Az Európai Parlament 2025. február 13-i állásfoglalása a grúziai politikai helyzet további romlásáról ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a közelmúltbeli parlamenti választásokat követően Grúzia súlyosbodó demokratikus válságáról és az állítólagos választási csalásról szóló, 2024. november 28-i állásfoglalására(1),
–tekintettel Grúzia uniós tagjelölti státuszára, amelyet az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i csúcstalálkozóján adott az ország számára,
–tekintettel a grúz alkotmány 78. cikkére, amely előírja, hogy minden lehetséges intézkedést végre kell hajtani Grúzia EU-ba és NATO-ba való teljes integrációjának biztosítása érdekében,
–tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a 2024. október 26-án Grúziában tartott parlamenti választásokról szóló végleges jelentésére,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A.mivel Grúziában a demokratikus visszacsúszás drámaian felgyorsult a 2024. október 26-i, rendkívül aggályos és súlyos szabálytalanságokkal övezett parlamenti választások óta, amelyek nem feleltek meg a nemzetközi demokratikus normáknak és Grúzia az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalásainak; mivel ezek a választások megsértették a szabad és tisztességes választások demokratikus normáit és alapelveit, mivel nem tükrözték a nép akaratát, és az így létrejött „parlamentet”, majd az „elnököt” megfosztották minden demokratikus legitimitástól; mivel a jelenlegi grúz parlament tevékenységének kezdetétől fogva egypárti szervként (Grúz Álom) működik, ami összeegyeztethetetlen a pluralista parlamenti demokrácia lényegével;
B.mivel az EU–Grúzia társulási megállapodás(2) 2. cikke a megállapodás általános alapelveire vonatkozik, amelyek magukban foglalják a demokratikus elveket, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat;
C.mivel Grúzia alkotmányának 78. cikke szerint az alkotmányos szerveknek hatáskörükön belül minden intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák Grúzia teljes integrációját az Európai Unióba;
D.mivel a grúz elnök, Szalome Zurabisvili nyilvánosan elítélte a parlamenti választásokat, kijelentve, hogy azokat manipulálták, valamint hogy nem fogja elismerni azokat, és nemzetközi vizsgálatot kért; mivel a Grúz Álom Párt és annak alapítója, Bidzina Ivanisvili által vezetett jelenlegi grúz rezsim megszervezte a hatalom alkotmányellenes elbitorlását, szisztematikusan lerombolva a demokratikus intézményeket, aláásva az igazságszolgáltatás függetlenségét és gyengítve az alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot, ezáltal elmélyítve Grúzia politikai és alkotmányos válságát;
E.mivel Grúzia 2023 decembere óta hivatalosan is uniós tagjelölt ország; mivel 2024. november 28-án Irakli Kobahidze bejelentette, hogy Grúzia elhalasztja az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdését, és 2028 végéig elutasítja az uniós pénzügyi támogatást, figyelmen kívül hagyva az ország európai integráció iránti alkotmányos elkötelezettségét, és ténylegesen aláásva Grúzia szuverén euroatlanti törekvéseit;
F.mivel 2024. november 28-án békés, tömeges kormányellenes tüntetések kezdődtek az országban, amelyek résztvevői új, szabad és tisztességes választásokat, a politikai erőszak és elnyomás beszüntetését, valamint azt követelték, hogy az ország térjen vissza az európai integráció felé vezető útjára; mivel a tiltakozások több mint 75 napja megszakítás nélkül zajlanak;
G.mivel 2024. december 14-én a de facto parlament „elnökválasztást” tartott, ahol az egyetlen jelölt a Grúz Álom Párt jelöltje, az egykori labdarúgó Miheil Kavelasvili volt, akit 225 leadott szavazatból 224-el választottak meg;
H.mivel Grúzia önjelölt hatóságai teljes körű alkotmányos és politikai válságba, valamint emberi jogi és demokratikus válságba sodorták az országot; mivel ezt a békés tüntetők, a politikai ellenfelek és a média képviselőinek brutális elnyomása jellemezte, és bírák, ügyészek és rendőrök aktívan közreműködtek politikai indíttatású közigazgatási és büntetőjogi vádak gyártásában tüntetőkkel, újságírókkal és ellenzéki személyekkel szemben, akiket békés kormányellenes tüntetések során tartóztattak le; mivel 2024 decemberéig a tiltakozások kezdete óta több mint 460 személyt tartóztattak le vagy büntettek meg, és ez a szám napról napra nő;
I.mivel a készenléti rendőrség tagjai, akiket szándékosan nem láttak el azonosítószámmal, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták el a tüntetőket; mivel sok újságíró számolt be arról, hogy célba vették és megverték őket, felszerelésüket megsemmisítették, személyes cikkeiket pedig ellopták; mivel több tucat tüntetőt brutálisan bántalmaztak, és több száz embert tartóztattak le; mivel a grúz ombudsman tájékoztatása szerint a fogvatartottak 80%-a számolt be arról, hogy erőszakot és embertelen bánásmódot tapasztalt a bűnüldöző szervek tagjai részéről; mivel a nemzetközi felháborodás ellenére az illegitim grúz kormány emlékéremmel jutalmazta az erőszakos fellépésben részt vevő tisztviselőket;
J.mivel a független médiaorgánumok, így a TV Formula, a TV Mtavari és a TV Pirveli súlyos működési és pénzügyi korlátokkal küzdenek a rezsim beavatkozása miatt, miközben a hatóságok a média több tucat képviselőjével szemben különféle formákban megnyilvánuló, erőteljes fizikai és pszichológiai nyomást alkalmaznak; mivel számos, újságírók elleni erőszakos támadást dokumentáltak, többek között Alekszandre Keselasvili, Maka Csikladze és Giorgi Setsziruli súlyos megveréseit, valamint Szaba Kevkisvili fogva tartott újságíró zaklatását; mivel a grúz hatóságok 2025. január 12-én letartóztatták Mzia Amaglobeli újságírót, aki azóta előzetes letartóztatásban van, és valamennyi grúziai politikai fogollyal szolidaritást vállalva éhségsztrájkot folytat; mivel négytől hét évig terjedő börtönbüntetés vár rá;
K.mivel 2025. január 14-én éjszaka Giorgi Gahariát, a „Grúziáért” Párt ellenzéki vezetőjét és korábbi miniszterelnököt, valamint Zviad Koridze újságírót és a Transparency International aktivistáját a Grúz Álom Párt tisztviselői fizikailag bántalmazták ugyanazon a helyszínen, Batumiban, két különböző incidens alkalmával;
L.mivel 2025. február 2-án Nika Meliát, az Európa-párti Akhali Párt vezetőjét és Gigi Ugulavát, Tbiliszi volt polgármesterét a kormányellenes tüntetések során letartóztatták, és a fogva tartás során fizikai erőszakot alkalmaztak velük szemben; mivel 2025. január 12-én Elena Hostariát, a Droa politikai mozgalom vezetőjét Batumiban letartóztatták;
M.mivel a de facto grúz hatóságok aránytalan és túlzott erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben, és önkényes tömeges letartóztatásokat hajtottak végre az eltérő vélemények terjedésének megakadályozása érdekében; mivel független emberi jogi szervezetek a fogvatartottakkal szembeni rendszerszintű rossz bánásmódról, többek között kínzásról számoltak be; mivel eddig a bűnüldöző szervek egyetlen olyan tagját sem állítottak bíróság elé, aki részt vett a brutális fellépésben, az önkényes letartóztatásokban és a rossz bánásmódban;
N.mivel az önjelölt hatóságok szigorú új jogszabályt fogadtak el, amely 2024. december 30-án lépett hatályba, és módosította a büntető törvénykönyvet, a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyvet, valamint a gyülekezésről és a megnyilvánulásokról szóló törvényt, további önkényes korlátozásokat vezetve be a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való jog tekintetében, többek között jelentős bírságokat szabva ki a tiltakozó jelmondatok és plakátok használatáért, és felhatalmazva a rendőrséget arra, hogy akár 48 órára „előzetesen” letartóztasson minden olyan személyt, aki azzal gyanúsítható, hogy megsérti a nyilvános gyülekezésre vonatkozó szabályokat; mivel 2025. február 3-án a Grúz Álom Párt további jogszabálytervezeteket tett közzé, amelyek célja az ellenőrzés szigorítása, a különböző bűncselekményekért kiszabott, közvetlenül a tüntetőket, a kritikusokat és a politikai szempontból eltérő véleményt vallókat célzó bírságok növelése, például a „tisztviselők megsértéséért” járó szigorúbb büntetések, az úttorlaszok állításának bűncselekménnyé nyilvánítása, valamint a közigazgatási őrizet időtartamának 15-ről 60 napra történő növelése;
O.mivel 2025. január 27-én a Tanács úgy határozott, hogy felfüggeszti az EU és Grúzia közötti vízumkönnyítési megállapodás egyes részeit a grúz diplomaták és tisztviselők tekintetében, de a folytatódó elnyomásra válaszul nem vezetett be egyedi szankciókat; mivel a magyar és a szlovák kormány következetesen blokkolta a hatásos uniós szintű szankciókat, megakadályozva, hogy a fennmaradó 25 tagállam (EU-25) ténylegesen szankciókat vezessen be az önjelölt grúz hatóságokkal szemben;
P.mivel több tagállam, köztük Litvánia, Észtország, Lettország és Csehország kétoldalú szankciókat vezetett be egyes grúz politikusokkal, bírákkal és más, a tüntetőkkel szembeni brutális fellépésért, valamint az emberi jogok megsértéséért és a jogállamisággal való visszaélésért felelős tisztviselőkkel szemben; mivel 2024 decemberében az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Bidzina Ivanisvilivel, Vahtang Gomelauri grúz belügyminiszterrel és Mirza Kezevadzével, a különleges ügyosztály vezetőhelyettesével szemben a média képviselőivel, ellenzéki szereplőkkel és tüntetőkkel szembeni brutális fellépésben való részvételük miatt; mivel az Egyesült Királyság és Ukrajna hasonló szankciókat vezetett be magas rangú grúz tisztviselőkkel szemben; mivel Ivanisvili a további szankciókra felkészülve Grúziába helyezi át offshore eszközeit, személyes helyzetére szabott, sietősen elfogadott jogszabályok révén;
Q.mivel 2025. január 29-én a Grúz Álom bejelentette, hogy visszavonja küldöttségét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséből, miután az új, valóban demokratikus parlamenti választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását és az erőszakot elkövetők felelősségre vonását követelte; mivel az ENSZ szakértői elítélték az elnyomást és az emberi jogok megsértését Grúziában, az EBESZ pedig ezt az elnyomást a gyülekezési szabadság súlyos megsértésének minősítette;
R.mivel a kormányzó Grúz Álom Párt összehívta az új parlamentet, megsértve ezzel az ország alkotmányát, ami a parlament ellenzék általi bojkottjához vezetett; mivel 2025. február 5-én az önjelölt „parlament” megszavazta, hogy jóváhagyja a Koalíció a Változásért, az Erős Grúzia és az Egyesült Nemzeti Mozgalom 61 képviselője közül 49 képviselő mandátumának idő előtti megszüntetését, hogy megfossza őket mentelmi joguktól, és megkönnyítse letartóztatásukat és büntetőeljárás alá vonásukat; mivel ugyanez a parlament bizottságot hozott létre a korábbi kormányzó párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom megbüntetésére;
S.mivel egyre több köztisztviselőt bocsátottak el, miután felszólaltak Grúzia uniós csatlakozási folyamatának leállítása ellen; mivel a Grúz Álom módosította a közszolgálatról szóló törvényeket, egyszerűsítve a köztisztviselők elbocsátására irányuló eljárásokat, akik közül többeket a tiltakozásokon való részvétel miatt elbocsátottak, egyértelműen törekedve a kritikus hangok elhallgattatására;
1.elítéli a Grúz Álom „hatóságait”, és sürgeti őket, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a békés tüntetők, a politikai ellenfelek és a média képviselőinek erőszakos elnyomásával; hangsúlyozza, hogy Grúzia önjelölt hatóságai jelenleg megsértik az alapvető szabadságjogokat, az alapvető emberi jogokat és az ország alapvető nemzetközi kötelezettségeit, aláásva ezzel az ország politikai osztálya és civil társadalma által vezérelt több évtizedes demokratikus reformokat; Grúziát olyan államnak tekinti, amelyet hatalmában tart a Grúz Álom Párt illegitim rezsimje; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kormányzó Grúz Álom Párt elhagyta az európai integráció és a NATO-tagság felé vezető utat; emlékeztet arra, hogy a demokrácia folyamatos hanyatlása és az antidemokratikus törvények elfogadása ténylegesen megszakította Grúzia uniós integrációs folyamatát; megismétli, hogy szilárdan támogatja a grúz nép jogos európai törekvéseit és azon kívánságát, hogy egy virágzó és demokratikus országban éljen;
2.nem ismeri el a Grúz Álom Párt önjelölt hatóságait, amelyeket a 2024. október 26-i, elcsalt választásokat követően hoztak létre, amelyek nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, amelyeket a demokratikus normák és előírások megsértésével tartottak, és amelyek nem tükrözték Grúzia népének akaratát; hangsúlyozza, hogy a széles körű választási csalás aláásta a választási folyamat integritását, kétségbe vonta az eredmény legitimitását, és aláásta a közvélemény bizalmát mind belföldön, mind nemzetközi szinten, bármely új kormány iránt;
3.felhívja az EU-t és tagállamait, valamint a nemzeti parlamenteket és a parlamentközi intézményeket, hogy ne ismerjék el a Grúz Álom Párt által alkotott egypárti parlament és kinevezett elnökük legitimitását; ezért felhívja a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon az önjelölt grúz hatóságok elleni bojkotthoz;
4.továbbra is Szalome Zurabisvilit ismeri el Grúzia legitim elnökeként és a grúz nép képviselőjeként; nagyra értékeli arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ország békésen visszatérjen a demokratikus és az Európa-párti fejlődés útjára; felhívja az Európai Tanács elnökét, hogy kérje fel Zurabisvili elnököt, hogy képviselje Grúziát az Európai Tanács egyik soron következő ülésén és az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóján;
5.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi grúziai politikai és alkotmányos válság rendezése csak új parlamenti választásokkal érhető el; követeli, hogy Grúziában a következő néhány hónapon belül, jobb választási környezetben kerüljön sor új választásokra, amelyeket független és pártatlan választási adminisztráció felügyel, és amelyeket gondos nemzetközi megfigyelés révén követnek nyomon a valóban tisztességes, szabad és átlátható folyamat biztosítása érdekében; ösztönzi a tagállamokat és az uniós tisztviselőket, hogy határozottan követeljenek új választásokat, és bármely jövőbeli szerepvállalást kifejezetten kössenek a parlamenti választások új időpontjának meghatározásához és egy olyan mechanizmus létrehozásához, amely biztosítja, hogy a választás szabad és tisztességes legyen;
6.felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, különösen az EU-25 tagállamokat, hogy kétoldalú és összehangolt alapon azonnali és célzott személyes szankciókat szabjanak ki Bidzina Ivanisvilire, családjára és vállalataira, és az EU-n belül fagyasszák be minden eszközét a grúz politikai folyamat aláásásában játszott szerepe, a demokratikus visszacsúszás elősegítése és az ország euroatlanti csatlakozás iránti, alkotmányban foglalt érdekei elleni fellépés miatt; felszólítja a francia kormányt, hogy fossza meg Bidzina Ivanisvilit a Becsületrendtől, és szabjon ki rá egyedi szankciókat; üdvözli e tekintetben az Észtország, Lettország, Litvánia és Csehország által kétoldalúan kiszabott szankciókat, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által már bevezetett szankciókat;
7.felhívja az EU-t és tagállamait, különösen az EU-25 tagállamokat, hogy kétoldalú és összehangolt alapon szabjanak ki személyes szankciókat a demokratikus visszacsúszásért, a választási csalásért, az emberi jogok megsértéséért, valamint a politikai ellenfelek és aktivisták, köztük Irakli Kobahidze, Salva Papuasvili, Vahtang Gomelauri, Tbiliszi polgármestere, valamint Kaha Kaladze, a hatalmon lévő Grúz Álom Párt főtitkára és Irakli Garibasvili, a Grúz Álom Párt elnöke üldözéséért felelős grúz tisztviselőkre és politikai vezetőkre; felszólítja őket, hogy terjesszék ki ezeket a szankciókat a bírákra, többek között Grúzia alkotmánybíróságának politikai indíttatású ítéleteket hozó bíráira, a bűnüldöző hatóságok képviselőire, valamint a rezsimet hallgatólagosan vagy nyíltan támogató pénzügyi támogatókra és a rezsimhez közel álló médiaorgánumok, köztük a TV Imedi, a Pos TV és a Rustavi 2TV tulajdonosaira a dezinformáció terjesztésében betöltött szerepük és a közbeszéd manipulálására irányuló törekvésük miatt a jelenlegi kormányzó párt tekintélyelvű uralmának fenntartása érdekében;
8.felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy szabjanak ki szankciókat Bidzina Ivanisvili támogatókból, elit körének tagjaiból, korrupt pénzügyi szereplőkből, propagandistákból és az elnyomó államapparátus segítőiből álló hálózatára, beleértve többek között Ekaterine Hvedelidzét, Uta Ivanisvilit, Cotne Ivanisvilit, Bera Ivanisvilit, Gvanca Ivanisvilit, Alekszander Ivanisvilit, Smagi Kobahidzét, Ucsa Mamacasvilit, Natia Turnavát, Ivane Cshartisvilit, Szulhan Papasvilit, Giorgi Kapanadzét, Tornike Rizsvadzét, Ilia Culaiát, Kaha Bekaurit, Lasa Nacvlisvilit, Vasil Maglaperidzét, Grigol Liluasvilit, Miheil Csincsaladzét, Levan Murusidzét, Irakli Ruhadzét, Tinatin Berdzenisvilit, Tamaz Gaiasvilit, Anton Obolasvilit és Gocsa Enukidzét;
9.fenntartja azt a nézetét, hogy az EU által a demokrácia látványos visszacsúszására és a korábbi kötelezettségvállalások megszegésére válaszul eddig hozott intézkedések még nem tükrözik teljes mértékben a grúziai helyzet súlyosságát és a legújabb fejleményeket; üdvözli a Tanács azon döntését, hogy felfüggeszti a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentes utazását, de úgy véli, hogy ez csak az első lépés, amelyet szigorúbb intézkedéseknek kell követniük; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar és a szlovák kormány akadályozza a grúziai demokratikus visszacsúszásért felelős személyekkel szembeni szankciók bevezetéséről szóló tanácsi határozatokat;
10.hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása létfontosságú az EU vízumliberalizációs feltételrendszerében; megismétli a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálják felül Grúzia vízummentességi státuszát a felfüggesztés lehetőségével, amennyiben úgy ítélik meg, hogy Grúzia nem tartja tiszteletben a demokratikus kormányzásra és a szabadságokra vonatkozó uniós normákat;
11.határozottan elítéli a grúz uralkodó rezsim által 2024. november 28. óta a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott brutális erőszakot és elnyomást; felszólít valamennyi politikai fogoly és a kormányellenes tüntetések során őrizetbe vett személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; követeli Mzia Amaglobeli újságíró szabadon bocsátását, aki igazságtalan fogva tartása miatt több mint négy hete éhségsztrájkot folytat, és most kritikus, visszafordíthatatlan és életveszélyes következmények fenyegetik; elítéli a Giorgi Gaharia korábbi miniszterelnök elleni támadást és megverését, amelynek következtében kórházba került, valamint politikai vezetők, köztük Nika Melia és Gigi Ugulava letartóztatását 2025. február 2-án, ami a Grúz Álom Párt és szövetségesei által a békés tüntetőkkel és politikai ellenfelekkel szemben alkalmazott, államilag szervezett erőszak megdöbbentő eszkalációja; emlékeztet Elena Hostaria 2025. január 12-én Batumiban történt őrizetbe vételére;
12.ismételten szolidaritását fejezi ki Grúzia népével és élénk civil társadalmával a legitim demokratikus jogaikért és országuk európai jövőjéért folytatott küzdelemben; sürgeti a grúz kormányt, hogy változtassa meg jelenlegi politikai irányvonalát, és térjen vissza a grúz nép akaratának megvalósításához, a demokratikus reformok folytatásához, amelyek újra megnyitnák a jövőbeli uniós tagság lehetőségét;
13. határozottan elítéli az olyan drákói jogszabályok elfogadását, amelyek indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságát, és követeli az ilyen nemrégiben elfogadott elnyomó jogszabályok megsemmisítését; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden olyan személyt, akit a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való alapvető joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva, és biztosítsák a bűnüldöző hatóságok által alkalmazott jogellenes és aránytalan erőszakra vonatkozó állítások gyors, alapos és pártatlan kivizsgálását; úgy véli, hogy a grúz igazságszolgáltatási rendszert fegyverként használták az eltérő vélemények elfojtására, félelem keltésére és a szólásszabadság ellehetetlenítésére;
14.felhívja a „grúz hatóságokat”, hogy tegyenek azonnali lépéseket az újságírók biztonságának és szabadságának biztosítása érdekében, és vizsgálják ki a bűnüldöző hatóságok által elkövetett erőszak és kötelességszegés minden esetét; hangsúlyozza egy olyan demokratikus környezet előmozdításának fontosságát, amelyben a média, a civil társadalom és az ellenzék szabadon, megtorlástól vagy cenzúrától való félelem nélkül működhet;
15.követeli a rendőri brutalitás és a békés tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak alkalmazásának független, átlátható és pártatlan kivizsgálását; felszólít az emberi jogok megsértéséért felelős személyek, köztük a bűnüldöző szervek és az elnyomást elrendelő kormánytisztviselők törvény előtti teljes körű felelősségre vonására;
16.elítéli, hogy az ügyészség 2025. február 8-án vizsgálatot indított nem kormányzati szervezetekkel szemben, amelyeket súlyos szabotázzsal, szabotázskísérlettel, valamint külföldi és külföldi ellenőrzés alatt álló szervezeteknek Grúzia állami érdekeinek aláásására irányuló ellenséges tevékenységekben való segítésével vádolnak, amelyek miatt többéves börtönbüntetést kaphatnának; úgy véli, hogy ez a fellépés a rezsim általi elnyomás további eszkalálódásának, az igazságszolgáltatási rendszerrel való visszaélésnek és a demokratikus visszacsúszás felgyorsulásának minősül;
17.elítéli a grúziai demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének támogatására törekvő civil társadalmi szervezeteket és elismert nemzetközi adományozókat becsmérlő, a grúz hatóságok által indított széles körű támadássorozatot;
18.elítéli, hogy a Grúz Álom Párt a további demokratikus visszacsúszás jeleként megszüntette 49 ellenzéki parlamenti képviselő mandátumát, és úgy véli, hogy ez a legutóbbi lépés a Grúz Álom Párt által az ország politikai pluralizmusa ellen indított támadásban;
19. üdvözli a PACE azon döntését, hogy a demokratikus visszacsúszás és az emberi jogi jogsértések miatt megkérdőjelezi Grúzia parlamenti küldöttségének mandátumát; támogatja a PACE Grúziához intézett felhívását, hogy haladéktalanul kezdeményezzen inkluzív folyamatot valamennyi politikai és társadalmi szereplő, köztük a kormányzó párt, az ellenzék és a civil társadalom bevonásával a közelmúltbeli parlamenti választások során feltárt hiányosságok és hibák sürgős orvoslására, és olyan választási környezet megteremtésére, amely elősegíti a következő hónapokban új, valóban demokratikus választások kiírását;
20.megjegyzi, hogy Grúziában, amely korábban az euroatlanti integráció éllovasa volt, a demokratikus visszacsúszás felgyorsulása tapasztalható, látszólag szándékos kísérletet téve annak bizonyítására, hogy a grúz nép akarata már nem határozza meg az ország jövőjét, ami azt eredményezheti, hogy az ország a belarusz politikai fejlődés útjára lép, és a jelenlegi önkényuralmi államból egy diktatórikus rezsimre tér át;
21.sajnálja Irakli Kobahidze azon döntését, hogy 2028 végéig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat, és elutasítja az uniós támogatást; emlékeztet arra, hogy valamennyi közvélemény-kutatás következetesen azt mutatja, hogy a grúz lakosság elsöprő mértékben támogatja az euroatlanti jövőt; határozottan támogatja a grúz nép euroatlanti törekvéseit;
22.felszólít az EU Grúziával kapcsolatos politikájának azonnali és átfogó ellenőrzésére a demokratikus visszacsúszás miatt; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU és Grúzia közötti társulási megállapodást annak fényében, hogy az önjelölt grúz hatóságok megsértik a 2. cikkben meghatározott általános elveket, nevezetesen a demokratikus elvek, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását; rámutat arra, hogy a kötelezettségek elmulasztása a gazdasági együttműködés és a megállapodás által biztosított kiváltságok feltételes felfüggesztését eredményezheti;
23.üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy beszünteti a grúz hatóságoknak nyújtott valamennyi költségvetési támogatást, és felfüggeszti jövőbeli beruházási projektek indítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy szüntesse meg a folyamatban lévő projektek valamennyi pénzügyi támogatását; moratóriumot szorgalmaz a konnektivitás terén zajló valamennyi beruházási projektre vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg a jelenlegi önkényuralmi rendszert támogató és fenntartó oligarchikus érdekek szempontjából releváns gazdasági ágazatok azonosítását a korlátozó intézkedésekről vagy gazdasági szankciókról szóló esetleges jövőbeli döntés céljából; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg a jelenlegi önkényuralmi rendszert támogató és fenntartó összeköttetési projektek azonosítását, és fontolja meg azok felfüggesztését a parlamenti választások megismétléséig;
24.elítéli a megfélemlítés és a polarizáció légkörét, amelyet a grúz kormánytisztviselők és politikai vezetők nyilatkozatai, valamint a politikai pluralizmus elleni támadások táplálnak, többek között a grúz demokratikus politikai erőkkel szembeni megfélemlítés és erőszak nyugtalanító esetei, valamint az ellenzéki pártok betiltásával és a vezetőik, sőt a támogatóik letartóztatásával kapcsolatos ismételt fenyegetések, valamint az eltérő vélemények elhallgattatása révén; hangsúlyozza, hogy ha Grúzia demokratikus normáinak teljes körű helyreállítása nem történik meg, az az EU és Grúzia közötti kapcsolatok további romlásával jár, lehetetlenné teszi az uniós csatlakozás felé való elmozdulást, és további szankciókat eredményez;
25.felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul irányítsa át az eredetileg a grúz hatóságok támogatására szánt, befagyasztott 120 millió eurót a grúz civil társadalomnak, különösen a nem kormányzati szektornak és a független médiának nyújtott uniós támogatás fokozására, amelyek egyre nagyobb mértékben kerülnek indokolatlan nyomás alá a kormányzó politikai párt és a hatóságok részéről, továbbá támogassa a demokratikus rezilienciát és a választási integritást elősegítő programokat; kéri, hogy az EU finanszírozási mechanizmusait igazítsák ki az ellenségesebb és antidemokratikusabb környezetben felmerülő igények figyelembevétele érdekében; hangsúlyozza, hogy a növekvő elnyomás és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) tevékenységeinek felfüggesztése fényében sürgősen támogatni kell a civil társadalmat, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul növelje a támogatást;
26.mély aggodalmát fejezi ki az országon belüli növekvő orosz befolyás, valamint a Grúz Álom Párt alkotta kormány intézkedései miatt, amely – Grúzia területének lopakodó megszállása ellenére – közeledési és együttműködési politikát folytat Oroszországgal szemben; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Grúz Álom Párt képviselői egyre inkább Nyugat-ellenes és ellenséges retorikáját folytatnak Grúzia stratégiai nyugati partnereivel, köztük az EU-val, annak európai parlamenti képviselőivel és tisztviselőivel szemben, valamint hogy a Grúz Álom Párt támogatja az orosz dezinformációt és manipulációt;
27.ismételten és határozottan követeli Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő azonnali szabadon bocsátását, különösen külföldi orvosi kezelés igénybevétele céljából; hangsúlyozza, hogy az önjelölt hatóságok teljes mértékben és egyértelműen felelnek Miheil Szaakasvili volt elnök életéért, egészségéért, biztonságáért és jólétéért, és teljes felelősség terheli őket a volt elnök által elszenvedett károkért; felhívja továbbá a Grúz Álom Párt hatóságait annak biztosítására, hogy az európai parlamenti képviselők akadálytalanul elérhessék Miheil Szaakasvilit;
28.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az önjelölt grúziai hatóságoknak.