Az emberi jogok v茅delme az EU-n k铆v眉l
Az Eur贸pai Parlament az EU hat谩rain t煤l is az emberi jogok hangos 茅蝉 谩lland贸 sz贸sz贸l贸ja.
Az Eur贸pai Parlament 鈥� mik茅nt maga az EU is 鈥� felsz贸l铆tott minden orsz谩got, hogy hajtsa v茅gre az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat谩t 茅蝉 m谩s nemzetk枚zi emberi jogi szerz艖d茅蝉eket.
A Parlament azt is igyekszik biztos铆tani, hogy az EU valamennyi nemzetk枚zi tev茅kenys茅ge 鈥� bele茅rtve a kereskedelmet 茅蝉 a t谩mogat谩st is 鈥� 枚sszhangban legyen az emberi jogi elvekkel.
A hal谩lb眉ntet茅蝉 茅蝉 a k铆nz谩s hossz煤 茅vek 贸ta a figyelem k枚z茅ppontj谩ban 谩ll. A Parlament 谩ltal k眉l枚n枚s figyelemmel k铆s茅rt t茅m谩k sora a k枚zelm煤ltban kieg茅蝉z眉lt az emberkereskedelemmel, a digit谩lis jogokkal 茅蝉 m谩s aktu谩lis t茅m谩kkal.
Hangok sok forr谩sb贸l
Az Eur贸pai Parlament eln枚ke nyilv谩nos nyilatkozatokban 茅蝉 眉l茅蝉eken sz贸l a vissza茅l茅蝉ekr艖l.
A K眉l眉gyi Bizotts谩g 茅蝉 az emberi jogokkal foglalkoz贸 albizotts谩g felh铆vja a figyelmet a jogs茅rt茅蝉ekre, 茅蝉 seg铆t m谩s k茅pvisel艖knek a vit谩ban val贸 r茅蝉zv茅telben.
Valamint a Parlament strasbourgi plen谩ris 眉l茅蝉het茅n a kedd d茅lut谩ni id艖pontban minden eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖 egyes铆ti erej茅t e t茅ren. Ezt a id艖pontot ugyanis az emberi jogokkal kapcsolatos k茅rd茅蝉ekr艖l folytatott vit谩knak 茅蝉 鈥瀞眉rg艖s 谩ll谩sfoglal谩soknak鈥� szentelik.
Ezek az er艖fesz铆t茅蝉ek eredm茅nyeket hoztak.
Egyes korm谩nyok 煤jragondolt谩k int茅zked茅蝉eiket, t枚bbek k枚z枚tt a hal谩lb眉ntet茅蝉 bevezet茅蝉e tekintet茅ben is. Egyes nemzeti parlamentek pedig m贸dos铆tott谩k vagy nem fogadt谩k el a Parlament 谩ll谩sfoglal谩saiban kifog谩solt jogszab谩lyokat.
厂锄补丑补谤辞惫-诲铆箩
Az Eur贸pai Parlament minden 茅vben oda铆t茅li a gondolatszabads谩g茅rt j谩r贸 厂锄补丑补谤辞惫-诲铆箩at az emberi jogok茅rt 茅蝉 alapvet艖 szabads谩gjogok茅rt k眉zd艖 szem茅lyeknek vagy szervezeteknek.
A d铆j h谩rom 茅vtizede h铆vja fel a figyelmet 枚t kontinensen kialakult helyzetekre.
A d铆jat egyes esetekben olyan egy茅nis茅geknek 铆t茅lt茅k oda, akiket haz谩jukban b眉ntet茅蝉sel s煤jtottak, mert a szabads谩g el艖mozd铆t谩s谩茅rt k眉zd枚ttek.
K枚z枚tt眉k volt p茅ld谩ul a Sza煤d-Ar谩bi谩ban a v茅lem茅nynyilv谩n铆t谩s szabads谩g谩nak v茅delme miatt beb枚rt枚nz枚tt blogger, R谩if Badavi, aki 2015-ben kapta meg a d铆jat.
A d铆jat 2017-ben hasonl贸k茅ppen Venezuela demokratikus ellenz茅ke 茅蝉 politikai foglyok sz谩zai egy眉ttesen kapt谩k meg.
M谩skor a d铆jat az emberi jogok茅rt k眉zd艖 elismert szem茅lyis茅gek kapt谩k meg 谩llhatatos 鈥� 茅蝉 sokszor sok f谩jdalommal j谩r贸 鈥� munk谩juk elismer茅蝉茅眉l.
A d铆j 2014-es nyertese egy orvos volt a Kong贸i Demokratikus K枚zt谩rsas谩gb贸l, aki saj谩t szavai szerint 鈥瀏y枚trelmesen szembes眉lt鈥� a h谩bor煤ban meger艖szakolt 茅蝉 brut谩lisan b谩ntalmazott n艖k probl茅m谩ival. Az贸ta 茅let茅t a seg铆ts茅gny煤jt谩snak szentelte, sz眉l艖v谩ros谩ban t枚bb, mint 40 000 谩ldozatot gy贸gy铆tott, 茅蝉 felh铆vta a nemzetk枚zi k枚z枚ss茅g figyelm茅t a sz枚rny疟s茅gekre.
Denis Mukwege 茅蝉 minden d铆jazott er艖fesz铆t茅蝉e 枚sszekapcsol贸dik a 厂锄补丑补谤辞惫-诲铆箩 h谩l贸zat谩ban, amely egy煤ttal kapcsolatot biztos铆t eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖kkel 茅蝉 a civil t谩rsadalommal is, fokozva az emberi jogokkal kapcsolatos k茅rd茅蝉ekben folytatott egy眉ttm疟k枚d茅蝉t.