Az Európai Parlament 2023. október 5-i állásfoglalása az Azerbajdzsán támadását követően Hegyi-Karabahban kialakult helyzetről és az Örményországot érő folyamatos fenyegetésekről ()
Az Európai Parlament,
–tekintettel a Hegyi-Karabahban kialakult helyzetről, Azerbajdzsánról és Örményországról szóló legutóbbi állásfoglalásaira, különösen a hegyi-karabahi blokád humanitárius következményeiről szóló, 2023.január19-i(1), a hegyi-karabahi kulturális örökség lerombolásáról szóló, 2022.március10-i(2), valamint a „Hadifoglyok az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi konfliktus nyomán kialakult helyzetben” című, 2021.május20-i állásfoglalására(3),
–tekintettel a vonatkozó dokumentumokra és nemzetközi megállapodásokra, többek között, de nem kizárólagosan az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az 1975. augusztus 1-jei Helsinki Záróokmányra és az 1991. december 21-i alma-atai nyilatkozatra,
–tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre, a genfi egyezményekre és azok későbbi jegyzőkönyveire, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányára, az emberi jogok európai egyezményére, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. november 16-i UNESCO-egyezményre, valamint a kulturális örökség szándékos pusztításáról szóló, 2003. október 17-i UNESCO-nyilatkozatra,
–tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának 2009. évi alapelveire,
–tekintettel az Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői által 2020. november 9-én aláírt háromoldalú nyilatkozatra,
–tekintettel Külügyi Bizottsága elnökének, a Dél-Kaukázussal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége elnökének, valamint az Örményországgal és Azerbajdzsánnal foglalkozó állandó előadóinak az Azerbajdzsán által Hegyi-Karabah ellen elkövetett támadásról szóló, 2023. szeptember 19-i közös nyilatkozatára,
–tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Azerbajdzsán katonai eszkalációjáról szóló 2023. szeptember 19-i, és a hegyi-karabahi fejleményekről szóló 2023. szeptember 21-i nyilatkozatára, valamint a főképviselő által az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott, Hegyi-Karabahról szóló, 2023. szeptember 21-i beszédére,
–tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a hegyi-karabahi lakosság elmeneküléséről szóló 2023. szeptember 29-i nyilatkozatára,
–tekintettel António Guterres ENSZ-főtitkárnak az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére irányuló 2023. szeptember 19-i felhívására, valamint Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2023. szeptember 26-i megjegyzésére,
–tekintettel a Nemzetközi Bíróságnak a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt alkalmazó ideiglenes intézkedések megjelölésének kérelmezéséről szóló, 2023. február 22-i és 2023. július 6-i végzéseire (Örményország kontra Azerbajdzsán),
–tekintettel a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi hágai egyezményre, amelynek Örményország és Azerbajdzsán részes fele, valamint annak a megszállt területekre vonatkozó első jegyzőkönyvére, és a kulturális javak fokozott védelméről szóló második jegyzőkönyvére,
–tekintettel az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek 2021. november 11-i nyilatkozatára, amelyben ismételten hangsúlyozzák a történelmi és kulturális helyszínek védelmének fontosságát a régióban,
–tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára a Biztonsági Tanács 1992. évi 780. sz. határozata alapján létrehozott szakértői bizottság által készített zárójelentésre,
–tekintettel az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának Azerbajdzsánról szóló, 2023. március 29-i jelentésére és az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2021. október 21-i memorandumára az Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi-Karabahban 2020-ban kitört ellenségeskedés humanitárius és emberi jogi következményeiről,
–tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A.mivel a hegyi-karabahi konfliktust különböző történelmi és geopolitikai összetettség jellemzi; mivel 2023. szeptember 19-én Azerbajdzsán előre megtervezett, indokolatlan katonai támadást indított Hegyi-Karabah ellen, amely számos halálos áldozattal járt; mivel 2023. szeptember 20-án tűzszünetet kötöttek, de Hegyi-Karabah polgári lakosságának biztonsági helyzete nem garantált; mivel a beszámolók szerint Azerbajdzsán Hegyi-Karabah elleni katonai művelete során több száz örmény civil vesztette életét és sebesült meg; mivel a beszámolók szerint több személy eltűnt; mivel az Azerbajdzsánnal kötött tűzszüneti megállapodásban Hegyi-Karabah de facto hatóságai megállapodtak abban, hogy lebontják polgári intézményeiket, lefegyverzik az önvédelmi erőket, átadnak minden fegyvert, és kivonulnak minden harci pozícióból és katonai állásból; mivel azonban több beszámoló is érkezett a tűzszünet megsértéséről;
B.mivel ez a támadás az emberi jogok és a nemzetközi jog súlyos megsértését és a 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozat, valamint az Azerbajdzsán által az EU közvetítésével folytatott tárgyalások során tett kötelezettségvállalások egyértelmű megsértését jelenti; mivel 2023. május 22-én Nikol Pasinján, Örményország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa kész elismerni Azerbajdzsán területi integritását, beleértve Hegyi-Karabahot is, a régió örmény lakossága számára nyújtott biztonsági garanciákért cserébe, a két ország közötti békefolyamat részeként;
C.mivel a 2023. szeptember 19-i azerbajdzsáni offenzíva óta több mint 100000 örmény menekült el Hegyi-Karabahból Örményországba; mivel ennek következtében Hegyi-Karabahot szinte teljesen megfosztották az évszázadok óta ott élő örmény lakosságtól; mivel az azerbajdzsáni kormány kijelentette, hogy garantálni fogja a polgári lakosság jogait, beleértve az oktatási, kulturális, vallási jogokat, valamint a helyhatósági választásokhoz való jogot; mivel Azerbajdzsánnak a helyi lakosság jogainak tiszteletben tartására vonatkozó ígéreteit az örmény lakosság nem tartja hitelesnek, és attól fél, hogy elveszíti anyanyelve használatának, valamint vallása és szokásai gyakorlásának szabadságát; mivel hiteles beszámolók számolnak be az azerbajdzsáni csapatok által az offenzíva kezdete óta elkövetett fosztogatásokról, rombolásról, erőszakról és letartóztatásokról; mivel Azerbajdzsán 2023. szeptember 19. óta több hegyi-karabahi tisztviselőt és korábbi tisztviselőt letartóztatott;
D.mivel az etnikai tisztogatást az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy írja le, mint egy terület etnikailag homogénná tételét azáltal, hogy erőszakkal vagy megfélemlítéssel egy másik etnikai vagy vallási csoporthoz tartozó személyeket távolítanak el egy adott területről, ami ellentétes a nemzetközi joggal; mivel sürgősen meg kell állítani és vissza kell fordítani a helyi örmény lakosság folyamatban levő, etnikai tisztogatásnak minősülő kényszerű kivándorlását, és biztosítani kell a Hegyi-Karabahba való biztonságos visszatérésük feltételeit; mivel a hegyi-karabahi örményeknek joguk van ahhoz, hogy méltóságban és biztonságban éljenek otthonaikban; mivel az azerbajdzsáni hatóságok bejelentették Hegyi-Karabah valamennyi örmény lakosának nyilvántartásba vételét;
E.mivel Azerbajdzsánt és Örményországot egyaránt köti a nemzetközi humanitárius jog; mivel a harmadik genfi egyezmény védi a hadifoglyokat a kínzás és a kegyetlen bánásmód minden formájával szemben; mivel a fegyveres konfliktus során elkövetett ilyen cselekmények háborús bűncselekménynek minősülnek; mivel a negyedik genfi egyezmény védi a polgári lakosságot a nemzetközi fegyveres konfliktusokban, és kimondja, hogy a védett személyekkel szembeni jogellenes elzárás, szándékos emberölés, valamint embertelen és megalázó bánásmód háborús bűncselekménynek minősül;
F.mivel Azerbajdzsán e katonai agresszió előtt 2022.december12. óta, kilenc hónapja lezárva tartotta a laçıni folyosót –a többnyire örmény lakosságú Hegyi-Karabah régiót Örményországgal összekötő egyetlen szárazföldi összeköttetést–, ezzel több mint 100000 hegyi-karabahi örmény állampolgárt fosztott meg a szabad mozgástól, valamint az élelmiszerekhez, gyógyszerekhez, higiéniai termékekhez és egyéb árukhoz való hozzáféréstől, 2023áprilisában e folyosón ellenőrző pontot állított fel, megsértve a 2020.november9-i háromoldalú nyilatkozatot, Hegyi-Karabah körül és az Örményországgal közös határ mentén fokozta katonai jelenlétét, és az azerbajdzsáni vezetés agresszív és uszító retorikát folytatott;
G.mivel a 44 napos háborút lezáró, 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat alapján a laçıni folyosónak az orosz békefenntartó erők ellenőrzése alatt kellett volna maradnia, míg Azerbajdzsánnak garantálnia kellett volna a laçıni folyosó mentén mindkét irányban a személyek, járművek és áruk mozgásának biztonságát; mivel az orosz, úgynevezett békefenntartó erők nem léptek fel a megbízatásuknak megfelelően, nem tettek semmit sem a laçıni folyosó Azerbajdzsán általi blokádja, sem az ellenőrző pont létrehozása, sem Azerbajdzsán legutóbbi katonai agressziója ellen; mivel a laçıni folyosó blokádjának fenntartásával Azerbajdzsán megsértette a 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozat szerinti nemzetközi kötelezettségeit;
H.mivel ez a több mint kilenc hónapja tartó szervezett kiéheztetés és elszigetelés különösen súlyosan érintette Hegyi-Karabahban a kiszolgáltatott csoportokat, például a gyermekeket, az időseket, a fogyatékossággal élőket és a krónikus betegeket; mivel ez többek között a vetélések és a koraszülések számának növekedéséhez vezetett, mivel a várandós nők nem jutnak megfelelő táplálékhoz és részesülnek megfelelő várandósgondozásban; mivel Azerbajdzsán a régió gáz- és villamosenergia-ellátását is megszüntette, ami jelentős hatással volt a régió életkörülményeire, beleértve az orvosi és oktatási intézmények működését is; mivel a blokád miatt a hegyi-karabahi egészségügyi intézmények nem rendelkeztek elegendő kapacitással az azerbajdzsáni támadásban megsérült személyek kezelésére;
I.mivel a Nemzetközi Bíróság az Örményország kontra Azerbajdzsán ügyben hozott 2023. február 22-i végzésében felszólította Azerbajdzsánt, hogy tegye lehetővé a laçıni folyosón való szabad áthaladást, és tegyen meg minden lehetséges intézkedést a személyek, a járművek és az áruk akadálytalan mozgásának biztosítása érdekében a laçıni folyosón mindkét irányban;
J.mivel 2023. szeptember 28-án Hegyi-Karabah de facto elnöke, Szamvel Sahramanján az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság valamennyi szervezetének és intézményének 2024. január 1-jétől történő feloszlatásáról szóló rendelet aláírására kényszerült, és az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnt;
K.mivel az EU 5 millió eurót biztosított a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának humanitárius segítségnyújtásra; mivel ez az összeg segítséget nyújt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Hegyi-Karabahból Örményországba menekült személyeknek, valamint a Hegyi-Karabahban kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek; mivel az örmény kormány segítséget kért az EU-tól a Hegyi-Karabahból érkező menekültek beáramlásának kezeléséhez;
L.mivel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hozta létre az Örményország és Azerbajdzsán közötti béketárgyalások három ágának egyikét;
M.mivel Hegyi-Karabahban számos templom, mecset, kőkereszt és temető található; mivel miután Azerbajdzsán a 2020-as háború során szándékosan jelentős kárt okozott az örmény kulturális örökségben, a Nemzetközi Bíróság 2021. december 7-i végzésében(4) jelezte, hogy Azerbajdzsánnak „minden szükséges intézkedést meg kell hoznia az örmény kulturális örökség – így többek között, de nem kizárólag templomok és más imahelyek, emlékművek, temetők és műtárgyak – megszentségtelenítése és az azok ellen irányuló vandalizmus megelőzése és az ilyen cselekmények elkövetőinek megbüntetése érdekében”;
N.mivel más államok, például Törökország politikai, diplomáciai és katonai támogatást nyújtottak Azerbajdzsánnak, tovább fokozva a konfliktust; mivel a 2020. évi hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás 9. pontja szerint Örményországnak garantálnia kellett az Azerbajdzsán és a nahicseváni exklávé közötti szárazföldi közlekedési összeköttetés biztonságát, amelyet Azerbajdzsán és Törökország „Zangezur-folyosóként” népszerűsített, és amelyet a két ország tisztviselői oly módon használtak fel, amely fenyegetést jelent Örményország szuverenitására nézve;
O.mivel az elmúlt években az azerbajdzsáni vezetés több alkalommal is irredenta nyilatkozatokat tett Örményország szuverén területével kapcsolatban; mivel az elmúlt két évben az azerbajdzsáni hadsereg több alkalommal Örményország szuverén részét képező területeket foglalt el, és polgári célpontokat bombázott Örményország területén;
P.mivel a Parlament korábbi figyelmeztetései a helyzettel kapcsolatban nem vezettek jelentős változásokhoz az EU Azerbajdzsánnal kapcsolatos politikájában; mivel az EBESZ, az EU és más nemzetközi szereplők három évtizedes diplomáciai és a békeépítésre irányuló erőfeszítései nem tudták elrettenteni Azerbajdzsánt attól, hogy katonai erőt alkalmazzon;
1.a leghatározottabban elítéli Azerbajdzsán előre eltervezett és indokolatlan katonai támadását a hegyi-karabahi örmények ellen, és felszólít a régióban maradt személyekkel szembeni erőszak azonnali és teljes beszüntetésére; kiemeli, hogy Azerbajdzsán egyértelműen azon az úton haladt, hogy diplomáciai tárgyalások révén visszaállítsa Hegyi-Karabah feletti ellenőrzését, és hogy ez a támadás ellentmond az Örményországgal való fenntartható béke megteremtésére irányuló deklarált szándékának, és aláássa az Örményország és Azerbajdzsán között folyamatban lévő béketárgyalásokat;
2.hangsúlyozza, hogy ez a támadás a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos megsértését és a 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozat, valamint az Azerbajdzsán által az EU közvetítésével folytatott tárgyalások során tett kötelezettségvállalások egyértelmű megsértését jelenti; kiemeli, hogy a támadásra súlyos humanitárius válsággal összefüggésben került sor, miután Azerbajdzsán – a Baku által tett kötelezettségvállalásokat és a Nemzetközi Bíróság kötelező erejű végzéseit megsértve – a megelőző kilenc hónapban lezárta a laçıni folyosót; emlékezteti Azerbajdzsánt, hogy a polgári lakosság egy adott területről való elűzésére irányuló kényszerítő gyakorlatok alkalmazása emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet, és a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezmény hatálya alá tartozhat;
3.sajnálatát fejezi ki az Azerbajdzsán által nemrégiben elkövetett támadás, ezen belül egy üzemanyagraktárban 2023. szeptember 25-én történt robbanás miatt bekövetkezett halálesetek és sérülések miatt; szolidaritását fejezi ki a hegyi-karabahi örményekkel, akik menekülésre kényszerültek otthonaikból és őseik földjéről; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet etnikai tisztogatásnak minősül, és határozottan elítéli az azerbajdzsáni csapatok Hegyi-Karabah lakossága ellen irányuló fenyegetéseit és erőszakos cselekményeit; elismerését fejezi ki Örményország hatóságainak arra irányuló erőfeszítéseikért, hogy segítséget és menedéket nyújtsanak a menekülteknek; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy haladéktalanul adjanak meg minden szükséges segítséget Örményországnak, hogy meg tudjon birkózni a Hegyi-Karabahból érkező menekültek beáramlásával és az ebből eredő humanitárius válsággal;
4.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fogadjanak el célzott szankciókat az azerbajdzsáni kormány azon tagjaival szemben, akik felelősek a hegyi-karabahi tűzszünet és az emberi jogok többszöri megsértéséért; felszólít az azerbajdzsáni erők által elkövetett azon visszaélések kivizsgálására, amelyek háborús bűncselekménynek minősülhetnek;
5.emlékezteti Azerbajdzsánt, hogy teljes felelősséggel tartozik Hegyi-Karabahban élő valamennyi ember biztonságáért és jóllétéért, és hogy ezért el kell számoltatni; követeli, hogy Azerbajdzsán biztosítsa Hegyi-Karabah népének biztonságát és védelmét, tiszteletben tartva az ENSZ Alapokmányát és valamennyi vonatkozó nemzetközi egyezményt, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok elveit, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásait és az EBESZ elveit; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az örmény lakosság Hegyi-Karabahba való biztonságos visszatérését, nyújtsanak szilárd garanciákat jogaik védelme tekintetében, és tartózkodjanak minden olyan lázító retorikától, amely az örményekkel szembeni megkülönböztetésre uszít; emlékezteti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy az emberek otthonukba való visszatéréshez való joga a nemzetközi emberi jogi jogszabályok egyik alapvető rendelkezése; felszólítja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy sürgősen és ténylegesen kezdjenek átfogó és világos párbeszédet a hegyi-karabahi örményekkel jogaik tiszteletben tartásának biztosítása és biztonságuk garantálása érdekében, beleértve azt a jogot, hogy méltósággal és biztonságban élhessenek otthonaikban, valamint a földhöz és a tulajdonhoz, illetve önálló identitásuk megőrzéséhez való jogukat, és teljes mértékben élvezhessék polgári, kulturális, szociális és vallási jogaikat; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy folytassanak konzultációt az Európa Tanáccsal, az ENSZ-szel, az EBESZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel azokról a bevált gyakorlatokról, amelyek garantálnák az örmény etnikai csoportok jogait, hangsúlyozva, hogy ez különösen fontos, tekintettel Azerbajdzsán emberi jogok területén felmutatott katasztrofális eredményeire;
6.követeli a laçıni folyosó blokádjának azonnali feloldását annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius segélyek eljussanak Hegyi-Karabahba a rászorulók számára, és felszólít a laçıni folyosó teljes megnyitására, mivel az fizikai kapcsolatot biztosít a hegyi-karabahi örmények számára földjükhöz, tulajdonukhoz, kultúrájukhoz és örökségükhöz; sürgeti az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy az elmenekült örmények hozzáférjenek a hegyi-karabahi lakóhelyükre való visszatérés módjára vonatkozó valamennyi szükséges információhoz, és teljes mértékben élhessenek a tulajdonhoz, a szociális juttatásokhoz, az oktatáshoz és hasonlókhoz való minden egyéb jogukkal, amennyiben úgy döntenek, hogy visszatérnek;
7.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy sürgősen törekedjenek a továbbra is Hegyi-Karabahban élő örmények biztonságát és jólétét garantáló nemzetközi garanciák biztosítására, valamint a humanitárius segítség régióba való teljes körű bejutásának azonnali helyreállítására; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék jelenlétüket a helyszínen, és jelentős mértékben növeljék a Hegyi-Karabahból Örményországba menekülteknek, illetve a Hegyi-Karabahban élőknek nyújtott humanitárius segélyt; csalódottságának ad hangot amiatt, ahogyan az elmúlt 30 év első Hegyi-Karabahba irányuló ENSZ-misszióját megszervezték és lebonyolították; szorgalmazza nemzetközi jelenlét kialakítását Hegyi-Karabahban az ENSZ égisze alatt a helyzet helyszíni nyomon követése, valamint annak érdekében, hogy átláthatóságot, biztosítékot nyújtsanak, és bizakodásra adjanak okot Hegyi-Karabah lakosai számára, hangsúlyt fektetve a humanitárius szükségletekre és védelemre, valamint a kulturális és történelmi örökségi helyszínek megőrzésére; felszólít az orosz békefenntartó erők ENSZ békefenntartó misszióval való sürgős felváltására Hegyi-Karabahban és az Örményország és Azerbajdzsán közötti nemzetközi határ mentén Hegyi-Karabah örmény lakossága biztonságának és védelmének hatékony megóvása érdekében;
8.mélységes aggodalmának ad hangot Hegyi-Karabah kulturális, vallási és történelmi örökségének a hegyi-karabahi örmények tömeges elvándorlása utáni megőrzése miatt; sürgeti Azerbajdzsánt, hogy – figyelembe véve a kulturális, vallási és történelmi örökségnek a hegyi-karabahi konfliktus kezdete óta bekövetkezett rombolását – tartózkodjon a régió kulturális, vallási vagy történelmi örökségének további pusztításától és elhanyagolásától, és felszólítja, hogy ehelyett a Nemzetközi Bíróság 2021. december 7-i végzésével összhangban törekedjen e gazdag, sokszínű örökség megőrzésére, védelmére és méltó bemutatására; követeli az örmény kulturális, történelmi és vallási örökség védelmét Hegyi-Karabahban az UNESCO normáival és Azerbajdzsán nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban; ragaszkodik ahhoz, hogy Azerbajdzsán tegye lehetővé az UNESCO hegyi-karabahi misszióját, és biztosítsa számára az örökségi helyszínekhez való szükséges hozzáférést a jelenlegi állapotuk nyilvántartásba vétele és leltár elkészítése érdekében;
9.követeli az örmény közösség azon tagjai vagyonának védelmét, akiket távozásra kényszerítettek, és felszólítja Azerbajdzsánt, hogy engedje szabadon és biztosítson széles körű amnesztiát Hegyi-Karabah minden olyan lakosának, akit 2023. szeptember 19. óta tartóztattak le, beleértve a régió korábbi tisztviselőit, valamint minden olyan személyt, akit 2023. szeptember 19. előtt és után tartóztattak le;
10.ismételten elítéli az azerbajdzsáni katonai behatolásokat Örményország nemzetközileg elismert területére; megismétli az azerbajdzsáni csapatok kivonására irányuló követelését Örményország teljes szuverén területéről; elutasítja az azerbajdzsáni elnök és más azerbajdzsáni tisztviselők által tett irredenta és lázító kijelentéseket, és súlyos aggodalmának ad hangot miattuk, mivel azok fenyegetik Örményország területi integritását és szuverenitását, beleértve a „Zangezur-folyosóval” kapcsolatos kijelentéseket is; óva inti Azerbajdzsánt az Örményországgal szembeni esetleges katonai kalandorpolitikától; elítéli Törökországnak Azerbajdzsán felfegyverzésében való részvételét és Azerbajdzsán 2020-as és 2023-as offenzíváinak teljes körű támogatását, és felszólítja Törökországot, hogy tartsa vissza szövetségesét, Azerbajdzsánt attól, hogy ilyen felelőtlen fellépéseket tegyen; elítéli a válság során más országok által Azerbajdzsánnak nyújtott támogatást, és felszólít e támogatás megszüntetésére a további eszkalálódás megelőzése érdekében; figyelmeztet arra, hogy Azerbajdzsánt felbátoríthatja, hogy a nemzetközi közösség nem tesz komoly elrettentő lépéseket;
11.felszólít az EU Azerbajdzsánnal fennálló kapcsolatainak átfogó felülvizsgálatára, figyelembe véve a közelmúlt fejleményeit és az ország romló emberi jogi helyzetét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „megbízható energiaszolgáltatónak” minősítette Azerbajdzsánt; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül az Azerbajdzsánnal az energiaügy területén fennálló stratégiai partnerséget, tekintettel arra, hogy Azerbajdzsán ismételten megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait, beleértve az EU közvetítésével zajló tárgyalásokon tett kötelezettségvállalásokat és a nemzetközi jog kötelező erejű rendelkezéseit; megjegyzi, hogy Azerbajdzsán 2022.szeptemberi, Örményország elleni agressziója és a Hegyi-Karabah lakosságával szembeni indokolatlan erőszak alkalmazása és a hegyi-karabahi lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, valamint az ország riasztó emberi jogi helyzete fényében egy ilyen stratégiai partnerség kialakítása összeegyeztethetetlen az EU külpolitikájának – az Európai Unióról szóló szerződés 21.cikkében meghatározott – célkitűzéseivel; kijelenti, hogy meggyőződése szerint az EU erkölcsileg nem fogadhatja el, hogy egy olyan országgal folytasson egy jövőbeli partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat, amely ország nyilvánvalóan megsérti a nemzetközi jog elveit, illetve nemzetközi kötelezettségeit, és ezért nem megbízható és nem hiteles partner; sürgeti ezért a főképviselőt és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy függesszék fel a megújított partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat mindaddig, amíg Azerbajdzsán nem bizonyítja valódi készségét a hegyi-karabahi örmény lakosság jogainak és biztonsági aggályainak tiszteletben tartására; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy amennyiben Azerbajdzsán továbbra is figyelmen kívül hagyja kötelezettségvállalásait, fontolják meg az Azerbajdzsánnal kötött vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztését és az országgal más területeken folytatott együttműködés szintjének csökkentését; elfogadhatatlannak tartja az azerbajdzsáni hatóságok, köztük Azerbajdzsán EU-hoz delegált nagykövete által az európai parlamenti képviselőknek címzett észrevételeket és fenyegetéseket;
12.felszólít az EU Azerbajdzsánból származó gázexporttól való függőségének csökkentésére; súlyos aggodalmának ad hangot az orosz gáz Azerbajdzsán általi behozatala és az EU-ba irányuló azerbajdzsáni gáz kitermelésében és szállításában való jelentős orosz részvétel miatt, amely ellentétben áll az EU azon célkitűzésével, hogy az EU-ba irányuló olaj- és gázexportból származó orosz bevételek csökkentésével aláássa Oroszország azon képességét, hogy folytassa Ukrajna elleni agressziós háborúját; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja ki annak gyanúját, hogy Azerbajdzsán valójában orosz gázt exportál-e az EU-ba; felszólít az Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló összes olaj- és gázbehozatal felfüggesztésére az Örményország területi integritása elleni katonai agresszió, illetve Örményország alkotmányos rendje és demokratikus intézményei elleni jelentős hibrid támadások esetén; felszólít arra, hogy – tekintettel Azerbajdzsán Hegyi-Karabah elleni közelmúltbeli inváziójára – függesszék fel az energiaügyi stratégiai partnerségről szóló, az Európai Unió és Azerbajdzsán közötti egyetértési megállapodást;
13.elítéli az orosz „békefenntartók” tétlenségét és összességében azt a szerepet, amelyet Oroszország játszott, amely évtizedek óta táplálta a konfliktust, és azt saját politikai céljaira használta fel;
14.elítéli Recep Tayyip Erdoğan török elnököt amiatt, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust imperialista célok előmozdítása érdekében használja fel, és további támadásokat ösztönöz Örményország szuverenitása ellen; sürgeti Törökországot, hogy alkalmazzon konstruktív és felelős megközelítést Örményország területi integritásával kapcsolatban, és mozdítsa elő a békét a régióban;
15.elismerését fejezi ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök béke iránti elkötelezettségéért; megismétli, hogy az EU elkötelezett Örményország szuverenitásának, demokráciájának és területi integritásának támogatása mellett; határozottan elítéli Oroszország fokozódó hibrid kísérleteit az Örményországon belüli politikai helyzet destabilizálására; üdvözli, hogy Örményország megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányát; úgy véli, hogy az EU-nak meg kell ragadnia a potenciális geopolitikai vákuum adta lehetőséget, és ambiciózus együttműködési tervet kell nyújtania Örményországnak a jelenlegi átfogó és megerősített partnerségi megállapodás korszerűsítése révén, ami erősebben bekapcsolja Örményországot a nyugati demokráciák közösségébe, és segíti az országot a szomszédokkal, különösen Törökországgal fennálló kapcsolatainak kibontakoztatásában;
16.felhívja az EU-t, hogy adjon kedvező választ Örményországnak az Európai Békekereten keresztül történő támogatásra irányuló kérelmére, amennyiben Örményország felülvizsgálja jelenlegi katonai szövetségeit; felhívja az EU-t, hogy jelentősen növelje a humanitárius és pénzügyi támogatást Örményország számára, amely több tízezer menekült érkezésével néz szembe; felhívja az EU-t, hogy az örmények ezreinek oktatását érintő fennakadások fényében segítse elő ösztöndíjak létrehozását és finanszírozását az evakuált tanulók és diákok számára, hogy folytathassák tanulmányaikat;
17.megismétli, hogy támogatja mind Azerbajdzsán, mind Örményország szuverenitását és területi integritását; felhívja Azerbajdzsánt, hogy erősítse meg Örményország területi integritása melletti egyértelmű elkötelezettségét; úgy véli, hogy az Azerbajdzsán, Örményország és a hegyi-karabahi örmények képviselői közötti valódi párbeszéd az egyetlen fenntartható út, és felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák ezeket az erőfeszítéseket; támogatja az Örményország és Azerbajdzsán között folyamatban lévő béketárgyalásokat, amelyeket súlyosan hátráltatott a Hegyi-Karabah elleni közelmúltbeli katonai művelet; hangsúlyozza, hogy Örményország és Azerbajdzsán között átfogó békemegállapodásra van szükség, amelynek magában kell foglalnia a területi integritás kölcsönös elismerését, Hegyi-Karabah örmény lakossága jogainak és biztonságának garantálását, valamint a foglyok szabadon bocsátását; kiemeli, hogy a szomszédság stabilitásának előfeltétele a méltóságteljes és tartós regionális béke, amely mindkét ország számára fenntartja a szuverenitást, a függetlenséget és a területi integritást;
18.felhívja az EU örményországi polgári misszióját (EUMA), hogy szorosan kövesse nyomon a változó helyi biztonsági helyzetet, készítsen átlátható jelentéseket a Parlamentnek, és aktívan járuljon hozzá a konfliktusrendezési erőfeszítésekhez; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg az EUMA megbízatását, növeljék annak méretét, hosszabbítsák meg időtartamát, továbbá helyezzenek el megfigyelőket a török határ mentén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Azerbajdzsán soha nem tette lehetővé az EUMA telepítését a területén, és felszólítja Azerbajdzsánt, hogy tegye lehetővé az EUMA jelenlétét a határ azerbajdzsáni oldalán és Hegyi-Karabahban;
19.mély elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a Bizottság és a Tanács figyelmen kívül hagyta a Parlament rendszeres figyelmeztetéseit a hegyi-karabahi helyzettel és egy katasztrofális kimenetel veszélyével kapcsolatban; sajnálja, hogy az uniós fellépés eddig nem vezetett pozitív eredményekhez; kéri, hogy az EKSZ vizsgálja felül a dél-kaukázusi tevékenységét, és váltsa le az ezzel foglalkozó alkalmazottakat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós intézmények lassan reagáltak, és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csak két nappal azután tette közzé nyilatkozatát, hogy Azerbajdzsán megindította a Hegyi-Karabah elleni támadását;
20.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai parlamenti képviselők elfogadtak és elmulasztottak bejelenteni azerbajdzsáni utazásokat, a Hegyi-Karabah régióba tett látogatásokat és luxusszállodai tartózkodásokat, amelyeket azerbajdzsáni tisztviselők szerveztek meg és fizettek ki; megismétli a tisztviselők külföldi országok és szervezetek által fizetett utazásaira vonatkozó szabályok szigorítására irányuló felhívását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezt a kötelezettségvállalást nem hajtották végre a Parlament eljárási szabályzatának a feddhetetlenség, a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítését célzó módosításairól szóló, 2023. szeptember 13-i határozatával; felhívja Alkotmányügyi Bizottságát, hogy tegyen javaslatot a Parlament eljárási szabályzatának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy megtiltsák az európai parlamenti képviselők számára, hogy harmadik felek, többek között nem uniós országok tisztviselői és vállalati érdekképviseletek által fizetett utazásokat és szálláslehetőségeket fogadjanak el;
21.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy sürgősen értékeljék újra az EU diplomáciai és biztonsági felépítését, valamint a tágabb dél-kaukázusi régió geopolitikai formációit az új helyszíni tények, valamint az olyan országok érdekei fényében, mint Oroszország, Törökország és Irán, ugyanakkor dolgozzanak ki stratégiát válaszul arra a növekvő tendenciára, hogy az autokratikus rezsimek a katonai erőszak javára mellőzik a diplomáciai erőfeszítéseket;
22.sajnálja a magyar kormány azon döntését, hogy blokkolja az összes uniós tagállam együttes nyilatkozatát, amelyben elítélik Azerbajdzsán Hegyi-Karabah örmény lakossága ellen irányuló katonai műveletét; sürgeti a Tanácsot, hogy közösen lépjen fel annak támogatására, hogy az EU aktívabb szerepet vállaljon az emberi jogok védelmében és az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke előmozdításában;
23.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének, Örményország elnökének, kormányának és parlamentjének, az UNESCO főigazgatójának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ-nek, valamint az Európa Tanácsnak.
A Nemzetközi Bíróság 2021. december 7-i végzése a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény alkalmazása tekintetében hozandó ideiglenes intézkedések iránti kérelemről (Örményország kontra Azerbajdzsán).