Az Európai Parlament 2021. január 20-i állásfoglalása a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (TEN-T rendelet),
–tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalására(2),
–tekintettel a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) (általános biztonsági rendelet),
–tekintettel a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. október 23-i (EU)2019/1936 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),
–tekintettel „A közlekedés és az idegenforgalom 2020-ban és azt követően” című, 2020. június 19-i állásfoglalására(5),
–tekintettel a közép- és kelet-európai közlekedési infrastruktúra összekapcsolódásának és hozzáférhetőségének fejlesztéséről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására(6),
–tekintettel a katonai mobilitásról szóló, 2018. december 11-i állásfoglalására(7),
–tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(8),
–tekintettel az Európai Számvevőszék „Uniós közlekedési infrastruktúrák: nagyobb fokozatba kell kapcsolni a megaprojektek megvalósítását, hogy időben felléphessenek a hálózati hatások” című, 2020. június 16-i 10/2020. sz. különjelentésére(9),
–tekintettel az Európai Számvevőszék „A sikeres közlekedési ágazat felé az Unióban: a megoldásra váró feladatok” című, 2018. december 6-i 09/2020. sz. különjelentésére(10),
–tekintettel az Európai Számvevőszék „Megvalósul-e a gyakorlatban az egységes európai vasúti forgalomirányítási rendszer létrehozására irányuló politikai döntés?” című, 2017. október 3-i 13/2017. sz. különjelentésére (11),
–tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
–tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0251/2020),
A.mivel a korszerű, fenntartható és hozzáférhető multimodális közlekedési infrastruktúra és a jövőorientált logisztika alapvető fontosságú a belső piac megfelelő működése és az EU összeköttetése és versenyképessége szempontjából, valamint lehetővé teszi a fenntartható, elérhető, intelligens, hatékony, átjárható és biztonságos mobilitást;
B.mivel a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) biztosítania kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és hozzáférhetőséget az EU-ban és annak régióiban, beleértve a vidéki, távoli, hegyvidéki, ritkán lakott, peremterületi, szigeti és legkülső régiókat is, ezáltal ösztönözve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, csökkentve az egyenlőtlenségeket, előmozdítva a digitalizációt és az innovációt, kezelve az éghajlatváltozást és javítva az alkalmazkodó- és ellenálló képességet;
C.mivel a TEN-T alapvetően hozzájárul az EU csatlakozási és szomszédsági politikáival kapcsolatos politikai céljainak eléréséhez, különösen a határokon átnyúló projektek révén, és mivel ezért a TEN-T-n belül rendkívül fontos az EU számára a harmadik országokkal fenntartott szoros közlekedési kapcsolatok fenntartása és megerősítése, valamint a nyugat-balkáni országok és a keleti partnerség országainak további integrációja;
D.mivel a TEN-T befejezésének döntő szerepe van a fenntarthatóbb közlekedési módokra, például a vasútra és a belvízi utakra való átállás előmozdításában, valamint az európai zöld megállapodás céljaival összhangban az alternatív üzemanyagok bevezetésében és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében;
E.mivel a gazdasági, területi és társadalmi kohézió további erősítése érdekében az európai közlekedési folyosók kiegyensúlyozott fejlesztésére van szükség, egész Európában biztosítva az észak-déli és kelet-nyugati összeköttetéseket;
F.mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből a következő években nyújtott finanszírozásról folyó tárgyalások során megfelelően figyelembe kell venni a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a TEN-T törzshálózatot 2030-ig, az átfogó hálózatot pedig 2050-ig kiépítik;
G.mivel úgy tűnik, hogy a TEN-T hálózat megfelelő időben történő befejezése a jelenlegi előrehaladást tekintve veszélybe került, különös tekintettel arra, hogy a projektgazdák által tapasztalt pénzügyi, működési és adminisztratív nehézségek miatt jelentős késedelmek vannak a határokon átnyúló projektek, a hiányzó összeköttetések és a végső célállomásokkal való összeköttetések esetében; mivel az Európai Számvevőszék jelentése rámutat, hogy a késedelmek fő okai a Bizottság felügyeleti keretének és a nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamatoknak a hiányosságai, valamint az egyes tagállamok által a TEN-T iránt mutatott gyenge elköteleződés és érdeklődés;
H.mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a TEN-T befejezésére elkülönített források jelentős csökkenésének veszélye fenyeget, különösen az Európai Tanács 2020 júliusában elfogadott következtetéseit követően, és az általában a közlekedésre előirányzott keretösszeg egyértelműen elégtelen;
I.mivel a TEN-T hálózatot a törzshálózati folyosók közötti egyenlő bánásmód elve szerint kell megvalósítani, nem részesítve előnyben egyiket sem másokkal szemben;
J.mivel a TEN-T politikának elő kell mozdítania az innovatív és hozzáférhető közlekedési megoldások, a modális váltás, az alacsony és nulla kibocsátású mobilitási megoldások, az intelligens közlekedési rendszerek (pl. ITS, folyami információs szolgáltatások (RIS)), a töltő és üzemanyagtöltő infrastruktúrák és az alternatív üzemanyagok uniós szintű bevezetését; mivel a TEN-T terén folyó innovációhoz és digitalizációhoz további befektetések szükségesek;
K.mivel a jelenlegi Covid19-válság rámutatott, hogy a közlekedésnek és a logisztikai ágazatnak, valamint munkavállalóinak létfontosságú szerepe van a gazdaságban, amely a zökkenőmentesen működő személy- és áruszállítási hálózatokra támaszkodik, ami nélkülözhetetlen az ellátási láncok működéséhez; mivel valamennyi európai és nemzeti helyreállítási terv és erőfeszítés középpontjában a hatékony és reziliens közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kell állnia, különös tekintettel a kikötők, repülőterek, vasutak és közutak közötti multimodális közlekedési összeköttetésekre;
L.mivel a vasútra való modális áttérés gyorsítása és az egységes európai vasúti térség 2030-ig történő kiteljesítése tekintetében a vasút európai éve (2021) lehetőséget kínál egy olyan változás elindítására, amely a vasútat az Unión belüli személy- és áruszállítás gerincévé teszi, és rámutat a TEN-T hálózatok döntő szerepére a társadalmi-gazdasági kohézió és fejlődés előmozdításában, hiszen azok erősítik a belső piacot és előmozdítják a versenyképesebb és hatékonyabb fenntartható közlekedési módokat;
A jövő elvárásaihoz igazodó TEN-T
1.hangsúlyozza a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli fő utas- és áruforgalmat lefedő multimodális törzshálózati folyosók hozzáadott értékét; úgy véli, hogy e projektek európai hozzáadott értéke kulcsfontosságú tényező az állami támogatás szempontjából; úgy véli, hogy ezek időben, 2030-ig történő befejezése elengedhetetlen a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések megszüntetése, valamint a határokon átnyúló szakaszok befejezése érdekében, ami prioritást élvez a folyosók meglévő hálózati szakaszainak modernizálása és korszerűsítése mellett;
2.emlékeztet, hogy a TEN-T politikának támogatnia kell az interoperábilis hálózatokat; megjegyzi, hogy a belső határ menti régiók az EU területének 40%-át teszik ki és lakosságának egyharmadának adnak otthont; megismétli, hogy a TEN-T rendelet felülvizsgálata és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló összeköttetések elősegítésére, ami javítja az interoperabilitást, és hozzájárul az uniós közlekedési infrastruktúra multimodális integrációjához;
3.felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem hangolták össze megfelelően nemzeti közlekedési terveiket és programjaikat a TEN-T célkitűzéseivel, hogy indokolatlan késedelem nélkül orvosolják ezt a hiányosságot a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott határidők, célok és időkeretek alkalmazása és betartása céljából; emlékeztet továbbá, hogy a TEN-T egy hálózat, amelyben ha egy kis szegmens nem megfelelő vagy nem működik, az ronthatja az egész rendszer hatékonyságát és versenyképességét; felszólít ezért e csomópontok és stratégiai fontosságú szegmensek az azonosítására és sürgős kialakítására;
4.úgy véli, hogy a TEN-T rendelet felülvizsgálata fontos lehetőséget kínál arra, hogy időtállóvá tegyék a hálózatot annak érdekében, hogy biztosítsuk az uniós belső piac megfelelő működését és az egységes európai közlekedési térség továbbfejlesztését, valamint az Unió globális versenyképességét az elkövetkező évtizedekben, továbbá támogassuk átállását az intelligens, fenntartható, hatékony és biztonságos mobilitásra; hangsúlyozza e tekintetben a hálózat korszerűsítésének fontosságát az új piaci realitások, az éghajlati, környezeti és társadalmi változások, valamint a digitális igények figyelembevétele, a meglévő hálózat hatékonyságának növelése és a közlekedésben használt alternatív üzemanyagok bevezetésének felgyorsítása érdekében;
5.úgy véli, hogy a TEN-T-t tovább kell fejleszteni a törzshálózat és az átfogó hálózatok összekapcsolására összpontosítva a vidéki, a peremterületi, ritkán lakott és legkülső régiókban, valamint a szigeteken és azokon a szakaszokon, amelyek a legnagyobb lehetőséget kínálják társadalmi-gazdasági hasznok generálására; hangsúlyozza, hogy nem szabad az útvonaltérképeket jelentősen megváltoztatni, amíg a törzshálózat ki nem épül; hangsúlyozza azonban, hogy a TEN-T-t némileg ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözze a közlekedési hálózatok fejlődését és javítsa a különböző folyosók és a peremterületek közötti összeköttetéseket, beleértve a fő tengelyeken kívül eső, határokon átnyúló vasúti összeköttetések megerősítését, különösen a határokon átnyúló régiókban jelentős európai hozzáadott értékkel rendelkező, kisebb léptékű hiányzó összeköttetéseket, valamint a TEN-T és a regionális politikák közötti kiegészítő jelleg erősítését, továbbá a változó környezeti, gazdasági és társadalmi igények kielégítését; felhívja a Bizottságot, hogy vegye át az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) felülvizsgálatában meghatározott valamennyi kiigazítást(12), valamint a TEN-T megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslatban () szereplő követelményeket;
6.sürgeti a Bizottságot, hogy a TEN-T keretében részesítse előnyben az alternatív és a szén-dioxid-mentesítés érdekében különösen a megújuló üzemanyagok valamennyi közlekedési módban történő teljes körű bevezetését, beleértve a vonatkozó technológiák fejlesztését, töltő és üzemanyagtöltő infrastruktúrák (elektromos, LNG- és hidrogéntöltő állomások) fejlesztését, a biztonsági, védelmi és interoperabilitási szabványokat, valamint az alternatív üzemanyagokra vonatkozó szabályozási keretet, hogy 2050-re el lehessen érni az éghajlati semlegességet, tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét, és biztosítva a technológiai sokszínűséget; felszólít a közúti infrastruktúrára vonatkozó, a gépjárműipar ütemtervével összehangolt uniós ütemterv kidolgozására annak biztosítása érdekében, hogy az infrastrukturális beruházások rövid és középtávon összhangban legyenek a járműgyártással;
7.hangsúlyozza, hogy tovább kell ösztönözni a városi csomópontokon, vasútállomásokon és csomópontokon, belvízi és tengeri kikötőkben, repülőtereken, logisztikai csomópontokon és multimodális platformokon belüli és azok közötti közlekedési összeköttetéseket, többek között a törzshálózat és az átfogó hálózatok közötti összeköttetések kiépítésén és korszerűsítésén keresztül annak érdekében, hogy zökkenőmentes, hatékony, hozzáférhető, integrált, intelligens, összekapcsolt, jól felszerelt és fenntartható mobilitási rendszert biztosítsanak a személyszállítás és a teherszállítási logisztika számára, valamint a jegykiadás fejlesztése révén, ezzel előmozdítva a hatékony modális váltást, különösen a tömegközlekedési rendszerek és a városi és vidéki területek közötti összeköttetések javítása révén;
8.hangsúlyozza ezért, hogy a TEN-T-re vonatkozó iránymutatások küszöbön álló felülvizsgálatának együtt kell járnia a az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló irányelv(13), a TEN-T rendelet(14)és a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló rendelet(15) bejelentett felülvizsgálatával;
9.hangsúlyozza, hogy a kutatás, az innováció és a digitalizáció kulcsszerepet játszik a közlekedés további szén-dioxid-mentesítésében, miközben az európai zöld megállapodás céljaival összhangban kezeli a növekvő személy- és áruszállítási volument, javítja a multimodális interoperabilitást, és biztonságosabbá, hatékonyabbá és ellenállóbbá teszi a közlekedést; hangsúlyozza, hogy a TEN-T-nek minden közlekedési módban ösztönöznie kell az innovatív digitális alkalmazásokat, beleértve az intelligens közlekedési rendszereket, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert (ERTMS), a hajóforgalom-megfigyelési és információs rendszereket, a folyami információs szolgáltatásokat, a légiforgalmi szolgáltatási rendszereket (egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási kutatás) és az infrastruktúrák szerkezeti állapotát felügyelő rendszereket; ennek kapcsán hangsúlyozza a Galileo-projekt befejezésének fontosságát; arra bátorítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok körében e rendszerek Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből való finanszírozását;
10.rámutat, hogy üzleti szempontból egyre életképessé válnak az intelligens és autonóm mobilitási megoldások, és hogy a TEN-T-n belül fel kell gyorsítani a releváns közlekedési és digitális infrastruktúra korszerűsítését a határokon átnyúló interoperabilitás, az adatvédelem és a kiberbiztonság biztosítása mellett, elősegítve az automatizált és összekapcsolt, az újonnan elfogadott általános biztonsági rendeletnek eleget tevő járművek biztonságos működését;
11.hangsúlyozza, hogy nagy szükség van az innovatív közlekedési módok – például a pilóta nélküli légi járművek és a mágnesvasút-technológia – kutatásának és fejlesztésének európai támogatására; hangsúlyozza, hogy az európai partnerségek a különböző közlekedési módokban nagyon pozitív hatást gyakorolhatnak a TEN-T hálózatok biztonságos, hatékony és intelligens telepítésére;
12.úgy véli, hogy a hálózat egészére kiterjedő és harmonizált infrastrukturális szabványok lehetővé teszik egy valóban egységes európai közlekedési térség létrehozását; fontosnak tartja a meglévő infrastruktúra karbantartását és fejlesztését, különösen a határokon átnyúló szakaszok esetében, tekintettel a technológiai fejlődésre, a biztonsági előírások változására, a hatékonyság növelésére, a jóbb minőségű teljesítményre, a kapacitásbővítésre, az új funkciókra, a határokon átnyúló megbízhatóságra és interoperabilitásra, valamint arra, hogy egy életciklus-megközelítést kell bevezetni, és javítani kell az infrastruktúra ellenálló képességét a világjárványokhoz hasonló válságok és az éghajlatváltozás hatásaival szemben; megjegyzi azonban, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozása nem elegendő e célok mindegyikének eléréséhez; rámutat, hogy a tagállamok közötti koordinációnak kulcsszerepe van a válságok kezelésében, valamint a folyamatos áruforgalom és az Unió lakosságának alapvető árukkal való ellátásának biztosításában; felszólítja a Bizottságot, hogy a törzshálózat közlekedési infrastruktúrája kockázatkezelésének, rezilienciájának és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának javítása érdekében minden közlekedési módra kiterjedően tegyen javaslatot egy jogalkotási keretre;
13.úgy véli, hogy a közlekedési infrastruktúra rossz karbantartása negatívan érintheti a TEN-T infrastruktúra folytonosságát, fenntarthatóságát, teljesítményét és biztonságát, és ezáltal az ellenálló képességét; rámutat a TEN-T infrastruktúra rendszeres és szabványosított karbantartásának fontosságára, különös tekintettel a hidakra és alagutakra, biztosítva a tartósan jó minőségű infrastruktúrát; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be egyértelmű mutatókat az infrastruktúra, és különösen a hidak és alagutak minőségi követelményeire vonatkozóan, és dolgozzon ki közös európai megközelítést a TEN-T infrastruktúra ellenőrzésére és minősítésére; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy európai szintű törzshálózati nyomon követési tervet a karbantartással kapcsolatban; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Beruházási Bankkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel együtt vizsgálják meg új finanszírozási rendszerek lehetőségét a hálózati karbantartást célzó beruházások előmozdítására; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét nemzeti terveket a rendes és rendkívüli karbantartás finanszírozására;
Finanszírozás, irányítás és felügyelet
14.hangsúlyozza, hogy a TEN-T infrastruktúrába történő elegendő beruházás érdekében elengedhetetlen, hogy valamennyi vonatkozó uniós alap (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, InvestEU, európai strukturális és beruházási alapok, Európai horizont stb.) és az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelezés igazodjon a közlekedési ágazat sajátos igényeihez, és hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a megfelelő finanszírozás mellett; mély sajnálatát fejezi ki az Európai Tanács azon döntése miatt, hogy költségvetési csökkentéseket javasol az olyan jövőorientált programok esetében, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU, különös tekintettel arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programja kulcsszerepet játszik a TEN-T hálózat kiteljesítésében; tudomásul veszi, hogy az EU nagyon ambiciózus dekarbonizációs stratégiáját a siker érdekében megfelelő finanszírozásnak és finanszírozási eszközöknek kell támogatniuk, megőrizve az adott ágazat versenyképességét; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön kívüli releváns uniós eszközök (pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap) közötti szinergiákat és szakpolitikai koherenciát, továbbá optimalizálja a támogatásötvözési eszközök használatát a magánbefektetők bevonzása és a közfinanszírozás mozgósítása érdekében; rámutat, hogy az európai zöld megállapodás klímára és környezetre irányuló pénzügyi eszközeit a TEN-T hálózat olyan beruházásai számára kell elérhetővé tenni, amelyek segíthetnek a közlekedési ágazat kibocsátásának hatékony csökkentésében;
15.sajnálja, hogy az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban és a helyreállítási tervben a tagállamok még mindig nem adnak határozott jelzést az infrastrukturális beruházásoknak, és nem kap prioritást a TEN-T befejezése sem; hangsúlyozza, hogy a Next Generation EU Alapból származó források egyedülálló lehetőséget nyújtanak a TEN-T törzshálózat 2030-ig való kiépítésének biztosítására; felhívja a Bizottságot, hogy évente tájékoztassa a Parlamentet az építkezések előrehaladásáról; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal folytatott tárgyalások során az eszközök megfelelő hányadát különítse el az uniós közlekedési politikák fejlesztésére, és nyújtson be zárójelentést a Parlamentnek; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt végrehajtó nemzeti programok kiemelkedő szerepet tulajdonítsanak a modern, digitális, fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrába történő beruházásoknak;
16.emlékeztet, hogy az ERTMS pálya menti és fedélzeti rendszereinek kialakítása alapvető előfeltétele az egységes európai vasúti térség megteremtésének és a vasúti piac megfelelő működésének a TEN-T folyosóin; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a törzshálózatokon az ERTMS kiépítéséhez hozzávetőleg 15 milliárd euróra van szükség, és hogy a Bizottságnak kiemelt szerepet kell vállalnia a finanszírozási és telepítési műveletek koordinálásában;
17.hangsúlyozza, hogy be kell tartani a TEN-T egyszerűsítéséről szóló irányelvre irányuló javaslatban(16) foglalt határidőket, amikor a Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben megállapított, kiforrottságot vizsgáló projektkiválasztási kritériumok alapján értékelik a projekteket; úgy véli továbbá, hogy a bekövetkezett késedelmek az 1316/2013/EU rendelet(17) 17.cikkének (1)bekezdésében előírtak szerint indokolttá teszik a projekt haladásának vizsgálatát és az Uniótól az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kapott pénzügyi támogatás felülvizsgálatát, aminek eredményeként csökkenteni lehet vagy vissza lehet vonni a támogatást;
18.hangsúlyozza, hogy bár a TEN-T hálózatot fokozatosan kell megvalósítani, a rövid távú prioritás a törzshálózat kiépítése kell legyen, mivel az adja a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztésének gerincét és az ösztönözni a teljes átfogó hálózat fejlesztését is, azonban az egyenlőtlenségek növekedésének elkerülése érdekében fontos, hogy elegendő finanszírozást biztosítsanak a törzshálózat által nem lefedett átfogó hálózat számára; e tekintetben kiemeli, hogy a TEN-T mindkét szintje kulcsfontosságú az EU összekapcsoltsága és logisztikai integrációja szempontjából;
19.úgy véli, hogy az uniós alapoknak, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében elkülönített forrásoknak rugalmasan és hatékonyan kell hozzájárulniuk a határokon átnyúló projektek és a hiányzó kapcsolatok korrekciós módon történő befejezéséhez, amennyiben a nemzeti szinten finanszírozandó költségek terhei és a határ két oldalán várható társadalmi-gazdasági előnyök közötti eltérések vagy egyensúlyhiányok tágabb európai nézőpontból veszélyeztetik a projekt időben történő befejezését; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy kövessen célzottabb megközelítést, és a legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkező projektek esetében alkalmazzon magasabb társfinanszírozási arányt a nemzeti beruházások felszabadítása érdekében;
20.mély aggodalmának ad hangot elsősorban a határokon átnyúló projektek megvalósításának késedelmei miatt, amelyek akadályozzák a zökkenőmentes TEN-T törzshálózati folyosók időben történő létrehozását és a projektek költségeinek növekedését eredményezik; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a hálózat rájuk eső részeire vonatkozó kötelezettségeiknek, és az európai és nemzeti jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett biztosítsanak hatékony és megfelelő idejű adminisztratív és bírósági eljárásokat, és sürgeti őket, hogy fokozzák az adminisztratív és bírósági folyamatok digitalizálását; emlékezteti a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést más tagállamok hatóságaival a határokon átnyúló projektek terén, például közös hatóságok közös megegyezéssel történő létrehozása révén, elsősorban az ütemtervek és a határidők összehangolása céljából, és sürgeti a tagállamokat, hogy további késedelem nélkül hajtsák végre a TEN-T egyszerűsítéséről szóló új irányelvet; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a tagállamokat, amelyek – az uniós joggal összhangban – olyan érdemi kizárási záradékokat kívánnak bevezetni, amelyek jelentősen felgyorsíthatják a nemzeti bírósági eljárásokat;
21.rámutat, hogy az engedélyezési eljárások, a határokon átnyúló közbeszerzési eljárások és más adminisztratív eljárások során az uniós racionalizálási intézkedések tagállami végrehajtása döntő szerepet játszik a technikai akadályok és az adminisztratív terhek csökkentésében és ezáltal a TEN-T közlekedési infrastrukturális projektek lehetséges késedelmeinek és növekvő költségeinek visszaszorításában; kiemelten fontosnak tartja ezt, amikor arról van szó, hogy nagyobb biztonságot teremtsenek a projektgazdák és a lehetséges magánbefektetők számára(18); felhívja a Bizottságot, hogy a TEN-T eredményjelentését egészítse ki egy, az indokolatlan adminisztratív terhek csökkentéséről szóló fejezettel;
22.sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a TEN-T végrehajtásának felügyeletét azáltal, hogy élve a rendelet által ráruházott hatáskörökkel, megerősíti azokat a vonatkozó eszközöket, amelyek kötelezettségeik teljesítésére kötelezik a tagállamokat, továbbá az európai koordinátorok szerepét a folyosók irányításában, különös tekintettel a határokon átnyúló összeköttetésekre, valamint a kijelölt hatóság „egyablakos” szerepét az engedélyezési eljárásban; felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg és alkalmazza az 1315/2013/EU rendelet 56. cikkének rendelkezéseit a TEN-T iránymutatások felülvizsgálata során, amelyek célja, hogy a tagállamokat a projektek tervezésének és befejezésének felgyorsítására ösztönözze; felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogyan kell értelmezni a szabályokat és követelményeket az értékelés, a jelentéstétel és a támogathatóság értékelése céljából; felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a civil társadalom és az érdekelt felek bevonására és a tagállamok közötti konzultációra vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét, és európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is mozdítsa elő ezeket;
23.felkéri a tagállamokat, hogy a TEN-T rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében erősítse meg a nemzeti közlekedési tervek és a TEN-T hálózatok közötti koherenciát;
24.úgy véli, hogy az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (ERA) nagyobb szerepet kell kapnia a TEN-T végrehajtásában, különös tekintettel a határokon átnyúló interoperabilitásra, a biztonság javítására, a versenyképesség növelésére és az ERTMS kiépítésére; felszólít az ERA 2021. évi költségvetésének növelésére annak érdekében, hogy az megfelelő pénzügyi eszközökkel rendelkezzen feladatai ellátásához, különösen mivel 2021-et a vasút európai évének nyilvánították;
Közlekedési módok
25.rámutat annak fontosságára, hogy Unió-szerte javítsák a TEN-T közúti infrastruktúrájának minőségét;
26.felhívja e tekintetben a Bizottságot, hogy hozzon további intézkedéseket az alternatív üzemanyagok elterjedésének fokozása, valamint az elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások kiépítése érdekében, figyelembe véve az alternatív üzemanyagok lehetséges jövőbeli megoldásait és teljes mértékben tiszteletben tartva a technológiasemlegesség elvét;
27.intézkedésekre szólít fel a közúti biztonság további javítása, valamint az üzemeltetési biztonságnak a kritikus infrastruktúra teljes életciklusa során történő fenntartása és javítása érdekében, figyelembe véve a nem motorizált úthasználók igényeit és a veszélyeztetett úthasználók védelmét; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU zéró-elképzeléssel kapcsolatos stratégiai céljának teljesítése érdekében támogassák az innovatív és intelligens közúti biztonsági megoldásokat; hangsúlyozza, hogy meg kell felelni az (EU) 2019/1936 irányelv új biztonsági követelményeinek, és rámutat, hogy e célból további beruházásokra van szükség az infrastruktúra átalakítása és karbantartása terén, és ezeket biztosítani kell; hangsúlyozza, hogy a TEN-T iránymutatások felülvizsgálata során a projekteljárásokra vonatkozó szabályozási követelményeket nem szabad a legmagasabb szintű biztonsági normák kárára egyszerűsíteni;
28.emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a TEN-T mentén elegendő biztonságos és védett parkolóhelyet kell biztosítani a tehergépkocsik számára a közúti biztonság és a hálózathasználók, különösen a közlekedési dolgozók jólétének növelése érdekében;
29.hangsúlyozza, hogy a TEN-T hálózaton és az autópálya-hálózaton speciális tanúsított szakaszokat kell bevezetni, és azokat át kell alakítani, hogy teljesítsék az automatizált és félig automatizált járművekre vonatkozó minimális teljesítményszabványokat, és megfeleljenek az infrastruktúra teljesítményszabványainak, ami kiterjed a láthatóságra, a forgalomirányító jelzések állapotára, a közúti jelzőtáblákra és a közúti jelzésekre;
30.rámutat a városi és helyi személy- és áruszállításban az összekapcsolt mobilitás új és aktív módjaiban rejlő lehetőségekre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a határokon átnyúlva szorosan működjenek együtt a régiókkal és a városokkal a TEN-T egészében az infrastruktúra hiányzó utolsó szakaszainak és az intermodális és transznacionális összeköttetések kialakítása és javítása érdekében, lehetővé téve ezáltal az infrastruktúra és a szolgáltatások zökkenőmentesebb és hatékonyabb használatát, megelőzve a torlódásokat és csökkentve a kibocsátást;
31.ismételten hangsúlyozza a vasúti szállítás fontos szerepét a dekarbonizációban, és emlékeztet a negyedik vasúti csomag teljes körű végrehajtásának jelentőségére a vasútban rejlő teljes potenciál kihasználása érdekében; kéri, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztését az indokolatlan adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések kísérjék; kéri a Bizottságot, hogy évente tegyen jelentést a Parlamentnek az e területen elért haladásról; úgy véli, hogy a modális váltás és a hatékony vasúti és kombinált szállítás előmozdításának – különösen a határokon átnyúló helyzetekben és az intenzíven használt szakaszokon hiányzó összeköttetések esetén – a TEN-T prioritásának kell lennie, és azt az ERTMS teljes körű kiépítése, a hálózat szabályozási, működési és műszaki akadályainak felszámolása, a vasúti üzemeltetők egyenlő hozzáférésének biztosítása, a villamosítás felgyorsítása, az összekapcsoltság és az átjárhatóság biztosítása révén, többek között az infrastruktúra-kapacitás optimalizálása és a vasúti járművek berendezéseinek korszerűsítése, a kutatás és az innováció – többek között a Shift2Rail közös vállalkozás – támogatása, valamint a vasúti szállítási folyosóknak a kereslettel összhangban történő optimalizálása révén kell elérni, különösen az olyan logisztikai központokban, mint a kikötők és a repülőterek; hangsúlyozza továbbá, hogy a hálózaton belül meg kell határozni a tranzit és a terminál csomópontokat, miközben a fő csomópontokon tranzitplatformokat kell kialakítani az utasok és áruk áramlásának gördülékenyebbé tétele érdekében; hangsúlyozza a hozzáférhetőséget javító projektek fontosságát, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az idősek tekintetében;
32.felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen fogadjon el kötelező érvényű időszakos célokat az ERTMS kiépítésére, hogy a 2030-ig elkészülő TEN-T törzshálózaton be lehessen azt vezetni; úgy véli, hogy az ERA-nak hatékony és eredményes rendszerhatóságként kell működnie, és a negyedik vasúti csomag keretében el kell látnia az ERTMS-sel kapcsolatos megerősített szerepét és feladatait; kéri, hogy az ERTMS vasúti árufuvarozási folyosókon történő megvalósításának ütemtervét egy közös európai érdekű projekt keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozzák; rámutat az átjárhatósági műszaki előírásokra vonatkozó szabályozási stabilitás fontosságára mint az ERTMS-be történő beruházások felszabadításának eszközére, és kéri a Bizottságot, hogy gondosan elemezze a további változásokat az ÁME 2030-ra vonatkozó aktualizálása során, és biztosítsa az összeegyeztethetőséget;
33.hangsúlyozza, hogy az európai vasúti infrastruktúrának elegendő kapacitást kell biztosítania mind a teher-, mind a személyvonatok számára, biztosítva az infrastruktúra nagyobb mértékű használatát és a beruházások jobb megtérülését; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a határokon átnyúló vasúti összeköttetéseket a nemzetközi személyszállítás modális váltásának támogatása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az éjszakai vonatok éghajlatbarát és versenyképes utazást tehetnek lehetővé; úgy véli, hogy ahhoz, hogy zökkenőmentes lehessen a TEN-T hálózatban és a vasúti áruszállítási folyosókon a határokon átnyúló vasúti közlekedés, a pályahálózat-üzemeltetők közötti kötelező határokon átnyúló együttműködésre van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy a TEN-T felülvizsgálatának keretében tegyen javaslatot a pályahálózat-üzemeltetőkre vonatkozó kötelező intézkedésekre;
34.hangsúlyozza, hogy a nagy sebességű és jó minőségű vasúti személyszállítási szolgáltatások fejlesztése a TEN-T törzshálózata egészében kiemelt prioritást kell élvezzen az elkövetkező években, azzal a céllal, hogy minden nagyobb, jelenleg ilyen szolgáltatással nem elérhető európai város között létrehozzák a nagy sebességű vasúti összeköttetések kiterjedt hálózatát, és jelentősen növeljék a fenntartható szárazföldi közlekedési módok versenyképességét;
35.hangsúlyozza a belvízi közlekedés mint fenntartható közlekedési mód fontosságát, valamint hogy jövőbiztos, nagy kapacitású infrastruktúrára és a vízi utak megbízhatóságának, minőségének és jó hajózhatóságának biztosítására van szükség, különös tekintettel az éghajlatváltozásra; elismeri a kikötők mint stratégiai csomópontok fontos szerepét a törzshálózatban és átfogó hálózatokban; a multimodalitás támogatása érdekében felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson zökkenőmentes kapcsolatot a törzshálózatba és az átfogó hálózatba tartozó belvízi és tengeri kikötők, valamint a vasúti és közúti hálózatok között; fellépést szorgalmaz a RIS harmonizált, határokon átnyúló bevezetésének biztosítása és az innovatív, hatékony és fenntartható megoldások ágazaton belüli elterjedésének megkönnyítése érdekében;
36.felszólít arra, hogy a belvízi hajózóutak fejlesztésének ütemtervét egy közös európai érdekű projekt keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozzák;
37.hangsúlyozza a magas színvonalú tengeri összeköttetések szerepét nemcsak az EU nemzetközi kereskedelmében, hanem az uniós belüli kereskedelemben is; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a TEN-T tengeri gyorsforgalmi utak és a rövid távú tengeri fuvarozás mint fenntartható közlekedési módok fontos szerepét; úgy véli, hogy a tengeri gyorsforgalmi utak pillérének célja az igényeken alapuló, rövid távolságú tengeri összeköttetések és szolgáltatások elősegítése – a szárazföldi közlekedés fenntartható kiegészítéseként és abba teljes mértékben integrálva –, a tengeri kikötők közötti együttműködés és a hátországukkal való összeköttetések megkönnyítése, továbbá hatásvizsgálatot követően a tiszta és alternatív üzemanyagok, valamint a tengeri közlekedésre vonatkozó energiahatékonysági megoldások fejlesztésének és bevezetésének előmozdítása; ezért felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, mely fő folyosók végpontjait kell tengeri összeköttetésként összekapcsolni más fő folyosókkal, és hol kell frissíteni a TEN-T térképeket az értékelés megállapításaival összhangban;
38.hangsúlyozza a tengeri és belvízi kikötőknek mint a közlekedési hálózat stratégiai csomópontjainak létfontosságú szerepét, amelyek összekapcsolják a rövid távú és a nyílt tengeri hajózást a vasúttal, a közúttal, a belvízi utakkal és a csővezetékekkel, és a logisztikai ellátási láncok csomópontjait alkotják; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kapacitásgarancia-intézkedések révén biztosítsák a TEN-T kikötők hozzáférhetőségét a legnagyobb hajók számára; kiemeli a tengeri kikötők határokon átnyúló dimenzióját, és hangsúlyozza, hogy a kikötők nemcsak a tengeri szállítás alkotóelemei, hanem egyre inkább az összes közlekedési mód csomópontjai, valamint az energiaipar, az ipar és a kék gazdaság klaszterei is; megjegyzi, hogy fontos és egyre jobban fejlődik a kikötők közötti együttműködés és a klaszterek kialakítása; úgy véli, hogy a TEN-T-nek ezért elő kell segítenie azokat a projekteket, amelyek célja a kikötők és a közlekedési, energia- és digitális infrastruktúrák közötti szinergiák növelése, és szükség esetén intézkedéseket kell előirányoznia a tengeri és belvízi kikötőkkel való vasúti és közúti összeköttetések javítására a modális váltás támogatása és a fenntartható logisztika javítása érdekében;
39.hangsúlyozza a rövid távú tengeri összeköttetések jelentőségét a regionális összeköttetések szempontjából, különösen a peremterületeken és a szigeteken; úgy véli, hogy a tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó követelmények kizárják a tagállamokon belüli rövid távú tengeri összeköttetéseket; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse ezeket a követelményeket a TEN-T rendeletben annak érdekében, hogy a tengeri összeköttetéseket a szárazföldi kapcsolatokkal egyenrangúvá tegye, különös tekintettel az átfogó hálózat kikötőivel való összeköttetésekre;
40.hangsúlyozza, hogy a hajózási ágazat kibocsátásait jelentősen csökkenteni lehet az olyan kikötői infrastruktúrába történő beruházásokkal, amelyek támogatják az alternatív üzemanyagok felhasználását és a kikötőben veszteglő hajók akkumulátorainak töltésére és energiával való ellátására való átállást; rámutat, hogy az ilyen beruházásoknak különös prioritást kell élvezniük a kikötőkre alapuló multimodális szállítás előmozdítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az e célból történő beruházások fellendítésére rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket, és a kutatás ösztönzése révén továbbra is támogassa a különböző tiszta technológiák folyamatban lévő fejlesztését;
41.sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a kikötők puszta közlekedési funkciókat meghaladó átfogóbb szerepét, különösen a dekarbonizáció tekintetében, konkrétan pedig azt, hogy hozzá tudnak járulni a part menti és tengeri szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázásához;
42.hangsúlyozza, hogy a légi közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, például a repülőterek alapvető fontosságúak az EU globális és belső összekapcsolásához egyaránt, a peremterületeket, a ritkán lakott, periférikus térségeket, a szigeteket és a legkülső régiókat is beleértve, valamint a multimodalitás, azaz a vasúti közlekedéssel való interoperabilitás biztosításához, továbbá az illetékes uniós ügynökségek közötti szinergiák megteremtéséhez; úgy véli, hogy a TEN-T fontos eszköz az alternatív üzemanyagok, valamint azok töltési és feltöltési infrastruktúrájának ágazaton belüli elterjedésének felgyorsítására azáltal, hogy biztosítja a szükséges kapacitást a törzshálózathoz és az átfogó hálózathoz tartozó repülőtereken; úgy véli, hogy sürgős és döntő fontosságú az egységes európai égbolt II+ kezdeményezés továbbfejlesztése a hatékonyabb és fenntarthatóbb infrastrukturális összeköttetések megteremtéséhez; emlékeztet, hogy a Covid19-válság rámutatott arra, hogy milyen értékes szerepe van a légi közlekedésnek a gazdaságban, valamint az utasok és az áruk összeköttetéseiben, és ezért biztosítani kell az új kockázatokkal és válságokkal szembeni rezilienciáját;
43.úgy véli, hogy elő kell mozdítani a TEN-T és a TEN-E szinergiáit és egymást kiegészítő jellegét, ugyanakkor teljes mértékben biztosítani kell a TEN-T fejlesztésének meglévő és jövőbeli finanszírozási lehetőségeit és finanszírozási szintjeit; elismeri, hogy a csővezetékek nem csak az energiaipari infrastruktúra részének tekintendők, hanem a fenntarthatóbb szállítási módokra való áttérés eszközeinek is; elismeri a csővezetékeknek az ipari klaszterek és közlekedési csomópontok közötti összeköttetésként és az áruk szállítási eszközeként betöltött szerepét, és hangsúlyozza, hogy fontos szerepük van bizonyos dekarbonizációs technológiák bevezetésében;
44.hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak szüksége van egy fejlett, intelligens, biztonságos és fenntartható TEN-T-re, amely Unió-szerte előmozdítja a mobilitást, az összeköttetéseket és a területi megközelíthetőséget, különösen a peremterületeken, a szigeteken és a legkülső régiókban, hogy támogassa és fellendítse az európai és nemzetközi turizmust; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EuroVélo hálózathoz és annak 16 folyosójához kapcsolódó lehetséges szinergikus hatásokat, elsősorban a pénzügyi támogatás növelésén keresztül, hogy előmozdítsa a helyi és környezetbarát kerékpáros turizmust Európában;
Stratégiai orientáció
45.hangsúlyozza, hogy az EU számára stratégiai értéke van annak, hogy a TEN-T-n belül szoros közlekedési kapcsolatokat tart fenn harmadik országokkal, és hogy tovább integrálja az EU Európai Szabadkereskedelmi Térség (EFTA) partnerországait, a Nyugat-Balkánt és a Délkelet-európai Közlekedési Közösséget, valamint a keleti partnerség országait, továbbá hogy előmozdítsa az EU peremterületeivel való jobb összeköttetést; úgy véli továbbá, hogy tekintettel a régió harmadik országainak stratégiai beruházásaira és befolyásának megerősödésére, célszerű kiterjeszteni TEN-T közlekedési kapcsolatait a tagjelölt országokra, a dél-mediterrán térség országaira és a keleti partnerség országaira, valamint Ázsiára is, az uniós normák és viszonossági biztosítékok alapján; kiemeli továbbá a Földközi-tenger stratégiai jelentőségét az Unió számára, valamint azt, hogy meg kell erősíteni a dél-mediterrán országok és az EU szigeti régióinak infrastruktúráját;
46.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fenntartsák a TEN-T kapcsolatokat az Egyesült Királysággal, kezdve azzal, hogy a TEN-T rendelet 3. cikkének b) pontjában meghatározott „szomszédos országként” ismerik el, miközben biztosítják a közösen elfogadott TEN-T infrastrukturális projektek végrehajtását és befejezését, és biztosítják, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen e kapcsolat finanszírozásában; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az EU külső határaira, és kövesse nyomon az Egyesült Királyság kilépésének a határ menti régiókra gyakorolt hatását; emlékeztet az Egyesült Királyság és az úgynevezett szárazföldi híd jelentős szerepére a TEN-T hálózat részeként, és elismeri a brexitnek az Írország és a kontinentális Európa közötti, valamint az Ír-szigeten belüli összeköttetésre, hozzáférhetőségre és gazdasági kohézióra gyakorolt negatív hatását; felszólítja a Bizottságot, hogy a törzshálózaton és az átfogó hálózatokon keresztül biztosítsa a tényleges összeköttetést Írország és az európai kontinens között, különös tekintettel a tengeri útvonalakra, bárhogy is alakuljanak a jövőbeli kapcsolatok az EU és az Egyesült Királyság között;
47.hangsúlyozza, hogy a TEN-T és fő csomópontjai stratégiai szerepet töltenek be az Unió számára; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki terveket a stratégiai infrastruktúra és a TEN-T egészének védelmére; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TEN-T projektekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban teljes mértékben vegyék figyelembe az EU stratégiai érdekét, az árdömping tilalmát, a magas szintű európai munkavédelmi normák teljes körű tiszteletben tartását és a viszonosság elvét a közbeszerzések terén;
48.hangsúlyozza a transzeurópai hálózatok közötti szinergiák erősítésének fontosságát a közlekedés, az energia és a távközlés területén, valamint azok folyosói között a közlekedésben használt alternatív üzemanyagok zökkenőmentes piacra jutásának és elosztásának biztosítása, valamint a közlekedési ágazat és felhasználói digitális igényeinek figyelembevétele érdekében;
49.rámutat, hogy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergikus hatások erősítésére azzal az átfogó céllal, hogy javítsák az Unión belüli katonai mobilitást, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt, és mérlegelve a polgári védelem számára jelentkező lehetséges előnyöket; ragaszkodik ahhoz, hogy a közlekedési infrastruktúra kettős felhasználására alkalmasnak minősített transzeurópai hálózati szakaszokat szigorúan összhangba hozzák a kettős felhasználás elvével, hogy a polgári és katonai igényeket is kiszolgálja; felhívja a Bizottságot, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben tartsa meg eredeti javaslatát a katonai mobilitás finanszírozására;
o oo
50.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Különösen (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jogalkotási állásfoglalás) mellékletének III. részében foglalt kiigazításokat.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013.április17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU rendelete a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).
Javaslat a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (), amelyet a 2020. június 12-i 8726/2020 tanácsi feljegyzés () irányelvre irányuló javaslatra változott.
Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).
A transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítását előmozdító racionalizálási intézkedésekről szóló rendeletről folytatott intézményközi tárgyalások eredményeként elfogadott, 2020. június 17-i ideiglenes megállapodásban megfogalmazottak szerint.