Az Európai Parlament 2023. szeptember 14-i állásfoglalása a parlamentarizmusról, az európai polgárságról és a demokráciáról ()
Az Európai Parlament
–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9., 10., 11. és 15.cikkére, illetve 17.cikke (2)bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 20. és 24.cikkére,
–tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között létrejött, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016.április13-i intézményközi megállapodásra(1) (a továbbiakban: intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról),
–tekintettel az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2023.február14-i álláspontjára(2)
–tekintettel az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2023.február14-i álláspontjára(3),
–tekintettel a Parlament kezdeményezési jogáról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására(4),
–tekintettel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról, a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat és az e határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2022.május3-i álláspontjára(5),
–tekintettel a Szerződés uniós polgárságot érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 2019.február12-i állásfoglalására(6), valamint a Bizottságnak szóló javaslatokkal kiegészített, a befektetői állampolgársági és letelepedési programokról szóló, 2022.március9-i állásfoglalására(7),
–tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017.február16-i állásfoglalására(8),
–tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kiaknázása révén történő javításáról szóló, 2017.február16-i állásfoglalására(9),
–tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek nyomon követéséről szóló, 2022. május 4-i állásfoglalására(10),
–tekintettel az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(12),
–tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2014. április 16-i álláspontjára(13),
–tekintettel az Európai Unió Parlamenti Elnökei Konferenciájának 2023.április24–25-én Prágában tartott ülése nyomán megfogalmazott elnökségi következtetésekre(14),
–tekintettel az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló LXIX. konferencia 2023.május14–16-i stockholmi plenáris ülésének következtetéseire(15),
–tekintettel a parlamentarizmus nemzetközi napja alkalmából 2023.június30. és július1. között Léonban megtartott konferencián elfogadott, „A parlamentek megerősítése a demokrácia fokozásáért” című, a parlamentarizmusról szóló léoni nyilatkozatra(16),
–tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentésre(17),
–tekintettel a Spinelli csoport által 2022.augusztus29-én elfogadott, „Kiáltvány a föderális – szuverén, szociális és ökológiai – Európáért” című javaslatra(18),
–tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
–tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0249/2023),
A.mivel az EU és a területén működő nemzeti parlamentek olyan közös, példa nélküli és összetett kihívásokkal néznek szembe, amelyeket egyrészt olyan külső tényezők okoznak, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, a Covid19-világjárvány, az éghajlati és energiaválság, a dezinformáció, a külföldi beavatkozás és a digitalizáció, másrészt pedig olyan belső tényezők, mint az extrémizmus terjedése, valamint a polarizációt, a populizmust, a nacionalizmust, a mások hibáztatását és a konfrontációt a közös megoldások keresése elé helyező politikai szereplők térnyerése; mivel ez aláássa a polgárok politikába és politikai döntéshozókba vetett bizalmát;
B.mivel sürgősen szükség van a liberális parlamenti demokrácia egységes fogalommeghatározására és értelmezésére, valamint az ellenállóbbá tételére irányuló politikai akaratra a hatalmi ágak szétválasztásának biztosítása és a polgárok arra való ösztönzése érdekében, hogy minden választáson éljenek szavazati jogukkal;
C.mivel az európai demokrácia a változás és az aktuális fejleményekhez való alkalmazkodás révén további legitimitást teremthet; mivel Európának a Szerződések hatálya alá tartozó valamennyi eszközt felhasználva sürgősen fenn kell tartania, meg kell erősítenie és tovább kell fejlesztenie a liberális parlamenti demokráciát, beleértve a parlamentarizmust, az európai polgárságot és az európai demokrácia részvételi elemeit; mivel – szükség esetén a Szerződés módosítása révén – meg kell reformálni az Unió demokratikus alapjait;
D.mivel a parlamenti jóváhagyás által biztosított demokratikus legitimitás nélkül nem lehet döntést hozni; mivel annak ellenére, hogy az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, és ezért az európai liberális demokrácia központi eleme, még nem rendelkezik általános közvetlen kezdeményezési joggal, amely megerősítené azt a képességét, hogy hallhatóvá tegye a polgárok hangját, valamint megjelenítse a civil társadalom és a szociális partnerek által felvetett aggályokat;
E.mivel az EUSZ 15.cikke kimondja, hogy az Európai Tanács nem láthat el sem jogalkotási, sem végrehajtói feladatokat; mivel a Tanács féléves elnökségi rendszerének egyes vonatkozásai, valamint az Általános Ügyek Tanácsának szerepe akadályozza hatékony működésüket, és a jogalkotási folyamat kétkamarás rendszeren belüli javítása érdekében meg kell reformálni őket;
F.mivel szükség van az időközben kialakult, intézményi egyensúlytalanságok kiigazítására és a végrehajtó hatalom jogalkotóval szembeni elszámoltathatóságának növelésére, különösen az Európai Tanács feletti ellenőrzési hatáskörök biztosítására a Parlament számára, valamint a Bizottság Parlament általi politikai elszámoltathatóságának javítására; mivel a Parlament és a Tanács közötti kapcsolat, amelyet gyakran kétkamarás jogalkotási rendszerként ábrázolnak, nem mindig egyezik meg a tényleges gyakorlattal, s azt nem is intézményesítették;
G.mivel a Tanácsban az egyhangú szavazás fennmaradása de facto akadályává vált az európai menetrend előmozdításának, illetve az európai demokrácia továbbfejlesztésének és reformjának, mert lehetővé teszi, hogy egy tagállami kormány – gyakran az európai érdekek kárára – blokkolja az uniós döntéshozatalt;
H.mivel fontos, hogy az uniós intézmények jobban figyelembe vegyék a Régiók Bizottsága (RB) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által a jogalkotási keretben a helyi és regionális önkormányzatok és a szervezett civil társadalom képviselőiként betöltött szerepet;
I.mivel az Európai Unió Parlamenti Elnökei Konferenciájának 2023.április24–25-i prágai ülése nyomán megfogalmazott elnökségi következtetések üdvözölték az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságai konferenciájának (COSAC) arra irányuló kezdeményezését, hogy „közösen mozdítsák elő a parlamenteknek a működő demokráciában betöltött szerepét, és mérlegeljék a modern parlamentarizmus megerősítésének lehetséges módjait azzal a céllal, hogy az ezzel kapcsolatos eredményekről tájékoztassák az Európai Unió Parlamenti Elnökei Konferenciájának következő madridi ülését”(19); mivel a 2023. május 14–16-án Stockholmban tartott LXIX. COSAC tudomásul vette az Európai Unió Parlamenti Elnökei Konferenciájának e következtetéseit, különösen a COSAC-nak szóló felkérést, hogy tegyen javaslatot a bevált gyakorlatok megosztására, és mérlegelje a modern parlamentarizmus megerősítésének lehetséges módjait(20);
J.mivel a parlamentarizmus nemzetközi napjának alkalmából 2023.június30. és július1. között Léonban megtartott globális konferencia elfogadta a parlamentarizmusról szóló léoni nyilatkozatot; mivel ez a nyilatkozat támogatja az Európai Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy egy chartát fogalmazzanak meg a parlamentarizmusnak a hatékony demokráciában betöltött szerepéről; mivel e charta végleges elfogadására várhatóan 2024. április 21–23-án Madridban, az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján kerül sor(21);
K.mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetései az európai demokrácia megerősítésére, az uniós döntéshozatali folyamat javítására szólítanak fel az EU cselekvési képességének biztosítása érdekében, valamint arra, hogy a képviseleti demokráciát a polgárok részvételének növelésével, valamint az információkhoz való hozzáférés bővítésével és a fiatalok nagyobb mértékű bevonásával egészítsék ki és erősítsék; mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetései az európai polgárság megerősítését is szorgalmazzák, például az európai polgárságról szóló, konkrét jogokat és szabadságokat rögzítő statútum kidolgozása révén;
L.mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia és más, a polgárok részvételével zajló sikeres projektek igazolták, hogy a polgárok nyitottak arra, hogy rendszeresen részt vegyenek az Unió demokratikus életében; mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia értékes tapasztalatokkal szolgált a polgárok széles körű bevonása terén, amelyekből le kell vonni a tanulságokat;
M.mivel a Maastrichti Szerződés által bevezetett és a Lisszaboni Szerződés által tovább erősített uniós polgárságot és az ahhoz kapcsolódó jogokat csak részben valósították meg; mivel sok európai polgár gyakran nincs teljes mértékben tisztában az uniós polgárságból eredő jogaival;
N.mivel az uniós polgárságot jelenleg – az Európai Unió korlátozott felügyelete mellett – a tagállami állampolgársággal együtt adják meg;
O.mivel több tagállam továbbra is úgynevezett „aranyvízum-programokat” és befektetői programokat kínál az állampolgárság és következésképpen az uniós polgárság megszerzésének eszközeként;
P.mivel a 93/109/EK tanácsi irányelv(22), illetve a 94/80/EK tanácsi irányelv(23) szerinti, a külföldi állampolgárságú uniós polgároknak a lakóhelyük szerinti ország európai parlamenti és helyhatósági választásain való részvételéről szóló szabályok ellenére az állampolgársággal nem rendelkező uniós polgárok még mindig számos akadállyal szembesülnek az európai parlamenti választásokon való választójoguk gyakorlása során;
Q.mivel az EUSZ 10.cikkének (3)bekezdése értelmében minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, a döntéseket pedig a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni; mivel a részvételi demokrácia a politikai tudatosság és az Unió valamennyi polgárával folytatott párbeszéd javításának egyik módja;
R.mivel továbbra sem ismertek széles körben a meglévő részvételi eszközök, például az európai polgári kezdeményezés, az Európai Parlamenthez benyújtható petíciók, az európai ombudsmanhoz benyújtható panaszok, a nyilvános konzultációk és a civil párbeszédek lehetősége; mivel az EU-ban a részvételi demokráciát a részvételi eszközök nagyfokú széttagoltsága és a nyomon követés hiánya jellemzi, ami korlátozza sikerüket, és megakadályozza azt, hogy átfogó és hatékony részvételi infrastruktúrát alkossanak;
S.mivel a polgárok részvételét és a demokráciát erősítő intézkedéseknek foglalkozniuk kell az EU-ban tapasztalható digitális szakadékkal és azokkal a nehézségekkel, amelyeket az a részvétel hatékonysága szempontjából okoz;
T.mivel a Bizottság által az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán javasolt új polgári vitacsoportok hatóköre korlátozott, és azok nem felelnek meg az Európa jövőjéről szóló konferencián a polgárok által kifejezett elvárásoknak;
U.mivel a népszavazás mint a közvetlen demokrácia eszköze jelenleg nem áll rendelkezésre uniós szinten; mivel az Európai Parlament több alkalommal kérte az olyan alapvető kérdésekben – például a Szerződés reformjának ügyében – tartandó uniós szintű népszavazások esetleges alkalmazásának értékelését, amelyek paradigmaváltásokat eredményeznének az EU tevékenységében és politikáiban;
V.mivel – különösen a fiatalok körében – forradalmi változások tapasztalhatók a médiafogyasztási szokásokban, ami negatívan befolyásolhatja a tényeken alapuló, jól megalapozott információkhoz való hozzáférést, miközben növeli az alacsony minőségű és egyoldalú tartalmak elérhetőségét, és a társadalmak széttöredezettségéhez és a demokráciák aláásásához vezethet; mivel a független, pluralista és minőségi médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés a jól működő demokrácia sarokköve;
Parlamentarizmus
1.elismeri, hogy a jelenlegi közös és példa nélküli kihívások idején a liberális parlamenti demokráciára nyomás nehezedik, és azt sürgősen fenn kell tartani, meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni; hangsúlyozza, hogy az európai demokráciában kulcsszerepet betöltő parlamentek mint a polgárok által közvetlenül megválasztott kamarák, mint jogalkotók és a végrehajtó hatalom ellenőrei alapvető fontosságúak; elismeri, hogy a liberális demokrácia csak akkor lehet sikeres, ha érvényre jut és jól működik a parlamentarizmus; hangsúlyozza, hogy a liberális parlamenti demokrácia tekintetében egységes értelmezésre, valamint az alapvető elvek és a fogalom meghatározására van szükség; ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy az EU nemzeti parlamentjeivel közösen kidolgozzák a parlamenteknek a működő liberális demokráciában betöltött szerepéről szóló közös chartát;
2.úgy véli, hogy az EU-n belül a „parlamenti” demokrácia felől a „kormányzati” demokrácia felé való elmozdulás jelenlegi tendenciája az összes parlamentet gyengíti a döntéshozatali folyamatban; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a hatalmi egyensúly egyre inkább a Tanács és az Európai Tanács felé tolódik el, ami gyengíti a Szerződések által létrehozott uniós intézményi struktúrát; úgy véli ezért, hogy a demokratikus legitimitás érdekében a Parlament számára biztosított egyenértékű jogok révén helyre kell állítani az egyensúlyt; úgy véli, hogy az Európai Tanács azon gyakorlata, hogy feladatokat ruház a Tanácsra és a Bizottságra, túlmutat a Szerződések által ráruházott stratégiai iránymutatási szerepen, és így ellentétes a Szerződések betűjével és szellemével; úgy véli, hogy Szerződésekben meghatározottaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a hatáskörök megosztását és a szubszidiaritás elvét;
3.határozottan úgy véli, hogy a demokráciában a parlamenteknek minden döntéshozatali folyamatban részt kell venniük; hangsúlyozza, hogy a Európai Parlamentnek mint az egyetlen közvetlenül választott uniós intézménynek általános közvetlen jogalkotási kezdeményezési jogot, vizsgálati jogot, a költségvetés felett pedig teljes jogkört kell biztosítani, valamint lehetővé kell tenni számára, hogy az uniós polgárok kamarájaként az európai jogalkotási menetrend stratégiai prioritásainak mozgatórugójává váljon; kéri e tekintetben az EUMSZ225. és 226.cikkének módosítását;
4.ismételten javasolja a Tanács valós jogalkotó testületté történő átalakítását oly módon, hogy egy európai tanácsi határozattal csökkentik a Tanács formációinak számát, így egy ténylegesen is kétkamarás jogalkotási rendszert hozva létre az Európai Parlament és a Tanács közreműködésével, amely mellett a Bizottság végrehajtó szervként tevékenykedik; úgy véli, hogy a jogalkotási folyamat kétkamarás rendszeren belüli hatékonyságának növelése érdekében meg kell reformálni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi rendszerét; javasolja, hogy az Általános Ügyek Tanácsa az Európai Parlament plenáris üléseihez hasonlóan nyilvánosan ülésező jogalkotási tanáccsá váljon, míg az összes többi tanácsi formáció átlátható előkészítő struktúrává váljon, és rendszeres nyilvános üléseket tartson, hasonlóan az európai parlamenti bizottságok működéséhez;
5.megismétli régóta hangoztatott felhívását, hogy a Tanács a jogalkotás blokkolásának kiküszöbölése, az EU cselekvőképességének javítása, valamint az uniós döntéshozatal eredményesebbé, hatékonyabbá és demokratikusabbá tétele érdekében térjen át az egyhangúról a minősített többségi szavazásra, ahol ez a Szerződések alapján rövid távon –például a Szerződésekben foglalt különböző „passerelle” klauzulák aktiválása révén–, illetve a Szerződések módosítása révén tartósan is lehetséges;
6.elengedhetetlennek tartja, hogy a Parlament megerősítse a Bizottság feletti politikai ellenőrzési funkcióit, ideértve annak bevezetését is, hogy az egyes biztosok ellen bizalmatlansági indítványt lehessen kezdeményezni;
7.kiemeli, hogy az olyan különleges jogalkotási eljárásoknak, amelyek tekintetében a Szerződések jogalkotási kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, magukban kell foglalniuk az érintett kezdeményezések jogalkotási menetrendjének meghatározásáról szóló kölcsönös egyeztetést a három intézmény közötti lojális együttműködés elvének tiszteletben tartása érdekében; ennek fényében elvárja, hogy a Parlament és a Tanács közötti, az európai választási jog égetően szükséges reformjáról, valamint az Európai Parlament vizsgálati jogáról folytatott intézményközi tárgyalások új lendületet kapjanak;
8.felszólítja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsák tovább a Régiók Bizottságával és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott együttműködés módozatait, többek között a jogalkotást megelőző fázisban, hogy véleményük és értékeléseik figyelembevételét az egész jogalkotási folyamat alatt biztosítsák; javasolja különösen a három intézmény érintett szereplői közötti, bizottsági és képviselőcsoport-szintű informális eszmecserék megerősítését, valamint azt, hogy az RB és az EGSZB előadóit adott esetben kérjék fel arra, hogy a parlamenti bizottsági üléseken és a bizottság intézményközi tárgyalásokról szóló tájékoztató megbeszélésein vegyenek részt a jelentéstervezetek áttekintésében;
9.kiemeli, hogy a parlamentek a demokrácia központi elemeként kulcsfontosságú szerepet játszanak, valamint hangsúlyozza az európai liberális demokrácia különböző – helyi, regionális, nemzeti és európai – szintjei közötti egyértelmű hatáskörmegosztás tiszteletben tartásának szükségességét, összhangban az EUSZ 5.cikkében foglalt szubszidiaritás elvével a demokratikus legitimitás és a hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása, valamint a parlamentek közötti bizalom és együttműködés különböző szinteken való fokozása érdekében; rámutat e tekintetben arra, hogy a nemzeti parlamentek vannak a legmegfelelőbb helyzetben ahhoz, hogy saját kormányaik számára megbízatást adjanak az európai ügyek tekintetében történő fellépésre, és felügyeljék azt, míg az európai végrehajtó hatalom az Európai Parlament által számoltatható el demokratikusan, ami egyben legitimitását is biztosítja; hangsúlyozza, hogy a parlamentek között rendszeres politikai párbeszédre és eszmecserére van szükség, hogy jobban ismerjék és értsék a parlamenti munkát és döntéseket, például az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája és az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia keretében;
10.emlékeztet arra, hogy javítani kell a szubszidiaritás és az arányosság elvének érvényesítését az uniós intézmények munkájában, különösen a nemzeti parlamentekkel való – a jelenlegi Szerződésekben már meglévő előjogok alapján megvalósuló – együttműködés révén, valamint biztosítani kell, hogy az „aktív szubszidiaritás” megvalósítása céljából a nemzeti és helyi szintű képviselők jelentősebb szerepet kapjanak a folyamatban, az uniós politikák iránti nagyobb felelősségvállalás előmozdítása érdekében;javasolja továbbá az „aktív szubszidiaritás” megerősítését egy olyan folyamat révén, amely lehetővé teszi a nemzeti parlamentek számára, hogy javaslatokat nyújtsanak be az Európai Parlamenthez; támogatja ezért az „Európa építése a helyi képviselőkkel” elnevezésű programot, amely létrehozza a helyi választott politikusok európai hálózatát, amelynek célja az Európai Unióról szóló tájékoztatás;
11.hangsúlyozza, hogy a képviselők fizikai jelenléte dinamikus parlamenti demokráciát eredményez; kiemeli, hogy a digitalizáció és a világjárvány hozzájárult a parlamentek digitális átalakulásához, és lehetővé tette a parlamenti életben való részvételt azon képviselők számára, akik egyébként kívül rekedtek volna; hangsúlyozza, hogy a digitalizált folyamatok nem helyettesíthetik a személyes jelenléttel történő szavazást, vitákat és tárgyalásokat, kivéve bizonyos körülmények esetén; hangsúlyozza, hogy a digitális lehetőségek fokozott kihasználása hozzájárulhat a nemzeti, a regionális és az európai szinteken a parlamentek közötti jobb politikai megértéshez, a kommunikáció, az információmegosztás és a tájékozottság növeléséhez, a közlekedésből és az utazásból származó kibocsátások csökkentéséhez, valamint a polgárokkal való kapcsolat erősítéséhez;
12.rendkívül aggasztónak tartja a célzott dezinformációs kampányok gyors és széles körű terjedését, valamint a generatív mesterséges intelligenciával való visszaélést, amelyek célja, hogy megakadályozzák a polgárokat a megalapozott döntések meghozatalában, és végső soron aláássák az Unión belüli demokratikus folyamatokat; felhívja a tagállamok nemzeti parlamentjeit, hogy a COSAC parlamentközi együttműködésének részeként alakítsanak ki az Európai Parlamenttel rendszeres információcserét demokráciáik külföldi beavatkozással és információmanipulációval szembeni védelméről; összehangolt uniós stratégiát szorgalmaz a média függetlenségét fenyegető veszélyek kezelésére, valamint felszólít egy jelentős és állandó uniós alap létrehozására a szerkesztőségek és a hírmédia támogatására;
13.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a választók választási folyamatokba vetett bizalmát, biztosítva, hogy minden választás szabad és tisztességes legyen; e tekintetben felhívja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy a 2024.júniusi európai parlamenti választások során szervezzen választási megfigyelő missziókat; ismét arra ösztönzi a tagállamokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel;
Európai polgárság
14.szorgalmazza, hogy jöjjön létre egy polgárságról szóló uniós statútum az Unióban élő polgárokat összekötő, polgársággal kapcsolatos jogok és szabadságok tisztázása és megszilárdítása érdekében; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az EUMSZ 25.cikke szerinti eljárásnak megfelelően tegyenek konkrét lépéseket a polgársághoz kapcsolódó jogok és szabadságok kiterjesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a statútum kézzelfoghatóbbá teszi az Unió elveit és értékeit, ugyanakkor új eszközöket biztosít a polgárok számára azok védelméhez és fenntartásához;
15.hangsúlyozza, hogy a polgárok közötti hatékony párbeszéd és a polgárok aktív részvétele szorosan kapcsolódik az állampolgári ismeretek oktatásának európai dimenziójához; hangsúlyozza ezért, hogy erősíteni kell az állampolgári ismeretek oktatásának európai dimenzióját a tantervi és tanórán kívüli tevékenységek terén annak érdekében, hogy a polgárok aktívak és tájékozottak legyenek, és így képessé váljanak arra, hogy teljes mértékben részt vegyenek az európai és tagállami szintű polgári és társadalmi életben, valamint az Unió demokratikus életében; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó európai stratégiát az állampolgári kompetenciák Unión belüli erősítésére, és dolgozzon ki támogató intézkedéseket, amelyek célja, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsanak az állampolgári ismeretek oktatásához; hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak, az egyetemeknek és más kutatószervezeteknek fontos szerepet kell játszaniuk egy ilyen stratégiában;
16.kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban tájékoztassák a külföldi állampolgárságú uniós polgárokat (azaz azokat az uniós polgárokat, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai) arról, hogy jogukban ál szavazni és indulni a helyhatósági és európai választásokon; hangsúlyozza, hogy fontolóra kell venni az ilyen „mobilis” uniós polgárok aktív és passzív választójogának kiterjesztését a tagállamok regionális és nemzeti választásaira is; rámutat arra, hogy a Tanács és a Bizottság az EUMSZ 25.cikkében vázolt eljárás keretében tudja bevezetni ezeket a jogokat, hosszú távon pedig az EUMSZ 22.cikkében kell rögzíteni őket a Szerződés módosítása révén; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom részvételével figyelemfelkeltő kampányokra van szükség e jogokkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy minden még meglévő adminisztratív akadályt és megkülönböztetést meg kell szüntetni annak érdekében, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítsanak valamennyi mobilis uniós polgár, különösen a kiszolgáltatott és marginalizált helyzetű csoportok számára;
17.megismétli felhívását, hogy a megkülönböztetés elkerülése érdekében az összes tagállamban vezessenek be összehangolt korhatárt az aktív és passzív választójog tekintetében; javasolja – a hatályos alkotmányos rendelkezések sérelme nélkül – a 16 éves választójogi korhatár bevezetését, tükrözve az európai fiatalok egyes tagállamokban már meglévő jogait és kötelességeit;
18.emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament folyamatosan aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy minden olyan nemzeti rendszer, amely közvetlen vagy közvetett módon áruba bocsátja az uniós polgárságot, aláássa az európai polgárság fogalmát; kéri az érintett tagállamokat, hogy vessenek véget az ilyen gyakorlatoknak;
19.rendkívül aggasztónak tartja egyes tagállamok azon gyakorlatát, hogy a külföldön élő állampolgáraiktól megvonják a nemzeti parlamenti választásokon való szavazási jogot; sürgeti ezeket a tagállamokat, hogy vessenek véget a jogfosztás e formájának;
A képviseleti demokrácia kibővítése a polgári részvétel javításával
20.ismételten hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia alapító szövegének értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy hatáskörükön belül és a Szerződésekkel összhangban hatékonyan nyomon követik a konferencia következtetéseit; felhív az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeinek gyors és következetes végrehajtására, amelyek 49 javaslatot és az Európa jövőjéről szóló konferencia európai polgári vitacsoportjai által megfogalmazott 326 konkrét intézkedést foglalnak magukban; ismételten szorgalmazza a Szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozását;
21.úgy véli, hogy az európai polgároknak az Unió demokratikus életében való rendszeresebb és érdemibb részvétellel kapcsolatos elvárásainak(24) való megfelelés egyik módja, hogy az EU-n belüli részvételi mechanizmusokat tökéletesítik és újakat alakítanak ki;
22.hangsúlyozza, hogy az Unióban gondoskodni kell az átfogó részvételi infrastruktúra létrehozásáról és tökéletesítéséről, aminek keretében a meglévő részvételi eszközöket jobban összekapcsolják és integrálják, illetve az állandó részvételt illetően jobb lehetőségeket teremtenek; hangsúlyozza, hogy meg kell oldani az uniós részvételi infrastruktúra széttagoltságát azáltal, hogy egyablakos rendszert hoznak létre valamennyi európai részvételi eszköz számára, és intézményi keretet hoznak létre a központi platform és annak a polgárokkal való kapcsolatai kezelésére;
23.hangsúlyozza, hogy a közvetlen vagy részvételi demokrácia mechanizmusai és eszközei kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a képviseleti liberális parlamenti demokráciát egyre összetettebb világunkban, ahol életképes és demokratikus kompromisszumokra van szükség; megjegyzi, hogy a közvetlen vagy részvételi demokrácia mechanizmusai bizonyos követelmények teljesülése esetén hasznos eszközök lehetnek; javasolja különösen a meglévő európai részvételi eszközök hatékonyságának növelését a kötelező érdemi nyomon követés biztosítása révén;
24.emlékeztet arra, hogy a jobb és fokozott részvétel csak a megkülönböztetés problémájának kezelése révén lehetséges, amely probléma különösen a digitális szakadékból és ebből adódóan az Unió demokratikus életében való hatékony részvétel nehézségeiből ered; megismétli, hogy a polgárok részvételét elősegítő digitális alkalmazásoknak egyszerűnek és intuitívnak kell lenniük;
25.az Európa jövőjéről szóló konferencia európai polgári vitacsoportjainak mintájára a képviseleti, deliberatív részvételi folyamatok intézményesítését javasolja; úgy véli, hogy az Unió társadalmi-gazdasági szerkezetének részhalmazait – és ezáltal a társadalom teljes spektrumát – képviselő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőkből álló „mini-közvéleménycsoportokat” oly módon kell megszervezni, hogy az segítsen megelőzni az Unió demokratikus életében való részvételhez való egyenlőtlen hozzáférést azáltal, hogy lehetőséget kínálnak elképzeléseik kifejezésére azoknak a polgároknak, akiknek másképpen erre valószínűleg nem lenne módjuk;
26.úgy véli, hogy fontos megerősíteni az aktív polgári szerepvállalást és a polgárok uniós szintű hatékony részvételét az EU-val és a megvitatott témák európai dimenziójával kapcsolatos speciális ismeretek elsajátításán keresztül; hangsúlyozza, hogy az uniós ismeretek iskolai oktatásának javítása révén orvosolni kell azt a hiányosságot, hogy a nagyközönség nem ismeri az uniós szakpolitikákat és döntéshozatalt; szorgalmazza különösen a célzott képzések és egy olyan folyamatos tanácskozási folyamat létrehozását, amelynek keretében a polgári vitacsoportokban részt vevő polgárok megkapják ahhoz a szükséges információkat –szükség esetén kiegészítő szakértői támogatással–, hogy részt tudjanak venni az ajánlásokat és következtetéseket eredményező nyílt vitákban;
27.javasolja különösen egy – az uniós vívmányokkal összhangban álló – strukturált részvételi mechanizmus, az európai agora létrehozását, amely éves ritmusban működve az EU következő évre vonatkozó prioritásait vitatná meg, és a tárgyalások eredményét 2023. május9-én mutatná be, hozzájárulva így a Bizottság éves munkaprogramjával kapcsolatos konzultációs folyamathoz; megjegyzi, hogy ezen eredmények között egy javaslatot is be kell nyújtani az európai év következő éves ciklusra vonatkozó konkrét témájával kapcsolatban; javasolja, hogy az Európai Parlament képviselőit rendszeresen tájékoztassák e tanácskozások fejleményeiről annak érdekében, hogy azokat parlamenti munkájuk során figyelembe vehessék;
28.hangsúlyozza, hogy az európai agorán a polgárok megvitatják az európai év konkrét témájára vonatkozó kérdéseket, és az év végén bemutatják javaslataikat és következtetéseiket; úgy véli, hogy a Parlament általi nyomon követésre vonatkozóan különböző lehetőségeket kell megállapítani, számításba véve azt, hogy a testületben mekkora többség támogatja ezeket a következtetéseket, és hogy ez a nyomon követés magában foglalhatja a vitákat, meghallgatásokat, parlamenti kérdéseket vagy jelentéseket is;
29.javasolja, hogy az agora ifjúsági egységéből jöjjön létre egy európai ifjúsági közgyűlés, amely az Európa jövőjéről szóló konferencia kérésének megfelelően nyomon követheti az „ifjúsági ellenőrzés” gyakorlatának alkalmazását az uniós jogalkotási folyamat egészében; javasolja, hogy az Európai Parlament vegye fel a kapcsolatot a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal egy olyan mechanizmus létrehozása céljából, amely a helyi választott fiatal politikusokat és az ifjúsági civil társadalom, illetve a szociális partnerek képviselőit tömöríti, és amely szorosan együttműködik az ifjúsági közgyűléssel az ifjúsági ellenőrzés végrehajtása érdekében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy különösen a fiatalokat kell bevonni az Európa jövőjéről szóló politikai vitába, mivel a mai döntések meghatározzák jövőjüket;
30.megismétli arra irányuló, régóta hangoztatott kérését, hogy mérlegeljék az EU-Szerződések módosításának lehetőségét annak érdekében, hogy uniós szintű népszavazásokat tegyenek lehetővé az olyan alapvető ügyek – mint például az EU-Szerződések reformja – kapcsán, amelyek paradigmaváltást kezdeményeznek az Európai Unió fellépéseit és szakpolitikáit illetően; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a népszavazás eredményét csak akkor szabad elfogadni, ha kettős támogató többség áll elő, amely a tagállamok többségét és a szavazók többségét egyaránt képviseli; javasolja, hogy egy ilyen, az egész Unióra kiterjedő népszavazást az európai parlamenti választások alkalmával tartsanak meg egy külön szavazólap segítségével, amely a szóban forgó alapvető alkotmányos kérdéssel foglalkozik; rámutat arra, hogy ideális esetben minden európai népszavazást az Unió egész területén ugyanazon a napon kell megszervezni;
31.javasolja az Európai Parlament által szervezett páneurópai online polgári konzultációk bevezetését; úgy véli, hogy ha minden polgár lehetőséget kap arra, hogy véleményt nyilvánítson az aktuális európai ügyekről, az növeli az európai döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat és a folyamat megértését; úgy véli, hogy ez az új részvételi mechanizmus megerősíti az Európai Parlament szerepét a többi intézménnyel szemben;
32.megjegyzi, hogy az európai polgárság olyan online eszközökkel is gyakorolható, mint az online konzultációk és az európai polgári kezdeményezésekhez kapcsolódó online aláírásgyűjtések; megjegyzi, hogy az elektronikus személyazonosság megkönnyítheti az ilyen eszközök európai szintű használatát, valamint számos lehetőséget biztosíthat a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően; felszólítja a tagállamokat, hogy helyi és nemzeti szinten vezessék be az e-demokrácia eszközeit, és megfelelően integrálják őket a politikai folyamatba;
33.kéri, hogy a Digitális Európa program (DIGITAL) és az EU-n belüli digitális átalakulás előmozdítását célzó egyéb programok célkitűzései között szerepeljen az ügyintézéshez való hozzáférés egyszerűsítése a különböző szolgáltatásokon vagy a polgári részvételi alkalmazások használatán keresztül; felszólít az ilyen hozzáférés megkönnyítését célzó kutatási és beruházási költségvetési keretek kialakítására a digitális szakadék minimalizálása, valamint a társadalmi és demokratikus minőség maximalizálása érdekében;
o oo
34.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, a Bizottságnak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, valamint az Európa Tanácsnak.
A Tanács 93/109/EK irányelve (1993.december6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HLL329., 1993.12.30., 34.o.).
A Tanács 94/80/EK irányelve (1994. december 19.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 38. o.).
BertelsmannStiftung: ‘Next level citizen participation in the EU. Institutionalising European Citizens’ Assemblies (Szintet lép a polgári részvétel az EU-ban: Az európai polgári közgyűlések intézményesítése)’, (2022).