Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0198/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0198/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYaz Oroszország agressziós háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről

25.11.2024-()

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján

Petras Auštrevičius, Malik Azmani, Dan Barna, Olivier Chastel, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Engin Eroglu, Bart Groothuis, Karin Karlsbro, Ľubica Karvašová, Michał Kobosko, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Jan‑Christoph Oetjen, Urmas Paet, Marie‑Agnes Strack‑Zimmermann, Hilde Vautmans, Lucia Yar, Dainius Žalimas
a Renew képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0191/2024

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B10-0198/2024
Előterjesztett szövegek :
B10-0198/2024
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

10‑0198/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország agressziós háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló, 2022. március 1. óta elfogadott korábbi állásfoglalásaira, különösen az Ukrajnának nyújtott folyamatos uniós támogatás szükségességéről szóló, 2024. július 17-i állásfoglalására[1] és az uniós tagállamok Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatásáról szóló, 2024. szeptember 19-i állásfoglalására[2],

tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

tekintettel az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus létrehozásáról és az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról szóló rendeletre[4],

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek és a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) külügyminiszterének, Cso Tae-julnak az Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködésről szóló, 2024. november 5-i együttes nyilatkozatára,

tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. november 19-i európai parlamenti beszédére, amelyet az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 1000. napja alkalmából mondott,

tekintettel az Észak-atlanti Tanácsnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról (Észak-Koreáról) szóló, 2024. november 8-i nyilatkozatára,

tekintettel az EU és a Dél-Korea közötti 2010. évi stratégiai partnerségre,

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, teljes körű agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, folytatva azt, amit 2014-ben elkezdett a Krím félsziget annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával;

B.mivel az EU és tagállamai szolidaritást vállalnak Ukrajnával, jelentős humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást vállalva Ukrajna védelmének támogatására az ország győzelméig és helyreállításáig;

C.mivel számos harmadik ország, nevezetesen Irán, Észak-Korea (a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, KNDK) és Belarusz jelentős fegyver- és lőszerszállítmányokat biztosított Oroszországnak, és Belarusz lehetővé tette Oroszország számára, hogy területéről indítson támadást Ukrajna ellen; mivel Észak-Korea esetében erre az ENSZ Biztonsági Tanácsa több határozatának nyilvánvaló megsértésével került sor;

D.mivel Észak-Korea azon kevés országok közé tartozik, amelyek 2022-ben az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni orosz inváziót elítélő határozatai ellen szavaztak; mivel 2022 májusában Oroszország – első alkalommal – megvétózta az Egyesült Államok által kidolgozott ENSZ BT-határozatot, amelynek célja az Észak-Koreával szembeni szankciók megerősítése a korábbi ENSZ-határozatokat sértő, ismétlődő ballisztikusrakéta-kísérleteit követően; mivel 2024 márciusában Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely megújította az ENSZ szakértői csoportjának megbízatását; mivel ez egyértelmű elmozdulást jelentett Oroszország Észak-Koreával szembeni szankciós politikájában;

E.mivel 2023 óta jelentősen gyakoribbá váltak az Oroszország és Észak-Korea közötti magas szintű kapcsolatfelvételek és hivatalos látogatások, ami Putyin elnök 2024. júniusi phenjani látogatásával csúcsosodott ki; mivel ez alkalommal a két ország átfogó stratégiai partnerséget jelentett be, amely kölcsönös védelmi rendelkezést tartalmaz; mivel 2024. november 10-én Putyin elnök aláírta az Oroszország és Észak-Korea közötti kölcsönös védelmi megállapodást; mivel 2024 szeptemberében Oroszország bejelentette, hogy Észak-Korea nukleáris leszerelése lekerült a napirendről, aláásva a globális atomsorompó-rendszert, és fokozva a feszültségeket a Koreai-félszigeten és az indiai–csendes-óceáni térségben;

F.mivel jelentős eszkalációként 2024 októberében mintegy 10000 észak-koreai katonát vetettek be Oroszország Kerszki Területén az orosz erők mellett azzal a céllal, hogy közvetlenül támadják az ukrán hadsereget; mivel a jelentések szerint Észak-Korea energiát és élelmiszert, továbbá valószínűleg technológiai segítséget is kap Oroszországtól; mivel több észak-koreai csapatot is bevethetnek Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának támogatására; mivel a bizonyítékok ellenére Észak-Korea eddig tagadott a háborúban való mindennemű részvételt;

G.mivel az észak-koreai fegyverekkel és lőszerekkel, illetve jelenleg csapatokkal való ellátás alapvető fontosságú Oroszország ukrajnai háborújának támogatásához, és már ki is terjesztette és meg is hosszabbította Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját azzal a céllal, hogy azt egy felőrlő elhúzódó háborúvá alakítsa; mivel az Oroszország és Észak-Korea közötti fokozódó katonai együttműködés veszélyezteti a globális stabilitást, és még inkább aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet;

H.mivel az orosz haderők húszi zsoldosok százait toborozták, hogy harcoljanak az ukrajnai konfliktusban, a toborzást pedig a Moszkva és a húszi lázadók csoportja közötti kapcsolatok erősödésére valló alvilági emberkereskedelem segítette elő;

I.mivel jelenleg Kína az Oroszország katonai bázisát és Ukrajna elleni agressziós háborúját fenntartó kettős felhasználású termékek és katonai termékek legnagyobb ellátója; mivel Kína a kettős felhasználású technológiákon túl jelentős segítséget nyújt Oroszország számára katonai képességeinek megerősítéséhez; mivel az EU meggyőző bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Kína nyugati Hszincsiang régiójában katonai célú fegyveres drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára;

J.mivel az Egyesült Államok Biden elnök vezetésével nemrégiben engedélyezte, hogy Ukrajna Oroszország területén található legitim katonai célpontok támadására használjon fejlett rakétarendszereket Ukrajna önvédelmének megerősítése érdekében; mivel e tekintetben több európai ország korábban is nyitott volt;

K.mivel Oroszország új, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat használt az Ukrajna elleni támadásai során;

L.mivel 2024-ben mind az EU-ban, mind az Egyesült Államokban demokratikus választásokra került sor képviselőik és vezetőik megválasztására; mivel az újonnan megválasztott Európai Parlament és a Bizottság elnökei azonnal kötelezettséget vállaltak arra, hogy fenntartják az Ukrajnának nyújtott töretlen támogatásukat; mivel az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke még nem tette meg ugyanezt; mivel minden, Ukrajna győzelmétől eltérő végkifejlet azzal járna, hogy széles körben Európa és az Egyesült Államok stratégiai vereségének tekintenék, és messzemenő következményekkel járna a biztonságukra nézve;

M.mivel 2022 februárja óta az Európai Unió 14 uniós szankciócsomagot fogadott el, amelyek elsődleges célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák a Kreml azon képességét, hogy finanszírozza az általa kirobbantott háborút; mivel ezeket a szankciókat alkalmanként hat hónapos időszakokra szabják ki; mivel nem fogadtak el javaslatot a szankciók időtartamának három évre történő meghosszabbítására; mivel Magyarország vétója blokkolta a javaslatot, ami akadályozza a hosszabb távú stabilitást és e hitelstruktúra támogatását;

N.mivel az EU által Ukrajnának nyújtott – az Európai Békekereten keresztül és közvetlenül a tagállamok által nyújtott – katonai támogatás összesen mintegy 43,5milliárd eurót tesz ki; mivel 2024 augusztusában az EU az Európai Békekereten keresztül az Oroszországi Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó 1,4 milliárd EUR összegű rendkívüli nyereségnek csak az első részletét mozgósította az Ukrajnának nyújtott további katonai segítségnyújtás támogatására;

O.mivel az EU a G7-országokkal együtt elfogadta az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust, amely a befagyasztott orosz vagyoni eszközök rendkívüli nyereségét az EU által Ukrajnának nyújtott hitelek visszafizetésére használja fel; mivel még nem ezeket a befagyasztott vagyoni eszközöket használják közvetlenül Ukrajna pénzügyi támogatására, hanem csak az e befagyasztott eszközök utáni rendkívüli nyereséget; mivel a befagyasztott vagyoni eszközök uniós tagállamok és szövetségeseik általi felhasználása biztosítaná az olyannyira szükséges kiegészítő finanszírozást Ukrajnának, és jogilag megalapozott lenne az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett kirívó agresszióval szemben; mivel az Európai Unió az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmus részeként egészen 35milliárd EUR összegig új makroszintű pénzügyi támogatást fog nyújtani;

P.mivel az Oroszország és Észak-Korea közötti kapcsolatok elmélyítése veszélyezteti a Koreai-félsziget és az indiai–csendes-óceáni térség stabilitását;

1.ismételten elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely több mint 1000 napja tart, nem számítva a 2014-ben kezdődött agressziót, valamint a harmadik országok részvételét és támogatását ebben a háborúban; követeli, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel minden katonai tevékenységgel Ukrajnában, feltétel nélkül vonjon ki minden haderőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, bocsássa szabadon az ukrán hadifoglyokat és jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyeket, térítse vissza az elrabolt ukrán gyermekeket, és kártalanítsa Ukrajnát a népében, földjében, természetében és infrastruktúrájában okozott károkért;

2.elítéli továbbá Oroszország agressziós háborújának folyamatos eszkalálódását, különösen a polgári lakosság és a kritikus infrastruktúra elleni bombázásokat, az ukrán hadsereg elleni küzdelem céljaira csapatokért Észak-Koreához fordulást, valamint orosz részről az új ballisztikus rakéták Ukrajnában való kipróbálását; úgy véli, hogy ezek a közelmúltbeli eszkaláló lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve; felhívja a tagállamokat és Ukrajna többi partnerét, hogy ennek megfelelően reagáljanak;

3.megismétli, hogy az EU szilárdan elkötelezett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett, és hangsúlyozza, hogy fokozott és felgyorsított uniós szolidaritásra van szükség az Ukrajnának nyújtott politikai, katonai, humanitárius, gazdasági és pénzügyi támogatás nyújtása terén; megerősíti az EU elkötelezettségét az Ukrajna szuverenitásán és területi integritásán alapuló igazságos és tartós béke mellett, és támogatja Ukrajna békeformuláját mint a nemzetközi szerepvállalás keretét;

4.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan törekedjenek az Ukrajnának nyújtott lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásra és annak fenntartására, valamint a háború békés megoldásának megtalálására, amelynek Ukrajna függetlenségén, szuverenitásán és területi integritásán, a nemzetközi jog elvein, a háborús bűncselekményekért és az Oroszország által elkövetett agresszió bűntettéért való elszámoltathatóságon, az orosz jóvátételen, valamint az Ukrajnában okozott súlyos károkért teljesített egyéb kifizetéseken kell alapulnia; kitart amellett, hogy Ukrajna nélkül nem kerülhet sor tárgyalásokra Ukrajnáról; szorgalmazza, hogy az EU vállaljon aktív szerepet Ukrajna békeformulájának végrehajtásában, és teremtse meg a békéről szóló második csúcstalálkozó megtartásához szükséges alapokat; meggyőződése, hogy az EU-nak és tagállamainak részt kell venniük Ukrajna jövőbeli szilárd biztonsági garanciáinak létrehozásában;

5.elítéli Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatás miatt, különösen azt, hogy Észak-Korea Oroszországnak aktív katonai támogatást nyújt, ami tovább súlyosbítja a konfliktust; megismétli, hogy mind Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja, mind Észak-Korea részvétele az ukrajnai konfliktusban, akárcsak ez utóbbi nukleáris és rakétaprogramjai súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve; elítéli az Észak-Korea és Oroszország közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés aláírását és közelmúltbeli ratifikálását; kiemeli, hogy példátlan katonai együttműködés zajlik Oroszország és Észak-Korea között, azzal a rezsimmel, amely az ENSZ által bevezetett legátfogóbb szankciórendszer hatálya alá tartozik; figyelmeztet e katonai partnerség abból fakadó súlyos következményeire, hogy más autokratikus rezsimeket arra ösztönöznek, hogy aktívan vegyenek részt katonai konfliktusokban;

6.a leghatározottabban elítéli, hogy Kína kettős felhasználású termékeket és katonai eszközöket szállít Oroszországba; emlékezteti Kínát az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként rá háruló azon felelősségére, hogy kiálljon a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében, és ezért felszólítja Pekinget, hogy vessen véget az Oroszország és az Ukrajna elleni agressziós háborújának céljaira nyújtott katonai vagy kettős felhasználású támogatásnak ; hangsúlyozza, hogy az e kérdéssel kapcsolatos irányvonal megváltoztatásának elutasítása súlyosan érintheti az EU és Kína közötti kétoldalú kapcsolatokat; mély aggodalmát fejezi ki az Európa Kínától való függősége által annak a megbízhatóságára gyakorolt hatása miatt, hogy a tagállamok képesek megvédeni nemzetbiztonságukat és az EU egészének biztonságát;

7.megerősített nemzetközi együttműködésre szólít fel az Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyverszállítmányok megelőzése érdekében, beleértve az ENSZ keretében és többoldalú szövetségeken keresztül megerősített nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusokat; sürgeti az EU-t, hogy tegyen határozott lépéseket az Észak-Koreában a fegyverátadásban részt vevő személyek és szervezetek, valamint az ilyen ügyleteket elősegítő közvetítők szankcionálása érdekében; üdvözli a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fellépjen az az Észak-Korea tiltott fegyverkereskedelme ellen, és hangsúlyozza, hogy tartós nyomást kell gyakorolni Phenjanra annak érdekében, hogy abbahagyja destabilizáló intézkedéseit;

8.sürgeti az uniós tagállamokat, hogy bővítsék tovább és erősítsék meg az Észak-Koreával és Iránnal szembeni szankciórendszert, tekintettel arra, hogy ezek az országok katonai támogatást nyújtanak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához, és vegyék fel az uniós szankciós listákra mindazokat a főbb kínai szervezeteket és személyeket, akik közvetlenül támogatják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, valamint Oroszország védelmi és biztonsági ágazatát;

9.hangsúlyozza, hogy átfogó uniós stratégiára van szükség az önkényuralmi szövetségek szélesebb körű következményeinek kezelése érdekében, különösen Oroszország, Észak-Korea, Belarusz, Irán, Kína és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet aláásó egyéb államok között; kéri, hogy az EU és tagállamai tegyenek aktív erőfeszítéseket a globális atomsorompó-rendszer előmozdítása érdekében, és szorosabban működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel az indiai–csendes-óceáni térségben tapasztalható feszültségek csökkentése érdekében;

10.felszólít az Oroszország és szövetségesei, köztük az Észak-Korea által elkövetett háborús bűncselekményekkel és a nemzetközi jog megsértésével kapcsolatos felelősségre vonásra a Nemzetközi Büntetőbírósággal és más igazságügyi szervekkel való megerősített együttműködés révén; sürgeti az EU-t és a nemzetközi partnereket, hogy fokozzák az összes elkövető felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseiket;

11.megismétli Dél-Korea konstruktív szerepét a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, beleértve az Ukrajna iránti szilárd elkötelezettségét is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt Dél-Koreával, és törekedjenek arra, hogy megváltoztassák az Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatos álláspontját annak érdekében, hogy jelentős katonai erőforrásokat biztosítsanak Ukrajna védelmi műveleteinek támogatásához; üdvözli az EU és Dél-Korea közötti első stratégiai párbeszédet, amelyre 2024. november 4-én került sor Szöulban, valamint az azt követő biztonsági és védelmi partnerséget az EU és Dél-Korea között; támogatja az EU és Dél-Korea közötti kapcsolatok elmélyítését és a megerősített kétoldalú biztonsági és védelmi együttműködést, beleértve a gazdasági biztonsággal, a kiberbiztonsággal, valamint a hibrid fenyegetések és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködést; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy Ukrajnával és Dél-Koreával együttműködve ösztönözzék az észak-koreai Néphadsereg tagjainak dezertálását és készüljenek fel ennek eshetőségére;

12.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy mélyítsék el együttműködésüket a Dél-Koreával Ukrajna jövőjével kapcsolatban, az ország uniós törekvéseire, biztonsági garanciáira és az ország méltányos és fenntartható újjáépítésére összpontosítva;

13.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék tovább az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, többek között nagy hatótávolságú rakéták, modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi és kiképzési programok biztosítását az ukrán erők számára, és egyben felszólít az Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében felajánlott felszerelések gyorsabb leszállítására;

14.megismétli azon javaslat iránti támogatását, hogy minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább a GDP-je 0,25%-át kitevő katonai támogatást kelljen nyújtania Ukrajnának;

15.felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, mielőbb folytassák a 15. szankciócsomag elfogadását, különösen az orosz nukleáris energia behozatalának szankcionálását és az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankciók elmélyítését, valamint Oroszország „árnyékflotta” tevékenységeinek hatékonyabb kezelését; határozottan nem ért egyet Magyarország különutas megközelítésével és azzal, hogy blokkolja az Európai Békekeretet; sajnálatát fejezi ki a német kancellár Vlagyimir Putyinnal folytatott koordinálatlan és hatástalan telefonhívása miatt, amelyet az Ukrajna elleni orosz légitámadások fokozása követett;

16.felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy módszeresen foglalkozzon a szankciók uniós székhelyű vállalatok, harmadik felek és nem uniós államok általi kijátszásának kérdésével, és fogadjon el és szigorúan hajtson végre korlátozó intézkedéseket minden olyan szervezet ellen, amely elősegíti a szankciók kijátszását, valamint katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel látja el az orosz katonai komplexumot, gondoskodva arról, hogy ne használjanak ki joghézagokat fegyverek vagy erőforrások Oroszországba juttatására; kéri, hogy sürgősen fokozzák az uniós tagállamok közép-ázsiai országokkal, többek között Törökországgal és Azerbajdzsánnal folytatott kereskedelmének felülvizsgálatát, mivel ezeket egyértelműen az uniós szankciók kijátszására használják;

17.megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy vizsgálják felül az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók jelenlegi időtartamát, és hosszabbítsák meg az érvényességi időt a jelenlegi hat hónapról egy szilárdabb és stratégiaibb jellegű három évre; megjegyzi, hogy egy ilyen intézkedés növelné az EU külpolitikai álláspontjának következetességét és kiszámíthatóságát, és megvédené azt az egyhangúsági követelmények visszaélésszerű eszközként való felhasználásától, erősítené a szankciók hatását, és egyértelmű üzenetet küldene a nemzetközi jog és az európai biztonság fenntartása iránti elkötelezettségről, miközben csökkentené a gyakori megújítások adminisztratív terheit is;

18.üdvözli Biden amerikai elnök azon döntését, hogy engedélyezi Ukrajna számára, hogy Oroszország területén található katonai célpontokra fejlett rakétarendszereket használjon, kiemelve, hogy ez az engedély tiszteletben tartja Ukrajna önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerinti törvényes jogát; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadjanak el hasonló intézkedéseket, megszüntetve a nyugat által adott katonai rendszerek Ukrajna határain túli jogszerű védelmi műveletekre való használatára vonatkozó korlátozásokat a további orosz agressziótól való elrettentés érdekében;

19.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a G7-ekkel és a G20-akkal együttműködésben dolgozzanak ki alternatív mechanizmust az ENSZ szakértői testülete helyett és mozdítsák elő ennek gyors elfogadását az Észak-Koreával szembeni szankciók hatékony nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása érdekében;

20.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a hivatalba lépő washingtoni kormánnyal a kölcsönösen előnyös transzatlanti együttműködés megerősítése érdekében, hangsúlyozva az Ukrajna támogatásához fűződő közös stratégiai érdeket, és hangsúlyozzák, hogy Oroszország és szövetségesei nemcsak fenyegetést jelentenek az európai stabilitásra, hanem jelentős veszélyt is jelentenek a globális biztonságra és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve;

21.elvárja, hogy a hivatalba lépő Trump-kormány továbbra is támogassa Ukrajnát, és továbbra is szilárdan kötelezze el magát a NATO mellett, miközben Európa tovább halad a valódi védelmi unió létrehozása felé, és megerősíti védelmi képességeit.

22.felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket az ukrán gazdaság további pénzügyi támogatás nyújtásával és a beruházási lehetőségek megkönnyítésével történő támogatására;

23.felszólít az uniós humanitárius segítségnyújtás jelentős növelésére az Oroszország által a polgári infrastruktúra, különösen az energetikai infrastruktúra elleni szisztematikus támadások által okozott szörnyű helyzet kezelése érdekében, amely ukránok millióit hagyta alapvető szolgáltatások nélkül;

24.felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezeljék prioritásként az európai IRIS2 űrkommunikációs képességek teljes körű működőképessé tételét, és a lehető leghamarabb biztosítsanak hozzáférést Ukrajnának (és Tajvannak);

25.hangsúlyozza az Ukrajna-eszköz mint a hosszú távú pénzügyi támogatási, újjáépítési és helyreállítási erőfeszítések mechanizmusának fontosságát, és sürgeti annak gyors és hatékony végrehajtását;

26.üdvözli az új Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust, amely akár 35milliárd EUR összeget is nyújt az immobilizált orosz állami eszközökből származó bevételekből; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy tegyenek érdemibb lépéseket kreatív megoldások kidolgozására egy olyan szilárd jogi rendszer keretében, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzását, valamint azok felhasználását Oroszország Ukrajna elleni agresszíós háborúja által okozott különböző következmények kezelésére, beleértve a további pusztítás és további halálesetek megelőzését, az ország újjáépítését és az orosz agresszió áldozatainak kártérítését; hangsúlyozza, hogy Oroszország e vagyoni eszközökkel szembeni jövőbeli követeléseit csak az Ukrajnának járó, még teljesítetlen jóvátételek átfogó mérlegelését követően lehet rendezni;

27.hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak további kezdeményezéseket kell tenniük annak érdekében, hogy forrásokat mozgósítsanak az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás érdekében;

28.hangsúlyozza, hogy állandó és kölcsönös vámliberalizáció révén stabilabb és kiszámíthatóbb keretet kell létrehozni az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok számára; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a társulási megállapodás 29. cikke alapján Ukrajnával folytatott konzultációkat, és sürgeti mindkét felet, hogy állapodjanak meg a liberalizálás lehető legambiciózusabb szintjéről; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan vonja be a Parlamentet a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) felülvizsgálatába;

29.tudomásul veszi az Ukrajnából származó agrár-élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozóan több tagállam által egyoldalúan bevezetett korlátozásokat, amelyek érintik az EU kizárólagos kereskedelmi hatáskörét a közös kereskedelempolitika keretében, valamint az EU-nak az Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kötelezettségeit; felhívja a Bizottságot, hogy Ukrajnával és az érintett tagállamokkal konzultálva találjon európai megoldásokat az ukrán agrár-élelmiszeripari termékek megnövekedett beáramlása által okozott esetleges piaci torzulásokra;

30.elismeri számos ukrán és más civil társadalmi szervezet munkáját az elrabolt ukrán gyermekek, hadifoglyok és jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyek családjainak támogatása terén, valamint azt, hogy fáradhatatlan erőfeszítéseket tesznek e családok szeretteinek hazajuttatására; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák tevékenységeiket, és használjanak fel minden rendelkezésre álló nemzetközi fórumot arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra az elrabolt ukrán gyermekek, az ukrán hadifoglyok és a jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyek visszaküldésére;

31.elítéli az ukrán hadifoglyok Oroszország általi szándékos meggyilkolását és a velük szembeni rossz bánásmódot, és felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, különösen a genfi egyezménynek, és tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek, például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára, hogy meglátogassák a hadifoglyokat, és értékeljék ezek egészségi állapotát; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy vizsgálják felül és igazítsák hozzá a nemzetközi egyezményeket és az érintett nemzetközi szervezetek munkáját a mai realitásokhoz, és alakítsák azokat úgy, hogy jobban reagáljanak a hadifoglyok szükségleteire;

32.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is nyújtsanak támogatást az orosz ellenzéknek, biztosítsák védelmüket, és ösztönözzék őket a Putyin-rezsim, különösen az orosz társadalom militarista, sovinista és imperialista érzelmei elleni küzdelemre, valamint határozottan fejezzék ki Ukrajna iránti támogatásukat és aktívan cselekedjenek is e támogatásért;

33.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a védelemért és az űrpolitikáért felelős uniós biztosnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és Verhovna Radának, az orosz kormánynak, Dél-Korea és Észak-Korea kormányának és más érintett kormányoknak, valamint az ENSZ-nek.

Utolsó frissítés: 2024. november 27.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat