�Ϸ�������վ

A képviselőcsoportok minden választás után (újra) megalakulnak. Jelenleg nyolc politikai csoport működik (eggyel több, mint a kilencedik ciklusban). A képviselőcsoportoknak legalább 23, a tagállamok legalább egynegyedéből (azaz legalább hét tagállam) megválasztott EP-képviselőből kell állniuk, az EP eljárási szabályzata 33. cikkében foglaltak szerint.

A választásokat követő első plenáris ülésen az új Parlamentnek tagjai közül kell megválasztani az elnököt (a tisztség megújítható két és fél éves mandátumra), valamint 14 alelnököt és öt quaestort, akik együtt alkotják a Parlament döntéshozó testületét, az EP eljárási szabályzatának 16., 17. és 18. cikke szerint.

Roberta Metsola (EPP, Málta), 2022 januárja óta az EP elnöke. 2024 júliusában az első szavazási fordulóban 562 szavazattal újraválasztották 2027-ig.

értelmében az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 128. cikke alapján a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Európai Tanács által a tisztségre felterjesztett jelölt ismerteti a Parlamentben a politikai iránymutatásait, a képviselők pedig megvitatják a hallottakat.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztásához a képviselők többségének szavazata szükséges (a 720 fős Parlamentben ez 361 főt jelent). A választás titkos szavazással történik.

Július 18-án a Parlament titkos szavazáson 401 igen szavazattal támogatta Ursula von der Leyen-t az Európai Bizottság elnöki tisztségének második ciklusára. A szavazást előtt Ursula von der Leyen a képviselőkkel folytatott vita során ismertette a következő öt évre vonatkozó politikai prioritásait.

Az Európai Tanács a tagállamok által javasolt jelöltek közül, a Bizottság elnökével egyetértésben és az Európai Parlament jóváhagyását követően hivatalosan kinevezi a biztosok testületét. Az eljárási szabályzat 129. cikkében foglaltak szerint a biztosjelölteknek a Bizottság elnöke a politikai iránymutatásainak megfelelően egy-egy konkrét szakpolitikai területet (tárcát) oszt ki. A vonatkozó EP-bizottságok értékelik az egyes biztosjelölteket, mielőtt a plenáris ülés szavazással (egyetértési eljárás) dönt a testület egészének kinevezéséről.

Az összes biztos 2024-es meghallgatásával kapcsolatos minden információ megtalálható a .

A Parlamentnek a biztosok testületének jóváhagyására vonatkozó eljárását részletesen a szóló eljárási szabályzat VII. melléklete tartalmazza.

A jelenlegi biztosok testületét a Parlament 2024. november 27-én hagyta jóvá, 370 szavazattal, 282 ellenszavazattal és 36 tartózkodás mellett, miután plenáris vitát folytatott Ursula von der Leyen elnökkel a testület összetételéről és a javasolt bizottsági munkaprogramról.