Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0143/2025Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0143/2025

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa szerkezetátalakítási folyamatok szociális és foglalkoztatási vonatkozásairól: a munkahelyek és a munkavállalói jogok védelmének szükségessége

28.1.2025-()

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján

Estelle Ceulemans
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében



Eljárás:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B10-0143/2025
Előterjesztett szövegek :
B10-0143/2025
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

10‑0143/2025

Az Európai Parlament állásfoglalása a szerkezetátalakítási folyamatok szociális és foglalkoztatási vonatkozásairól: a munkahelyek és a munkavállalói jogok védelmének szükségessége

()

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 151. és 153. cikkére,

tekintettel a szociális jogok európai pillérére,

tekintettel „Az európai újraiparosítási politika szükségessége a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében” című, 2016. október 5-i állásfoglalására[1],

tekintettel a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról, a szerkezetátalakítás előrejelzéséről és kezeléséről szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó, 2013. január 15-i állásfoglalására[2],

tekintettel „A munkahelyi demokráciáról: a munkavállalók vállalati ügyekben való részvételének európai keretrendszere és az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv felülvizsgálata” című, 2021. december 16-i állásfoglalására[3],

tekintettel a munkahelyteremtésről – az igazságos átmenetről és a környezeti-társadalmi hasznossággal járó befektetésekről szóló, 2023. november 23-i állásfoglalásra[4],

tekintettel az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2023. február 2-i állásfoglalására[5],

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet(ILO) környezeti szempontból fenntartható gazdaságok és társadalmak felé történő, mindenki számára igazságos átmenethez nyújtott, 2015. évi iránymutatásaira;

tekintettel a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló, 2024. április 16-i La Hulpe-i nyilatkozatra,

tekintettel a virágzó európai szociális párbeszédről szóló, 2024. januári háromoldalú nyilatkozatra[6],

tekintettel a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlásra[7],

tekintettel a Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019.december11-i közleményére (),

tekintettel az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (),

tekintettel a Régiók Európai Bizottsága 2023. május 25-i, „A tartós munkanélküliség felszámolása: helyi és regionális nézőpont” című véleményére[9],

tekintettel „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményre (),

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.mivel az európai szociális modell fenntartásához szükség van a zöld, digitális és versenyképes európai gazdaságra való átállásra, de ez csak akkor valósítható meg, ha a polgárokat megfelelően védik a jelentős gazdasági változások lehetséges kedvezőtlen társadalmi következményeitől; mivel a környezet és az éghajlat védelme elengedhetetlen a hosszú távú jóléthez és jólléthez;

B.mivel a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások és az erős szakszervezeti részvétel elengedhetetlen a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának biztosításához a szerkezetátalakítási folyamatok során; mivel a munkavállalók tájékoztatás, konzultáció és a vállalati döntéshozatali folyamatokban való részvétele révén történő bevonása minden eddiginél fontosabb a vállalatok méltányos és igazságos átmenetének, versenyképességének és gazdasági növekedésének biztosítása, valamint a munkahelyek védelme és a munkavállalók kollektív érdekeinek – például a tisztességes munkafeltételeknek, a méltányos díjazásnak és az egyenlő bánásmódnak – a védelme érdekében; mivel az igazságos átmenet a társadalmi igazságosság és a felfelé irányuló társadalmi konvergencia támogatásáról, a méltányos tehermegosztás biztosításáról, valamint a klímasemlegességet elérő, fenntartható, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság biztosításáról, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól;

C.mivel a szerkezetátalakítási folyamatok munkahelyek megszűnését és munkahelyek teremtését egyaránt eredményezhetik, és számos formában valósulhatnak meg, úgymint belső szerkezetátalakítás, vállalkozásbővítés, bezárás, csőd, egyesülés/felvásárlás, külföldre történő kiszervezés/áthelyezés, kiszervezés, áttelepítés és visszatelepítés; mivel a 98/59/EK[10], a 2001/23/EK[11] és a 2002/14/EK[12] tanácsi irányelv megállapítja a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát a vállalkozások szerkezetátalakítása esetén;

D.mivel az európai szakszervezeteknek csak 40%-a számol be arról, hogy elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy hatékonyan képviseljék a munkavállalókat a szerkezetátalakítási folyamatok során[13]; mivel a szerkezetátalakítási tárgyalásokra kiképzett szakszervezeti képviselők 50%-kal hatékonyabbak a munkahelyek megőrzése tekintetében[14]; mivel az Eurofound szerint az erőforrások és a készségek, valamint az idő hiánya a szociális partnerek igazságos átmenet alakításában való részvételének legfőbb akadálya, különösen helyi és regionális szinten; mivel az európai üzemi tanácsok szerkezetátalakítási folyamatok befolyásolására irányuló kapacitása korlátozott, és azt tovább kell erősíteni;

E.mivel alapvető fontosságú a munkahelyteremtés és a tisztességes munkakörülmények biztosítása, támogatva a fenntartható és jövedelmező gazdaságra való átállást, a hosszú távú gazdasági életképességet és a környezeti fenntarthatóságot; mivel ipari bázisunk átalakítása lehetőséget kínál az európai autonómia megerősítésére, a dezindusztrializáció visszafordítására, biztonságos és stabil munkahelyek teremtésére, valamint az éghajlati és környezetvédelmi célok elérésének elősegítésére, miközben a szociális Európa középpontjában a munkavállalói jogok és az emberek védelme áll; mivel a nagyszabású szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalók átképzésének finanszírozása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon keresztül történt, amelyből több ezer európai munkavállaló részesült;

F.mivel a szerkezetátalakítás alatt álló vállalatoknak előnyben kell részesíteniük a hosszú távú célkitűzéseket, például a gazdasági fenntarthatóságot és a foglalkoztatás hosszú távú stabilitását, más célkitűzésekkel, például a gazdasági nyereséggel kombinálva, miközben szerkezetátalakítási terveikben meg kell erősíteniük a szakszervezeti részvételt és a vállalati társadalmi felelősségvállalást; mivel ebben különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) kell támogatni;

G.mivel a kulcsfontosságú ágazatokban a szakképzett munkaerő, többek között a szakképzett szakértők hiánya jelentősen akadályozza az uniós gazdaság versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítására való képességét;

H.mivel a feldolgozóipar, beleértve a gépjárműipart, az acél- és mikrocsip-ágazatot és a félvezető-ágazatot, Európa egyik létfontosságú gazdasági pillére; mivel ezek az ágazatok több millió közvetlen és közvetett munkahelyet biztosítanak;

I.mivel fontos lépéseket tenni a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítése felé, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az átalakítási folyamat során korlátozzák a munkahelyek megszűnését az autóiparban, és az átalakítási folyamatba bevonják az összes érdekelt felet és szociális partnert; mivel az érintett munkavállalókat átmeneti munkanélküliség esetén továbbképzési, átképzési és tanulási lehetőségekkel, valamint megfelelő biztonsági hálók biztosításával kell védeni;

1.hangsúlyozza a szociális jogok európai pillérének elveit, különösen a biztonságos és rugalmas foglalkoztatásra vonatkozó 5. alapelvet, amely magában foglalja a munkafeltételek tekintetében a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz való jogot, a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatásról és az elbocsátások esetén biztosított védelemről szóló 7. elvet, valamint a szociális párbeszédről és a munkavállalók bevonásáról szóló 8. elvet; hangsúlyozza, hogy sürgősen ambiciózus, versenyképes európai iparpolitikára van szükség, amely jelentős beruházásokkal támogatja az általános érdekű szolgáltatásokat[15] és az innovációt, miközben csökkenti a tagállamok adminisztratív terheit, minőségi munkahelyeket teremt minden régióban és ágazatban, erősíti a társadalmi haladást és teljesíti az éghajlat-politikai célokat; hangsúlyozza, hogy ezt a politikát olyan reziliens és erős nemzeti közszolgáltatásokkal kell ötvözni, mint a szociális védelemhez való hozzáférés, a tisztességes és megfizethető lakhatás, a megfizethető, hatékony és klímasemleges közlekedés, a megfizethető és elérhető gyermekgondozás, az idősgondozás és a fogyatékossággal élők támogatása;

2.elismeri, hogy az EU-nak meg kell reformálnia gazdaságát versenyképességének fenntartása, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében, többek között egy európai iparpolitika révén; üdvözli az Európai Versenyképességi Alap létrehozását, amint azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előirányozta; megismétli arra irányuló felhívását, hogy egy uniós szintű közös beruházási eszközzel[16] erősítsék meg a gazdasági kormányzási keretet az EU jelenlegi és jövőbeli prioritásainak megvalósítása érdekében, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását is; úgy véli, hogy egy ilyen eszköznek biztosítania kell, hogy valamennyi érintett ágazatban rendelkezésre álljanak a szükséges források egy olyan iparpolitika és olyan szakpolitikák kidolgozásához, amelyek hozzájárulnak a minőségi munkahelyek védelméhez és létrehozásához, valamint a felfelé irányuló társadalmi konvergenciához; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) megerősítésének lehetőségét a rövid távú munkaprogramok, a munkavállalók jövedelme és a zöld átállással összefüggésben ideiglenesen elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében, figyelembe véve a végső értékelő jelentés eredményét és azt, hogy a SURE 40 millió munkahelyet mentett meg[17];

3.kiemeli, hogy a minőségi munkahelyekre vonatkozó európai iparpolitika megvalósításához a szociális partnerek teljes körű bevonására van szükség, és azt szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások révén kell végrehajtani; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő ambiciózus, minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervet, és hajtsa végre a szociális jogok európai pillérének elveit; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szociális partnerek konzultáció révén történő teljes körű bevonását a küszöbön álló európai tisztaipar-megállapodás kialakításába és végrehajtásába, és abba foglalja bele a munkahelyek minőségének és stabilitásának uniós szintű biztosítására irányuló átfogó célkitűzést;

4.felhívja az EU-t, hogy fogadjon el olyan kereskedelempolitikákat, amelyek előmozdítják és védik a minőségi munkahelyeket; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodásoknak az ILO normáival összhangban munkaügyi záradékokat kell tartalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy a globális kereskedelem védje a munkavállalókat és a kkv-kat;

5.sürgeti a Bizottságot, hogy az európai közbeszerzési irányelv[18] közelgő felülvizsgálatával összefüggésben továbbra is mozdítsa elő a kollektív tárgyalásokat és a szociális záradékok alkalmazását, valamint a kedvezményes elbánást azon vállalatok számára, amelyek munkavállalói kollektív szerződések hatálya alá tartoznak; felhívja a Bizottságot, hogy szigorítsa meg a szociális záradékot, és hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő szerveknek ki kell zárniuk a pályázatokból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek bűncselekményeket követtek el vagy olyan tevékenységet végeznek, amelyekkel bomlasztják vagy meggyengítik a kollektív tárgyalásokat vagy a szakszervezeteket, például fellépnek a szakszervezetekkel szemben; úgy véli, hogy a közbeszerzésnek stratégiailag erősítenie kell a vállalatok társadalmi felelősségvállalását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai és nemzeti alapokat a klímasemleges gazdaságra való átállás elősegítésére használják fel többek között a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások előmozdítása révén; úgy véli továbbá, hogy az uniós vagy nemzeti munkajogból vagy a vonatkozó kollektív szerződésekből eredő, alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy munkáltatói kötelezettségeknek meg nem felelő vállalkozásoknak semmilyen uniós pénzügyi támogatás nem nyújtható; úgy véli, hogy a támogatást az európai ipar versenyképességének és a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdítására is fel kell használni az EU-ban, valamint a kollektív tárgyalások, valamint az uniós és nemzeti munkaügyi jogok és jogszabályok – többek között a tisztességes munkakörülmények – tiszteletben tartásának előmozdítására is; kéri, hogy a minőségi munkahelyek biztosítása, a kollektív tárgyalások előmozdítása, az uniós munkavállalói jogok és normák tiszteletben tartása, az európai vállalkozások versenyképességének javítása, valamint a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében az uniós finanszírozást és a tagállamok által nyújtott állami támogatásokat hangolják össze az európai iparpolitikával;

6.felszólít a létfontosságú ágazatokba és alapvető termékekbe – például a kibocsátásmentes közlekedés, a megújuló energia, a tiszta technológiák és a digitális technológiák, többek között a mesterséges intelligencia terén – történő európai beruházásokra az EU stratégiai autonómiájának, valamint a digitális és zöld átállásnak a megerősítése érdekében; kitart amellett, hogy ezeknek a beruházásoknak teljes mértékben meg kell felelniük a munkavállalók jogaira vonatkozó hatályos szabályozásnak és elő kell mozdítaniuk a közösségfejlesztést;

7.felkéri a Bizottságot, hogy a létrehozott vagy megszüntetett munkahelyek számának és az érintett vállalkozásoknak a nyomon követése érdekében kövesse a szerkezetátalakítás tendenciáit és azok foglalkoztatásra gyakorolt hatását az olyan eszközökből származó adatok felhasználásával, mint a 2025-ben útjára indítandó Európai Szerkezetátalakítási Figyelő és a méltányos átmenettel foglalkozó európai megfigyelőközpont;

8.elismeri, hogy a digitális és zöld célkitűzések megvalósítása lehetőségeket teremt, ugyanakkor számos ágazatban átalakításokat vagy szerkezetátalakítási folyamatokat tehet szükségessé; hangsúlyozza, hogy e folyamatokat előkészítése és lebonyolítása során elengedhetetlen szociális párbeszédet folytatni a minőségi munkahelyek megőrzése és létrehozása, valamint a munkahelyek elkerülhetetlen megszűnésének megfelelő támogatással történő kezelése érdekében, ami hozzájárulhat a szociális, gazdasági és környezetvédelmi normákat tiszteletben tartó klímasemleges gazdaság megvalósításához; hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítási folyamatoknak tiszteletben kell tartaniuk a munkavállalók alapvető jogait, például a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyen lépéseket a kollektív tárgyalások megerősítése és előmozdítása érdekében, és törekedjenek a kollektív tárgyalások általi lefedettség legalább 80%-ra történő növelésére valamennyi tagállamban, a szociális partnerek autonómiájának és a kollektív tárgyaláshoz való jog teljes körű tiszteletben tartásával; hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak a szerkezetátalakítás nyerteseivé kell válniuk, többek között úgy, hogy a jelenlegi vállalkozásukon vagy ágazatukon belül egy új, egyenértékű munkahelyre váltanak, vagy amikor átképezik magukat, hogy egy időtálló ágazatban lévő munkakörre váltsanak, miközben megfelelő támogatásban és kompenzációban részesülnek;

9.hangsúlyozza, hogy a vezetőségnek előre kell látnia a szerkezetátalakítási folyamatokhoz vezető fejleményeket, és a változásokra vonatkozó tervek végrehajtását a fizetésképtelenség és a munkahelyek megszűnésének megelőzése érdekében a lehető leghamarabb el kell kezdeni, ugyanakkor a munkavállalók képviselőit és a szakszervezeteket már korai szakaszban be kell vonni az érdemi szociális párbeszéd biztosítása érdekében, többek között az (EU) 2019/1023 irányelvben[19] előírt megelőző szerkezetátalakítási keretek esetében is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek szorosan együtt a szociális partnerekkel a kockázatok korai azonosításában és a foglalkoztatási igények kezelésére és a gazdasági stabilitás megőrzésére irányuló átfogó tervek kidolgozásában; e tekintetben támogatja a szakszervezetek és a szerkezetátalakítási folyamatokban részt vevő munkavállalói képviselők képzésébe és kapacitásépítésébe történő beruházásokat;

10.hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítási folyamatok az ellátási láncra is hatással vannak, és jelentős kockázatot jelenthetnek a közvetett foglalkoztatásra az egész EU-ban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szerkezetátalakítási folyamat alatt álló vállalatokat, köztük a kkv-kat annak érdekében, hogy terveikbe beépítsék az ellátási láncuk más európai vállalatokra gyakorolt hatásait; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az ilyen szerkezetátalakítási folyamatok által közvetve érintett vállalatokat a foglalkoztatásra gyakorolt következmények enyhítése érdekében;

11.hangsúlyozza, hogy versenyképességének fokozása érdekében az EU-nak kezelnie kell a szakképzett munkaerő hiányát a stratégiai ágazatokban; rámutat, hogy a szakemberhiány kezelése és azon munkavállalók támogatása, akiknek a szerkezetátalakítási folyamatot követően új munkahelyre kell átállniuk, egymást kiegészítő célkitűzések; hangsúlyozza, hogy az át- és továbbképzéshez való megfelelő hozzáférés előfeltétele annak, hogy egy új munkahelyre sikeres legyen az átállás egy másik ágazatban; sürgeti a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a tiszta ipari megállapodással és a készségek uniójával kapcsolatos javaslataiban, többek között a szakképzési kiválósági központok szerepének bővítése révén; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a készségek elismerését a tagállamokban, és biztosítsa, hogy programjai jobban megfeleljenek a szakképzett szakértők igényeinek;

12.hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítási folyamatokat nem szabad ürügyként felhasználni a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jognak és a szakszervezeti jogoknak a megsértésére[20]; elítéli a kollektív tárgyaláshoz, valamint a döntéshozatal előtti tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő alapvető jogok megsértését; hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy értékelhessék bármely vállalat szerkezetátalakításra vonatkozó döntését, és jogosultak legyenek ehhez a munkáltató által fizetett független szakértő segítségét igénybe venni; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy vezessenek be további biztosítékokat a kollektív tárgyalás biztosítására és annak megakadályozására, hogy visszaéljenek a szerkezetátalakítással, és azt kötelezettségeik elkerülésére használják, különösen taktikai fizetésképtelenség esetén; hangsúlyozza, hogy jogsértések és meg nem felelés esetén szankciókat kell kiszabni;

13.riasztónak tartja, hogy az európai társasági jogi rendelkezések, valamint egyes jogi esetekben értelmezéseik kiskapukat hagynak, ami lehetővé teszi a kötelező nemzeti szintű vezetői részvételi szabályok megkerülését[21]; megismétli arra irányuló felhívását, hogy vezessenek be új keretirányelvet az európai társaságok számára a munkavállalók tájékoztatáshoz fűződő jogáról, a velük folytatott konzultációról és részvételükről annak érdekében, hogy e társasági formákra vonatkozóan minimumszabályokat állapítsanak meg a munkavállalók tájékoztatására, a velük folytatott konzultációra és részvételükre vonatkozóan, különösen vállalati szinten;

14.hangsúlyozza, hogy a szükséges szerkezetátalakítás megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a változások proaktív előrejelzése és kezelése kollektív tárgyalások, valamint tájékoztatás és konzultáció révén; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a munka világának igazságos átmenetéről szóló irányelvre irányuló javaslatot, amely többek között erősíti a munkahelyi demokráciát az éghajlatváltozással, a digitális átalakulással és a szerkezetátalakítással, valamint a változások előrejelzésével és kezelésével kapcsolatos intézkedések tekintetében; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák minden munkavállaló számára a költségmentes és munkaidőben történő képzésen való részvétel jogát a minőségi továbbképzés vagy átképzés, az egész életen át tartó tanulás, a munkavállalók betanítása és a karrierfejlesztési támogatás biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy a továbbképzést és az átképzést – amennyiben lehetséges – prioritásként kell kezelni, mielőtt fontolóra vennék a munkahelyek megszüntetését; megjegyzi, hogy amikor munkahelyváltásra van szükség, alapvető fontosságú, hogy előmozdítsák a munkavállalók stratégiai vagy növekedési ágazatra való átállását, ugyanakkor megadják számukra a szükséges támogatást az átállás megkönnyítéséhez és a munkavállalók anyagi veszteségeinek elkerüléséhez;

15.hangsúlyozza, hogy társadalmaink méltányosságának megerősítése érdekében a nemek közötti egyenlőségnek az átállásra vonatkozó stratégiák szerves részét kell képeznie, továbbá a kapcsolódó szakpolitikai és jogalkotási intézkedésekben érvényesülnie kell; alapvető fontosságúnak tartja, hogy egyenlő bánásmódot és a gazdasági lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést biztosítsanak a nők számára, figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabbakra, például a fogyatékossággal élő nőkre, az egyedülálló anyákra, a kisebbségekhez tartozó nőkre és a migráns nőkre;

16.úgy véli, hogy a szociális partnerekkel egyeztetett operatív tervek elengedhetetlenek az európai ipari vállalatok gazdasági életképességének előmozdításához, és a legrosszabb esetben a bezárások és a kényszerű elbocsátások megelőzéséhez; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a vállalatokat, különösen a kkv-kat a kényszerű elbocsátások megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek segítenek elkerülni a kényszerű elbocsátásokat, például ideiglenes támogatási programok formájában, amelyek célja a foglalkoztatás védelme az átalakítás során, elkerülve a stratégiai ipari kapacitás és a képzett munkaerő elvesztését; felhívja a szerkezetátalakítási folyamatokban érintett európai vállalkozásokat és munkáltatókat, hogy már korai szakaszban dolgozzanak ki és hajtsanak végre terveket a munkahelyek elvesztésének elkerülése, valamint a tisztességes munkakörülmények és a magas szintű szociális normák fenntartása érdekében, amennyire ez lehetséges; határozottabb védelmet kér a munkaviszony jogellenes megszüntetésének eseteivel szemben, és kéri a szerkezetátalakítás által érintett munkavállalók támogatását annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak számukra az átképzési lehetőségekhez és támogatásokhoz, például a jövedelemtámogatáshoz, többek között új munkahely keresése során; hangsúlyozza, hogy a munkavállalók méltósága és jogai, valamint a vállalat gazdasági és pénzügyi fenntarthatósága fontos célkitűzések, amelyeket a szerkezetátalakítási folyamatokkal összefüggésben figyelembe kell venni;

17.üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint javaslatot fog tenni egy tisztaipar-megállapodásra, amely a dekarbonizáció felgyorsítása mellett minőségi munkahelyeket tart fenn és teremt az EU zöld és digitális ágazataiban; hangsúlyozza, hogy a tisztaipar-megállapodásnak a stratégiai iparágakra kell összpontosítania, elkerülve a termelés áthelyezését és a munkahelyek elvesztését, ugyanakkor erősítve az európai szociális modellt és a társadalmi igazságosságot;

18.felhívja a Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben mérlegelje egy keretirányelv kidolgozását az európai alvállalkozói láncokra és a munkaerő-közvetítőkre vonatkozó munkáltatói kötelezettségekhez köthető kihívások és nehézségek kezelése érdekében, hogy biztosítsa a tisztességes munkakörülményeket és a munkavállalói jogok tiszteletben tartását; kéri, hogy a keretirányelv tartalmazzon a munkaerő-kölcsönzőktől eltérő munkaerő-közvetítők szerepét szabályozó intézkedéseket, és vezessen be egy általános uniós jogi keretet, amely korlátozza az alvállalkozásba adást és biztosítja az alvállalkozói láncon keresztüli egyetemleges felelősséget annak érdekében, hogy véget vessen a visszaélésszerű alvállalkozásnak, és megvédje a munkavállalók jogait és követeléseit olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a bérhátralékok, a társadalombiztosítási járulékok megfizetésének elmulasztása, a csőd, az eltűnések és a „postafiók-alvállalkozók”, akik nem a megállapodás szerint fizetnek; kéri, hogy az irányelv tartalmazzon a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, valamint a kollektív tárgyalásokhoz fűződő jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket, többek között az alvállalkozó munkavállalók esetében is;

19.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szociális partnereket a zöld átállással kapcsolatos kérdéseknek a megfelelő szintű kollektív tárgyalásokba való bevonására irányuló erőfeszítéseikben; kiemeli, hogy a kollektív szerződések kiterjedhetnek a vállalatok tevékenységeinek környezetre gyakorolt hatására, a munkavállalóknak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelmére, valamint a zöld átállás munkafeltételekre gyakorolt hatására; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák azokat az intézkedéseket és kezdeményezéseket, amelyek arra ösztönzik a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy alkalmazkodjanak a zöld átálláshoz, és a kollektív tárgyalásokat tegyék a környezetet védő és minőségi munkahelyeket létrehozó kiegyensúlyozott termelési modellek biztosításának kulcsfontosságú eszközévé;

20.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Utolsó frissítés: 2025. március 10.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat