A külső határok igazgatása
A határigazgatási politika jelentős fejlődéen ment át, melyet a menekültek é irreguláris migránsok eddig soha nem tapasztalt magas száma jellemzett, elsősorban 2015-től kezdődően, amikor a külső határokkal é a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitika számos hiányosságára derült fény. A vegyes migrációs áramlatok, a biztonsági aggodalmak növekedééhez, valamint a Covid19-járványhoz kapcsolódó kihívások az Unió külső határainak védelme terén új tevékenységi időszakot indítottak el, é ez kihatással van belső határaira is.
Jogalap
Az Európai Unióról szóló szerződé (EUSZ) 3.cikkének (2)bekezdée.
Az Európai Unió működééről szóló szerződé (EUMSZ) 67.é 77.cikke.
é쾱űé
Egy belső, áőé nélküli egységes terület– a schengeni térség– a külső határok igazgatására vonatkozó közös politika kialakítását is megköveteli. Az EUSZ 3.cikkének (2)bekezdée a külső határok ellenőrzéére vonatkozó megfelelő intézkedéekre szólít fel. Az Unió ezért külső határainak ellenőrzée tekintetében közös normákat állapít meg, é e külső határokra vonatkozóan fokozatosan integrált határigazgatási rendszert vezet be.
峾éԲ
Az európai külső határok közös igazgatása felé az első lépé 1985.június14-én történt, amikor az Európai Ҳ岹ái Közösség tíz tagállama közül öt a luxemburgi határváros, Schengen közelében aláírt egy nemzetközi szerződét, az úgynevezett Schengeni Megállapodást[1], amelyet öt évvel kéőbb a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény egézített ki. A schengeni vívmányok (ezzel a közös névvel illetik e megállapodásokat é jogszabályokat) által létrehozott, belső határok nélküli övezet, a schengeni térség jelenleg 27 európai országból áll[2].
A. A schengeni külső határokra vonatkozó vívmányok
Az Amszterdami Szerződésel az uniós jogrendbe beépített eredeti vívmányokra épülő, a schengeni külső határokra vonatkozó vívmányokat alkotó szabályok (1.1.3.) számos intézkedében találhatók meg, amelyek nagyjából öt területre oszthatók:
1. A Schengeni határellenőrzéi kódex
A külső határok igazgatásának központi pillére a Schengeni határellenőrzéi kódex[3], amely a külső határ átlépéére vonatkozó szabályokat é a belső határellenőrzé átmeneti újrabevezetéére vonatkozó feltételeket állapítja meg. Ennek értelmében a tagállamok a külső határok átlépéekor kötelesek minden személyt– köztük az uniós jog szerinti szabad mozgás jogát élvező személyeket (azaz az uniós polgárokat é uniós polgársággal nem rendelkező családtagjaikat)– is szisztematikusan ellenőrizni a megfelelő adatbázisokban. Az ellenőrzéekre többek között a Schengeni Információs Rendszer (SIS), valamint az ellopott é elvesztett úti okmányokat tartalmazó Interpol-adatbázis felhasználásával kerül sor. Az ellenőrzét valamennyi (légi, tengeri é szárazföldi) külső határon, a ki-, illetve beutazáskor egyaránt el kell végezni. A schengeni értékeléi mechanizmus– az 1053/2013/EU tanácsi rendelet[4]– 2014novemberében lépett hatályba, é ötéves többéves értékeléi programot hozott létre a 2019.december31-ig terjedő időszakra. Ennek a mechanizmusnak az volt a célja, hogy megvizsgálja a schengeni vívmányok valamennyi elemét, többek között azáltal, hogy felülvizsgálja é értékeli, hogy a tagállamok hogyan teljesítik a külső áőéet, valamint az összes vonatkozó jogszabályt é műveletet. A mechanizmus különös figyelmet fordít az alapvető jogok tiszteletben tartására. Az értékeléek kiterjedhetnek a külső határokhoz, a vízumpolitikához, a (bűnügyi kérdéekben folytatott) rendőrségi é igazságügyi együttműködéhez, a SIS-hez é az adatvédelemhez kapcsolódó intézkedéekre is.
2. A Schengeni Információs Rendszer (SIS)
A SIS egy olyan információcsere-rendszer (adatbázis), amely a belső határellenőrzét nélkülöző schengeni övezetben elősegíti a nemzetközi biztonság fenntartását. Ez a legszélesebb körben használt é leghatékonyabb informatikai rendszer a szabadság, a biztonság é a jogérvényesülé területén az EU-ban (4.2.1.). A hatóságok az EU egézében arra használják a SIS-t, hogy a körözött vagy eltűnt személyekre é tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéeket rögzítsenek vagy ezekre rákeressenek. A rendszerben több mint 80millió figyelmeztető jelzé szerepel, é a hatóságok 2017-ben több mint 5milliárd alkalommal hajtottak végre keresét benne, é ez több mint 240000 külföldi figyelmeztető jelzére (más ország által kiadott figyelmeztető jelzére) vonatkozó találatot eredményezett. A SIS megerősítée céljából az EU a közelmúltban aktualizálta a vonatkozó szabályokat, ami kiküszöböli majd a potenciális hézagokat a rendszerben, illetve több alapvető fontosságú változtatást is bevezet a bevihető figyelmeztetétípusok tekintetében.
A legutóbbi, 2018-as reformot követően a SIS hatályát három rendelet formájában (a SISII helyébe lépve) immár három jogi eszköz határozza meg:
- büntetőügyekben folytatott rendőrségi é igazságügyi együttműködé[5];
- áőé[6];
- a tagállamokban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldée[7].
E rendeletek a következő figyelmeztetőjelzé-kategóriákkal bővítik ki a rendszert: ismeretlen gyanúsítottakra vagy keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéek, megelőzé céljára szolgáló figyelmeztető jelzéek a szülő általi jogellenes elvitel veszélyének kitett gyermekekre vonatkozóan, visszaküldé céljából kiadott figyelmeztető jelzéek, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben hozott kiutasítási határozatokhoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéek.
3. Belső Biztonsági Alap: külső határok é vízumügy
Mivel nem minden uniós tagállamnak vannak ellenőrizendő külső határai, é nem minden tagállamot érint egyformán a határokon átmenő forgalom, az EU igyekszik alapjai révén kompenzálni az uniós külső határok mentén fekvő tagállamok költségeit. A 2014–2020-as pénzügyi időszakban e pénzügyi tehermegosztó mechanizmus rendelkezéére hét éven keresztül 3,8milliárdEUR állt. Az alap fő célkitűzée, hogy a jogszerű utazás elősegítée mellett biztosítsa az Unióban a magas szintű biztonság kialakítását. Az alap keretében végrehajtott programok kedvezményezettjei lehetnek állami é szövetségi hatóságok, helyi közintézmények, nem kormányzati szervezetek, humanitárius szervezetek, magán- é közjogi társaságok, valamint oktatási é kutatási szervezetek.
4. A határregisztrációs rendszer (EES)
A határregisztrációs rendszer (EES)[8] olyan információs rendszer, amely felgyorsítja é megerősíti az Unióba beutazó nem uniós polgárok határellenőrzéét. Az EES az adatok elektronikus nyilvántartásba vételével felváltja az útlevelek manuális bélyegzéét a határokon.
Az EES fő célkitűzéei a következők:
- a határforgalom-ellenőrzé az utazók engedélyezett tartózkodási idejének automatikus kiszámítása révén kevesebb várakozással járjon é hatékonyabb legyen;
- szisztematikusan é megbízhatóan meg lehessen állapítani, kik azok, akik túllépik az engedélyezett tartózkodási időt;
- javuljon a belső biztonság é hatékonyabb legyen a terrorizmus elleni küzdelem, ugyanis lehetővé teszi a bűnüldözéi hatóságoknak az utas korábbi utazásainak lekérdezéét.
Az EES-hez való hozzáféré a nemzeti bűnüldöző hatóságok é az Europol számára biztosítva van, azonban a menekültügyi hatóságok számára nem. Az adatok bűnüldözé vagy visszaküldé céljából történő továbbításának lehetősége harmadik országok, vagy az EES-ben rézt nem vevő uniós tagállamok számára bizonyos feltételek mellett megengedett. Az EES nyilvántartásba veszi az utazó adatait (név, úti okmány típusa, ujjnyomatok, arckép, a belépé é a kilépé helye é ideje) a schengeni külső határok átlépéekor. A határregisztrációs rendszer minden nem uniós polgárra vonatkozik; azokra, akik vízumkötelesek é azokra is, akik vízummentességre jogosultak. A határregisztrációs rendszert a konzuli é a határforgalom-ellenőrzét végző hatóságok használják.
5. Az Európai Határ- é Partvédelmi Ügynökség (Frontex)
Az Európai Határ- é Partvédelmi Ügynökség (Frontex) é a nemzeti hatóságok együttesen alkotják az Európai Határ- é Parti Őrséget[9].
Az Európai Határ- é Parti Őrség 2016októberében kezdte meg működéét. A feladata az EU külső határainak felügyelete é– a tagállamokkal együttműködében– az EU külső határainál esetlegesen felmerülő biztonsági veszélyek felismerée é kezelée. Az EP már a 2015 előtti évek óta kérte a Frontex szerepének megerősítéét annak érdekében, hogy fokozza képességét a változó migrációs áramlásokkal szembeni hatékonyabb reagálás terén. Például [10] az EP a schengeni határok védelmét szolgáló európai határőrök rendszerének létrehozására szólított fel. Az Európai Tanács 2015.októberi következtetéeiben támogatását fejezte ki a „külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakítása” iránt is. A Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy az ügynökség új beavatkozási hatáskörét a Tanácsban a tagállamok, é ne a Bizottság által hozott határozattal aktiválják, ahogyan azt eredetileg javasolták. A rendelet kiterjeszti az EBCGA/Frontex tevékenységeinek körét, amely magában foglalja a tagállamoknak a migrációkezelé, a határokon átnyúló bűnözé elleni küzdelem, valamint a kutatási é mentéi műveletek terén nyújtott fokozott támogatást. A nemzeti hatóságok által hozott határozatok alapján nagyobb szerepet szán a Frontexnek a migránsok származási országukba való visszaküldée terén. A Bizottság javaslata alapján a Tanács felkérheti az ügynökséget, hogy rendkívüli körülmények esetén avatkozzon be é támogassa a tagállamokat. Ez az eset akkor áll fenn, ha:
- egy tagállam (meghatározott határidőn belül) nem teljesíti az ügynökség igazgatótanácsának kötelező erejű határozatát, hogy orvosolja a határigazgatásában fellelhető gyenge pontjait; é
- ha a külső határokon meghatározott é aránytalan nyomás jelentkezik, amely veszélyezteti a schengeni térség működéét. Ha valamely tagállam kifogást emel a segítségnyújtással kapcsolatos tanácsi határozat ellen, a többi uniós ország ideiglenesen visszaállíthatja a belső határellenőrzét.
2019.novemberben az ügynökséget új mandátummal é saját eszközökkel erősítették meg a külső határok védelme, a visszaküldéek hatékonyabb végrehajtása é a nem uniós országokkal való együttműködé tekintetében. A megerősített ügynökség központi eleme a végrehajtó hatáskörrel rendelkező, 10000 határőrből álló kézenléti alakulat lesz, amely bármikor segítséget nyújt a tagállamok számára. Az ügynökség erősebb felhatalmazással fog rendelkezni a visszaküldére, é szorosabban fog együttműködni a nem uniós országokkal, beleértve azokat is, amelyek nem az Unió közvetlen szomszédságában vannak. Az új Európai Határ- é Parti Őrség kézenléti alakulata 2021-ben teljes mértékben működőképessé vált, é 10000 határőrből álló teljes kapacitását 2024-re fogja elérni.
B. A külső határok uniós ellenőrzéének fejlődée
A változás üteme felgyorsult a Földközi-tengeren történt halálesetek elmúlt évekbeli mennyiségének növekedée é a menekültek é migránsok 2015.szeptemberi hatalmas hulláma óta.
A menekültügyi válság kitörée előtt a külső határokon mindössze három ország folyamodott keríté felállításához, hogy megakadályozzák a migránsok é a menekültek területükre történő eljutását: Spanyolország (ahol az építéi munkálatokat 2005-ben fejezték be é 2009-ben kibővítették), Görögország (a munkálatok 2012-ben fejeződtek be) é Bulgária (a munkálatok a görög helyzetre reagálva 2014-ben fejeződtek be). A Schengeni határellenőrzéi kódex 14.cikkének (2)bekezdéével ellentétben– amely kimondja, hogy „A belépteté megtagadására csak megindokolt dönté alapján kerülhet sor, a megtagadás indokainak pontos megjelöléével”– fokozatosan egyre több tagállam fogott határfalak vagy kerítéek építéébe, hogy megkülönbözteté nélkül megakadályozzák a migránsok é a menedékkérők nemzeti területeikhez való hozzáféréét. Emellett a külső schengeni határokon kerítéek felépítéére vonatkozó kifejezett uniós szabályok hiányában é a menekültügyi szabályokat megszegve a tagállamok harmadik országokkal (nevezetesen Belarusszal, Marokkóval é Oroszországgal)– ideértve a csatlakozás előtt álló országokat is (Észak-macedón Köztársaság, Szerbia é Törökország)– közösen akadályokat telepítettek. A schengeni térségen belül is kiépítettek kerítéeket, például Ausztria é Szlovénia között, míg a spanyolországi Melillában kialakult gyakorlatot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálta meg. Az emberi jogi szervezetek az olyan területeken elkövetett atrocitásokat , ahol kerítéeket emeltek[11].
A Nemzetközi Migrációs Szervezet „Eltűnt Migránsok Projektje” 2014 óta több mint 29000 halálesetet az Európába tartó migráció során.
1. Európai Utasinformációs é Engedélyezéi Rendszer (ETIAS)
2018szeptemberében hozták létre az Európai Utasinformációs é Engedélyezéi Rendszert (ETIAS).
A centralizált információs rendszer célja információk gyűjtée olyan nem uniós polgárokról, akiknek nem kell a schengeni térség való belépéhez vízumot igényelniük, továbbá a potenciális biztonsági vagy irreguláris migrációs kockázatok azonosítása. Az adatbázis előzetesen ellenőrzi a vízummentességet élvező utazókat, é megtagadja tőlük az utazási engedélyt, ha úgy ítélik meg, hogy kockázatot jelentenek. Az adatbázis hasonló lesz a már meglévő, többek között az USA-ban (ESTA), Kanadában é Ausztráliában működő rendszerekhez.
Az ETIAS számos előnnyel jár, mint például a várakozási idő csökkenée a határokon, a belső biztonság javulása, az illegális migráció hatékonyabb megelőzée é kevesebb közegézségügyi kockázat. Bár a rendszer előzetes ellenőrzéeket végez, de a beutazási engedély megadására vagy elutasítására vonatkozó végleges döntét mindig a Schengeni határellenőrzéi kódexnek megfelelően áőéet végző nemzeti határőrök hozzák meg, még akkor is, ha a személy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik. Az ETIAS-nak három fő funkciója van:
- a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok által az EU-ba való beutazásuk előtt online benyújtott információk ellenőrzée;
- kérelmek feldolgozása az egyéb információs rendszerekben (például a SIS-ben, a VIS-ben, az Europol adatbázisában, az Interpol adatbázisában, a határregisztrációs rendszerben é az Eurodacban) tárolt adatok összevetéével;
- utazási engedélyek kiadása azokban az esetekben, ha a rendszer nem jelez találatot, vagy nincsenek további elemzét igénylő adatok.
Az utazási engedélyek beszerzéére csupán néhány perc lesz szükséges. 2017.júniusban a Tanács úgy határozott, hogy két külön jogi aktusra[12] bontja a javaslatot azzal az indokkal, hogy a javaslat (schengeni) jogalapja nem terjedhet ki az Europol-rendelet módosítására. Az ETIAS-t az eu-LISA ügynökség építi ki, é 2025-ben kezdi meg működéét.
2. eu-LISA
A 2011-ben létrehozott a három központosított uniós információs rendszer, a SIS, a VIS é az Eurodac üzemeltetéi igazgatását végzi[13]. Feladata az új informatikai architektúra megvalósítása a bel- é igazságügy területén. 2019novemberében felülvizsgálták az eu-LISA megbízatását, é továbbfejlesztették az ügynökség azon képességét, hogy hozzájáruljon az uniós határigazgatáshoz, bűnüldözéi együttműködéhez é migrációkezeléhez.
3. Az uniós információs rendszerek interoperabilitása a határok területén
Az Unió nagyszabású, központosított informatikai rendszereket (SIS, VIS, Eurodac, EES é ETIAS) dolgozott ki a biztonsági együttműködéhez é a külső határok é a migráció kezelééhez nélkülözhetetlen információk gyűjtéére, feldolgozására é megosztására. 2019 óta ezek az információs rendszerek uniós szinten interoperábilisak– azaz képesek az adatcserére é az információk megosztására annak érdekében, hogy a hatóságok az összes kellő információhoz hozzájuthassanak, amikor é ahol erre szükségük van. Az interoperabilitás az információs technológiai rendszerek azon képességét jelenti, amely lehetővé teszi az információk é a tudás megosztását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az e rendszerek összetettségéből é széttagoltságából adódó információhiány[14].
A két hatályos rendelet révén lehetőség nyílik arra, hogy a rendszerek kiegézítsék egymást, segítsenek megkönnyíteni a személyazonosítást, é elősegítsék a személyazonossággal való visszaélé elleni küzdelmet. Nem módosítják az egyes európai információs rendszerekre vonatkozó jogalapban meghatározott betekintéi jogokat, hanem a következő elemeket hozzák létre:
- európai keresőportál, amely lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára több információs rendszer egyidejű lekérdezéét mind személyazonosító, mind biometrikus adatok felhasználásával,
- közös biometrikus megfeleltetéi szolgáltatás, amely lehetővé tenné biometrikus adatok (ujjnyomatok é arcképmások) több rendszerből történő lekérdezéét é összehasonlítását,
- közös személyazonosítóadat-tár, amely harmadik országbeli állampolgárok több uniós információs rendszerben rendelkezére álló személyazonosító é biometrikus adatait tartalmazná,
- többszörös személyazonosságot felismerő rendszer, amely ellenőrizné, hogy a lekérdezében szereplő személyazonosító adatok az interoperabilitási elemek révén összekötött más rendszerekben is léteznek-e, hogy lehetővé váljon az ugyanazon biometrikus adathalmazhoz kapcsolódó többszörös személyazonosságok felismerée.
4. A 2020.évi Covid19-világjárvány
A koronavírus-világjárványra adott egyik legláthatóbb szakpolitikai válasz a személyek nemzetközi é Unión belüli mozgására vonatkozó, 2020.március elejétől érvényes korlátozások voltak. Számos uniós tagállam beszüntette a nemzetközi személyszállítást, majd ezt további uniós nemzetközi utazási korlátozások követték, amelyek közé tartozott az EU külső határainak rézleges lezárása é harmadik országokból[15] az EU-ba való belépé korlátozása, valamint a személyek EU-n belüli mozgásának korlátozásai[16]. Ez számos esetben önkényes, hatástalan é diszkriminatív jellegű volt, é sértette a magánélet védelmére é a menekültügyre vonatkozó jogszabályokat, amint azt az Európai Parlament által megrendelt ٲԳܱáԲǰ is bizonyítják[17].
5. Az ukrán válság
Ukrajna 2022.februári orosz invázióját követően már több mint 6millió ember kényszerült menedéket keresni, főként a szomszédos országokban[18]. Az Európai Unió úgy határozott, hogy uniós szintű átmeneti védelmet biztosít az Ukrajnából érkező személyek számára[19]. [20] lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy gyorsan cselekedjenek az azonnali védelemre szoruló személyek védelme é jogainak biztosítása érdekében.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament reakciói vegyesek voltak a külső határigazgatási politika fejleményei vonatkozásában. Nagy vonalakban támogatta az EBCGA/Frontex, valamint a többi illetékes uniós ügynökség továbbfejlesztett szervezéi szerepét, többször kérve, hogy erősítsék szerepüket, miközben az EU a földközi-tengeri térségben kialakult migrációs válsággal küzdött. Bár a Parlament általános véleménye az EBCGA fejlődééről túlnyomórézt kedvező, az intelligens határok kérdéében megosztottabb. A 2013-as bizottsági javaslatot követően komoly kétségeinek adott hangot a személyes adatok külső határokkal kapcsolatban javasolt nagyarányú technológiai felhalmozása é tömeges feldolgozása tekintetében. Ezenfelül az intelligens határok becsült költségei, az előnyeire vonatkozó kételyek mellett számos aggályt vetettek fel a Parlamentben. A a Parlament úgy ítélte meg, hogy „az »intelligens határellenőrzé« kezdeményezéhez hasonló, új informatikai rendszerek esetleges fejlesztéét gondosan elemezni kell, különösen a szükségesség é az arányosság elveinek tekintetében”. 2015szeptemberében ezt a Bizottsághoz é a Tanácshoz intézett szóbeli kérdé követte, melyben a bűnüldözéi szervek e rendszerhez való hozzáféréére vonatkozó álláspontjukról, valamint az Európai Unió Bíróságának az adatmegőrzéi irányelvről szóló, 2014.áprilisi ítéletének jelentőségéről kialakított véleményükről érdeklődik (lásd a 4.2.8.számú ismertetőt). A schengeni térség működééről szóló éves jelentéről szóló állásfoglalásában[21] a Parlament felszólította a tagállamokat– beleértve a külső szárazföldi határral nem rendelkezőket is–, hogy magas szinten biztosítsák külső határaik ellenőrzéét azáltal, hogy elegendő forrást biztosítanak személyzet, felszerelé é szakértelem formájában, é kialakítják a szükséges parancsnoklási é ellenőrzéi struktúrákat a biztonságos, rendezett é folyamatos határátlépéhez.
A Parlament hangsúlyozta továbbá, hogy intézkedéekre van szükség az EU határainak, a menekültügyi vívmányoknak é az Európai Unió Alapjogi Chartájának kellő figyelembevétele mellett. Jelenleg a Parlament megbízható é méltányos eljárásokat, valamint a migrációval kapcsolatos átfogó, uniós szintű megközelítét sürget[22]. Aktív szerepet játszik a schengeni vívmányok alkalmazásának é az azoknak való megfelelé nyomon követéében. A Parlament Állampolgári Jogi, Bel- é Igazságügyi Bizottságának schengeni ellenőrzésel foglalkozó munkacsoportja az értékeléi é nyomonkövetéi folyamat megfelelő szakaszaiban– például a végső értékelő jelenté, az elfogadott ajánlások é a cselekvéi terv tekintetében– kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal é a Tanáccsal.
A Covid19-világjárvány kapcsán a Parlament a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitöréét követő helyzetéről szóló, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem kapott tájékoztatást. Emlékeztetett arra, hogy a harmadik országokból a schengeni térségbe irányuló valamennyi, nem alapvető fontosságú utazásra vonatkozó bármely ideiglenes utazási korlátozásnak, vagy a külső határokon történő belépteté megtagadására vonatkozó valamennyi döntének összhangban kell lennie a Schengeni határ-ellenőrzéi kódex rendelkezéeivel[23]. A Parlament megbízásából kézült tanulmány kiemelte, hogy a világjárványra válaszul bevezetett korlátozások rendkívül dinamikus é gyors változásokon mentek keresztül, ami nagyfokú jogbizonytalanságot eredményezett az egyének számára, é negatív következményekkel járt az uniós jogokra é szabadságokra nézve[24]. Egy másik, nemrégiben kézült tanulmány rámutatott arra, hogy a tagállamok széles körben alkalmazzák a biometrikus mesterségesintelligencia-technológiákat a migránsok tömeges megfigyelée céljából[25].
A üdvözölte az átmeneti védelemről szóló irányelv 2001-es hatálybalépée óta első alkalommal történő aktiválását[26]. 2022.március9-én az európai parlamenti képviselők ڱóíٴdzٳá az EU-t, hogy a menekültek ellátása jelentette felelősség megosztása érdekében alakítson ki megfelelő migrációs rendszert. A Parlament Állampolgári Jogi, Bel- é Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 2023.április4-én Գé fogadott el a migrációs é menekültügyi válsághelyzetek kezelééről szóló európai parlamenti é tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, 2023.április14-én pedig elfogadta a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűréének bevezetééről szóló európai parlamenti é tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló Գé, valamint a menekültügy é a migráció kezelééről szóló európai parlamenti é tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló Գé.
A Parlament 2024.április10-én tíz jogalkotási szöveget vitatott meg é fogadott el az európai migrációs é menekültügyi politika reformja érdekében. A Parlament 2024.április24-én elfogadta a Schengeni határellenőrzéi kódex módosításáról szóló álláspontját a schengeni térség súlyos fenyegetéekkel szembeni rezilienciájának fokozása é a schengeni szabályoknak a változó kihívásokhoz való hozzáigazítása érdekében.
Látogasson el az Európai Parlament Schengenről szóló DzԱá!
Pablo Abril Marti / Mariusz Maciejewski