ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa Bizottság megválasztásáról
25.11.2024-()
az eljárási szabályzat 129. cikkének (6) bekezdése alapján
Marieke Ehlers, Jordan Bardella, Sebastiaan Stöteler, Jean‑Paul Garraud, Tamás Deutsch, Csaba Dömötör, Tom Vandendriessche, Gerolf Annemans, António Tânger Corrêa, Vilis Krištopans, Paolo Borchia
a PfE képviselőcsoport nevében
10‑0196/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság megválasztásáról
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdésére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
–tekintettel a 2024. június 27-i (EU)2024/1862 európai tanácsi határozatra[1], amely Ursula von der Leyent javasolja a Bizottság elnökjelöltjének,
–tekintettel a Bizottság elnökjelöltje által 2024. július 18-án bemutatott, a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokra,
–tekintettel Ursula von der Leyennek a Bizottság elnökévé történő megválasztásáról szóló, 2024. július 18-i határozatára[2],
–tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséről szóló, 2024. július 24-i (EU) 2024/2086 európai tanácsi határozatra[3],
–tekintettel a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezéssel hozott, a Bizottság tagjaivá kinevezendő további személyek listájának elfogadásáról szóló, 2024. szeptember 19-i (EU)2024/2517 tanácsi határozatra[4],
–tekintettel a biztosjelöltek meghallgatásaira, amelyekre 2024. november 4-e és 12-e között került sor az illetékes parlamenti bizottságok előtt, valamint a biztosjelöltek meghallgatásait követően lezajlott értékelésekre,
–tekintettel a biztosok testületének és programjának a Bizottság megválasztott elnöke általi, plenáris ülésen történt, 2024. november 27-i bemutatására,
–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234., 244., 245. és 247. cikkére,
–tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra[5],
–tekintettel eljárási szabályzata 129. cikkének (6) bekezdésére és VII. mellékletére,
A.mivel a Bizottság döntő szerepet játszik az EU hatékony működésének biztosításában, és a Szerződések őreként szolgál, mivel a biztosokat a Tanács nevezi ki és a Parlament is megerősíti;
B.mivel a Bizottság működésének elszámoltathatósága és átláthatósága szempontjából döntő fontosságú, hogy a Parlament értékelje a jelöltek alkalmasságát a biztosjelöltek meghallgatásain;
C.mivel a Tanács kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a biztosi tisztségre jelöltek jelölésére és kinevezésére, és bár a Parlament meghallgatásai az ellenőrzés fontos elemét képezik, ezt a folyamatot nem szabad átpolitizálni vagy visszaélni vele, aláásva a Szerződésekben meghatározott kinevezési eljárást;
D.mivel a Parlamentnek a biztosok megerősítése vagy elutasítása során döntéseit szakmai normákra, szakértelemre és érdemekre kell alapoznia, nem pedig pártpolitikai érdekekre vagy taktikákra;
E.mivel a gyakorlatban a biztosjelöltek 2024. évi meghallgatásai túlságosan átpolitizálódtak, a jelöltek képesítéséről és kompetenciájáról gyakran pártpolitikai megfontolásokra és ideológiai konfliktusokra terelték a figyelmet, aláásva az intézményi egyensúly és az uniós intézmények közötti együttműködés szellemét;
F.mivel a jelenlegi eljárás, amelyben az abszolút többség elegendő a Bizottság elnökének megválasztásához, nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben, hogy e kulcsfontosságú kinevezéssel kapcsolatban széles körű politikai konszenzus szükséges;
1.határozottan elítéli, hogy a biztosjelöltek 2024. évi meghallgatásai nem a jelöltek szakmai felkészültségére és alkalmasságára összpontosítottak, hanem politikai megállapodások és háttéralkuk tárgyát képezték; rámutat, hogy ez megkérdőjelezi a teljes értékelési folyamat hitelességét és létjogosultságát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelentős számú biztosjelöltet hagytak jóvá rossz teljesítményük és tárcájukkal kapcsolatos tapasztalataik hiánya ellenére, és hogy ez aláássa a Bizottság hitelességét a következő öt évben;
2.hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak kizárólagos joga jelölteket jelölni a biztosi tisztségre, és hogy a Parlament e jelölések ellenőrzésében betöltött szerepének összhangban kell lennie az intézményi egyensúly, a demokratikus pluralizmus és a jóhiszemű együttműködés elveivel;
3.úgy véli, hogy a Bizottság elnökének gyakorlata, miszerint két jelöltet kér a tagállamoktól, sérti a tagállamok és a Tanács előjogait; felszólítja a Bizottság elnökét, hogy tartózkodjon attól, hogy nyomást gyakoroljon a tagállamokra annak érdekében, hogy politikai vagy nemi okokból újragondolják jelöléseiket;
4.határozottan bírálja a biztosjelöltek meghallgatását a túlzott átpolitizálódás és a kinevezési folyamat eljárási integritásának és pártatlanságának aláásása miatt; sürgeti az európai parlamenti képviselőket, hogy tartózkodjanak a párttaktikától, és összpontosítsanak a jelöltek kompetenciájára, képesítésére és elképzeléseire;
5.elkötelezi magát annak biztosítása mellett, hogy a Parlament felügyeleti szerepét a politikai rivalizálás helyett annak értékelésére használják fel, hogy a jelöltek mennyire képesek szolgálni az EU-t és polgárait; e tekintetben határozottan helyteleníti a képviselőcsoportok többségének azon döntését, hogy egyes biztosjelöltek értékelő üléseit meghatározatlan időpontra halasztják, és zárt ajtók mögött tartanak üléseket, ahol nem minden képviselőcsoport képviselteti magát; úgy véli, hogy ez aláássa a demokrácia és a jogállamiság sarokkövét képező átláthatóságot és elszámoltathatóságot;
6.sajnálja, hogy a jelöltek értékelése részben a Parlamentnek a biztosjelöltek értékelésében betöltött szerepétől független politikai megállapodásokon alapult, és hogy ez aláássa a folyamat egészének hitelességét és átláthatóságát; megjegyzi, hogy ez súlyosan sérti a belső demokratikus folyamatot, az átláthatóságot és saját eljárási szabályzatát;
7.hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak joga van saját jelöltet állítani; kitart amellett, hogy a Parlamentnek nem szabad megengednie, hogy az egyes nemzeti kormányokkal szembeni elfogultsága diktálja a biztosok kinevezésére vonatkozó döntését, és a meghallgatási eljárást sem szabad politikai nyomásgyakorlásra használnia;
8.úgy véli, hogy már az önmagában összeférhetetlenségnek minősülhet, ha a Bizottság készíti el saját biztosjelöltjei számára az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot; felhívja a Bizottságot, hogy az előzetes ellenőrzési folyamat hatékonyságának és legitimitásának növelése érdekében a Parlament Jogi Bizottságát bízza meg az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat elkészítésével;
9.vállalja, hogy felülvizsgálja eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy egyértelmű és átlátható kritériumokat fogadjon el a bizottsági jelöltek meghallgatására és értékelésére vonatkozóan, megőrizze a folyamat integritását, és politikai hovatartozásuk helyett a jelöltek szakmai képességeire összpontosítson;
10.úgy véli, hogy mivel a Parlamentet arra kérik fel, hogy a biztosjelöltek alkalmasságát értékelje, nem pedig politikai hovatartozásukat, a megválasztásukhoz szükséges küszöbnek bizottsági és plenáris szinten egyaránt kétharmados többségnek kellene lennie; úgy véli, hogy értelemszerűen ugyanezt kell alkalmazni a Bizottság elnökének megválasztásakor is;
11.javasolja, hogy az eljárás demokratikus legitimitásának biztosítása érdekében hozzák nyilvánosságra az értékelő ülések eredményeit;
12.sürgeti a tagállamokat, hogy segítsék elő a Bizottság elnöke és a biztosi testület jelölésére és kinevezésére vonatkozó eljárás reformjának szélesebb körű megvitatását; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne előmozdítani a nagyobb átláthatóságot az érintett biztosok portfólióinak körülhatárolása és meghatározása terén;
13.elutasítja a Bizottság elnökének politikai iránymutatásait, amelyekben folytatódik a 2024-es európai választások eredményét, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét figyelmen kívül hagyó hatáskörtúllépés és központosítás aggasztó tendenciája;
14.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottság elnökének és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.