Ϸվ

Index
őő
öٰő
Teljes szöveg
Eljárás :
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B10-0146/2025

Viták :

Szavazatok :

PV12/03/2025-6.7
CRE12/03/2025-6.7

Elfogadott szövegek :

P10_TA(2025)0034

Elfogadott szövegek
PDF220kWORD72k
2025. március 12., Szerda-Strasbourg
Fehér könyv az európai védelem jövőjéről
P10_TA(2025)0034RC-B10-0146/2025

Az Európai Parlament 2025. március 12-i állásfoglalása az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvről ()

Az Európai Parlament,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel az elmúlt évtizedben a szomszédságunkban zajló nagy kiterjedésű háborúk visszatérése által felerősített jelentős geopolitikai változások veszélyeztetik az EU, tagállamai, a tagjelölt országok és polgáraik biztonságát; mivel az EU jelenleg támadások kereszttüzében áll, hiszen határain belüli hibrid incidensek követik egymást, a szomszédságában nagyszabású háború zajlik, és folyamatban van a globális hatalmak átrendeződése, amelyek mindegyike valódi kockázatot jelent az EU és polgárai biztonságára nézve, és azonnali, ambiciózus és határozott fellépést tesz szükségessé; mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az európai történelem vízválasztó pillanata volt; mivel Putyin Ukrajna elleni agressziós háborúját széles körben a második világháború után megteremtett európai békerend, valamint a világrend egésze elleni támadásnak tekintik;

B.mivel a világrend széttöredezett, és azt egyre inkább összetett és állandósult instabilitás jellemzi;

C.mivel nem létezhet európai biztonság Európa közvetlen szomszédságának biztonsága nélkül, kezdve Ukrajna azon képességével, hogy ellenálljon Oroszország agressziós háborújának;

D.mivel az Egyesült Államok kormányának tagjai által a közelmúltban tett nyilatkozatok és az amerikai vezetés által Ukrajnára gyakorolt erős nyomás az Egyesült Államok külpolitikájának változását tükrözik, mivel a Trump-kormány az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálását javasolja, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Európának meg kell erősítenie saját biztonságát és védelmét, hogy segíteni tudja Ukrajnát önmaga megvédésében;

E.mivel Oroszország képességeinek leggyorsabb és legnagyobb mértékű növekedése nyugati határai közelében történik, miközben az EU-nak időre van szüksége védelmi kapacitásának megerősítéséhez;

F.mivel Kína globális szuperhatalommá válási törekvéseitől vezérelve erodálja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet azáltal, hogy öntudatos külpolitikát és ellenséges gazdaság- és versenypolitikát folytat, olyan kettős felhasználású termékeket exportál, amelyeket Oroszország a harctéren vet be Ukrajna ellen, és mindezzel veszélyezteti Európa biztonságát és érdekeit; mivel Kína emellett hatalmas összegeket fektet fegyveres erőibe, gazdasági erejét világszerte felhasználja a bírálatok elfojtására, és arra törekszik, hogy az indiai–csendes-óceáni térségben domináns hatalomként lépjen fel; mivel Kína egyes szomszédaival szembeni konfrontatív, agresszív és megfélemlítő fellépéseinek fokozásával –különösen a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren– kockázatot jelent a regionális és globális biztonságra, valamint az EU gazdasági érdekeire nézve;

G.mivel a Száhel-övezetben, Északkelet-Afrikában és Líbiában a háborúk, a terrorizmus, az instabilitás, a bizonytalanság, a szegénység és az éghajlatváltozás hatása komoly kockázatokat jelent az EU biztonságára nézve; mivel a déli szomszédság és a Száhel-övezet instabilitása és bizonytalansága szoros összefüggésben áll az EU külső határainak igazgatásával, és az továbbra is folyamatos kihívást jelent;

H.mivel Európa biztonsága összefügg az afrikai kontinens stabilitásával, és a nem európai szereplők növekvő jelenléte arról tanúskodik, hogy a régióban nincs kellő biztonsági és diplomáciai szerepvállalás az e kihívásokkal szembeni hatékony fellépéshez és az Unió stratégiai érdekeinek védelméhez;

I.mivel a romló külső környezet fényében és az elmúlt években annak érdekében tett erőfeszítések ellenére, hogy különböző szakpolitikai területeken új jogszabályok, mechanizmusok és eszközök révén javítsák az EU válsághelyzetekre való felkészültségét, az EU és tagállamai továbbra is kiszolgáltatottak számos válságforgatókönyvvel szemben;

J.mivel Ukrajna közelmúltbeli háborús tapasztalatainak és az új háborús technológiák használatának fényében sürgősen szükség van az uniós védelempolitika további reformjára és megerősítésére;

K.mivel a tagállamok eltérő katonai és biztonságpolitikákat alakítottak ki, beleértve a semlegességi politikákat is, és ezeket a politikákat tiszteletben kell tartani;

L.mivel az EU érdeke, hogy Ukrajnát a valódi európai biztonsági rendszer szerves részének tekintse;

M.mivel a Fekete-tenger, amely korábban másodlagos katonai színtér volt, mostanra elsődleges katonai színtérré lépett elő az EU és a NATO számára, és a Balti-tenger mellett kulcsfontosságú stratégiai régióvá vált az európai biztonság szempontjából az orosz fenyegetés elleni küzdelemben;

N.mivel az Északi-sarkvidék egyre fontosabbá válik a gazdasági fejlődés és a közlekedés szempontjából, ugyanakkor az éghajlatváltozásból és a militarizálódásból, valamint a növekvő geopolitikai versenyből és a migrációból eredő kihívásokkal is szembesül;

O.mivel a katonai felszerelésekbe és lőszerekbe történő beruházások következtében számos jelentés, köztük a védelmi beruházási hiányok 2022. májusi elemzése(1) vizsgálta az európai védelem terén fennálló aggasztó képességbeli hiányosságot;

P.mivel a stratégiai iránytűt(2) javarészt 2022. február 24. előtt dolgozták ki és tárgyalták meg; mivel a stratégiai iránytű nagyon széles körű stratégia, amely kevés iránymutatást nyújt a védelmi készültség megvalósításának, valamint az elrettentési és védelmi képességek biztosításának sürgős szükségességével kapcsolatban, a legsürgősebb katonai vészhelyzetekre való felkészülés érdekében;

Q.mivel Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló 2024. évi jelentése(3) hangsúlyozta , hogy a következő évtizedben 500 milliárd EUR finanszírozásra lesz szükség az európai védelem területén, továbbá rámutat az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét érintő többféle strukturális gyengeségre, és a széttagoltságot, az elégtelen védelmi közkiadásokat és a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférést az EDTIB képességeit korlátozó tényezőkként azonosítja;

R.mivel a Niinistö-jelentés(4) hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai még nem készültek fel teljes mértékben a legsúlyosabb ágazatközi vagy többdimenziós válságforgatókönyvekre;

S.mivel a védelmi képességek kiépítése és a katonai igényekhez való igazítása közös stratégiai kultúrát, fenyegetésészlelést és -értékelést, továbbá olyan megoldások kidolgozását igényli, amelyeket doktrínákban és koncepciókban kell ötvözni;

T.mivel az egyhangúság követelménye többször is akadályozta az EU azon képességét, hogy határozott lépéseket tegyen a külső fenyegetésekre válaszul, mivel egyes tagállamok és tagjelölt országok blokkolják vagy késleltetik az Ukrajnának nyújtott kritikus katonai segítséget, és ezáltal aláássák az európai biztonságot;

U.mivel a fenti kihívások és elemzések fényében az Európai Bizottság elnöke azzal bízta meg a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztost és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy hivatali idejük első 100 napján belül nyújtsanak be egy, az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvet;

V.mivel a Parlament és a szakértők több mint egy évtizede szorgalmaznak egy védelemről szóló fehér könyvet;

Történelmi pillanat az európai védelem számára: „valódi biztonságszolgáltatóvá válni”

1.úgy véli, hogy az EU-nak sürgősen kell cselekednie saját autonóm biztonságának garantálása, a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való partnerségeinek megerősítése és a nem uniós országoktól való függőségének jelentős csökkentése érdekében; hangsúlyozza tehát, hogy az EU történetében és építkezésében fordulóponthoz érkezett; kitart amellett, hogy a „szokásos üzletmenet” megközelítés már nem járható út, mivel ez a biztonságos és védett Európa végéhez vezetne; úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak választaniuk kell aközött, hogy az EU biztonsága elleni fenyegetések és támadások leküzdése érdekében egyesítik erőiket és egyetértésben működnek, vagy pedig egyedül maradnak, kiszolgáltatva magukat az agresszív ellenfeleknek és kiszámíthatatlan partnereknek;

2.emlékeztet arra, hogy az Unió békeprojekt, és az agresszió elítélése mellett a békére és a stabilitásra kell törekednie; hangsúlyozza, hogy a béke és a stabilitás elérése érdekében támogatnunk kell Ukrajnát és magunknak is reziliensebbé kell válnunk;

3.hangsúlyozza, hogy Európa továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett, amely bátor küzdelmet folytat európai értékeinkért, és emlékeztet azon meggyőződésére, hogy Európa jövője az ukrán harctéren fog eldőlni; határozottan úgy véli, hogy a mostani a hidegháború vége óta a legsúlyosabb, Európa területi integritását érintő katonai fenyegetés;

4.határozottan úgy véli, hogy Európa biztonságának és védelmének megerősítéséhez nem egyszerűen csak az ambíciók és a fellépések növelésére van szükség, hanem a biztonsági és védelmi fellépésünk és beruházásunk módszerének teljes körű átalakítására is, oly módon, hogy mostantól közösen, összehangolt és integrált módon végezzük a képességek tervezését, innovációját, fejlesztését, vásárlását, fenntartását és bevetését, miközben teljes mértékben kihasználjuk az összes európai szereplő, köztük a NATO egymást kiegészítő hatásköreit egy közös európai védelem elérése érdekében;

5.úgy véli, hogy Oroszország – amelyet szövetségesei, köztük Belarusz, Kína, Észak-Korea és Irán is támogat – jelenti a legjelentősebb közvetlen és közvetett fenyegetést az EU-ra és annak biztonságára, valamint az uniós tagjelölt országokra és partnerekre nézve; megismétli, hogy a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agressziós háborúját; megjegyzi azonban, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni a déli szomszédságunkban tapasztalható instabilitást, a kínai katonai hatalom erősödését, a középhatalmak fokozódó agresszivitását, amelyek késznek tűnnek arra, hogy veszélybe sodorják a közös biztonság területén folytatott transzatlanti együttműködést, és egyezséget kössenek az orosz agresszorral az ukrán és az európai biztonság kárára, amely egy és ugyanaz; megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kormányának közelmúltbeli intézkedései és nyilatkozatai tovább növelték az aggodalmakat az Egyesült Államok Oroszországgal, a NATO-val és Európa biztonságával kapcsolatos jövőbeli álláspontját illetően; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya együtt szavazott az orosz kormánnyal az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának harmadik évfordulójáról szóló határozatokról; határozottan elítéli az Egyesült Államok Grönlanddal szembeni fenyegetéseit;

6.kitart amellett, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a NATO-n belül, különösen az európai kontinens biztonságának garantálása tekintetében;

7.úgy véli, hogy a diplomáciának továbbra is az uniós külpolitika alapkövének kell maradnia;

8.ismételten felszólítja Törökországot, amely NATO-tagállam és EU-tagjelölt ország, hogy tartsa be a nemzetközi jogot, ismerje el a Ciprusi Köztársaságot, és azonnal vessen véget a megszállásnak, valamint vonja ki csapatait a szigetről;

9.hangsúlyozza, hogy az EU-nak most a képességekre vonatkozóan azonosított szükségletek és hiányosságok kezelésére szolgáló szabályozási és pénzügyi eszközökkel támogatott holisztikus és horizontális megközelítést kell alkalmaznia, amely a védelmi és biztonsági dimenziót beépíti a legtöbb uniós politikába;

10.ezért úgy véli, hogy eljött az ideje annak a megújult politikai törekvésnek, hogy az EU valódi biztonságot teremtsen, növelje az EU védelmi felkészültségét és valódi európai védelmi uniót építsen ki; emlékeztet arra, hogy a stratégiai iránytű elfogadása jó kiindulópont volt, de megjegyzi, hogy szükség van annak időben történő végrehajtására; üdvözli a közelmúltbeli uniós védelmi eszközöket, és kitart amellett, hogy sürgősen léptéket kell váltani, mivel az EU védelmi erőfeszítései nem maradhatnak mértékükben korlátozottak, hatókörükben széttagoltak, végrehajtásukban pedig hosszadalmasak; jelentős előrelépést és új védelmi megközelítést szorgalmaz, ideértve a határozott döntéseket, egy cselekvési tervet, valamint rövid és hosszú távú védelmi beruházási terveket; hangsúlyozza, hogy ehhez jövőképre, konkrétumokra és közös kötelezettségvállalásokra van szükség, mind a szigorúan katonai területen, mind az ipari, a technológiai és a hírszerzési ágazatban;

11.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács és az uniós tagállamok vonakodnak az európai védelmi ipar mély strukturális kihívásait kezelni, és hogy nem elég ambiciózusak a tagállami fegyveres erők közötti uniós szintű együttműködés tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy egyesítsék erőiket, és támogassák a rendkívül ambiciózus és átfogó védelmi keret felé történő jelentős lépést;

12.sürgeti az EU-t, hogy fogadjon el koherens, szilárd és átfogó keretet saját és partnerei biztonságának megerősítése, a lehetséges jövőbeli fordulópontok jobb azonosítása és a további válságok megelőzése érdekében, valamint hogy a háborús helyzetekben alkalmazotthoz hasonlóan, koordinálja a tagállamokkal a közös válaszlépéseket;

13.úgy véli, hogy az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvnek konkrét intézkedéseket és lehetőségeket kell előterjesztenie az Európai Tanács számára annak érdekében, hogy valóban áttörést jelentő és szükséges erőfeszítéseket lehessen tenni, különbséget téve a rövid és hosszú távú tervek és célkitűzések között, foglalkozva a védelmi ágazat képességeivel kapcsolatos szükségletekkel, az ipari versenyképességgel és a beruházási igényekkel, és kialakítva az uniós védelmi integráció általános megközelítését; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozzanak meg egyértelmű és konkrét rövid, közép- és hosszú távú prioritásokat, a megfelelő cselekvési ütemtervvel együtt;

14.úgy véli, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókat és műveleteket e perspektívát szem előtt tartva újra kell értékelni és felül kell vizsgálni; kitart amellett, hogy a KBVP-t meg kell erősíteni és dinamikusabbá kell tenni, többek között azáltal, hogy a hibrid hadviselés elleni küzdelem uniós eszközévé válik annak érdekében, hogy betölthesse az Európa biztonságának szavatolójaként, valamint a hatalom és biztonság szolgáltatójaként betöltött szerepét;

15.elvárja, hogy az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv azonosítsa a legsürgetőbb fenyegetéseket, strukturális kockázatokat és versenytársakat, és meghatározza, hogy az EU milyen mértékben dolgozhat ki vészhelyzeti terveket annak érdekében, hogy biztosítsa a kölcsönös támogatást nagyszabású biztonsági válságok esetén, és segítse Európát a potenciális agresszorok előrejelzésében, az azokra való felkészülésben és elrettentésükben, valamint hogy rövid és hosszú távon is megvédje magát annak érdekében, hogy hiteles hatalommá és a NATO európai pillérévé váljon; hangsúlyozza, hogy az EU szárazföldi, légi és tengeri határainak védelme hozzájárul az egész EU, különösen az EU keleti határának biztonságához, és ezért hangsúlyozza, hogy a Keleti Pajzsnak és a balti védelmi vonalnak kiemelt uniós projekteknek kell lenniük az elrettentés előmozdítása és a keletről jelentkező lehetséges fenyegetések leküzdése érdekében;

16.azonnali intézkedésekre szólít fel az EU Oroszországgal és Belarusszal közös északkeleti határa biztonságának és védelmének fokozása érdekében azáltal, hogy átfogó és reziliens védelmi vonalat hoznak létre a szárazföldi, légi és tengeri területeken a katonai és hibrid fenyegetésekkel – többek között az energia fegyverként való felhasználásával, az infrastruktúra szabotálásával és a migráció eszközként való felhasználásával – szembeni fellépéshez; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás felgyorsítása érdekében össze kell hangolni és integrálni kell a nemzeti erőfeszítéseket uniós szabályozási és pénzügyi eszközök révén;

17.hangsúlyozza, hogy a védelmi piac széttöredezettségének leküzdése mellett növelni kell a képességeket és az erőforrásokat; teljes mértékben egyetért a Draghi-jelentésben megfogalmazott azon véleménnyel, hogy az EU-nak és tagállamainak sürgősen dönteniük kell az uniós védelmi ipart célzó ösztönzőkről, és kreatív megoldásokat kell találniuk a biztonságba és a védelembe történő nagyszabású köz- és magánberuházások érdekében;

Rövid távon: Ukrajna védelme az Európa biztonságát veszélyeztető egzisztenciális fenyegetéssel szemben

18.sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy határozottan álljanak ki Ukrajna mellett; emlékeztet azon meggyőződésére, hogy Európa jövője az ukrán harctéren fog eldőlni, és hogy az Ukrajna elleni orosz háború alakulása határozottan meg fog változni; hangsúlyozza, hogy ez a változás jelenleg szinte teljes mértékben Európától függ; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy még a tárgyalások befejezése előtt biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának; arra figyelmeztet, hogy ha az EU elmulasztja a támogatás nyújtását, és Ukrajna megadásra kényszerül, Oroszország más országok, köztük esetleg uniós tagállamok ellen fordulhat; felhívja az uniós tagállamokat, a nemzetközi partnereket és a NATO-szövetségeseket, hogy oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszerek orosz területen található katonai célpontok elleni használatára vonatkozó valamennyi korlátozást; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás elérésére és fenntartására, valamint a háború békés megoldására, amelynek alapját Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elvei, a háborús bűncselekményekért és az agresszió bűntettéért való elszámoltathatóság, valamint az Ukrajnában okozott súlyos károkért nyújtott orosz kártérítés kell, hogy képezze; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy vegyenek részt az Ukrajna számára nyújtandó szilárd jövőbeli biztonsági garanciák kidolgozásában;

19.határozottan úgy véli, hogy az EU-nak tovább kell bővítenie és javítania a személyre szabott képzési műveleteit, hogy azok megfeleljenek az ukrán fegyveres erők igényeinek, és következésképp megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy az európai fegyveres erők levonhassák a tanulságokat és elsajátíthassák a stratégiai gyakorlatokat; felhívja a tagállamokat, hogy bővítsék tovább az ukrán fegyveres erők számára nyújtott kiképzési műveleteket, ideértve az ukrán területen végrehajtott műveleteket is;

20.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsák a védelmi finanszírozás földrajzilag kiegyensúlyozott elosztását, különösen az EU Oroszországgal és Belarusszal közös külső határainak megerősítése érdekében;

21.sürgeti az EU-t, hogy dolgozzon ki egy „Ukrajna-stratégiát”, amely egyértelmű célkitűzéseket határoz meg Ukrajna védelmi képességeinek támogatására és az ukrán DTIB-nek az EDTIB-be való integrálására vonatkozóan, és találja meg az e stratégia végrehajtásához szükséges forrásokat, miközben támogatja az európai védelmiipari tevékenységeket Ukrajnában; javasolja, hogy többmilliárd eurós költségvetést különítsenek el az európai védelmi ipari program (EDIP) Ukrajnát támogató eszközére, amely pontosan erre a célra van fenntartva; hangsúlyozza, hogy egy ilyen Ukrajna-stratégiának az „európai védelmi stratégia” szerves részét kell képeznie;

22.sürgős pénzügyi támogatást kér a védelmi termékek időben történő szállításának biztosítása érdekében közös közbeszerzés, ipari koordináció, készletfelhalmozás, a gyártók finanszírozáshoz való hozzáférése, valamint a gyártási kapacitások bővítése és korszerűsítése révén, hangsúlyozva, hogy ennek a finanszírozásnak Ukrajna fokozott védelme érdekében prioritásként kell kezelnie az Ukrajnával határos tagállamokat, valamint az Oroszországgal határos tagállamokat a potenciális fenyegetésektől való további elrettentés érdekében;

23.méltatja az Ukrajnának nyújtott támogatás „dán modelljét”, amely közvetlenül Ukrajnában előállított védelmi képességek beszerzését foglalja magában; sürgeti az EU‑t és tagállamait, hogy határozottan támogassák ezt a modellt, és teljes mértékben használják ki az abban rejlő lehetőségeket, mivel Ukrajna védelmi ipari kapacitása a becslések szerint nincs teljes mértékben kihasználva, és ez számos előnnyel jár mindkét fél számára, például olcsóbb lesz a felszerelés, gyorsabb és biztonságosabb a logisztika, valamint könnyebb a képzés és a karbantartás;

24.felszólít az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozásának jelentős növelésére; e tekintetben felszólít a következő katonai segítségnyújtási csomag gyors elfogadására, amelynek az eddigi legnagyobbnak kell lennie, és tükröznie kell a helyzet által megkívánt ambíciószintet; felhívja az uniós tagállamokat, hogy GDP-jük legalább 0,25%-át Ukrajnának nyújtott katonai segélyre fordítsák; elítéli az egyik tagállam által az Európai Békekeret működése terén alkalmazott vétót; felhívja a tagállamokat arra, hogy G7-partnereikkel együtt foglaljanak le minden befagyasztott orosz vagyoni eszközt, hogy az Ukrajnának nyújtott jelentős támogatás és hitel alapjául használják fel, ami jogilag szilárd és pénzügyileg jelentős módja annak, hogy fenntartsuk és fokozzuk Ukrajna katonai szükségleteihez nyújtott támogatásunkat;

25.sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg a meglévő szankciók végrehajtását, és fogadjanak el és szigorúan hajtsanak végre korlátozó intézkedéseket minden olyan szervezettel és nem uniós állammal szemben, amely elősegíti a szankciók kijátszását, és ellátja Oroszország katonai komplexumát katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel; sürgeti a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet az orosz árnyékflottára és az ezzel járó biztonsági és környezeti kockázatokra;

26.kitart amellett, hogy rendkívül fontos az ukrán védelmi iparral való együttműködés és annak integrálása az európai védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB), ami mindkét fél számára egyértelmű előnyöket kínál, és felszólít annak gyorsabb integrálására; hangsúlyozza, hogy sürgősen megfelelően finanszírozni kell az EDIP Ukrajna támogatását célzó eszközét, amely jelenleg nem szerepel a költségvetésben; javasolja továbbá háborús biztosítás nyújtását az Ukrajnán belüli kritikus EDTIB-projektek számára; javasolja, hogy az ukrán védelmi minisztérium tisztviselői rendszeresen vegyenek részt megfigyelői státusszal az érintett tanácsi formációk ülésein;

27.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják fel Ukrajna fejlett modern hadviselési képességeiből, többek között a drónokból és az elektronikus hadviselésből levont tanulságokat;

28.felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy uniós dróncsomagra, amely a drón- és a drónelhárítási rendszerekre és a kiegészítő képességekre összpontosít, és amely terveket és forrásokat tartalmaz a kutatás és fejlesztés ösztönzésére, amelybe be kell csatornázni az ukrán tapasztalatokat, és amelynek nyitottnak kell lennie Ukrajna rendkívül innovatív vállalatainak részvételére, valamint tegyen javaslatot egy, a drón- és drónelhárítási rendszerek közös fejlesztésére, gyártására és beszerzésére irányuló ipari programra, valamint a drónok polgári és katonai környezetben történő használatáról szóló rendeletre;

„A legszélsőségesebb, előre nem látható katonai eseményekre való felkészülés” – új, hosszú távú megközelítés

éüٲé

29.hangsúlyozza, hogy a hibrid és szürke zónás támadásokra való felkészültségnek az EU stratégiai kultúrájának részévé kell válnia, állandó hadgyakorlatokkal, közös fenyegetésértékelésekkel és a tagállamok által előre tervezett, összehangolt válaszintézkedésekkel, különösen az ellenséges hatalmakkal határos régiókban;

30.felhívja az EU-t, hogy a jelenlegi ágazatspecifikus kockázatértékelési eljárásokra építve dolgozzon ki átfogó uniós kockázatértékelést, amely segít azonosítani a főbb ágazatközi fenyegetéseket és veszélyeket, valamint az EU egészét érintő konkrét kockázatokat;

31.kitart amellett, hogy a küszöbönálló uniós felkészültségi stratégiát fel kell használni annak érdekében, hogy az EU az átfogó felkészültség felé vezető pályára álljon;

32.támogatja, hogy a „beépített felkészültség” elvét horizontálisan és következetesen építsék be az uniós intézményekbe, szervekbe és ügynökségekbe; kitart amellett, hogy kötelező biztonsági és felkészültségi ellenőrzést kell kidolgozni a meglévő jogszabályok jövőbeli hatásvizsgálatai és stressztesztjei tekintetében; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a jelenlegi nemzeti és uniós jogszabályokban foglalt azon akadályokat, amelyek aláássák az európai védelem és biztonság hatékonyságát;

33.javasolja különösen a Niinistö-jelentés azon ajánlásait, amelyek célja, hogy hogy a polgárokat képessé tegyék egy reziliensebb társadalom kialakítására, és amelyeket a totális védelem finn koncepciója ihletett;

34.felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy olyan uniós felkészültségi jogszabály megvalósíthatóságát, amely közös normákat és hosszú távú iránymutatásokat határoz meg, hogy lehetőség szerint összehangolják az uniós és a nemzeti erőfeszítéseket;

35.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy alakítsanak ki és rendszeresen végezzenek átfogó uniós felkészültségi gyakorlatot a magas szintű döntéshozatal és az operatív koordináció horizontális tesztelése céljából, a szereplők és ágazatok közötti erős kapcsolatok kiépítése érdekében;

36.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy könnyítsék meg a KBVP eszközeinek a belső biztonsági eszközök kiegészítésére való felhasználását az EU területének és felségvizeinek közvetlen közelében, valamint erősítsék meg a kettős felhasználásra vonatkozó és a polgári-katonai együttműködést uniós szinten, összkormányzati megközelítésre alapozva; megismétli felhívását a kritikus víz alatti infrastruktúra NATO-val összehangolt módon működő, víz alatti infrastruktúra védelmére irányuló, EU-specifikus gyorsreagálási stratégiák létrehozása révén történő védelmére; ösztönzi a víz alatti infrastruktúra monitorozására szolgáló fejlett felderítési és felügyeleti rendszerekbe történő beruházásokat;

Készenlét: a stratégiai iránytű és az európai védelmi ipari stratégia mint a megfelelő eszközök

37.felhívja az EU-t, hogy sürgősen igazítsa eszközeit az új realitásokhoz azáltal, hogy olyan közigazgatási kapacitást alakít ki, amelynek révén sokkal gyorsabban haladnak az eljárások háborúk és más nagyszabású válságok idején, és fogadja el a megfelelő eszközöket;

38.úgy véli, hogy feltétlenül szükség van a stratégiai iránytű keretében először elvégzetthez hasonló rendszeres fenyegetettségi elemzésekre; ezért azt ajánlja, hogy frissítsék az EU stratégiai iránytűjét, és ennek megfelelően igazítsák ki az abban foglalt intézkedéseket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a fenyegetettség nagyságrendjét környezetünkben, és gyakrabban végezzenek fenyegetésértékeléseket, mivel ezek alapján lehet csak reális és sikeres módon tervezni a képességeket és műveleteket; úgy véli, hogy a stratégiai iránytűnek, a KBVP-nek, a fehér könyvnek és az európai védelmi ipari stratégiának kell az európai védelemre vonatkozó átfogó jövőkép alapját képeznie;

39.kitart amellett, hogy a gyorstelepítésű kapacitásnak 2025-ben el kell érnie a teljes műveleti képességet, és korszerűsíteni kell, hogy kezelni tudja a legszélsőségesebb, előre nem látható katonai eseményeket; megismétli arra irányuló felhívását, hogy erősítsék meg az EU Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatát (MPCC), tegyék azt az uniós katonai műveletek első számú vezetési és irányítási struktúrájává, és biztosítsanak számára megfelelő elhelyezést, személyzetet, valamint hatékony kommunikációs és információs rendszereket valamennyi KBVP-misszió és -művelet számára, beleértve a gyorstelepítésű kapacitást is;

40.ismételten felszólítja a NATO-tag Törökországot, hogy vonja ki csapatait az uniós tagállam Ciprusról, és konstruktívan tegyen azért, hogy a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján életképes és békés megoldást találjanak;

41.határozottan úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben rendkívül fontos az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) kölcsönös segítségnyújtásról szóló 42. cikke (7) bekezdésének működőképessé tétele, biztosítva a tagállamok közötti szolidaritást, különösen azon tagállamok esetében, amelyek földrajzi helyzetük miatt közvetlenül ki vannak téve a küszöbönálló fenyegetéseknek és kihívásoknak, függetlenül attól, hogy NATO-tagok-e;

42.ismételten hangsúlyozza az EU és a NATO közötti együttműködés fontosságát, mivel az abban részt vevő államok számára a NATO továbbra is kollektív védelmük fontos pillére; hangsúlyozza, hogy az EU–NATO együttműködésnek tehát folytatódnia kell, különösen az olyan területeken, mint az információcsere, a tervezés, a katonai mobilitás és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint az elrettentés, a kollektív védelem és az interoperabilitás megerősítése; mindazonáltal felszólít egy teljes kapacitású európai pillér kialakítására a NATO-n belül, amely szükség esetén képes önállóan fellépni; megismétli felhívását a katonai mobilitással, az információcserével, a tervezés összehangolásával, a katonai műveletekkel kapcsolatos együttműködés javításával és az egész uniós kontinens destabilizálását célzó hibrid hadviselésre való megerősített reagálással kapcsolatos együttműködés – nem csak szavakkal történő – megerősítésére;

43.felkéri a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt a védelmi termelésre vonatkozó elsőbbségi megrendelési mechanizmusban, hogy segítsék veszélyhelyzetekben a megrendelések, szerződések és munkaerő-felvétel fontossági sorrendjének meghatározását; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak ki kell igazítaniuk jelenlegi védelmi alkalmazásaikat, hogy azok más alapvető rezilienciaépítő infrastruktúrákra, például az energiára, a közlekedésre és a távközlésre is kiterjedjenek;

44.elismeri, hogy a védelmi ipari termelés fokozása érdekében a kritikus védelmi képességbeli hiányosságok és elmaradások reális értékeléséből kell kiindulni; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az EU képességfejlesztési terve és a koordinált éves védelmi szemle, valamint a NATO képességcéljai szerinti eredmények összhangját annak érdekében, hogy azonosítsák és kezeljék az EU-ban a védelmi képességek kritikus hiányosságait és elmaradásait, és összpontosítsák az erőfeszítéseket az európai stratégiai támogató eszközökre, hogy valódi uniós hozzáadott értéket biztosítsanak a legszélsőségesebb, előre nem látható katonai események kezelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Számvevőszék katonai mobilitásról szóló, 04/2025. számú különjelentésének ajánlásai alapján, és a kettős felhasználású projektek kiválasztási folyamata során tulajdonítson nagyobb jelentőséget a katonai értékelésnek;

45.sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy a fegyveres erők tekintetében a békeidőben alkalmazott „folyamatos anyagáramlás” megközelítésétől mozduljanak el a „készletezésre összpontosító” megközelítés felé, hogy a készletekkel felkészüljenek a védelmi felszerelések iránti kereslet tartós növekedésére; e tekintetben tudomásul veszi az olyan mechanizmusok által kínált előnyöket, mint az előzetes beszerzési megállapodások, a folyamatosan aktív gyártási kapacitású létesítmények és védelmi ipari készültségi társulások létrehozása; úgy véli, hogy a Bizottságnak minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia a tagállamok közötti tapasztalatcsere és bizalom növelése érdekében a hosszú távú, átlátható tervezés, a nyersanyagok biztosítását célzó több proaktív intézkedés, valamint a termelési folyamatok és a munkaerőpiac hiányosságainak megszüntetésére irányuló politikák terén;

46.felhívja az EU-t, hogy fogadjon el globális és koherens megközelítést a külső segélyekkel kapcsolatban azok minden dimenziójában, a közös kül- és biztonságpolitika és a KBVP célkitűzései és eszközei közötti sokkal szorosabb összehangolás mellett; úgy véli, hogy a stratégiai környezet, amelyben számos uniós KBVP-misszió van jelen, radikálisan romlik, ami azt mutatja, hogy a fehér könyvnek rugalmasságot kell biztosítania az európai biztonság 360 fokos megközelítésében, amely a tagállamok hiteles és hatékony elrettentési képességének kiépítésére törekszik, és biztosítja, hogy a tagállamok polgári és katonai személyzete képes legyen az elrettentésre és a gyors válaszra az egyre fenyegetőbb környezetben;

47.úgy véli, hogy a KBVP-nek határozottan részt kell vennie a partnerországokkal, különösen a tagjelölt országokkal szembeni hibrid hadviselés elleni küzdelemben; mély aggodalmát fejezi ki a hibrid támadások – többek között a szabotázs, a kibertámadások, az információmanipuláció és a választásokba való beavatkozás – meredek növekedése miatt, amelyek célja az EU és a tagjelölt országok gyengítése; felhívja az uniós tagállamokat, hogy mérlegeljék a megfelelő elrettentést és ellenintézkedéseket, többek között az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének alkalmazásával is; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy egyesítsék erőforrásaikat és szakértelmüket a kiberbiztonság területén; határozottan támogatja a kibererők egységes európai koncepciójának kidolgozását; ragaszkodik továbbá a közös európai kiberképességek gyors létrehozásához; emlékeztet a kiberhadviselés növekvő veszélyeire, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak létre kell hoznia egy uniós kibervédelmi koordinációs központot a kiberfenyegetések valós idejű nyomon követése, felderítése és az azokra való reagálás érdekében;

48.kitart amellett, hogy javítani kell a KBVP képességét az EU külső tevékenységének akadályozását célzó információmanipuláció azonosítására, megelőzésére és annak leküzdésére; megismétli az összes uniós csatornához igazított hatékony horizontális stratégiai kommunikációs stratégia kialakítására irányuló felhívását;

49.kéri, hogy a KBVP keretében hozzanak létre egy uniós szintű katonai szállító repülőgépekből álló „uniós válságelhárítási légiflottát”, amelyet a tagállamok rendelkezésére bocsátanak uniós telepítések, felszerelések vagy csapatok szállítása (katonai mobilitás) vagy vészhelyzeti evakuálás céljából – amelynek szükségességét az Afganisztánból való kilépés során tapasztalható képességbeli hiányosságok igazolták –, valamint polgári biztonsági missziók céljára, az európai légi közlekedési parancsnokság példája alapján;

Koherencia és szuverenitás

Koherencia

50.elvárja, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) végezze el a KBVP-missziók és -műveletek átfogó és ellentmondásmentes felülvizsgálatát, figyelembe véve különösen megbízatásuk megvalósíthatóságát az elkülönített forrásokkal, valamint a missziók és műveletek személyzete felvételének módszereivel kapcsolatban, különös tekintettel a szükséges készségek és a különböző profilok közötti kapcsolatra, az erőforrások racionalizálására és a missziók és műveletek irányítására, az ajánlati felhívások, a tevékenységek és az elért eredmények átláthatóságára, a bevált gyakorlatokból és a felmerült nehézségekből levont tanulságokra; kéri a Tanácsot, hogy e felülvizsgálatok alapján hozza meg a nem hatékony missziók kiigazítására vagy megszüntetésére vonatkozó döntéseket, a leghasznosabb missziókat pedig erősítse meg; úgy véli, hogy javítani kell a KBVP-missziók és -műveletek értékelésének irányítását és azok ellenőrzését;

51.úgy véli, hogy az EU-nak háborús gazdasági együttműködési vészhelyzeti terveket kell kidolgoznia a közeli partnerekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a kölcsönös támogatást az őket közvetlenül érintő nagyszabású biztonsági válságok esetén, és el kell mélyítenie a háború idején az európai és globális partnerekkel folytatott gazdasági párbeszédeket a súlyos, hibrid és kiberfenyegetések korai előrejelzése érdekében, és elő kell mozdítania a kölcsönös támogatás tervezését, a kritikus infrastruktúrák védelmét és a tengerbiztonságot;

52.felhívja az EU-t, hogy gyorsítsa fel a katonai mobilitás megvalósítását; úgy véli, hogy az EU-nak el kell mozdulnia a „mobilitástól” a „katonai logisztika” felé; hangsúlyozza, hogy jelentős beruházásokra van szükség a katonai mobilitási infrastruktúrába a légi teherszállítási képességeknek, a táboroknak, valamint az üzemanyag-infrastruktúrának a raktárakon, kikötőkön, légi, tengeri és vasúti közlekedési platformokon, vasútvonalakon, vízi utakon, utakon, hidakon és logisztikai csomópontokon keresztüli javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ezt a NATO-val együttműködve kell megvalósítani egy mobilitásfejlesztésre irányuló stratégiai terv kidolgozása révén; felszólít az Európai Védelmi Ügynökség határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyének égisze alatt aláírt technikai megállapodás gyors végrehajtására, a vámalakiságok harmonizációjára, valamint a közúti és vasúti közlekedési előírások válsághelyzet esetén történő központosított és indokolt feloldásának előkészítésére;

53.úgy véli, hogy az EU-nak egységes és egyértelmű hosszú távú jövőképről kell döntenie az európai védelmi ipar vonatkozásában annak érdekében, hogy kedvező ökoszisztémát építsen ki az európai védelmi ipar számára, biztosítva annak láthatóságát és a kiemelt szükségletek kielégítését;

54.hangsúlyozza, hogy az EDIP-nek aktívan meg kell könnyítenie a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az új piaci szereplők részvételét a finanszírozáshoz való egyszerűsített hozzáférés révén; hangsúlyozza, hogy az EDIP-et úgy kell kialakítani, hogy ugródeszkaként szolgáljon ahhoz, hogy Európa nagyobb szuverenitással rendelkezzen a védelmi termelés terén; javasolja, hogy az ismert képességbeli hiányosságok mentén kezeljék prioritásként az állandó strukturált együttműködés (PESCO) és az Európai Védelmi Alap (EDF) sikeres projektjeit, és biztosítsanak elegendő finanszírozást a bizonyítottan eredményes projektek számára; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy évente legalább kétszer nyújtsanak be végrehajtási jelentést a Parlamentnek a PESCO-projektekről; felszólít az EDTIB földrajzilag kiegyensúlyozottabb fejlesztésére, biztosítva, hogy a kritikus képességeket, például a lőszergyártást, a légvédelmi rendszereket és a dróntechnológiákat olyan frontvonalbeli államokban is fejlesszék, amelyek közvetlenül ismerik az operatív igényeket;

55.mély meggyőződése, hogy az uniós szintű eszközöknek prioritásként kell kezelniük és jelentősen növelniük kell a kettős felhasználású és a védelmi ágazatban működő kkv-k és induló vállalkozások támogatását; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat a sikeresen tesztelt prototípusok piacra juttatásában, beleértve a termelés bővítését is; hangsúlyozza, hogy át kell hidalni a jelenlegi finanszírozási hiányt e fontos lépések tekintetében, amelyek megerősítenék az EDTIB‑et, többek között az ukrán technológiai és védelmi ipari bázissal szoros együttműködésben;

56.sürgeti az EU-t, hogy növelje a koherenciát a meglévő és jövőbeli uniós eszközök, különösen a keresleti konszolidációval kapcsolatos állandó strukturált együttműködés és az EDF között a programszerű ütemtervek tekintetében; az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA), valamint a lőszergyártás támogatásáról szóló, az ipari kapacitásbővítésről szóló jogszabály (ASAP) között; a függőségek azonosításáról szóló európai védelmi ipari program (EDIP) és az azonosított függőségek megoldására vonatkozó EDF között; vagy magán az EDIP-en belül, a kereslet és a kínálat megszilárdításával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának eszközön belüli koherenciája tekintetében;

57.felszólít a szükséges európai védelmi felszerelések és képességek tagállamok általi közös beszerzésének jelentős növelésére; felszólítja a tagállamokat, hogy a védelmi felszerelések közös beszerzése révén összesítsék a keresletet, és tegyék lehetővé a Bizottság számára, hogy megbízást kapjon a nevükben történő beszerzésre, ideális esetben hosszú távú tervezési időhorizontot biztosítva az európai védelmi technológiai és ipari bázis számára, ezáltal javítva az EDTIB termelési kapacitását és az európai fegyveres erők interoperabilitását, valamint méretgazdaságosság révén hatékonyan felhasználva az adófizetők pénzét;

58.üdvözli a közös érdekű európai védelmi projektekre vonatkozó javaslatot, amely az egyes tagállamok pénzügyi eszközeit meghaladó, közös képességek fejlesztésére irányul; úgy véli, hogy e projekteket fel kell használni a több tagállam közös fő prioritásait alátámasztó ipari és technológiai kapacitások támogatására olyan területeken, mint a külső határok őrizete és védelme, különösen a szárazföldön, valamint a stratégiai támogató eszközök – különösen a világűrben és az európai légvédelemben – a fenyegetések teljes spektrumával szembeni fellépés érdekében, a katonai mobilitás, különösen a stratégiai és taktikai légi szállítás, a mélységi csapások, a drón- és drónelhárító technológiák, a rakéták és lőszerek, valamint a mesterséges intelligencia a szuverén infrastruktúra és a kritikus fontosságú támogató eszközök fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a prioritások nagy számára és az új források mozgósításának szükségességére tekintettel a pragmatizmusnak kell érvényesülnie; e tekintetben úgy véli, hogy az EU-nak lehetőség szerint a gyorsan rendelkezésre álló és bevált európai technológiákra kell összpontosítania, amelyek fokozatosan csökkentik a függőségünket és javítják a biztonságunkat; hangsúlyozza, hogy az uniós védelmi együttműködésben támogatni kell a páneurópai értékláncok fejlesztését úgy, hogy Unió-szerte bevonják a vállalatokat, és különböző eszközökkel, például fúziók és bajnokok révén fokozni kell az ágazat versenyképességét; úgy véli továbbá, hogy a méltányos megtérülésre való összpontosítás helyett uniós védelmi politikáinknak az európai kiválósági központok fejlődését kell ösztönözniük;

59.kéri az uniós védelmi iparpolitika továbbfejlesztését a meglévő védelemspecifikus eszközök javítása és szükség esetén kidolgozása, valamint a nem védelmi vonatkozású eszközök EDTIB céljaira való felhasználásának optimalizálása érdekében;

60.emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az uniós közpolitikák koherenciáját, amelyek nem járhatnak az általános védelmi célkitűzésekkel ellentétes kötelezettségekkel, különösen biztonsági válság idején, amikor be kell vezetni a „stratégiai kivétel” fogalmát; felszólít egy olyan valódi védelmi környezet létrehozására a védelem szolgálatában, amely támogathatja az ipar felerősítésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy jobban kihasználja a Bizottság multiszektorális eszközeit, átvilágítva, áttekintve és szükség esetén felülvizsgálva a meglévőket annak biztosítása érdekében, hogy azok ne ássák alá az uniós védelempolitikai célkitűzéseket;

61.javasolja egy ellátásbiztonsági rendszer létrehozását, amely magában foglalja a nyersanyagok és kritikus alkatrészek közös stratégiai készleteit is, a védelmi termékek előállításához szükséges nyersanyagok és alkatrészek rendelkezésre állásának biztosítása, valamint a termelési ciklusok felgyorsításának és lerövidítésének lehetővé tétele érdekében; kéri, hogy a Bizottságot és a tagállamokat bízzák meg együttesen az EDTIB feltérképezésével és nyomon követésével azzal a céllal, hogy megvédje erősségeit, csökkentse sebezhetőségeit, megelőzze a válságokat, és hogy hatékony és eredményes iparpolitikát biztosítson számára;

62.javasolja, hogy az érintett védelmi vonatkozású szervezetek/tevékenységek számára tegyék lehetővé az InvestEU-hoz és más uniós alapokhoz való hozzáférést, kihasználva az uniós védelmet mint munkahelyteremtő eszközt; ragaszkodik ahhoz, hogy a védelmi vonatkozású szervezeteket/tevékenységeket előnyben kell részesíteni, adott esetben a csipekről szóló jogszabály(5) és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály(6) támogatása mellett; úgy véli, hogy a Bizottság által bejelentett egyszerűsítési erőfeszítéseknek teljes mértékben ki kell terjedniük a védelmi ágazatra; felhívja a Bizottságot, hogy használja ki az űrtechnológiák kettős felhasználásában rejlő teljes potenciált, a világűrt egyszerre tekintve új működési területnek és a több területet érintő műveleteket lehetővé tévő kritikus tényezőnek; kiemeli, hogy fő versenytársaihoz képest az EU-t jelenleg jelentős hiányosságok jellemzik az űrképességek terén, és hangsúlyozza, hogy az űrtechnológiák terén fennálló e hiányosságok kezelése érdekében meg kell erősíteni a védelmi alkalmazásokra irányuló, már meglévő kiemelt projekteket (azaz a Kopernikuszt és a Galileo-t); javasolja továbbá, hogy az EU sürgősen folytassa az IRIS2 konstellációjának fejlesztését, további, például a világűrrel kapcsolatos tudatosságra és az űralapú korai rakétacsapás-előrejelző alkalmazásokra vonatkozó közös uniós projektek kidolgozásával együtt;

63.kitart amellett, hogy biztosítani kell a földrajzi koherenciát azáltal, hogy figyelembe veszik az EU és az Egyesült Királyság arra irányuló szándékát, hogy elsősorban létrehozzák az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákat és szorosabb biztonsági partnerekké váljanak, továbbá alá kell írni egy közös nyilatkozatot az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kontinens előtt álló valamennyi kül- és biztonságpolitikai kihívással összefüggő, konkrét vállalásokkal és strukturált párbeszéddel járó együttműködés megerősítése érdekében, amelynek a költségvetési és szabályozási feltételeiről még tárgyalni kell, szem előtt tartva az EU döntéshozatali autonómiájának fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza a szorosabb együttműködés fontosságát az információ és a hírszerzési információk megosztása, a katonai mobilitás, a biztonsági és védelmi kezdeményezések, a válságkezelés, a kibervédelem, a hibrid fenyegetések és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás terén, valamint a közös fenyegetések közös kezelésében;

64.nagyobb koherenciára szólít fel a vállalatok támogatása terén a szükségtelen adminisztratív terhek és a bürokrácia csökkentése, valamint a védelmi ágazatban működő kis- és közepes piaci tőkeértékű vállalatok sokkal könnyebb hozzáférésének biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni, egyszerűsíteni és harmonizálni kell a kiviteli engedélyekre és az EU-n belüli transzferengedélyekre, valamint a berendezések kereszttanúsítására vonatkozó jelenlegi keretet, ami a piacon belüli és a tagállamok közötti jobb együttműködés előmozdítása tekintetében az egyik prioritást képezi;

65.ösztönzi a fegyverrendszerek közös európai tanúsítási rendszerének létrehozását, valamint a nemzeti tanúsítás jelenlegi rendszerének meghaladását a fegyverrendszerek tagállamok fegyveres erőibe történő bevezetésének felgyorsítása érdekében;

66.nagyobb koherenciára szólít fel a kormányzásban, mivel a KBVP-nek egy erős Európa kulcsfontosságú eszközévé kell válnia; úgy véli, hogy ehhez az irányítás tekintetében valódi kapcsolatra van szükség a tagállamok, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) és a biztosok között; sürgeti a tagállamokat, hogy szüntessék meg az európai védelem irányításával kapcsolatos döntéshozatali folyamatok összetettségét; felszólít a védelmi miniszterek tanácsának létrehozására, valamint az egyhangú szavazásról a minősített többségi szavazásra való áttérésre az Európai Tanácsban, a Miniszterek Tanácsában és az uniós ügynökségekben, például az EVÜ-ben hozott határozatok esetében – a végrehajtási megbízatással rendelkező katonai műveletekkel kapcsolatos határozatok kivételével; kéri, hogy addig is alkalmazzák az EUSZ 44. cikkét, és hozzanak létre egy ágazatközi védelmi munkacsoportot a Bizottságon belül; fokozott demokratikus elszámoltathatóságra szólít fel a Parlament általi fokozott ellenőrzés révén;

67.javasolja a Parlament felügyeleti és ellenőrzési szerepének megerősítését, összhangban az EU védelmi szerepének kiterjesztésével; kéri, hogy nevezzenek ki egy parlamenti képviselőt az európai védelmi ipari programban javasolt új védelmi ipari készültségi tanácsba, ahol jelenleg nincsen parlamenti képviselet;

ܱԾá

68.hangsúlyozza, hogy az egységes európai védelmi piac létrehozása prioritást élvez, mivel az európai ipar széttöredezettsége és versenyképességének hiánya eddig akadályozta az EU-t abban, hogy biztonságszolgáltatóként nagyobb felelősséget vállaljon; emlékeztet arra, hogy a „védelmi piac” koncepciója magában foglalja sajátosságainak teljes körű elismerését, valamint az uniós közpolitikák megfelelő és következetes alkalmazását; emlékeztet arra, hogy az európai preferencia elvének kell lennie ezen egységes „piac” megvalósítása céljának a territorialitás és az e területen létrehozott hozzáadott érték szoros összekapcsolása révén;

69.úgy véli, hogy az európai technológiai kiválóság fejlesztése és védelme érdekében az európai preferencia elvének kell az európai védelmi piaccal kapcsolatos uniós politikák vezérelvét és hosszú távú törekvését képeznie; hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen preferencia elve nem mehet az Unió védelmi készültségének rovására, tekintettel a védelmi ágazat nemzetközi ellátási és értékláncainak kiterjedtségére;

70.elutasítja azt a forgatókönyvet, amelyben az uniós források hozzájárulnak a nem európai szereplőktől való függőség fenntartásához vagy elmélyítéséhez, akár a képességek előállítása, akár azok bevetése tekintetében;

71.sürgeti a tagállamokat, hogy hagyjanak fel azzal, hogy a közbeszerzési irányelv(7) (2009/81/EK) alkalmazása elkerülésének eszközeként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére hivatkoznak, aláásva ezzel a védelem közös piacát; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a védelmi vonatkozású termékek transzferéről(8) szóló irányelvet és a védelmi beszerzésekről szóló irányelvet, valamint a közösségen belüli transzferről szóló irányelvet (2009/43/EK) a közös védelmi piac megerősítése és a jelenlegihez hasonló válsághelyzetek tekintetében a rugalmasság bevezetése érdekében;

72.felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa ki az EDF jobb erőforrásokkal rendelkező, stratégiaibb és hatékonyabb utódját, amely az ellátási lánc egészében támogatja a közös védelmi kutatást és innovációt, továbbá határozza meg az olyan technológiai kihívások kezelésének feltételeit, mint a súlyos és tartós fenyegetések, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a kvantuminformatika, a dolgok internete katonai területen, a biztonság, az ellátási lánc elleni támadások, a nulladik napi támadás és a felhőalapú biztonság; kéri, hogy az Európai Védelmi Ügynökség részeként hozzanak létre egy uniós ügynökséget az Egyesült Államok Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének mintájára, amelynek kizárólagos feladata a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák kutatásának támogatása, és amely megfelelő mennyiségű kockázati tőkével rendelkezik;

Finanszírozás és beruházások

73.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a védelmi beruházások jelentős növelése nélkül az EU biztonsági és védelmi célkitűzései nem érhetők el, sem az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, sem pedig közös biztonságunk javítása tekintetében; kiemeli, hogy a legszélsőségesebb előre nem látott katonai eseményekre való felkészültség hiányának költsége jóval magasabb lenne, mint a határozott uniós felkészültség költsége; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy dolgozzanak ki konkrét módszereket és eszközöket, és állapodjanak meg azokról annak érdekében, hogy rövid és hosszú távon jelentősen növeljék a védelemre és a biztonságra irányuló köz- és magánberuházásokat;

74.úgy véli, hogy az EU következő többéves pénzügyi keretében a védelmi kiadási tételeknek tükrözniük kell „a legszélsőségesebb, előre nem látható katonai eseményekre való felkészülés” új prioritását;

75.kitart amellett, hogy a sürgős szükségletek nem várhatják meg a következő többéves pénzügyi keretet; kitart amellett, hogy haladéktalanul fel kell tárni a további finanszírozás megtalálására szolgáló innovatív megoldásokat, például a védelmi ágazatba való beruházást, megkönnyítve és felgyorsítva a források egyik projektről a másikra való átcsoportosítását, valamint az uniós finanszírozási kritériumok kiigazításának lehetőségét annak érdekében, hogy a kiadások elosztásakor új hangsúlyt kapjanak a biztonsági kritériumok;

76.üdvözli a Bizottság elnöke által 2025. március 4-én javasolt ötpontos „Rearm Europe” tervet;

77.határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy az uniós tagállamoknak új szintre kell emelniük védelmi és biztonsági finanszírozásukat; megjegyzi, hogy egyes tagállamok már a GDP 5%-ára növelték védelmi kiadásaikat;

78.üdvözli a közelmúltbeli Niinistö-jelentésben az európai védelem finanszírozásával kapcsolatban tett javaslatokat; támogatja egy védelmi Európa- eszköz és egy biztonsági Európa-eszköz létrehozását; hasonlóképpen üdvözli és támogatja azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy olyan beruházási garanciaprogramot, amely az InvestEU modelljén alapul, nyitott architektúrával a magánszektor beruházásainak ösztönzése és egy „európai felkészültségikötvény-standard” kibocsátása érdekében;

79.úgy véli, hogy az új védelmi finanszírozás lehetővé tétele érdekében módosítani kell a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket; kéri, hogy e beruházások egyaránt kezeljék a katonai képességek és a társadalmi szerkezet sebezhetőségét is, lehetővé téve számunkra, hogy küzdjünk az értékeinket, szociális modellünket, biztonságunkat és védelmünket veszélyeztető valamennyi fenyegetés ellen;

80.sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák egy védelmi, biztonsági és rezilienciaépítési bank létrehozását, amelynek célja, hogy alacsony kamatozású, hosszú távú kölcsönöket nyújtson, amelyek támogathatják az olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági prioritásokat, mint az újrafegyverkezés, a védelmi modernizáció, az ukrajnai újjáépítési erőfeszítések és a jelenleg ellenséges nem uniós országok tulajdonában lévő kritikus infrastruktúrák visszavásárlása;

81.kéri, hogy vegyenek fontolóra egy európai védelmikötvény-rendszert a nagyszabású katonai beruházások előzetes finanszírozása érdekében; hasonlóképpen kéri, hogy vizsgálják meg a fel nem használt „koronakötvények” védelmi eszközök céljára történő felhasználását, kiegészítve a Bizottság „Rearm Europe” tervét, mivel az EU-nak most sürgősen fokoznia kell a biztonságot és a védelmet polgárai védelme, az elrettentés helyreállítása és szövetségesei, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében;

82.a Bizottság „Rearm Europe” tervével összhangban megismétli az Európai Beruházási Bankhoz (EBB) és más nemzetközi pénzügyi intézményekhez és európai magánbankokhoz intézett felhívását, hogy aktívabban fektessenek be az európai védelmi iparba; felszólít különösen az EBB hitelezési politikájának sürgős felülvizsgálatára és az azonnali rugalmasságra a védelem finanszírozására vonatkozó jelenlegi korlátozások megszüntetése érdekében, valamint kéri, hogy vizsgálják meg a biztonsági és védelmi projektek finanszírozására elkülönített adósságkibocsátás lehetőségét;

83.felhívja az Európai Tanács elnökét, António Costát, hogy a fehér könyv következtetései alapján haladéktalanul hívja össze az Európai Tanácsot annak érdekében, hogy az uniós vezetők azonnali és messzemenő döntésekben állapodhassanak meg az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében felvázolt európai védelmi unió megvalósításáról, és kidolgozhassák a fehér könyvben meghatározott intézkedéseket;

84.üdvözli az Európai Tanács 2025. március 6-i rendkívüli ülésének eredményeit, és kéri a tagállamokat, hogy a Tanács soron következő márciusi ülésén határozottan lépjenek fel;

85.hangsúlyozza, hogy fokozni kell partnerségünket a hasonlóan gondolkodó országokkal, különösen az európai országokkal, például az Egyesült Királysággal és Norvégiával; széles körű biztonsági paktumra szólít fel az EU és az Egyesült Királyság között, olyan kulcsfontosságú témákra is kiterjedően, mint az energia, a migráció és a kritikus fontosságú ásványok; rámutat a globális partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával fenntartott kapcsolataink előmozdításának hozzáadott értékére;

86.megerősített együttműködésre szólít fel a nyugat-balkáni országokkal a védelmi ipar területén; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országok jelentős szakértelemmel rendelkeznek a védelmi iparágakban, és hogy az EU-nak fontolóra kell vennie katonai felszerelések nyugat-balkáni országokból történő beszerzését; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés segítene abban, hogy a nyugat-balkáni országok az EU erősebb szövetségesévé váljanak;

87.úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a katonai és védelmi ágazat valamennyi területén a transzatlanti együttműködés fenntartása, és lehetőség szerint előmozdítása érdekében, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy támogatni kell az európai védelmet, és növelni kell Európa szuverenitását;

88.megállapítja, hogy ez nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét;

o
oo

89.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság elnökének és az illetékes biztosoknak, az uniós biztonsági és védelmi ügynökségeknek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) A Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló, 2022. május 18-i közös közleménye (JOIN(2022)0024).
(2) „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához” című dokumentum, amelyet a Tanács 2022. március 21-én fogadott el, az Európai Tanács pedig 2022. március 24-én hagyott jóvá.
(3) Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című, 2024.szeptember9-i jelentése és különösen annak a biztonság növeléséről és a függőségek csökkentéséről szóló negyedik fejezete.
(4) Sauli Niinistö „Safer Together: Strengthening Europe’s Civilian and Military Preparedness and Readiness” (Együtt biztonságosabb – Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítése) című, 2024. október 30-i jelentése.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU)2023/1781 rendelete (2023. szeptember13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU)2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet) (HL L229., 2023.9.18.,1.o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1781/oj).
(6) Az Európai Parlament és aTanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a168/2013/EU, az (EU)2018/858, az (EU)2018/1724 és az (EU)2019/1020 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1252, 2024.5.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/81/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/43/oj).

Utolsó frissítés: 2025. március 14.Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat