Radikalizáció az EU-ban: mit jelent é hogyan lehet megakadályozni?
A 徱첹áóá egyre növekvő, határokon átnyúló fenyegetét jelent. De mi is ez, hogyan jön létre é mit tesz az EU, hogy megakadályozza?
A 徱첹áóá nem új jelenség, azonban egyre nagyobb kihívást jelent. A technológia fejlődéével é a társadalom folyamatosan növekvő megosztottságával mára komoly fenyegetét jelent szerte az EU-ban.
Tudjon meg többet az EU terrorizmus elleni intézkedéeiről.
Mit jelent a 徱첹áóá?
A közelmúltban Európában zajlott terrortámadások közül sokat európai állampolgárok követtek el, ami egyértelművé teszi, hogy a helyi folyamatos fenyegetét jelent. A Bizottság meghatározása szerint a 徱첹áóá során az emberek olyan véleményeket, nézeteket é ötleteket fogadnak el, amelyek terrorcselekmények elkövetééhez vezethetnek.
Az adott világnézet elfogadása a folyamat alapvető réze, a vallási fundamentalizmus esetében ez a legfontosabb mozgatórugó. Ennek ellenére a radikalizáció ritkán fakad pusztán egy világnézetből vagy vallásból, gyakran inkább olyan személyektől ered, akik elégedetlenek az életükkel, a társadalommal vagy a kormány kül- é belpolitikájával. Nincs mindenkor érvényes profil arra vonatkozóan, hogy miképpen lesz valaki szélsőséges, de a hátrányos helyzetű csoportokból származó, diszkriminációt megélő é identitásválságtól szenvedő emberek könnyű célpontot jelentenek a radikalista toborzásoknál.
Az afganisztáni é szíriai konfliktusokba való nyugat-európai beavatkozás is radikalizációhoz vezethet, különösen a bevándorló közösségekben.
Hol é hogyan lesz valaki radikalista?
A radikalizációs folyamat egyik eleme a közösségi hálózatokhoz való csatlakozás é a kapcsolattartás. A személyes é az online hálózatok ugyanis megteremtik a teret, ahol az emberek radikalizálódhatnak. Minél zártabb egy ilyen platform, annál alkalmasabb arra, hogy megerősítse a tagok szélsőséges meggyőződéeit, hiszen mindenki ugyanazokat a nézeteket vallja, így nincs, aki megkérdőjelezné őket.
A szélsőséges nézetek terjesztéének é a toborzásnak elsődleges platformja az internet. A közösségi médiában hatásosabban terjeszthetők a dzsihadista é a szélsőjobboldali, szélsőséges propagandák, mivel nagyobb célcsoport érhető el, a terrorszervezeteknek lehetőséget kínál a toborzásra é „troll hadseregek” létrehozására, akik aztán támogatják propagandájukat. Az kimondja, hogy az elmúlt években a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat, mint például a WhatsApp vagy a Telegram széles körben használták egyeztetéekre, támadások megtervezéére é kampányok előkézítéére.
Néhány szélsőséges szervezetről tudható, hogy célpontjai között iskolák, egyetemek é vallási célokat szolgáló épületek, például mecsetek találhatók.
A zárt környezet miatt a börtönök is terepei lehetnek a 徱첹áóának. A szociális kapcsolataiktól megfosztott fogvatartottak nyitottabbak lehetnek új meggyőződéek é szervezetek felé. A kevé munkavállalóval rendelkező börtönök pedig gyakran képtelenek fellépni a szélsőséges tevékenységekkel szemben.
Az EU harca a radikalizáció ellen
Habár a radikalizáció megelőzée é kezelée az uniós országok hatásköre, az EU számos eszközt kidolgozott, hogy segítse a tevékenységüket:
- A tagjai Európa-szerte tanárok, szakpolitikai tisztviselők é börtönhatóságok, akik a radikalizációnak korábban kitett, vagy jelenleg is kiszolgáltatott emberekkel dolgoznak együtt.
- Az folyamatosan figyeli a webet, keresi a terrorista gyanús eseteket, majd jelenti azokat a platform kezelőjének. 2015-ös megalapítása óta több mint 130 000 tartalmat továbbított az internetes vállalatok számára (2019-ben több mint 25 000-et).
- 2020 decemberében az Európai Parlament jóváhagyta az é , amelynek célja a radikalizáció megelőzée úgy, hogy lehetőséget kínál a veszélyeztetett fiatalok számára é támogatja a radikalizált foglyok rehabilitációját.
- 2020 végén az Európai Parlament é a Tanács azon szabályok tekintetében, amelyek kötelezik az online platformokat, hogy egy órán belül távolítsák el a terrorista tartalmat. Az állampolgári jogi szakbizottság jóváhagyásával Parlament 2021. április 29-én jóváhagyta a megállapodást.