Ϸվ

Humanitárius segítségnyújtás

A humanitárius segítségnyújtás az EU külső fellépéseinek természeti vagy ember által okozott katasztrófa esetén segítséget nyújtó területe. Az Európai Bizottság segítségnyújtási műveleteket finanszíroz, valamint összehangolja a tagállamok politikáit és tevékenységeit. A Parlament és a Tanács társjogalkotóként jár el az EU humanitárius segítségnyújtási politikájának kialakítása során, és részt vesznek a hatékonyabb humanitárius fellépésről folytatott globális vitában.

Jogalap

Az (EUSZ) 21.cikke határozza meg az EU valamennyi külső fellépésére alkalmazandó elveket (a humanitárius fellépés a 21.cikk (2)bekezdése g)pontjának hatálya alá tartozik).

A humanitárius segítségnyújtás tekintetében a jogalapot az (EUMSZ) 214.cikke jelenti.

Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásának jogalapja az EUMSZ 214.cikkének (5)bekezdése.

Szabályozási és szakpolitikai keret

A humanitárius segítségnyújtásról az 1996.június20-i (a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet) állapít meg szabályokat, többek között annak finanszírozási eszközeire vonatkozóan. Ezt a rendeletet nem módosították, amikor más finanszírozási eszközöket alaposan átdolgoztak a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret előkészítése során.

A humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a három fő uniós intézmény (Bizottság, Tanács és Parlament) által aláírt, „” (2007) tartalmazza. A konszenzus meghatározza az EU közös jövőképét, valamint szakpolitikai célkitűzéseit és elveit számos témában, többek között a nemzetközi humanitárius együttműködés, a segélyezés helyes gyakorlata, a kockázatcsökkentés és az azokra való felkészültség, a polgári védelem és a polgári-katonai kapcsolatok területén. A konszenzus emellett újból megerősíti a négy humanitárius segítségnyújtási alapelvet. Ezek: az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség. A szöveg összekapcsolja a humanitárius és a fejlesztési támogatást, és a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatásának koordináltabb és koherensebb megközelítését írja elő, ami lehetővé teszi, hogy az EU hatékonyabban reagáljon a növekvő szükségletekre.

Az szabályozza az e területen folytatott uniós fellépést. Ez egy 2013.évi határozatot módosít, amely a megelőzéssel, a felkészültséggel, a reagálással és a pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozott. Az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016.március15-i meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok uniós támogatást igényelhetnek. A rendelet meghatározza a támogatható intézkedéseket és a pénzügyi beavatkozás típusait.

Az című, 2021.évi bizottsági közlemény (COM(2021)0110) célja, hogy megerősítse az EU globális humanitárius segítségnyújtás terén kifejtett hatását annak érdekében, hogy kielégítse a humanitárius segítségnyújtás iránti növekvő igényt, amelyet a Covid19-világjárvány még tovább súlyosbított.

Bizottság– Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO)

A. Áttekintés és hatás

A 2021–2027 közötti időszakra 11,6milliárd eurót különítettek el a többéves ppénzügyi keretben a humanitárius segítségnyújtási eszközre. Az EU így a világ egyik legnagyobb humanitárius segélynyújtója, a természeti vagy ember okozta katasztrófák áldozatává vált személyek sürgősségi megsegítésére fordított globális támogatás jelentős hányadát biztosítja. E támogatások egy része a tagállamokból érkezik, ám nagy részének forrása az uniós költségvetés.

Az Európai Bizottságon belül az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO) felelős a humanitárius segítségnyújtásért és a polgári védelemért. Jelenleg Janez Lenarčič a válságkezelési biztos. Az ECHO az uniós humanitárius segítségnyújtásra az élelmezésre és a táplálkozásra, a menedékre, az egészségügyi ellátásra, a vízellátásra és a megfelelő higiénés körülményekre, valamint a szükséghelyzetben lévők oktatására összpontosít. A DG ECHO a létrehozása óta jelentősen bővült, és mostanra a világ országában működik helyi irodája.

Az EU humanitárius segítségnyújtási költségvetésének nagy részét közvetett módon használják fel. Az ECHO maga nem hajt végre humanitárius segítségnyújtási programokat, ehelyett a , nevezetesen nem kormányzati szervezetek (NGO-k), az ENSZ szervezetei és olyan nemzetközi szervezetek által végrehajtott műveleteket finanszíroz, mint például a Nemzetközi Vöröskereszt/Vörös Félhold. Az ECHO fő feladata a finanszírozás nyújtása, a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének ellenőrzése, valamint annak biztosítása, hogy partnereinek árui és szolgáltatásai az érintett lakossághoz hatékonyan, gyorsan és a valós szükségleteknek megfelelően eljussanak.

Egy természeti katasztrófa vagy más, humanitárius segítségnyújtást megkövetelő esemény kezdetét követően az ECHO humanitárius segítségnyújtásban jártas szakértői a helyszínen kezdeti helyzetértékelést végeznek. Ezt követően az értékelés alapján mielőbb kifizetik a támogatást. Ez a szükségletalapú megközelítés határozza meg az ECHO munkáját. A segély folyósítása több mint 200 partneren keresztül történik, amelyekkel az ECHO előzetes szerződéses megállapodást ír alá. Az ECHO felépítése biztosítja a pénzeszközök átlátható felhasználását és a partnerek elszámoltathatóságát. Míg az EU humanitárius segítségnyújtását általában továbbra is az EU humanitárius partnerei fogják nyújtani, az uniós polgári védelmi mechanizmus és az európai humanitárius reagálási kapacitás első alkalommal tenné lehetővé az ECHO számára, hogy korlátozott közvetlen támogatást nyújtson a valamilyen katasztrófát követően arra rászoruló országoknak, amikor az uniós partnereken keresztül történő hagyományos humanitárius segítségnyújtási mechanizmusok vagy azok kapacitásai hatástalanok vagy elégtelenek lennének.

2024-re az ECHO különíthet el a kivételesen magas globális szükségletek kezelésére. Az elmúlt években az EU eredeti humanitárius költségvetési keretét rendszeresen növelték kiegészítő átcsoportosítások révén, amelyhez a pénz elsősorban az EU szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékából és más költségvetési sorokból történt átcsoportosításokból érkezett.

2021.évi közleményében a Bizottság figyelmeztetett arra, hogy egyre nagyobb a szakadék a növekvő humanitárius szükségletek és a világszerte rendelkezésre álló pénzügyi források között. Ez a tendencia csak folytatódott. 2023-ban az arról számolt be, hogy 363,3millió ember szorult segítségre, és hogy a 2023.évi humanitárius segítségnyújtás finanszírozásához szükséges 52,8milliárdEUR-nak csak 38,4%-a állt rendelkezésre. Egy másik probléma a humanitárius segítségnyújtás igen korlátozott globális adományozói bázisa. a három legnagyobb adományozó– az Egyesült Államok, Németország és az EU– a globálisan rendelkezésre álló források 64%-át biztosította.

B. Szakpolitikai prioritások és reagálás a Covid19-világjárványra

Az ECHO folyamatosan törekszik arra, hogy javítsa a veszélyhelyzetekre való reagálási képességét, valamint támogatást nyújt nem uniós országok számára, hogy megerősítsék válságkezelésre irányuló saját kapacitásukat, ezzel hozzájárulva hosszú távú fejlődésükhöz is. A humanitárius és fejlesztési segélyek koordinálása, valamint az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység ördögi körének megtörése az EU kulcsfontosságú célkitűzései.

A irányuló tevékenységek szintén az ECHO rezilienciát hangsúlyozó prioritásainak részét képezik. Az EU fontos szerepet tölt be a nemzetközi közösség válsághelyzeti kockázatkezelésre irányuló erőfeszítései formálásában. Az EU támogatja a 2015.évi sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet, és 2016-ban kiadta a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló sendai cselekvési tervét. Ez észszerűsíti a szakpolitikai döntéshozatal katasztrófakockázat-alapú megközelítését, és konkrét tevékenységeket javasol a kockázatokkal kapcsolatos ismeretek, a kockázati beruházások, a katasztrófákra való felkészültség és a reziliencia terén. A Bizottság 2012-ben közleményt adott ki a rezilienciáról, amelyet 2017-ben felülvizsgált. Ennek célja a reziliencia olyan stratégiai megközelítésének meghatározása, amely növelheti az EU külső fellépésének hatását.

Tekintettel a nagyszámú menekültre és lakóhelyét elhagyni kényszerült személyre, akiknek e helyzete gyakran elhúzódóan fennáll, az Unió 2016-ban elfogadta, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatban határozottabb fejlesztésorientált megközelítést alakít ki. Az Unió nagyobb hangsúlyt fog helyezni a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek társadalmi-gazdasági bevonásának támogatására, valamint a hosszú távú kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére az ENSZ menekültügyi főbiztosának és a Világbanknak a kapcsolatos kötelezettségvállalása keretében.

Az EU és a tagállamok fontos szerepet játszottak a 2016májusában, Isztambulban tartott . Az EU maga 100 kötelezettségvállalással járult hozzá a csúcstalálkozón az ENSZ főtitkára által bemutatott „Program az emberiségért” programhoz és a „” megvalósításához, amely a különböző humanitárius szereplők közötti innovatív, új, a pénzügyi hatékonyság és eredményesség javítását szolgáló megállapodás. A 2021-ben a „nagyszabású egyezség 2.0”-ra módosított megállapodás hangsúlyozza a helyi szervezetekkel való méltányos és elveken alapuló partnerségek fontosságát, valamint az érintett személyeknek nyújtott támogatás elszámoltathatóságát.

A nemek közötti egyensúly szempontjának integrálása és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem továbbra is prioritást jelent majd az ECHO számára, amely a humanitárius segélyműveletek tekintetében új, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatót vezetett be. A legkiszolgáltatottabb csoportok kiemelt kezelésének szükségességével összhangban a gyermekek szükséghelyzetek idején történő oktatása egy másik súlyponti területet képez.

A Covid19-világjárvány kitörése óta az Európai Bizottság folyamatosan növelte a humanitárius segítségnyújtásra fordított összeget, amely 2020októberében 420millió eurót tett ki. A Bizottság többek között forrásokat mozgósított az Egészségügyi Világszervezet munkájának támogatására; kiigazította a műveleteket például Kolumbiában, Nigériában és Ukrajnában, hogy figyelembe vegyék a világjárványhoz kapcsolódó szükségleteket; forrásokat különített el az ENSZ globális humanitárius reagálási tervében azonosított szükségletek támogatására; valamint további forrásokat az EU humanitárius segítségnyújtásának megerősítésére a különböző országokban.

A Fejlesztési Bizottság számos megbeszélést tartott Lenarčič biztossal, hogy ellenőrizze a Bizottságnak a világjárvány fejlődő országokra gyakorolt hatása elleni küzdelemben végzett humanitárius munkáját. 2023-ban az EU a világjárvány gazdasági következményeiből való globális kilábalást segítő programokra helyezte a hangsúlyt, ami az idei, fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum egyik fő témája.

C. Egyéb eszközök és az EU válasza a 2022.évi pakisztáni áradásokra

Az uniós támogatás három további struktúrát foglal magában: az , az Európai Szolidaritási Testületet és egy unión belüli szükséghelyzeti támogatásra irányuló új jogi keretet.

  • Az eredetileg 2001-ben létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus mára magában foglalja az uniós tagállamokat és további hat részt vevő országot: Észak-Macedóniát, Izlandot, Montenegrót, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot. Az uniós mechanizmus számos eszközre támaszkodik: (1)az a részt vevő országok előzetesen meghatározott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonását biztosítja, illetve egy, a potenciális kapacitáshiányok felmérésére szolgáló strukturált eljárást; (2)a operatív központként működik, amely elősegíti a védelmi intézkedések összehangolását a hét minden napján, a nap minden órájában; (3)a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer célja, hogy egy internetalapú figyelmeztetési és értesítési alkalmazás segítségével javítsa a vészhelyzeti kommunikációt; valamint (4)működik egy rövid határidőn belül rendelkezésre álló, képzett szakértőkből álló hálózat is. A polgári védelmi mechanizmust 2019-ben megerősítették egy új kapacitástartalék, a létrehozásával, amely már a 2019-es erdőtüzek idején is működőképes volt. A rescEU várhatóan kiterjeszti majd hatályát olyan más területekre is, mint például az orvosi vészhelyzetek, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris balesetek. Végső eszközként kerül alkalmazásra, amikor egy tagállam kimerítette saját eszközeit, és más tagállamok sem tudnak segítséget nyújtani, például amiatt, mert hasonló jellegű katasztrófákkal szembesülnek.
  • Az (EHRC) az EU humanitárius segítségnyújtásának legújabb eszköze. Az EHRC lényegében megnöveli a polgári védelmi mechanizmus kapacitását. A Bizottság által 2021-ben javasolt és 2022-ben létrehozott EHRC egy sor olyan operatív eszközből áll, amelyek gyors segítségnyújtást biztosítanak válsághelyzetekben, amikor az uniós partnereken keresztüli hagyományos humanitárius segítségnyújtási mechanizmusok vagy azok kapacitásai hatástalanok vagy elégtelenek lehetnek. Az EHRC három eszközzel rendelkezik: közös logisztikai szolgáltatások, a humanitárius segélyszállítmányok előre elhelyezett készletei, valamint az egészségügyi és logisztikai szakértők. Ezek mozgósítása a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ koordinációja révén történik, a válságok előzetes értékelése alapján. Az EHRC a létrehozása óta több mint egy tucat válságra reagált.
  • Az Európai Szolidaritási Testület (2021–2027) olyan új program, amely önkéntességi lehetőségeket teremt a humanitárius segítségnyújtás területén. Magában foglalja elnevezésű korábbi kezdeményezést, amelyet 2014márciusában indítottak el (és amelyet az EUMSZ-nak az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozására felszólító, 214.cikkének (5)bekezdése alapján hoztak létre). A Bizottság vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozást nyújt a megfelelő szervezeteknek, amelyek aztán az Európai Szolidaritási Testület portálján keresztül kiválasztják a (18 és 30év közötti) fiatalokat az önkéntességi lehetőségekre. Az EU humanitárius válságokra való reagálási képességének megerősítése révén az Európai Szolidaritási Testület lehetővé teszi a fiatalok és a támogatásban részesülő szervezetek számára, hogy segítsenek az Európában és Európán kívül jelentkező társadalmi és humanitárius kihívások kezelésében. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetése 1milliárdEUR.
  • A Tanács 2016.március15-én rendeletet fogadott el az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról a menekültválság által okozott nehéz humanitárius helyzetre való reagálás érdekében. Az új rendelet lehetővé teszi az EU számára, hogy segítse Görögországot és a többi érintett tagállamot a menekültek humanitárius szükségleteinek kezelésében. A rendelet a jövőben más, súlyos humanitárius következményekkel járó rendkívüli válságok vagy katasztrófák (például nukleáris baleset, vagy terrortámadások) bekövetkezése esetén is alkalmazható lesz. A végrehajtás az ECHO feladata.

A 2022.évi pakisztáni áradásokra adott uniós válasz jó példaként szolgál annak szemléltetésére, hogy ezen eszközök némelyikét hogyan használják fel akut válságok esetén. 2022júniusa ésoktóbere között Pakisztánt súlyos villámárvizek sújtották. Az EU háromféleképpen reagált:

  1. sürgősségi alapokat szabadított fel, amelyek összege 2022októberében elérte a 30millióEUR-t. Ezeket különböző humanitárius programokba irányították, amelyek sürgősségi menedéket, élelmiszert és tiszta vizet, sürgősségi készpénztranszfereket és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat biztosítottak az érintett területeken;
  2. koordinálta az uniós tagállamoktól a polgári védelmi mechanizmuson keresztül érkező segítségnyújtást annak érdekében, hogy megkönnyítse a segítség hatékonyabb eljuttatását Pakisztánba;
  3. 87millióEUR-t mozgósított a Pakisztán hosszú távú rehabilitációjára és újjáépítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulásként. Ezeket az alapokat a mezőgazdasági láncok javítására, a tiszta energiához való hozzáférés biztosítására és Pakisztánban a zöld, inkluzív növekedés megerősítésére használják fel.

Az EU humanitárius segítségnyújtásának másik fő célja az volt, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának az Oroszország 2022.évi inváziója által okozott egyes nehézségek kezeléséhez. 2022februárja óta az EU több mint 650millióEUR-t különített el a háború által érintett polgári lakosság megsegítésére. Ezeket a forrásokat az emberek élelmezésének és alapvető szükségleteinek kielégítésére, szállás biztosítására, egészségügyi szolgáltatások nyújtására stb. fordították. Az Ukrajnának nyújtott szükséghelyzeti támogatás az uniós polgári védelmi mechanizmus által eddig koordinált legnagyobb művelet.

Az Európai Parlament szerepe

A humanitárius segítségnyújtási politika területén a Parlament a Tanáccsal együtt társjogalkotóként jár el. A humanitárius segítségnyújtási politika Bizottság által (rendeletek formájában) javasolt jogalapját mind a Tanáccsal, mind a Parlamenttel meg kell tárgyalni, és azt e két intézménynek el kell fogadnia (vagy el kell utasítania) az EU rendes jogalkotási eljárásának megfelelően. A Bizottság végrehajtási intézkedéseit is be kell nyújtani a Parlamentnek, amely ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A Parlamentben a humanitárius segítségnyújtás a Fejlesztési Bizottság (DEVE), a polgári védelem pedig a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) hatáskörébe tartozik.

Emellett a Parlament ellenőrzi a humanitárius segítség eljuttatását, és törekszik annak biztosítására, hogy a költségvetési rendelkezések megfeleljenek a humanitárius szükségleteknek. A Parlament rendszeresen rámutatott arra, hogy növelni kell a humanitárius segítségnyújtás finanszírozását, és ragaszkodott a globális humanitárius szükségletek és a rendelkezésre álló finanszírozás közötti egyre nagyobb különbség megszüntetéséhez, legutóbb 2023márciusában, az „egy innovatív humanitárius segítségnyújtási stratégia kialakításának módjáról: reflektorfényben a jelenlegi és az elfeledett válságok” című állásfoglalásában.

A Fejlesztési Bizottság és általában a Parlament vélemények, állásfoglalások és saját kezdeményezésű jelentések formájában rendszeresen törekedett a Bizottság stratégiai határozatainak és politikai irányultságának befolyásolására, például az EU-nak a világszintű humanitárius csúcstalálkozóhoz való hozzájárulása, a szükséghelyzetekben nyújtott oktatás és az ebolajárványra való reagálás tekintetében. A Parlament felülvizsgálja a Bizottság éves munkaprogramját és az ECHO működési stratégiáját. A válságkezelésért felelős biztost rendszeresen meghívják a Fejlesztési Bizottsággal folytatandó eszmecserékre. A 2007-ben elfogadott, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus nagyrészt megfelelt a Parlament által képviselt határozott álláspontnak. A Parlament aktívan támogatott más politikai kérdéseket is, mint például a reziliencia, az élelmezésbiztonság, illetve a humanitárius és a fejlesztési támogatás összekapcsolása.

A humanitárius segítségnyújtás Parlament általi felügyeletének megerősítése érdekében a Fejlesztési Bizottság 2006 óta humanitárius segítségnyújtással foglalkozó állandó előadót nevez ki két és fél évre. A jelenlegi előadó Carlos Zorrinho (S&D, Portugália). Az előadó megbízatása kiterjed a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos költségvetési érdekek védelmére, a humanitárius segélyprogramok nyomon követésére, valamint a humanitárius segítségnyújtó közösséggel ápolt szoros kapcsolatok fenntartására.

Malte Frederik Hergaden