Szociális Klímaalap: A Parlament elképzelései az igazságos energetikai átállásról
Az EU igazságos energiaátmenetet akar. Részletek arról, hogyan segítene a Szociális Klímaalap azoknak, akik leginkább ki vannak téve az energiaszegénységnek.
A 첹DzԲé 2050-re való elérésére érdekében az EU további követelmények vezet be az építőipar és a közlekedés területén is. Az új szabályok arra ösztönzik az európaiakat és a vállalkozásokat, hogy alternatív energiaforrásokba, jobb szigetelésbe és tiszta közlekedésbe fektessenek be.
Azért, hogy a klímaváltozás igazságos és inkluzív legyen, az EU egy Szociális Klímaalap (SCF) létrehozását javasolta. Az alap azokat a kiszolgáltatott háztartásokat, kisvállalkozásokat és közlekedési felhasználókat segíti, akiket különösen érint az energia- és közlekedési szegénység.
Ez része az Irány az 55%! jogalkotási csomagnak, amelynek célja az európai zöld megállapodásban foglaltak elérése, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentése 2030-ig.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései
Az energiaszegénység leküzdése
Az új jogszabály célja az egész EU-ban közös meghatározása legyen az energiaszegénységnek és a mobilitási szegénységnek is. Az energiaszegénység azokra a háztartásokra vonatkozik, amelyek nem férnek hozzá a tisztességes életszínvonalat biztosító alapvető energiaszolgáltatásokhoz. A mobilitási szegénység pedig azokat a háztartásokra fedi le, amelyeknek magas az utazásra fordított költsége, vagy korlátozott hozzáférésük van a megfizethető közlekedési módokhoz.
A Parlament a tárgyalások során arra törekedett, hogy a szigetek, a hegyvidéki régiók és a kevésbé fejlett és távoli területek előtt álló kihívásokra összpontosítson. Ezenkívül meg akarta akadályozni az alaphoz való hozzáférést azon országok számára, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat vagy a jogállamiságot.
A Parlament kérésére a Szociális Klímaalap 2026-ban indul, egy évvel azelőtt, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épületekre és a közúti közlekedésre (úgynevezett „ETS II”). Ha az energiaárak kiugróan magasak, az ETS kiterjesztése egy évvel elhalasztható.
A Szociális Klímaalap egy részét az ETS II-ből származó kibocsátási egységek elárverezéséből finanszírozzák (legfeljebb 65 milliárd euróig), további 25%-ot pedig nemzeti források fedeznek (ez a becslések szerint összesen 86,7 milliárd euró).
A támogatás csak olyan intézkedésekre és beruházásokra fordítható, amelyek tiszteletben tartják a „ne okozzon jelentős kárt” elvét, és céljuk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése.
Ѿܳá decemberben megállapodást kötött a tagállamokkal az új alap 2026-os létrehozásáról, a Parlament 2023 áprilisában elfogadta azt.
Májusban vált .
Miben tud segíteni a Szociális Klímaalap?
Az alapnak konkrét intézkedéseket kell finanszíroznia az energia- és mobilitási szegénység kezelésére, mind rövid, mind hosszabb távon, ideértve:
- Az energiaadók és illetékek csökkentése vagy a közvetlen jövedelemtámogatás egyéb formáinak biztosítása a közúti közlekedés és a tüzelőanyag emelkedő árának kezelésére. Ezt 2032 végére fokozatosan megszüntetnék.
- Ösztönzők az épületek felújítására és a megújuló energiaforrásokra való átállásra.
- Ösztönzők a magán- és a tömegközlekedési eszközökre való átállásra, az autómegosztásra vagy a kerékpározásra.
- Támogatás a használt elektromos járművek piacának fejlesztésére.