Ϸվ

JELENTÉSaz Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

1.4.2025-()

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Tomáš Zdechovský

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
A10-0051/2025
Előterjesztett szövegek :
A10-0051/2025
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt[1],

tekintettel a Számvevőszéknek a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára[2],

tekintettel a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Ügyészség számára adandó mentesítésről szóló, 2025. február 17-i tanácsi ajánlásra (05754/2025 – C10‑0023/2025),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3], és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4], és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre[5], és különösen annak 94. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018.december18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[6], és különösen annak 105. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 102. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A10-0051/2025),

1.mentesítést ad az Európai Ügyészség (EPPO) adminisztratív igazgatója számára az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatójának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.


2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt[7],

tekintettel a Számvevőszéknek a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára[8],

tekintettel a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Ügyészség számára adandó mentesítésről szóló, 2025. február 17-i tanácsi ajánlásra (05754/2025 – C10‑0023/2025),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9], és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[10], és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre[11], és különösen annak 94. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018.december18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre[12], és különösen annak 105. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 102. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A10-0051/2025),

1.jóváhagyja az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatójának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.


3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 102. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A10-0051/2025),

A.mivel az Európai Ügyészség az Unió független ügyészsége, amelynek feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, az Unió azon képességének jelentős fokozása, hogy megvédje az adófizetők pénzét, valamint az (EU) 2017/1371 irányelvben[13] meghatározott és az (EU) 2017/1939 rendeletben[14] említett bűncselekmények elkövetőinek és bűnrészeseinek bíróság elé állítása;

B.mivel az Európai Ügyészség hatásköre számos csalástípusra kiterjed, többek között az összességében legalább 10 millió EUR összegű héacsalásra, a pénzmosásra, a korrupcióra, a szervezett bűnözésre és más olyan bűncselekményekre, amelyek tekintetében az Európai Ügyészség a részt vevő tagállamok illetékes bíróságai előtt ügyészségi feladatokat lát el;

C.mivel az Európai Ügyészség az Európai Unió csalás elleni struktúrájának egyik alkotóeleme, és mint ilyen, fellépéseit összehangolják az említett struktúra más alkotóelemeivel, illetve kiegészítik azokat, hogy észszerűsített és hatékony koordinációt érjenek el, ami növeli a struktúra általános hatékonyságát;

D.mivel az Európai Ügyészség akkor avatkozik be, ha a nemzeti hatóságok kivizsgálhatnak és büntetőeljárás alá vonhatnak bűncselekményeket, de a nemzeti hatóságok előjogai csak az országhatárig terjednek, és más szervezetek – mint az Eurojust, az OLAF és az Europol – nem rendelkeznek az adott nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásához szükséges hatáskörrel;

E.mivel az Európai Ügyészség eljárási aktusai a nemzeti bíróságok bírósági felülvizsgálatának tárgyát képezik, és az Európai Unió Bírósága – előzetes döntéshozatal vagy az említett aktusok bírósági felülvizsgálata útján – kiegészítő jogosítvánnyal rendelkezik az uniós jog következetes alkalmazásának biztosítása érdekében;

F.mivel az Európai Ügyészség egy központi szintből és egy decentralizált, nemzeti szintből áll: a központi szint székhelye Luxembourgban van, és azt az európai főügyész, 22 európai (részt vevő tagállamonként egy-egy) ügyész és az adminisztratív igazgató alkotja, a decentralizált szintet pedig a 22 részt vevő tagállam delegált európai ügyészei alkotják;

G.mivel a központi szinten az európai főügyész és a 22 európai ügyész alkotja az európai ügyészek ügyészi kollégiumát (a továbbiakban: kollégium), és ők felügyelik a nemzeti hatóságoktól teljesen függetlenül működő delegált európai ügyészek által nemzeti szinten folytatott nyomozásokat és büntetőeljárásokat;

H.mivel az (EU) 2017/1939 rendelet 93. cikke értelmében az Európai Ügyészség költségvetését az adminisztratív igazgató az Európai Ügyészség engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként eljárva saját felelősségi körében és a költségvetésben engedélyezett kereteken belül hajtja végre, és minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges összes információt;

I.mivel az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzata 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Ügyészség számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, és ő felel az éves beszámoló elkészítéséért, amelyet összevonnak az Unió éves beszámolójával;

J.mivel a jelenlegi keretrendszer szerint a végleges éves beszámolót az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) vizsgálja, a Tanács feladata, hogy ajánlást tegyen, az Európai Parlament pedig arról dönt, hogy mentesíti-e az Európai Ügyészség adminisztratív igazgatóját a költségvetés adott pénzügyi évi végrehajtására vonatkozó felelőssége alól;

K.mivel az Európai Ügyészség erőforrásainak és kapcsolódó kiadásainak kezelése feletti ellenőrzés során nem hagyható figyelmen kívül az operatív tevékenységek, azok következményeinek és hatásának, valamint végrehajtási módszereinek vizsgálata;

L.mivel az Európai Ügyészség csak 2021. június 24. óta működik önállóan költségvetésének végrehajtása során, és 2021. június 1-jén kezdte meg operatív tevékenységeit, ami folyamatos értékelést tesz szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy az erőforrások összhangban legyenek az operatív hatékonysággal; ez az időpont egyben az (EU) 2017/1939 rendelet 119. cikkében említett ötéves időszak kezdő időpontja is, amelynek végén a Bizottságnak a következtetéseit is tartalmazó értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek e rendelet végrehajtásáról és hatásáról, valamint az Európai Ügyészség és munkamódszereinek eredményességéről és hatékonyságáról;

M.mivel az (EU) 2017/1939 rendelet 119. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottságnak jogalkotási javaslatokat kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, ha arra a következtetésre jut, hogy további vagy részletesebb szabályokra van szükség az Európai Ügyészség létrehozására, feladataira vagy a tevékenységei – többek között a határokon átnyúló nyomozásai – esetében alkalmazandó eljárásra vonatkozóan;

1.örvendetesnek tartja, hogy a Számvevőszék kedvező véleményt adott ki az Európai Ügyészség 2023. december 31-ével végződő évre vonatkozó beszámolójának megbízhatóságával, valamint az alapjául szolgáló bevételek és kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

2.emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament határozottan támogatta az EPPO létrehozását; elismeri, hogy az Európai Ügyészség független uniós szerv; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség fontos szerepet tölt be az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, valamint az uniós csalás elleni struktúra és a feddhetetlenségen, az elszámoltathatóságon, az átláthatóságon és az erőforrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodáson alapuló tágabb uniós rendszer alapvető elemeként; elismerését fejezi ki az Európai Ügyészségnek az uniós költségvetést érintő bűncselekmények, például a csalás, a korrupció és a határokon átnyúló héacsalás kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és az igazságszolgáltatás biztosítása terén végzett munkájáért;

3.megjegyzi, hogy 2021. júniusában, az Európai Ügyészség pénzügyi autonómiáját követően csak az Európai Ügyészség két legutóbbi költségvetési és operatív teljesítményét lehet összehasonlítani a 2022–2023-as időszak tekintetében; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben az Európai Ügyészség tevékenységeihez kapcsolódó költségvetés-növekedést továbbra is nagyon nehéz megbecsülni az Európai Ügyészség közelmúltbeli létrehozása, az Európai Ügyészség és fő tevékenységeinek egyedi jellemzői, a csalások felderítésének kiszámíthatatlan szintje, az ügyek széles köre, a büntetőeljárások lefolytatásával kapcsolatos mérlegelési jogkörének hiánya és ehhez kapcsolódóan a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek erőforrásaira való támaszkodás és e rendszerek eljárási korlátai, a nyomozások száma és költségei közötti állandó összefüggés hiánya, valamint a védelemre szoruló uniós pénzügyi érdekek nagyságrendje miatt; megjegyzi továbbá, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyforgalom tekintetében felmerülő kiadásokat nehéz megbecsülni a példa nélküli végrehajtási mód és a források nagy mennyisége miatt;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

4.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség számára 2023-ra elkülönített teljes végleges költségvetés 65,9 millió EUR volt, amely jelentősen (14,7%-kal) nőtt a 2022-ben elkülönített 51,2 millió EUR-hoz képest, míg a 2021. évi költségvetés (26,2 millió EUR) az Európai Ügyészség pénzügyi autonómiáját megelőző időszakra vonatkozott; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség költségvetése magában foglalja a költségvetési hatóság által az Európai Ügyészség kérésére 2023 júniusában biztosított 500000 EUR összegű emelést (a kérelem az Európai Ügyészség biztonsági kapacitásának alapvető megerősítéséhez kapcsolódó emberi erőforrásokat is magában foglalt, aminek eredményeképpen nyolc további létszámtervi álláshelyet engedélyeztek); nagyra értékeli, hogy 2023-ban a költségvetésből semmit nem utaltak vissza, szemben 2022-vel és 2021-gyel, amikor az eredeti költségvetés 10%-át (5,9millió EUR), illetve 21%-át (9,5millió EUR) visszautalták; megismétli, hogy elegendő erőforrást kell biztosítani az Európai Ügyészség számára megbízatásának megfelelő ellátásához;

5.üdvözli a költségvetés-végrehajtás növekvő mértékét, amely 2023-ban 99,6%-os volt (szemben a 2022. évi 98,1%-kal és a 2021. évi 97,4%-kal); nagyra értékeli, hogy a kifizetések végrehajtási aránya 2023-ban összességében 85,3%-ot ért el (a 2022. és 2021. évi 76,6%-kal, illetve 71%-kal szemben), az átlagos kifizetési idő pedig 17 napra csökkent (amely 2022-ben 23,8, 2021-ben pedig 21,0 volt); megjegyzi, hogy 2023 júniusától bevezették az elektronikus számlázási modult (e-számlázás), ami hozzá fog járulni az adminisztratív terhek, a kifizetési határidő és az általános feldolgozási költségek további csökkentéséhez; a hatékonyság maximalizálása érdekében az operatív folyamatok további finomítását ösztönzi;

6.tudomásul veszi, hogy mivel a költségvetés rendelkezésre bocsátása iránti kérelmeket csak részben teljesítették, az Európai Ügyészség a pénzügyi erőforrásait főként további delegált európai ügyészek bevonására fordította, ami kihat az Európai Ügyészségnek az egyre több nyomozás és büntetőeljárás irányítására irányuló képességére, a szervezet biztonsági helyzetének szükségszerű javítására és ügyviteli rendszerének fenntartására, ami kedvezőtlenül érinthette volna a határokon átnyúló nyomozások irányítását; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az Európai Ügyészség hatékonyan küzdhessen a szervezett bűnözés ellen, védhesse az Unió pénzügyi érdekeit és fenntarthassa a jogállamiságot, amelyek mind kulcsfontosságú uniós prioritások, további finanszírozásra és a személyzet megerősítésére van szükség; kéri a finanszírozás célzott növelését a következő többéves pénzügyi kereten belül annak biztosítása érdekében, hogy az EPPO továbbra is teljesíteni tudja célkitűzéseit és kötelezettségeit;

7.tudatában van annak, hogy a pénzügyi autonómiájának 2021. júniusi elérését követően az Európai Ügyészség prioritásként kezelte a nyomozással, büntetőeljárással és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos működési kiadásokat, és ez ahhoz vezetett, hogy a nem működési kiadásokat az alapszintű támogató szolgáltatásokra korlátozta; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben összesen 28312075 EUR-t különítettek el a költségvetés operatív kiadási soraira (3. cím), ami az Európai Ügyészség 2023. évi végleges költségvetésének 43%-át teszi ki (szemben a 2022. évi 21047346 EUR-val, amely 41%-nak felel meg); megjegyzi, hogy e tevékenységek fő költségtényezői a következők voltak: a delegált európai ügyészek javadalmazása (az operatív tevékenységek 51%-a, szemben a 2022. évi 42%-kal), amelyet olyan operatív IKT-tevékenységek követtek, mint az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerének fenntartása és fejlesztése (19%, szemben a 2022. évi 28%-kal), valamint a nyelvi szolgáltatások (fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tevékenységek) (14%, ugyanannyi, mint 2022-ben);

8.megjegyzi, hogy a delegált európai ügyészek javadalmazása elérte a 14,5 millió EUR-t (szemben a 2022. évi 8,7 millió EUR-val), és ez jelenti a fő operatív kiadást, mivel 2023-ban nőtt a delegált európai ügyészek száma; üdvözli Lengyelország és Svédország Európai Ügyészséghez való csatlakozását, amelyet 2024-ben jelentettek be; megjegyzi, hogy ez nem érintette a 2023. évi kiadásokat, és két európai ügyész és számos delegált európai ügyészkésedelmes és fokozatos felvételemiatt csak csekély mértékben érinti a 2024. évi költségvetést; tudomásul veszi, hogy pontosabb költségbecslésre csak 2025-ben lesz lehetőség; üdvözli, hogy a programban szerepel az új ír kormány azon célkitűzése, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez; kéri a magyar kormányt – mint az egyetlen olyan tagállamot, amely annak ellenére nem csatlakozott még az EPPO-hoz, hogy annak bármilyen jogi vagy alkotmányos akadálya lenne –, hogy további késedelem nélkül csatlakozzon az EPPO-hoz;

9.megjegyzi, hogy 2023-ban – a nyomozások növekvő intenzitásával összhangban – tovább nőttek a kiküldetések és az operatív ülések költségei (a kiküldetési költségek 2023-ban 1175000 EUR-t, 2022-ben pedig 980000 EUR-t tettek ki; az operatív ülések költségvonzata a 2022. évi 170000 EUR-val szemben 2023-ban 659752 EUR volt);

10.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség növekvő ügyforgalmával összhangban várhatóan tovább emelkednek a fordítási szolgáltatások költségei, és elismeri, hogy további, fordításra elkülönített forrásokra van szükség; a probléma megoldásaként üdvözli egyrészt a költségek feletti ellenőrzés megerősítése céljából a fordítási szolgáltatások igénybevétele kapcsán kidolgozott belső iránymutatást, másrészt pedig az abban foglalt, a gépi fordítási szolgáltatások lehetőség szerinti igénybevételére és a nemzeti szolgáltatóknak a jelenlegi rendelet által megengedett mértékben történő igénybevételére vonatkozó ajánlást; e tekintetben megjegyzi, hogy bár az (EU) 2017/1939 rendelet 107. cikke előírja, hogy az Európai Ügyészség központi szintű adminisztratív működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja nyújtja, az operatív és sürgős ügyek eltérő kezeléséről is rendelkezik, és felhatalmazza a delegált európai ügyészeket, hogy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban döntsenek a nyomozások céljából végzett fordításokkal kapcsolatos intézkedésekről;

11.megjegyzi, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség összesen több mint 11 millió EUR értékben 234 egyedi szerződést írt alá a meglévő keretszerződések alapján, és nagyrészt az Európai Ügyészség információs rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatásnyújtásra vonatkozó keretszerződésének használata miatt jelentősen nőtt az Európai Ügyészség által alkalmazott keretszerződések száma (82 egyedi szerződés több mint 6,5 millió EUR értékben); megjegyzi, hogy rendkívül sürgős okokból hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében csak egy – az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét érintő – szerződést ítéltek oda;

12.megállapítja, hogy az előző, 2022-es tárgyidőszakból átvitt előirányzatok összege 10969680 EUR volt (az Európai Ügyészség 2022. évi végleges költségvetésének 24,4%-a), amelyből 84,8%-ot (9307392 EUR) felhasználtak, 15,2%-ot pedig töröltek (szemben a 2022. évi 21,4%-kal), és megjegyzi, hogy az előrejelzések szerint 2024-ben a kifizetési előirányzatok esetében a benyújtandó dokumentumok elkészítéséig további átvitelre kerül sor (a 2023-ról 2024-re átvitt összeg 9392989 EUR volt); tudomásul veszi, hogy a részleges törlés annak következménye, hogy a 2021-ben elért pénzügyi autonómiát követően fokozatosan bevezették az Európai Ügyészség igazgatási gyakorlatait; megjegyzi, hogy a 2022-es és 2023-as jóváhagyott költségvetések esetében törölt átvitt előirányzatokat nem lehetett felhasználni a meglévő vagy új szerződésekkel, és az évenkéntiség elvével sem lehetett összeegyeztetni, ugyanakkor a megfelelő – főként a fordításhoz, az ülésekhez, a kiküldetésekhez és a külső vállalkozókhoz kapcsolódó – kiadások tervezése a múltbeli adatok és számadatok hiányában, valamint a szervezet gyors fejlődése miatt nem lehetett pontos; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség igazgatási kapacitásának folyamatos megerősítésével fokozatosan kezelik ezeket a problémákat, és bár az Európai Ügyészség operatív tevékenységének jellege miatt nem lehet teljes körű előzetes becslést végezni, 2024-ben csökkenni fog a törölt előirányzatok várható mértéke;

13.megjegyzi, hogy 2023-ban az európai főügyész az adminisztratív igazgató javaslata alapján két költségvetési átcsoportosítást fogadott el, és az összesen 1,2 millió EUR összegű, címek közötti átcsoportosításról tájékoztatás céljából értesítette a kollégiumot;

14.elismeri, hogy megfelelő költségvetési rugalmasságra van szükség a váratlan – mint például 2023-ban az ukrajnai háború, az inflációs nyomás vagy más globális kihívások kapcsán felmerült – operatív igények kezelése érdekében, és tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség pénzügyi szabályaira támaszkodva költségvetési módosítások (egy júniusban és egy novemberben) és költségvetési átcsoportosítások (egy szeptemberben és egy decemberben) révén időben átcsoportosította az előirányzatokat;

15.megismétli az idejétmúlt 2017. évi pénzügyi kimutatással kapcsolatos észrevételét, amely a jelentősen alábecsült munkateher miatt már nem tekinthető a célnak megfelelőnek; emlékeztet korábbi állásfoglalására, hangsúlyozva, hogy a félidős költségvetési felülvizsgálat elmaradása miatt az Európai Ügyészség köteles megvárni a költségvetés-elfogadási folyamat legvégét, hogy egyértelmű legyen, milyen forrásszintet tud végrehajtani a következő évben, és ez korlátozza az Európai Ügyészség azon képességét, hogy előre megtervezze a költségvetés végrehajtására irányuló előkészítő tevékenységeket, valamint az annak érdekében biztosítandó lehetőségeket, hogy maximális rugalmasságot lehessen elérni egy olyan innovatív projekt szervezeti infrastruktúrájának fejlesztése során, mint az Európai Ügyészség; megjegyzi, hogy ez különösen a felvételi eljárás korai elindítását érinti, késleltetve többek között az álláshelyek teljes körű betöltése felé történő előrehaladást és az Európai Ügyészség általános integrációs képességét;

16.fenntartja, hogy az Európai Ügyészség számára elkülönített költségvetési és emberi erőforrások várhatóan megfelelőek lesznek megbízatása hatékony és sikeres végrehajtásának, valamint a kapcsolódó adminisztratív eljárások rendes kezelésének lehetővé tételéhez; ismételten kéri a Bizottságot, hogy az Európai Ügyészséggel szoros együttműködésben vizsgálja felül az Európai Ügyészség költségvetési keretét annak érdekében, hogy megfelelő módokat találjon munkájának támogatására; kéri a Bizottságot, hogy különítsen el további forrásokat az összetett ügyek növekvő száma miatt, és hangsúlyozza, hogy ezeknek nem az (EU) 2017/1939 rendelet és az Európai Ügyészség megbízatásának felülvizsgálatától, hanem a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós pénzügyi érdekek védelmének fontosságától kell függenie a következő többéves pénzügyi keretben;

17.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség tevékenységei hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, és várhatóan ahhoz is, hogy visszaköveteljék az uniós költségvetésből származó azon összegeket, amelyeket bűncselekmények miatt nem a tervezett célra használtak fel; úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek által a tagállamokban elfogadott lefoglalási és elkobzási intézkedésekből származó összegek – a tagállami hatóságoknál az említett intézkedések végrehajtása során felmerülő költségek levonását követően – az (EU) 2017/1939 rendelet 38. cikkével összhangban visszakerülhetnek az uniós költségvetésbe; úgy véli, hogy a lefoglalási és elkobzási intézkedésekből eredő esetleges bevételeket nem címzett bevételként kell elszámolni az uniós költségvetésben; kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az illetékes nemzeti hatóságokkal együtt annak érdekében, hogy az említett összegek bekerülhessenek az uniós költségvetésbe;

18.elismeri, hogy az Európai Ügyészség egyértelműen hozzájárul az európai hozzáadott értékhez a tagállamokkal az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése és büntetőeljárás alá vonása terén folytatott koordináció és együttműködés tekintetében, és hogy az Európai Ügyészség e tekintetben elérte az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben meghatározott célokat; elvárja a tagállamoktól, hogy tegyenek eleget jogi kötelezettségeiknek, és minden vonatkozó ügyet bejelentsenek az Európai Ügyészségnek; aggodalommal állapítja meg, hogy a tagállamok számos esetben nemzeti ügyként jelentették be az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, amelyek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartoznak; megjegyzi, hogy a nemzeti hatóságok és a delegált európai ügyészek közötti hatáskörmegosztással kapcsolatos kérdések számos esetben és több országban is felmerültek; tudatában van annak, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerint az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos nézeteltérés eseteiről ugyanannak a nemzeti igazságügyi hatóságnak kell döntenie, amely nemzeti szinten felelős a vádemelésért felelős illetékes szerv meghatározásáért; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos részt vevő tagállamban a hatályos eljárásokat és a hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos ilyen ügyekben való döntéssel megbízott nemzeti hatóságokat nem az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban határozták meg; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészség közötti hatásköri összeütközések esetén a hatáskörmegosztásról való döntésre hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság anélkül juthatna eredményre, hogy előzetes döntést kérne a Bíróságtól, ehelyett az Európai Ügyészségre nézve kötelező határozatot fogadhat el, és rámutat, hogy ez ellentétes az (EU) 2017/1939 rendelet szellemével, amely előírja, hogy az EUMSZ 267. cikkével összhangban a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok közötti hatásköri összeütközésekre vonatkozó rendelkezés értelmezéséről; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet jogi szempontból nem egyértelmű; ösztönzi az összes tagállamot, hogy szorosabban működjenek együtt az Európai Ügyészséggel; hangsúlyozza, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 22. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 23. cikke egyértelműen meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, és e rendeletnek minden tagállamnak meg kell felelnie; megjegyzi, hogy amennyiben a tagállamoknak egy adott ügyben kétségeik merülnek fel az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatban, lehetőség van arra, hogy az EUMSZ 267. cikke és az (EU) 2017/1939 rendelet 42. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesszenek a Bíróság elé; sürgeti a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet megsértése esetén terjessze az ügyet a Bíróság elé; aggodalommal állapítja meg, hogy a hatáskör kérdése a vizsgálat leállítását eredményezheti; aggodalmát fejezi ki az esetleges bizonyítékvesztés miatt, olyankor, amikor az ügyeket szüneteltetik; kéri a Bizottságot, hogy gyűjtsön információkat a 2026-ban benyújtandó értékelő jelentéshez kapcsolódó hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos ügyek újraosztályozásáról;

19.megismétli, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikke (6) bekezdését megfelelően végre kell hajtani, és hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a büntetőeljárás alá vonásokkal és a nyomozásokkal kapcsolatos kiadások sajátos jellemzőit, beleértve az Európai Ügyészség említett rendelkezésben szabályozott működési kiadásainak kivételes eseteit is; tudomásul veszi, hogy 2023-ban aláírták az első finanszírozási megállapodást az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikkének (6) bekezdése szerinti igények megtérítésére irányuló kísérleti projekt keretében, hogy fedezzék az Európai Ügyészség nevében nemzeti szinten végrehajtott kiugróan költséges nyomozási cselekményeket; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék a 2023. évi ellenőrzés során ellenőrizte a vonatkozó kifizetést, és azt jogszerűnek és szabályszerűnek ítélte;

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

20.üdvözli, hogy a kollégium 2023 folyamán 22 alkalommal ülésezett és 73 határozatot fogadott el, köztük a 2023–2025-ös időszakra vonatkozó csalás elleni stratégiát, valamint a személyzetre és a kollégium tagjaira, illetve a delegált európai ügyészekre vonatkozó zaklatásellenes politikát;

21.elismeri, hogy az Európai Ügyészség folytatta a hatékonyságnövekedés és a költségmegtakarítások nyomon követésére szolgáló rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy a gyorsaság és a megszerzett kompetenciák növelése érdekében 2023-ban megkezdte a költségvetés és a tevékenységek stratégiai és operatív tervezési és nyomonkövetési folyamatainak, valamint a felvételi folyamatoknak a felülvizsgálatát; rámutat, hogy a hatályos belső ellenőrzési rendszerek összességében hatékonyak;

22.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség megbízhatósági keretének továbbfejlesztése érdekében az Európai Ügyészség nem operatív ügyekkel foglalkozó belső ellenőre (Belső Ellenőrzési Szolgálat) 2023-ban az Európai Ügyészség megbízhatósági elemeinek korlátozott felülvizsgálatát kezdeményezte; úgy véli, hogy ezen – a tervek szerint 2024 folyamán véglegesítendő – kötelezettségvállalás kapcsán ajánlásokat fognak megfogalmazni az engedélyezésre jogosult tisztviselő hiteles megbízhatósági nyilatkozat kiadásához szükséges kapacitásának megerősítése céljából;

23.üdvözli a belső ellenőrzési részleg által végzett összehasonlító teljesítményértékelést, amelynek keretében az Európai Ügyészségnél alkalmazott emberi erőforrásokat más uniós szervekkel és nemzeti ügyészségekkel hasonlították össze egy olyan egységes pillérrendszer alapján, amely az adminisztratív támogatást és az operatív tevékenységeket is magában foglalja; megjegyzi, hogy 2023-ban a belső ellenőrzési részleg tesztelte a belső felügyeleti környezetet, és az Európai Ügyészség szófiai (Bulgária) decentralizált irodája munkakörnyezetének és belső kontrolljainak elemzéseként lefolytatta az első belső ellenőrzést;

24.ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak és a belső ellenőrzési részlegnek össze kell hangolniuk intézkedéseiket azzal a céllal, hogy tanácsadással és segítségnyújtással szolgáljanak az Európai Ügyészség számára fő folyamatainak kialakítása és célkitűzéseinek elérése során;

25.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség a 2023-ban indított, kifejezetten általa irányított közbeszerzési eljárások eredményeként létrehozta saját beszerzési kapacitását, és a 2023-ban aláírt meglévő keretszerződések végrehajtása során saját egyedi szerződéseit és megrendelőlapjait kezeli; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség ezzel párhuzamosan továbbra is más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, valamint a különböző piaci szereplőkkel kötött intézményközi szerződésekhez való csatlakozás révén működteti beszerzési kapacitását;

26.tudatában van annak, hogy 2023-ban az adminisztratív igazgató a COSO 2013 integrált belsőkontroll-keretrendszeren alapuló és az Európai Ügyészség belsőkontroll-rendszerének elemeként az Európai Ügyészség belsőkontroll-keretrendszere által létrehozott 17 belsőkontroll-elv mindegyike tekintetében meghatározta a minimumszabályokat (értékelési kritériumokat); megjegyzi, hogy a 72 megfelelési kritérium közül 51 teljesült, 20 esetében pedig néhány elem már megvan, de további haladásra van szükség, és csak egyetlen olyan kritérium volt, amelynek végrehajtása terén nem történt jelentős előrehaladás; nagyra értékeli, hogy a kollégium általi 2021. márciusi elfogadása óta sikeresen végrehajtották a belsőkontroll-keretrendszer keretében elfogadott értékelés 71%-át, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a fennmaradó 29% teljes körű végrehajtása érdekében;

27.üdvözli, hogy 2023. március 1-jén elfogadták az Európai Ügyészség 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó csalás elleni stratégiájának aktualizált változatát, amely a szervezet minden szintjén meghatározza a csalás elleni küzdelemre vonatkozó célkitűzéseket egy célzott cselekvési tervvel összefüggésben, amely az Európai Ügyészség belsőkontroll-környezetének részét képezi, és amelyet rendszeresen nyomon követnek; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség belső kontrollért felelős tisztviselője évente felülvizsgálja a csalás elleni stratégiára vonatkozó cselekvési tervet, és e felülvizsgálat eredményeiről beszámol az adminisztratív igazgatónak;

28.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzatával összhangban az Európai Ügyészség a 2023. január 1. és december 31. közötti időszakban a pénzügyi tranzakciók (kifizetések, kötelezettségvállalások és beszedési megbízások) és a közbeszerzési eljárások utólagos ellenőrzése révén biztosítja a pénzügyi tranzakciók és közbeszerzési eljárások megfelelő szintjét;

29.megállapítja, hogy nőtt az Európai Ügyészséghez benyújtott, bűncselekményekre vonatkozó bejelentések száma (2023-ban 4187 a 2022. évi 3318-cal és a 2021. évi 2832-vel szemben), ennek következtében pedig a folyamatban lévő nyomozások száma (2023-ban 1371 a 2022. évi 865-tel és a 2021. évi 567-tel szemben), valamint a becsült károk összege is nőtt (2023-ban 19,27milliárd EUR a 2022. évi 14,1 milliárd EUR-val és a 2021. évi 5,4 milliárd EUR-val szemben); megjegyzi, hogy a beérkezett operatív hozzájárulások legnagyobb részét a magánfelektől (2494, ami 29%-kal több, mint 2022-ben) és a nemzeti hatóságoktól (1562, ami 24%-kal több, mint 2022-ben) származó jelentések teszik ki, ugyanakkor sajnálja, hogy a más uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől származó jelentések száma továbbra is nagyon alacsony (108), ami arra enged következtetni, hogy részükről nem sikerült jelentős javulást elérni a felderítés és a bejelentés terén; megjegyzi, hogy a vádemelések száma (2023-ban 139 a 2022. évi 87-tel és a 2021. évi 5-tel szemben) az Európai Ügyészség által elért, befagyasztást elrendelő határozatokkal együtt (1,5milliárd EUR a 2022. évi 359,1 millió EUR-val és a 2021. évi 147 millió EUR-val szemben) az Európai Ügyészség növekvő teljesítményszintjét jelzi;

30.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség ügyforgalma 2023-ban 2022-höz képest csaknem megkétszereződött, elérve az 1927 aktív vizsgálatot; elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség 2023-ban folytatott eredményes tevékenységéért, amely 139 vádemelést, 339 héával kapcsolatos ügyet, valamint több mint 200, a NextGenerationEU végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatot foglalt magában; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Ügyészség az uniós csalások egyre több elkövetőjét állítja a nemzeti bíróságok elé;

31.megjegyzi, hogy 2023-ban 48 ügy zárult bírósági ítélettel (szemben a 2022. évi 20 üggyel), az elkobzott összeg pedig 60 millió EUR volt (szemben a 2021. évi 2 millió EUR-val); hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az elfogadott pénzügyi intézkedések (elkobzás és visszafizettetés) tekintetében rendszeresen beszámoljanak az ilyen esetek nyomon követéséről, hogy világosabb képet lehessen kapni az Európai Ügyészség intézkedéseinek hatásáról; üdvözli az Európai Ügyészség és a Bizottság arra irányuló intézkedéseit, hogy észszerűsítsék közleményeiket, és azok megfeleljenek a pénzügyi bűncselekmények által érintett uniós költségvetés helyreállítására irányuló intézkedések elfogadásához szükséges esetleges adminisztratív eljárásokkal kapcsolatos igényeknek; ismét arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa az Európai Ügyészséget az ellenőrzési és nyomon követési tevékenységekben oly módon, hogy az Európai Ügyészség korlátozott erőforrásait ne vonják el a nyomozati és ügyészségi feladatoktól; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy lehetőség szerint és adott esetben folytasson jobb együttműködést az Unió csalás elleni struktúrájának más elemeivel, például az Eurojusttal és az Europollal, illetve az OLAF-on keresztül vegye igénybe a tagállamokban létrehozott csalásellenes koordinációs szolgálatokat az általa folytatott nyomozások eredményeinek nyomon követése céljából;

32.hangsúlyozza, hogy a vagyonvisszaszerzés fontos szerepet játszik a szervezett bűnözéstől való hiteles elrettentő hatás elérésében; üdvözli, hogy az Európai Ügyészség vagyonvisszaszerzési műveleteinek további előmozdítása érdekében nemzetközi hálózatokban vesz részt; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Ügyészséget, hogy vegyen részt a vagyonvisszaszerzéssel és -elkobzással foglalkozó, újonnan létrehozott együttműködési hálózatban; megjegyzi, hogy a csalással kapcsolatos bűncselekmények időben történő és hatékony kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása jelentős megtakarításokat eredményezhet az Unió és a tagállamok költségvetése számára;

33.aggodalmát fejezi ki az EPPO által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásával kapcsolatban folytatott nyomozások növekvő száma miatt (2023 végén a nyomozások száma 233 volt, szemben a 2022 végi 15 vizsgálattal) és azokhoz kapcsolódó becsült pénzügyi kár miatt (1,86 milliárd EUR); különösen aggasztónak tartja, hogy a vizsgálatok magas száma ellenére a tagállamok jelenleg nem kötelesek bejelenteni a Bizottságnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyeket a szabálytalanságkezelő rendszeren (IMS) keresztül; emlékeztet arra a kötelezettségre, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő valamennyi csalási esetet jelenteni kell az Európai Ügyészségnek, és hangsúlyozza, hogy ezek az esetek a korai felismerési és kizárási rendszerrel kapcsolatos intézkedések szempontjából is relevánsak; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség eredetileg alábecsült munkaterhelése jelentősen nőtt, és várhatóan tovább fog nőni, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek növekvő száma miatt, és hogy a vonatkozó elemzések arra utalnak, hogy az elkövetkező években exponenciálisan nőhet a csalás, a korrupció, a kettős finanszírozás és az összeférhetetlenség eseteinek száma; kéri az Európai Ügyészséget, hogy módszeresen elemezze és azonosítsa a csalási mintákat azokban a tagállamokban, ahol a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos több esetet is feltártak, és tájékoztassaezekről a mintákról a tagállamokat, a Bizottságot és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoportot azzal a céllal, hogy megerősítse a csalások előfordulásának mérséklésére irányuló megelőző intézkedéseket; kéri az Európai Ügyészséget, a Bizottságot és az OLAF-ot, hogy szorosan működjenek együtt annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ilyen csalárd visszaélések uniós költségvetésre gyakorolt hatását, és garantálják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljainak elérését;emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon felhívására, hogy adjon megfelelő iránymutatást az Európai Ügyészség számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalásokkal kapcsolatos független nyomozást és büntetőeljárást követő korrekciós intézkedések támogatásának és előmozdításának módjáról, és tájékoztassa a költségvetési hatóságot a rendelkezésre álló lehetőségekről;

34.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség az Európai Parlamentnek a nyomonkövetési rendszer javítására, valamint a nyomozások és büntetőeljárások nyomon követésének fokozására irányuló kérésére válaszul elindította a digitális statisztikai eszközökkel kapcsolatos projektet, amely az általa feldolgozott adatok jobb felhasználását, valamint a csalási minták azonosítására szolgáló stratégiai elemzési kapacitás fejlesztését lenne hivatott lehetővé tenni; osztja az Európai Ügyészség azon véleményét, hogy ezen erőfeszítések sikere közvetlen kapcsolatban áll a rendelkezésre álló erőforrásokkal, és kéri a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/1939 rendeletre és a költségvetés rendelkezésre bocsátására vonatkozó jövőbeli javaslatokban vegye figyelembe e tevékenységeket és a kapcsolódó költségeket;

35.nagyra értékeli az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az operatív és az adminisztratív tevékenységek tekintetében egyaránt fő teljesítménymutatókat határozzon meg, mivel azokhoz sajátos üzleti modelljük miatt konkrét célok társulnak; fenntartja észrevételét, miszerint az operatív tevékenységek esetében hivatkozni kell a lefoglalt, elkobzott és végül az uniós költségvetésébe visszafizetett összegekre, hiszen végső soron ezek védelme jelenti az Unió csalás elleni struktúrájának létjogosultságát, amelynek az Európai Ügyészség az egyik fontos eleme; tudomásul veszi, hogy a ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések – beleértve a visszafizettetés terén elért eredményekről való jelentéstételt is – nem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe, és olyan erőforrásokat és konkrét előjogokat igényelnek, amelyek nem képezik az Európai Ügyészség megbízásának részét; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az Európai Ügyészséget az említett alapvető feladat teljesítéséhez kapcsolódó mutatók azonosításában, hangsúlyozva, hogy egy jobb nyomonkövetési rendszer, valamint a kötelezettségszegés tipológiája, az érintett ágazat vagy a földrajzi terület szerint csoportosított több, kellően részletes adat lehetővé tenné az Európai Ügyészség nyomozásai hatásának kézzelfoghatóbbá tételét és a csalási minták azonosítását;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

36.megállapítja, hogy a személyzet létszáma a 2020. évi 58-ról 2021-ben 122-re, 2022 végére 217-re, 2023 végére pedig 238-ra nőtt; tudatában van annak, hogy 2023 vonatkozásában az Európai Ügyészség 20 szerződéses alkalmazotti álláshely megszüntetését és 20 ideiglenes alkalmazotti álláshely létrehozását kérte a költségvetési hatóságtól; ennek engedélyezésére és Európai Ügyészség általi végrehajtására ugyanabban az évben került sor, aminek következtében a személyzet teljes létszáma változatlan maradt (248, amelyből eredetileg 171 ideiglenes alkalmazott, 48 szerződéses alkalmazott és 29 kirendelt nemzeti szakértő volt), de az álláshelyek elosztása megváltozott (191 ideiglenes alkalmazott, 28 szerződéses alkalmazott és 29 kirendelt nemzeti szakértő); rámutat azonban, hogy bizonyos biztonsági hiányosságok azonosítását követően az Európai Ügyészség a központi és decentralizált szintű fizikai, információs és kiberbiztonság fokozása érdekében 2023 májusában a költségvetés módosítását és további álláshelyek létrehozását kérte, és a 21 meghatározott biztonsági álláshelyből 2023 novemberében csak nyolc (1 AD 9-es, 4 AD 6-os és 3 AST 3-as) álláshelyet engedélyeztek a további biztonsági feladatok végrehajtására, amit 2024-ben véglegesítettek;

37.rámutat, hogy 2023-ban a központi irodában az állásbetöltési arány 92,97% volt, ami azt jelenti, hogy a személyzet létszáma a költségvetésben előirányzott 256 álláshellyel szemben 238 volt; megjegyzi, hogy a delegált európai ügyészek tekintetében előirányzott 140 álláshelyből 2023 végén 130-at töltöttek be, és a többi 10 álláshelyet 2024 elején kezdték betölteni, elérve a 100%-os állásbetöltési arányt; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség 2023-ban 24 kiválasztási eljárás lezárásával, 45 személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazott és 8 új európai ügyész felvételével, valamint 35 új delegált európai ügyész kinevezésével megerősítette az időszerű és átlátható felvételi eljárások lefolytatására irányuló képességét;

38.megjegyzi, hogy 2023 decemberére a személyzet (ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak) fluktuációja 4,62%[15] volt, és a feljegyzések szerint az év során összesen 11-en mondtak el, főként azzal az indokkal, hogy egy másik intézményhez távoznak (négy eset), illetve más uniós intézményeknél magasabb beosztást ajánlottak fel (hét eset); megjegyzi, hogy e fluktuáció fő mögöttes oka a luxemburgi munkaerőpiac sajátosságában keresendő, amely nagyon korlátozott tehetségbázissal és a szakirányú képzettség terén csekély kínálattal rendelkezik;

39.elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy eleget tegyen az Európai Ügyészség további álláshelyekre vonatkozó kéréseinek; úgy véli, hogy a munkateherrel kapcsolatos kilátások alapján további erőforrásokra van szükség, különös tekintettel a lemaradásokra és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos további ügyekre, valamint a kiterjedt héacsalásra, továbbá figyelembe véve, hogy a nagyobb operatív állománnyal összhangban várhatóan növekedni fognak az adminisztratív és központi támogatási feladatok; rámutat annak kockázatára, hogy alábecsülik a szükségleteket és a kapacitásokat; megjegyzi, hogy az ügynökségen belül dolgozó kölcsönmunkaerő és külső szolgáltatók költsége 2023-ban elérte a 4235242 EUR-t; ösztönzi a Bizottságot és az Európai Ügyészséget, hogy találjanak olyan, hosszú távon fenntartható megoldást, amely segít fenntartani a folytonosságot, valamint tartósan biztosítani a titoktartást és a beépített hatásköröket; nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség további operatív igényeit kimerítően beépítették az Európai Ügyészség 2024–2026-os időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumába és az Európai Ügyészség költségvetési kérelmeibe;

40.tudomásul veszi, hogy a luxemburgi munkaerőpiacon nagyon erős a verseny, az uniós közigazgatás által kínált pénzügyi feltételek pedig nem vonzóak a helyi piachoz képest (az év során végzett eltérő bérindexálások mellett), és nem veszik kellően figyelembe a magas luxemburgi megélhetési költségeket, ráadásul a megélhetés az inflációs ráta és a megnövekedett lakhatási költségek miatt még nehezebbé vált; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség nem kínálhat karrierlehetőséget alkalmazottai számára, hogy uniós tisztviselőkké váljanak, és ezért álláshelyei még kevésbé vonzóak, mint a Luxemburgban működő négy másik uniós intézmény álláshelyei; hangsúlyozza, hogy ennek következtében vagy nagyon kevés pályázat érkezik be a megüresedett álláshelyekre, vagy a magas megélhetési költségek miatt a kiválasztott jelöltek elutasítják a kézhez kapott állásajánlatot; kéri az Európai Ügyészséget és a Bizottságot, hogy hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek növelik az Európai Ügyészség vonzerejét a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, magasan képzett szakemberek számára, mint például a költségvetési hatóság által 2025-re jóváhagyott, alacsonyabb besorolási fokozatú alkalmazottak lakhatási támogatása, a magas szintű intézményközi csoport ajánlásának megfelelően; megállapítja, hogy bizonyos nemzetiségek felülreprezentáltak a személyzet körében;

41. megjegyzi, hogy 2023 végén a 238 fős személyzet (137 férfi és 101 nő) tekintetében összességében megfelelően törekedtek a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyra; fenntartja, hogy az új alkalmazottak felvételével foglalkozó személyek – az egyensúly biztosítására törekedve – folyamatosan figyelemmel kísérik az Európai Ügyészség személyi állományának állampolgárság szerinti megoszlását, különösen a pályázók egyenlőtlen eloszlásának, valamint annak fényében, hogy a 26 különböző állampolgárságot tekintve Olaszország (34), Románia (33), Görögország (26) és Belgium (24) nagyobb arányban képviselteti magát; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy fogadjon el proaktív intézkedéseket a nemzetiségek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására a személyzetében, tükrözve a részt vevő tagállamok sokszínűségét; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a felsővezetői pozíciókban továbbra is fennáll a nemek közötti egyenlőtlenség (négy férfi az egy nőhöz képest), és kéri, hogy ezt a szempontot vegyék figyelembe az átfogó sokszínűségi stratégia keretében; kéri, hogy nemek, állampolgárság és foglalkoztatási kategóriák szerinti bontásban tegyenek közzé éves jelentést, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel terén fennálló hiányosságok megszüntetésére, valamint az egyensúlyhiányok nyomon követésére és kezelésére;

42.tudatában van annak, hogy a sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos stratégia végrehajtásáról 2023-ban született döntés, a stratégia kidolgozására pedig 2024 folyamán került sor; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy tegyen előrelépéseket a stratégia elfogadása terén, és rendszeres időközönként indítson felméréseket személyzete körében, előmozdítva az Unió csalás elleni struktúrájának többi elemével, például az Eurojusttal, az OLAF-fal és az Europollal együtt végzett szakértői értékelést; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség sokszínűséggel és befogadással kapcsolatos politikája az uniós ügynökségek hálózatának sokszínűségről és befogadásról szóló, 2023 márciusában elfogadott chartáján fog alapulni, és úgy véli, hogy általában ösztönözni fogja a sokszínűséget annak érdekében, hogy a munkahelyet vonzóbbá tegye a sajátos igényekkel rendelkező jelöltek számára; megismétli az Európai Ügyészséghez intézett azon kérését, hogy a 2023-as létszámnövekedés fényében haladéktalanul fogadja el a sokszínűségről és befogadásról szóló chartáját;

43.megjegyzi, hogy 2023 végéig a 396 alkalmazottból – az ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat, a kirendelt nemzeti szakértőket és a delegált európai ügyészeket is beleértve – 341-et vontak be nyomozati tevékenységekbe (szemben 2022-vel, amikor 332-ből 275-öt vontak be) (ez 86,10%-os arányt jelent, szemben a 2022. évi 82,83%-os és a 2021. évi 86%-os aránnyal), míg a személyzet 55 tagja (szemben a 2022. évi 57-tel) adminisztratív támogatási és ellenőrzési feladatokat látott el;

44.üdvözli, hogy 2023-ban 8 új európai ügyészt és 35 új delegált európai ügyészt neveztek ki az Európai Ügyészségbe; megismétli, hogy az Európai Ügyészség csak akkor töltheti be szerepét, ha teljes bírói függetlenséget élvez, amely az érdemeken alapuló és objektív kinevezési eljárásból ered; ösztönzi a tagállamokat, hogy e tekintetben járuljanak hozzá az Európai Ügyészség teljes függetlenségéhez;

45.fenntartja, hogy a delegált európai ügyészek kinevezése az Európai Ügyészség és a tagállamok közös felelőssége; hangsúlyozza, hogy a kinevezési eljárásnak mindig meg kell felelnie az (EU) 2017/1939 rendelet 17. cikkének és a nemzeti eljárási autonómia elvének;

46.hangsúlyozza, hogy tapasztalt szakemberek vonzása és megtartása érdekében több lehetőséget kell teremteni a delegált európai ügyészek szakmai előremenetelére; szorgalmazza a foglalkoztatási feltételek javítását, beleértve a szakmai előmenetel egyértelmű pályáját, valamint a szociális biztonsági és nyugdíjrendszerek egységesítését a részt vevő tagállamokban, biztosítva, hogy a nemzeti bérkülönbségek ne tartsák vissza a tisztségre alkalmas jelölteket a jelentkezéstől;

47.nagyra értékeli, hogy a delegált európai ügyészek száma 2023 folyamán és 2024 elején elérte az eredetileg tervezett 140-et; üdvözli azt a döntést, hogy a delegált európai ügyészek javadalmazását az azonos szintű felelősséggel rendelkező uniós tisztviselők javadalmazásához igazítják, nem pedig az uniós tisztviselők illetményének 80%-ához, ahogyan azt eredetileg tervezték; úgy véli, hogy ez a döntés fokozza a delegált európai ügyészi funkció vonzerejét, megnyitva az utat azon tapasztaltabb nemzeti ügyészek felvétele előtt, akiknek nemzeti fizetése magasabb volt, mint az Európai Ügyészség által kínált javadalmazás, ugyanakkor csökkenti az Európai Ügyészség adminisztratív terheit a delegált európai ügyészekre vonatkozó alkalmazási feltételek 16. cikke (1) bekezdésének végrehajtása tekintetében, amely úgy rendelkezik, hogy a nemzeti illetménynél alacsonyabb teljes nettó javadalmazás esetén a korábbi szintnek megfelelő javadalmazás biztosítása érdekében kiegészítő összeget kell fizetni;

48.hangsúlyozza, hogy az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek esetében az Európai Ügyészség nem önállóan intézi a kiválasztási eljárást, mivel az európai ügyészeket a tagállamok jelölik ki, majd az Európai Tanács nevezi ki, míg a delegált európai ügyészeket a tagállamok jelölik ki és a kollégium nevezi ki; fenntartja, hogy növekedhet a képzett jelöltek delegált európai ügyészi pozíciókban való alkalmazása, és a folyamat szelektívebbé válhat azáltal, hogy egyértelmű karrierkilátásokat, a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás terén pedig kedvezőbb adminisztratív fegyelmet vezetnének be; megismétli, hogy a delegált európai ügyészek különleges státuszának bevezetése összhangban lenne igazságszolgáltatási funkciójuk jellegével, és hozzájárulna ahhoz, hogy ezek az álláshelyek vonzóbbá váljanak; kéri a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő megoldásokat az (EU) 2017/1939 rendelet módosítása esetén;

49.tudomásul veszi, hogy (az (EU) 2017/1939 rendelet 96. cikkének (6) bekezdése értelmében) minden tagállam köteles jogalkotási vagy közigazgatási jellegű intézkedéseket hozni a delegált európai ügyészek tagságának és biztosításának fenntartása érdekében – ideértve az érintett nemzeti társadalombiztosítási, nyugdíj- és biztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulásokat is –, de számos tagállam még nem tett teljes mértékben eleget e kötelezettségnek; ezért kéri a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálata során javasoljon hatékony megoldást arra, ha a delegált európai ügyészek nem rendelkeznek társadalombiztosítással és egészségbiztosítással;

50.megjegyzi, hogy 2023-ig öt panaszt nyújtottak be a Bírósághoz a delegált európai ügyészek kinevezésével kapcsolatban, amelyek közül hármat lezártak (elutasítottak vagy visszavontak), egyet pedig elutasítottak ugyan, de ez ellen jelenleg a Bíróság előtt fellebbezés van folyamatban, és a kollégiumi határozat kielégítő indokolásának hiánya miatt 2024 júliusában fogadták el a kollégium azon határozatának megsemmisítése iránti utolsó keresetet, amely elutasította egy tagállam által jelölt személy delegált európai ügyészként való kinevezését, és jelenleg azt vizsgálják, hogyan lehetne végrehajtani a megsemmisítést; megjegyzi, hogy a Törvényszékhez nem érkezett új panasz az Európai Ügyészségbe történő kinevezésekkel kapcsolatban;

51.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség tanulási és fejlesztési stratégiáját 2023-ban vezették be azzal a céllal, hogy előmozdítsák a folyamatos tanulás kultúráját, valamint a tanulási igények kísérleti elemzése mellett megkönnyítsék a személyzet változó tanulási igényeinek folyamatos értékelését és kiigazítását;

52.a személyzet fizikai és mentális jóllétének biztosítását célzó intézkedések és politikák tekintetében megjegyzi, hogy 2023-ban az összes intézkedést felülvizsgálták és minden érintett érdekelt féllel (a személyzeti bizottsággal, általában a személyzet tagjaival és a vezetőséggel) konzultáltak, törekedve arra, hogy egyensúlyt teremtsenek az Európai Ügyészség mint növekvő és gyorsan változó szervezet elvárásai és valós helyzete között; megjegyzi, hogy e téren az Európai Ügyészségnél kötetlen munkaidős rendszer és általános otthoni munkavégzési rendszer van érvényben, amely alapvetően heti egy, de legfeljebb heti három nap távmunkát biztosít, amely súlyos egészségügyi okok vagy családi természetű akadályok esetén meghosszabbítható; megjegyzi, hogy a jelenlegi keretrendszer egy adott éven belül 10 nap, alkalmazási helyen kívüli munkavégzést is magában foglal, amely a szabadságon töltött más napoktól függetlenül vehető igénybe; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség jelenlegi munkakörülményei lehetővé teszik a személyzet számára, hogy kihasználják a digitális megoldásokat, biztosítva, hogy a munkarendet megfelelő mértékű autonómiával kezeljék, megkönnyítve a magánélet és a munka összeegyeztetését, valamint előmozdítva a csapatmorált és a csapatszellemet; üdvözli a jóllétre vonatkozó politika folyamatban lévő kidolgozását, amelynek tartalmaznia kell egy szakaszt a távmunkát végző személyzet jóllétéről;

53.kiemeli, hogy az Európai Parlament javaslatának megfelelően 2023 második felében nyílt konzultációra került sor a rugalmas munkafeltételekről, és a 2021-ben és 2022-ben elfogadott határozatokat utólagosan felülvizsgálták; megjegyzi, hogy az összes érdekelt fél észrevételeit figyelembe véve az adminisztratív igazgató 2023 decemberében aktualizálta a rendelkezéseket; megjegyzi, hogy a változások közé tartozott a „távmunka helye” fogalmának kibővítése (az Európai Ügyészség központi irodája körüli olyan sugarú körben, amely 2 óra helyett immár legfeljebb 2,5 órára található), valamint a kölcsönzött munkaerő tekintetében a hibrid munkafeltételek bevezetése; megjegyzi, hogy a kollégium határozataiban nem fogadtak el további módosításokat, figyelembe véve, hogy az adminisztratív igazgató határozatai már hatályba léptették a személyzeti konzultációk következtetéseit;

54.megjegyzi, hogy az Európai Parlament kérésére 2025 első negyedévében felmérést terveznek végezni a személyzet elégedettségéről (elkötelezettség); tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség személyzeti bizottsága szintén végzett felmérést a személyzeti prioritásokról, és intenzívebb párbeszédet szorgalmaz a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos körülmények javítása érdekében;

55.üdvözli, hogy nem számoltak be kiégésről vagy zaklatásról, és hogy a tartós betegszabadságok száma nagyon korlátozott; üdvözli, hogy az Európai Ügyészség tisztában van azzal, hogy köteles biztosítani az egészség és a jóllét előmozdítását és megőrzését a teljes személyzet körében, valamint üdvözli az e felismerés elérését szolgáló nyomonkövetési gyakorlatokat, amelyek figyelembe veszik a ki nem vett éves szabadságot, az éves szabadság és a távollétek átvitelét, a hosszú távú betegszabadságon lévő alkalmazottak számát és a távollétek időtartamát; emlékeztet annak fontosságára, hogy egyértelmű és strukturált eljárást hozzanak létre az európai főügyész és az európai ügyészek által elkövetett zaklatás eseteinek bejelentésére, valamint azt, hogy ezt nyilvánosságra hozzák az összes alkalmazott előtt;

56.megjegyzi, hogy 2023 elején az Európai Ügyészség központi irodája kísérleti gyakornoki programot hajtott végre, és az Európai Ügyészség jogi szolgálati részlege öt hónapos jelenléti fizetett szakmai gyakorlat céljából két gyakornokot fogadott, akiket 2023 márciusában és szeptemberében további két gyakornok követett; megjegyzi, hogy a kísérleti program pozitív következtetései alapján kidolgoztak és 2024-ben jóváhagytak egy gyakornoki politikát, és még ugyanabban az évben sor került a tényleges gyakornokok első ciklusára; üdvözli a helyi egyetemmel való kísérleti kapcsolatépítés elindítására irányuló kezdeményezést – és sikeresség esetén szorgalmazza annak további egyetemekre való kiterjesztését szerte az EU-ban –, amely érdekes perspektívákat kínálhat a sokszínűséget célzó korai tehetséggondozási programok továbbfejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy a luxembourgi magas megélhetési költségek komoly akadályt jelentenek a potenciális gyakornokok számára; hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlatokat javadalmazásban kell részesíteni, az Európai Parlament az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó állásfoglalásával (2020/2005 INL) összhangban, amely szorgalmazza, hogy az Unióban folytatott valamennyi szakmai gyakorlat részesüljön javadalmazásban;

57.üdvözli a személyzeti bizottság intenzív tevékenységét, belső eljárási szabályzatának végleges elfogadását, a személyzeti bizottság első nyílt napjának bevezetését, az Európai Ügyészség egészére kiterjedő első személyzeti felmérés elindítását, a személyzeti bizottság képviselőinek kiválasztási eljárásokban való részvételét, az Európai Ügyészség által a személyzeti bizottság létrehozása előtt elfogadott valamennyi általános végrehajtási rendelkezés visszamenőleges felülvizsgálatát, valamint a belső átszervezéssel, a munkaidővel és a hibrid munkavégzéssel, a végrehajtási szabályokkal és a munkakörülmények javításával kapcsolatos észrevételek benyújtását;

58.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség az uniós közigazgatási irányítási előírásokban is szereplő üzletmenet-folytonossági terv véglegesítése felé halad, és sürgeti az Európai Ügyészséget, hogy azt további késedelem nélkül fogadja el;

Etikai keret és átláthatóság

59.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség etikai keretét fokozatosan építik ki; megjegyzi, hogy ezen etikai keret alapvető értékeit egyértelműen meghatározzák a magatartási kódexekben, amelyek ismertetik a munkavállalóktól minden szinten elvárt magatartási normákat; megjegyzi továbbá, hogy az etikai keret az Európai Ügyészség helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatától, csalás elleni stratégiájától és etikai képzési programjától függ, amely magában foglalja a zaklatást, a visszaélés bejelentését, az összeférhetetlenség megelőzését és más etikai kérdéseket; sajnálja, hogy az Európai Ügyészség személyzetének tagjai nem kötelesek részt venni e képzési programban, ami pedig biztosítaná az Európai Ügyészség magatartási kódexeinek következetes megértését és alkalmazását; felhívja az EPPO-t, hogy orvosolja a helyzetet;

60.tudomásul veszi az Európai Ügyészségnek a személyzet körében az etikai kerettel és a kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltő intézkedésekben vállalt szerepét; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy az európai ügyészek és a delegált európai ügyészek számára tegye kötelezővé az ilyen képzéseken való részvételt a feladataik átvételekor; úgy véli, hogy fokozni kell a belső párbeszédet;

61.megállapítja, hogy 2023-ban nem tártak fel egyetlen tényleges összeférhetetlenségi esetet sem; tudatában van annak, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételére külön formanyomtatványokat vezettek be, valamint a kollégium tagjai, a delegált európai ügyészek, az operatív egységek személyzete és más érzékeny álláshelyek tekintetében összeférhetetlenségi szabályok vannak érvényben; üdvözli a strukturált összeférhetetlenségi politika folyamatban lévő kidolgozását, és felszólítja az EPPO-t annak gyors elfogadására; felszólít arra, hogy az Európai Ügyészség teljes személyzete vegyen részt évente egy etikai és feddhetetlenségi képzésen;

62.sürgeti az Európai Ügyészséget, hogy erősítse meg belső feddhetetlenségi keretét azáltal, hogy előírja a vezető tisztviselők, köztük az ügyészi kollégium tagjai valamennyi pénzügyi érdekeltségének és külső tevékenységének nyilvánosságra hozatalát; felszólít e közzétételek időszakos ellenőrzésére a jogtalan befolyásolás potenciális kockázatainak azonosítása és csökkentése érdekében;

63.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség a forgóajtó-jelenség megelőzésére törekszik, különösen azáltal, hogy támogatja a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek szigorú alkalmazását, amelyek az Európai Ügyészség valamennyi szerződésében szerepelnek, beleértve az eseti kilépési űrlapokat is, amelyek tartalmazzák a munkaviszony megszűnését követően alkalmazandó kötelezettségeket; e tekintetben üdvözli, hogy az Európai Ügyészség személyzete vonatkozásában 2023-ban elfogadták a külső tevékenységekről és kinevezésekről szóló iránymutatásokat, amelyek olyan tevékenységekre vonatkoznak, amelyek nem tekinthetők az Európai Ügyészség hatáskörén kívül eső szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó hobbinak;

64.felszólít egy a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szigorúbb politika bevezetésére, beleértve az Európai Ügyészség vezető tisztviselői számára biztosított, legalább kétéves várakozási időszakot, mielőtt az EPPO vizsgálataival kapcsolatos munkát vállalhatnának a magánszférában; kéri, hogy az Európai Ügyészség évente vizsgálja felül ezeknek a munkaviszony megszűnése utáni korlátozásoknak való megfelelést;

65.felhívja az Európai Ügyészséget arra, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére és a megtorló intézkedések elleni fellépésre vonatkozó külön eljárást, építse be a végrehajtási szabályokat a kollégium által elfogadott személyzeti szabályzatba (az Európai Ügyészségen belül alkalmazandó, a visszaélés bejelentésére vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2021/077 kollégiumi határozat), és az kísérje az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzatának 45.12. cikkét (amely meghatározza az adott körülmények között meghozandó intézkedéseket); üdvözli a bizalmi személyek első hálózatáról és a zaklatás elleni rendelkezésekről, valamint a delegált európai ügyészek valamennyi nemzeti asszisztensével az Európai Ügyészség megbízatásának megsértésével kapcsolatos visszaélések bejelentésére szolgáló mechanizmusról folytatott belső kommunikáció fokozására irányuló kezdeményezést;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

66.sajnálatát fejezi ki az Európai Ügyészség informatikai autonómiával kapcsolatos helyzete miatt, amelyet hátrányosan érint a Bizottság Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának (a továbbiakban: Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága, korábban DIGIT) azon döntése, hogy a továbbiakban nem nyújt digitális munkahelyi szolgáltatásokat; rámutat, hogy az Európai Ügyészség informatikai autonómiájához további emberi és pénzügyi erőforrásokra van szükség, amelyeket eddig nem biztosítottak, mivel általánosságban korlátozottak az érintett költségvetési sorokban rendelkezésre álló költségvetési források; sajnálja, hogy az operatív tevékenységeit érintő kockázatok miatt az Európai Ügyészségnek létre kellett hoznia saját digitális szolgáltatási kapacitását, hogy ki tudja szolgálni a Lengyelország és Svédország részvétele kapcsán számára biztosított további emberi erőforrásokat;

67.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség kezdeti megközelítése az volt, hogy az erőforrásokat elsősorban az operatív tevékenységeihez kapcsolódó alapvető digitális szolgáltatások – például az ügykezelő rendszer – létrehozására és működtetésére fordította, ugyanakkor elismeri, hogy az Európai Ügyészség digitális szolgáltatásai, amelyek legalábbis részben eltérnek a Bizottság szolgáltatásaitól, középtávon személyre szabott megközelítést igényeltek volna; megjegyzi, hogy a szolgáltatás Bizottság általi megszakítására az Európai Ügyészség intézményi megszilárdításának döntő szakaszában kerül sor;

68.tudomásul veszi, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség informatikai, biztonsági és szervezeti szolgáltatási egysége folytatta két fő program végrehajtását: az informatikai autonómiára vonatkozó program, amely a teljes mértékben belső irányítású adminisztratív informatikai szolgáltatások teljes körét kínálja, valamint az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerére vonatkozó program, amelynek célja a szervezeti digitalizáció továbbfejlesztése a fő tevékenységi területeken; elismeri, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség folytatta a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága által biztosított digitális munkahelyről az Európai Ügyészség tulajdonában lévő és általa működtetett megoldásra való fokozatos átállás előkészítését; tudatában van annak, hogy a költségvetési hatóság annak ellenére nem biztosította az e változás végrehajtásához szükséges erőforrásokat, hogy azok szerepeltek az Európai Ügyészség 2023. évi költségvetési kérelmében; megjegyzi, hogy a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságának bejelentését követően az Európai Ügyészség tárgyalásokat kezdett, hogy erre megoldást találjanak, egyelőre sikertelenül;

69.nagyra értékeli, hogy a Bizottság 2025 júniusáig ideiglenesen meghosszabbította az informatikai szolgáltatások nyújtását, de fenntartja, hogy e szolgáltatások kiszervezése a jelenlegi helyzetben nem optimális megoldás; tudomásul veszi, hogy a biztonsággal és a titoktartással kapcsolatos érveken túl tisztán pénzügyi szempontból is javasolt felülvizsgálni a döntést, mivel a kiszervezés sokkal költségesebbnek tűnik, mint a házon belüli megoldás, és ha ez utóbbit választanák, miután a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága megszüntette szolgáltatásait, azt az Európai Ügyészség kezelné; hangsúlyozza, hogy ami a kívánatosabb házon belüli megoldás végrehajtását illeti, az összetett adminisztratív szempontok, az Európai Ügyészség tapasztalathiánya és az Európai Ügyészségnek a több uniós helyszínen dolgozó delegált európai ügyészeket és azok nemzeti asszisztenseit felölelő decentralizált szervezete miatt megfelelőbb költségvetésre és hosszú átmeneti időszakra lesz szükség;

70.ismételten kéri a Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságát, hogy ne szakítsa meg az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatását mindaddig, amíg az Európai Ügyészség nem rendelkezik saját megbízható informatikai rendszerrel; elengedhetetlennek tartja, hogy az informatikai szolgáltatók közötti átmenet során ne kerüljön sor adatvesztésre, az Európai Ügyészség pedig teljesen működőképes maradjon; fenntartja, hogy a Bizottság és az Európai Ügyészség legmagasabb döntéshozatali szintjeinek bevonásával az átállással kapcsolatban egyértelmű kommunikációt és operatív koordinációt kell biztosítani; kéri a Bizottságot és az Európai Ügyészséget, hogy a zökkenőmentes és folyamatos átmenet meghosszabbítást követő időszakban – amely 2025 júniusa utánra is meghosszabbítható – való biztosítása érdekében állapodjanak meg a hatáskörök fokozatos átadásáról;

71.megjegyzi, hogy 2023 januárjában – amikor az Európai Ügyészség 45 fős létszámtervet kért – elutasították az arra irányuló kérelmeit, hogy a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága által nyújtott szolgáltatások megszüntetése miatti kiesés pótlása érdekében biztosítsanak számára további állandó álláshelyeket, 2024 februárjának végén pedig ugyancsak elutasították a 2024. évi költségvetés 2,98 millió EUR összegű módosítására és a létszámtervben szereplő 37 álláshely biztosítására irányuló kérelmét; megjegyzi, hogy az ügynökségen belül dolgozó vállalkozók felvétele a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága által nyújtott szolgáltatások megszüntetésének kezelésére szolgáló ideiglenes megoldás részét képezheti, és bár e megközelítés azonnal biztosítaná a működés folytonosságát, a tevékenységeinek rendkívül érzékeny jellegére, továbbá digitális szolgáltatásai folytonosságának és megbízhatóságának, valamint informatikai infrastruktúrája, rendszerei és berendezései legmagasabb szintű biztonságának biztosítására tekintettel az nem tekinthető végleges megoldásnak az Európai Ügyészség számára; osztja azt a nézetet, hogy az Európai Ügyészség költségvetési kérelmeinek elutasítása a probléma eltérő értékelésére utal, ami kedvezőtlen hatással van az Európai Ügyészség operatív tevékenységeire, és reputációs kockázatot jelenthet az Unió számára, amennyiben az az Európai Ügyészség operatív kapacitásának csökkenéséhez vezet;

72.tudomásul veszi, hogy az egyes delegált európai ügyészeknek a nemzeti ügyviteli rendszereket és az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerét is használniuk kell, amelyek különböző hozzáférési jogokat biztosító különböző adatbázisok; úgy véli, hogy ez a helyzet napi szinten növeli az adatkezelés összetettségét; tudatában van annak is, hogy az információk kezelése és a delegált európai ügyészek és az Európai Ügyészség központi szolgálatai közötti információcsere lehetővé tétele érdekében a delegált európai ügyészeknek a nemzeti digitális eszközök segítségével és a nemzeti joggal összhangban az összes ügyiratot digitalizálniuk kell; e tekintetben nagyra értékeli, hogy a hivatalos szervezeti struktúrán belül hivatalosan is létrehozták a nemzeti delegált európai ügyészi asszisztensi státuszt, amely lehetővé teszi, hogy a delegált európai ügyészek nemzeti asszisztensei (a nemzeti hivatal személyzete) közvetlenül hozzáférjenek az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréhez, így tehermentesítve a delegált európai ügyészeket az adminisztratív feladatok ellátása terén, és megteremtve az alapot az ügyekkel kapcsolatos adatok pontosságának és a két ügyviteli rendszer közötti következetességének növeléséhez; úgy véli, hogy a rendelet megfelelő felülvizsgálata megkönnyítené az Európai Ügyészség ügyviteli rendszere és a nemzeti ügyviteli rendszerek közötti integráció felé való előrehaladást, és e lépések növelnék az Európai Ügyészség nyomozásainak hatékonyságát; megjegyzi azonban, hogy ez az integráció főként a különböző tagállamokban használt kompatibilis technológiai megoldásokon múlhat, és összefügghet az igazságszolgáltatási eljárások digitalizálásának e tagállamokon belüli tényleges szintjével; megjegyzi, hogy jelenleg megosztják az ezzel járó költségek terhét, mivel a nemzeti költségvetés fedezi a nemzeti ügyviteli rendszerekkel való együttműködéshez szükséges berendezések költségeit, az Európai Ügyészség költségvetéséből pedig a hardvert és az Európai Ügyészség központi irodai személyzete számára biztosítottal megegyező színvonalú digitális munkakörnyezet kialakítását fedezik, ami az (EU) 2017/1939 rendeletben előírt operatív kommunikációs költségek részének minősül;

73.tudomásul veszi, hogy az interoperabilitás alapvető fontosságú a hatékony adatcsere és együttműködés megvalósítása szempontjából, továbbá a minimális közös adatcserére vonatkozó megállapodások elfogadása és az igazságügyi interoperabilitási eszközök végrehajtása érdekében a 2023-ban indított, az EPPO felhasználási eseteivel kapcsolatos e-CODEX projekt keretében több munkaértekezletet is tartottak az e-CODEX-konzorciummal, hogy megfeleljenek a műszaki és funkcionális követelményeknek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az e-CODEX-konzorciummal tartott több munkaértekezletet követően az Európai Ügyészség e területen szakértelemmel rendelkező erőforrásainak hiánya miatt felfüggesztették a projektet, hogy lehetővé tegyék az új e-CODEX-programirányítóra, az eu-LISA-ra való átállást; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a projekt további előrehaladását, és ezeket az intézkedéseket az Európai Ügyészség költségvetési igényeivel kapcsolatos becslésekben is vegye figyelembe;

74.tudatában van annak, hogy a szervezett bűnözés agresszivitása, amely ellen az Európai Ügyészség küzd, egyre jobban fenyegeti az Európai Ügyészség informatikai szerkezeti integritását, ami ahhoz vezet, hogy növelni kell a fizikai és digitális biztonságot; megjegyzi, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség a biztonsági irányításának javítására összpontosított; nagyra értékeli az Európai Ügyészség azon döntését, hogy külön egységet hoz létre a kiberbiztonság és a fizikai biztonság kezelésére; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség új folyamatokat, szerepeket, felelősségi köröket és politikákat felölelő keretet dolgozott ki az operatív és adminisztratív adatok kezelésére használt digitális rendszerek biztonságának növelése érdekében; tudomásul veszi, hogy számos kockázatértékelést végeztek a digitális rendszerek biztonsági keretének értékelése céljából, amelyek további technikai és irányítási intézkedések végrehajtását javasolták az Európai Ügyészség biztonsági környezetének javítása érdekében; megjegyzi, hogy a körülményekhez képest javult a szakpolitikai keret, és 2023-ban javaslatot tettek egy biztonsági stratégiára és globális információbiztonsági politikára, amelyet 2024-ben hivatalosan is jóváhagytak és elfogadtak;

75.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség 2023-ban az összes részt vevő tagállamban befejezte a biztonsági kapcsolattartó pontok létrehozását, aminek célja, hogy az Európai Ügyészség említett tagállamokban található személyzete és irodái tekintetében megerősítse a biztonsági kérdésekben folytatott együttműködést; üdvözli a CERT-EU-val kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, amely támogatást és nyomon követést biztosít a biztonsági események kezelésével kapcsolatban nyújtott konkrét szolgáltatások vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a kockázatok értékelése és az események bejelentése céljából kiépített rendszer jól strukturált, továbbá hatékony képzést nyújtanak; nagyra értékeli a fizikai biztonság érdekében végzett külső értékelést, amelynek megállapításai nyomán a fogadó ország által végrehajtandó fejlesztési ütemterv született;

76.méltatja, hogy a 2023-ban jelentős előrelépést értek el a biztonsági adatközpont megvalósítása és az ehhez kapcsolódó, katasztrófa utáni helyreállításra vonatkozó forgatókönyv bevezetése terén; nagyra értékeli e tekintetben, hogy az Európai Ügyészség kifejlesztette saját ügykezelési ökoszisztémáját, amelynek valamennyi elemét az Európai Ügyészség adatközpontja szolgálja ki, és amelyet az Európai Ügyészség munkatársai kezelnek, biztosítva az Európai Ügyészség számára a rendszerek és a feldolgozott adatok ellenőrzését, megőrzését és tulajdonjogát;

77.elismeri, hogy az Európai Ügyészségnek korszerű felszerelésre és informatikai rendszerekre van szüksége az egyre bonyolultabb, gyakran digitális elemeket és digitális módszereket is felölelő bűncselekmények kezeléséhez; hangsúlyozza továbbá, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy erős kiberbiztonsági keretet, tekintettel a magas technikai felkészültségű bűnözői hálózatok és a potenciális külföldi beavatkozások által, kibertámadásokon keresztül megvalósuló, növekvő kockázatokra; támogatja az Európai Ügyészség arra irányuló kérését, hogy különítsenek el forrásokat kiberbiztonságának védelmére, és felszólít egy szilárd kiberbiztonsági stratégia gyors végrehajtására az Európai Ügyészség műveleteinek és az adatok integritásának védelme érdekében

78.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség tevékenységeinek jellegéből adódóan külön felügyeletre van szükség, valamint külön figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmére; úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek és az európai adatvédelmi biztosnak folyamatos párbeszédet kell folytatnia annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat fel lehessen használni a nyomozáshoz és a büntetőeljáráshoz, ugyanakkor tiszteletben tartsák a személyes adatok védelmét; tudomásul veszi, hogy az adatvédelemre vonatkozó követelmények az (EU) 2017/1939 rendeletből és az (EU) 2018/1725 rendeletből[16] erednek, és e követelményeket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően elfogadott kollégiumi határozatok egészítik ki és hajtják végre; nagyra értékeli azt a döntést, hogy kötelező képzést biztosítanak a személyzet valamennyi tagja számára, beleértve az Európai Ügyészség ügyviteli rendszeréhez való hozzáféréshez kapcsolódó célzott adatvédelmi képzést is;

Épületek és biztonság

79.megjegyzi, hogy a bérleti szerződésnek köszönhetően, amely alapján a luxemburgi hatóságok ingyenesen biztosítják az Európai Ügyészség székhelyének jelenleg otthont adó épületet (a TOB épületet), a költségek évi 716724 EUR szolgáltatási díjra korlátozódnak; megállapítja, hogy 2023-ban 248103 EUR-t fizettek ugyanezen luxemburgi hatóságoknak az Európai Ügyészség számára 2023 első negyedévében átadott két további (9. és 10.) emeleten található biztonsági berendezésekért;

80.a fizikai biztonságra tekintettel üdvözli, hogy a 2023. évi költségvetés-módosítással és a 2024. évi költségvetéssel rendelkezésre bocsátották a fokozott biztonsági szolgáltatások nyújtásához szükséges arányos kapacitás biztosításához nélkülözhetetlen erőforrásokat (21 további álláshely a biztonsági képességének növelése érdekében), továbbá üdvözli az Európai Ügyészségnek a fizikai biztonsági folyamatok folyamatos javítására és hatékonyságuk összehangolására irányuló erőfeszítéseit; fenntartja, hogy az Európai Ügyészség megfelelő működése azt jelenti, hogy az ügyészeket és a személyzetet védeni kell annak érdekében, hogy teljeskörűen, fenyegetés, befolyás vagy nyomás nélkül láthassák el feladataikat;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

81.úgy véli, hogy az Európai Ügyészség székhelyét biztosító luxemburgi hatóságoknak figyelembe kell venniük annak fenntarthatóságát és energetikai teljesítményét,felhívja az Európai Ügyészséget, hogy kezdjen megbeszéléseket a luxemburgi hatóságokkal az épületei környezeti lábnyomának javítására irányuló konkrét intézkedések feltárása érdekében, beleértve a megújuló energiaforrások, például napelemek telepítését, a kibocsátáskompenzáció intézkedések bevezetését, valamint a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer végrehajtását a szervezetek környezeti teljesítményének értékelése, jelentése, javítása és energiamegtakarítás céljából; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az Európai Ügyészség és a fogadó helyi hatóságok közötti párbeszédet az erőforrások optimális felhasználásának és az Európai Ügyészség műveleteinek az Unió fenntarthatóságával való összehangolásának biztosítása érdekében;

82.megjegyzi, hogy immár az Európai Ügyészség központi irodája is a luxemburgi ingyenes tömegközlekedési hálózat részét képezi, így az a személyzet és a látogatók számára alacsony környezeti hatással járó eszközökkel könnyen és költségmentesen elérhető, továbbá a központi iroda mélygarázsában külön helyet biztosítanak a kerékpárok tárolására; tudomásul veszi, hogy egyeztetések folynak az elektromos járművek töltőállomásainak említett mélygarázson belüli telepítéséről;

Intézményközi együttműködés

83.fenntartja, hogy az Európai Ügyészség csak a partnereivel és az érdekelt felekkel folytatott intenzív együttműködés és az általuk biztosított támogatás révén töltheti be hatékonyan az Unió csalás elleni struktúrájának egyik fő operatív elemeként játszott szerepét; megismétli, hogy az Európai Ügyészség csak akkor töltheti be szerepét, ha teljes bírói függetlenséget élvez; ösztönzi a tagállamokat, hogy e tekintetben járuljanak hozzá az Európai Ügyészség teljes függetlenségéhez, és ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy folytassa kommunikációs és koordinációs erőfeszítéseit azokkal a partnerekkel, amelyek esetében az együttműködés kölcsönös és egymást kiegészítő jellegű;

84.üdvözli az OLAF és az Európai Ügyészség által annak érdekében indított kezdeményezéseket, hogy az érintett szereplők között fokozzák és egyszerűsítsék az operatív együttműködést, és biztosítsák a tudásmegosztást; nagyra értékeli az Európai Ügyészség ügyészei és az OLAF nyomozói közötti eszmecserét lehetővé tevő első nemzetközi konferenciát, amelynek 2024-ben a Parlament adott otthont; hangsúlyozza, hogy az OLAF és az Európai Ügyészség szabályozási keretének felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy az Európai Ügyészség operatív tevékenységének első éveiben szerzett tapasztalatok fényében számos szempontból felülvizsgálják együttműködésüket, különös tekintettel az OLAF által az Európai Ügyészség támogatása céljából folytatott kiegészítő nyomozások és közigazgatási vizsgálatok megindítására, valamint az OLAF fokozott szerepére a csalás felderítésében és az Európai Ügyészségnek való bejelentésében az uniós költségvetést ért kár visszafizettetésének támogatása érdekében; úgy véli, hogy a csalás elleni architektúrán belüli párbeszédet és együttműködést hatékonyabbá lehetne tenni egy rendszeres intézményközi fórum létrehozásával, amelynek célja a rendelkezésre álló források hatékonyságának és eredményességének optimalizálása;

85.üdvözli az OLAF és az Európai Ügyészség által az operatív párbeszéd fokozása és a koordináció javítása érdekében indított kezdeményezéseket; hangsúlyozza az Európai Ügyészség, az OLAF, az Eurojust és az Europol közötti teljes körű és hatékony adatmegosztás fontosságát a határokon átnyúló csalás elleni küzdelemben való zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében; felszólít egy közös munkacsoport létrehozására, amely felügyeli az adatintegrációt és az ügykezelés hatékonyságát e szervek között;

86.ösztönzi az Európai Ügyészség és az OLAF közötti folyamatos és megerősített, a rájuk vonatkozó rendeletekkel összhangban álló együttműködést, valamint az OLAF azon kötelezettségét, hogy indokolatlan késedelem nélkül jelentse az Európai Ügyészségnek a bűnügyi kapcsolatok bármilyen gyanúját annak érdekében, hogy az Ügyészség felléphessen az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és pénzügyi bűnözés ellen; támogatja az Európai Ügyészség és az OLAF közötti közös kezdeményezések, információmegosztás és összehangolt fellépések továbbfejlesztését, mivel ez az együttműködés létfontosságú ahhoz, hogy meg lehessen erősíteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és pénzügyi bűnözés elleni küzdelmét, valamint biztosítani lehessen az uniós források hatékony és eredményes felhasználását;

87.elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség és a Számvevőszék között 2023-ban folytatott szoros együttműködésért, amely az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények gyanújára vonatkozó információk időben történő továbbítását eredményezte;

88.elvárja, hogy a Bizottsággal közösen létrehozott munkacsoport és a Bizottság és EPPO között létrejött munkamegállapodás végrehajtásáról szóló ülések biztosítsák, hogy az Európai Ügyészség által az (EU) 2017/1939 rendelet 103. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt, adminisztratív behajtás céljából küldött értesítések megfelelően és ténylegesen lehetővé tegyék a Bizottság számára az uniós költségvetésbe visszafizetett összegek maximalizálását, ugyanakkor tiszteletben tartsák a nyomozati tevékenységek bizalmas jellegét és megfelelő lefolytatását; hangsúlyozza, hogy e tekintetben egyik fél sem adott még visszajelzést, ami megakadályozta a jogalkotókat abban, hogy átfogó képet kapjanak a mögöttes problémákról, beleértve azokat a konkrét összegeket, amelyeket a Bizottság évente visszafizettet a tagállamokkal az uniós költségvetést ért kár esetén; kiemeli, hogy a pénzeszközök nemzeti hatóságok általi visszafizettetése továbbra is a Bizottság hatáskörébe tartozik, amint azt a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos megbízólevele is említi, míg az Európai Ügyészség nem rendelkezik megbízatással a visszafizettetési folyamat nyomon követésére; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést, és tájékoztassák mind a Bizottságot, mind az Európai Ügyészséget a jogerős vagyonelkobzásokról; sürgeti a vonatkozó rendeletek felülvizsgálatát az Európai Ügyészség behajtási folyamatban betöltött szerepének tisztázása érdekében; sürgeti továbbá az Európai Ügyészséget és a Bizottságot, hogy az Európai Parlamentnek történő jelentéstétel tekintetében egyezzenek meg egy kölcsönösen elfogadott formáról; tudomásul veszi, hogy ehhez az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerének megfelelő fejlesztésére lehet szükség, és kéri a Bizottságot, hogy az ezzel kapcsolatos igények kielégítése érdekében az erőforrások elosztásánál részesítse előnyben az Európai Ügyészséget;

89.üdvözli az Europollal folytatott megerősített együttműködést; megjegyzi, hogy az ODIN (operatív digitális infrastruktúrahálózat) program lehetővé tenné az Európai Ügyészség által a nyomozásai során gyűjtött adatok (több mint 1000 terabájt és egyre növekvő mennyiségű adat) teljes körű kiaknázását; megjegyzi, hogy ennek keretében az Európai Ügyészség azonosította a hatáskörén kívül eső esetleges bűncselekményeket, többek között a szervezett bűnözést, a kábítószer-kereskedelmet, az illegális cigarettagyártást, a befektetési csalást, az illegális szerencsejátékot és a prostitúciót (nem uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények) és az olyan egyéb bűncselekményeket, amelyek következtében számos ügyet kulcsfontosságú bizonyítékként továbbítottak folyamatban lévő nemzeti nyomozásokhoz, továbbá a nemzeti ügyészségek 28 új ügyet indítottak az említett, Európai Ügyészség hatáskörén kívül eső, nem uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények további kivizsgálása érdekében; tudomásul veszi, hogy az említett vizsgálatok és más elemzések tekintetében azonban az Europollal való együttműködést a nemzeti büntető eljárásjog és az Európai Ügyészség tulajdonában lévő adatokhoz való hozzáférés korlátozza; rámutat, hogy megfelelő forrásokkal és az Europollal folytatott hatékony együttműködéssel támogatni kell az Európai Ügyészségnek a szervezett bűnözés és a pénzmosás kivizsgálására vonatkozó meglévő hatáskörét, amennyiben az az Unió pénzügyi érdekeit sértő csaláshoz kapcsolódik; úgy véli, hogy bár az Europollal folytatott együttműködést még jobban meg kell erősíteni, az nem helyettesítheti teljes mértékben az Európai Ügyészség belső elemzési platformjának fejlesztését, amely továbbra is alapvető jelentőséggel bír a nyomozásai során gyűjtött adatok gyors értelmezése és az Európai Ügyészség teljes ügyviteli rendszeréhez való hozzáférést igénylő, határokon átnyúló ügyekben alkalmazandó operatív stratégiák meghatározása szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a soron következő értékelő jelentésében gondosan elemeznie kell, hogy annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség a lehető legjobban ki tudja aknázni szerepkörét, az Ügyészség megbízatását a bűncselekmények mely kategóriáira kell kiterjeszteni; üdvözli az Európai Ügyészségnek az uniós intézményekkel való megerősített együttműködésre irányuló felhívását;

90.aggodalmát fejezi ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek növekvő száma miatt; nagyra értékeli, hogy a Bizottság és az illetékes parlamenti bizottságok időben tájékoztatást kaptak erről a kérdésről; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait érintő aktív ügyek nagy száma miatt indokolt fokozni a különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoporttal folytatott eszmecseréket azzal a céllal, hogy azonosítsák az esetleges felügyeleti vagy ellenőrzési hiányosságokat vagy csalási mintákat, valamint lehetővé tegyék a Bizottság számára, hogy naprakészen tartsa a teljesítmény nyomon követésére szolgáló mechanizmusait, és érvényesítse a közelmúltban kidolgozott kárcsökkentési és helyreállítási intézkedéseket; megismétli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai uniós, nem pedig nemzeti források, és az Európai Ügyészség joghatósága alá tartoznak, továbbá ösztönzi a Bizottságot és más uniós szerveket és hatóságokat, hogy fokozzák a felderítési erőfeszítéseket, és minden lényeges helyzetről számoljanak be az Európai Ügyészségnek;

91.üdvözli, hogy az Európai Ügyészség 2024 novemberében munkamegállapodást írt alá a Parlamenttel, amely egyértelmű együttműködési módokat határoz meg az EU pénzügyi érdekeinek védelme céljából;

92.megjegyzi, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség továbbra is intézményközi szerződésekre és kétoldalú megállapodásokra támaszkodott az áruk és szolgáltatások alacsonyabb költségek melletti beszerzése érdekében; megjegyzi, hogy 2023 végén az Európai Ügyészség 80 intézményközi keretszerződésben és 22 szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban vagy más uniós szervezetekkel kötött egyéb kétoldalú megállapodásban rendelkezett aktív tagsággal azzal a céllal, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban a meglévő szerződéses eszközök tekintetében maximalizálja a költségvetési megtakarításokat;

93.határozottan üdvözli, hogy Lengyelország és Svédország is csatlakozott az Európai Ügyészséghez; tudatában van annak, hogy ez hatással lesz az Európai Ügyészség költségvetési igényeire, és támogatja az Európai Ügyészség arra irányuló kérését, hogy biztosítsák az Európai Ügyészség számára az ahhoz szükséges erőforrásokat, hogy kihasználhassa Lengyelország és Svédország operatív tevékenységeiben való részvételét; megjegyzi, hogy bár Írország és Dánia továbbra is él az Európai Ügyészségből való, az EUMSZ 21. és 22. jegyzőkönyve szerinti kívülmaradási jogával, Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely még nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez; felhívja a magyar kormányt, hogy minden további késedelem nélkül csatlakozzon az Európai Ügyészséghez; emlékeztet arra, hogy 680000 aláírást gyűjtöttek össze az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett, ami nyomatékosítja az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és korrupció elleni fokozott jogi biztosítékok iránti erős társadalmi igényt;

94.megállapítja, hogy 2023-ban az ír hatóságokkal nem történt jelentős előrelépés az Európai Ügyészséghez való csatlakozás terén; emlékeztet arra, hogy a delegált európai ügyészek által küldött több, kölcsönös jogsegély iránti kérelem teljesítése során megtagadták az Európai Ügyészséggel való együttműködést, ami ahhoz vezetett, hogy az Európai Ügyészség az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel[17] összhangban jelentést tett a Bizottságnak a helyzetről; méltányolta az ír hatóságok ezt következően hozott döntését, miszerint módosítják az Európai Ügyészségnek nyújtott kölcsönös jogsegély jogi keretét biztosító nemzeti jogszabályaikat, és hangsúlyozza, hogy 2023. november 1-jétől ezen egyoldalú elismerés alapján kölcsönös jogsegélyt nyújt az Európai Ügyészségnek; megjegyzi, hogy nem folytattak eszmecserét Írország Európai Ügyészséghez való esetleges jövőbeli csatlakozásának vizsgálata céljából létrehozott ír ügynökségközi munkacsoporttal; sürgeti a Bizottságot, az Európai Ügyészséget és az ír hatóságokat, hogy kezdjenek konstruktív párbeszédet az együttműködés hatékony módjának megtalálása érdekében;

95.fenntartja, hogy ha bármelyik tagállam – akár részt vesz az Európai Ügyészség által létrehozott megerősített együttműködésben, akár nem – nem működik együtt az Európai Ügyészséggel, akkor olyan rések jönnek létre a kiváltságok és mentességek rendszerében, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét egyenlőtlenné és a legjobb esetben is hatástalanná teszik; ismét arra kéri a Bizottságot és az érintett tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, a jelenlegi forgatókönyvbe beépítsék azt a néhány, de még mindig nagyon fontos hiányzó elemet, elősegítve az Európai Ügyészségben való részvétel kiterjesztését a többi, még mindig részt nem vevő tagállamra oly módon, hogy az erősítse az Unió és a nemzeti költségvetések védelmének hatékonyságát; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a tagállamok Európai Ügyészséggel való együttműködésének szintjét, és sürgeti a Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást minden olyan tagállammal szemben, amely szisztematikusan akadályozza az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatokat; úgy véli, hogy az uniós pénzeszközök megszerzéséhez előfeltételként kell szabni az EPPO-hoz való csatlakozást;

96.elítéli, hogy a magyar kormány a közelmúltban rendszerszintű kémkedést folytatott az OLAF munkatársai ellen egy vizsgálati látogatás során, amelynek tárgya az ELIOS, a magyar miniszterelnök vejéhez kapcsolódó vállalat uniós forrásokkal való esetleges visszaélése volt; hangsúlyozza, hogy az OLAF és az Európai Ügyészség – mint az Unió csalás elleni architektúrájának sarokkövei – sajnálatos módon nemcsak harmadik országokból, hanem az uniós tagállamokon belül is ki vannak téve az ilyen fenyegetéseknek; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések súlyosan aláássák a jogállamiságot és az uniós intézmények integritását; felszólít erőteljes védelmi intézkedések gyors bevezetésére a tagállamokban kiküldetésben lévő uniós intézményi személyzet védelme és az ilyen elfogadhatatlan jogsértések jövőbeli megelőzése érdekében;

dzܲԾáó

97.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség folyamatos erőfeszítéseket tesz a belső és külső kommunikáció javítására; nagyra értékeli a közösségi hálózati platformokon keresztül végzett tevékenységeket, és arra ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy tartsa fenn proaktív és átlátható megközelítését;

98.úgy véli, hogy a médiában megjelent és a közösségi oldalakon közzétett, az Európai Ügyészség beavatkozásaira és műveleteire, valamint azok hátterére vonatkozó magyarázatok segítenének megerősíteni az intézmények hírnevét a polgárok körében, és felhívnák az adófizetők figyelmét az Unió pénzügyi érdekei védelmének összetettségére;

99.fenntartja, hogy az Európai Ügyészség által folytatott megfelelő és pontos kommunikáció javítaná a civil társadalom bevonását és fokozná a nyomozással kapcsolatos esetleges észrevételek benyújtását is; tudomásul veszi az Európai Ügyészség arra irányuló kérését, hogy lehetőség szerint és adott esetben a külső közönség számára, illetve a konferenciákon és szemináriumokon tartott minden szokásos prezentáció során tegyenek említést a bejelentési lehetőségről; megjegyzi, hogy 2023-ban az Európai Ügyészség szervezeti honlapját teljes mértékben újratervezték, elsősorban hozzáférhetőségének és felhasználóbarát jellegének javítására összpontosítva, és a bűncselekmények bejelentésének lehetősége most már minden weboldal tetején jól láthatóan megjelenik, a honlapon pedig egy e lehetőséget kiemelő banner is látható;

100.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség kommunikációra szánt erőforrásai korlátozottak, és az Európai Ügyészség digitális autonómiája megteremtésének szükségességére tekintettel az Európai Ügyészség honlapjának kezelését házon belül kell megoldani, ami további erőforrásokat igényel, miután a Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága megszüntette e szolgáltatás nyújtását; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség nyomozásainak növekvő volumene és érzékenysége figyelmet igényel a médiával, az újságírókkal, a polgárokkal és a tudományos körökkel folytatott eszmecserék során; ismételten kéri az Európai Ügyészséget, hogy egyértelműen a lehető legjobb egyensúly elérésére törekedjen egyrészt az átláthatóság és a közérdek, másrészt a nyomozás bizalmas jellege és megfelelő lefolytatása között, és biztosítsa a tevékenységeivel kapcsolatos kommunikáció semlegességét;

101.emlékeztet az Európai Ügyészség és a külső szereplők közötti kapcsolatok átláthatóságának fontosságára; felszólít az Európai Ügyészség tisztviselői és harmadik felek képviselői – köztük lobbisták és a nemzeti kormányok képviselői – közötti valamennyi találkozó kötelező nyilvános nyilvántartásának létrehozására a jogtalan befolyásolás megelőzése és az Európai Ügyészség függetlenségébe vetett közbizalom megerősítése érdekében;

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása

102.úgy véli, hogy az ukrán illetékes hatóságokkal kötött munkamegállapodások révén ténylegesen javulhat az Unió pénzügyi érdekeinek védelme az Ukrajna és lakosságának támogatása érdekében tett vonatkozó kötelezettségvállalásokat követően; tudatában van annak, hogy a bizonyítékok átadására a kölcsönös jogsegély iránti kérelmek teljesítése során került sor, és üdvözli annak lehetőségét, hogy a nyomozások koordinálása érdekében az ukrán hatóságokkal közös munkacsoportot hozzanak létre; emlékezteti a Bizottságot és a többi uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget annak fontosságára, hogy felderítsék és időben benyújtsák az Európai Ügyészségnek a nyomozáshoz szükséges információkat.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL A ÉÉ ELŐADÓJA ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. melléklete 8. cikkének megfelelően az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig:

Szervezet és/vagy személy

Laura Codruța Kövesi, European Chief Prosecutor

Petr Klement, Deputy European Chief Prosecutor

A fenti felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült.

Amennyiben a felsorolásban természetes személyek saját nevükkel vagy feladatkörükkel vagy mindkettővel azonosítva szerepelnek, az előadó kijelenti, hogy az érintett természetes személyeknek megküldte az Európai Parlament 484. sz. Adatvédelmi nyilatkozatát (/data-protect/index.do), amely meghatározza a személyes adataik kezelésére alkalmazandó szabályokat és az említett adatkezeléshez kapcsolódó jogokat.


ÉÉ AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL(10.2.2025)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Ügyészség 2023. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

()

A vélemény előadója: Tomáš Zdechovský

ÉÉ

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következőket:

1.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség ügyforgalma 2023-ban 2022-höz képest csaknem megkétszereződött, elérve az 1927 aktív vizsgálatot; elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség 2023-ban folytatott eredményes tevékenységéért, amely 139 vádemelést, 339 héával kapcsolatos ügyet, valamint több mint 200, a NextGenerationEU végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatot foglalt magában; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Ügyészség az uniós csalások egyre több elkövetőjét állítja a nemzeti bíróságok elé;

2.elismerését fejezi ki az Európai Ügyészség és a Számvevőszék közötti szoros együttműködésért, különösen a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények gyanújának felderítése és a részt vevő tagállamok bevonása terén;

3.üdvözli az Európai Ügyészség költségvetési előirányzatainak 2023-as növekedését, melynek következtében a költségvetés elérte a 64,6 millió EUR-t, ami abban az évben a személyzet 11%-os növelését tette lehetővé; elismeri, hogy a NextGenerationEU-finanszírozás kifizetésének felgyorsítása, az Európai Ügyészség munkaterhének gyors növekedése (2022 és 2023 között az esetek száma 70%-kal, a nyomozásoké pedig 58%-kal nőtt), valamint tagságának bővítése az előrejelzések szerint további terhet ró az Európai Ügyészség forrásaira; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az Európai Ügyészség hatékonyan küzdhessen a szervezett bűnözés ellen, védhesse az Unió pénzügyi érdekeit és fenntarthassa a jogállamiságot, amelyek mind kulcsfontosságú uniós prioritások, további finanszírozásra és a személyzet megerősítésére van szükség; sajnálja, hogy az Európai Ügyészség 2025. évi költségvetésére vonatkozó bizottsági javaslat és a Tanács álláspontja nem biztosít elegendő forrást az ügynökség számára megbízatásának teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség jelentős pénzügyi megtérülést generál az Unió számára, amit az is bizonyít, hogy 2023-ban 1,5milliárd EUR-t foglaltak le, és felszólít a finanszírozás célzott növelésére a következő, 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretben annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség továbbra is teljesíteni tudja célkitűzéseit és kötelezettségeit;

4.elismeri, hogy a szellemi bűnözés, például a csalás és a korrupció, valamint a hagyományosabb típusú bűncselekmények, például a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelemben holisztikus megközelítést kell alkalmazni, mivel ezek gyakran kapcsolódnak egymáshoz; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a soron következő értékelő jelentésében gondosan elemeznie kell, hogy annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség a lehető legjobban el tudja látni szerepét, az Ügyészség megbízatását a bűncselekmények mely kategóriáira kell kiterjeszteni; eközben megfelelő forrásokkal és az Europollal folytatott hatékony együttműködéssel támogatni kell az Európai Ügyészségnek a szervezett bűnözés és a pénzmosás kivizsgálására vonatkozó meglévő hatáskörét, amennyiben az az Unió pénzügyi érdekeit sértő csaláshoz kapcsolódik, valamint meg kell vizsgálni, hogy az Európai Ügyészség műveletei és nyomozásai hogyan válhatnának hatékonyabbá és eredményesebbé, továbbá az értékelést kísérő jogalkotási javaslatot kell benyújtani; e tekintetben emlékeztet McGrath biztosnak az értékelés felgyorsítására irányuló terveire;

5.hangsúlyozza, hogy a vagyonvisszaszerzés fontos szerepet játszik a szervezett bűnözéstől való hiteles elrettentő hatás elérésében; üdvözli, hogy az Európai Ügyészség vagyonvisszaszerzési műveleteinek további előmozdítása érdekében nemzetközi hálózatokban vesz részt; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Ügyészséget, hogy vegyen részt a vagyonvisszaszerzéssel és -elkobzással foglalkozó, újonnan létrehozott együttműködési hálózatban; megjegyzi, hogy a csalással kapcsolatos bűncselekmények időben történő és hatékony kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása jelentős megtakarításokat eredményezhet az Unió és a tagállamok költségvetése számára;

6.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség fontos szerepet játszik a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós megközelítésben; elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 24 tagállam vesz részt az Európai Ügyészségben, és csatlakozásra szólítja fel a többi tagállamot is, előrevetítve, hogy ellenkező esetben megtagadják tőlük az uniós források közvetett kezelésének lehetőségét; felhívja a Bizottságot, hogy a későbbi jelentésekben szorosan kövesse nyomon a tagállamok Európai Ügyészséggel való együttműködésének szintjét, ésfolytassa az aktív párbeszédet a részt nem vevő tagállamokkal, ténylegesen megkönnyítendő az Európai Ügyészség feladatainak végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészséghez már csatlakozott tagállamokkal is kellene ilyen párbeszédet folytatni ajogállamiság megsértése és a korrupció elleni küzdelem nehézségeinek kezelése tekintetében, és támogatni kellene őket az éves jogállamisági jelentésekben e tekintetben megfogalmazott ajánlások gyakorlati végrehajtásában; megismétli azonban az EP arra irányuló felhívásait, hogyaz uniós finanszírozásban való részesülésnek legyen előfeltétele az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint hogy az Európai Ügyészség megbízatását ki kell terjeszteni; üdvözli Svédország és Lengyelország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amelyet 2024 januárjában, illetve júliusában erősítettek meg;

7.üdvözli, hogy 2023-ban 8 új európai ügyészt és 35 új delegált európai ügyészt neveztek ki az Európai Ügyészségbe; megismétli, hogy az Európai Ügyészség csak akkor töltheti be szerepét, ha teljes bírói függetlenséget élvez, amely az érdemeken alapuló és objektív kinevezési eljárásból ered; ösztönzi a tagállamokat, hogy e tekintetben járuljanak hozzá az Európai Ügyészség teljes függetlenségéhez;

8.ösztönzi az Európai Ügyészség és az OLAF közötti folyamatos és megerősített, a rájuk vonatkozó rendeletekkel összhangban álló együttműködést, valamint az OLAF azon kötelezettségét, hogy indokolatlan késedelem nélkül jelentse az Európai Ügyészségnek a bűnügyi kapcsolatok bármilyen gyanúját annak érdekében, hogy az Ügyészség felléphessen az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és pénzügyi bűnözés ellen; támogatja az Európai Ügyészség és az OLAF közötti közös kezdeményezések, információmegosztás és összehangolt fellépések továbbfejlesztését, mivel ez az együttműködés létfontosságú ahhoz, hogy meg lehessen erősíteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és pénzügyi bűnözés elleni küzdelmét, valamint biztosítani lehessen az uniós források hatékony és eredményes felhasználását.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL A ÉÉ ELŐADÓJA ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A vélemény előadója kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.


INFORMÁCIÓ A ÉÉNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

6.2.2025

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

13

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Magdalena Adamowicz, Giuseppe Antoci, Jaume Asens Llodrà, Nikola Bartůšek, Krzysztof Brejza, Saskia Bricmont, Jaroslav Bžoch, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Lena Düpont, Marieke Ehlers, Raquel García Hermida-Van Der Walle, Branko Grims, Evin Incir, Irena Joveva, Erik Kaliňák, Marina Kaljurand, Fabienne Keller, András László, Juan Fernando López Aguilar, Erik Marquardt, Michael McNamara, Birgit Sippel, Krzysztof Śmiszek, Petra Steger, Cecilia Strada, Georgiana Teodorescu, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Charlie Weimers, Sophie Wilmès, Alessandro Zan, Javier Zarzalejos, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Fredis Beleris, David Casa, Sigrid Friis, Markéta Gregorová, Hannah Neumann, Gaetano Pedulla’, Sandro Ruotolo, Oliver Schenk, Alexander Sell, Bartłomiej Sienkiewicz, Malika Sorel, António Tânger Corrêa, Marco Tarquinio, Pekka Toveri, Loránt Vincze, Petar Volgin, Axel Voss, Michał Wawrykiewicz, Lucia Yar

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Bart Groothuis, Rima Hassan, Anja Hazekamp, Pär Holmgren, Sérgio Humberto, Evelyn Regner, Carla Tavares, Ingeborg Ter Laak


A ÉÉNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

46

+

PPE

Magdalena Adamowicz, Fredis Beleris, Krzysztof Brejza, David Casa, Lena Düpont, Branko Grims, Sérgio Humberto, Oliver Schenk, Bartłomiej Sienkiewicz, Ingeborg Ter Laak, Pekka Toveri, Loránt Vincze, Axel Voss, Michał Wawrykiewicz, Javier Zarzalejos, Tomáš Zdechovský

Renew

Veronika Cifrová Ostrihoňová, Sigrid Friis, Raquel García Hermida-Van Der Walle, Bart Groothuis, Irena Joveva, Fabienne Keller, Michael McNamara, Sophie Wilmès, Lucia Yar

S&D

Evin Incir, Marina Kaljurand, Juan Fernando López Aguilar, Evelyn Regner, Sandro Ruotolo, Birgit Sippel, Krzysztof Śmiszek, Cecilia Strada, Marco Tarquinio, Carla Tavares, Alessandro Zan

The Left

Giuseppe Antoci, Rima Hassan, Anja Hazekamp, Gaetano Pedulla'

Verts/ALE

Jaume Asens Llodrà, Saskia Bricmont, Markéta Gregorová, Pär Holmgren, Erik Marquardt, Hannah Neumann

13

-

ECR

Charlie Weimers

ESN

Alexander Sell, Milan Uhrík, Petar Volgin

NI

Erik Kaliňák

PfE

Nikola Bartůšek, Jaroslav Bžoch, Marieke Ehlers, András László, Malika Sorel, Petra Steger, António Tânger Corrêa, Tom Vandendriessche

1

0

ECR

Georgiana Teodorescu

ⲹá:

+:mellette

-:ellene

0:ٲóǻá


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

18.3.2025

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Georgios Aftias, Arno Bausemer, Damian Boeselager, Gilles Boyer, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Tamás Deutsch, Dick Erixon, Daniel Freund, Esteban González Pons, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Virginie Joron, Kinga Kollár, Giuseppe Lupo, Marit Maij, Csaba Molnár, Fidias Panayiotou, Jacek Protas, Julien Sanchez, Jonas Sjöstedt, Carla Tavares, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bert-Jan Ruissen, Annamária Vicsek

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Francisco Assis, Vilija Blinkevičiūtė, Gaetano Pedulla’, Georgiana Teodorescu


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

23

+

ECR

Bert-Jan Ruissen, Georgiana Teodorescu

NI

Fidias Panayiotou

PPE

Georgios Aftias, Caterina Chinnici, Esteban González Pons, Niclas Herbst, Monika Hohlmeier, Kinga Kollár, Jacek Protas, Tomáš Zdechovský

Renew

Gilles Boyer, Olivier Chastel

S&D

Francisco Assis, Vilija Blinkevičiūtė, Giuseppe Lupo, Marit Maij, Csaba Molnár, Carla Tavares

The Left

Gaetano Pedulla', Jonas Sjöstedt

Verts/ALE

Damian Boeselager, Daniel Freund

3

-

ESN

Arno Bausemer

PfE

Virginie Joron, Julien Sanchez

3

0

ECR

Dick Erixon

PfE

Tamás Deutsch, Annamária Vicsek

ⲹá:

+:mellette

-:ellene

0:ٲóǻá

Utolsó frissítés: 2025. április 23.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat