ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYaz európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvről
5.3.2025-()
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Reinis Pozņaks, Adam Bielan, Rihards Kols, Cristian Terheş, Alberico Gambino, Alexandr Vondra, Aurelijus Veryga, Jadwiga Wiśniewska, Joachim Stanisław Brudziński, Michał Dworczyk, Roberts Zīle, Sebastian Tynkkynen, Bogdan Rzońca, Carlo Fidanza, Ondřej Krutílek, Veronika Vrecionová, Geadis Geadi
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0146/2025
10‑0149/2025
Az Európai Parlament állásfoglalása az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvről
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához” című dokumentumra, amelyet a Tanács 2022. március 21-én elfogadott, és az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyott,
–tekintettel a tagállamok nemzetbiztonsági stratégiáira,
–tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017.december11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra[1],
–tekintettel az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU)2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU)2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
–tekintettel a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) szóló, 2023. július 20-i (EU)2023/1525 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],
–tekintettel az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA) létrehozásáról szóló, 2023. október 18-i (EU)2023/2418 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],
–tekintettel a Számvevőszék „Az Európai Unió katonai mobilitása: A tervezési hiányosságok és a felmerülő akadályok miatt nem megfelelően haladnak a programok” című, 2025. február 5-i 04/2025. sz. különjelentésére[5],
–tekintettel Enrico Letta „Much More Than A Market” (Jóval több mint piac) című, 2024. április 18-i jelentésére és különösen annak „Promoting peace and enhancing security: towards a Common Market for the defence industry” (A béke előmozdítása és a biztonság fokozása: a védelmi ipar közös piaca felé) című szakaszára,
–tekintettel Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című, 2024.szeptember9-i jelentésére és különösen annak a biztonság növeléséről és a függőségek csökkentéséről szóló negyedik fejezetére,
–tekintettel Sauli Niinistö „Safer Together: Strengthening Europe’s Civilian and Military Preparedness and Readiness” (Együtt biztonságosabb – Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítése) című, 2024. október 30-i jelentésére,
–tekintettel az Észak-atlanti Szerződésre,
–tekintettel a madridi csúcstalálkozó nyilatkozatára, amelyet az Észak-atlanti Tanács 2022. június 29-i chicagói ülésén részt vevő állam- és kormányfők adtak ki,
–tekintettel a NATO 2022. évi stratégiai koncepciójára és a vilniusi csúcstalálkozó nyilatkozatára, amelyet az Észak-atlanti Tanács 2023. július 11-i vilniusi ülésén részt vevő NATO-tagok állam- és kormányfői adtak ki,
–tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló, 2016. július 8-án, 2018. július 10-én és 2023. január 10-én aláírt három együttes nyilatkozatra,
–tekintettel a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozatára, amelyet az Észak-atlanti Tanács 2024. július 10-én, Washingtonban tartott ülésén részt vevő NATO-tagok állam- vagy kormányfői adtak ki,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A.mivel a geopolitikai és biztonsági környezet elmúlt években bekövetkezett romlását követően az európai védelem megerősítése, Európa operatív képességeinek megerősítése és a védelmi termelés fellendítése kulcsfontosságú kezdeményezések, amelyeket végre kell hajtani a béke biztosítása, a fejlődés előmozdítása, valamint a polgárok és a tagállamok közötti egység megerősítése érdekében, és amelyek döntően hozzá fognak járulni kontinensünk békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságának biztosításához;
B.mivel kiemelkedő fontosságú annak felismerése, hogy a belátható jövőben Oroszország jelenti a legjelentősebb fenyegetést Európa biztonságára nézve, és ezért valamennyi tagállamnak biztosítania kell a védelmi termelési és operatív képességek széles körű növelését annak biztosítása érdekében, hogy az európai kontinensen helyreálljon a hiteles elrettentés, ugyanakkor elismeri, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni a déli szomszédság instabilitását;
C.mivel a romló külső környezet fényében és az elmúlt években annak érdekében tett erőfeszítések ellenére, hogy különböző szakpolitikai területeken új jogszabályok, mechanizmusok és eszközök révén javítsák az EU válsághelyzetekre való felkészültségét, az EU és tagállamai továbbra is kiszolgáltatottak számos válságforgatókönyvvel szemben;
D.mivel a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos, Andrius Kubilius és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas közösen azt feladatot kapták, hogy az új Bizottság mandátumának első 100 napja alatt készítsenek fehér könyvet az európai védelem jövőjéről; mivel e dokumentum célja, hogy az általánosan megfogalmazott politikai célkitűzésekről konkrét és számszerűsíthető célkitűzésekre térjen át, és a védelmi tervezés egyik elemét képezze;
E.mivel a fehér könyv időzítése egybeeshet a stratégiai iránytű fenyegetettségelemzésének felülvizsgálatával, valamint a stratégiai iránytű felülvizsgálatára irányuló esetleges javaslatokkal, mivel kötelezettségvállalásainak többségét 2025-ig kell befejezni;
F.mivel a fehér könyvnek elsősorban arra kell összpontosítania, hogy világos tervet vázoljon fel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok miként tudják kielégíteni és leküzdeni nemzeti fegyveres erőik és hírszerző szolgálataik nagyobb pénzügyi, operatív és logisztikai erőforrásai iránti növekvő igényüket;
G.mivel a fehér könyvnek biztosítania kell a hibrid hadviselés elleni hatékony és finanszírozható stratégia megvalósítását, különös tekintettel a globális energiaszállítás és digitális kommunikáció szempontjából nélkülözhetetlen, tenger alatti infrastruktúra elleni, folyamatban lévő támadásokra, mivel a globális adatforgalom mintegy 99%-a tenger alatti üvegszálas kábeleken zajlik;
H.mivel a tagállamok tenger alatti hálózata 39 ilyen kábelből áll, amelyek biztosítják az összeköttetést a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren és a Balti-tengeren; mivel a tenger alatti kábelek közelmúltbeli zavarait gyakran tengeri balesetnek tekintették; mivel a kialakulóban lévő technológiák, valamint az autonóm víz alatti drónok és a mélytengeri kémkedési képességek gyors fejlődése kulcsfontosságú sebezhetőségeket teremt, amelyeket ellenséges állami és nem állami szereplők kihasználnak;
I.mivel a fehér könyvnek biztosítania kell a NATO stratégiai koncepciójával való kiegészítő jelleget, mert a NATO az euroatlanti térség legfőbb biztonsági garanciája, és annak is kell maradnia;
1.megismétli, hogy határozottan támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja az európai védelmi és elrettentési kapacitás megerősítése, a hibrid és kiberfenyegetések kezelése, az ipari együttműködés előmozdítása a védelmi ágazatban, valamint a tagállamok és szövetségeseik számára a szükséges mennyiségben és rövid időn belül kiváló minőségű védelmi termékek biztosítása; hangsúlyozza, hogy ezek a célkitűzések jövőképet, konkrétságot és közös kötelezettségvállalásokat igényelnek, mind a szigorúan katonai területen, mind az ipari, a technológiai és a hírszerzési ágazatban;
2.hangsúlyozza, hogy az EU-nak átfogó, mindenre kiterjedő megközelítést kell alkalmaznia a polgári és katonai felkészültség és készenlét tekintetében, bevonva mind a kormányt, mind a társadalom egészét, mivel az európai védelem egyre összetettebb kihívásokkal néz szembe, amelyek a megközelítés megváltoztatását igénylik, különösen a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a több területet érintő operatív stratégiák tekintetében; fontosnak tartja a NATO-val és a hasonlóan gondolkodó országokkal való együttműködés megerősítését, valamint az Egyesült Államokkal való együttműködést a transzatlanti kapcsolatok rezilienciájának növelése érdekében;
3.elvárja, hogy az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv különbséget tegyen a rövid és hosszú távú tervek és célkitűzések között, elsősorban a védelmi ágazat képességeivel kapcsolatos kérdésekkel, az ipari versenyképességgel és a beruházási szükségletekkel foglalkozzon, valamint alakítsa ki az uniós védelmi integráció általános megközelítését azzal a céllal, hogy megerősítse a tagállamok fenyegetésekre való reagálási képességét – különösen abban a helyzetben, amikor Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja folytatódik, ugyanakkor az Európa déli régióját érintő, változó geopolitikai kihívások és az ellenséges állami és nem állami szereplők megnövelt katonai képességei is jelen vannak –, erősítse meg az EU és a NATO közötti együttműködést, biztosítsa a tagállamok védelmi kiadásait, javítsa a tagállamok közötti koordinációt és megerősítse a stratégiai partnerségeket, prioritásként kezelve a transzatlanti kapcsolatokat;
4.hangsúlyozza, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia, és üdvözli, hogy a nagyobb tagállami védelmi beruházások már most is felgyorsítják az EU védelmi technológiai és ipari bázisának (EDTIB) konszolidációját, amely számos nagy multinacionális vállalatot, közepes piaci tőkeértékű vállalatot és több mint 2000 kis- és középvállalkozást (kkv) foglal magában; hangsúlyozza, hogy a különböző uniós kezdeményezéseknek és szabályozásoknak együtt kell működniük e folyamat ösztönzése érdekében, ahelyett, hogy akadályokat állítanának; hangsúlyozza a közös európai védelmi érdekű uniós eszközök és programok közötti koherencia és koordináció javításának fontosságát;
5.e tekintetben megismétli, hogy az európai védelmi ipari program (EDIP) gyors elfogadása is fontos lesz a 2024 márciusában elfogadott európai védelmi ipari stratégia (EDIS) támogatása érdekében, amelynek célja az EU védelmi készenlétének és különösen ipari kapacitásának fokozása;
6.ösztönzi a pénzügyi támogatás kiterjesztését a jövőbeli európai védelmi kiadási kezdeményezésekre, amelyek előmozdítják az operatív képességek és a stratégiai támogató eszközök tömeges fejlesztését, valamint a polgári védelmi infrastruktúra erőteljes javítását a tagállamok nemzeti rezilienciájának biztosítása érdekében;
7.üdvözli a védelmi kiadásoknak a közkiadásokra vonatkozó uniós korlátozások alóli mentesítésére irányuló javaslat bejelentését, amely az első, alapvető lépés a helyes irányba;
8.emlékeztet arra, hogy 2025. január 31-én 19 tagállam levélben sürgette az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy vállaljon nagyobb szerepet a biztonság és a védelem finanszírozásában, különösen az EBB kizárt tevékenységek listájának újraértékelésével, a védelmi vonatkozású beruházások finanszírozásának növelésével és a „védelmi kötvények” kibocsátásának megvizsgálásával;
9.felhívja az EBB-t, hogy folytassa a védelmi beruházásokra vonatkozó politikájának felülvizsgálatát; üdvözli az EBB azon döntését, hogy aktualizálja a támogatható kettős felhasználású projektek meghatározását, de megjegyzi, hogy hitelezési politikája továbbra is kizárja a lőszerek és fegyverek, valamint a kizárólag katonai felhasználásra szánt felszerelések vagy infrastruktúra finanszírozását; hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a finanszírozáshoz való hozzáférés lehetővé tétele és a védelmi projektek kockázatmentesítésének megkönnyítése érdekében a pénzügyi intézményekben;
10.sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák egy védelmi, biztonsági és rezilienciaépítési bank létrehozását, amelynek célja, hogy alacsony kamatozású, hosszú távú kölcsönöket nyújtson, amelyek támogathatják az olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági prioritásokat, mint az újrafegyverkezés, a védelmi modernizáció, az ukrajnai újjáépítési erőfeszítések és a jelenleg ellenséges nem uniós országok tulajdonában lévő kritikus infrastruktúrák visszavásárlása;
11.ösztönzi a tagállamok jobb koordinációjának támogatását, kezdeményezését és ösztönzését célzó uniós védelmi intézkedéseket, mivel a tagállamok a védelmi felszerelések fő ügyfelei, és hangsúlyozza, hogy minden uniós védelmi kezdeményezésnek a képességfejlesztés kritikus tömegének elérésére kell irányulnia, támogatnia kell Európa teljes védelmi beruházásainak jelentős részét, és strukturális hatású pénzügyi eszközökkel kell támogatnia védelmi ipari eszközeit anélkül, hogy az a nemzeti védelmi kiadások rovására menne;
12.ösztönzi a tagállamokat, hogy az erőforrások és a kompetenciák egyesítésének, valamint az innováció és a korszerű katonai felszerelések fejlesztésének ösztönzése érdekében mozdítsák elő a különböző európai védelmi cégek közötti együttműködést;
13.úgy véli, hogy a stratégiai környezet, amelyben számos KBVP-misszió van jelen, radikálisan romlik, így például Oroszország jelenleg is agressziós háborút folytat Ukrajnában, amelynek hatása átterjed Moldovára és a Dél-Kaukázusra, a Száhel-övezetben államcsínyhullám zajlik, Szomáliában és Mozambikban pedig újabb terrorista rajtaütések történnek, és mindez azt mutatja, hogy a fehér könyvnek rugalmasságot kell biztosítania az európai biztonság 360 fokos megközelítésében, amely a tagállamok hiteles és hatékony elrettentési képességének kiépítésére törekszik, és biztosítja, hogy a tagállamok polgári és katonai személyzete képes legyen az elrettentésre és a gyors válaszra az egyre fenyegetőbb környezetben;
14.elismeri, hogy a jelenlegi geopolitikai paradigma az európai biztonságba való beruházás több évtizedes hiánya, valamint a szövetségesekre és partnerekre való túlzott támaszkodás eredménye; úgy véli, hogy a fehér könyv egyik fő prioritása egy olyan megvalósítható terv felvázolása, amelynek célja az összfegyvernemi kiképzésre, a pilóta nélküli légi járművek (C-UAV) és a rögtönzött robbanószerkezetek (C-IED) elhárításának képességeire, valamint a tagállamok és a nem uniós országok közötti interoperabilitás és helyettesíthetőség növelésére szakosodott közös polgári és katonai kiképzési missziók kombinálásával az Európa perifériáján történő elrettentés felélesztése és előmozdítása;
15.kéri, hogy a fehér könyv biztosítsa, hogy a KBVP tervezéshez, erőforrásokhoz és logisztikához való hozzáférését oly módon használják fel, amely lehetővé teszi, hogy a KBVP vészhelyzetekben a polgári válságkezelés elsődleges támogatójává váljon, és a társadalmi reziliencia és helyreállítás gyakorlásra szolgáló központjaként működjön ember okozta és természeti katasztrófák tekintetében;
16.hangsúlyozza, hogy a fehér könyvnek elő kell mozdítania az EU és a NATO közötti szoros koordinációt kollektív védelmi és elrettentési erőfeszítéseink támogatása érdekében, valamint a szövetség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy védelmi kapacitásépítés és befogadó politikája révén előmozdítsa az együttműködésen alapuló biztonságot;
17.kéri, hogy a fehér könyv vázolja fel, hogy az EU-nak és a NATO-nak hogyan kellene együttműködnie a Fekete-tengerre vonatkozó integrált megközelítés kialakításában a partnerségnek a biztonság, az energia és a konnektivitás területén való megerősítése érdekében; felszólítja az EU-t, hogy kettőzze meg az EU és a NATO közös erőfeszítéseit a keleti partnerség országai elrettentésének és ellenálló képességének megerősítésre a tengeri védelmi képességek fejlesztése, a tengeri interoperabilitás fokozása, a számítógépes behatolásoktól és támadásoktól való elrettentésre és az ellenük való védekezésre irányuló képességek biztosítása, a hírszerzési információk megosztásának kiterjesztése és a nemzeti fegyveres erők modern felszerelésének fenntartása révén;
18.kiemeli, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója és Irán Izrael elleni agressziója demonstrálta a drónok példátlan mértékű használatát a modern hadviselésben, sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki az Európai Békekeretet, az állandó strukturált együttműködést, az Európai Védelmi Ügynökséget és más rendelkezésre álló és jövőbeli eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (C-UAS) és a légi elektronikus támadás (AEA) elhárítására szolgáló berendezésekbe való beruházás, azok fejlesztése és közös beszerzése elsőbbséget élvezzen, és a C-UAS-t és az AEA-t építsék be a KBVP katonai kiképzési misszióinak stratégiai doktrínájába;
19.egyetért a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló törekvéssel, amelynek célja a stratégiai kiegészítő jelleg növelése az európai szövetségesek és partnerek közötti magas szintű NATO-képzések számának és körének növelése révén annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok felszámolják az Egyesült Államokkal fennálló szakadékot a műveleti képességek és a hatékonyság terén; hangsúlyozza, hogy az EU műveleti képességeinek fejlesztése együtt járhat az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítésével;
20.hangsúlyozza, hogy az aszimmetrikus transznacionális fenyegetések fokozódása egyre inkább elhomályosította a külső és a belső biztonság, valamint a katonai és a nem katonai biztonság közötti különbséget, és hogy ez a változó helyzet uniós szinten a biztonság átfogó és alkalmazkodó megközelítését teszi szükségessé; hangsúlyozza, hogy a védelmi kiadások tagállamok általi növelésének ki kell egészítenie az EU átfogó biztonsági stratégiáját, amelynek a stratégiai környezet változásaira reagálva fejlődnie kell;
21.mivel a NATO és olyan vezető szövetségesek is, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, döntő szerepet játszanak az Ukrajna katonai támogatására irányuló erőfeszítések koordinálásában és lebonyolításában, nemcsak fegyverekkel, lőszerrel és felszereléssel, hanem hírszerzési információkkal és adatokkal is szolgálnak; úgy véli, hogy Oroszország jelenleg zajló agressziós háborúja újabb bizonyítéka annak, hogy az európai biztonság szempontjából a legfontosabb ország továbbra is az Egyesült Államok, mivel a háború folyamatosan rávilágít az EU biztonsági és védelmi felépítésének mélyreható strukturális hibáira és képességeinek elfogadhatatlan hiányosságaira;
22.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fekete-tengeri régió biztonságát az ukrán tengeri területek aknamentesítésének támogatásával, és ösztönözni kell a tagállamokat arra, hogy e tekintetben közös képzési gyakorlatokat kínáljanak, amelyek során hangsúlyt fektetnek a tengeri aknamentesítési képességek és a kritikus tengerfenékinfrastruktúra-védelem fejlesztésére;
23.hangsúlyozza a tenger alatti kábelek fontosságát, és e tekintetben aggodalmát fejezi ki a kábelek közelmúltbeli balti-tengeri zavarai miatt, amelyek aggályokat vetnek fel a hibrid hadviselési taktikákkal kapcsolatban, különösen az államilag támogatott szabotázs hiteles tagadása tekintetében; emlékeztet arra, hogy Oroszország fokozott tengeri jelenléte – többek között árnyékflottája révén – az európai vizeken kiemeli a tengerfenék infrastruktúrájának sebezhetőségét; hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a NATO és az EU tengeri koordinációját a balti-tengeri járőrözések vonatkozásában, fokozni kell a megfigyelési és védelmi képességeket, növelni kell a tenger alatti megfigyelési technológiákba történő beruházásokat, és meg kell erősíteni a távközlési és energetikai magánvállalatokkal való partnerségeket a tenger alatti fenyegetések valós idejű nyomon követése érdekében;
24.ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai védelmi ágazatban biztosítsanak speciális lehetőségeket a kkv-k számára, hogy részt tudjanak venni az ajánlattételi folyamatban, többek között a következő intézkedések révén: a vállalatok előre jóváhagyott jegyzékének létrehozása a gyorsabb kötelezettségvállalási folyamat lehetővé tétele érdekében, a kkv-kba befektető magántőke-befektetési vállalkozások beszerzési folyamatba való bevonása, a kkv-k növekedésének inkubáció és tőkebefektetés révén történő támogatása, az ajánlattétel összetettségének csökkentése, valamint a szerződés részleteinek feldolgozására szánt idő reformjára irányuló belső erőfeszítések kidolgozása;
25.ösztönzi a tagállamokat, hogy védelmi költségvetéseikben támogassák a kötelező erejű kötelezettségvállalásokat, amelyek biztosítják a kutatási és fejlesztési kiadások minimális szintjét annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k szerepvállalása és a polgári piacra átgyűrűző hatása kézzelfoghatóan támogatható legyen;
26.hangsúlyozza, hogy a védelmi készenlét elérésére irányuló tagállami törekvéseket partnerségek révén is elő kell mozdítani, és lehetőség szerint prioritásként kell kezelni az ukrán védelmi technológiai és ipari bázisnak a tágabb európai védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB) és a transzatlanti védelmi technológiai és ipari együttműködésbe való integrálását, különös tekintettel a drónok és lőszerek közös fejlesztésére;
27.ösztönzi az olyan kezdeményezéseket, mint a lőszergyártás támogatásáról szóló uniós jogszabály (ASAP), amely szabványként szolgál a fegyveres erőink számára égetően szükséges lőszerek és képességek növeléséhez, az ASAP-ot alapul véve a hiteles és hatékony, több területre kiterjedő hagyományos haderő-képességek, a rakétavédelem, az űrtámogatás, a drónfejlesztés és különböző kulcsfontosságú képességek ötvözéséhez, az EVÜ képességfejlesztési tervében foglaltaknak megfelelően;
28.hangsúlyozza, hogy a fehér könyvnek tartalmaznia kell azokat az intézményi reformokat, amelyek megerősítik a közbeszerzési szabályozások és a szellemi tulajdonra vonatkozó keretek változásait, kiaknázva ugyanakkor az adókedvezményeket a védelmi vonatkozású innováció előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy minden ilyen változtatást úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a gyorsaságot és a hatékonyságot a tagállamok fegyverrendszereinek beszerzési folyamata és életciklus-menedzsmentje során;
29.ösztönzi a katonai mobilitás oly módon történő fokozásának gyors finanszírozását, amely garantálja a kettős felhasználású katonai és polgári célú infrastruktúra korszerűsítését, hozzájárul az EU védelmi képességeihez, és teljes mértékben működőképes schengeni katonai térséget hoz létre; hangsúlyozza, hogy az ilyen beruházások jelentős gazdasági és biztonsági előnyökkel járnak; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Számvevőszék katonai mobilitásról szóló 2025. évi különjelentésének ajánlásai alapján, és a kettős felhasználású projektek kiválasztási folyamata során tulajdonítson nagyobb jelentőséget a katonai értékelésnek;
30.hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitáshoz fel kell számolni azokat a szabályozási szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák a képességek megvalósítását, és korlátozzák a védelmi képességek korszerűsítéséhez és a katonai mobilitás javításához szükséges beruházásokat; hangsúlyozza ezért, hogy az akadályok felszámolása, az áramlásfigyelés megvalósítása és a határokon átnyúló fenyegetések kezelésére szolgáló rendszerek optimalizálása alapvető fontosságú, és ennek tükröződnie kell a fehér könyvben;
31.sürgeti a Bizottságot, hogy fontolja meg az olyan finanszírozást, amely biztosítja, hogy a hozzáférés-gátlással/területmegtagadással kapcsolatos képességeket és a polgári-katonai fúziót minden infrastruktúra-fejlesztési célkitűzésen belül prioritásként kezeljék, különösen a keleti határ mentén;
32.támogatja az ipar megerősítését célzó olyan kezdeményezéseket, amelyek a kkv-k vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatok javát szolgálják, bizonyítottan hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködés új formáinak létrehozásához, vagy új infrastruktúra, létesítmények vagy gyártósorok létrehozásával, vagy a válság szempontjából releváns termékek új gyártási kapacitásainak létrehozásával, illetve a meglévők bővítésével járnak;
33.ösztönzi a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a keleti régiót támogató személyzet és képességek előzetes telepítését, kiegészítve második vonalbeli erőkkel és gyors bevetési képességekkel, amelyek biztosítják a hatékony határbiztonságot és az elrettentést a hibrid hadviselés és az orosz katonai manőverek ellen;
34.hangsúlyozza az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét az EU védelmi keretén belül, és kiemeli, hogy a NATO-val szoros együttműködésben meg kell erősíteni az elrettentési és védelmi képességeket; hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés elengedhetetlen az oroszok és a kínaiak által a régióban folytatott tevékenységek, az egyre erősödő militarizáció és az erőforrásokért folytatott verseny kezeléséhez, valamint növekvő befolyásuk és katonai jelenlétük ellensúlyozásához;
35.ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak szorosabb szinergiákat a keleti partnerség országaiban működő nemzeti közös képzési és értékelő központokkal, ugyanakkor biztosítsák a tagállamok széles körű képviseletét a KBVP-missziókban a keleti partnerség régiójában, és ösztönözzék a nem uniós országok nagyobb mértékű részvételét ezekben a missziókban, különösen azon nem uniós országokét, ahol sikeresen zártak le KBVP-missziókat;
36.úgy véli, hogy a világűr egyre vitatottabb terület, mivel a világűr fegyverként való felhasználása egyre nagyobb méreteket ölt, az űrbiztonság egyre kritikusabb és vitatottabb kérdéssé válik, és egyre hevesebb az űrinfrastruktúra militarizálásáért folytatott versenyfutás; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a világűrnek az európai védelem kritikus részét képező védelmét és biztonságát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák Európa űrbeli képességeit és infrastruktúráját mind a szárazföldön, mind a Föld körüli keringési pályán, az adatokhoz és a kommunikációhoz való folyamatos és biztonságos hozzáférés biztosítása érdekében;
37.elismeri, hogy a kialakulóban lévő forradalmi technológiák, például a kvantum-számítástechnika és a mesterséges intelligencia fontos szerepet fognak játszani az Oroszországgal és Kínával való jövőbeli kapcsolatainkban, és felszólít arra, hogy minden KBVP-misszióban és -műveletben növeljék Európa kialakulóban lévő forradalmi technológiákkal szembeni rezilienciáját;
38.úgy véli, hogy az elkövetkező években a hibrid fenyegetések szisztematikusan ötvözni fogják az információs hadviselést, a gyors hadműveleteket, a tömeges kiberhadviselést, valamint a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák alkalmazását a tengerfenéktől az űrig, fejlett légi és űrbázisú megfigyelő és csapásmérő rendszerekkel, amelyeket a fejlett mesterséges intelligencia (MI), a kvantum-számítástechnika, az egyre „intelligensebb” drónraj-technológiák, a támadó kiberképességek, a hiperszonikus rakétarendszerek, a nanotechnológia és a biológiai hadviselés tesznek majd lehetővé;
39.hangsúlyozza a polgári védelem és felkészültség közép- és hosszú távú fontosságát, beleértve a megfelelő polgári védelmi infrastruktúra és a veszélyhelyzetekre vonatkozó tervezés létrehozásának szükségességét; felhívja az EU-t, a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy biztosítsák az e célokhoz szükséges beruházásokat, valamint az EBB-n belüli célzott beruházásigarancia-programot a válságállóság és a polgári védelmi infrastruktúra érdekében;
40.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, különösen a Bizottság elnökének, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztosnak és a többi illetékes biztosnak, Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, a NATO főtitkárának, a NATO Parlamenti Közgyűlése elnökének, az uniós biztonsági és védelmi ügynökségeknek, valamint a tagállamok és a partnerországok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL L 331., 2017.12.14., 57. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2017/2315/oj.
- [2] HL L 170., 2021.5.12., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/697/oj.
- [3] HL L 185., 2023.7.24., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1525/oj.
- [4]HL L, 2023/2418, 2023.10.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2418/oj.
- [5]HL C, C/2025/815, 2025.2.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/815/oj.