ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa füst- és aeroszolmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásról
20.11.2024-()
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Catarina Martins
a The Left képviselőcsoport nevében
10‑0175/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása a füst- és aeroszolmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásról
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikkére,
–tekintettel a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],
–tekintettel a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségért” program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021.március24-i (EU)2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
–tekintettel a dohányfüstmentes környezetről szóló, 2009. november 26-i állásfoglalására[3],
–tekintettel az „Európa megerősítéséről a rák elleni küzdelemben – egy átfogó és koordinált stratégia kialakítása felé” című, 2022.február16-i állásfoglalására[4],
–tekintettel „A cukorbetegség megelőzése, kezelése és jobb ellátása az EU-ban a diabétesz világnapja alkalmából” című, 2022. november 23-i állásfoglalására[5],
–tekintettel a nem fertőző betegségekről szóló, 2023. december 13-i állásfoglalására[6],
–tekintettel az „Európai rákellenes terv” című, 2021. február 3-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel a füst- és aeroszolmentes környezetről és a 2009/C 296/02 tanácsi ajánlás felváltásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2024. szeptember 17-i bizottsági javaslatra (),
–tekintettel a Bizottság „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, a nem fertőző betegségekre vonatkozó, 2021. decemberi uniós kezdeményezésére,
–tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, és különösen annak 3. számú céljára,
–tekintettel az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményére (WHO FCTC), amely szerződést az 56. Egészségügyi Világközgyűlés fogadott el 2003. május 21-én Genfben (Svájc)[7],
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A.mivel az egészségvédelem az uniós polgárok egyik alapvető joga, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy biztonságos környezetben éljen;
B.mivel a dohányzásjárvány az egyik legjelentősebb közegészségügyi veszély, amellyel a világ valaha szembesült, amely világszerte évente több mint 8 millió ember halálát okozza[8]; mivel a dohányipar évente 600 millió fát pusztít el, 200000hektár földterületet és 22milliárd tonna vizet használ, továbbá 84 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki[9];
C.mivel az új és a jövőben megjelenő dohány-, nikotin- és nem nikotintartalmú termékek, például az elektronikus cigaretták, a hevített dohánytermékek és más aeroszolkibocsátó termékek piaca és felhasználása gyorsan növekszik és közegészségügyi kockázatot jelent[10];
D.mivel a passzív dohányzás is okozhat korai elhalálozást, és növeli a nem fertőző betegségek széles köre – többek között a rák, a szív- és érrendszeri betegségek és a krónikus légzőszervi betegségek – kialakulásának a kockázatát; mivel az új és a jövőben megjelenő termékekből származó másodlagos aeroszolok finom és ultrafinom részecskéket bocsátanak ki, amelyek nemcsak a felhasználóra, hanem a közelben tartózkodókra is egészségügyi kockázatot jelentenek; mivel a füsttel és aeroszolokkal szennyezett környezet egészségügyi kockázatot jelent, különösen a kiszolgáltatott személyek számára;
E.mivel az újonnan megjelenő termékek olyan veszélyes vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek mérgező és rákkeltő maradékanyagokat – például formaldehidet, acetaldehidet és akroleint – tartalmazó aeroszolokat hoznak létre[11];
F.mivel a dohányzás a test szinte minden szervét károsítja, és számos betegséget okoz, többek között rákot, szívbetegséget, agyvérzést, tüdőbetegségeket, 2-es típusú cukorbetegséget és krónikus obstruktív tüdőbetegséget;
G.mivel a passzív dohányzásnak és az aeroszoloknak való kitettség aránytalan hatást gyakorol a kiszolgáltatott csoportokra, többek között a gyermekekre, a terhes nőkre és az idősekre;
H.mivel az európai rákellenes terv célja, hogy 2040-re létrehozzon egy „dohánymentes generációt”, amelyben a lakosság kevesebb, mint 5%-a dohányozna, szemben a mai 24%-kal; mivel a füstmentes környezet bővítése fontos szakpolitikai eszköz, amely máris hozzájárult mind a megbetegedési, mind a halálozási arány javulásához, többek között azáltal, hogy a dohányosokat leszokásra ösztönzi, a többieket pedig arra, hogy el se kezdjenek dohányozni;
I.mivel az új és a jövőben megjelenő dohány-, nikotin- és kapcsolódó termékek elterjedésének egyik aggasztó szempontja, hogy e termékek vonzóak a fiatalok, és egyes esetekben még a gyermekek számára is;
J.mivel a dohányfüstmentes környezetről szóló, 2009. november 30-i jelenlegi tanácsi ajánlás[12] ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének végrehajtására vonatkozóan, ezáltal iránymutatást nyújtva számukra ahhoz, hogy eleget tegyenek jogi kötelezettségvállalásaiknak, miszerint megvédik az embereket a passzív dohányzástól minden beltéri munkahelyen, a tömegközlekedésben és a beltéri nyilvános helyeken;
K.mivel a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének valamennyi uniós tagállam részes fele; mivel a 8. cikk végrehajtására vonatkozó iránymutatások 1. alapelve kimondja, hogy a dohányzás és a dohányfüst meghatározott helyeken vagy környezetekben történő teljes felszámolása szükséges a kitettség elleni védelem és a 100%-ban dohányfüstmentes környezet megteremtéséhez;
L.mivel a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye részes feleinek konferenciája dohánytermékekként ismeri el a hevített dohánytermékeket, így azokra is vonatkoznak a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének rendelkezései, az FCTC/COP8(22) határozatban rögzítettek szerint; mivel a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye részes feleit sürgetik arra, hogy részesítsék előnyben azokat az intézkedéseket, amelyek megvédik az embereket a dohányfüstnek való kitettségtől, és kifejezetten terjesszék ki a füstmentes jogszabályokat a hevített dohánytermékekre is;
M.mivel a hevített dohánytermékek, valamint az új és a jövőben megjelenő nikotin- és nem nikotintartalmú termékek szabályozása továbbra is széttagolt az EU-ban, ami megnehezíti a nemzeti hatóságok számára a nemzeti jogszabályok végrehajtását;
N.mivel a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás Bizottság által javasolt felülvizsgálatának célja, hogy jobban védje az embereket, különösen a gyermekeket, a fiatalokat és a terhes nőket a passzív dohányzás és a másodlagos aeroszolok hatásaival szemben, és javasolja, hogy a füstmentes politikákat terjesszék ki a kulcsfontosságú szabadtéri helyszínekre, például a nyilvános játszóterekre, a vidámparkokra, a szabadtéri uszodákra, az egészségügyi és oktatási intézményekre, a középületekre és a tömegközlekedési állomásokra;
O.mivel a Bizottság javaslatában az is szerepel, hogy a tagállamok terjesszék ki a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó politikákat az új és a jövőben megjelenő termékekre, például a hevített dohánytermékekre és az elektronikus cigarettákra; mivel a javaslat ajánlja továbbá a bevált gyakorlatok megosztását és a nemzetközi együttműködés megerősítését annak érdekében, hogy maximalizálják az EU-ban hozott intézkedések hatását;
P.mivel a Bizottság 16 millió EUR közvetlen, vissza nem térítendő támogatás révén nyújt támogatást „az EU az egészségért” programból, míg a Horizont Európa programból 80 millió EUR-t már elkülönítettek a dohánytermékek, a nikotin és a kapcsolódó termékek visszaszorításának fokozására és a függőség megelőzésére; mivel a Bizottság egy megelőzési eszköztárat is ki fog dolgozni a gyermekek és a fiatalok egészségének védelme érdekében;
Q.mivel az ajánlás végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni a célkitűzések felé tett előrehaladás mérése és a füst- és aeroszolmentes környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések hiányosságainak azonosítása érdekében;
R.mivel a dohánytermesztés gyakorlata nem csak az emberi egészségre, hanem a talaj egészségére is káros, veszélyeztetve élelmiszer-ellátásunk jövőjét; mivel napjainkban rekordszámú, 349 millió ember szembesül az élelmiszer-ellátás súlyos bizonytalanságával, miközben a dohányt több mint 124 országban termesztik, 3,2 millió hektárnyi olyan termékeny földterületet foglalva el, amelyet élelmiszer-termelésre lehetne használni;
S.mivel az ENSZ és a WHO közös kezdeményezése, a „dohánymentes gazdaságok” célja, hogy támogassa az országokat egy olyan növénytermesztési és marketing-ökoszisztéma létrehozásában, amely abban segíti és támogatja a mezőgazdasági termelőket, hogy a dohánytermesztésről alternatív megélhetési módokra álljanak át[13];
T.mivel a dohányipar szisztematikusan ellenzi a dohányzás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket[14];
U.mivel a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének aláírójaként az EU köteles korlátozni a dohányiparral való interakcióit, és ezeket a interakciókat átláthatóvá tenni;
V.mivel 2023 decemberében az európai ombudsman megállapította, hogy a Bizottság nem biztosította az átláthatóságot valamennyi szervezeti egységénél a dohányipari lobbistákkal folytatott találkozói tekintetében[15];
1.mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az eredetileg tervezetthez képest több mint kilenc hónap késéssel tette közzé e régóta várt javaslatot;
2.megismétli, hogy határozottan és kitartóan támogatja a „dohánymentes generáció” létrehozására irányuló, az európai rákellenes tervben meghatározott célt; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a dohánymentes generáció terve 2035-ig, a határidő előtt öt évvel megvalósuljon; kéri, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat az előrehaladás mérésére és e cél megvalósítására;
3.üdvözli a füst- és aeroszolmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás naprakésszé tételére irányuló bizottsági javaslatot; úgy véli, hogy a hevített dohánytermékek, az e-cigaretták és más aeroszolkibocsátó termékek kül- és beltéri nyilvános helyeken való növekvő használata kockázatot jelent a közegészségre, és környezeti problémát jelent;
4.hangsúlyozza, hogy a füstnek és az aeroszoloknak való kitettségnek nincs bizonyítottan biztonságos szintje;
5.üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy hatékony védelmet biztosít a passzív dohányzással és az aeroszolokkal szemben; hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a környezetet a dohányszennyezéstől;
6.hangsúlyozza, hogy a dohányfüstmentes környezet mind a nem dohányzók, mind a dohányosok egészségét védi, mivel a nem dohányzókat megkíméli a veszélyes vagy kockázatot jelentő anyagoknak való kitettségtől, a dohányosokat pedig a dohányzás csökkentésére vagy az arról való teljes leszokásra készteti;
7.felhívja a tagállamokat, hogy terjesszék ki a nyilvános helyekre vonatkozó dohányzási tilalmakat az új és a jövőben megjelenő hevített dohánytermékekre, az e-cigarettákra és más aeroszolkibocsátó termékekre;
8.úgy véli, hogy a dohányzásra és az aeroszolkibocsátó termékekre vonatkozó tilalmakat úgy kell kialakítani, hogy maximális védelmet biztosítsanak, különösen a gyermekek, a fiatalok, a terhes nők és más kiszolgáltatott csoportok számára;
9.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek tanulmányokat és ösztönözzék a további kutatásokat a hevített dohánytermékeknek és aeroszoloknak, többek között az e-cigarettáknak való kitettséghez kapcsolódó passzív dohányzás kockázatairól;
10.aggodalmát fejezi ki a feketepiaci elektronikuscigaretta-termékek terjedése okozta növekvő közegészségügyi kockázatok miatt; hangsúlyozza, hogy e termékek biztonságosságának és eredetének ellenőrizetlensége veszélyezteti a közegészséget, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak határozottabb intézkedéseket e termékek jogellenes piacra jutásának megakadályozása érdekében;
11.üdvözli, hogy a Bizottság „az EU az egészségért” programon keresztül finanszírozást nyújt a tagállamoknak az egészségügyi politikák – többek között ezen ajánlott intézkedések – végrehajtásának támogatására; olyan egészségügyi politikák végrehajtására szólít fel, amelyek célja, hogy támogassák az emberek dohányzásról való leszokását, ilyenek lehetnek például a konzultációk és a dohányzásról való leszokást segítő megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférés;
12.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésben 20%-kal csökkentették „az EU az egészségügyért” program keretét; komoly aggodalmának ad hangot a hosszú távú uniós egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban;
13.felhívja a Bizottságot, hogy prioritásként javasolja a dohánytermékek reklámozásáról[16], a dohánytermékek adóztatásáról[17] és a dohánytermékekről szóló irányelvek felülvizsgálatát;
14.hangsúlyozza, hogy alapvető és kibékíthetetlen konfliktus áll fenn a dohányipar érdekei és a közegészségügyi politikai érdekek között;
15.hangsúlyozza, hogy a dohányipar tudatosan tagadta, hogy termékei rákot okozhatnak, és hamisan azt állította, hogy a passzív dohányzás ártalmatlan; elítéli, hogy ez a megtévesztő magatartás ma is folytatódik, amikor a dohány-, e-cigaretta- és más nikotincégek eltitkolják termékeik függőséget okozó jellegét, miközben közvetlenül a gyermekeket és a fiatal felnőtteket veszik célba káros termékeik reklámozásával[18];
16.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be további intézkedéseket az e-cigaretták különösen a gyermekek és a fiatalok számára való vonzerejének és elérhetőségének csökkentése érdekében;
17.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének aláíróiként hatékonyan korlátozzák az EU és a dohányipar közötti interakciókat, lehetővé téve az ágazat számára, hogy csak nyilvános konzultációk során tehessen javaslatokat, és ezeket az interakciókat teljes mértékben és proaktívan tegyék átláthatóvá;
18.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a „dohánymentes mezőgazdasági üzemekre” irányuló kezdeményezések uniós pénzügyi támogatási programjainak lehetőségét; felhívja a Bizottságot annak megakadályozására, hogy dohányültetvények uniós közfinanszírozáshoz férjenek hozzá;
19.felkéri a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás elfogadása után négy évvel tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtása terén elért eredményekről és a tanácsi ajánlás tagállamok általi végrehajtásának előrehaladásáról;
20.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek.
- [1] HL L 127., 2014.4.29., 1. o., ELI: .
- [2] HL L 107., 2021.3.26., 1. o., ELI: .
- [3] HL C 285. E, 2010.10.21., 63. o.
- [4] HL C 342., 2022.9.6., 109. o.
- [5] HL C 167., 2023.5.11., 36. o.
- [6] HL C, C/2024/4171, 2024.8.2., ELI: .
- [7] Egészségügyi Világszervezet, .
- [8]Az Egészségügyi Világszervezet .
- [9] Egészségügyi Világszervezet, „”, 2022.
- [10] A Bizottság 2022. június 15-i jelentése a hevített dohánytermékek tekintetében a körülmények jelentős megváltozásának a2014/40/EU irányelvvel összhangban történő megállapításáról (COM/2022/0279).
- [11] Almeida-da-Silva, C.L.C., Matshik Dakafay, H., O’Brien, K., Montierth, D., Xiao, N., Ojcius, D.M., „” („Az elektronikus cigarettából származó aeroszolnak való kitettség hatása a szájüreg és a szervrendszer egészének egészségére”), Biomedical Journal, 2021.
- [12] HL C 296., 2009.12.5., 4. o.
- [13] Egészségügyi Világszervezet, , 2023.
- [14] Egészségügyi Világszervezet, , 2012.
- [15] Európai ombudsman, , 2023.
- [16]Az Európai Parlament és a Tanács2003/33/EK irányelve (2003. május26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, HLL152., 2003.6.20., 16.o., ELI: .
- [17]A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról, HLL176., 2011.7.5., 24.o., ELI: .
- [18] Egészségügyi Világszervezet, , 2012.