Ϸվ

JELENTÉSaz Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

27.9.2024-( – C10‑0088/2024 – )

Költségvetési Bizottság
Előadó: Georgios Aftias

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
A10-0002/2024
Előterjesztett szövegek :
A10-0002/2024
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

( – C10‑0088/2024 – )

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára ( – C10‑0088/2024),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[1],

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020.december16-i intézményközi megállapodásra[3] és különösen annak 10.pontjára,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom)2020/2093 rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2024. február 27-i állásfoglalására[5],

tekintettel a Szolidaritási Alapból származó uniós pénzeszközök tagállamok általi, természeti katasztrófák esetén történő felhasználásának hatékonyságáról szóló, 2021. október 20-i állásfoglalására[6],

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának felülvizsgálatáról szóló, 2021. május 18-i állásfoglalására[7],

tekintettel az EEA 1/2024. sz. jelentésére – európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA),

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10-0002/2024),

A.mivel 2023. május 1. és 17. között az olaszországi Emilia-Romagna régióban rendkívül heves esőzésekre került sor, ami áradásokhoz vezetett, és az olasz hatóságok becslése szerint 8,5milliárd EUR-ra becsült teljes közvetlen kárt okozott;

B.mivel 2023. augusztus 3. és 6. között Szlovéniát heves esőzések sújtották, amelyek országszerte áradásokhoz vezettek, és az esőzések az eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófának bizonyultak, ami a Bizottság szerint összesen 7,3milliárd EUR teljes közvetlen kárt okozott;

C.mivel 2023. augusztus 3. és 6. között Ausztriát heves esőzések sújtották, amelyek áradásokhoz vezettek a déli osztrák régiókban, ami az osztrák hatóságok becslése szerint 208 millió EUR-ra becsült teljes közvetlen kárt okozott;

D.mivel 2023. szeptember 4. és 11. között Görögországra lesújtott a „Daniel” nevű mediterrán vihar, amely heves esőzéseket okozott és áradásokhoz vezetett Görögország középső részén, különösen Thesszália régióban, ami a görög hatóságok becslése szerint 2,3 milliárd EUR teljes közvetlen kárt okozott;

E.mivel 2023. október 25. és november 10. között az olaszországi Toszkána régiót heves esőzések sújtották, amelyek villámárvizeket okoztak, ami az olasz hatóságok becslése szerint 2,7milliárd EUR-ra becsült teljes közvetlen kárt okozott;

F.mivel 2023. november 2. és 9. között a franciaországi Felső-Franciaország régiójában található korábbi Nord-Pas de Calais régiót heves esőzések sújtották, amelyek következtében áradások alakultak ki, ami a francia hatóságok által 1,9 milliárd euróra becsült teljes közvetlen kárt okozott;

1.legmélyebb szolidaritását fejezi ki valamennyi áldozattal, családjukkal és az Olaszországban, Szlovéniában, Ausztriában, Görögországban és Franciaországban bekövetkezett pusztító áradások által érintett valamennyi személlyel, valamint a segélymunkában részt vevő nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal;

2.üdvözli a döntést, amely kézzelfogható és látható formája annak, hogy az Unió szolidaritást vállal polgáraival, valamint érintett olaszországi, szlovéniai, ausztriai, görögországi és franciaországi térségek régióival;

3.megismétli annak fontosságát, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) által biztosított kézzelfogható előnyökről, többek között annak érdekében, hogy tovább növeljék a polgárok uniós eszközökkel és programokkal kapcsolatos tudatosságát;

4.kiemeli a súlyos és pusztító természeti katasztrófák növekvő számát Európában, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fektessenek be az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekbe az emberi és gazdasági veszteségek elkerülése érdekében; úgy véli, hogy az EUSZA vagy azzal egyenértékű eszköz költségvetését ki kell bővíteni, tekintettel az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, küszöbön álló bizottsági javaslatra és az azt követő intézményközi tárgyalásokra; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az európai szolidaritási tartalék költségvetését, és biztosítsa, hogy a finanszírozás teljes összege és az elosztás módja biztosítsa az EUSZA optimális hatékonyságát;

5.hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás miatt a szigetek és a part menti régiók különösen ki vannak téve a természeti katasztrófáknak; elismeri, hogy az olyan jelenségek, mint a földrengések, árvizek, vulkánkitörések és– a tavakat és a folyókat egyaránt érintő – aszályok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek számos európai régióra, különösen a Földközi-tenger térségére nézve; megkérdőjelezi, hogy az EUSZA megfelelően igazodik-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szükséghelyzeti igényekhez ezeken a különösen sérülékeny területeken; ezért úgy véli, hogy a szigeteknek és a part menti régióknak az EUSZA keretében megfelelő finanszírozásban kell részesülniük sajátos kiszolgáltatottságuk kezelése érdekében;

6.hangsúlyozza, hogy az EUSZA mindössze egy a helyreállítást szolgáló eszköz, és hogy az Uniónak továbbra is foglalkoznia kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével a természeti katasztrófák megelőzésére irányuló európai és nemzeti politikák támogatása révén; hangsúlyozza, hogy az EEA 1/2024. számú, „Európai éghajlati kockázatértékelés” című jelentése figyelmeztetett arra, hogy a blokk nincs felkészülve az éghajlatváltozás hatásaira, és hangsúlyozza, hogy intézkedésekre van szükség annak elkerülése érdekében, hogy az azonosított éghajlati kockázatok kritikus szintet érjenek el; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy járuljanak hozzá a párizsi éghajlat-változási csúcstalálkozón elfogadott célkitűzések eléréséhez; emlékeztet arra, hogy hatékony szinergiákra van szükség más uniós szakpolitikákkal és programokkal, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a lehető legjobban ki kell használniuk különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap +, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, a Kohéziós Alap és a vidékfejlesztési programok finanszírozási lehetőségeit; hangsúlyozza továbbá, hogy megelőző intézkedésekre van szükség nemcsak a jövőbeli károk enyhítése, hanem a katasztrofális eseményeket, például erdőtüzeket, földcsuszamlásokat vagy tavak és folyók kiszáradását követő kockázati feltételek súlyosbodásának megelőzése érdekében is; hangsúlyozza a különböző programok közötti megfelelő rugalmasság fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EUSZA keretében nyújtott támogatás nem történhet a tagállamok által más uniós programok vagy szakpolitikák keretében kapott európai finanszírozás kárára; emlékeztet arra, hogy a tagállamok az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban állami támogatást nyújthatnak, különösen a természeti katasztrófák miatt kárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozások számára;

7. emlékeztet a gyors és szilárd kárfelmérés fontosságára, amely kellően figyelembe veszi a gazdasági következményeket, és fokozott operatív erőfeszítésekre szólít fel az előzetes kifizetések folyósítására fordított átlagos idő csökkentése érdekében, biztosítva ugyanakkor az uniós költségvetés védelmét; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább az eljárást, és rövidítse le az EUSZA igénybevételére irányuló kérelmek feldolgozásához szükséges időt, gyorsítsa fel a reagálási időket, és biztosítsa, hogy a források azonnal eljussanak az érintett régiókhoz, mivel a természeti katasztrófák jelentős károkat okoznak, és megzavarják a mindennapi életet és a helyi gazdaságokat; hangsúlyozza, hogy észszerű rugalmasságra van szükség abban az esetben, ha a kedvezményezett országok indokolt késedelmekkel és kihívásokkal szembesülnek az elkülönített források kérelmezése és felhasználása során; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe, hogy a kiszolgáltatott népességcsoportokat különösen sújtják a természeti katasztrófák olyan társadalmi-gazdasági tényezők miatt, amelyek tovább akadályozzák helyreállítási képességüket;

8.hangsúlyozza, hogy sürgősen haladéktalan pénzügyi támogatást kell felszabadítani az EUSZA-n keresztül annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás időben eljusson az érintett régiókhoz;

9.jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

10.utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

11.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023 folyamán bekövetkezett hat természeti katasztrófával kapcsolatban nyújtandó segítség céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[8] és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2093 tanácsi rendeletre[9] és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december16-i intézményközi megállapodásra[10] és különösen annak 10. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a veszélyhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a jelentős vagy regionális természeti katasztrófák, illetve a jelentős népegészségügyi szükséghelyzet sújtotta régiók lakosságával.

(2)Az alap nem haladhatja meg az (EU, Euratom)2024/765 rendelettel[11] módosított (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott felső határokat.

(3)Olaszország a 2023. májusi, Emilia-Romagna régióbeli árvizek miatt 2023. július 24-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(4)Szlovénia a 2023. augusztusi árvizek miatt 2023. október 20-án kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(5)Ausztria a 2023. augusztusi árvizek miatt 2023. október 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(6)Görögország a 2023. szeptemberi árvizek miatt 2023. november 20-án kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(7)Olaszország a 2023. októberi és novemberi, toszkánai árvizek miatt 2024. január 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(8)Franciaország a 2023. novemberi árvizek miatt 2024. január 24-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(9)A fent említett kérelmek eleget tesznek az alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan a 2012/2002/EK rendelet 4. cikkében megállapított követelményeknek.

(10)Az alapot tehát az Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország részére nyújtandó pénzügyi hozzájárulás érdekében igénybe kell venni.

(11)Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános költségvetés keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából – természeti katasztrófák miatt – az alábbi összegek igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában:

a)a 2023. májusi, Emilia-Romagna régióbeli árvizekkel kapcsolatban 378833540EUR nyújtandó Olaszország részére;

b)a 2023. augusztusi árvizekkel kapcsolatban 428405059EUR összeg nyújtandó Szlovénia részére;

c)a 2023. augusztusi árvizekkel kapcsolatban 5199245EUR összeg nyújtandó Ausztria részére;

d)a 2023. szeptemberi árvizekkel kapcsolatban 101528949EUR összeg nyújtandó Görögország részére;

e)a 2023. októberi és novemberi, Toszkána régióbeli árvizekkel kapcsolatban 67811826EUR nyújtandó Olaszország részére;

f)a 2023. novemberi, korábbi Nord-Pas de Calais régióbeli árvizekkel kapcsolatban 46763069EUR nyújtandó Franciaország részére.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot [az elfogadásának időpontja]-tól/-től kell alkalmazni[*].

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részérőla Tanács részéről


ٰÁ

A Bizottság a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel (EUSZA-rendelet) összhangban 1 028 541 689 EUR összeg igénybevételét javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) az Olaszországnak, Szlovéniának, Ausztriának, Görögországnak és Franciaországnak a 2023-ban ezekben az országokban bekövetkezett természeti katasztrófákkal (árvizekkel) kapcsolatban nyújtandó támogatás céljából.

Olaszország – jelentős katasztrófa: árvíz az Emilia-Romagna régióban

2023. május 1. és 17. között Olaszország Emilia-Romagna régióját heves esőzések sújtották, ami áradásokhoz vezetett. Az időjárási esemény a régió közép-keleti részének hét megyéjét érintette, és különösen a dombvidéki és hegyvidéki területeken voltak rendkívül heves esőzések, illetve ezeken a területeken mértek jelentős kumulált vízmélységeket. Az időjárási esemény egésze alatt mért összesített csapadékmennyiség 200 és 500mm között mozgott. Az ezt követő árvizek súlyos következményekkel jártak. Az infrastruktúrák megsemmisülése, valamint a köz- és magánvagyonokban keletkezett károk okozta jelentős gazdasági veszteségek mellett 14 ember is életét vesztette. A szélsőséges meteorológiai körülmények több mint 1500 földcsuszamlást idéztek elő, amelyek jelentős károkat okoztak az utakban és az épületekben, a hálózati infrastruktúrában és a vízfolyásokban.

Az olasz hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 8,5milliárdEUR-ra becsülik. Ez az összeg meghaladja az Olaszország esetében 2023-ban a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozóan 3,8milliárd EUR-ban meghatározott küszöbértéket. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

Szlovénia – jelentős katasztrófa: árvíz

2023. augusztus 3. és 6. között egy erős ciklon kiterjedt esőzéseket okozott. A heves esőzések és a viharos felhőszakadások miatt nagyszabású áradások, földcsuszamlások és sárlavinák alakultak ki. A legtöbb csapadékot – 150–200 mm esőt – Szlovénia északi részén mérték. Az árvíz kivételes jellegű volt, mivel mindhárom legnagyobb szlovén folyót érintette. Az áradások közutakat, hidakat, vízellátási, szennyvízelvezető és villamosenergia-infrastruktúrákat, számos házat és városi területet, valamint mezőgazdasági földeket tettek tönkre.

A Bizottság szerint a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár 7,3 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg meghaladja a Szlovénia esetében a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozóan a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában meghatározott küszöbértéket, amely 2023-ban 308,8 millió EUR-t tett ki. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

Ausztria – szomszédos országban bekövetkezett katasztrófa: árvíz

2023. augusztus 3. és 6. között a heves esőzések számos állami és magáninfrastruktúrában kárt okoztak Dél-Ausztriában, különösen Alsó-Karintiában és Stájerországban. Az eső épületeket, pincéket, garázsokat, erdőket, földeket árasztott el, és több mint 900 sárlavinát és földcsuszamlást idézett elő. A viharkárok több mint 120 közösséget érintettek, és többek között szórványos áramkimaradások is voltak a magas talajvízszint miatt. További károkról számoltak be a szomszédos szövetségi államokban, például Salzburgban és Burgenlandban.

Az osztrák hatóságok a kérelmet az EUSZA-rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott „szomszédos ország” kritérium alapján nyújtották be, amely kimondja, hogy az EUSZA-ból támogatás nyújtható egy támogatható államban bekövetkezett olyan természeti katasztrófa esetében is, amely egy szomszédos támogatható államban is bekövetkezett jelentős természeti katasztrófa. Ausztria a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 208,0millióEUR-ra becsüli. Mivel ugyanez a természeti katasztrófa Szlovéniában „jelentős természeti katasztrófának” minősül, Ausztria – mint szomszédos támogatható állam – kérelme az EUSZA-rendelet 2. cikke (4) bekezdése értelmében jogosult az EUSZA-ból nyújtandó hozzájárulásra.

Görögország – jelentős katasztrófa: ciklon

2023. szeptember 4. és 11. között nagy és tartós esőzésekkel járó, intenzív és kiterjedt meteorológiai-hidrológiai esemény következett be, amely katasztrofális áradáshoz vezetett Görögország középső részén, különösen Thesszália régióban. Az időjárási esemény egésze alatt mért összesített csapadékmennyiség 400 és 1000mm között mozgott az érintett régiókban. Ennek során az átlagos éves teljes csapadékmennyiséghez hasonló mennyiségű csapadék esett a régió nagy részében. Az özönvízszerű eső jelentős áradást idézett elő Görögország középső részén, ennek eredményeként kiterjedt régiók kerültek víz alá. Az áradás hatalmas pusztítást okozott az infrastruktúrában, egész utcák kerültek víz alá, épületek és hidak dőltek le, és egész falvakat árasztott el a víz. Az infrastruktúrák megsemmisülése, valamint a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatból, valamint a kkv-kból kikerülő állami és magánvagyonban okozott károk miatti jelentős gazdasági veszteségeken felül 17 ember is életét vesztette.

A görög hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 2,3milliárdEUR-ra becsülik. Ez az összeg meghaladja a Görögország esetében a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozóan a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában meghatározott küszöbértéket, amely 2023-ban 1,1 milliárd EUR-t tett ki. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

Olaszország – regionális katasztrófa: árvizek Toszkána régióban

2023. október 25. és november 10. között Olaszország Toszkána régiójában viszonylag rövid időn belül szélsőséges mennyiségű eső esett, különösen Prato, Firenze, Pisa, Pistoia és Livorno megyében. Az eső és az azt kísérő erős szél villámárvizeket és földcsuszamlásokat idézett elő. Az ezt követő árvizek súlyos következményekkel jártak. Az időjárási esemény jelentős gazdasági károkat okozott, hét ember halálát okozta, és ezreket kényszerített arra, hogy elhagyják otthonaikat.

A kérelemben az eseményt a rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti „regionális természeti katasztrófának” minősítették, mely bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5%-át. Az olasz hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 2,7milliárdEUR-ra becsülik. Ez az összeg a Toszkána régió GDP-jének megközelítőleg 2,4%-át teszi ki, és meghaladja a „regionális katasztrófa” tekintetében alkalmazandó küszöbértéket, amely a Toszkána régió esetében 2024-ben 1,7 milliárd EUR.

Franciaország – regionális katasztrófa: árvíz

2023. november 2. és 9. között a Franciaország Felső-Franciaország régiójában található korábbi Nord-Pas de Calais régiót heves esőzések sújtották, amelyek mértéke egyes területeken elérte a 271mm-t. E körülmények rövid időn belül a folyószintek gyors emelkedéséhez vezettek, és a nagyobb folyók kiléptek medrükből. Az időjárási eseménynek súlyos következményei voltak, számos sárlavinát idézett elő, amelyek miatt utakat kellett lezárni. Akatasztrófa jelentős gazdasági károkat okozott, és ezreket kényszerített otthonaik elhagyására.

A kérelemben az eseményt a rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti „regionális természeti katasztrófának” minősítették, mely bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5%-át. A francia hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 1,9milliárdEUR-ra becsülik. Ez az összeg a korábbi Nord-Pas de Calais[12] régió GDP-jének megközelítőleg 1,64%-át teszi ki, és meghaladja a „regionális katasztrófa” tekintetében alkalmazandó küszöbértéket, amely a korábbi Nord-Pas de Calais régió esetében 2024-ben 1,8 milliárd EUR[13].

ٲٰóڲ

Teljes közvetlen kár

(EUR)

ٲٰóڲ-küszöbérték

(EUR)

A teljes közvetlen kár 2,5%-a

(EUR)

A teljes közvetlen kár 2,5%-a a jelentős katasztrófa küszöbértékéig

(EUR)

A közvetlen kár 6%-a a jelentős katasztrófa küszöbértéke felett (EUR)

EUSZA-támogatás javasolt összege

(EUR)

ő

(EUR)

Egyenleg

(EUR)

regionális / jelentős

regionális katasztrófa

a támogatás kiszámítása jelentős katasztrófa esetén

Olaszország (Emilia-Romagna) – árvíz (jelentős katasztrófa)

8 533 315 251

3 804 725 000

NA

95 118 125

283 715 415

378 833 540

94 708 385

284 125 155

Szlovénia – árvíz (jelentős katasztrófa)

7 320 232816

308 826 000

NA

7 720 650

420 684 409

428 405 059

100 000 000

328 405 059

Ausztria – árvíz (szomszédos ország)

207 969 814

NA

5 199 245

NA

NA

5 199 245

NA

5 199 245

Görögország – árvíz (jelentős katasztrófa)

2 325 232 656

1 085 286 000

NA

27 132 150

74 396 799

101 528 949

25 382 237

76 146 712

Olaszország (Toszkána) – árvíz (regionális katasztrófa)

2 712 473 053

1 719 230 000

67 811 826

NA

NA

67 811 826

NA

67 811 826

Franciaország – árvíz (regionális katasztrófa)

1 870 522 773

1 839 110 000

46 763 069

NA

NA

46 763 069

11 690 767

35 072 302

Öܷ

1 028 541 689

231 781 389

796 760 300

öٰٱé

A támogatást az EUSZA-ról szóló 2002–2003-as éves jelentésben meghatározott és a Tanács és az Európai Parlament által elfogadott módszer alapján számítják ki. A Bizottság ezért mind a hat kérelem esetében a következő összegek igénybevételét javasolja a költségvetési hatóságnak:


A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló, 2024. február 29-i (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendelet[14] két külön eszközre osztotta fel a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékot: az európai szolidaritási tartalékra és a sürgősségisegély-tartalékra. Az európai szolidaritási tartalék éves összege 1016 millió EUR (2018-as árakon, ami 2024-es árakon 1144,2 millió EUR-nak felel meg), amely az EUSZA által fedezett szükséghelyzetekre való reagálás céljából nyújtott segítségnyújtásra használható fel.

Az éves allokáció korai kimerülésének elkerülése érdekében az EUSZA-rendelet 3. cikkének (7) bekezdése és a módosított MFF-rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az éves EUSZA-allokáció 25%-ának minden év október 1-jén rendelkezésre kell még állnia (2024-ben ez 286 millió EUR).

Végezetül az EUSZA-rendelet 4a. cikkének (4) bekezdésével összhangban 50000000EUR már szerepel a 2024. évi általános költségvetésben (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában) a jövőbeni esetleges előlegfizetések céljára.

Ezért ebben a szakaszban az EUSZA által a 2024. évi európai szolidaritási tartalék allokációjából felhasználható maximális összeg 808135764EUR, amely lehetővé teszi az igénybevétel kifizetési igényeinek fedezését.

Az EUSZA-ból 2024-ben rendelkezésre álló összeg:

Az EUSZA 2024-es teljes éves allokációja

1 144 181 018

Október 1-je után rendelkezésre álló részlet (–)

286 045 254

őfizetésre fenntartott előirányzatok (–)

50 000 000

Október 1-je előtt rendelkezésre álló összeg

808 135 764

A jelen igénybevételre felhasználandó összeg

796 760 300

Az előadó javasolja az e jelentéshez csatolt, a fentiekben részletezett összegek igénybevételét javasló határozatra irányuló bizottsági javaslat mielőbbi elfogadását az Olaszországgal, Szlovéniával, Ausztriával, Görögországgal és Franciaországgal való uniós szolidaritás jeleként. Az előadó felhívja a Bizottságot, hogy ezt a pénzügyi hozzájárulást különösen sürgősen juttassa el annak kedvezményezettjeihez.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az előadó kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.9.2024

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Georgios Aftias, Rasmus Andresen, Olivier Chastel, Tamás Deutsch, Angéline Furet, Jens Geier, Thomas Geisel, Jean-Marc Germain, Monika Hohlmeier, Alexander Jungbluth, Ondřej Kovařík, Giuseppe Lupo, Siegfried Mureşan, Victor Negrescu, Danuše Nerudová, João Oliveira, Younous Omarjee, Bogdan Rzońca, Julien Sanchez, Lukas Sieper, Carla Tavares, Lucia Yar, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Dick Erixon, Niclas Herbst, Moritz Körner, Rasmus Nordqvist, Kai Tegethoff, Anouk Van Brug

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Lina Gálvez, Hannes Heide, Ana Miguel Pedro, Bogdan Andrzej Zdrojewski


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

30

+

ECR

Bogdan Rzońca

NI

Thomas Geisel, Lukas Sieper

PPE

Georgios Aftias, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Siegfried Mureşan, Danuše Nerudová, Ana Miguel Pedro, Bogdan Andrzej Zdrojewski

PfE

Tamás Deutsch, Angéline Furet, Ondřej Kovařík, Julien Sanchez

Renew

Olivier Chastel, Moritz Körner, Anouk Van Brug, Lucia Yar

S&D

Lina Gálvez, Jens Geier, Jean-Marc Germain, Hannes Heide, Giuseppe Lupo, Victor Negrescu, Carla Tavares

The Left

João Oliveira, Younous Omarjee

Verts/ALE

Rasmus Andresen, Rasmus Nordqvist, Kai Tegethoff

2

-

ECR

Dick Erixon

ESN

Alexander Jungbluth

1

0

PfE

Auke Zijlstra

ⲹá:

+:mellette

-:ellene

0:ٲóǻá

Utolsó frissítés: 2024. október 2.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat