Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0196/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0196/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa Bizottság megválasztásáról

25.11.2024-()

benyújtva a biztosi testületnek és programjának a Bizottság megválasztott elnöke általi ismertetését követő vita nyomán
az eljárási szabályzat 129. cikkének (6) bekezdése alapján

Marieke Ehlers, Jordan Bardella, Sebastiaan Stöteler, Jean‑Paul Garraud, Tamás Deutsch, Csaba Dömötör, Tom Vandendriessche, Gerolf Annemans, António Tânger Corrêa, Vilis Krištopans, Paolo Borchia
a PfE képviselőcsoport nevében

10‑0196/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság megválasztásáról

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdésére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel a 2024. június 27-i (EU)2024/1862 európai tanácsi határozatra[1], amely Ursula von der Leyent javasolja a Bizottság elnökjelöltjének,

tekintettel a Bizottság elnökjelöltje által 2024. július 18-án bemutatott, a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokra,

tekintettel Ursula von der Leyennek a Bizottság elnökévé történő megválasztásáról szóló, 2024. július 18-i határozatára[2],

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséről szóló, 2024. július 24-i (EU) 2024/2086 európai tanácsi határozatra[3],

tekintettel a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezéssel hozott, a Bizottság tagjaivá kinevezendő további személyek listájának elfogadásáról szóló, 2024. szeptember 19-i (EU)2024/2517 tanácsi határozatra[4],

tekintettel a biztosjelöltek meghallgatásaira, amelyekre 2024. november 4-e és 12-e között került sor az illetékes parlamenti bizottságok előtt, valamint a biztosjelöltek meghallgatásait követően lezajlott értékelésekre,

tekintettel a biztosok testületének és programjának a Bizottság megválasztott elnöke általi, plenáris ülésen történt, 2024. november 27-i bemutatására,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234., 244., 245. és 247. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra[5],

tekintettel eljárási szabályzata 129. cikkének (6) bekezdésére és VII. mellékletére,

A.mivel a Bizottság döntő szerepet játszik az EU hatékony működésének biztosításában, és a Szerződések őreként szolgál, mivel a biztosokat a Tanács nevezi ki és a Parlament is megerősíti;

B.mivel a Bizottság működésének elszámoltathatósága és átláthatósága szempontjából döntő fontosságú, hogy a Parlament értékelje a jelöltek alkalmasságát a biztosjelöltek meghallgatásain;

C.mivel a Tanács kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a biztosi tisztségre jelöltek jelölésére és kinevezésére, és bár a Parlament meghallgatásai az ellenőrzés fontos elemét képezik, ezt a folyamatot nem szabad átpolitizálni vagy visszaélni vele, aláásva a Szerződésekben meghatározott kinevezési eljárást;

D.mivel a Parlamentnek a biztosok megerősítése vagy elutasítása során döntéseit szakmai normákra, szakértelemre és érdemekre kell alapoznia, nem pedig pártpolitikai érdekekre vagy taktikákra;

E.mivel a gyakorlatban a biztosjelöltek 2024. évi meghallgatásai túlságosan átpolitizálódtak, a jelöltek képesítéséről és kompetenciájáról gyakran pártpolitikai megfontolásokra és ideológiai konfliktusokra terelték a figyelmet, aláásva az intézményi egyensúly és az uniós intézmények közötti együttműködés szellemét;

F.mivel a jelenlegi eljárás, amelyben az abszolút többség elegendő a Bizottság elnökének megválasztásához, nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben, hogy e kulcsfontosságú kinevezéssel kapcsolatban széles körű politikai konszenzus szükséges;

1.határozottan elítéli, hogy a biztosjelöltek 2024. évi meghallgatásai nem a jelöltek szakmai felkészültségére és alkalmasságára összpontosítottak, hanem politikai megállapodások és háttéralkuk tárgyát képezték; rámutat, hogy ez megkérdőjelezi a teljes értékelési folyamat hitelességét és létjogosultságát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelentős számú biztosjelöltet hagytak jóvá rossz teljesítményük és tárcájukkal kapcsolatos tapasztalataik hiánya ellenére, és hogy ez aláássa a Bizottság hitelességét a következő öt évben;

2.hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak kizárólagos joga jelölteket jelölni a biztosi tisztségre, és hogy a Parlament e jelölések ellenőrzésében betöltött szerepének összhangban kell lennie az intézményi egyensúly, a demokratikus pluralizmus és a jóhiszemű együttműködés elveivel;

3.úgy véli, hogy a Bizottság elnökének gyakorlata, miszerint két jelöltet kér a tagállamoktól, sérti a tagállamok és a Tanács előjogait; felszólítja a Bizottság elnökét, hogy tartózkodjon attól, hogy nyomást gyakoroljon a tagállamokra annak érdekében, hogy politikai vagy nemi okokból újragondolják jelöléseiket;

4.határozottan bírálja a biztosjelöltek meghallgatását a túlzott átpolitizálódás és a kinevezési folyamat eljárási integritásának és pártatlanságának aláásása miatt; sürgeti az európai parlamenti képviselőket, hogy tartózkodjanak a párttaktikától, és összpontosítsanak a jelöltek kompetenciájára, képesítésére és elképzeléseire;

5.elkötelezi magát annak biztosítása mellett, hogy a Parlament felügyeleti szerepét a politikai rivalizálás helyett annak értékelésére használják fel, hogy a jelöltek mennyire képesek szolgálni az EU-t és polgárait; e tekintetben határozottan helyteleníti a képviselőcsoportok többségének azon döntését, hogy egyes biztosjelöltek értékelő üléseit meghatározatlan időpontra halasztják, és zárt ajtók mögött tartanak üléseket, ahol nem minden képviselőcsoport képviselteti magát; úgy véli, hogy ez aláássa a demokrácia és a jogállamiság sarokkövét képező átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

6.sajnálja, hogy a jelöltek értékelése részben a Parlamentnek a biztosjelöltek értékelésében betöltött szerepétől független politikai megállapodásokon alapult, és hogy ez aláássa a folyamat egészének hitelességét és átláthatóságát; megjegyzi, hogy ez súlyosan sérti a belső demokratikus folyamatot, az átláthatóságot és saját eljárási szabályzatát;

7.hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak joga van saját jelöltet állítani; kitart amellett, hogy a Parlamentnek nem szabad megengednie, hogy az egyes nemzeti kormányokkal szembeni elfogultsága diktálja a biztosok kinevezésére vonatkozó döntését, és a meghallgatási eljárást sem szabad politikai nyomásgyakorlásra használnia;

8.úgy véli, hogy már az önmagában összeférhetetlenségnek minősülhet, ha a Bizottság készíti el saját biztosjelöltjei számára az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot; felhívja a Bizottságot, hogy az előzetes ellenőrzési folyamat hatékonyságának és legitimitásának növelése érdekében a Parlament Jogi Bizottságát bízza meg az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat elkészítésével;

9.vállalja, hogy felülvizsgálja eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy egyértelmű és átlátható kritériumokat fogadjon el a bizottsági jelöltek meghallgatására és értékelésére vonatkozóan, megőrizze a folyamat integritását, és politikai hovatartozásuk helyett a jelöltek szakmai képességeire összpontosítson;

10.úgy véli, hogy mivel a Parlamentet arra kérik fel, hogy a biztosjelöltek alkalmasságát értékelje, nem pedig politikai hovatartozásukat, a megválasztásukhoz szükséges küszöbnek bizottsági és plenáris szinten egyaránt kétharmados többségnek kellene lennie; úgy véli, hogy értelemszerűen ugyanezt kell alkalmazni a Bizottság elnökének megválasztásakor is;

11.javasolja, hogy az eljárás demokratikus legitimitásának biztosítása érdekében hozzák nyilvánosságra az értékelő ülések eredményeit;

12.sürgeti a tagállamokat, hogy segítsék elő a Bizottság elnöke és a biztosi testület jelölésére és kinevezésére vonatkozó eljárás reformjának szélesebb körű megvitatását; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne előmozdítani a nagyobb átláthatóságot az érintett biztosok portfólióinak körülhatárolása és meghatározása terén;

13.elutasítja a Bizottság elnökének politikai iránymutatásait, amelyekben folytatódik a 2024-es európai választások eredményét, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét figyelmen kívül hagyó hatáskörtúllépés és központosítás aggasztó tendenciája;

14.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottság elnökének és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2024. november 26.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat