Eur贸pai Parlament: a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok
Az eur贸pai integr谩ci贸 el艖rehalad谩sa k枚vetkezt茅ben a nemzeti parlamentek szerepe megv谩ltozott. Az eur贸pai jogalkot谩s valamennyi szinten t枚rt茅n艖 hat茅kony demokratikus ellen艖rz茅s茅nek megteremt茅se 茅rdek茅ben k眉l枚nb枚z艖 eszk枚z枚ket hoztak l茅tre az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅s el艖seg铆t茅s茅re. Ezt a tendenci谩t a Lisszaboni Szerz艖d茅s 谩ltal bevezetett rendelkez茅sek is meger艖s铆tett茅k.
Jogalap
Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅s茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅s (EUSZ) 12.听cikke, a nemzeti parlamenteknek az Eur贸pai Uni贸ban bet枚lt枚tt szerep茅r艖l sz贸l贸, 1.听sz谩m煤 jegyz艖k枚nyve 茅s a szubszidiarit谩s 茅s az ar谩nyoss谩g elv茅nek alkalmaz谩s谩r贸l sz贸l贸, 2.听sz谩m煤 jegyz艖k枚nyve.
颁茅濒办颈迟疟锄茅蝉别办
A. Az egy眉ttm疟k枚d茅s indokolts谩ga
Az eur贸pai integr谩ci贸s folyamatnak r茅sze a kor谩bban a nemzeti korm谩nyok 谩ltal gyakorolt egyes hat谩sk枚r枚k 谩truh谩z谩sa d枚nt茅shozatali jogk枚rrel rendelkez艖 k枚z枚s int茅zm茅nyekre, aminek eredm茅nyek茅ppen cs枚kkent a nemzeti parlamentek jogalkot贸, k枚lts茅gvet茅si 茅s ellen艖rz艖 hat贸s谩gk茅nt bet枚lt枚tt szerepe. B谩r a hat谩sk枚r枚k nemzeti szintr艖l eur贸pai uni贸s szintre t枚rt茅n艖 emel茅se sz谩mos esetben a Tan谩cs jav谩ra t枚rt茅nt, az Eur贸pai Parlament fokozatosan teljes k枚r疟 parlamenti szerepet szerzett:
- a nemzeti parlamentek kialak铆tott谩k azt a v茅lem茅nyt, hogy a korm谩nyaik eur贸pai tev茅kenys茅gei felett gyakorolt fokozottabb ellen艖rz茅s, illetve a Parlamenttel val贸 szorosabb kapcsolat lehet az uni贸s politikai d枚nt茅shozatal feletti befoly谩suk n枚vel茅s茅nek m贸dja, 茅s egy煤ttal ezek biztos铆thatj谩k, hogy az EU demokratikus elvekre 茅p眉lj枚n;
- a Parlament a maga r茅sz茅r艖l 谩ltal谩ban 煤gy v茅lekedik, hogy a nemzeti parlamentekkel ki茅p铆tett elm茅ly眉lt kapcsolatok r茅v茅n meger艖s铆theti legitimit谩s谩t, az Uni贸t pedig k枚zelebb viheti a polg谩rokhoz.
B. Az egy眉ttm疟k枚d茅s ter眉let茅n bek枚vetkezett v谩ltoz谩sok
Az eur贸pai integr谩ci贸 el艖rehaladt谩val a nemzeti parlamentek szerepe tov谩bb gyeng眉lt: az EU hatalma meger艖s枚d枚tt, 茅s hat谩sk枚rei kisz茅lesedtek, valamint a Tan谩csban a t枚bbs茅gi szavaz谩s terjedt el, 茅s a Parlament jogalkot谩si hat谩sk枚rei is n枚vekedtek.
1979-ig az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek szerves kapcsolatban voltak, mivel az eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖ket a nemzeti parlamentek saj谩t tagjaik k枚z眉l nevezt茅k ki. A Parlament k枚zvetlen megv谩laszt谩sa azonban megszak铆totta ezeket a kapcsolatokat, 茅s ezek k枚r眉lbel眉l t铆z 茅ven 谩t egy谩ltal谩n nem is l茅teztek. Ezek helyre谩ll铆t谩s谩nak sz眉ks茅gess茅ge 1989 ut谩n v谩lt nyilv谩nval贸v谩, amikor kapcsolatfelv茅telre ker眉lt sor, 茅s megk铆s茅relt茅k az eredeti szerves kapcsolatot helyre谩ll铆tani. Ebben a Maastrichti Szerz艖d茅s seg铆tett, amely erre vonatkoz贸lag k茅t, az al谩bbiakr贸l rendelkez艖 鈥瀗yilatkozatot鈥� tartalmazott (13.听茅s 14.听nyilatkozat):
- a nemzeti parlamentek 谩ltal az Eur贸pai Uni贸 tev茅kenys茅geiben j谩tszott szerep tiszteletben tart谩sa (a korm谩nyoknak 鈥瀔ell艖 id艖ben鈥� t谩j茅koztatniuk kell parlamentjeiket az uni贸s jogalkot谩si javaslatokr贸l, 茅s sz眉ks茅g eset茅n k枚z枚s konferenci谩kat kell tartani);
- az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅s kialak铆t谩sa a kapcsolatok meger艖s铆t茅se, az inform谩ci贸csere, a k枚z枚s 眉l茅sek rendszeres铆t茅se 茅s k枚lcs枚n枚s k枚nny铆t茅sek biztos铆t谩sa r茅v茅n.
A nemzeti parlamentek az alkotm谩nyos reformok, a korm谩nyzati v谩llal谩sok vagy saj谩t m疟k枚d茅si m贸dszereik m贸dos铆t谩sa r茅v茅n, illetve bizonyos tag谩llamok eset茅ben nemzeti alkotm谩nyos jogszab谩lyaik alkotm谩nyb铆r贸s谩g 谩ltali 茅rtelmez茅s茅nek eredm茅nyek茅nt emellett ellen艖rz茅si lehet艖s茅get kaptak korm谩nyaik eur贸pai tev茅kenys茅geit illet艖en. Uni贸s 眉gyekre szakosodott bizotts谩gaik a Parlamenttel egy眉ttm疟k枚dve jelent艖s szerepet j谩tszottak ebben a fejl艖d茅sben.
A nemzeti parlamentek szerep茅r艖l sz贸l贸, az Amszterdami Szerz艖d茅shez csatolt jegyz艖k枚nyv 枚szt枚n枚zte a nemzeti parlamenteknek az EU tev茅kenys茅geibe val贸 nagyobb fok煤 bevon谩s谩t, 茅s el艖铆rta, hogy a konzult谩ci贸s dokumentumokat 茅s javaslatokat azonnal tov谩bb铆ts谩k annak 茅rdek茅ben, hogy a nemzeti parlamentek megvizsg谩lhass谩k ezeket, miel艖tt a Tan谩cs hat谩roz. A nemzeti parlamentek fontos szerepet j谩tszottak az Eur贸pa j枚v艖j茅vel foglalkoz贸 konvent vit谩in is (1.1.4.), ahol a 11 munkacsoport egyik茅nek k枚zponti t茅m谩j谩ul is szolg谩ltak. Az Eur贸pai Bizotts谩g 2006听m谩jus谩ban beleegyezett abba, hogy minden 煤j javaslatot 茅s konzult谩ci贸s dokumentumot tov谩bb铆tson a nemzeti parlamenteknek. Ez a 鈥瀙olitikai p谩rbesz茅d鈥� a Lisszaboni Szerz艖d茅s hat谩lybal茅p茅s茅vel jogi k枚telezetts茅gg茅 v谩lt a Bizotts谩g sz谩m谩ra. Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅s茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅s (EUMSZ) azt is garant谩lja, hogy a nemzeti parlamentek 谩tfog贸bb t谩j茅koztat谩st kapjanak az uni贸s int茅zm茅nyekt艖l, ez ut贸bbiaknak ugyanis tov谩bb铆taniuk kell a jogalkot谩si aktusok tervezet茅t, valamint az Uni贸hoz val贸 csatlakoz谩sra ir谩nyul贸 k茅relmeket. A Lisszaboni Szerz艖d茅s tov谩bb er艖s铆tette a nemzeti parlamentek szerep茅t az谩ltal, hogy bevonja 艖ket a szerz艖d茅sek fel眉lvizsg谩lat谩ra ir谩nyul贸 elj谩r谩sokba, valamint a szabads谩g, a biztons谩g 茅s a jog茅rv茅nyes眉l茅s ter眉let茅n megl茅v艖 uni贸s politik谩k v茅grehajt谩s谩nak 茅rt茅kel茅si mechanizmusaiba. A szerz艖d茅s nemzeti parlamenteknek az EU-ban bet枚lt枚tt szerep茅r艖l sz贸l贸 jegyz艖k枚nyvvel 枚sszhangban a nemzeti parlamentek 茅s a Parlament k枚z枚tti parlamentk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅st is hivataloss谩 tette.
A Lisszaboni Szerz艖d茅s jelent艖sen meger艖s铆tette a nemzeti parlamenteknek az uni贸s jogalkot谩si folyamatokban val贸 szerep茅t az谩ltal, hogy korai el艖rejelz艖 mechanizmust vezetett be, vagyis egy olyan rendszert, melynek r茅v茅n a nemzeti parlamentek 艖rk枚dhetnek az 煤j jogalkot谩si javaslatokban a szubszidiarit谩s elv茅nek tiszteletben tart谩sa felett (a nemzeti parlamenteknek az Eur贸pai Uni贸ban bet枚lt枚tt szerep茅r艖l sz贸l贸, 1.听sz谩m煤 jegyz艖k枚nyv, valamint a szubszidiarit谩s 茅s az ar谩nyoss谩g elveinek alkalmaz谩s谩r贸l sz贸l贸, 2.听sz谩m煤 jegyz艖k枚nyv). Egy jogalkot谩si javaslat el艖terjeszt茅s茅nek id艖pontj谩t贸l sz谩m铆tott nyolc h茅ten bel眉l a nemzeti parlamentek indokol谩ssal ell谩tott v茅lem茅nyt ny煤jthatnak be az Eur贸pai Parlament, a Tan谩cs 茅s a Bizotts谩g eln枚k茅nek, kifejtve, hogy v茅lem茅ny眉k szerint a k茅rd茅ses tervezet mi茅rt nem felel meg a szubszidiarit谩s elv茅nek. Lehet艖v茅 v谩lt, hogy a nemzeti parlamentek t枚bbs茅ge megv茅t贸zza a jogalkot谩si javaslatokat. A v茅gs艖 d枚nt茅s joga azonban a jogalkot谩si hat贸s谩g茅 (az Eur贸pai Parlament茅 茅s a Tan谩cs茅) (1.2.2.). Ezt a mechanizmust a Lisszaboni Szerz艖d茅s hat谩lybal茅p茅se 贸ta h谩romszor alkalmazt谩k: 2012听m谩jus谩ban, [1] kapcs谩n (鈥濵onti听II.鈥� rendelet), 2013听okt贸ber茅ben, [2] tekintet茅ben, 茅s 2016听m谩jus谩ban, [3] kapcs谩n. A nemzeti parlamentek agg谩lyokat vethetnek fel a szubszidiarit谩ssal kapcsolatban, 茅s a sz眉ks茅ges k眉sz枚b茅rt茅kek el茅r茅sekor s谩rga 茅s narancss谩rga lapos elj谩r谩sokat ind铆thatnak. A szubszidiarit谩si vizsg谩lat a nemzeti parlamentek kiz谩r贸lagos hat谩sk枚r茅be tartozik. A region谩lis parlamentek szerepe ebben az elj谩r谩sban a 2.听jegyz艖k枚nyv 6.听cikk茅ben tal谩lhat贸, amely a k枚vetkez艖k茅ppen sz贸l:听鈥濧 nemzeti parlamentekre, illetve nemzeti parlamenti kamar谩kra tartozik, hogy听鈥� adott esetben听鈥� a jogalkot贸i hat谩sk枚r枚kkel rendelkez艖 region谩lis parlamentekkel egyeztessenek.鈥� Ez茅rt a region谩lis parlamentekt艖l kapott k枚zvetlen beadv谩nyok a szerz艖d茅sek 茅rtelm茅ben nem tekintend艖k a nemzeti parlamentek szubszidiarit谩ssal kapcsolatos beadv谩nyainak. V茅lem茅ny眉ket a nemzeti parlamenten kereszt眉l kell k枚zvet铆teni. Ha azonban az Eur贸pai Parlament beadv谩nyt kap egy region谩lis parlamentt艖l, azt t谩j茅koztat谩s c茅lj谩b贸l tov谩bb铆tj谩k az illet茅kes szolg谩latoknak听鈥� bele茅rtve a tartalom茅rt felel艖s bizotts谩got is听鈥�, a Region谩lis Fejleszt茅si Bizotts谩gnak mint a region谩lis hat贸s谩gokkal fenntartott kapcsolatok茅rt felel艖s bizotts谩gnak, valamint a kutat谩si 茅s dokument谩ci贸s szolg谩latoknak. A szerz艖d茅s ezenk铆v眉l tartalmaz a nemzeti parlamentek uni贸s int茅zm茅nyi strukt煤r谩ban bet枚lt枚tt szerep茅t pontos铆t贸 煤j cikkeket is (az EUSZ 10.听茅s 12.听cikke).
Az uni贸s 谩llamad贸ss谩g-v谩ls谩g 2010.听m谩rciusi kirobban谩sa 贸ta az eur贸枚vezethez tartoz贸 nemzeti parlamenteknek a ment艖csomagok ratifik谩l谩s谩ban 茅s m贸dos铆t谩s谩ban j谩tszott szerepe r谩vil谩g铆tott arra, hogy szoros egy眉ttm疟k枚d茅sre 茅s folyamatos inform谩ci贸cser茅re van sz眉ks茅g k枚zt眉k 茅s az Eur贸pai Parlament k枚z枚tt. A gazdas谩gi 茅s monet谩ris uni贸 stabilit谩s谩r贸l, koordin谩ci贸j谩r贸l 茅s korm谩nyz谩s谩r贸l sz贸l贸, 2013听janu谩rj谩ban hat谩lyba l茅pett szerz艖d茅s 13.听cikke a nemzeti parlamentek 茅s az Eur贸pai Parlament k枚z枚tti k眉l枚n egy眉ttm疟k枚d茅sr艖l rendelkezik a gazdas谩gi 茅s p茅nz眉gyi ir谩ny铆t谩s feletti parlamenti fel眉gyelet gyakorl谩s谩val kapcsolatban.
Eredm茅nyek: az egy眉ttm疟k枚d茅s form谩i
A. Az Eur贸pai Uni贸 parlamenti k枚zgy疟l茅seinek eln枚ki konferenci谩ja
A konferenci谩kat 1981-ben vezett茅k be az 1963.听茅s az 1973.听茅vi 眉l茅seket k枚vet艖en. A nemzeti parlamentek eln枚kei 茅s az Eur贸pai Parlament eln枚k茅nek r茅szv茅tel茅vel zajl贸 konferenci谩kat kezdetben k茅t茅vente tartott谩k. Ezeket a f艖titk谩rok 眉l茅sein k茅sz铆tett茅k el艖, 茅s a nemzeti parlamentek 茅s az Eur贸pai Parlament k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅s konkr茅t k茅rd茅seit vitatt谩k meg. Az ut贸bbi n茅h谩ny 茅vben az eln枚k枚k 茅vente tal谩lkoztak. Az Eur贸pai Parlament 1995 贸ta szoros kapcsolatokat tart fenn a t谩rsult 茅s a csatlakoz贸 orsz谩gok parlamentjeivel. E rendszeres tal谩lkoz贸kon a Parlament eln枚ke 茅s e parlamentek eln枚kei a csatlakoz谩si strat茅gi谩kat 茅s egy茅b aktu谩lis k茅rd茅seket vitatnak meg.
B. Az Eur贸pai Parlamenti Kutat谩si 茅s Dokument谩ci贸s K枚zpont
Az 1977.听茅vi b茅csi 鈥瀗agy konferencia鈥� hozta l茅tre az Eur贸pai Parlamenti Kutat谩si 茅s Dokument谩ci贸s K枚zpontot (ECPRD), amely olyan dokument谩ci贸s 茅s kutat贸szolg谩latok h谩l贸zata, amelyek szorosan egy眉ttm疟k枚dnek az inform谩ci贸hoz val贸 hozz谩f茅r茅s megk枚nny铆t茅se (ide茅rtve a nemzeti 茅s eur贸pai adatb谩zisokat is) 茅s a p谩rhuzamos munkav茅gz茅s elker眉l茅se c茅lj谩b贸l a kutat谩s koordin谩l谩sa 茅rdek茅ben. K枚zpontos铆tja 茅s k枚zz茅teszi a kutat谩st, 茅s weboldalt m疟k枚dtet a jobb inform谩ci贸csere 茅rdek茅ben. C铆mt谩ra seg铆ts茅g茅vel k枚nnyebb a kapcsolatfelv茅tel a nemzeti parlamentek kutat谩si oszt谩lyai k枚z枚tt. A k枚zpontot az Eur贸pai Parlament 茅s az Eur贸pa Tan谩cs Parlamenti K枚zgy疟l茅se k枚z枚sen igazgatja. Tagjai k枚z茅 tartoznak az uni贸s tag谩llamok parlamentjei 茅s az Eur贸pa Tan谩cs tagorsz谩gainak orsz谩ggy疟l茅sei, szolg谩ltat谩sait pedig ig茅nybe vehetik tov谩bb谩 az Eur贸pa Tan谩cs K枚zgy疟l茅s茅ben megfigyel艖i st谩tusszal rendelkez艖 orsz谩gok is.
C. A K枚z枚ss茅g parlamentjeinek konferenci谩ja
Ez az elk茅pzel茅s R贸m谩ban, 1990-ben 枚lt枚tt gyakorlati form谩t 鈥瀍ur贸pai konferencia鈥� n茅ven. T茅m谩ja 鈥瀉 K枚z枚ss茅g j枚v艖je, a gazdas谩gi 茅s monet谩ris, valamint politikai uni贸ra vonatkoz贸 javaslatoknak a K枚z枚ss茅gre 茅s a tag谩llamokra gyakorolt k枚vetkezm茅nyei, tov谩bb谩 konkr茅tabban a nemzeti parlamentek 茅s az Eur贸pai Parlament szerepe鈥� volt, 258-an vettek rajta r茅szt, ebb艖l 173 f艖 a nemzeti parlamentekb艖l, 85 f艖 pedig az Eur贸pai Parlamentb艖l 茅rkezett. Az贸ta tov谩bbi hasonl贸 esem茅nyre nem ker眉lt sor.
D. Az Eur贸pai Uni贸 parlamentjein bel眉li, eur贸pai 眉gyekkel foglalkoz贸 parlamenti bizotts谩gok konferenci谩ja (COSAC)
Ez a konferencia, melynek 枚sszeh铆v谩s谩t eredetileg a francia nemzetgy疟l茅s eln枚ke kezdem茅nyezte, 1989听贸ta hathavonta 眉l茅sezik a nemzeti parlamentek uni贸s 眉gyekkel foglalkoz贸 bizotts谩gai 茅s eur贸pai parlamenti k茅pvisel艖k r茅szv茅tel茅vel. A tal谩lkoz贸kon minden parlament r茅sz茅r艖l hat k茅pvisel艖 vesz r茅szt. A konferenci谩t az EU soros eln枚ks茅g茅t ell谩t贸 orsz谩g parlamentje h铆vja 枚ssze, az Eur贸pai Parlament 茅s az eln枚ks茅gi trojka parlamentjei k茅sz铆tik el艖, 茅s minden alkalommal az eur贸pai integr谩ci贸val kapcsolatos f艖bb t茅m谩kat t谩rgyalja. A COSAC nem d枚nt茅shozatali, hanem ink谩bb konzult谩ci贸s 茅s koordin谩ci贸s szerv, amely konszenzus 煤tj谩n hat谩roz. A nemzeti parlamenteknek az Eur贸pai Uni贸ban bet枚lt枚tt szerep茅r艖l sz贸l贸 jegyz艖k枚nyv kifejezetten kimondja, hogy a COSAC b谩rmilyen 茅szrev茅telt megfogalmazhat, amelyet az uni贸s int茅zm茅nyek figyelm茅re 茅rdemesnek tart. A COSAC 茅szrev茅telei azonban semmilyen m贸don sem k枚telezik a nemzeti parlamenteket, illetve nem hat谩rozz谩k meg 谩ll谩spontjukat.
A COSAC 眉l茅sein a nemzeti parlamentek azon k眉ld枚tts茅gei vesznek r茅szt, amelyek eur贸pai 眉gyekkel kapcsolatos 茅rdekcsoportokat alkotnak, lehet艖v茅 t茅ve a nemzeti parlamentek k茅pvisel艖i sz谩m谩ra, hogy kapcsolatba l茅pjenek az uni贸s int茅zm茅nyek k茅pvisel艖ivel. P茅ld谩ul a COSAC 2024听m谩rcius谩ban Br眉sszelben tartott 眉l茅se, amelynek h谩zigazd谩ja a Tan谩cs belga eln枚ks茅ge volt, a nemek k枚z枚tti egyenl艖s茅ggel kapcsolatos politik谩val, a strat茅giai auton贸mi谩val, valamint a jog谩llamis谩g 茅s a demokr谩cia EU-n bel眉li helyzet茅vel foglalkoz贸 paneleket foglalt mag谩ban. Ez ut贸bbi keret茅ben eszmecser茅re ker眉lt sor a k茅pvisel艖k 茅s az Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩g谩nak eln枚ke, Koen Lenaerts k枚z枚tt, aki hangs煤lyozta a szabad v谩laszt谩sok, a sajt贸szabads谩g 茅s a tag谩llamok k枚z枚tti szolidarit谩s v茅delm茅nek k眉l枚nleges felel艖ss茅g茅t.
E. K枚z枚s parlamenti 眉l茅sek
Az eur贸pai konvent tapasztalatait k枚vet艖en az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek k茅pvisel艖i 煤gy v茅lt茅k, hogy egyes konkr茅t t茅m谩k kezel茅s茅re hasznos lenne egy 谩lland贸 politikai egy眉ttm疟k枚d茅si eszk枚z l茅trehoz谩sa. Ennek megfelel艖en 2005-t艖l kezdve az eur贸pai 茅s a nemzeti parlamenti k茅pvisel艖k k枚z枚s parlamenti 眉l茅sek keret茅ben tal谩lkoz贸kat tartanak, amelyeken megvitatj谩k az uni贸s d枚nt茅shozatal sor谩n felmer眉l艖, a parlamenteket 茅rint艖 k茅rd茅seket, valamint az uni贸s int茅zm茅nyek meger艖s铆t茅s茅t.
F. Az egy眉ttm疟k枚d茅s egy茅b form谩i
A Parlament legt枚bb 谩lland贸 bizotts谩ga konzult谩ci贸t folytat a hasonl贸 nemzeti szervekkel k茅t- vagy t枚bboldal煤 眉l茅sek, illetve az eln枚k枚k 茅s az el艖ad贸k l谩togat谩sai sor谩n.
Az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek hasonl贸 k茅pvisel艖csoportjai k枚z枚tti kapcsolatok az 茅rintett orsz谩gt贸l 茅s a politikai p谩rtt贸l f眉gg艖en elt茅r艖 m贸don fejl艖dtek.
Az igazgat谩si egy眉ttm疟k枚d茅s tov谩bbfejleszt茅se a Parlamentben gyakornoki lehet艖s茅gek, tov谩bb谩 tisztvisel艖csere form谩j谩ban t枚rt茅nik. A nemzeti parlamentek legt枚bb k茅pvisel艖je ugyanabban a parlamenti 茅p眉letben rendelkezik irod谩val, ahol a Nemzeti Parlamentekkel Folytatott Kapcsolattart谩s Igazgat贸s谩ga is. A parlamenti munk谩r贸l sz贸l贸 k枚lcs枚n枚s inform谩ci贸csere egyre fontosabb, k眉l枚n枚sen a jogalkot谩s ter茅n. Ez az inform谩ci贸csere modern informatikai alkalmaz谩sok, p茅ld谩ul az internetes alap煤 IPEX adatforgalmi 茅s kommunik谩ci贸s h谩l贸zat, seg铆ts茅g茅vel zajlik.
Az Eur贸pai Parlament szerepe
2018.听谩prilis听19-茅n a Parlament [4], amelyben r谩mutat, hogy a nemzeti parlamentek javul贸 tendenci谩t mutatnak, 茅s akt铆van hozz谩j谩rulnak az Eur贸pai Uni贸 megfelel艖 alkotm谩nyos m疟k枚d茅s茅hez, t枚bb pluralizmust 茅s demokratikus legitimit谩st biztos铆tva ezzel. Az 谩ll谩sfoglal谩s azt is elismeri, hogy a nemzeti korm谩nyoknak a nemzeti parlamentekkel szembeni elsz谩moltathat贸s谩ga 鈥瀉z Eur贸pai Uni贸n bel眉li nemzeti parlamenti kamar谩k szerep茅nek sarokk枚ve鈥�. Mik枚zben eml茅keztet r谩, hogy a korai el艖rejelz艖 rendszert ritk谩n haszn谩lt谩k a Lisszaboni Szerz艖d茅s hat谩lybal茅p茅se 贸ta, a Parlament 煤gy v茅li, hogy azt a jelenlegi alkotm谩nyos kereteken bel眉l meg lehetne reform谩lni. E tekintetben felh铆vja a Bizotts谩got, hogy a korai el艖rejelz艖 rendszeren bel眉l hat谩rozzon meg 鈥瀟echnikai 茅rtes铆t茅si id艖szakot鈥� annak 茅rdek茅ben, hogy a jogalkot谩si aktusok tervezet茅nek a nemzeti parlamenti kamar谩k 谩ltali technikai k茅zhezv茅teli d谩tuma 茅s a nyolchetes id艖szak kezd艖 d谩tuma k枚z枚tt tov谩bbi id艖t biztos铆tson. A Parlament emellett t谩mogatja azt a lehet艖s茅get, hogy a nemzeti parlamentek konstrukt铆v javaslatokat ny煤jtsanak be a Bizotts谩gnak annak 茅rdek茅ben, hogy pozit铆van befoly谩solj谩k az eur贸pai vit谩t 茅s a Bizotts谩g kezdem茅nyez茅si jogk枚r茅t. Az 谩ll谩sfoglal谩s v茅gezet眉l sz谩mos javaslatot fogalmaz meg, melyek c茅lja az Eur贸pai Parlament 茅s a nemzeti parlamentek k枚z枚tti egy眉ttm疟k枚d茅s megl茅v艖 eszk枚zeinek meger艖s铆t茅se.
A Parlament 2024.听janu谩r听17-茅n 煤j 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el a szerz艖d茅s nemzeti parlamentekre vonatkoz贸 rendelkez茅seinek v茅grehajt谩s谩r贸l[5]. Ebben a Parlament k茅rte a tag谩llamokat, hogy biztos铆tsanak elegend艖 forr谩st nemzeti parlamentj眉k sz谩m谩ra annak 茅rdek茅ben, hogy bet枚lthess茅k az ellen艖rz茅sben 谩ll贸 alkotm谩nyos szerep眉ket, 茅s javasolta, hogy vonj谩k be region谩lis parlamentjeiket az EWM m疟k枚d茅s茅be. A Parlament k茅rte tov谩bb谩 a nemzeti parlamentek sz谩m谩ra az indokolt v茅lem茅ny kiad谩s谩ra meghat谩rozott jelenlegi nyolchetes hat谩rid艖 meghosszabb铆t谩s谩t, mivel az jelleg茅n茅l fogva korl谩tozza a szubszidiarit谩s elv茅nek val贸 megfelel茅s id艖ben t枚rt茅n艖 ellen艖rz茅s茅t. Javasolta tov谩bb谩, hogy hozzanak l茅tre egy 煤n. 鈥瀦枚ld lapos鈥� rendszert, amelynek keret茅ben a nemzeti parlamentek legal谩bb egyharmada el艖terjeszthet javaslatokat az eur贸pai vita 鈥瀙ozit铆v befoly谩sol谩sa鈥� 茅rdek茅ben.
Az EP Nemzeti Parlamentekkel Folytatott Kapcsolattart谩s Igazgat贸s谩ga minden 茅vben 茅ves jelent茅st tesz k枚zz茅 az Eur贸pai Parlament 茅s az uni贸s nemzeti parlamentek k枚z枚tti kapcsolatokr贸l. A jelent茅s 谩ttekint茅st ny煤jt a nemzeti parlamentekkel folytatott parlamentk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅s valamennyi tev茅kenys茅g茅r艖l 茅s fejlem茅ny茅r艖l, amelyben a 27 tag谩llam 39 nemzeti parlamentje 茅s kamar谩ja, valamint az Eur贸pai Parlament vesz r茅szt. A 2022.听茅vi 茅ves jelent茅s szerint az abban az 茅vben tartott parlamentk枚zi 眉l茅seken megvitatott f艖bb t茅m谩k a k枚vetkez艖k voltak: az EU biztons谩ga 茅s k眉ls艖 tev茅kenys茅ge az ukrajnai h谩bor煤ra v谩laszul, a Covid19-vil谩gj谩rv谩nyt k枚vet艖 helyre谩ll铆t谩s, a jog谩llamis谩g helyzete a tag谩llamokban, a NextGenerationEU 茅s a gazdas谩gi helyre谩ll铆t谩si tervek, valamint az Eur贸pa j枚v艖j茅r艖l sz贸l贸 konferencia eredm茅nyei.
听
Eeva Pavy / Alexandru-George Mo葯