Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0168/2019Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0168/2019

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa nicaraguai helyzetről

11.3.2019-()

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
benyújtva az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Rolandas Paksasaz EFDD képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B8-0165/2019

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B8-0168/2019
Előterjesztett szövegek :
B8-0168/2019
Elfogadott szövegek :

8‑0168/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása a nicaraguai helyzetről

()

Az Európai Parlament,

–tekintettel a Nicaraguáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2017. február 16-i[1] és a 2018. május 31-i[2] ááڴDzáá,

–tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) a nicuaraguai helyzetről szóló, az EU nevében tett 2018. október 2-i nyilatkozatára,

–tekintettel a Tanács Nicaraguáról szóló, 2019. január 21-i következtetéseire,

–tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a nicaraguai nemzeti párbeszéd folytatásáról szóló, 2019. március 1-jei nyilatkozatára,

–tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) 2019. február 28-i felhívására, amelyben olyan feltételeket sürget, amelyek lehetővé teszik az emberi jogok gyakorlását a nicaraguai párbeszéd során,

–tekintettel eseti küldöttségének Nicaraguában tett látogatására (2019. január 23–26.),

–tekintettel elnöke Nicaragua elnökének, Daniel Ortegának küldött levelére,

–tekintettel az EU és Közép-Amerika között létrejött, 2012. évi társulási megállapodásra,

–tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló, 2008-ban frissített, 2004. júniusi európai uniós iránymutatásokra,

–tekintettel Nicaragua alkotmányára,

–tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel a nicaraguai szociális biztonsági rendszer tervezett reformjai és az elnöki pár, Daniel Ortega és Rosario Murillo egyre autokratikusabb viselkedésével szembeni társadalmi tiltakozások 2018. április 18-i kitörése óta a nicaraguai helyzet súlyos és kiterjedt válsággá alakult, mivel az Ortega rezsim példa nélküli erőszakkal és elnyomással, félkatonai szervezetek, rohamrendőrök és a reguláris biztonsági erők bevetésével válaszolt a tiltakozásokra;

B.mivel az elnyomás eredményeként az elmúlt évben több mint 300 embert gyilkoltak meg, több mint 3000 személy megsebesült, több mint 700 személyt bebörtönöztek, és több tízezren száműzetésbe kényszerültek, vagy a szomszédos országokba menekültek;

C.mivel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala számos jogsértésre hívta fel a figyelmet a kormány tiltakozásokra adott válaszában, többek között az erőszak rendőrség általi aránytalan és önkényes alkalmazására (ideértve a lőfegyverek és bíróságon kívüli kivégzések alkalmazását), az önkényes és illegális fogva tartásokra és erőszakos eltüntetésekre, a fogva tartott tüntetők elleni kegyetlen bánásmód és kínzás (többek között a szexuális erőszak) alkalmazására, orvlövészek használatára, a tiltakozások erőszakos elnyomásában a hatóságokkal együttműködve részt vevő felfegyverzett polgári személyek csoportjainak tevékenységeire, valamint az összecsapásokban megsérült személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének akadályozására;

D.mivel az elnyomás e stratégiája a sajtó és a média ellen elkövetett súlyos támadásokat is magában foglalja, beleértve a cenzúrát és a médiaorgánumok bezárását, valamint az újságírók önkényes letartóztatását és fogva tartását;

E.mivel 2018 decemberében a nicaraguai kormány felfüggesztette az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) által létrehozott, független szakértők interdiszciplináris csoportja (GIEI) és Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmus (MESENI) küldetését;

F.mivel a politikai válság következtében a már eddig is nehézségekkel küzdő nicaraguai gazdaság még mélyebb recesszióba süllyedt, ami a növekvő munkanélküliség mellett egyéb súlyos következményekkel is járt a lakosságra nézve, egy olyan országban, amely már így is a régió legszegényebb országai közé tartozott;

G.mivel az Európai Parlament eseti küldöttsége 2019. január 23. és 26. között látogatást tett Nicaraguában a helyzet értékelése céljából; mivel ez a küldöttség három egyértelmű kérést fogalmazott meg a hatóságok felé, nevezetesen azt, hogy bocsássák szabadon valamennyi politikai foglyot, vessenek véget az elnyomásnak, és tegyék lehetővé az emberi jogi szervezetek visszatérését az országba;

H.mivel az utóbbi évtizedben Nicaraguában romlott a demokrácia és a jogállamiság helyzete; mivel a demokrácia és a jogállamiság fejlődése és megszilárdulása, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU külső politikáinak szerves részét kell hogy képezze, beleértve az Európai Unió és Közép-Amerika országai között 2012-ben kötött társulási megállapodást is;

I.mivel 2007 óta Daniel Ortegát egymás után háromszor választották meg az elnöki tisztségre annak ellenére, hogy a nicaraguai alkotmány tiltotta az egymást követő újraválasztást, ami jól mutatja az állam korrupt és önkényuralmi jellegét; mivel a 2011. és a 2016. évi választások szabálytalanságait heves kritikával illették az uniós intézmények és az Amerikai Államok Szervezete, mivel azokat úgy folytatták le, hogy sem e két szervezet megfigyelői, sem más hiteles nemzetközi megfigyelők nem voltak jelen;

1.elítéli a jelenleg is zajló elnyomást és az emberi jogok súlyos megsértését Nicaraguában, a civil társadalom tagjai és a sajtó kriminalizálását, az erőszak a rendőrség és a fegyveres félkatonai csoportok általi aránytalan alkalmazását a társadalmi tiltakozások elfojtására, valamint az ellenzéki tüntetéseken részt vevő személyek zaklatásának, törvénytelen letartóztatásának és önkényes fogva tartásának eseteit;

2.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Nicaraguában egyre erőteljesebben korlátozzák a polgári mozgásteret és az eltérő vélemények kifejezését, ideértve a független médiaorgánumok bezárását és számos civil társadalmi szervezet hivatalos nyilvántartásba vételének megszüntetését, valamint javaik és eszközeik lefoglalását;

3.elítéli a nicaraguai kormány azon döntését, hogy kiutasítja Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága (IACHR) által létrehozott, független szakértők interdiszciplináris csoportját (GIEI) és a Nicaraguai Különleges Megfigyelő Mechanizmust (MESENI), valamint hogy visszavonja az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának az ország meglátogatására irányuló meghívását; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a fenti szervezetek visszatérését az országba, és folytassák a velük való együttműködést;

4.üdvözli az országban a társadalmi tiltakozások kitörését követően letartóztatott 100 személyre kiszabott ítélet enyhítését, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy emberek százait továbbra is jogtalanul fogva tartják; felszólít a politikai okokból fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátására, és megismétli, hogy a jogszerű eljáráshoz való jogot, valamint a nicaraguai alkotmányban foglalt valamennyi egyéb jogi garanciát minden fogoly esetében és mindenkor tiszteletben kell tartani;

5.hangsúlyozza a kormány és az ellenzék közötti politikai párbeszéd fontosságát az országban; üdvözli a nicaraguai kormány és a Polgári Szövetség közötti nemzeti párbeszéd újrakezdését, amely pozitív első lépés a jelenlegi politikai válság tárgyalásos megoldás lévén való leküzdésében, amely továbbra is az egyetlen lehetséges kiút a jelenlegi válságból;

6.felhívja a feleket, hogy jóhiszeműen, átlátható és inkluzív módon folytassanak tárgyalásokat, bevonva a civil társadalmi szereplőket is; úgy véli, hogy a tárgyalási menetrend élére a fogvatartottak helyzetét kell helyezni, mivel még mindig ártatlan emberek százai vannak börtönben;

7.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nicaraguai hatóságok nem tartották tiszteletben az Európai Parlament küldöttségének látogatásakor nyújtott garanciákat, különösen azoknak a politikai foglyoknak a zaklatása révén, akikkel a küldöttség találkozott;

8.komolyan aggasztja a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2018. július 16-án elfogadott új törvény, amely 394. és 395. cikkében homályos meghatározást tartalmaz a terrorizmusra vonatkozóan, és úgy tűnik, hogy célja kifejezetten a békés tüntetés bűncselekménnyé nyilvánítása; elítéli, hogy ezt a törvényt többször is alkalmazták a tiltakozók, újságírók és aktivisták fogva tartására;

9.felhívja az EU-t, hogy folytassa a nicaraguai helyzet nyomon követését, és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a nicaraguai emberi jogi jogsértésekért felelős személyekkel szemben célzott, egyedi szankciókat léptessenek életbe, amennyiben nem történik előrelépés a tárgyalások során, és az Európai Parlament küldöttsége által meghatározott feltételek – nevezetesen a politikai foglyok szabadon bocsátása, az elnyomás megszüntetése és az emberi jogi szervezetek visszatérésének lehetővé tétele – teljesítése tekintetében;

10.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, a Lima-csoportnak és a Nicaraguai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Utolsó frissítés: 2019. március 11.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat