ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa szíriai igazságos átmenet és újjáépítés uniós támogatásának szükségességéről
7.3.2025-()
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Adam Bielan, Małgorzata Gosiewska, Mariusz Kamiński, Michał Dworczyk, Jadwiga Wiśniewska, Marlena Maląg, Arkadiusz Mularczyk, Bogdan Rzońca, Waldemar Tomaszewski, Sebastian Tynkkynen
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0157/2025
10‑0169/2025
Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai igazságos átmenet és újjáépítés uniós támogatásának szükségességéről
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
–tekintettel a szíriai helyzetről szóló, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2024. február 28-i ajánlására[1],
–tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szíriai helyzetről szóló, 2254 (2015) sz., 2015. december 18-i határozatára,
–tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas által az Európai Unió nevében az Aszad-rezsim bukásáról tett 2024. december 9-i nyilatkozatára,
–tekintettel az Európai Tanács 2024. december 19-i következtetéseire,
–tekintettel a Tanács 2025. február 24-i határozatára,
–tekintettel Szíriának a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez való 2013-as csatlakozására,
–tekintettel Hadja Lahbib, az egyenlőségért, valamint a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos 2025. január 17-i szíriai látogatására,
–tekintettel az ENSZ emberi jogi fórumain 2025-ben képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2025. január 27-i tanácsi következtetésekre,
–tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Szíriai Arab Köztársaságban eltűnt személyek ügyével foglalkozó független intézményének az ENSZ-közgyűlés 2023. június 29-i 77/301. sz. határozata szerinti létrehozására,
–tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságra és a Szíriában elkövetett háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és a nemzetközi jog megsértésével foglalkozó európai bíróságok egyetemes joghatóságával kapcsolatos ügyekre,
–tekintettel a Szíriával foglalkozó, 2025. február 13-i párizsi konferenciára,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A.mivel miután a Hajaat Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista félkatonai lázadó csoport 2024 decemberében megdöntötte a szíriai Aszad-rezsimet Szíriában, a HTS vezetője, Ahmed as-Sharaa vezetésével átmeneti kormányt hozott létre, véget vetve a Baasz Párt évtizedes diktatúrájának és az Aszad-család elnyomásának;
B.mivel az új szíriai vezetés bejelentette prioritásait az átmeneti időszakra vonatkozóan, többek között a törvényes és legitim kormányzás megteremtését, a polgári béke megőrzését az átmeneti igazságszolgáltatási rendszer végrehajtása és az egyéni megtorlások megakadályozása révén, az állami intézmények újjáépítését, a nemzetgazdaság újjáélesztését, valamint Szíria regionális és nemzetközi ügyekben betöltött szerepének helyreállítását; mivel a vezetés február 24–25-én a nemzeti párbeszédről szóló konferenciát tartott, amelyen bejelentette, hogy tervezi egy képviseleti törvényhozó tanács létrehozását, alkotmányos nyilatkozat elfogadását az átmeneti időszakra, valamint alkotmányos bizottság létrehozását, amelynek feladata a jövőbeli alkotmány kidolgozása lesz; mivel ugyanakkor a szíriai de facto hatóságok kijelentették, hogy akár három évükbe is telhet, hogy javaslatot tegyenek az ország új alkotmányára;
C.mivel Szíria de facto vezetője, Ahmed as-Sharaa, korábbi nevén Abu Mohamed al-Dzsúláni korábban az Iszlám Állam tagja volt Irakban, majd hűséget fogadott az Al-Kaidának, mielőtt hivatalosan elhatárolódott volna ezektől a szervezetektől; mivel soha nem fejezte ki, hogy megbánta volna, hogy kapcsolatban állt ezekkel a terrorszervezetekkel; mivel a HTS és Ahmed as-Sharaa szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorizmusellenes szankciós jegyzékén; mivel kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a HTS és vezetése teljesen átalakult-e dzsihadista lázadókból legitim politikai szereplőkké;
D.mivel a szíriai biztonsági helyzet továbbra is széttöredezett, és a különböző fegyveres csoportok között folyamatos feszültségek vannak; mivel az ellenségeskedések, különösen Északkelet-Szíriában továbbra is kihatnak a polgári lakosságra;
E.mivel becslések szerint 16,7 millió szíriai szorul humanitárius segítségre, 3 millióan éheznek és küzdenek az élelmiszer-ellátás veszélyes mértékű bizonytalanságával; mivel csak Északnyugat-Szíriában több mint 2 millió belső menekült él táborokban;
F.mivel Szíria súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe, többek között a gyorsuló inflációval, a valuta leértékelődésével, az áramhiánnyal és az emelkedő nyersanyagárakkal;
G.mivel az Aszad-rezsim megalakulása óta Moszkva és Teherán közvetlen támogatásával és segítségével szisztematikus elnyomást, tömeges letartóztatásokat, kínzásokat, erőszakos eltüntetéseket, bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és más súlyos emberi jogi jogsértéseket követett el; mivel az Aszad-rezsim volt felelős dokumentált háborús bűnökért, beleértve a polgári lakosság elleni szándékos támadásokat, a hordóbombák használatát, a tömeges éhezéshez vezető ostromháborút és a vegyi fegyverek bevetését a nemzetközi jog megsértésével; mivel a szíriai gazdaság összeomlását súlyosbította a rezsim korrupciója, a rablógazdálkodási politika és tiltott tevékenységek folytatása, többek között a Captagon előállítása és kereskedelme;
H.mivel a szíriai rezsim az etnikai tisztogatáson keresztül brutális akciót folytatott az ország demográfiai összetételének megváltoztatása érdekében; mivel a szíriai keresztények a háború előtti Szíria lakosságának mintegy 10%-át tették ki, összesen 2,2 millió embert; mivel a háború brutalitása a keresztények tömeges elvándorlását okozta, így jelenleg csak mintegy 640 000-en maradtak; mivel az országban élő keresztényeket a szíriai rezsim mellett az ISIS és más iszlamista milíciák is üldözik; mivel az Aszad-rezsim igyekezett a szíriai keresztények és más kisebbségek világi védelmezőjeként feltüntetni magát, viszont a beszámolók szerint a rezsim szándékosan rombolt le templomokat, és több száz keresztény polgárt vett őrizetbe; mivel a rezsim az Oroszországi Föderáció aktív támogatásával megostromolta és megtizedelte Aleppót, az ország legnagyobb keresztények lakta városát; mivel 2024-ben az országot a 18. helyre sorolták azon országok rangsorán, ahol a legnehezebb kereszténynek lenni a világon;
I.mivel annak ellenére, hogy Ahmed as-Sharaa, a HTS vezetője nyilvános nyilatkozataiban biztonságot és békés együttélést ígért a kisebbségek, köztük a keresztények számára, a HTS dzsihadista eredete és a vallásszabadság folyamatos szíriai korlátozásáról, többek között a vallási tevékenységek megfigyeléséről és ellenőrzéséről, a nőkre vonatkozó öltözködési szabályok érvényesítéséről, az ingatlanok eltulajdonításáról, valamint a nyilvános vallási megnyilvánulások és szimbólumok tilalmáról szóló jelentések miatt továbbra is kétségek merülnek fel;
J.mivel a szíriai iskolai tanterv reformjára vonatkozó 2025. januári javaslatok, amelyek a pusztán nacionalista irányzatról az iszlám orientáció felé mozdulnak el, jól mutatják a radikális iszlám támogatóinak jelenlétét az új szíriai kormányzat soraiban;
K.mivel az átmeneti igazságszolgáltatás, az emberi jogok tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatás helyreállítása alapvető fontosságú a fenntartható béke és megbékélés eléréséhez Szíriában; mivel a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és az emberi jogok megsértéséért felelős valamennyi felet az átmeneti igazságszolgáltatás keretében végzett átlátható és független vizsgálatok révén felelősségre kell vonni;
L.mivel az Európai Tanács elismerte, hogy biztosítani kell valamennyi polgári személy védelmét, a közszolgáltatások nyújtását, valamint az inkluzív és békés politikai átmenet feltételeinek megteremtését, valamint a szíriai menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes visszatérését az ENSZ menekültügyi főbiztosának normáival összhangban;
M.mivel a Tanács 2025. február 24-én úgy határozott, hogy felfüggeszti a kulcsfontosságú szíriai gazdasági ágazatokra vonatkozó korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor fenntartja a háborús bűncselekményekért és illegális tevékenységekért felelős személyek és szervezetek elleni célzott szankciókat;
N.mivel az EU által Szíriának nyújtott humanitárius és pénzügyi támogatás 2011 óta több mint 30milliárd EUR-t tesz ki a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szíriaiak és a szomszédos fogadó országok támogatására;
O.mivel Szíria újjáépítése rendkívül nagy kihívást jelent, miközben lakosságának 90%-a a szegénységi küszöb alatt él; mivel a szíriai polgári lakossággal szemben kiszabott szankciókat először enyhíteni kell, mielőtt az uniós tagállamok bármilyen beruházást végre tudnak hajtani az országban;
P.mivel tekintélyelvű külföldi szereplők, köztük Oroszország, Irán és helyettesítő erőik – a Wagner Csoport, a libanoni Hezbollah, az iraki milíciák és az afgán zsoldosok –, valamint a helyi szíriai kollaboránsok több mint egy évtizeden át pusztító szerepet játszottak Szíriában, aktívan szították a konfliktust és támogatták az Aszad-rezsim brutális elnyomását; mivel Oroszország és Irán stratégiai szövetségek ürügyén Szíriát geopolitikai harctérként használta ki, hogy kiterjessze befolyását a régióban, destabilizálva az országot és akadályozva a konfliktus békés rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket; mivel Irán kiterjedt szíriai infrastruktúrája az Aszad-rezsim bukását követően nagyrészt összeomlott;
Q.mivel Oroszország Szíriát katonai képességeinek, taktikáinak és beavatkozási stratégiáinak tesztelésére használta, szisztematikusan célba véve a polgári infrastruktúrát, kórházakat és humanitárius segélykonvojokat, egyértelműen megsértve ezáltal a nemzetközi jogot; mivel mind Oroszország, mind Irán hasznot húzott Szíria gazdasági összeomlásából, nyersanyagokat termelt ki, stratégiai iparágakat ellenőrzött, és az országot a fegyver- és kábítószer-kereskedelem központjaként használta;
R.mivel Szíriában jelenleg mintegy 10000 ISIS-harcost tartanak fogva; mivel az ISIS-harcosok több mint 40000 családtagját szíriai táborokban tartják; mivel a fogvatartási létesítményeket elsősorban a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) elnevezésű szervezet őrzi; mivel az Aszad-rezsim bukása óta e büntetés-végrehajtási intézetek biztonsága egyre nagyobb aggodalomra ad okot; mivel az SDF figyelmeztetett arra, hogy a Törökország által támogatott harcosokkal a közelmúltban Észak-Szíriában lezajlott összecsapások befolyásolják a börtönök védelmére irányuló képességüket, ami komoly veszélyt jelent a regionális és az európai biztonságra nézve;
S.mivel a Szíriában elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében az egyetemes joghatóság elve alapján számos vizsgálat és büntetőeljárás van folyamatban, ami némi reményt ad az igazságszolgáltatásért és az Aszad-rezsim uralma alatt elkövetett kínzásokkal, emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltatásáért folytatott küzdelemben; mivel Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Bassár el-Aszad, valamint testvére, Maher el-Aszad, a brutális elnyomásért felelős elit katonai egységek parancsnoka, továbbá a szíriai fegyveres erők két tábornoka ellen, mindannyiukat a 2013-ban elkövetett vegyifegyver-támadásokkal összefüggésben elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolva; mivel több európai bíróság is vádat emelt egykori szíriai tisztviselők és hírszerző tisztek ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, tovább erősítve az elkövetők felelősségre vonására irányuló nemzetközi jogi erőfeszítéseket;
T.mivel azáltal, hogy Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szíriai háborús bűncselekmények kezelésére irányuló határozatait, szisztematikusan akadályozta az igazságszolgáltatást, és ily módon megvédte az Aszad-rezsimet a nemzetközi felelősségre vonástól, és lehetővé tette az atrocitások büntetlenségét; mivel Oroszország aktívan beavatkozott a vegyi fegyverekkel elkövetett támadásokkal és más háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi vizsgálatokba, dezinformációt terjesztve, hogy elferdítse a bizonyítékokat és elterelje a felelősséget az Aszad-rezsimről; mivel Aszad-rezsim bukása lehetőséget teremt arra, hogy a rezsim atrocitásaiért felelős személyekkel szemben teljes mértékben igazságot szolgáltassanak, biztosítva, hogy a háborús bűnösök büntetőeljárás alá kerüljenek;
U.mivel a szíriai Aszad-rezsim támogatta Oroszország ukrajnai invázióját, és elismerte a megszállt kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck régiókat; mivel Ukrajna katonai hírszerző szolgálata szisztematikusan arról számolt be, hogy Oroszország szíriai zsoldosokat képez ki Oroszország ukrajnai háborújának támogatására;
V.mivel Törökország 2016 óta jelentős katonai jelenlétet tart fenn Észak-Szíriában, és számos műveletet hajtott végre, amelyek célja a kurd vezetésű erőktől, különösen a Népi Védelmi Egységektől (YPG) mentes pufferzóna létrehozása, amelyeket Törökország a Kurd Munkáspárttal (PKK) köt össze; mivel e műveletek eredményeként az észak-szíriai területek Törökország ellenőrzése alá kerültek, és Törökország közvetlenül és a szövetséges szíriai frakciók révén is gyakorolja a hatalmat; mivel 2024 decemberében Recep Tayyip Erdoğan elnök azt állította, hogy Törökország fellépése nagyban hozzájárult Bassár el-Aszad rezsimjének gyors összeomlásához, és ezzel Törökország meghatározó befolyásra tett szert a térségben; mivel a török parlament 2023 októberében további két évvel meghosszabbította a Szíriában katonai műveleteket engedélyező mandátumot; mivel Törökországot sürgetik, hogy szüntesse be engedély nélküli katonai tevékenységeit, és vonja vissza erőit Szíria területi integritásának tiszteletben tartása és a regionális stabilitáshoz való hozzájárulás érdekében;
W.mivel Törökország az Aszad-rezsim bukását követően megváltoztatta szíriai stratégiáját, és az Ahmed as-Sharaa által vezetett átmeneti kormány támogatásával igyekszik növelni regionális befolyását; mivel Recep Tayyip Erdoğan török elnök együttműködő igazgatást kíván létrehozni Damaszkuszban, hogy Törökországot domináns államként pozicionálja a Levantei-tenger térségében, katonai segítséget, kiképzést és újjáépítési támogatást kínálva Szíriának, valamint jövedelmező szerződéseket az újjáépítési erőfeszítésekben részt vevő török cégeknek; mivel 2025 februárjában az új szíriai hatóságok tárgyalásokat kezdeményeztek Törökországgal egy közös védelmi paktum megkötéséről, ami új török légibázisok létesítéséhez vezethet Közép-Szíriában, valamint kiképzési programokhoz az új szíriai hadsereg számára; mivel Erdoğan sürgette Damaszkuszt, hogy nyújtson segítséget a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) felszámolásában, a terrorizmussal vádolt kurd erők elleni teljes körű török katonai behatolásra hivatkozva;
1.elismeri, hogy a Baasz Párt általi diktatúra és az Aszad-rezsim történelmi bukása lehetőséget ad a szíriai népnek arra, hogy visszaszerezze szuverenitását, és az emberi jogok, a politikai inkluzivitás és a jogállamiság elvein alapuló demokratikus kormányt hozzon létre;
2.felszólít minden felet, hogy segítsék Szíriát a diktatúrától, a terrorizmustól és az elnyomástól való eltávolodásban, és járuljanak hozzá a békés, szíriai vezetésű és szíriai tulajdonú átmenethez egy olyan befogadó, demokratikus kormányzási modell felé, amely biztosítja az összes szíriai etnikai, vallási és politikai csoport képviseletét, részvételét és egyenlő jogait, garantálva, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254/2015. számú határozatával összhangban minden polgárnak egyenlő jogai legyenek az ország jövőjének alakításában; továbbá felszólítja Szíriát, hogy szakítson a Teheránnal és Moszkvával régóta fennálló hírhedt szövetségével, ami szenvedést okozott a szíriai népnek és destabilizációt a térségnek;
3.tudomásul veszi Szíria de facto vezetése által a szíriai átmeneti időszakra meghatározott prioritásokat, amelyek a törvényes és legitim kormányzás megteremtésére, a jogállamiság fenntartására, valamint a demokrácia felé való stabil átmenet biztosítására irányulnak; ösztönzi az állami intézmények újjáépítésére és reformjára irányuló erőfeszítéseket hogy növeljék hatékonyságukat, átláthatóságukat és a szíriai nép szolgálatát, különös tekintettel a fegyveres erők és a biztonsági apparátus megerősítésére a stabilitás fenntartása és a polgárok védelme érdekében, az emberi jogi elvekkel összhangban; úgy véli, hogy Szíria virágzó és békés jövője a politikai stabilitástól függ, amely viszont a különböző belpolitikai kérdések megoldásán alapul, és amelyet akadályoz a nemzeti kohézió és a politikai megállapodás hiánya Szíria különböző etnikai és vallási csoportjai között, és ezt a problémát az új szíriai alkotmányban kezelni kell;
4.tudomásul veszi a Damaszkuszban nemrégiben megtartott, nemzeti párbeszédről szóló konferenciát, amely az első lépés a párbeszéd kultúrájának valamennyi szíriai számára történő megteremtése felé; ösztönzi, hogy a nemzeti párbeszédet hosszú távon folytassák, és kivétel nélkül a szíriai társadalom minden szegmensének képviselőit vonják be; aggodalmát fejezi ki az alkotmányos reformok bejelentett késedelme miatt; úgy véli, hogy a szíriai alkotmányos vákuum számos problémát jelent polgárai számára, és akadályozza diplomáciai kapcsolatainak helyreállítását;
5.különösen aggasztónak tartja a szíriai keresztények és más hitű emberek egyre riasztóbb jelentéseit, amelyek szerint a de facto szíriai hatóságok kettős mércét alkalmaznak; felhívja az átmeneti hatóságokat, hogy kivétel nélkül minden szíriai számára garantálják a vallás és meggyőződés szabadságához való jogot;
6.üdvözli az EU elkötelezettségét a stabil szíriai átmenet támogatása mellett, és felszólít a regionális és nemzetközi partnerekkel való megerősített diplomáciai koordinációra a politikai folyamat sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében;
7.támogatja a Tanács azon döntését, hogy egyrészt felfüggeszti a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokra vonatkozó korlátozó intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljanak az országban uralkodó szörnyű körülmények, különösen az élelmiszer-, gyógyszer-, menedék- és energiahiány tekintetében, és lehetővé váljon Szíria gazdasági fellendülése, ami, ha nem kezelik megfelelően, destabilizálhatja az országot és potenciálisan a régiót, másrészt fenntartja a háborús bűncselekményekért, az emberi jogi jogsértésekért és az illegális pénzügyi tevékenységekért felelős személyekkel szembeni célzott szankciókat; sürgeti az új szíriai vezetést, hogy garantálja a humanitárius segélyek egyenlő elosztását;
8.hangsúlyozza, hogy a korlátozó intézkedések jövőbeli felfüggesztése csak fokozatos megközelítés keretében és az ország helyzetének szoros nyomon követésén alapuló alapos elemzést követően lehetséges, és azt olyan érdemi lépésektől kell függővé tenni, amelyek többek között az inkluzív átmenet folyamatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok mindenfajta megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartásában, a jogállamiság és a nemzetközi jog tiszteletben tartásában, valamint az átmeneti kormány azon kötelezettségvállalásában nyilvánulnak meg, hogy eltávolodik a dzsihádista múltjától;
9.megerősíti az EU humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés iránti elkötelezettségét, amely prioritásként kezeli a kritikus infrastruktúrák – többek között a víz, a villamos energia, az egészségügy és az oktatás – rehabilitációját;
10.felhívja a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson összehangolt támogatást Szíria újjáépítéséhez, biztosítva ugyanakkor, hogy a pénzügyi és technikai segítségnyújtás a legitim helyi intézményeknek és közösségeknek, ne pedig a korábbi rezsimhez vagy terrorszervezetekhez kapcsolódó szervezeteknek jusson;
11.elismeri az EU azon döntését, hogy teljes mértékben működőképessé teszi damaszkuszi küldöttségét, és kapcsolatot létesít Szíria új vezetésével, hangsúlyozva az EU elkötelezettségét Szíria átmeneti és újjáépítési erőfeszítéseinek támogatása mellett;
12.úgy véli, hogy Szíria nem jelenthet továbbra is fenyegetést szomszédaira, különösen Izraelre és Törökországra, mivel a nemzetközi biztonság és stabilitás szempontjából prioritásként kell kezelni a terrorizmus elleni küzdelemben szükséges támogatást és együttműködést, a szélsőséges csoportok újbóli megjelenésének megakadályozását, és annak a kockázatnak az elhárítását, hogy a terrorista csoportok az Aszad utáni Szíriában de facto biztonságos menedéket teremtsenek, valamint Szíria fennmaradó vegyifegyver-készleteinek megsemmisítését; megerősíti, hogy az EU-val fenntartott kapcsolatokban való bármilyen előrelépés feltétele a szíriai átmeneti kormánnyal folytatott együttműködés az európai állampolgárságú vagy európai támadások tervezésében részt vevő dzsihadisták felkutatása terén;
13.elítéli az Aszad-rezsim által elkövetett emberiesség elleni bűncselekményeket, beleértve a tömeggyilkosságokat, a vegyi fegyverek használatát, a lakosság erőszakos kitelepítését és a polgári lakosság elleni szisztematikus támadásokat; kiemeli a polgári béke megőrzésének fontosságát egy olyan átfogó átmeneti igazságszolgáltatási rendszer végrehajtása révén, amely előmozdítja az elszámoltathatóságot, a megbékélést és a nemzeti egységet, miközben megakadályozza az egyéni megtorlásokat; megerősíti, hogy e bűncselekményekért elsősorban Szírián belül kell igazságot szolgáltatni, biztosítva, hogy végső soron a szíriai nép legyen felelős az egykori elnyomóival szembeni elszámoltatási folyamatért, és hogy joga legyen a felelősök felelősségre vonásához, valamint az elnyomó Aszad-rezsim maradványainak felszámolásához, beleértve a „terrorbíróságokat” és a kivégzésekért és elnyomásokért felelős bírákat; hangsúlyozza, hogy a bosszú helyett inkább az igazságszolgáltatást kell keresni, megfelelő átvilágítási folyamatokat kell biztosítani, és az átmeneti folyamat során az áldozatokra és családjukra kell összpontosítani; elismeri az egyetemes joghatóság alá tartozó európai bíróságokon folyamatban lévő vizsgálatokat, de hangsúlyozza, hogy az ilyen mechanizmusoknak inkább ki kell egészíteniük, nem pedig helyettesíteniük kell a Szírián belüli igazságügyi erőfeszítéseket; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy biztosítsa az országon belüli tisztességes és hatékony bírósági eljárásokhoz szükséges segítséget;
14.támogatja a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság (CoI), a Szíriára vonatkozó nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus (IIIM) és a Szíriai Arab Köztársaságban eltűnt személyek ügyével foglalkozó független intézmény (IIMP) munkáját az emberi jogi jogsértések dokumentálására, az igazságszolgáltatás biztosítására és az elszámoltathatóság biztosítására irányuló erőfeszítéseikben;
15.felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Bizottság alelnökét és a tagállamokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz és iráni erők, félkatonai szervezetek vagy hírszerzési tevékenység újbóli megszervezését vagy megerősítését az országban;
16.felszólít valamennyi destabilizáló külföldi katonai erő azonnali kivonására, beleértve a fennmaradó orosz és iráni csapatokat és milíciákat is, Szíria teljes szuverenitásának biztosítása és az ország belügyeibe való folyamatos külső beavatkozás megelőzése érdekében;
17.sürgeti a szomszédos országokat, hogy tartsák tiszteletben Szíria területi integritását, és hagyjanak fel minden olyan katonai művelettel, amely veszélyeztetheti a törékeny politikai átmenetet;
18.aggodalmát fejezi ki az északkelet-szíriai biztonsági helyzet miatt; összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy megakadályozzák az ISIS és más terrorista szervezetek újbóli megjelenését Szíriában, biztosítva, hogy a helyi biztonsági erők megkapják a szélsőséges fenyegetések elleni küzdelemhez szükséges támogatást;
19.kiemeli a szíriai kulturális örökség védelmének fontosságát, és nemzetközi együttműködésre szólít fel a történelmi helyszínek és vallási nevezetességek helyreállítása, valamint a zsákmányolt műtárgyak tiltott kereskedelmének megakadályozása érdekében;
20.elítéli a szíriai rezsim és a Szíriában működő dzsihadista csoportok által a kulturális helyszínekben okozott helyrehozhatatlan károkat; továbbra is aggódik amiatt, hogy az instabilitás miatt erősödni fog a nemzetközi csempészet és a kulturális javak eltulajdonítása, amelynek bevételeit fel lehet használni a régióban működő terrorszervezetek tevékenységének finanszírozására; sürgeti, hogy a szíriai kulturális műtárgyakat Európában digitalizálják a csempészáruk felderítésének elősegítése érdekében, és vezessenek be ideiglenes, átfogó tilalmat a kulturális javak Szíriából történő importjára, hogy a rezsim és a vele kapcsolatban álló szervezetek ne tudjanak profitálni a kulturális csempészetből;
21.üdvözli a szíriaiak önkéntes visszatérését a szomszédos országokból, és támogatja valamennyi menekült biztonságos és méltóságteljes visszatérését; felszólít a visszatérők teljes körű védelmére az üldöztetéssel, megkülönböztetéssel vagy kényszersorozással szemben;
22.sürgős intézkedésekre szólít fel a Szíriából kiinduló, a régiót destabilizáló, valamint a korrupciót és az erőszakot tápláló illegális kábítószer-kereskedelem – különösen a Captagon előállítása és kereskedelme – elleni küzdelem érdekében;
23.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ szíriai különmegbízottjának, az Arab Államok Ligájának, a szíriai civil társadalom képviselőinek és a de facto szíriai hatóságoknak.
- [1] HL C, C/2024/6749, 2024.11.26., ELI: .