A kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítése céljából az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdése
Az Európai Parlament 2023. szeptember 14-i állásfoglalása a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítése céljából az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítése céljából az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2023. június 14-i bizottsági ajánlásra (),
–tekintettel Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2023. március 10-i közös nyilatkozatára,
–tekintettel az Egyesült Államok 2022. évi, az infláció csökkentéséről szóló jogszabályára (IRA),
–tekintettel az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2023. május 31-i ülését követő együttes nyilatkozatra,
–tekintettel a Bizottsághoz intézett, a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítése céljából az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló kérdésre (O-000037/2023 – B9‑0027/2023),
–tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
A.mivel az EU és az USA közös értékek mentén gondolkodnak, és alapvető közös érdekük egy olyan nemzetközi környezet kialakítása, amely világszerte erősíti a multilateralizmust és a demokratikus értékeket, védi az emberi jogokat, támogatja a nemzetközi jogot, előmozdítja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a fenntartható fejlődést;
B.mivel az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapító tagja, és évtizedek óta határozottan kiáll a szabályokon alapuló multilaterális világrend mellett;
C.mivel az EU és az USA a közelmúltban elindította az EU és az USA közötti, a tiszta energia ösztönzéséről szóló párbeszédet, amely a két fél által a WTO szintjén javasolható zöld támogatási szabályok lehetséges felülvizsgálatára összpontosít; mivel az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács részeként elindították a fenntartható kereskedelemre vonatkozó transzatlanti kezdeményezést is, hogy fokozzák a transzatlanti piacban mint a dekarbonizáció és a zöld átállás katalizátorában rejlő lehetőségeket;
D.mivel – többek között az állami beavatkozások hatására – egyre gyorsul a tisztaenergia-technológiák gyártásának jövőjét alakító globális verseny;
E.mivel a tiszta termelés és a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció előmozdítására, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítések fokozására irányuló célkitűzésnek ösztönöznie kell a tiszta technológiák előállítását az EU-ban, ugyanakkor megbízható partnerekkel együttműködve meg kell erősítenie a nemzetközi ellátási láncok rezilienciáját, és csökkentenie kell a nem kívánt stratégiai függőségeket;
F.mivel a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos többoldalú együttműködési struktúra gazdasági és társadalmi előnyökkel járhat a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelése terén, és hatékony biztosítékokat tartalmazhat, amelyek a meglévő globális korlátokon belül csökkentik a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat;
G.mivel bár az infláció csökkentéséről szóló jogszabály az Egyesült Államok történelmében az éghajlat-politikai fellépés és a tiszta energia terén a legnagyobb beruházást jelenti, olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek diszkriminatívak, és aláássák az egyenlő versenyfeltételeket; mivel különösen az infláció csökkentéséről szóló jogszabály kizárja az uniós exportőröket – többek között az akkumulátorral vagy üzemanyagcellával működő járművek uniós exportőreit is – a rendszer keretében nyújtott adójóváírásokból és támogatásokból;
H.mivel az EU és az USA nem jött létre szabadkereskedelmi megállapodás;
I.mivel a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodás elfogadása indokolt annak érdekében, hogy az EU az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásaiban részt vevő partnerekkel egyenértékű státuszt kapjon az infláció csökkentéséről szóló jogszabályban foglalt, a tiszta üzemű gépjárművekre vonatkozó kedvezmény tekintetében;
J.mivel az Európai Parlamentnek a tárgyalási megbízás elfogadásához vezető folyamatba való folyamatos bevonása szilárdabb és demokratikus szempontból legitimebb folyamatot biztosítana;
1.üdvözli, hogy a Bizottság a legmagasabb szinten együttműködik az Egyesült Államok kormányával, és sürgeti a feleket, hogy találjanak megoldást az infláció csökkentéséről szóló jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek orvoslására, amelyek hatással vannak az USA piacára érkező uniós exportőrökre, és aláássák az egyenlő versenyfeltételeket;
2.üdvözli, hogy tárgyalások kezdődtek az USA-val a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítéséről szóló megállapodásról, amennyiben ezek a tárgyalások kiegyensúlyozott, a WTO szabályaival összeegyeztethető eredményt fognak elérni, és javítják a kölcsönösen előnyös együttműködést;
3.hangsúlyozza, hogy az éghajlat-politikai és környezetvédelmi rendelkezések tekintetében az EU a világon a legszigorúbb normákkal rendelkezik, és hogy ezeknek lehetővé kell tenniük, hogy az uniós termékek jogosultak legyenek az infláció csökkentéséről szóló jogszabály által biztosított előnyökre; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós vívmányokat, összhangban kell lennie az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésére irányuló erőfeszítéseivel, és nem érintheti a közelmúltban elfogadott jogszabályokat és a jelenleg függőben lévő jogalkotási javaslatokat, többek között az akkumulátorokról és a hulladékelemekről szóló (EU) 2023/1542 rendeletet(1), a nettó zéró iparról szóló jogszabályt(2) és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt(3);
4.támogatja a – többek között nemzetközi fórumokon keresztül megvalósuló – transzatlanti együttműködést az életciklus-értékelésre, valamint a kritikus ásványok kitermelésére, címkézésére és újrafeldolgozására vonatkozó tisztességes és inkluzív szabványosítás terén, a fenntartható érték- és ellátási láncok kiépítése érdekében; üdvözli a fenntartható kereskedelemre irányuló transzatlanti kezdeményezés elindítását, és várakozással tekint munkaprogramjának gyors végrehajtása elébe; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az Egyesült Államokkal a Kereskedelmi és Technológiai Tanács teljes potenciáljának feltárása érdekében, továbbá szorosan működjön együtt más stratégiai partnerekkel a kritikus fontosságú anyagok reziliens, fenntartható és megbízható globális értékláncainak előmozdítása érdekében, és használja fel ezt a megállapodást lehetőségként arra, hogy hozzáadott értéket teremtsen azokban az országokban, ahonnan ezek a kritikus fontosságú ásványok származnak, ugyanakkor csökkentse a nemkívánatos stratégiai függőségeket;
5.támogatja a megállapodás azon kinyilvánított célkitűzését, hogy megerősítse a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncait, ezáltal kölcsönös kereskedelmi, munkaügyi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat biztosítson, valamint hogy előmozdítsa az elektromos meghajtású járművek akkumulátortechnológiáinak átvételét azáltal, hogy hivatalossá teszik az EU és az USA közös, a kereskedelem megkönnyítésére és a vállalkozások bizonytalanságának csökkentésére irányuló kötelezettségvállalását;
6.üdvözli azt a célkitűzést, hogy a kritikus fontosságú ásványok terén közös értelmezést alakítsanak ki a torzító hatású nem piaci politikákról és gyakorlatokról, valamint hogy összehangolt intézkedéseket dolgozzanak ki – többek között más stratégiai partnerekkel – az ellátási lánc diverzifikációjának előmozdítása, valamint a sebezhetőségek és a nem kívánt stratégiai függőségek csökkentése érdekében;
7.hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak a vonatkozó fogalommeghatározások tekintetében is egyértelműséget kell eredményeznie, és arra hívja fel mindkét felet, hogy állapodjanak meg az infláció csökkentéséről szóló jogszabályban felsorolt, a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ásványról, és határozzák meg a megállapodás tárgyát képező kritikus fontosságú ásványokhoz kapcsolódó ágazatok jegyzékét;
8.kéri, hogy a megállapodás terjedjen ki az újrafeldolgozás révén nyert kritikus fontosságú ásványokra is; üdvözli, hogy a tárgyalási irányelvek tervezete utal a körforgásos jelleg előmozdításának szükségességére, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy azok nem vonják be kifejezetten az újrafeldolgozott nyersanyagokat a tárgyalások hatálya alá;
9.üdvözli a tárgyalási irányelvek fenntarthatósággal és munkaügyi rendelkezésekkel kapcsolatos törekvéseit, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által a munka világára vonatkozóan megfogalmazott alapvető elvekre és jogokra való hivatkozást; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos uniós megközelítést, és nem érintheti a közelmúltban elfogadott jogszabályokat és a jelenleg függőben lévő jogalkotási javaslatokat, többek között a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon történő betiltásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot(4);
10.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy beépítsék abba a kritikus fontosságú ásványok ágazatának nyújtott állami támogatással kapcsolatos információk kölcsönös megosztására szolgáló átláthatósági mechanizmust, valamint az ásványellátási lánc kritikus zavaraira vonatkozó korai előrejelző rendszert;
11.felhívja a Bizottságot arra, hogy folytassa az infláció csökkentéséről szóló jogszabály európai iparra és Európa versenyképességére gyakorolt lehetséges hatásának értékelését, beleértve a kereskedelem és a beruházások torzulását, figyelembe véve az ellátási láncok előtt álló jelenlegi kihívásokat, valamint az energia, a közlekedés és a nyersanyagok magas költségeit, és folytassa a párbeszédet az Egyesült Államokkal e kérdések kezelése érdekében;
12.felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb két évvel a megállapodás ratifikálása után végezze el annak utólagos hatásvizsgálatát, és elemezze, hogy a megállapodás milyen mértékben éri el kitűzött céljait;
13.tudomásul veszi az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások lezárásának ambiciózus ütemtervét; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében a Parlamentet azonnal és teljes körűen be kell vonni és tájékoztatni kell a tárgyalások minden szakaszában; emlékeztet arra, hogy az ilyen tárgyalások eredményeként létrejött bármely hivatalos megállapodáshoz a Parlament egyetértése szükséges; hangsúlyozza, hogy a gyorsított megoldás szükségessége nem mehet a törekvések rovására;
14.felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Egyesült Államok kormányát arról, hogy a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodás csak az első lépésnek tekinthető afelé, hogy eloszlassák az EU-nak az infláció csökkentéséről szóló jogszabállyal és tágabb értelemben az EU és az USA közötti kapcsolatokban fennálló kereskedelmi súrlódásokkal kapcsolatos valamennyi aggályát, a WTO-szintjén esetlegesen meghozandó intézkedések sérelme nélkül; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is működjön együtt az Egyesült Államok kormányával az egyéb, ez idáig el nem oszlatott aggályok kezelése érdekében is;
15.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője hivatalának és az Egyesült Államok Kongresszusának.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU)2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).
A Bizottság 2023. március 16-i javaslata az európai nettó zéró technológiai termékek gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a nettó zéró iparról szóló jogszabály) ().
A Bizottság 2023. március 16-i javaslata a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról, valamint a (EU) 168/2013, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre ().
A Bizottság 2022. szeptember 14-i javaslata a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre ().