Az Európai Parlament 2024. október 9-i állásfoglalása a Grúziában tapasztalható demokratikus visszaesésről és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
–tekintettel a főképviselő és a szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztosnak a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvény elfogadásáról szóló, 2024. április 17-i nyilatkozatára,
–tekintettel a főképviselőnek a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló grúziai törvényről szóló, 2024. szeptember 18-i nyilatkozatára,
–tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvénytervezetről szóló, 2024. április 4-i nyilatkozatára,
–tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 15-i, valamint 2024. június 27-i következtetéseire,
–tekintettel a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2023. november 8-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „A grúziai demokrácia előtt álló kihívások” című 2561. (2024) számú határozatára,
–tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése által a 2024. június 29. és július 3. között tartott harmincegyedik éves ülésen elfogadott bukaresti nyilatkozatra,
–tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra(1),
–tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
–tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (a továbbiakban: EJEE),
–tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének, a Dél-Kaukázussal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökének és az Európai Parlament Grúziával foglalkozó állandó előadójának a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló grúziai törvénytervezet újbóli bevezetéséről szóló, 2024. április 18-i közös nyilatkozatára,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A.mivel az elmúlt hónapokban jelentős támadások érték a demokráciát Grúziában, amelyeket az ENSZ, a Velencei Bizottság és az EU által bírált antidemokratikus jogszabályok sietős elfogadása, a civil társadalom és a független média elleni támadások, hosszan tartó tömegtüntetések és e békés tüntetések erőszakos elfojtása, valamint mély politikai és társadalmi feszültségek és megosztottság jellemeztek;
B.mivel a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának gyakorlása a grúz alkotmányban rögzített alapvető jogok;
C.mivel Grúzia az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogok európai egyezménye aláírásával, valamint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett;
D.mivel a grúz alkotmány 78. cikke úgy rendelkezik, hogy „az alkotmányos szervek hatáskörükön belül minden intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy Grúzia teljes mértékben integrálódjon az Európai Unióba és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe;
E.mivel az Európai Unió elvárja, hogy Grúzia, amely uniós tagjelölt ország, teljes mértékben tartsa be a társulási megállapodást és az általa tett egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint hogy teljesítse a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott feltételeket és tegye meg az abban meghatározott lépéseket; mivel az Európai Tanács úgy határozott, hogy Grúziának kizárólag azzal a feltétellel ad tagjelölti státuszt, hogy ezekre a lépésekre sor kerül, beleértve az EU és annak értékei ellen irányuló dezinformáció és beavatkozás elleni küzdelmet, az ellenzéki pártok és a civil társadalom kormányzásba való bevonását, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, valamint a civil társadalommal folytatott érdemi konzultációt és a jogalkotási és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonását, továbbá annak biztosítását, hogy az szabadon működhessen;
F.mivel Grúziában a civil társadalom hagyományosan nagyon élénk és aktív, és kulcsszerepet játszik az országban végbemenő demokratikus változások ösztönzésében és előmozdításában, valamint azok végrehajtásának védelmében és felügyeletében;
G.mivel 2024. február 20-án a grúz parlament módosításokat fogadott el a választási törvényre vonatkozóan, megváltoztatva a Központi Választási Bizottság elnökének és úgynevezett hivatásos tagjainak megválasztására vonatkozó eljárást, és megszüntetve az elnökhelyettesi tisztséget, amelyet rendszerint az ellenzék egy képviselője tölt be;
H.mivel 2024. április 4-én – kevesebb mint egy évvel a választások előtt – a grúz parlament az ország választási jogszabályainak alapvető elemeit megváltoztató módosításokat fogadott el az ország választási törvényére vonatkozóan, és eltörölte a nőkre vonatkozó kötelező parlamenti kvótákat, amelyek előírták, hogy a pártlistán szereplő jelöltek legalább egynegyede a többségtől eltérő nemű legyen;
I.mivel 2024. május 28-án a grúz parlament – Szalome Zurabisvili grúz elnök vétóját felülírva – elfogadta a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvényt a grúz állampolgárok tömeges tiltakozásai és Grúzia európai partnereinek arra irányuló ismételt felhívásai ellenére, hogy vonják vissza a törvénytervezetet, amely lényegét és tartalmát tekintve ellentmond az uniós normáknak és értékeknek; mivel e törvény elfogadása gyakorlatilag befagyasztotta Grúzia csatlakozási folyamatát, és a Grúziának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztéséhez vezetett;
J.mivel a törvényt olyan eljárás keretében fogadták el, amely a Velencei Bizottság szerint nem hagyott teret valódi vitára és érdemi konzultációra, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva a grúz lakosság nagy részének aggályait; mivel a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesülés szabadságához és a magánélethez való jog tekintetében az említett törvény által előírt korlátozások összeegyeztethetetlenek az EJEE 8. cikkének (2) bekezdésében, 10. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkének (2) bekezdésében, 19. cikkének (2) bekezdésében és 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szigorú kritériumokkal, mivel nem felelnek meg a jogszerűség, a legitimitás, a szükségesség és az arányosság követelményének egy demokratikus társadalomban, továbbá összeegyeztethetetlenek az EJEE 14. cikkében foglalt megkülönböztetésmentesség elvével;
K.mivel ez a jogszabály egy olyan időszakban született, amikor Grúziában egyre több és folyamatos támadás éri a civil társadalmat, és úgy tűnik, hogy e támadások célja a civil társadalom mozgásterének szűkítése azáltal, hogy a független csoportokat megfosztják a finanszírozástól; mivel ez a jogszabály a külföldi ügynökökre vonatkozó oroszországi jogszabályok mintájára készült;
L.mivel 2024. június 6-án az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezetett be több tucat grúz tisztviselővel szemben a „külföldi ügynökökről szóló törvény” elfogadása miatt;
M.mivel az Európai Tanács 2024. június 27-i következtetéseiben felszólította a grúz hatóságokat, hogy „tegyék egyértelművé szándékaikat jelenlegi intézkedéseik visszavonásával, amelyek veszélyeztetik Grúzia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatát, és de facto a csatlakozási folyamat megállításához vezetnek”;
N.mivel 2024. július 11-én az Egyesült Államok Kongresszusának Külügyi Bizottsága elfogadta a megobari törvény néven ismertté vált jogszabályt, amely szankciókat vet ki az ország demokratikus rendszerének aláásásáért felelős grúz tisztviselőkkel szemben;
O.mivel 2024. szeptember 17-én a grúz parlament elfogadta a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvényt, amelynek célja a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos megbízható tájékoztatás betiltása;
P.mivel a grúz hatóságok nem vették figyelembe a Velencei Bizottság egyetlen ajánlását sem a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról”, a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről”, a helyi és parlamenti választásokon a nemi kvóták eltörléséről, valamint a Központi Választási Bizottság megalakításáról szóló, fent említett jogszabályok megsemmisítésére vagy módosítására vonatkozóan;
Q.mivel a hatalmon lévő Grúz Álom párt növekvő Nyugat-ellenes és ellenséges retorikát közvetít Grúzia demokratikus partnereivel szemben, valamint előmozdítja az orosz dezinformációt, manipulációt és összeesküvés-elméleteket; mivel ez az ellenséges retorika Ukrajna ellen is irányul, mivel a kormányzó párt az Oroszország által lerombolt ukrán városokat ábrázoló, aljas politikai transzparenseket használ, ezáltal tőkét kovácsolva a bátor ukránok szenvedéséből; mivel a Grúz Álom párt narratívája szerint a Nyugat „globális háborúpártként” megpróbálja belekényszeríteni Grúziát egy Oroszországgal folytatott háborúba;
R.mivel egyre több esemény jelzi, hogy Grúziában bizonytalan a médiakörnyezet, ami veszélyezteti az ország demokráciáját; mivel a Riporterek Határok Nélkül éves sajtószabadság-indexe Grúziát 180 ország közül a 103. helyre sorolja, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest 26 helyet csúszott vissza;
S.mivel 2024. augusztus 28-án a Grúz Álom párt vezetője, Bidzina Ivanisvili pártja választási kampányának kezdetekor kifejezésre juttatta, hogy be kívánja tiltani a demokratikus ellenzéki pártokat; mivel Irakli Kobakidze miniszterelnök szintén ezen a véleményen volt, és kijelentette, hogy ha pártjuk többséget ér el a grúz parlamentben, betiltanak bizonyos ellenzéki pártokat, az ellenzéket pedig „bűnöző politikai erőnek” nevezte;
T.mivel a kormányzó párt vezetői méltatták az orosz külügyminiszter kijelentését, miszerint kész segíteni Grúziát abban, hogy normalizálja kapcsolatait „a szomszédos ... Abházia és Dél-Oszétia államokkal”, ami azt mutatja, hogy a grúz kormány eltávolodott a Grúzia megszállt régióinak el nem ismerésére irányuló politikájától;
U.mivel 2024. október 26-án Grúziában parlamenti választások lesznek; mivel a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvény gyakorlatilag blokkolta a belföldi megfigyelőkre vonatkozó követelményt, akiknek a jelenléte az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elvei szerint hozzájárulna a választási folyamat átláthatóságának és az abba vetett bizalomnak a növeléséhez;
1.komoly aggodalmát fejezi ki a Grúziában ebben az évben és különösen a 2024. október 26-i parlamenti választások előtt egyre nagyobb mértékben tapasztalható demokratikus visszaesés miatt; határozottan elítéli a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvény és a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvény elfogadását, valamint a választási törvény módosításait; úgy véli, hogy a fentiek olyan eszközök, amelyeket a kormány a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére, a média cenzúrázására, a civil társadalomban és a nem kormányzati szervezetekben a kritikus hangok korlátozására vagy a kiszolgáltatott személyekkel szembeni megkülönböztetésre használ; hangsúlyozza, hogy ezek összeegyeztethetetlenek az uniós értékekkel és demokratikus elvekkel, ellentétesek Grúzia uniós tagságra irányuló törekvéseivel, rontják Grúzia nemzetközi hírnevét és veszélyeztetik az ország euroatlanti integrációját; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a fent említett törvények visszavonása nélkül nem lehet előrelépést tenni Grúzia EU-val fenntartott kapcsolataiban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúzia, amely egykor az euroatlanti törekvések mellett a demokratikus fejlődés éllovasa volt, drámaian visszacsúszott a demokrácia terén;
2.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy az e törvények jelentette demokratikus visszaesés milyen következményekkel jár a grúziai adományozó szerepükre nézve, és tájékoztassák erről a lehetséges hatásról a grúz kormányt és parlamentet; kéri, hogy az említett antidemokratikus jogszabályok hatályon kívül helyezéséig fagyasszák be a grúz kormánynak nyújtott összes uniós finanszírozást, és kössék szigorú feltételekhez a grúz kormánynak nyújtandó jövőbeli finanszírozás folyósítását;
3.aggodalmát fejezi ki a gyűlölet és a megfélemlítés légköre miatt, amelyet a grúz kormány képviselőinek és politikai vezetőinek nyilatkozatai, valamint a kormány politikai pluralizmus elleni támadásai táplálnak; elítéli Bidzina Ivanisvili oligarcha és a kormány vezető személyiségeinek azon kijelentéseit, amelyekben az ellenzéki pártok betiltásával fenyegetőznek, és az ellenzéket „bűnöző politikai erőnek” nevezik; megjegyzi, hogy az ilyen megfélemlítés súlyosan aláássa a politikai folyamatot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hozzájárul a félelem légkörének kialakulásához;
4.felszólít arra, hogy a „külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról” szóló törvény elleni tavaszi tüntetések során a békés tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitással kapcsolatban folytassanak alapos vizsgálatot;
5.ismételten felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje, hogy a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról, a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló grúz törvények, valamint a nemi kvóták eltörlése és a választási jogszabályok egyéb változásai, általában a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtása, valamint a választásoknak az elfogadott nemzetközi normáknak megfelelő lebonyolítása hogyan befolyásolják a vízumliberalizációs kritériumok Grúzia általi folyamatos teljesítését, különös tekintettel az alapvető jogokra vonatkozó kritériumra, amely az uniós vízumliberalizációs politika kulcsfontosságú eleme;
6.megismétli, hogy szilárdan támogatja a grúz nép jogos európai törekvéseit és azon kívánságát, hogy egy olyan, korrupciótól mentes, virágzó országban éljenek, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, védi az emberi jogokat, valamint garantálja a nyílt társadalmat és a független médiát; hangsúlyozza, hogy a Grúzia uniós tagjelölt státuszának megadásáról szóló határozatot az indokolta, hogy elismerjék a grúz civil társadalom által elért eredményeket és demokratikus erőfeszítéseket, valamint az uniós csatlakozás elsöprő támogatását a grúz polgárok körében, akiknek több mint 80%-a következetesen támogatja a csatlakozást; nagyra értékeli Szalome Zurabisvili grúz elnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Grúzia visszatérjen a demokratikus és az Európa-párti fejlődés útjára, és határozottan elítéli a Grúz Álom párt azon törekvését, hogy alaptalan indokokra hivatkozva vádemelési eljárással elhallgattassa őt;
7.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Bidzina Ivanisvili grúz oligarcha, aki 2023. december 30-án visszatért az aktív politikához és a Grúz Álom párt „tiszteletbeli elnöke” lett, személyes szerepet játszott a jelenlegi politikai válságban és egy újabb kísérletben arra, hogy aláássák az ország euroatlanti irányultságát az Oroszország felé való fordulás érdekében; ismételten felszólítja a Tanácsot és az EU demokratikus partnereit, hogy fontolják meg személyre szóló szankciók kivetését Ivanisvili ellen a grúziai politikai folyamat romlásában játszott szerepe, valamint az Oroszországi Föderáció javát szolgáló egyéb tevékenységek miatt;
8.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vonják felelősségre és szabjanak ki személyre szóló szankciókat mindazokra, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért, akik részt vesznek a politikai ellenfelek és békés tüntetők elleni erőszakban, és akik Nyugat-ellenes dezinformációt terjesztenek; üdvözli az Egyesült Államok által a Grúz Álom párt tisztviselőivel szemben kiszabott személyre szóló szankciókat;
9.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a grúz parlamentben többséggel rendelkező Grúz Álom párt a közelmúltban számos olyan törvénytervezet fogadott el, amelyek aláássák a grúz nép nagy többségének azon törekvéseit, hogy demokratikus társadalomban éljenek, folytatódjanak a demokratikus és jogállamisági reformok, szoros együttműködést folytassanak az euroatlanti partnerekkel, és hogy az uniós tagság felé vezető úton haladjanak;
10.hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához, valamint a békés tiltakozáshoz való jog alapvető szabadságok, amelyeket minden körülmények között tiszteletben kell tartani, különösen az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban;
11.hangsúlyozza, hogy a civil társadalom és a független média által gyakorolt nyilvános ellenőrző szerep elengedhetetlen a demokratikus társadalom számára, és döntő fontosságú az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok előmozdítása szempontjából, ezért felhívja a grúz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt egy olyan kedvező környezet biztosítása érdekében, amelyben a civil társadalom és a független média virágozhat;
12.emlékeztet, hogy a 2023. december 14-i és 15-i Európai Tanács azzal a feltétellel adott tagjelölti státuszt Grúziának, hogy az ország meg fogja tenni a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott lépéseket; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban elfogadott törvények egyértelműen ellentétesek ezzel a törekvéssel, és a gyakorlatban visszafogták Grúzia uniós integrációját;
13.ismételten felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztost és a Bizottság elnökét, hogy emlékeztessék a grúz kormányt kötelezettségvállalásaira, valamint azokra az értékekre és elvekre, amelyeket az uniós tagságra való jelentkezéskor magáénak vallott;
14.ismételten rámutat azokra a kézzelfogható lehetőségekre, amelyeket Grúzia a csatlakozási tárgyalások megkezdése után kihasználhatna, mint például az előcsatlakozási támogatás, amely javítaná a grúz állampolgárok életszínvonalát, valamint támogatná az intézményeket, az infrastruktúrát és a szociális szolgáltatásokat;
15.sürgeti a grúz hatóságokat annak biztosítására, hogy a közelgő 2024. októberi parlamenti választások megfeleljenek a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak, garantálva egy olyan átlátható, szabad és tisztességes eljárást, amely tükrözi a nép demokratikus akaratát; sürgeti annak a meggyökeresedett gyakorlatnak a megszüntetését, hogy a hatalmon lévő párt javára visszaélnek az állami forrásokkal és az igazgatási kapacitásokkal; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a választások megfigyelésében részt vevő valamennyi elismert civil társadalmi szervezet akadályoztatás és beavatkozás nélkül megfigyelhesse a választásokat;
16.osztja a grúziai választások jogi keretének és a választási törvénynek az elfogadásával kapcsolatban a Velencei Bizottság által felvetett aggályokat, és egyetért azzal, hogy a választási törvény említett módosításai jelentős hatással lesznek az érdekelt feleknek a választási hatóságok pártatlanságáról és méltányosságáról alkotott képére és az azokba vetett bizalomra;
17.riasztónak tartja azt a döntést, hogy a grúz diaszpóra számos kérése ellenére csak korlátozott számú szavazóhelyiséget nyitnak külföldön, ezáltal megfosztva a külföldön élő grúzok többségét a szavazati jogtól; mély aggodalmát fejezi ki azon beszámolók miatt, amelyek szerint Grúzia kormánya akadályokat gördít 30 nem kormányzati szervezet és a Transparency International Georgia koalíciója elé, akadályozva a választási részvételre buzdító kampányuk lebonyolítására irányuló erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy ezek az akadályok megpróbálják aláásni az országban a demokráciát;
18.megjegyzi, hogy a közelgő választások legitimitását megkérdőjelező erőteljes nemzetközi reakciók közepette Grúzia miniszterelnöke „javasolta”, hogy a Korrupcióellenes Hivatal (ACB) vonja vissza 2024. szeptember 24-i határozatát, amely a Transparency International Georgiát „deklarált választási célokkal” rendelkezőnek minősítette, és amelyet az ACB 2024. október 2-án vissza is vont; emlékeztet arra, hogy az eredeti határozat – amennyiben végrehajtják és nem vonják vissza – megfosztaná Grúzia egyik vezető civil társadalmi szervezetét a külföldi finanszírozáshoz való hozzáféréstől, ami súlyosan akadályozná a szervezet további működését, beleértve a választások megfigyelését is, valamint aggályokat vetne fel az ACB politikai semlegességét illetően;
19.elítéli, hogy a Grúz Álom párt a 2024. októberi választásokat megelőző kampányában a közvélemény manipulálására, valamint a dezinformáció és az oroszbarát és ukránellenes érzelmek terjesztésére az ukrajnai háború erőszakos képeit használja fel;
20.elvárja, hogy a Grúz Álom párt tiszteletben tartsa a grúz nép akaratát és szabad választását a közelgő parlamenti választásokon, és hogy biztosítsa a hatalom békés átadását; követeli, hogy a Grúz Álom párt és vezetői haladéktalanul vessenek véget az ellenzékkel, a civil társadalommal és a független médiával szembeni erőszaknak, megfélemlítésnek, gyűlöletbeszédnek, üldöztetésnek és elnyomásnak;
21.határozottan úgy véli, hogy a közelgő választások döntő fontosságúak lesznek Grúzia jövőbeli demokratikus fejlődésének és geopolitikai helyzetének, valamint azon képességének meghatározásában, hogy előrelépést tegyen az uniós tagállami jelöltsége kapcsán; elismeri, hogy Grúzia mint uniós tagjelölt ország demokratikus jövője még mindig megszilárdítható fiatal, elkötelezett vezetők új generációja révén, amint azt a külföldi ügynökökről szóló törvény ellen 2024-ben tartott spontán tüntetések is bizonyították;
22.mélységes aggodalmát fejezi ki Oroszország Grúziában gyakorolt növekvő befolyása, többek között az Oroszországból történő fokozott bevándorlás, valamint Grúzia azon hajlandósága miatt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja és annak ellenére, hogy Oroszország Grúzia szuverén területének egyötödét megszállva tartja, megbékélésre törekedjen Oroszországgal; felhívja Grúzia kormányát, hogy az Ukrajna elleni agressziós háborúra válaszul vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, folytassa a megszállt régiók el nem ismerésére irányuló korábbi politikáját, és a vállalásának megfelelően hajtson végre az uniós szankciók kijátszásának megakadályozására irányuló hatékony intézkedéseket; arra bátorítja Grúzia kormányát, hogy teljes mértékben igazodjon az EU külpolitikájához és az EU Oroszországgal kapcsolatos stratégiájához;
23.ismételten és határozottan követeli Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, külföldi orvosi kezelés igénybevétele céljából; hangsúlyozza, hogy a grúz kormány teljes mértékben és egyértelműen felel Miheil Szaakasvili volt elnök életéért, egészségéért, biztonságáért és jólétéért, és teljes felelősség terheli a volt elnök által elszenvedett károkért;
24.megjegyzi, hogy a grúz kormány megnehezítette a nyilvános információkhoz – többek között a szovjet korszak levéltáraihoz – való hozzáférést, az EU általános adatvédelmi rendeletét használva fel arra, hogy hamisan indokolja a levéltárakhoz való hozzáférés drákói korlátozásának bevezetését, továbbá hogy Grúzia szovjet korszakának néhány legjelentősebb levéltárát (például az egykori KGB és a Kommunista Párt egykori Központi Bizottságának levéltárát) tavaly október óta minden magyarázat nélkül teljesen zárva tartják; hangsúlyozza, hogy Oroszország az Ukrajna elleni agressziós háborúja és a más országokkal szembeni katonai fenyegetései részeként manipulálja és meghamisítja a történelmet, beleértve a szovjet történelmet is; sajnálatát fejezi ki a Sztálin-kultusz és az ehhez kapcsolódó szovjet nosztalgia fokozódása miatt Grúziában, amelyet a hatalmon lévő kormány támogat, és amely jól mutatja az Oroszországhoz való szorosabb igazodást;
25.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének.