Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0176/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0176/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa füst- és aeroszolmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásról

20.11.2024-()

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján

Ignazio Roberto Marino
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0173/2024

10‑0176/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a füst- és aeroszolmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásról

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikkére,

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, és különösen annak 3. számú céljára,

tekintettel a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1] (a dohánytermékekről szóló irányelv),

tekintettel a füst- és aeroszolmentes környezetről és a 2009/C 296/02 tanácsi ajánlás felváltásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2024. szeptember 17-i bizottsági javaslatra (),

tekintettel a dohányfüstmentes környezetről szóló, 2009. november 26-i állásfoglalására[2],

tekintettel az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményére (WHO FCTC), az 56. Egészségügyi Világközgyűlés által 2003. május 21-én Genfben (Svájc) elfogadott szerződésre,

tekintettel az „Európa megerősítéséről a rák elleni küzdelemben – egy átfogó és koordinált stratégia kialakítása felé” című, 2022.február16-i állásfoglalására[3],

tekintettel az „Európai rákellenes terv” című, 2021. február 3-i bizottsági közleményre (),

tekintettel a Bizottság 2022.decemberi „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, a nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezésére,

tekintettel a nem fertőző betegségekről szóló, 2023. december 13-i állásfoglalására[4],

tekintettel „A cukorbetegség megelőzése, kezelése és jobb ellátása az EU-ban a diabétesz világnapja alkalmából” című, 2022. november 23-i állásfoglalására[5],

tekintettel a 2021–2027-es időszakra szóló uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségért” program) létrehozásáról és a 282/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021.március24-i (EU)2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel az ENSZ Közgyűlésének 2022. július 28-i 76/300. sz. határozata alapvető emberi jogként ismeri el az egészséges környezethez, ezen belül a tiszta levegőhöz való jogot, hangsúlyozva, hogy minden állam köteles tiszteletben tartani, védeni és fenntartani ezt a jogot;

B.mivel a dohányfogyasztás évente 700000 ember halálát okozza az EU-ban, és e halálesetek közül több tízezer a passzív dohányzásnak tulajdonítható;

C.mivel a dohányzás és a másodlagos dohányfüstnek való kitettség jelentős mértékben hozzájárul a nem fertőző betegségek kialakulásához, és a másodlagos dohányfüst meggyőző bizonyítékok alapján a nem dohányzó felnőttek olyan súlyos megbetegedéseihez köthető, mint a szívkoszorúér-betegség, az agyvérzés és a tüdőrák;

D.mivel az e-cigaretták nikotint és vegyi anyagokat tartalmazó aromákat hevítenek füstmentes pára, más szóval aeroszol előállítása céljából, amely mérgező és rákkeltő maradékanyagokat, többek között formaldehidet, acetaldehidet és akroleint tartalmaz; mivel a dohányzás és az e-cigarettázás összefüggésbe hozható a periodontális betegségek, a fogszuvasodás, a szájrák, a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségek, a terhességgel kapcsolatos nemkívánatos következmények és a rák kialakulásának nagyobb kockázatával;

E.mivel a másodlagos dohányfüst, valamint a nikotintartalmú aeroszolok hatással lehetnek a nem dohányzókra, és asztmát és tüdőrákot okozhatnak; mivel a harmadlagos füst (a bútorokhoz és más felületekhez tapadó szennyező anyagok szervezetbe jutása) is veszélyt jelent, különösen a gyermekek számára, kíváncsiságuk és gyakori kéz-száj érintkezéseik miatt;

F.mivel a hevített dohánytermékek veszélyes vegyi anyagokat bocsátanak ki, és asztmával és más egészségügyi kockázatokkal összefüggésbe hozható kitettséget okoznak;

G.mivel a nikotintartalmú és nikotinmentes párát kibocsátó elektronikus rendszerekből származó másodlagos aeroszolok káros anyagokat, köztük finom és ultrafinom részecskéket tartalmaznak, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek a közelben tartózkodókra nézve;

H.mivel a másodlagos dohányfüstnek és aeroszoloknak való kitettség különösen súlyos egészségügyi kockázatot jelent a gyermekekre nézve, akik fejlődőben lévő légzőszervi és immunrendszerük miatt sebezhetőbbek, mint a felnőttek; mivel a gyermekek gyakran nem tudják elkerülni vagy korlátozni a másodlagos dohányfüstnek való kitettséget, különösen zárt térben, például autóban, így akaratukon kívül káros toxinoknak vannak kitéve; mivel tudományos bizonyítékok szerint a másodlagos dohányfüstnek való kitettség számos káros egészségügyi hatással járhat a gyermekekre nézve, beleértve az asztma, a légzőszervi fertőzések és a fejlődési problémák fokozott kockázatát;

I.mivel 14 uniós tagállam – elismerve a zárt térben tartózkodó kiskorúak másodlagos dohányfüstnek való ismétlődőkitettségének kockázatát – már tiltja a magánautókban kiskorúak jelenlétében történő dohányzást; mivel e kérdésben további uniós harmonizációra van szükség;

J.mivel a dohányzás a rák fő kockázati tényezője, és az EU-ban, Izlandon és Norvégiában a rákos megbetegedések több mint egynegyede a dohányzásnak tulajdonítható; mivel a füstmentes környezetnek köszönhetően sikerült javítani a mortalitást és más egészségügyi mutatókat (például a teljes lakosságban bekövetkező szívrohamok számát), és javult a légzőszervi egészség;

K.mivel a másodlagos dohányfüstnek és aeroszoloknak való kitettség aránytalan hatást gyakorol a kiszolgáltatott csoportokra, köztük a gyermekekre, a várandós nőkre, az idősekre és a szociálisan hátrányos helyzetű személyekre, mivel világszerte az összes gyermek közel fele dohányfüsttel szennyezett levegőt lélegez be; mivel ez a kitettség évente mintegy 65000 gyermek halálát okozza a másodlagos dohányfüsttel összefüggő betegségek miatt;

L.mivel az európai rákellenes terv azt a célt tűzi ki, hogy 2040-re létrehozzon egy „dohánymentes generációt”, amelyben a lakosság kevesebb, mint 5%-a dohányozna;

M.mivel a dohányzás visszaszorítása fontos szerepet játszik a nem fertőző betegségek okozta korai halálesetek 2030-ig 30%-kal történő csökkentésére irányuló fenntartható fejlődési cél elérésére irányuló globális erőfeszítésekben; mivel felülvizsgált jogszabályokra van szükség annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődési célokban meghatározottaknak megfelelően a dohányfogyasztás a 2023. évi 24%-ról 2025-re 20%-ra csökkenjen;

N.mivel az európaiak dohánytermékekhez és kapcsolódó termékekhez való viszonyulásáról szóló 2023. évi Eurobarométer felmérés[7] felnőtt válaszadóinak 3%-a használ elektronikus cigarettát, 4%-a pedig hevített dohánytermékeket, míg a 2020. évi felmérésben ez az arány 2% volt; mivel az új és kialakulóban lévő dohány- és nikotintermékek közelmúltbeli elterjedésének egyik különösen aggasztó aspektusa, hogy vonzóak a gyermekek és a fiatalok számára, akiket a dohányipar és a kapcsolódó iparágak kulcsfontosságú fogyasztóként céloztak meg; mivel a jelenlegi és a korábbi dohányosok 54%-a 19 éves kora előtt kezdett rendszeresen dohányozni, 14%-uk pedig 15 éves kora előtt;

O.mivel a felnőtt válaszadók 74%-a volt tanúja az elmúlt 6 hónapban szabadtéri teraszokon folytatott dohányzásnak, 71%-uk pedig elektronikus cigarettát és hevített dohánytermékeket használó személyeket látott ugyanezen helyszíneken; mivel a válaszadók 42%-a számolt be arról, hogy gyermekek és serdülők általi használatra szánt szabadtéri helyeken látott dohányzókat, és 49%-uk tapasztalta, hogy ugyanott elektronikus cigarettát és hevített dohánytermékeket is használtak. mivel a 15 és 24év közötti válaszadók 13%-a számolt be arról, hogy azért kezdett elektronikus cigarettát használni, mivel olyan helyeken is dohányozhatott, ahol a hagyományos dohányzás nem megengedett;

P.mivel a 2023. évi Eurobarométer szerint a közvélemény körében erős támogatást élvez a dohányzás betiltása azokon a szabadtéri helyeken, ahol nem biztosítható a közösségi távolságtartás, beleértve a parkokat, strandokat és a középületek bejáratait;

Q.mivel a Bizottság 2022. június 15-i jelentése[8] szerint a hevített dohánytermékek értékesítési volumene húszszorosára nőtt, 2018-ban 934854, 2020-ban pedig már 19716820 volt;

R.mivel a jelenlegi tanácsi ajánlás[9] ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a WHO dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének végrehajtására vonatkozóan, ezáltal iránymutatást nyújtva számukra ahhoz, hogy eleget tegyenek jogi kötelezettségvállalásaiknak, miszerint megvédik az embereket a passzív dohányzástól minden beltéri munkahelyen, a tömegközlekedésben és a beltéri nyilvános helyeken;

S.mivel valamennyi tagállam részes fele a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezménynek, és az ennek végrehajtására vonatkozó iránymutatások 1. alapelve kimondja, hogy a dohányzás és a dohányfüst meghatározott helyeken vagy környezetben történő teljes felszámolására van szükség az expozíció elleni védelem és a 100%-ban dohányfüstmentes környezet megteremtése érdekében;

T.mivel a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény részes feleit sürgetik, hogy kezeljék kiemelten azokat az intézkedéseket, amelyek megvédik az embereket a hevített dohánytermékekből származó kibocsátásoknak való kitettségtől, és a füstmentes környezetre vonatkozó jogszabályokat kifejezetten terjesszék ki a hevített dohánytermékekre is, mivel ezek olyan pirolízistermékeket bocsátanak ki, mint például az illékony aldehidek, amelyek a „füst” tudományos fogalommeghatározása alá tartoznak, és ezért egyértelműen „dohányfüstnek” kell minősíteni őket;

U.mivel a WHO dohányzási világjárványról szóló 2021. évi jelentése[10] kiemeli, hogy a hevített dohánytermékekből származó másodlagos kibocsátásoknak való kitettség jelentős légzőszervi és szív- és érrendszeri rendellenességekkel jár a közelben tartózkodók számára, és hogy az elektronikus cigarettákból származó másodlagos aeroszolok – mind a nikotintartalmúak, mind a nikotinmentesek – lebegő részecskék, valamint kiemelt mérgező vegyi anyagok és szennyező anyagok számszerűsíthető szintjének teszik ki a közelben tartózkodókat;

V.mivel a jelenlegi tanácsi ajánlás nem tudja teljes mértékben elérni védelmi célját, mivel nem terjed ki a szabadtéri helyekre és azokra az új és újonnan megjelenő termékekre, például a hevített dohánytermékekre, a nikotintartalmú vagy nikotinmentes elektronikus cigarettákra, a dohányhelyettesítőkre és bármely más füst- vagy aeroszolkibocsátó termékre, amelyek füstöt és/vagy aeroszolokat bocsáthatnak ki;

W.mivel a Bizottság 2023-ban nyilvános konzultációt folytatott a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogi keretének (termékszabályozás, reklám, promóció, szponzorálás stb.) értékelése céljából, hogy felmérje a dohányzás visszaszorítására vonatkozó uniós jogi keret teljesítményét és megfelelőségét a kitűzött célok tekintetében, valamint hogy értékelje a dohányfüstmentes generáció Európában 2040-ig történő létrehozására irányuló célkitűzés megfelelő voltát;

X.mivel az ajánlástervezetet a Bizottság a várakozások szerint 2024. január 31-én terjesztette volna elő, de a javaslatot 2024. szeptember 17-re halasztották;

Y.mivel a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás javasolt felülvizsgálata az emberek, különösen a gyermekek másodlagos dohányfüsttel és aeroszolokkal szembeni jobb megvédésére irányuló közvetlen törekvés; mivel a felülvizsgálat újabb előrelépést jelent a dohánytermékek és az újonnan megjelenő termékek használatának denormalizálására, a nikotinfüggőség elleni küzdelemre, a közegészség javítására, valamint a betegségek és a korai elhalálozások gyakoriságának csökkentésére irányuló általános uniós erőfeszítések tekintetében is;

Z.mivel a javaslat azt ajánlja, hogy a tagállamok terjesszék ki a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó politikákat a kulcsfontosságú szabadtéri területekre azzal az EU-ban élő emberek, különösen a gyermekek, a fiatalok és a várandós nők jobb védelme érdekében; mivel ezek a helyek olyan szabadtéri pihenőterületeket foglalnak magukban, ahol valószínűsíthetően gyermekek tartózkodnak, így például játszóterek, vidámparkok és uszodák, valamint egészségügyi és oktatási létesítményekhez kapcsolódó szabadtéri területek, továbbá középületek, szolgáltató létesítmények, közlekedési megállóhelyek és állomások;

AA.mivel egészségügyi szempontból a nikotintartalmú tasakok használata is aggályos a fiatalok körében;

AB.mivel a javaslatban az is szerepel, hogy a tagállamok terjesszék ki a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó politikákat az új és újonnan megjelenő termékekre, például a hevített dohánytermékekre és az elektronikus cigarettákra, amelyek egyre nagyobb mértékben vonzzák a fiatal felhasználókat;

AC.mivel a javaslat arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat és erősítsék meg a nemzetközi együttműködést annak érdekében, hogy maximalizálják az EU-ban hozott intézkedések hatását;

AD.mivel a Bizottság „az EU az egészségért” programból 16 millió EUR közvetlen vissza nem térítendő támogatás révén fog támogatást nyújtani, míg a Horizont Európa programból 80 millió EUR-t már elkülönítettek a dohányzás, a nikotin és a kapcsolódó termékek visszaszorításának, valamint a függőség megelőzésének megerősítésére; mivel a Bizottság egy megelőzési eszköztárat is ki fog dolgozni a gyermekek és fiatalok egészségének védelme érdekében;

AE.mivel az ajánlás végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni a benne megfogalmazott célkitűzések felé tett előrehaladás mérése és a füst- és aeroszolmentes környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések hiányosságainak azonosítása érdekében;

1.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az eredetileg tervezetthez képest kilenc hónap késéssel tette közzé e régóta várt javaslatot;

2.megjegyzi, hogy az új és kialakulóban lévő nikotin- és dohánytermékek nyilvános és beltéri helyeken való használatának növekedése veszélyt jelent a közegészségre, mivel az e-cigaretták használatának aránya a 13–15 évesek körében számos országban meghaladja a felnőttek általi használatot;

3.hangsúlyozza, hogy a dohánytermékek és az új és újonnan megjelenő termékek által kibocsátott füstnek és aeroszoloknak való kitettségnek nincs bizonyítottan biztonságos szintje;

4.hangsúlyozza, hogy a dohányfüstmentes környezet mind a nem dohányzók, mind a dohányosok egészségét védi, mivel a nem dohányzókat megkíméli a veszélyes vagy kockázatot jelentő anyagoknak való kitettségtől, a dohányosokat pedig a dohányzás csökkentésére vagy az arról való teljes leszokásra készteti;

5.felhívja a tagállamokat, hogy a kitettség kockázatát figyelembe véve terjesszék ki a dohányzás tilalmát a kulcsfontosságú szabadtéri területekre, többek között a szabadtéri éttermekre, kávézókra és bárokra, a munkahelyekre, az egészségügyi létesítményekhez közeli területekre, az oktatási intézményekre, az egészségügyi és egyéb gondozási létesítményekre, a tömegközlekedésre, beleértve az autóbusz- és villamosmegállókat, a vasútállomásokat és vasúti peronokat, a repülőtereket és a szabadidős területeket, valamint más, gyülekezőhelyek és nagy emberforgalom jellemezte területeket;

6.szorgalmazza a dohányzás betiltását azokon a szabadtéri helyeken, többek között a parkokban, a strandokon és a középületek bejáratainál, ahol nem biztosítható a közösségi távolságtartás;

7.felhívja a tagállamokat, hogy tiltsák be a kiskorúak jelenlétében magángépjárművekben történő dohányzást, vagy terjesszék ki a tilalmat erre a helyzetre is;

8.sürget minden tagállamot, hogy az ilyen eszközöket nem használó személyeket érintő egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében tiltsák be a nikotintartalmú és nikotinmentes párát kibocsátó elektronikus rendszerek (e-cigaretták) zárt terekben történő használatát;

9.úgy véli, hogy ezeket a tilalmakat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák, különösen a gyermekek, a fiatalok, a várandós nők és más kiszolgáltatott csoportok számára;

10.kéri a nikotintartalmú tasakok oktatási intézményekben való használatának betiltását;

11.várja további, dohánytermékekre vonatkozó jogszabályok európai rákellenes terv keretében történő értékelését és aktualizálását a jelenlegi jogalkotási időszakban;

12.sürgeti a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény 5. cikke (3) bekezdésének az ipar közegészségügyi politikákba való beavatkozása tekintetében történő szigorú betartását, és konkrét intézkedéseket szorgalmaz a magas szintű átláthatóság biztosítása, az iparral folytatott interakció megelőzése és az összeférhetetlenség megelőzése érdekében;

13.üdvözli, hogy a Bizottság „az EU az egészségért” programon keresztül finanszírozást – többek között 16 millió EUR közvetlen vissza nem térítendő támogatást – nyújt a tagállamoknak az ajánlott intézkedések végrehajtásának támogatására; ugyanakkor komoly aggodalmának ad hangot az EU hosszú távú egészségügyi beruházásainak hiánya miatt;

14.üdvözli, hogy a Bizottság a Horizont Európa program keretében összesen több mint 80 millió eurós költségvetéssel támogatta a dohány-, nikotin- és kapcsolódó termékek használatának visszaszorítására, valamint a függőség megelőzésére irányuló kutatást;

15.felhívja a Bizottságot, hogy az elektronikus cigarettákkal, a hevített dohánytermékekkel és az új dohánytermék-kategóriákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok tudományos értékelésének nyomon követését követően mielőbb javasolja a dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelv[11], a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv[12] és a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálatát;

16.üdvözli a Bizottság és a tagállamok azon szándékát, hogy hatékony és átfogó intézkedéseket vezessenek be az emberek másodlagos dohányfüsttől és aeroszoloktól való védelme érdekében;

17.üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy valamennyi támogató intézkedést a tagállamokkal szoros együttműködésben hajtson végre;

18.felkéri a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás elfogadása után négy évvel tegyen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtása terén elért eredményekről és a tanácsi ajánlás tagállamok általi végrehajtásának előrehaladásáról;

19.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek.

Utolsó frissítés: 2024. november 25.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat