Tartalom
-
- 1.1. Az európai integráció történeti fejlődése
- 1.1.1. Az első szerződések
- 1.1.2. Az Egységes Európai Okmányig megtett út
- 1.1.3. A Maastrichti és az Amsterdami Szerződés
- 1.1.4. A Nizzai Szerződés és az Európa jövőjével foglalkozó konvent
- 1.1.5. A Lisszaboni Szerződés
- 1.2. Az Európai Unió jogrendje és döntéshozatali folyamatai
- 1.2.1. Az európai uniós jog forrásai és hatálya
- 1.2.2. A szubszidiaritás elve
- 1.2.3. Nemzetek feletti döntéshozatali eljárások
- 1.2.4. Kormányközi döntéshozatali eljárások
- 1.2.5. A költségvetési eljárás
- 1.3. Az Európai Unió intézményei és szervei
- 1.3.1. Az Európai Parlament: történeti háttér
- 1.3.2. Az Európai Parlament: hatáskörök
- 1.3.3. Az Európai Parlament: szervezeti felépítés és működés
- 1.3.4. Az Európai Parlament: választási eljárások
- 1.3.5. Európai Parlament: a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok
- 1.3.6. Az Európai Tanács
- 1.3.7. Az Európai Unió Tanácsa
- 1.3.8. Az Európai Bizottság
- 1.3.9. Az Európai Unió Bírósága
- 1.3.10. Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei
- 1.3.11. Az Európai Központi Bank (EKB)
- 1.3.12. A Számvevőszék
- 1.3.13. Az Európai Ҳ岹ái és Szociális Bizottság
- 1.3.14. A Régiók Európai Bizottsága
- 1.3.15. Az Európai Beruházási Bank
- 1.3.16. Európai ombudsman
- 1.4. Finanszírozás
- 1.4.1. Az Unió bevételei
- 1.4.2. Az EU kiadásai
- 1.4.3. Többéves pénzügyi keret
- 1.4.4. A költségvetés végrehajtása
- 1.4.5. A költségvetési ellenőrzés
- 1.4.6. A csalás elleni küzdelem és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme
-
- 2.1. A belső piac
- 2.1.1. A belső piac: általános elvek
- 2.1.2. Az áruk szabad mozgása
- 2.1.3. A tőke szabad mozgása
- 2.1.4. A letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 2.1.5. A munkavállalók szabad mozgása
- 2.1.6. Az oklevelek kölcsönös elismerése
- 2.1.7. A mindenütt jelen levő digitális egységes piac
- 2.1.8. Megfizethető kommunikáció a vállalkozások és a fogyasztók számára
- 2.1.9. A belső energiapiac
- 2.1.10. Közbeszerzési szerződések
- 2.1.11. Társasági jog
- 2.1.12. Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok
- 2.1.13. A munkavállalók kiküldetése
- 2.2. Fogyasztóvédelem és közegészségügy
- 2.2.1. A fogyasztóvédelmi politika: alapelvek és eszközök
- 2.2.2. Fogyasztóvédelmi intézkedések
- 2.2.3. Az utasok jogai
- 2.2.4. Közegészségügy
- 2.2.5. Gyógyszerek és orvostechnikai eszközök
- 2.2.6. Élelmiszer-biztonság
- 2.3. Szociális és foglalkoztatáspolitika
- 2.3.1. Szociális és foglalkoztatáspolitika: általános elvek
- 2.3.2. Európai Szociális Alap Plusz
- 2.3.3. Foglalkoztatáspolitika
- 2.3.4. Társadalombiztosítási jogosultság az Unió más tagállamaiban
- 2.3.5. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
- 2.3.6. A munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga
- 2.3.7. A szociális párbeszéd
- 2.3.8. A férfiak és nők közötti egyenlőség
- 2.3.9. A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem
- 2.4. Ipari, energia‑ és kutatási politika
- 2.4.1. Az EU iparpolitikájának általános elvei
- 2.4.2. A kis- és középvállalkozások
- 2.4.3. Európai digitális menetrend
- 2.4.4. A védelmi ipar
- 2.4.5. Kutatási és technológiafejlesztési politika
- 2.4.6. Innovációs politika
- 2.4.7. Energiapolitika: általános elvek
- 2.4.8. Energiahatékonyság
- 2.4.9. Megújuló energia
- 2.4.10. Atomenergia
- 2.5. Környezetpolitika
- 2.5.1. Környezetpolitika: általános elvek és alapvető keretek
- 2.5.2. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem
- 2.5.3. Biológiai sokféleség, földhasználat és erdőgazdálkodás
- 2.5.4. Vízvédelem és vízgazdálkodás
- 2.5.5. Lég- és zajszennyezés
- 2.5.6. Erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság
- 2.5.7. Fenntartható fogyasztás és termelés
- 2.5.8. Vegyi anyagok és növényvédő szerek
- 2.6. Ҳ岹ái és monetáris unió, adózás és versenypolitika
- 2.6.1. A Ҳ岹ái és Monetáris Unió története
- 2.6.2. A gazdasági és monetáris unió intézményei
- 2.6.3. Az európai monetáris politika
- 2.6.4. Ҳ岹ái kormányzás
- 2.6.5. A bankunió
- 2.6.6. A fiskális politikák uniós keretrendszere
- 2.6.7. Makrogazdasági felügyelet
- 2.6.8. Az uniós tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás
- 2.6.9. Általános adópolitika
- 2.6.10. Közvetlen adózás: személyi és társasági adózás
- 2.6.11. Közvetett adók
- 2.6.12. Versenypolitika
- 2.6.13. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó politika
- 2.6.14. Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER)
-
- 3.1. Regionális és kohéziós politika
- 3.1.1. Ҳ岹ái, társadalmi és területi kohézió
- 3.1.2. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
- 3.1.3. dzéós Alap
- 3.1.4. A Szolidaritási Alap
- 3.1.5. Európai területi együttműködés
- 3.1.6. A statisztikai célú területi egységek közös nómenklatúrája (NUTS)
- 3.1.7. A legkülső régiók
- 3.1.8. Az észak-írországi PEACE PLUS program
- 3.1.9. Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) (Európai területi társulások – ETT)
- 3.1.10. Igazságos Átmenet Alap
- 3.1.11. dzéós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási támogatás (REACT-EU)
- 3.2. A közös agrárpolitika (KAP)
- 3.2.1. A közös agrárpolitika (KAP) és a szerződés
- 3.2.2. A KAP finanszírozása: tények és számadatok
- 3.2.3. A közös agrárpolitika – annak eszközei és azok reformjai
- 3.2.4. A közös agrárpolitika keretében készítendő stratégiai tervekről szóló rendelet
- 3.2.5. A KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet
- 3.2.6. A közös piacszervezésről szóló rendelet
- 3.2.7. Közvetlen kifizetések
- 3.2.8. A vidékfejlesztés és a KAP
- 3.2.9. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia
- 3.2.10. A WTO mezőgazdasági megállapodása
- 3.2.11. Az Európai Unió és az erdők
- 3.3. A közös halászati politika
- 3.3.1. A közös halászati politika: kezdet és fejlemények
- 3.3.2. Az uniós halászati gazdálkodás
- 3.3.3. Halászati ellenőrzés
- 3.3.4. A halászati strukturális támogatások
- 3.3.5. A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezése
- 3.3.6. Nemzetközi halászati kapcsolatok
- 3.3.7. Akvakultúrás termelés az Európai Unióban
- 3.3.8. Az Európai Unió integrált tengerpolitikája
- 3.3.9. Az európai halászat számokban
- 3.4. Közlekedés‑ és idegenforgalmi politika
- 3.4.1. Közlekedéspolitika: Áttekintés
- 3.4.2. A közúti fuvarozás: nemzetközi és kabotázs
- 3.4.3. Közúti fuvarozás: a jogszabályok harmonizációja
- 3.4.4. Közutak: közlekedési és biztonsági szabályok
- 3.4.5. Vasúti közlekedés
- 3.4.6. Légi közlekedés: piaci szabályok
- 3.4.7. Légi közlekedés: a polgári légi közlekedés védelme
- 3.4.8. Légi közlekedés: egységes európai égbolt
- 3.4.9. A légi közlekedés biztonsága
- 3.4.10. Tengeri szállítás: stratégiai megközelítés
- 3.4.11. Tengeri közlekedés: közlekedési és biztonsági szabályok
- 3.4.12. Idegenforgalom
- 3.5. Transzeurópai hálózatok a közlekedési, energiaipari és távközlési ágazatban
- 3.5.1. Transzeurópai hálózatok – iránymutatások
- 3.5.2. A transzeurópai hálózatok finanszírozása
- 3.6. Kultúra, oktatás és sport
- 3.6.1. Kultúra
- 3.6.2. Audiovizuális és médiapolitika
- 3.6.3. Oktatás és szakképzés
- 3.6.4. Felsőoktatás
- 3.6.5. Ifjúságügy
- 3.6.6. Nyelvpolitika
- 3.6.7. Sport
- 3.6.8. Kommunikációs politika
-
- 4.1. Egyéni és kollektív jogok
- 4.1.1. Az uniós polgárok és jogaik
- 4.1.2. Az EUSZ 2. cikke szerinti értékek védelme az EU-ban
- 4.1.3. A személyek szabad mozgása
- 4.1.4. A petíciós jog
- 4.1.5. Az európai polgári kezdeményezés
- 4.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
- 4.2.1. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség: általános szempontok
- 4.2.2. A menekültügyi politika
- 4.2.3. Bevándorlási politika
- 4.2.4. A külső határok igazgatása
- 4.2.5. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
- 4.2.6. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
- 4.2.7. Rendőrségi együttműködés
- 4.2.8. A személyes adatok védelme
-
- 5.1. Külkapcsolati politika
- 5.1.1. Külpolitika: célok, eszközök és eredmények
- 5.1.2. Közös biztonság- és védelempolitika
- 5.2. Külkereskedelmi kapcsolatok
- 5.2.1. Az Európai Unió és kereskedelmi partnerei
- 5.2.2. Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet
- 5.2.3. A fejlődő országokra alkalmazandó kereskedelmi rendszerek
- 5.3. Fejlesztési politika
- 5.3.1. A fejlesztési politika általános áttekintése
- 5.3.2. Humanitárius segítségnyújtás
- 5.4. Emberi jogok és demokrácia
- 5.4.1. Emberi jogok
- 5.4.2. Demokráciatámogatás és választási megfigyelés
- 5.5. Az Unió bővítése és szomszédsága
- 5.5.1. Az Unió bővítése
- 5.5.2. A Nyugat-Balkán
- 5.5.3. Az Európai Ҳ岹ái Térség (EGT), Svájc és az északi régió
- 5.5.4. Egyesült Királyság
- 5.5.5. Az európai szomszédságpolitika
- 5.5.6. Három keleti partnerségi szomszéd: Ukrajna, Moldova és Belarusz
- 5.5.7. Három keleti partner a Dél-Kaukázusban
- 5.5.8. A déli partnerek
- 5.6. A szomszédságpolitikán kívüli országokkal fenntartott kapcsolatok
- 5.6.1. Transzatlanti kapcsolatok: az Amerikai Egyesült Államok és Kanada
- 5.6.2. Latin-Amerika és a karib-tengeri térség
- 5.6.3. Oroszország
- 5.6.4. Közép-Ázsia
- 5.6.5. Az Öböl-menti országok, Irán, Irak és Jemen
- 5.6.6. Afrika
- 5.6.7. Dél-Ázsia
- 5.6.8. Kelet-Ázsia
- 5.6.9. Délkelet-Ázsia
- 5.6.10. Csendes-óceán