Költségvetéi jogkör 

Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt dönt az Unió teljes éves költségvetééről, a végső szót pedig a Parlament mondja ki.

Az éves költségvetéi ááról az alábbi infografikánkból tájékozódhat.

A költségvetéi áá

Az áában érintett intézmények:
  • Európai Parlament 
  • Európai Bizottság 
  • Az Európai Unió Tanácsa 
  1. Szeptember 1. előtt

    Rövid leírás: A költségvetéi tervezet

    1. Az Európai Bizottság  elkézíti a költségvetéi tervezetet  
    2. A Költségvetéi tervezet benyújtásra kerül   
      • az Európai Unió Tanácsa  felé (amely 27 nemzeti miniszterből áll )
      • Európai Parlament 

    Rézletes leírás: A költségvetéi tervezet

    Az uniós intézmények minden év július 1-jéig kidolgozzák a költségvetéi tervezettel kapcsolatos előirányzataikat.

    A Bizottság ezeket a becsléeket egységbe foglalja, kidolgozza az éves költségvetéi tervezetet, amelyet legkéőbb szeptember 1-ig a Parlament é a Tanács elé terjeszt.

  2. Október 1. előtt

    Rövid leírás: A Tanács álláspontja

    •   Tanácsi szakasz: a Tanács álláspontja a Parlament elé kerül.
    • Parlamenti szakasz: belső viták a költségvetéi tervezetről. A következtetét a Költségvetéi Bizottság elé terjesztik.

    Rézletes leírás: A Tanács álláspontja

    A Tanács elfogadja a költségvetéi tervezetről kialakított álláspontját, majd az azt alátámasztó indokolásokkal együtt legkéőbb október 1-jéig továbbítja a Parlamentnek. Mindeközben a költségvetéi tervezetet a parlamenti szakbizottságok is megvitatják, é véleményüket a Parlament álláspontjának kialakításáért felelős költségvetéi szakbizottság elé terjesztik.

  3. Max. 42 nap

    Rövid leírás: A Parlament álláspontja

    1. A   Költségvetéi Bizottság feladata a parlamenti álláspont kialakítása.   
    2. Az   Európai Parlament  megkapja a Tanács álláspontját é a Költségvetéi Bizottság álláspontját.
    3. Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Költségvetéi Bizottság által kézített álláspontról é a benyújtott óDzíáǰ ról .  
    4. A Parlament álláspontja . Ha a Parlament módosítja a projektet, továbbítják azt a Tanácsnak.     

    Rézletes leírás: A Parlament álláspontja

    A Parlamentnek 42 nap áll rendelkezéére, hogy vagy jóváhagyja a Tanács álláspontját, vagy – a képviselők abszolút többsége támogatásával – módosítsa azt. A képviselők általában az októberi plenáris üléen szavaznak a költségvetéi szakbizottság által kidolgozott álláspontról é az előterjesztett óDzíáǰról.

    Ha a Parlament elfogadja a Tanács álláspontját, vagy nem kézít saját álláspontot, a költségveté elfogadottnak minősül. A Parlament azonban általában óDzíáǰat fogad el, a módosított szöveget pedig továbbítja a Tanácsnak. Ebben az esetben a Parlament elnöke összehívja az egyeztetőbizottságot. Amennyiben a Tanács tíz napon belül arról tájékoztatja a Parlamentet, hogy az összes módosítást elfogadta, az egyeztetőbizottság nem ül össze.

  4. Max. 21 nap

    Rövid leírás: Egyezteté

    1.   Az Egyeztető bizottság nak (amelyben 27 Képviselő a Tanácstól é 27 Képviselő az Európai Parlamenttől vesz rézt ) megállapodásra kell jutnia.  
    2.   Közös szöveg jön létre.  

    Rézletes leírás: Egyezteté

    A Tanács képviselőiből é az Európai Parlament azonos számú képviselőjéből álló egyeztetőbizottságnak 21 nap áll rendelkezéére ahhoz, hogy megállapodjon a közös szövegtervezetről.

  5. Max. 14 nap

    Rövid leírás: ڴDzá

    Ha a közös szöveget megerősítik: az   Európai Parlament  é az   Európai Unió Tanácsa   14 nap alatt kell, hogy azt jóváhagyja.

    Rézletes leírás: ڴDzá

    Ha az egyeztetőbizottságnak sikerül közös szövegtervezetben megállapodnia, a Parlamentnek é a Tanácsnak 14 napja van, hogy azt jóváhagyja. A Parlament elnöke aláírja a költségvetét, é bejelenti annak végleges elfogadását.

    Amennyiben az egyeztető áá sikertelen, vagy ha a közös szövegtervezetet a Parlament elutasítja, a Bizottság új költségvetéi tervezetet terjeszt elő. Ha a közös szövegtervezetet a Tanács elutasítja, a Parlament még határozhat úgy, hogy elfogadja.

Többéves pénzügyi keret

Az éves kiadásokra é bevételekre vonatkozó parlamenti é tanácsi határozatoknak igazodniuk kell az Unió hétévente megállapított hosszú távú pénzügyi tervében, az úgynevezett többéves pénzügyi keretben meghatározott, az éves kiadásokra vonatkozó felső határértékekhez.

A hosszú távú pénzügyi terv általában hét évre szól. A terv az Európai Bizottság javaslatán alapul, é a Tanácsban képviselt uniós kormányoknak egyhangúlag kell elfogadniuk. Ezt megelőzően meg kell kapnia az Európai Parlament hozzájárulását.

Költségvetéi ellenőrzé

Az uniós költségveté végrehajtásáért annak elfogadása után a Bizottság felel. (A többi intézmény saját igazgatási költségvetééért felelős).

Az Európai Parlament – az uniós adófizetőket képviselő, közvetlenül megválasztott intézményként – demokratikus felügyeletet gyakorol annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság é a többi intézmény megfelelően bánjon az uniós forrásokkal.

A Parlament az Európai Unió Tanácsának ajánlására határoz arról, hogy megadja-e a költségvetéi mentesítét, azaz a végleges jóváhagyást azzal kapcsolatban, hogy az adott évre vonatkozó költségvetét hogyan hajtották végre.

A Parlament azt követően dönt erről, hogy a költségvetéi szakbizottság alaposan megvizsgálta a Bizottság pénzügyi elszámolását é az adott évben végzett tevékenységeiről szóló jelentéét. Figyelembe veszi továbbá a Számvevőszék éves jelentéét, valamint a Bizottság válaszait a képviselők kérdéeire.

A Parlament ezenkívül ajánlásokat tehet a Bizottság számára a költségveté végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottságnak a Parlament kéréére jelentét kell tennie az ilyen ézrevételek é megjegyzéek figyelembevételével meghozott intézkedéekről.

A folyamat vége a mentesíté megadása, elhalasztása vagy elutasítása.

A Parlament hasonlóképpen jár el a többi uniós intézmény költségvetéének zárszámadásával is, beleértve saját igazgatási költségvetéét is.