Szal铆ma Gaz谩li 鈥� 1997, Alg茅ria
1994-t艖l a tan谩rb贸l 煤js谩g铆r贸v谩 lett Szal铆ma Gaz谩li szerkesztette a francia nyelv疟 alg茅riai La Nation hetilapot, amely a legnagyobb p茅ld谩nysz谩m煤 hetilap volt Alg茅ri谩ban. 1996-os hat贸s谩gi megsz眉ntet茅s茅ig a La Nation volt az egyetlen lap, amely a korm谩nyt 茅s az iszlamista csoportokat egyar谩nt b铆r谩lta, 茅s sz贸t emelt a 11 茅ven 谩t tart贸 polg谩rh谩bor煤ban 茅rintett felek k枚z枚tti politikai p谩rbesz茅d茅rt, az emberi jogok茅rt 茅s a v茅lem茅nynyilv谩n铆t谩s szabads谩g谩茅rt. A polg谩rh谩bor煤 1991-ben, a f眉ggetlens茅get k枚vet艖 els艖 t枚bbp谩rti alg茅riai v谩laszt谩sok iszlamista gy艖zelemt艖l val贸 f茅lelmek miatti elt枚rl茅se ut谩n kezd艖d枚tt 茅s t枚bb t铆zezer ember 茅let茅t k枚vetelte.
Gaz谩li, aki jelenleg 鈥濧 n艖k egyenjog煤s谩g谩茅rt" egyes眉let eln枚ke, a nyolcvanas 茅vekben vett r茅szt el艖sz枚r az alg茅riai n艖mozgalomban, t枚bbek k枚z枚tt mint az 鈥濫ur贸pai 茅s a Maghrebi N艖k" mozgalom alap铆t贸ja 茅s az 谩ltala alap铆tott n艖i foly贸irat, az NYSSA f艖szerkeszt艖je.
Gaz谩li egy emberi jogi k枚z枚ss茅g tagja volt, amely 鈥瀔icsinek 茅s gyeng茅nek t疟nt" akkor, amikor az Eur贸pai Parlament 1997-ben a v茅lem茅nynyilv谩n铆t谩s szabads谩ga v茅delm茅ben val贸 b谩tor ki谩ll谩s谩茅rt 茅s n艖jogi munk谩ss谩g谩茅rt neki 铆t茅lte a 厂锄补丑补谤辞惫-诲铆箩at. Gaz谩li r谩vil谩g铆tott arra, hogy a h谩bor煤s 茅vek ut谩n milyen dr谩mai a helyzet Alg茅ri谩ban, ahol f茅rfiak, n艖k 茅s gyermekek milli贸i 茅lnek f茅lelemben, mert 鈥瀔ett艖s terror veszi el t艖l眉k az els艖 sz谩m煤 szabads谩got, az 茅let szabads谩g谩t".
Gaz谩li 2011-ben - amikor az arab tavasz esem茅nyei megr谩zt谩k a k枚rnyez艖 orsz谩gokat - on-line foly贸iratk茅nt 煤jraind铆totta a La Nation-t, mert, amint 铆rta, 鈥瀗em lehet眉nk 茅rz茅ketlenek az arab vil谩g fiataljainak dinamizmusa el艖tt, akik m茅lt贸s谩guk茅rt 茅s szabads谩guk茅rt k眉zdenek. Nem n茅zhetj眉k k枚z枚mb枚sen, ami az orsz谩gunkban t枚rt茅nik. Azt akarjuk, hogy az alg茅riai n茅p boldog legyen, mert meg茅rdemli. Er艖s int茅zm茅nyeket 茅s hat茅konyabb hum谩ner艖forr谩sokat akarunk, val贸di demokr谩ci谩t 茅s jog谩llamis谩got".
Gaz谩li 2000 贸ta politikai szerepet is v谩llalt a Front des Forces Socialistes (Szocialista Er艖k Frontja) tagjak茅nt, 茅s 艖 lett a front t枚rt茅nelmi vezet艖j茅nek, Hoszin Ait Ahmednek a tan谩csad贸ja. 2017-ben a n茅pi nemzetgy疟l茅s, az alg茅riai als贸h谩z alg铆ri k茅pvisel艖j茅v茅 v谩lasztott谩k. 2018 okt贸ber茅ben a Tout Sur l'Alg茅rie honlapj谩n megjelent, a politikai 茅letbe val贸 katonai beavatkoz谩sr贸l sz贸l贸 cikk茅t k枚vet艖en kiz谩rt谩k a p谩rtb贸l. 2019 szeptember茅ben lemondott als贸h谩zi k茅pvisel艖i hely茅r艖l.
厂锄补丑补谤辞惫-诲铆箩as t谩rsaival, Nurit Peleddel 茅s Taszl铆ma Naszr铆nnal egy眉tt egy v茅lem茅nyt is kiadott, amelyben az EU vezet艖it 茅s k茅pvisel艖it arra sz贸l铆totta fel, hogy 鈥瀉kt铆van 茅s ny铆ltan b谩tor铆ts谩k a Palesztin Hat贸s谩got a Nemzetk枚zi B眉ntet艖b铆r贸s谩ghoz val贸 csatlakoz谩sra".