050-ig – Nyolcadik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról. 2022. február 9.
- [19] P9_TA(2022)0326.
- [20] P9_TA(2022)0327.
- [21] Az Európai Parlament Kutatószolgálata, A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus: az európai hozzáadott érték értékelése, PE740.233, 2023.
- [22] Az Európai Parlament Kutatószolgálata (2023). „A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus”. Az európai hozzáadott érték értékelése, 48.o.
- [23] Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (2020). „b-solutions: solving border obstacles: a compendium of 43 cases: annex” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 43esettanulmány), Kiadóhivatal. https://data.europa.eu/doi/10.2776/36819.
- [24] Az Európa jövőjéről szóló konferencia zárójelentése. 12.javaslat, 15.intézkedés, 56.o.
- [25] HL […]
- [26]Az Interreg öt egymást követő programozási időszakból áll: INTERREGI (1990–1993), INTERREGII (1994–1999), INTERREGIII (2000–2006), INTERREGIV (2007–2013) és INTERREGV (2014–2020).
- [27] Az Európai Parlament Kutatószolgálata, A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus: European Added Value Assessment (az európai hozzáadott érték értékelése), PE740.233, 2023. május.
- [28] Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
- [29] Az Európai Parlament Kutatószolgálata, A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus: European Added Value Assessment (A határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmus: az európai hozzáadott érték értékelése), PE740.233, 2023.
- [30] „b-solutions: Solving Border Obstacles: ” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 43esettanulmány), Európai Bizottság, 2020.március.
- [31] Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, COM(2022)720 final, Európai Bizottság. 2022. november 18.
- [32] Az Északi Minisztertanács 2021–2024.évi cselekvési terve. Az Északi Minisztertanács 2022-ben félidős értékelést készít a jövőképéhez kapcsolódó erőfeszítésekről.
- [33] az északi határokon átnyúló akadályokról, Finnország kormánya.
- [34] , az információs szolgálat honlapja. Hozzáférés 2023 februárjában.
- [35] Lundgren A., Bogason A., (Re-start északi kompetenciamobilitás az északi régióban), Nordregio working paper 2022:4.
- [36] „b-solutions: Solving Border Obstacles: ” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 43esettanulmány, melléklet), Európai Bizottság, 2020.március.
- [37] Vagyis ha meghatározott időkereten belül nem érkezik reagálás, az elismerést automatikusan elfogadják.
- [38] Lásd ugyanott.
- [39] (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről.
- [40] Գé a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról, , 2023. február 23.
- [41] .
- [42] „b-solutions: Solving Border Obstacles: ” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 43esettanulmány, melléklet), Európai Bizottság, 2020.március.
- [43] A 2011/24/EU irányelv például a következőket állapítja meg:: Az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elve alkalmazandó a más tagállamokból származó betegekre.
- [44] „b-solutions: Solving Border Obstacles: ” (b megoldások: a határokat érintő akadályok megoldása: 43esettanulmány, melléklet), Európai Bizottság, 2020.március.
- [45] Lásd ugyanott.
- [46] , uniós finanszírozású program, amely szakértelmet és eszközöket, pl. térképeket, adatmonitoringot, elemzést és területi hatásvizsgálatokat biztosít.
- [47] , célzott elemzés, ESPON, 2019.január.