Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0184/2019Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0184/2019

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYegy európai hosszú távú stratégiai jövőképről egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságért

11.3.2019-()

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Christian Ehler, Paul Rübig, Kathleen Van Brempt, Zdzisław Krasnodębski, Fredrick Federley, Benedek Jávor, Dario Tamburrano, Barbara Kappelaz Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében


áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B8-0184/2019
Előterjesztett szövegek :
B8-0184/2019
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-0184/2019

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai hosszú távú stratégiai jövőképről egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságért

()

Az Európai Parlament,

–tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, 2018. november 28-i közleményére (),

–tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére (UNFCCC) és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvre,

–tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

–tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és a fenntartható fejlesztési célokra,

–tekintettel az ENSZ 2018-as katowicei (Lengyelország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 24) szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására[1],

–tekintettel a tiszta energiára vonatkozó jogalkotási csomagra,

–tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,

–tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

1.üdvözli a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című közleményét, amely kiemeli azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyeket az európai polgárok és az európai gazdaság számára jelent a nulla nettó üvegházhatású gázt (ÜHG) kibocsátó gazdaságra való átállás, és meghatározza az uniós intézmények, a nemzeti parlamentek, az üzleti szektor, a nem kormányzati szervezetek, a városok és közösségek, valamint a polgárok részvételével folytatandó széles körű vita alapját;

2.úgy véli, hogy Európa vezető szerepet játszhat az éghajlat-semlegesség kezelésében azáltal, hogy beruház innovatív technológiai megoldásokba, elősegíti a polgárok szerepvállalását, és összehangolja a fellépéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint az energia, az iparpolitika és a kutatás, miközben biztosítja a társadalmilag méltányos és igazságos átmenetet;

3.egyetért a Bizottság által meghatározott azon stratégiai területekkel, ahol közös fellépésre van szükség, és támogatja az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát és az uniós ipar globális versenyképességét;

4.hangsúlyozza a különféle éghajlat-politikai intézkedések és a különböző szakpolitikai területeken hozott jogszabályok fontosságát, figyelmeztet azonban arra, hogy a széttöredezett megközelítés következetlenségekhez vezethet, és így azt eredményezheti, hogy az EU 2050-ig nem valósítja meg a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságot; úgy véli, hogy átfogó megközelítésre van szükség;

5.egyetért az EU azon céljával, hogy a Bizottság közleményében foglaltaknak megfelelően 2050-ig meg kell valósítani a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságot; kéri a tagállamokat, hogy a 2019 májusában, Nagyszebenben tartandó különleges uniós csúcstalálkozón állapodjanak meg az e cél eléréséhez szükséges stratégiában, és felhívja a tagállamokat, hogy e cél elérése érdekében a szükséges mértékben vállaljanak kötelezettséget;

Energiapolitika

6.kiemeli az energia központi szerepét a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság felé való átmenetben;

7.emlékeztet arra, hogy az Unió az elmúlt évtizedekben sikeresen függetlenítette a gazdasági növekedést az ÜHG-kibocsátástól, és csökkentette a kibocsátást, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjedése révén;

8.hangsúlyozza, hogy a tiszta energiára való átállásnak továbbra is ösztönöznie kell az európai gazdaság modernizációját, a fenntartható gazdasági növekedést, valamint társadalmi és környezeti előnyöket kell teremtenie az európai polgárok számára;

9.úgy véli, hogy az EU-nak a megújuló energia és az energiahatékonyság terén betöltött vezető szerepe azt bizonyítja a világ más részei számára, hogy a tiszta energiára való átállás megvalósítható és előnyös az éghajlatváltozás elleni küzdelmen túl is;

10.rámutat arra, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság eléréséhez a jelenlegi kiindulási szinthez képest az EU energiarendszerébe és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrába történő további jelentős − évi 175–290 milliárd euró értékű − beruházásra lesz szükség;

11.hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy az energetikai átállást illetően eltérőek a kiindulópontok, az uniós szintű klímasemlegesség elérése érdekében teendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési erőfeszítések is Unió-szerte eltérőek lehetnek;

12.felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a tiszta energiára vonatkozó jogalkotási csomag rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós éghajlat- és energiapolitikai kereten belül a tagállamok hatáskörébe tartozik dönteni saját energiaszerkezetükről;

13.úgy véli, hogy a technológiai fejlesztések és megoldások, az energiahatékonyság, a fenntartható megújuló energia és a belső energiapiac teljes körű integrációja kulcsfontosságú kérdések lesznek;

14.hangsúlyozza, hogy előretekintő megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára igazságos átmenetet biztosítsanak, valamint hogy támogassák azokat a régiókat, amelyek gazdasága olyan ágazatokhoz vagy technológiákhoz kapcsolódó tevékenységektől függ, amelyek várhatóan hanyatlani fognak vagy át kell alakulniuk a jövőben;

15.felszólítja az összes nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatot, hogy vezessenek be intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözzék a polgárok részvételét az energetikai átállásban, valamint a bevált gyakorlatok megosztását;

Iparpolitika

16.megismétli, hogy a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállás kihívásokat és lehetőségeket jelent az EU számára, és hogy az ipari innovációba, többek között a digitális technológiákba és a tiszta technológiákba történő beruházásokra lesz szükség a növekedés ösztönzéséhez és a versenyképesség fokozásához, valamint a jövőbeli készségek előmozdításához és több millió munkahely létrehozásához, például a növekvő körforgásos gazdaság és biogazdaság terén;

17.úgy véli, hogy a gazdasági jólét, a globális ipari versenyképesség és az éghajlat-politika kölcsönösen erősítik egymást;

18.hangsúlyozza, hogy egy stabil és kiszámítható energia- és éghajlat-politikai keret kulcsfontosságú a szükséges befektetői bizalom megteremtéséhez és ahhoz, hogy lehetővé tegye az európai vállalkozások számára, hogy hosszú távú beruházási döntéseket hozhassanak Európában, mivel a legtöbb ipari létesítmény élettartama több mint 20 év;

Kutatás és innováció

19.hangsúlyozza, hogy az uniós és a nemzeti kutatási és innovációs programok kulcsfontosságúak az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepének támogatása szempontjából;

20.úgy véli, hogy az éghajlati szempontok érvényesítését kellőképpen integrálni kell a kutatási és innovációs programok előkészítésébe és végrehajtásába;

21.felhívja a figyelmet a dekarbonizációs lehetőségekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentésére[2] a kutatásnak és az innovációnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepéről, melyek ugyanakkor versenyelőnyhöz is juttatják az EU-t a szén-dioxid-mentesítési versenyben; tudomásul veszi a magas szintű munkacsoport által készített tematikus és átfogó ajánlásokat, különösen a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új uniós kutatási és innovációs keretprogram, az Európai horizont irányvonalát illetően;

22.úgy véli, hogy a következő két évtizedben jelentős kutatási és innovációs erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldások mindenki számára elérhetőek, valamint társadalmilag és gazdaságilag életképesek legyenek, és hogy új megoldásokat találjanak a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaság elérésére;

23.hangsúlyozza az Európai horizont keretprogramra vonatkozó álláspontját, miszerint adott esetben a keretprogram kiadásainak legalább 35%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatására kell fordítani, az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések általános érvényesítésére irányuló átfogó uniós célkitűzés részeként;

°

°°

24.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2019. március 11.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat