Az EU kiadásai
A költségvetési kiadásokat a Tanács és a Parlament együttesen hagyja jóvá. Az éves uniós költségvetésnek tiszteletben kell tartania a többéves pénzügyi keretben a különböző kiadási kategóriák, például az egységes piac, a kohézió és a természeti erőforrások vonatkozásában megállapított kiadások felső határait. Tematikus és nem tematikus speciális eszközök biztosítják, hogy az EU reagálni tudjon váratlan szükségletek esetén. A költségvetési garanciák és pénzügyi eszközök használata tőkevonzó hatással jár az uniós kiadások tekintetében. A többéves pénzügyi kereten kívül a 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljes uniós kiadások magukban foglalják a NextGenerationEU ideiglenes helyreállítási eszközt, amely segíteni fogja az uniós gazdaságot a Covid19-válságból való kilábalásban.
Jogalap
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 310–325.és 352.cikke és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a., 171-182.és 203.cikke;
- az Európai Parlament és a Tanács (2018.július18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020.december17-i (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet),
- a (2024.február19.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU,Euratom)2020/2093 rendelet módosításáról;
- a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló, 2020.december14-i ;
- az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020.december16-i .
é쾱űé
Az uniós költségvetés elsődleges célja az Európai Unió politikáinak finanszírozása a költségvetési fegyelem korlátain belül a hatályban lévő szabályokkal és eljárásokkal összhangban. Az uniós költségvetés elsősorban beruházásokat finanszíroz. Ezért az EU hosszú távú kiadási terveket, úgynevezett többéves pénzügyi kereteket fogad el, amelyek öt évtől hét évig terjedő időszakra szólnak (lásd alább).
Alapelvek
Az EU költségvetése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet 6–38.cikkével összhangban tiszteletben tartja az alábbi kilenc általános szabályt: egységesség, teljesség, évenkéntiség[1], egyensúly, elszámolási egység (az euró), globális fedezet, egyediség (minden előirányzatot a kiadások meghatározott fajtájára különítenek el), hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és átláthatóság.
Az évenkéntiség szabályát össze kell egyeztetni a többéves tevékenységek irányításának szükségességével, amelyek jelentősége nőtt a költségvetésen belül. A költségvetés ezért differenciált előirányzatokat tartalmaz, amelyek a következőkből állnak:
- kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek az adott költségvetési év során felmerülő, a több évig tartó tevékenységekre vonatkozó szerződésekben szereplő jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik;
- kifizetési előirányzatok, amelyek az adott költségvetési évben vagy korábbi költségvetési években kötött szerződésekben szereplő kötelezettségvállalások végrehajtásával kapcsolatos kiadásokat fedezik.
A 2020.december16-i intézményközi megállapodás előírja, hogy a Bizottságnak éves jelentést kell készítenie az– akár uniós költségvetésből, akár azon kívülről finanszírozott– különböző uniós tevékenységek pénzügyi és költségvetési vonzatainak áttekintéséről. A jelentésnek tájékoztatást kell tartalmaznia az Unió eszközeiről és forrásairól, a különböző hitelezési és forrásbevonási műveletekről– beleértve az Európai Stabilitási Mechanizmust és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (2.6.8.)– és az egyéb lehetséges jövőbeli mechanizmusokról. Információkat kell tartalmaznia továbbá az éghajlat-politikai kiadásokról, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához hozzájáruló kiadásokról, a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításáról, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak minden releváns uniós program keretében történő megvalósításáról.
Az uniós kiadások szerkezete és kategóriái
1. Az uniós kiadások szakaszai
Az általános költségvetés 10 szakaszra oszlik, amelyek az egyes intézményekre vonatkoznak. Míg a többi intézmény szakaszai elsősorban igazgatási kiadásokból állnak, a Bizottság szakasza (III.szakasz) a működési kiadásokat és az ezek végrehajtásához szükséges igazgatási kiadásokat (technikai segítségnyújtás, ügynökségek, emberi erőforrások) tartalmazza. 2024-ben az összes igazgatási kiadás várhatóan a 189,28milliárdeurónyi kötelezettségvállalási előirányzat 6,3%-ának felel majd meg.
A Bizottság olyan költségvetési nómenklatúrát alkalmaz, amely szakpolitikai területek és programok szerinti bontásban tünteti fel a forrásokat, a programterületeket a fejezetekhez vagy a „programklaszterekhez” (lásd alább) igazítva, megkönnyítve ezáltal az egyes uniós politikák költségeinek és hatékonyságának értékelését.
2. A többéves pénzügyi keret (1.4.3.)
Az uniós kiadásokat 1988 óta többéves keretbe helyezik, mely a költségvetést fejezetekre bontja átfogó politikaterületek szerint, amelyekre nézve az érintett időszak fő költségvetési prioritásainak tükrében meghatározzák a kiadások felső határát. Az első középtávú tervezési időszak öt évet ölelt fel, míg a rá következő és a jelenlegi időszakok 7 évet fognak át. Az éves költségvetéseknek tiszteletben kell tartaniuk a többéves keretben megszabott határokat.
Az uniós költségvetésre az EUMSZ 310.cikkében és a költségvetési rendeletben rögzített szigorú egyensúlyi elv vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós költségvetés „kiadásvezérelt”. Más szóval, az összesített bevételek csak annyival növekedhetnek, amennyit előzetesen a többéves pénzügyi keret felső határai és a speciális eszközök e felső határok feletti mérete lehetővé tesz. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 4.cikkének rendelkezéseivel összhangban e felső határokat évente automatikusan 2%-kal növelik nominális értéken[2]. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2018-as árakon összesen 1824,3milliárdEUR kötelezettségvállalási előirányzatot irányzott elő, ebből 1074,3milliárdEUR-t a többéves pénzügyi keretre és 750milliárdEUR-t a NextGenerationEU helyreállítási eszközre (NGEU), amelyet a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5.cikkében meghatározott programspecifikus kiigazítások eredményeként további 11milliárdEUR-val megnöveltek.
A Bizottság által 2023.június20-án előterjesztett jogalkotási javaslatot követően a Parlament és a Tanács 2024.február6-án megállapodásra jutott, megnyitva az utat a többéves pénzügyi keret első félidős felülvizsgálata előtt. Ez a megállapodás hatással lesz a folyamatban lévő többéves pénzügyi keret fennmaradó éveire azáltal, hogy lehetővé teszi a többéves pénzügyi keret felső határainak, valamint a speciális eszközök alkalmazási körének és méretének e felső határok feletti felülvizsgálatát. Konkrétabban, a megállapodás nettó nominális értéken 21milliárdEUR összegű többletkiadásről rendelkezik (2024-es árakon), beleértve a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó új speciális eszközön keresztül Ukrajnának nyújtott 17milliárdEUR összegű vissza nem térítendő támogatást[3]. Ez a növekedés a többéves pénzügyi keret jelenlegi időszakának fennmaradó részében engedélyezett maximális kiadások 2,8%-os növekedésének felel meg.
Mindent egybevetve, a kiadások finanszírozásának nominális növekedése ellenére az uniós kiadások összességében reálértéken jelentősen zsugorodnak a 2021–2023-as időszak inflációnövekedése miatt. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret első 2,5 évében az EU-ban a kumulált infláció már 23,7% volt. Amint arra a Parlament által megrendelt közelmúltbeli tanulmány rámutatott, ez a fejlemény– mivel minden más tényező azonos– 2027 végéig várhatóan 0,96%-kal csökkenti a többéves pénzügyi keret volumenét az EU bruttó nemzeti jövedelmének százalékában kifejezve. Ez jóval elmarad a bruttó nemzeti jövedelem 1,05%-ának megfelelő szinttől, amelyet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek az elfogadása idején kellett volna képviselnie.
Az alábbi táblázat tartalmazza a 2024.évi költségvetésnek a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretben meghatározott szakpolitikai területek szerinti felbontását.
A 2024.évi uniós költségvetés (millió euró): a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felbontása a többéves pénzügyi keret kategóriái szerint
ELŐIRÁNYZATOK FEJEZETENKÉNT | 2024. évi költségvetés | |
---|---|---|
öٱٳٲéááǰ | ھé | |
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság | 21493,4 | 20828,0 |
dzéó. Reziliencia és értékek | 74560,7 | 33716,0 |
Ҳ岹ái, társadalmi és területi kohézió | 64665,2 | 24155,7 |
Reziliencia és értékek | 9895,5 | 9560,3 |
Természeti erőforrások és környezet | 57338,6 | 54151,4 |
Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 40517,3 | 40505,5 |
Migráció és határigazgatás | 3892,7 | 3249,0 |
Biztonság és védelem | 2321,2 | 2035,4 |
Szomszédság és a világ | 16230,0 | 15291,2 |
Európai közigazgatás | 11988,0 | 11988,0 |
Tematikus speciális eszközök | 2221,7 | 1734,4 |
Összes előirányzat | 189385,4 | 142630,3 |
Forrás: Európai Bizottság. 2023.novemberi árakon alapuló számadatok.
3. Rugalmassági és tematikus speciális eszközök
A többéves programok szerint az uniós politikák finanszírozására tervezett kiadásokon felül az uniós költségvetésen belül egyes pénzügyi források a váratlan válsághelyzetekre való válaszadás céljából vannak fenntartva. Ezek a külön rugalmassági és tematikus eszközök felhasználhatók az uniós tagállamokban, a tagjelölt országokban és az EU-n kívül felmerülő következő esetekben: gazdasági válságok (pl.az EGAA - Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap), természeti katasztrófák, közegészségügyi válságok és humanitárius szükséghelyzetek (pl.SEAR -szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék) vagy egyéb váratlan szükségletek (pl.a Rugalmassági Eszköz). Ez a finanszírozás lehetővé teszi korlátozott mértékű kivételes pénzügyi igények fedezését.
Európai uniós helyreállítási eszköz– NextGenerationEU
Ezen eszköz keretében a Bizottság 2018-as árakon 750milliárdEUR-t mozgósít, amelyből legfeljebb 390milliárdEUR fordítható vissza nem térítendő támogatásokra, és legfeljebb 360milliárdEUR a 2021–2027-es hosszú távú költségvetésen felüli hitelek nyújtására a Covid19 utáni EU újjáépítésének elősegítése érdekében. A Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a 5.cikkének (1)bekezdése értelmében az EU nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. A kiadásokra fordított felvett hitelek tőkeösszegét (2018-as árakon 390milliárdEUR) és annak kamatait az Unió általános költségvetéséből kell visszafizetni, többek között a 2021-től fokozatosan bevezetett új saját forrásokból befolyt elegendő bevételből is (1.4.1.).
Az NGEU-nak különösen a következőkre kellene összpontosítania: a)a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés helyreállítása; b)reformok és beruházások a fenntartható növekedési és foglalkoztatási potenciál fellendítése céljából a tagállamok közötti kohézió erősítése és ellenálló képességük növelése érdekében; c)a Covid19-válság gazdasági hatása által érintett vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra irányuló intézkedések, valamint az Unióban a fenntartható növekedés megerősítése, ideértve a vállalkozásokba történő közvetlen pénzügyi befektetést is; d)a Covid19-válságra reagáló kutatásra és innovációra irányuló intézkedések; e)a válsághelyzetekre való felkészültség szintjének emelése és a jelentős veszélyhelyzetekre való gyors és hatékony uniós reagálás lehetővé tétele, ideértve az alapvető javak és orvostechnikai felszerelések készleteinek felhalmozását, valamint a gyors válságelhárításhoz szükséges infrastruktúrák beszerzését; f)annak biztosítására irányuló intézkedések, hogy a Covid19-válság ne veszélyeztesse a klímasemleges gazdaságra való méltányos átállást; g)a Covid19-válság mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásának kezelésére irányuló intézkedések.
A tagállamok beruházásokkal és reformokkal való támogatása érdekében 2021.február12-én megállapodás született az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Az eszköz az eredeti számítások szerint (2018-as árakon) 672,5milliárdEUR összegű kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást bocsátott volna a tagállamok rendelkezésére a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek révén történő végrehajtás céljából[4]. A terveknek tartalmazniuk kell a kulcsfontosságú szakpolitikai területekre (hat pillér[5]) kiterjedő reformokat és beruházásokat, elő kell mozdítaniuk a zöld és digitális átállást, és foglalkozniuk kell az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival.
Ukrajna orosz megszállásával összefüggésben a Bizottság 2022.május18-án közzétette a , amely stratégiát határoz meg az EU orosz energiaimporttól való függőségének csökkentésére. A Bizottság értékelése szerint a stratégia sikeréhez további 210milliárdEUR összegű beruházásra van szükség. Ezt szem előtt tartva a Bizottság egyéb intézkedések[6] mellett javasolta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet módosítását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből megmaradt hitelek legfeljebb 225milliárd EUR összegű átcsoportosítása, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a dzéós Alap keretében rendelkezésre álló források legfeljebb 7,5%-ának a REPowerEU céljaira történő elkülönítése érdekében. Emellett 2022-es árakon legfeljebb 20milliárdEUR-t bocsátanak rendelkezésre a 2003/87/EK irányelv szerinti vagy az (EU)2021/1755 rendelettel létrehozott, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból történő átcsoportosításokból. Ezek a források a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek új fejezetét finanszírozzák, amely konkrét intézkedéseket határoz meg az energiaellátás diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, kölcsönök (legfeljebb 225milliárdEUR) és vissza nem térítendő támogatások (legfeljebb 75milliárd EUR) formájában. A tagállamok a REPowerEU-rendeletben meghatározott határidőig 127,24milliárdEUR összegű hitelt igényeltek a felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében.
A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, fent említett megállapodás új „lépcsőzetes finanszírozási mechanizmust” vezet be az NGEU-val kapcsolatos kamatfizetésekkel kapcsolatos túllépések fedezésére. Ez a mechanizmus végső esetben csak akkor mozgósíthat új tematikus speciális uniós helyreállítási eszközt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan, ha a 2b. fejezetben már rendelkezésre bocsátott összegek a kötelezettségvállalások visszavonásán, a prioritások átrendezésén és a nem tematikus speciális eszközök keretében rendelkezésre álló forrásokon túl nem elegendőek.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament a Tanáccsal egyenrangú költségvetési hatóság, és ez volt az európai parlamenti képviselők által az 1970-es években szerzett első hatáskörök egyike (1.2.5.). A költségvetési hatáskörök az éves uniós kiadások teljes összegének és elosztásának megállapításához, valamint a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzés gyakorlásához kapcsolódnak.
A Parlament Költségvetési Bizottsága felelős a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokért és az éves költségvetés Parlament nevében történő elfogadásáért, továbbá képviseli a Parlament álláspontját a Tanáccsal folytatott tárgyalások során. Rendszerint sikeresen érvényt szerzett a módosításaiból eredő elsőbbségi emeléseknek (bár nem mindig a kezdeti nagyságrendjükben).
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során a Parlament különösen a következőket védte és nagyrészt biztosította: a)a többéves pénzügyi keret felső határának növelése és számos kiemelt program megerősítése; b)új uniós saját források bevezetésére irányuló kötelezettségvállalás abból a célból, hogy e források legalább az NGEU-hoz kapcsolódó költségeket (tőke és kamat) fedezni tudják; c)a Helyreállítási Eszköz végrehajtásában betöltött szerepe a közösségi módszerrel összhangban; d)az uniós költségvetés jelentősége az éghajlat-politikai és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések és a nemek közötti egyenlőség eléréséhez való hozzájárulásban; e)új mechanizmus bevezetése, amely megvédi az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek megsértésétől (1.4.3.).
A Parlament módszeresen szorgalmazta az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi művelet és eszköz költségvetési átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését is.
A Parlament a mentesítésért felelős hatóság (az EUMSZ 319.cikke), amely számára a Költségvetési Ellenőrző Bizottság készíti elő a költségvetés végrehajtásának politikai ellenőrzésére irányuló valamennyi munkát (1.4.5.). A mentesítési eljárás minden évben tükrözi a mentesítési folyamat végén arról levont következtetéseket, hogy a Bizottság és más intézmények és szervek hogyan használták fel az uniós költségvetést. Célja annak ellenőrzése, hogy a végrehajtás a vonatkozó szabályokkal, többek között a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel (nevezetesen a teljesítménnyel kapcsolatos követelményekkel) összhangban történt-e.
A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága évente ülésezik az Európai Beruházási Bankkal (EBB) (1.3.15.), hogy ellenőrizze annak pénzügyi tevékenységeit, és éves jelentést készít az EBB múltbeli teljesítményének és eredményeinek értékeléséről. A Parlament Költségvetési Bizottsága és Ҳ岹ái és Monetáris Bizottsága megállapodott arról, hogy éves jelentést készítenek az EBB aktuális és jövőbeli fellépéseinek értékeléséről, és a jelentés elkészítéséért felváltva fognak felelni. Amellett, hogy véleménye szerint a pénzügyi eszközök értékes szolgálatot tehetnek az uniós finanszírozás hatásának megtöbbszörözése tekintetében, a Parlament hangsúlyozta, hogy ezeket szigorú feltételek mellett, a költségvetést érintő kockázatokat korlátozva kell alkalmazni. E célból a költségvetési rendeletbe belefoglalták az uniós költségvetés által finanszírozott vagy garantált pénzügyi eszközök alkalmazásának részletes szabályait.
A Parlament Költségvetési Bizottsága és Ҳ岹ái és Monetáris Bizottsága közösen felelős a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzéséért egy munkacsoport, valamint a Bizottsággal folytatott kéthavi helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédek révén.
Francisco Padilla Olivares