ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiáról
11.12.2020-()
az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdése alapján
Juan Fernando López Aguilar
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében
B9-0421/2020
Az Európai Parlament állásfoglalása a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiáról
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 4., 16., 67., 70–72., 75., 82-87. és 88. cikkére,
–tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 6., 7., 8., 11., 14., 21. és 24. cikkére,
–tekintettel a biztonsági unióra vonatkozó stratégiáról szóló 2020. július 24-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel a gyermek szexuális zaklatásával szembeni hatékonyabb küzdelemre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2020.július 24-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési tervről szóló, 2020.július24-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel az EU kábítószer elleni programjáról és cselekvési tervéről (2021–2025) szóló, 2020.július 24-i bizottsági közleményre (),
–tekintettel a pénzmosás elleni uniós jogszabályok végrehajtásának jelenlegi állásáról szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalására[1],
–tekintettel „A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló átfogó uniós szakpolitikáról – a Bizottság cselekvési terve és más közelmúltbeli fejlemények” című 2020. július 10-i állásfoglalására[2],
–tekintettel a terrorizmussal foglalkozó különbizottság megállapításairól és ajánlásairól szóló, 2018.december12-i állásfoglalására[3],
–tekintettel az Európa jövője szempontjából az európai megemlékezés fontosságáról szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalására[4],
–tekintettel a George Floyd halálát követő, rasszizmus elleni tiltakozásokról szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására[5],
–tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i állásfoglalására[6],
–tekintettel az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-511/18. számú La Quadrature du Net és mások, a C-512/18. számú French Data Network és mások és a C-520/18. számú Ordre des barreaux francophones et germanophone és mások egyesített ügyekben 2020. október 6-án hozott döntésre,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága tömeges megfigyeléssel és adatmegőrzéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára,
–tekintettel a Bizottság „Védelmet nyújtó Európa: az Európai Ügyészség hatáskörének a határon átnyúló terrorista bűncselekményekre való kiterjesztésére irányuló kezdeményezés” című, 2018. szeptember 12-i közleményére (),
–tekintettel az Europol közelmúltbeli jelentéseire[7],
–tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A.mivel az Unió biztonságpolitikájának azokon az értékeken kell alapulnia, amelyek az EU működésének alapjául szolgálnak, és amelyeket az EUSZ 2. cikke rögzít, ideértve a demokrácia, az egyéni szabadságok és a jogállamiság elveit, valamint az Alapjogi Chartát; mivel a biztonsághoz való, a Charta 6. cikkében rögzített jog az indokolatlan letartóztatásokkal, házkutatásokkal és egyéb állami beavatkozásokkal szembeni biztonságra vonatkozik; mivel az európai projekt a nyitott társadalom eszméjén alapul; mivel e jogok és szabadságok gyakorlása csak jogszabályi úton, e jogok és szabadságok lényegének tiszteletben tartása mellett korlátozható; mivel, az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja;
B.mivel a biztonsági unióra vonatkozó új uniós stratégiának megfelelő válaszokat kell adnia a biztonsági fenyegetések gyorsan változó európai színterén fennálló és újonnan felmerülő kihívások hatékony kezelése céljából; mivel a Bizottság a kiberbűnözést – többek között a személyazonosság-lopást, a kiberbiztonságot, a hibrid fenyegetéseket, a dezinformációt, a terrortámadásokat és az emberkereskedelemre, a fegyverkereskedelemre, a kábítószer-kereskedelemre és a pénzügyi, gazdasági és környezeti bűnözésre kiterjedő szervezett bűnözést – jelölte meg fő kihívásként;
C.mivel 2019-ben visszaesett a terrortámadások száma az EU-ban, azonban a közelmúltban az EU újabb szörnyű támadásoknak volt tanúja; mivel a jobboldali szélsőségesek által elkövetett számos támadást hivatalosan nem ismerik el terrortámadásként[8]; mivel a dzsihádista terrorizmus veszélye továbbra is magas, és mivel az elmúlt években nőtt a jobboldali terrorfenyegetés; mivel egyes tagállamokban továbbra is fennáll a baloldali terrorizmus veszélye; mivel a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását el kell ítélni és fel kell számolni; mivel az internet a terrorszervezetek által egyik leggyakrabban használt eszköz terrorista tartalom terjesztésére[9] és új tagok toborzására, valamint az erőszak szítására;
DMivel a Bizottság 2020. szeptember 30-án közzétett jelentése[10] szerint a tagállamok többségében jelentős hiányosságokról számoltak be az (EU) 2017/541 irányelv[11] végrehajtása terén;
Emivel folyamatosan a szervezett bűnözői tevékenységek új formái jelennek meg Európában, kihasználva a társadalom változó sebezhető pontjait, és a szervezett bűnözői csoportok többsége több bűntevékenységben is részt vesz; mivel az EU-ban a szervezett bűnözői csoportok nyereségét évi 110 milliárd euróra becsülik, de e nyereségnek csak mintegy 1%-át kobozzák el[12]; mivel szoros kapcsolat van a szervezett bűnözés és a korrupció között;
F.mivel 2019-ben a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 23 tagállammal szemben a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelvnek való meg nem felelés miatt[13]; mivel a tagállamok haladást értek el az irányelv végrehajtása terén, de továbbra is vannak kihívások, különösen a megelőzés, a büntetőjog, valamint az áldozatok védelme, támogatása és megsegítése terén; mivel az online eszközök széles körű elérhetősége elősegíti a gyermekek online szexuális kényszerítését és zsarolását, valamint a gyermekek által készített explicit anyagokon alapuló szexuális kizsákmányolást; mivel egyre több gyermek és tizenéves válik szexuális céllal történő internetes kapcsolatfelvétel áldozatává;
G.mivel továbbra is a szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelem legelterjedtebb célja az EU-ban, miközben több tagállamban a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem fokozódásáról számoltak be[14]; mivel az ítéletek és büntetőeljárások száma továbbra is alacsony a bejelentett áldozatok számához képest; mivel a digitális technológiák, a közösségi média és az internetes szolgáltatások az emberkereskedelem áldozatainak toborzására használt fontos eszközök;
H.mivel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) és az Europol jelentései szerint a tiltott kábítószerek egyre összetettebb, adaptívabb és innovatívabb uniós piaca évente mintegy 30 milliárd EUR-ra becsülhető kiskereskedelmi értékkel rendelkezik, és a tiltott kábítószerek kereskedelme jelentős bevételi forrást jelent a szervezett bűnözői csoportok számára, amelyek más illegális tevékenységekhez és terrorizmushoz is kapcsolódhatnak; mivel a tiltott kábítószer-kereskedelem egyre inkább az erőszak és a korrupció fokozódásának mozgatórugójává válik, és széles körű negatív hatást gyakorolhat a társadalomra; mivel Európában a kábítószerekkel kapcsolatos halálesetek száma évente több mint 9000 halálesettel stabil[15], és mivel a kábítószer-használat továbbra is fontos közegészségügyi kérdés;
Imivel 2019-ben az Europol továbbra is operatív elemzést készített a tagállamoknak, és feldolgozta számukra a hozzájárulásokat, valamint proaktív támogatást nyújtott az Unió belső biztonságára folyamatos fenyegetést jelentő három területtel – nevezetesen a kiberbűnözéssel, a súlyos és szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal – kapcsolatos kiemelt nyomozásokhoz;
J.mivel 2019-ben a prümi hálózat több mint 9,2 millió összehasonlítható DNS-profillal rendelkezett az összes tagállam adatbázisában, és abban az évben több mint 2,2 millió DNS-keresést végeztek; mivel csaknem 400000 ujjlenyomat-lekérdezést végeztek, és 10000 ellenőrzött találat volt, emellett pedig több mint 16millió gépjármű-nyilvántartási lekérdezést hajtottak végre[16];
K.mivel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség egyik alapja, amely az ítéletek és a bírói határozatok kölcsönös elismerésének elvén nyugszik; mivel a kölcsönös elismerésnek a tagállamok közötti kölcsönös bizalmon kell alapulnia; mivel számos bűncselekmény kivizsgálásához elektronikusan tárolt bizonyítékokra („e-bizonyítékokra”) van szükség; mivel az illetékes hatóságok a meglévő eszközök – például a kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodások és az európai nyomozási határozat – alacsony hatékonysága miatt gyakran szembesülnek gyakorlati nehézségekkel, amikor a határokon átnyúló nyomozások során a szolgáltatóktól szereznek be fontos adatokat; mivel a meglévő eljárások hosszadalmasak lehetnek, és az adatokat gyakran törlik, mire a kérés megérkezik a szolgáltatóhoz; mivel a társjogalkotók jelenleg tárgyalnak az e-bizonyítékokkal kapcsolatos jogszabálycsomagról;
L.mivel a tisztességes büntetőeljárások biztosítása érdekében elfogadott, eljárási biztosítékokról szóló irányelv[17] végrehajtása nem kielégítő, ami kihat az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalomra és együttműködésre;
M.mivel az Európai Unió Bírósága több alkalommal is úgy döntött, hogy az általános célú adatmegőrzés és az elektronikus kommunikáció vagy az utazási adatok tömeges megfigyelése nem egyeztethető össze az Alapjogi Chartával; mivel a C-511/18., C-512/18. és C-520/18. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletében az EUB fenntartotta a Tele2 ítélkezési gyakorlatát, és arra a következtetésre jutott, hogy csak meghatározott személyekre vagy meghatározott földrajzi területre korlátozott célzott adatmegőrzés engedélyezett; mivel azonban a Bíróság azt is megállapította, hogy egy kommunikáció forrásához rendelt IP-címekre – szigorú biztosítékok mellett – általános és megkülönböztetés nélküli adatmegőrzés vonatkozhat a súlyos bűncselekmények és a közbiztonságot fenyegető súlyos veszélyek elleni küzdelem érdekében;
N.mivel az áldozatok jogairól szóló irányelv[18] végrehajtása nem volt kielégítő, különösen a hiányos és/vagy helytelen átültetés miatt[19];
O.mivel a Covid19-válság jelentősen megnövelt bizonyos bűncselekményeket, például a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok online előállítását és terjesztését, és a jelentések becslései szerint néhány tagállamban 25%-kal nőtt a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok száma; mivel a gyermekek 70–85%-a ismeri a bántalmazóját, és a bántalmazást elszenvedő gyermekek túlnyomó többsége olyan ember áldozata, akiben megbíznak; mivel ebben az időszakban jelentősen a családon belüli – különösen a nőkkel és gyermekekkel szembeni – erőszak bejelentett eseteinek száma; mivel a világjárvány bizonyítottan jelentős hatást fejtet ki a súlyos és szervezett bűnözés európai helyzetére olyan területeken, mint a kiberbűnözés, az áruhamisítás, a csalás és a vagyon elleni szervezett bűncselekmények[20]; mivel a válság késlelteti és akadályozza az igazságszolgáltatáshoz, a segítségnyújtáshoz és a támogatáshoz való hozzáférést, valamint súlyosbítja a börtönviszonyokat; mivel a válság súlyosbította a migránsok helyzetét, kiszolgáltatottabbá téve őket a bűnözők általi visszaélésekkel szemben, és a csempészútvonalak eltolódását eredményezte;
1.üdvözli a biztonsági unióra vonatkozó új stratégia közzétételét, és kiemeli a hatályos uniós jogszabályok hatékony végrehajtásának és értékelésének szükségességét ezen a területen; egyetért a Bizottsággal abban, hogy amennyiben hiányosságokat tártak fel a szabályozási és végrehajtási keretben, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések formájában egyaránt nyomon követésre van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy a biztonsági unióra vonatkozó stratégia keretében hozott intézkedéseknek kellően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy reagáljanak a folyamatosan változó körülményekre és az elkövetési módjaikat változtató bűnszervezetekre;
2.hangsúlyozza, hogy minden új jogalkotási javaslatot alapos és átfogó hatásvizsgálatnak kell kísérnie, az alapvető jogokra gyakorolt hatás és a megkülönböztetés kockázata tekintetében is; kiemeli az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) kulcsszerepét az alapvető jogok tiszteletben tartásának értékelésében;
3.hangsúlyozza, hogy a terrorizmus – természetétől függetlenül – az európai demokratikus társadalmak és az európai értékekre veszélyeztetésére irányul; sajnálatosnak tartja, hogy különösen a dzsihádista támadásoknak és a jobboldali szélsőségességnek sok áldozata volt az elmúlt években; hangsúlyozza a bűnüldöző hatóságok fontos munkáját, amely számos támadás meghiúsításához járult hozzá; megjegyzi azonban, hogy a terrorfenyegetés szintje továbbra is magas az EU-ban; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv teljes körű és gyors végrehajtását minden tagállamban; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó új uniós menetrendet, amely az Europol TE-SAT 2020. jelentésben említett különböző mozgatórugókon alapuló terrorfenyegetésekkel foglalkozik; kéri, hogy ez a menetrend tartalmazzon a koordinációra, a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű fokozott együttműködésre és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcserére, a terrorizmus finanszírozása elleni fellépésre, az offline és online radikalizálódás elleni küzdelemre, a megelőzésre és az oktatásra, a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelemre, valamint a terrorizmus áldozatainak védelmére, segítésére és támogatására irányuló intézkedéseket és fellépéseket;
4.felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be egy holisztikus megközelítést a radikalizálódás megelőzésére és leküzdésére, amelynek egyesítenie kell a biztonsági, oktatási, szociális, kulturális és megkülönböztetés elleni politikákat, és be kell vonnia az összes érdekelt felet, köztük a radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózatot (RAN), az alulról szerveződő közösségi kezdeményezéseket, az önszerveződő közösségi munkát, a közösségi rendfenntartást, a nyelvi és az értékbeli integrációt és az egész életen át tartó oktatást; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy hatékonyabban használja fel az uniós forrásokat erre a célra, és dolgozzon ki módszereket az érintett programok eredményességének értékelésére;
5.hangsúlyozza, hogy az oktatásnak, ezen belül pedig a kritikus gondolkodási készségek, a digitális készségek, az online biztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztésének kulcsszerepe van a közép- és hosszú távú megelőzésben, valamint a bűncselekményhez vezető radikalizálódás és jogfosztottság-érzés csökkentésében;
6.megismétli, hogy az online terrorista tartalmak jelenléte – bár nem egyetlen tényezőként – katalizátornak bizonyult azon személyek és főként fiatalok radikalizálódásában, akik közül néhányan az (EU)2017/541 irányelvben meghatározott terrorista bűncselekményeket követtek el; úgy véli, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek döntő szerepe van a radikalizálódás kiváltó okainak kezelésében; hangsúlyozza, hogy egyértelmű jogi rendelkezések – többek között emberi jogi felülvizsgálat, valamint az alapvető jogok és az alkotmányos normák teljes körű tiszteletben tartását biztosító megfelelő és szilárd biztosítékok – alapján gyorsan azonosítani kell és teljes mértékben el kell távolítani az online terrorista tartalmakat; hangsúlyozza, hogy bár történt némi előrelépés e tekintetben, a vállalatokat sokkal jobban be kell vonni ebbe a folyamatba; átlátható mechanizmusokat kér az online terrorista tartalmak gyors azonosítása és bejelentése, valamint annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok meg tudják jelölni az ilyen tartalmakat; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységének (EU IRU) képességeit;
7.emlékeztet arra, hogy a vallásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 10. és 11. cikke rögzít; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a közelmúltbeli vallási indíttatású terrortámadások fényében továbbra is biztosítsák ezeket az alapvető jogokat;
8.üdvözli a szervezett bűnözés elleni küzdelem Bizottság által bejelentett programját; megismétli a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat[21] felülvizsgálatára irányuló korábbi felhívásait, valamint azt, hogy szükség van a szervezett bűnözés közös fogalommeghatározására; úgy véli, hogy ennek a közös fogalommeghatározásnak figyelembe kell vennie a bűnözői csoportok által a gazdasági tevékenységek vagy a közbeszerzések feletti ellenőrzés megszerzése vagy a demokratikus folyamatok befolyásolása érdekében alkalmazott erőszakot, korrupciót vagy megfélemlítést is; úgy véli, hogy a szervezett bűnözői csoportokat hatékonyabban fel lehet számolni, ha megfosztják őket a bűncselekményekből származó nyereségtől; hangsúlyozza e tekintetben, hogy további intézkedésekre van szükség a vagyoni eszközök befagyasztása és elkobzása terén, ideértve az elítélés nélküli elkobzást is, és felhívja a tagállamokat, hogy e tekintetben fokozzák az együttműködést és az információcserét; hangsúlyozza, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a kialakulóban lévő bűntevékenységeket, például a környezeti bűnözést, a vagyon elleni szervezett bűnözést vagy a kulturális javakkal folytatott illegális kereskedelmet, mivel ezeket gyakran más bűncselekmények finanszírozására használják fel;
9.üdvözli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről szóló, 2020. május 7-i bizottsági közleményt, amely további javításokat irányoz elő, különösen a meglévő jogszabályok érvényesítése és végrehajtása terén; megismétli, hogy jobb együttműködésre van szükség az igazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok között az EU-ban, és különösen a tagállamok pénzügyi információs egységei között, többek között a FIU.net révén; úgy véli, hogy láthatóbbá kell tennie a biztonság területén folytatott együttműködés létező modelljeit, például a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) kezdeményezést; úgy véli, hogy az Uniónak utat kell mutatnia a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) szükséges reformjával kapcsolatban; úgy véli, hogy alaposan értékelni kell, és szükség esetén felül kell vizsgálni a pénzmosás elleni irányelvet;
10.megismétli az uniós intézményekhez és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy eltökélten küzdjenek a rendszerszintű korrupció ellen, és dolgozzanak ki hatékony eszközöket a korrupció megelőzésére, leküzdésére és szankcionálására, valamint a csalás elleni küzdelemre és a közpénzek felhasználásának rendszeres ellenőrzésére; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje újra éves korrupcióellenes nyomon követését és jelentéstételét, valamennyi tagállam és uniós intézmény, ügynökség és szerv tekintetében; hangsúlyozza ezért, hogy az új többéves pénzügyi keret és a helyreállítási terv alapján nyújtott uniós finanszírozást hatékonyan meg kell védeni a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett korrupcióval és csalással szemben;
11.emlékeztet arra, hogy a befektetői letelepedési és állampolgársági programot működtető tagállamok gyakran elősegítik a korrupciót és a pénzmosást, és ezzel biztonsági kockázatokat hoznak be az Unióba; üdvözli a Bizottság[22] által e tekintetben indított kötelezettségszegési eljárásokat; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy teljes körűen éljen jogalkotási kezdeményezési jogával, és terjesszen elő jogalkotási javaslatot e programok betiltására vagy szabályozására;
12.hangsúlyozza, hogy fokozni kell a gyermekek online és offline szexuális zaklatásának egyre terjedő jelenségét kezelő uniós és nemzeti szintű erőfeszítéseket, beleértve a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzésére, felderítésére és bejelentésére, valamint az online gyermekpornográfia eltávolítására irányuló intézkedéseket,és javítani kell az ehhez kapcsolódó bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását; tudomásul veszi a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiáról szóló 2020. július 24-i bizottsági közleményt; tudomásul veszi továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy új, átfogó jogalkotási javaslatot nyújtson be, amely előírja a szolgáltatók számára, hogy már 2021 júniusa előtt észleljék és jelentsék a gyermekek online szexuális zaklatását; elvárja, hogy ez a javaslat teljes mértékben megfeleljen az alapvető jogoknak, és alapos hatásvizsgálattal egészüljön ki;
13.hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket olyan figyelemfelkeltő kampánynak kell kísérnie, amelyet az összes érintett szereplővel, köztük a gyermekjogi szervezetekkel közösen dolgoznak ki, és amely oktatást nyújt a gyermekeknek, a szüleiknek és a tanáraiknak az online veszélyekről; kéri a gyermekek, ezen belül a személyes adataik és magánéletük jobb védelmét az interneten, és kéri a tagállamokat, hogy támogassák az e téren aktív meglévő hálózatokat és kampányokat;
14.felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a 2011/93/EU irányelvet, és sürgősen biztosítsanak megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat ezen irányelv teljes körű alkalmazása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a büntető törvénykönyv számos tagállamban nagyon enyhe szankciókat ír elő a gyermekkel folytatott szexuális tevékenységért, ami nem jelent hatékony visszatartó erőt[23]; felszólítja a tagállamokat, hogy értékeljék újra ezeket a szankciókat, és tegyék meg a szükséges jogszabályi módosításokat annak érdekében, hogy jogi kódexeiket gyorsan összhangba hozzák a 2011/93/EU irányelv rendelkezéseivel; sürgeti a Bizottságot annak értékelésére, hogy meg kell-e erősíteni az irányelvet az áldozatok védelmére és támogatására és a megelőzésre vonatkozó rendelkezések beillesztésével;
15.emlékezteti a Bizottságot arra a felhívására, hogy jelöljenek ki egy gyermekek jogaival foglalkozó uniós képviselőt, aki tájékozódási pontként szolgálna a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi uniós ügyben és szakpolitikai területen; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a gyermekek szexuális zaklatása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló, 2020. július 24-i uniós stratégiába – a Parlament gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i állásfoglalásában szorgalmazottaknak megfelelően – belefoglalja a gyermekek szexuális zaklatásának megelőzését és leküzdését célzó európai központ létrehozását, mivel ez a gyermekbántalmazás megelőzésére és kezelésére, valamint az áldozatok megsegítésére irányuló összehangolt és többszereplős – a bűnüldözést is bevonó – európai megközelítés fő pillére;
16.hangsúlyozza, hogy a végpontok közötti titkosítás hozzájárul a polgárok magánéletének megóvásához, ezen belül a gyermekek védelméhez az interneten, előmozdítja az informatikai rendszerek biztonságát, és elengedhetetlen többek között a törvénysértéseket bejelentő oknyomozó újságírók és visszaélést bejelentő személyek számára; rámutat arra, hogy a szoftverrendszerekbe épített hátsó ajtók súlyosan veszélyeztethetik a titkosítás erősségét és hatékonyságát, és a bűnözők és a társadalmunk destabilizálására törekvő, Unión kívüli külső állami szereplők visszaélhetnek ezekkel; rámutat arra, hogy a bűnözők gyorsan alkalmazkodnak az új fejleményekhez, és jogellenes célokra használják ki a kialakulóban lévő technológiákat; ezért felhívja a tagállamokat és a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségét (CEPOL), hogy nyújtsanak magas színvonalú képzést a bűnüldöző hatóságok számára az érintett területeken; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy lehet-e olyan szabályozási megoldást találni, amely lehetővé teszi a bűnüldöző szervek számára a szükséges adatokhoz való jogszerű és célzott hozzáférést az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett;
17.kiemeli, hogy az állami vagy nem állami szereplők által alkalmazott dezinformáció – különösen az új technológiák, például a mesterséges intelligencia és a mélykamu (deepfake) alkalmazásával felerősítve – alapvető fenyegetést jelent demokráciánkra és biztonságunkra; felhívja a Bizottságot, hogy a dezinformáció elleni küzdelmet – többek között a megfelelő finanszírozás biztosítása révén – tegye a biztonsági unióra vonatkozó stratégia központi elemévé; tudomásul veszi az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, amely a belső biztonságot fenyegető potenciális veszélyként kezeli a dezinformáció jelentette kihívást; emlékeztet a polgárokat az említett dezinformációs technikák alkalmazásáról tájékoztató figyelemfelhívó kampányok fontosságára;
18.elismeri, hogy biztonsági unióra vonatkozó stratégia fontos eleme a társadalmi kohéziót gyengítő és az intézményekbe vetett bizalmat aláásó hibrid fenyegetések elleni küzdelem, valamint az EU ellenálló képességének növelése; e tekintetben hangsúlyozza a tagállamok közötti szorosabb együttműködés és az összes szereplő közötti jobb uniós szintű koordináció szükségességét e fenyegetés elleni fellépés érdekében; üdvözli a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés tekintetében a Bizottság által meghatározott kulcsfontosságú intézkedéseket, és hangsúlyozza, hogy a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos megfontolásokat be kell építeni a szélesebb körű szakpolitikai döntéshozatalba;
19.hangsúlyozza, hogy az új és fejlődő technológiák áthatják biztonságunk minden aspektusát, és újszerű biztonsági kihívásokat és fenyegetéseket teremtenek; kiemeli a védett kritikus infrastruktúra, ezen belül a digitális és kommunikációs infrastruktúra fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy az EU belső biztonságának az alapvető jogok és az európai értékek maradéktalan tiszteletben tartása mellett történő garantálása érdekében proaktív módon készítsen terveket az új technológiák kutatására, fejlesztésére és telepítésére; hangsúlyozza, hogy az EU nem finanszírozhat alapvető jogokat sértő technológiákat;
20.kiemeli, hogy az 5G infrastruktúra a jövőbeli európai biztonság stratégiai eleme és az európai stratégiai ellenálló képesség kulcsfontosságú összetevője; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki tervet az európai 5G infrastruktúra kiépítésére, ideértve annak európai fejlesztésének finanszírozását is, valamint készítsen tervet az olyan harmadik országokból származó 5G-technológia fokozatos kivezetésére és kiváltására, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat és az európai értékeket;
21.megjegyzi, hogy az embercsempészet gyakran a szervezett bűnözés más formáival is összefonódik; elvárja, hogy a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, migránscsempészés elleni uniós cselekvési terv tegyen javaslatot a csempészetet folytató bűnözői hálózatok megelőzésére, azonosítására, kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására irányuló kapacitás javítását célzó intézkedésekre; úgy véli, hogy a cselekvési tervnek fő szempontként kell foglalkoznia azzal a jelenséggel, hogy a csempészek a közösségi médiát és az online üzenetküldő platformokat használják szolgáltatásaik hirdetésére és az ügyfelek toborzására; véleménye szerint különös figyelmet kell fordítani a rendkívül veszélyeztetett csoportot alkotó és az Unióba vezető és az Unión belüli migrációs útvonalakon különböző kockázatoknak, többek között erőszaknak bántalmazásnak és kizsákmányolásnak kitett kísérő nélküli kiskorúakra[24]; tudomásul veszi az uniós ügynökségek és szervezetek, nevezetesen az Europol Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja (EMSC) szerepét; felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottság 2020-as iránymutatásának megfelelően a tengeren veszélybe kerülő embereknek biztosított humanitárius segítségnyújtás során tegyenek eleget a nemzetközi jognak;
22.üdvözli a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv elfogadását, amely megfelelő mutatókat és jelentéstételi rendelkezéseket is tartalmaz, és a délkelet-európai partnerekre (a Nyugat-Balkánra, Moldovára és Ukrajnára) is kiterjed, miközben fokozza az együttműködés a Közel-Kelet és Észak-Afrika országaival; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy rendszerszintű és összehangolt adatgyűjtést vezet be a tűzfegyverek lefoglalásával kapcsolatban;
23.szorgalmazza a „darknet” uniós szintű hatékony nyomon követésére irányuló, a Parlament által javasolt előkészítő intézkedés mielőbbi végrehajtását, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg további intézkedések meghozatalának lehetőségét a tűzfegyverek „darkneten” zajló tiltott kereskedelmének megakadályozására;
24.üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az elkövetkező öt évre szóló új uniós kábítószerügyi menetrend elfogadása révén erősítsék meg az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a polgárok egészségének és a kábítószerekkel kapcsolatos fenyegetésekkel szembeni biztonságának védelme iránt; úgy véli, hogy az Unió kábítószer elleni politikájának továbbra is integrált, kiegyensúlyozott, multidiszciplináris, tényeken és emberi jogokon alapuló megközelítést kell követnie, és azt szorosan össze kell hangolni az Unió külső fellépésével; ragaszkodik ahhoz, hogy az Unió hasonló figyelmet és erőforrásokat szenteljen a tiltott kábítószerek kínálati és keresleti oldalának egyaránt, és kéri, hogy az uniós cselekvési tervben helyezzenek fokozott hangsúlyt a rehabilitációra és a megelőzésre, többek között kifejezetten a gyermekeknek és fiataloknak szóló figyelemfelhívó kampányokon keresztül;
25.támogatja a civil társadalom és más érintett érdekelt felek részvételét az EU kábítószer elleni programjáról és cselekvési tervéről (2021–2025) szóló bizottsági közleményről folytatott vitákban; úgy véli, hogy a kábítószerrel kapcsolatos kihívásokra adandó uniós és nemzeti válaszokat az érintettek, köztük a kábítószer-használók lehető legszélesebb körű bevonásával kell megtervezni; szorgalmazza az EMCDDA megbízatásának többféle függőségre való kiterjesztését;
26.tudomásul veszi a Bizottság tervét az Europol megbízatásának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az ügynökség az a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a bűnüldözési információcsere és együttműködés központjává válhasson az Unióban; hangsúlyozza, hogy ennek az új, kiterjesztett megbízatásnak biztosítania kell a megfelelő eszközöket az Europol számára az összes érintett partnerrel való hatékonyabb együttműködéshez; hangsúlyozza, hogy ezeknek a változásoknak nagyobb mértékű politikai elszámoltathatósággal, valamint fokozott igazságügyi ellenőrzéssel és parlamenti felügyelettel kell együtt járniuk, határozottan középpontba állítva az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy az Europol megbízatásának felülvizsgálata során teljes mértékben össze kell hangolni az ügynökség adatvédelmi rendszerét az (EU) 2018/1725 rendelettel[25]; kéri az Europol megbízatására vonatkozó hatályos jogi keretrendszer értékelésének benyújtását a hatályos Europol-rendelet 68. cikkének megfelelően;
27.tudomásul veszi a prümi határozatok jogi keretének lehetséges korszerűsítését; elismeri a különböző szakértők által feltárt és többek között a nem megfelelő adatminőségnek tulajdonított hiányosságokat és lehetséges korrekciókat; emlékeztet a prümi rendszer alkalmazásával kapcsolatos, nyilvánosan hozzáférhető és pontos adatok fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi prümi keret megfelelő értékelése és az érdemi demokratikus ellenőrzés lehetővé tétele érdekében gyűjtse össze ezeket az adatokat valamennyi részt vevő tagállamtól; kéri, hogy minden esetleges új javaslat tegye a tagállamok kötelezettségévé ezen adatok átadását a Bizottságnak, amelyeket fel kell használni a rendszeres és nyilvánosan hozzáférhető felülvizsgálati jelentésekhez; kéri továbbá, hogy a javaslatot kísérje alapos, az alapvető jogokkal kapcsolatos következményekre is kiterjedő hatásvizsgálat, amelynek igazolnia kell, hogy az automatikus adatcsere rendelkezik-e hozzáadott értékkel, valamint hogy szükség van-e további biometrikusadat-kategóriákra; hangsúlyozza, hogy minden új megoldásnak tiszteletben kell tartania a szükségesség és az arányosság elvét, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós vívmányokat, és szilárd biztosítékokat kell nyújtania az alapvető jogok védelmére;
28.rámutat arra, hogy az utasokkal kapcsolatos adatok közléséről szóló irányelv[26] (API-irányelv) hozzájárult a határellenőrzések hatékonyságának növeléséhez és a biztonsági fenyegetést jelentő személyek azonosításához; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy kidolgozza az API-irányelv új, a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek és az adatvédelmi vívmányoknak megfelelő változatát; elvárja, hogy ezt a felülvizsgálatot alapos, az alapjogi következményekre is kiterjedő hatásvizsgálat kísérje;
29.emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a bűnözők külső határokon történő felderítését és a rendőrségi együttműködés hatékonyságának növelését szolgáló fontos uniós jogalkotási kezdeményezések véglegesítésére került sor azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség magas szintű biztonságához; emlékeztet továbbá arra, hogy ezek a kezdeményezések az uniós információs rendszerek új architektúrájára és interoperabilitására is kiterjednek, és hogy a figyelmet most ezek időben és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történő végrehajtására kell összpontosítani;
30.hangsúlyozza, hogy az információk bűnüldözési szervek általi feldolgozásához szükséges kapacitás létfontosságú eleme a biztonsági erőfeszítések teljes láncolatának az Unió egészében; rámutat arra, hogy egy vagy több tagállam elégtelen kapacitása súlyosan gyengíti az EU biztonsági politikáinak hatékonyságát; felszólítja a Bizottságot, hogy hatáskörén belül tegyen meg mindent a megfelelő tagállami információfeldolgozási kapacitás biztosítása érdekében;
31.elismeri az Eurojust munkáját a nemzeti igazságügyi hatóságok által a nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén végzett munka támogatása és koordinálása terén; fokozott erőfeszítéseket szorgalmaz az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalom – többek között az eljárási biztosítékokra vonatkozó menetrenddel kapcsolatos irányelvek hatékony végrehajtása révén történő – előmozdítása, valamint az Európai Unió igazságügyi ágazatán belüli információcsere és kommunikáció megkönnyítése és felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elmaradásban van a digitalizáció terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást az igazságügyi hatóságoknak az alkalmas analitikai standardok és a megfelelő digitális eszközök beszerzése céljából az együttműködés elősegítése és felgyorsítása, valamint a biztonságos információcsere lehetővé tétele érdekében; üdvözli „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban” című, 2020. december 2-i bizottsági közleményt, valamint a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban alkalmazandó számítógépes kommunikációs rendszerről (e-CODEX rendszer) szóló rendeletre irányuló javaslatot;
32.rámutat arra, hogy többek között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés eszközeinek időben történő és megfelelő végrehajtása révén javítani kell a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, valamint a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerését; rámutat arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatos helyzetben több tagállamban bekövetkezett fejlemények hatással voltak erre az információcserére, valamint általában a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kölcsönös bizalom az EUSZ 2.cikkében rögzített uniós értékek, ezen belül a jogállamiság közös értelmezésén alapul, amelynek alapvető eleme az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem;
33.ismételten további intézkedéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek jobb képzést kapjanak a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelem stratégiáival, valamint a faji és etnikai profilalkotás és erőszak megelőzésével, azonosításával és betiltásával kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek be ezen a területen, és működjenek együtt a CEPOL-lal és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal; hangsúlyozza, hogy folyamatosan szükség van képzésre a radikalizálódás, a terrorizmus és a pénzmosás tendenciáival kapcsolatban;
34.üdvözli az Európai Ügyészség létrehozását; kéri függetlenségének megőrzését és hatékony működésének biztosítását a nemzeti bírósági eljárásokban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság jelentős mulasztást követett el azzal, hogy nem vette figyelembe az Európai Ügyészség szerepét biztonsági uniónk megerősítésében: szorgalmazza az Európai Ügyészség megbízatása esetleges kiterjesztésének értékelését az EUMSZ 83. cikkével összhangban, amint az Európai Ügyészség teljes mértékben működőképessé válik;
35.felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az áldozatok jogairól szóló irányelv és az áldozatok jogaira vonatkozó egyéb uniós szabályok teljes körű és helyes végrehajtását; üdvözli az áldozatok jogaira vonatkozó stratégia elfogadását és az áldozatok jogaival foglalkozó bizottsági koordinátori poszt létrehozását; megismétli felhívását, hogy különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett sértettekre és a lefoglalt és elkobzott eszközökből és a bűncselekményekből származó jövedelemből történő kártalanításuk lehetőségére; megismétli az áldozatsegítő szolgálatok fenntartható finanszírozásának biztosítására irányuló felhívását;
36.megismétli, hogy hatékony védelmet és segítséget kell nyújtani az emberkereskedelem kiszolgáltatott áldozatai, ezen belül társadalomba való visszailleszkedésük számára, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli kiskorúakra; kiemeli, hogy képzést kell biztosítani a bűnüldöző szervek személyzete számára az emberkereskedelem pszichológiai vonatkozásaival kapcsolatban, és hogy olyan gender- és gyermekbarát szemléletet kell bevezetni, amely megvalósítja a megkülönböztetésmentességet;
37.hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség döntő fontosságú a radikalizálódás elleni küzdelem, a családon belüli erőszak csökkentése, valamint a szexuális zaklatás és a gyermekbántalmazás megelőzése szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy fontos megelőzési elemként építsen be a nemek közötti egyenlőséget támogató intézkedéseket biztonsági stratégiájába, és felhívja a Tanácsot, hogy egyhangú határozat elfogadásával aktiválja az áthidaló klauzulát annak érdekében, hogy az EUMSZ 83.cikkének (1)bekezdésében meghatározott bűncselekményi tényállásként azonosítsa a nők és lányok elleni erőszakot (és a nemi alapú erőszak más formáit); felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogató szolgáltatások nyújtása, szakosodott bűnüldözési egységek létrehozása és e bűncselekmények üldözése révén kezeljék prioritásként a családon belüli erőszak elleni küzdelmet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szolgáltassanak naprakész adatokat erről; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy ratifikálják az isztambuli egyezményt;
38.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok rendszerszinten nem hajtják végre teljes körűen és időben az EU biztonsági intézkedéseit; úgy véli, hogy a biztonsági intézkedések végrehajtása során nemcsak a törvény betűjének, hanem annak szellemének is meg kell felelni; megjegyzi, hogy ha a biztonsági intézkedéseket rendszerszinten nem hajtják végre teljes körűen és megfelelő időben, akkor fennáll a kockázata, hogy semmissé válnak, és nem eredményeznek nagyobb biztonságot, tehát nem felelnek meg többé a szükségesség és az arányosság követelményeinek; felhívja a Bizottságot, hogy az átültetésre előírt határidő lejárta után vagy a jogsértés megállapítását követően azonnal indítson kötelezettségszegési eljárásokat;
39.hangsúlyozza a hatályos uniós biztonsági intézkedések hatékonyságát bizonyító tények fontosságát; rámutat arra, hogy e szakpolitikák nyilvánosan elérhető, számszerűsített és minőségi tényekkel igazolt hatékonyságától függ, hogy az alapvető jogok korlátozása milyen mértékben tekinthető szükségesnek és arányosnak; sajnálja, hogy a Bizottság mindezidáig csak nem ellenőrzött bizonyítékokat bocsátott rendelkezésre a biztonsági intézkedésekről, számszerűsített adatokat nem;
40.felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a hatályos biztonsági politikákat és megállapodásokat, és szükség esetén hozza azokat összhangba az EUB ítélkezési gyakorlatával; úgy véli, hogy az utasnyilvántartási adatállományokról az Egyesült Államokkal és Ausztráliával kötött megállapodásokat sürgősen módosítani kell, hogy azok megfeleljenek az EUB ítélkezési gyakorlatának, és súlyos mulasztásnak tartja, hogy a Bizottság elutasítja, hogy ennek megfelelően intézkedjen;
41.aggodalmát fejezi ki egyes tevékenységeknek a bűnüldöző szervektől a magánszektorba történő kiszervezése miatt, és szorgalmazza a felügyelet javítását a magán- és a közszféra között a biztonság területén folytatott együttműködés tekintetében; sajnálja, hogy a biztonsági rendszereket vagy azok egy részét létrehozó magánvállalatok uniós finanszírozása nem átlátható;
42.mély aggodalmát fejezi ki a bel- és igazságügy területén működő egyes uniós ügynökségek számára megbízatásuk maradéktalan teljesítéséhez biztosított erőforrások hiánya miatt; szorgalmazza, hogy a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek és szervek számára biztosítsanak megfelelő finanszírozást és személyi állományt annak érdekében, hogy az EU képes legyen megvalósítani a biztonsági unióra vonatkozó stratégiát;
43.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0022.
- [2] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0204.
- [3] HL C 388., 2020.10.28., 42. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0021.
- [5] Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0173.
- [6] Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0066.
- [7] Európai uniós jelentés a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról (TE-SAT), közzététel: 2020. június 23.; Az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2019. évi értékelése (IOCTA), 2020. október 5.; Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális bántalmazásának elkövetői és áldozatai a Covid19-járvány idején, 2020. június 19.
- [8] Europol, TE-SAT 2020., 66.o.
- [9] Az Europol TE-SAT 2020. alapján, 24.o.
- [10] A Bizottság 2020. szeptember 30-i jelentése a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján.
- [11] HL L 88., 2017.12.15., 6.o.
- [12] Az EU biztonsági unióra vonatkozó stratégiája, 19. o.
- [13] HL L 335., 2011.12.17., 1. o.
- [14] Az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv 20. cikkében előírtak szerinti, az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről szóló harmadikt jelentés kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, 3. o., (SWD(2020)0226)
- [15] EMCDDA, 2020. évi európai jelentés a kábítószerekről – trendek és fejlemények, 2020. szeptember, 66. o.;
- [16] Deloitte Consulting & Advisory CVBA, Study on the Feasibility of Improving Information Exchange under the Prüm Decisions, 2020. május, 7. o.
- [17] HL L 132., 2016.5.21., 1. o.
- [18] HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
- [19] A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, valamint a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló, 2020. május 11-i európai bizottsági jelentés, (), 9. o.
- [20] Europol, Hogyan fertőzte meg Európát 2020-ban a Covid19-hez kapcsolódó bűnözés, 2020. november 12.
- [21] HL L 300., 2008.11.11., 42. o.
- [22] A 2020. október 20-i kötelezettségszegési eljárások Ciprus és Málta ellen befektetői állampolgársáagi programjaik, más néven az „aranyútlevél” tárgyában.
- [23] A Bizottság 2016. december 16-i jelentése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelvnek való megfelelés érdekében a tagállamok által meghozott szükséges intézkedések mértékének értékeléséről, (), 8. o.
- [24] Migránscsempészés Elleni Európai Központ (Europol): 4. éves tevékenységi jelentés – 2020.
- [25] HL L 295., 2018.11.21., 39. o.
- [26] A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).