Az Eur贸pai Uni贸 Tan谩csa
A Tan谩cs az az int茅zm茅ny, amely a Parlamenttel egy眉tt rendeletek 茅s ir谩nyelvek form谩j谩ban elfogadja az uni贸s jogszab谩lyokat, valamint el艖k茅sz铆ti a hat谩rozatokat 茅s a nem k枚telez艖 erej疟 aj谩nl谩sokat. Hat谩rozatait saj谩t hat谩sk枚r茅ben a j贸v谩hagy谩s谩t ig茅nyl艖 jogi aktus jogalapj谩nak megfelel艖en egyszer疟 t枚bbs茅ggel, min艖s铆tett t枚bbs茅ggel vagy egyhang煤lag hozza meg.
Jogalap
Az Eur贸pai Uni贸 egyed眉l谩ll贸 int茅zm茅nyi keret茅ben a Tan谩cs az Eur贸pai Uni贸r贸l sz贸l贸 szerz艖d茅s (EUSZ) 16.听cikke 茅s az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅s茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅s (EUMSZ) 237鈥�243.听cikke 茅rtelm茅ben r谩 ruh谩zott hat谩sk枚r枚ket gyakorolja.
Szerep
A. 闯辞驳蝉锄补产谩濒测辞办
A Bizotts谩g 谩ltal beny煤jtott javaslatok alapj谩n a Tan谩cs az EUMSZ 294.听cikk茅vel 枚sszhangban (rendes jogalkot谩si elj谩r谩s) a Parlamenttel k枚z枚sen vagy a Parlamenttel folytatott konzult谩ci贸t k枚vet艖en uni贸s rendeletek 茅s ir谩nyelvek form谩j谩ban jogszab谩lyokat fogad el (1.2.3.). A Tan谩cs emellett egyedi hat谩rozatokat 茅s nem k枚telez艖 erej疟 aj谩nl谩sokat is elfogad (az EUMSZ 288.听cikke), tov谩bb谩 谩ll谩sfoglal谩sokat ad ki. A Tan谩cs 茅s a Parlament hat谩rozza meg a Bizotts谩gra ruh谩zott vagy a Tan谩cs sz谩m谩ra fenntartott v茅grehajt谩si hat谩sk枚r枚k gyakorl谩s谩ra vonatkoz贸 谩ltal谩nos szab谩lyokat ().
B. 碍枚濒迟蝉茅驳惫别迟茅蝉
A Tan谩cs a k枚lts茅gvet茅si hat贸s谩g egyik 谩ga (a m谩sik a Parlament). Egy眉tt fogadj谩k el az Eur贸pai Uni贸 k枚lts茅gvet茅s茅t (1.2.5.). Ezenk铆v眉l a Tan谩cs k眉l枚nleges jogalkot谩si elj谩r谩s keret茅ben, egyhang煤lag elj谩rva fogadja el az uni贸s saj谩t forr谩sok rendszer茅re 茅s a t枚bb茅ves p茅nz眉gyi keretre vonatkoz贸 rendelkez茅seket meg谩llap铆t贸 hat谩rozatokat (az EUMSZ 311.听茅蝉 312.听cikke). Ez ut贸bbi esetben a Parlamentnek a k茅pvisel艖k t枚bbs茅ge 谩ltal elfogadott egyet茅rt茅s茅t kell adnia. A (2021鈥�2027-es id艖szakra sz贸l贸) legut贸bbi t枚bb茅ves p茅nz眉gyi keretet 2020听november茅ben fogadta el a Parlament. Az Eur贸pai Tan谩cs 茅s az Eur贸pai Uni贸 Tan谩csa k枚z枚sen szerepelnek az eur贸pai uni贸s k枚lts茅gvet茅s II. szakasz谩ban (a 46.听cikk茅nek b)听pontja), annak ellen茅re, hogy k茅t k眉l枚n int茅zm茅nyr艖l van sz贸.
C. Egy茅b hat谩sk枚r枚k
1. Nemzetk枚zi meg谩llapod谩sok
A Tan谩cs k枚ti meg az Eur贸pai Uni贸 nemzetk枚zi meg谩llapod谩sait, amelyekr艖l a Bizotts谩g t谩rgyal, 茅s amelyekhez a legt枚bb esetben a Parlament egyet茅rt茅se is sz眉ks茅ges ().
2. 碍颈苍别惫别锄茅蝉别办
A Tan谩cs (a Nizzai Szerz艖d茅s 贸ta) min艖s铆tett t枚bbs茅ggel elj谩rva nevezi ki a Sz谩mvev艖sz茅k, az Eur贸pai 骋补锄诲补蝉谩驳i 茅s Szoci谩lis Bizotts谩g, valamint a R茅gi贸k Eur贸pai Bizotts谩ga tagjait.
3. 骋补锄诲补蝉谩驳politika
A Tan谩cs koordin谩lja a tag谩llamok gazdas谩gpolitik谩it (az EUMSZ 121.听cikke), 茅s az Eur贸pai K枚zponti Bank hat谩sk枚reinek s茅relme n茅lk眉l politikai d枚nt茅seket hoz monet谩ris 眉gyekben.
Az eurocsoport tagjaira k眉l枚n szab谩lyok vonatkoznak: az EUMSZ 137.听cikke kimondja, hogy 鈥瀃a]z azon tag谩llamok minisztereinek tal谩lkoz贸ira vonatkoz贸 szab谩lyokat, amelyek p茅nzneme az euro, az eurocsoportr贸l sz贸l贸 jegyz艖k枚nyv 谩llap铆tja meg鈥�. Az EUMSZ 14.听jegyz艖k枚nyv茅nek 1.听cikke a k枚vetkez艖k茅pp rendelkezik: 鈥濧zon tag谩llamok miniszterei, amelyek p茅nzneme az euro, egym谩s k枚z枚tt inform谩lisan 眉l茅seznek. Ezekre az 眉l茅sekre sz眉ks茅g eset茅n, azzal a c茅llal ker眉l sor, hogy megvitass谩k az 谩ltaluk a k枚z枚s valut谩val 枚sszef眉gg茅sben k枚z枚sen viselt k眉l枚nleges felel艖ss茅ggel kapcsolatos k茅rd茅seket. A Bizotts谩g r茅szt vesz az 眉l茅seken. Az Eur贸pai K枚zponti Bankot meg kell h铆vni ezekre az 眉l茅sekre, amelyeket a Bizotts谩g k茅pvisel艖i, 茅s azon tag谩llamok p茅nz眉gyek茅rt felel艖s minisztereinek k茅pvisel艖i k茅sz铆tenek el艖, amelyek p茅nzneme az euro.鈥� A jegyz艖k枚nyv 2.听cikke szerint 鈥瀃a]zon tag谩llamok miniszterei, amelyek p茅nzneme az euro, e tag谩llamok t枚bbs茅g茅vel k茅t 茅s f茅l 茅vre eln枚k枚t v谩lasztanak鈥�. Az eur贸csoport p茅nz眉gyminiszterei 谩ltal谩ban a 骋补锄诲补蝉谩驳i 茅s P茅nz眉gyi Tan谩cs 眉l茅s茅nek el艖est茅j茅n 眉lnek 枚ssze.
A Tan谩cs az eur贸pai szemeszter keret茅ben bizonyos gazdas谩gir谩ny铆t谩si szerepeket is bet枚lt. A ciklus elej茅n, 艖sszel, az 茅ves n枚veked茅si jelent茅s alapj谩n megvizsg谩lja az eur贸枚vezetre vonatkoz贸 konkr茅t aj谩nl谩sokat, majd ezt k枚vet艖en j煤niusban 茅s j煤liusban elfogadja az orsz谩gspecifikus aj谩nl谩sokat, miut谩n azokat az Eur贸pai Tan谩cs j贸v谩hagyta.
Az EUMSZ 136.听cikk茅t a 2011/199/EU eur贸pai tan谩csi hat谩rozat m贸dos铆totta, majd az 枚sszes tag谩llam 谩ltali ratifik谩ci贸j谩t k枚vet艖en 2013.听m谩jus听1-j茅n l茅pett hat谩lyba. Ez a jogszab谩ly k茅pezi az olyan stabilit谩si mechanizmusok jogalapj谩t, mint amilyen az Eur贸pai Stabilit谩si Mechanizmus (2.6.8.).
4. K眉l- 茅s biztons谩gpolitika (5.1.1.) 茅s (5.1.2.)
A Lisszaboni Szerz艖d茅s jogi szem茅lyis茅ggel ruh谩zta fel az Eur贸pai K枚z枚ss茅get felv谩lt贸 Eur贸pai Uni贸t. Az 煤j szerz艖d茅s megsz眉ntette a h谩rompill茅res szerkezetet. A bel- 茅s igazs谩g眉gy teljesen integr谩lt uni贸s szakpolitikai ter眉lett茅 v谩lt, amelyre szinte minden esetben a rendes jogalkot谩si elj谩r谩s alkalmazand贸. Mindazon谩ltal a k眉l- 茅s biztons谩gpolitika ter茅n a Tan谩cs tov谩bbra is k眉l枚n szab谩lyok szerint j谩r el, amikor k枚z枚s 谩ll谩spontokat 茅s k枚z枚s fell茅p茅seket fogad el vagy egyezm茅nyeket sz枚vegez.
A r茅gi rendszer szerinti trojk谩t 煤j strukt煤ra v谩ltotta fel: az Uni贸 k眉l眉gyi 茅s biztons谩gpolitikai f艖k茅pvisel艖j茅nek 谩lland贸 eln枚ks茅ge alatt a K眉l眉gyek Tan谩csa imm谩r szorosan egy眉ttm疟k枚dik a Bizotts谩ggal. Munk谩j谩t a Tan谩cs f艖titk谩rs谩ga, valamint az Eur贸pai K眉l眉gyi Szolg谩lat seg铆ti.
Szervezet
A. 脰蝉蝉锄别迟茅迟别濒
1. 碍茅辫惫颈蝉别濒艖办
A Tan谩cs minden egyes tag谩llam egy-egy miniszteri szint疟 k茅pvisel艖j茅b艖l 谩ll, 鈥瀉ki az 谩ltala k茅pviselt tag谩llam korm谩nya nev茅ben k枚telezetts茅get v谩llalhat鈥� (az EUSZ 16.听cikk茅nek (2)听bekezd茅se).
2. 贰濒苍枚办蝉茅驳
A K眉l眉gyek Tan谩csa kiv茅tel茅vel a Tan谩cs eln枚ke azon tag谩llam k茅pvisel艖je, amely az Eur贸pai Uni贸 soros eln枚ks茅g茅t l谩tja el: ez hathavonta v谩ltozik, az egyhang煤lag elj谩r贸 Tan谩cs d枚nt茅se szerinti sorrendben (az EUSZ 16.听cikk茅nek (9)听bekezd茅se). A Tan谩cs eln枚ks茅gi feladatait a K眉l眉gyek Tan谩csa form谩ci贸j谩nak kiv茅tel茅vel a tag谩llamok el艖re meghat谩rozott h谩rmas csoportokban, 18 h贸napon kereszt眉l l谩tj谩k el oly m贸don, hogy az egyes csoportok rot谩ci贸s rendszerben hat-hat h贸napig l谩tj谩k el az eln枚ki tisztet.
Az elk枚vetkez艖 枚t 茅v folyam谩n az eln枚ks茅get az al谩bbi sorrendben t枚ltik be: Sv茅dorsz谩g 茅s Spanyolorsz谩g 2023-ban, Belgium 茅s Magyarorsz谩g 2024-ben, Lengyelorsz谩g 茅s D谩nia 2025-ben, Ciprus 茅s 脥rorsz谩g 2026-ban, Litv谩nia 茅s G枚r枚gorsz谩g pedig 2027-ben. Az Eur贸pai Tan谩cs felhatalmaz谩ssal rendelkezik az eln枚ks茅g sorrendj茅nek megv谩ltoztat谩s谩ra (az EUMSZ 236.听cikk茅nek b)听pontja).
3. El艖k茅sz铆t艖 szervek
A tag谩llamok 谩lland贸 k茅pvisel艖ib艖l 谩ll贸 bizotts谩g k茅sz铆ti el艖 a Tan谩cs munk谩j谩t, 茅s elv茅gzi a Tan谩cs 谩ltal r谩b铆zott feladatokat (az EUMSZ 240.听cikke). E bizotts谩g (Coreper) eln枚ke az 脕ltal谩nos 脺gyek Tan谩cs谩nak soros eln枚ks茅g茅t ell谩t贸 tag谩llam egy k茅pvisel艖je. Ugyanakkor a k枚z枚s k眉l- 茅s biztons谩gpolitika ter茅n a nemzetk枚zi helyzet alakul谩s谩t figyelemmel k铆s茅r艖 Politikai 茅s Biztons谩gi Bizotts谩g eln枚ki tiszt茅t az Uni贸 k眉l眉gyi 茅s biztons谩gpolitikai f艖k茅pvisel艖j茅nek egy k茅pvisel艖je l谩tja el.
A Coreper hetente 眉l茅sezik, el艖k茅sz铆ti a Tan谩cs munk谩j谩t 茅s koordin谩lja a Parlamenttel val贸 egy眉ttd枚nt茅ssel kapcsolatos tev茅kenys茅geket. K茅t csoportra oszlik: a Coreper听I-re, amely az 谩lland贸 k茅pvisel艖k helyetteseib艖l 谩ll, 茅s amely a technikai jelleg疟 ter眉leteken (p茅ld谩ul mez艖gazdas谩g, foglalkoztat谩s, oktat谩s, k枚rnyezet) k茅sz铆ti el艖 a munk谩t; 茅s a Coreper听II-re, amely mindenekel艖tt a 鈥瀗agypolitika鈥� k茅rd茅seivel foglalkozik (k眉lpolitika, gazdas谩gi 茅s monet谩ris politika, igazs谩g眉gy 茅s bel眉gyek). A Coreper el艖k茅sz铆t艖 munk谩j谩t mintegy 10 bizotts谩g 茅s k枚r眉lbel眉l 100 szakosodott munkacsoport seg铆ti.
B. 惭疟办枚诲茅蝉
A Tan谩cs az 茅rintett ter眉lett艖l f眉gg艖en egyszer疟 t枚bbs茅ggel, min艖s铆tett t枚bbs茅ggel vagy egyhang煤lag hat谩roz (1.2.3.).听茅蝉 (1.2.4.). Ha a Tan谩cs jogalkot贸i min艖s茅g茅ben j谩r el, 眉l茅sei nyilv谩nosak (az EUSZ 16.听cikk茅nek (8)听bekezd茅se). A Tan谩cs f艖titk谩r谩t a Tan谩cs az EUMSZ 240.听cikk茅vel 枚sszhangban nevezi ki. A Tan谩cs Br眉sszelben, illetve az 谩prilisi, j煤niusi 茅s okt贸beri 眉l茅sszakban Luxembourgban 眉l茅sezik. A Tan谩csban jelenleg t铆z form谩ci贸 van, amelyek k枚z眉l h谩rom听鈥� az 脕ltal谩nos 脺gyek Tan谩csa, a K眉l眉gyek Tan谩csa 茅s a 骋补锄诲补蝉谩驳i 茅s P茅nz眉gyi Tan谩cs (az ECOFIN)听鈥� rendszeresen 眉l茅sezik.
1. Egyszer疟 t枚bbs茅g
Az egyszer疟 t枚bbs茅g azt jelenti, hogy a hat谩rozat elfogadottnak tekintend艖, ha t枚bben szavaznak mellette, mint ah谩nyan ellene. A Tan谩cs minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Az egyszer疟 t枚bbs茅ghez a Tan谩cs 14 tagj谩nak t谩mogat贸 szavazata sz眉ks茅ges. A szerz艖d茅s elt茅r艖 rendelkez茅s茅nek hi谩ny谩ban (az EUMSZ 238.听cikk茅nek (1)听bekezd茅se) az egyszer疟 t枚bbs茅gre vonatkoz贸 szab谩ly alkalmazand贸. Ez teh谩t az alap茅rtelmezett d枚nt茅shozatali folyamat. A gyakorlatban azonban ez a hat谩rozatoknak csup谩n kis r茅sz茅re alkalmazand贸: a Tan谩cs bels艖 szab谩lyaira, a Tan谩cs f艖titk谩rs谩g谩nak szervezeti fel茅p铆t茅s茅re, illetve a szerz艖d茅sben el艖铆rt bizotts谩gokra alkalmazand贸 szab谩lyokra.
2. Min艖s铆tett t枚bbs茅g
a) Mechanizmus
A Tan谩cs min艖s铆tett t枚bbs茅gi szab谩lya a Lisszaboni Szerz艖d茅sben, az EUSZ 16.听cikke (4)听bekezd茅s茅nek els艖 albekezd茅s茅ben tal谩lhat贸. E cikk 茅rtelm茅ben a Tan谩cs tagjai legal谩bb 55%-谩nak 茅s az Uni贸 n茅pess茅g茅nek legal谩bb 65%-谩t k茅pvisel艖 tagjainak t谩mogat贸 szavazata sz眉ks茅ges. A gyakorlatban ez a 27 tag谩llamb贸l legal谩bb 15 tag谩llamot jelent. Azokban az esetekben, amikor a javaslat nem a Bizotts谩gt贸l vagy a f艖k茅pvisel艖t艖l 茅rkezik, az 煤gynevezett meger艖s铆tett min艖s铆tett t枚bbs茅g szab谩lya alkalmazand贸, amelynek 茅rtelm茅ben a Tan谩cs igennel szavaz贸 tagjainak el艖铆rt ar谩nya 72% (茅s 27-b艖l legal谩bb 20 tag谩llam), amely az Uni贸 n茅pess茅g茅nek legal谩bb 65%-谩t is k茅pviseli.
b) Alkalmaz谩si k枚r
A Lisszaboni Szerz艖d茅s kib艖v铆tette a min艖s铆tett t枚bbs茅ggel t枚rt茅n艖 hat谩rozathozatal alkalmaz谩si k枚r茅t. 68 jogalap eset茅ben vagy bevezett茅k, vagy kiterjesztett茅k a min艖s铆tett t枚bbs茅gi szavaz谩st, az esetek t枚bbs茅g茅ben a rendes jogalkot谩si elj谩r谩s bevezet茅s茅vel egy眉tt (a sz贸ban forg贸 ter眉letek k枚z眉l kor谩bban t枚bb is a harmadik pill茅r al谩 tartozott). Szint茅n min艖s铆tett t枚bbs茅g sz眉ks茅ges a Bizotts谩g eln枚k茅nek 茅s tagjainak, a Sz谩mvev艖sz茅k, a 骋补锄诲补蝉谩驳i 茅s Szoci谩lis Bizotts谩g 茅s a R茅gi贸k Eur贸pai Bizotts谩ga tagjainak kinevez茅s茅hez (1.2.3.听茅蝉 1.2.4.).
3. 贰驳测丑补苍驳煤蝉谩驳
贰驳测丑补苍驳煤蝉谩驳 a szerz艖d茅s 茅rtelm茅ben csak n茅h谩ny fontosabb ter眉lettel (ad贸z谩s, szoci谩lis politika stb.) kapcsolatos hat谩rozatn谩l alkalmazand贸. Ezeket a Lisszaboni Szerz艖d茅s is megtartotta. Az EUSZ 48.听cikk茅nek (7)听bekezd茅se valamennyi uni贸s politik谩ra alkalmazand贸 谩ltal谩nos 谩thidal贸 klauzul谩t 铆r el艖, amely bizonyos felt茅telek mellett lehet艖v茅 teszi a szerz艖d茅sekben eredetileg el艖铆rt jogalkot谩si elj谩r谩sokt贸l val贸 elt茅r茅st. K枚vetkez茅sk茅ppen lehet艖v茅 teszi a Tan谩cs sz谩m谩ra, hogy bizonyos t茅mak枚r枚kn茅l egyhang煤s谩g helyett min艖s铆tett t枚bbs茅gi szavaz谩ssal j谩rjon el: az 谩thidal贸 klauzul谩k lehet艖v茅 teszik a k眉l枚nleges jogalkot谩si elj谩r谩sr贸l a rendes jogalkot谩si elj谩r谩sra, valamint az egyhang煤 szavaz谩sr贸l a min艖s铆tett t枚bbs茅gi szavaz谩sra val贸 谩tt茅r茅st. Az 谩thidal贸 klauzula azonban tov谩bbra is csak akkor aktiv谩lhat贸, ha a Tan谩cs vagy az Eur贸pai Tan谩cs az err艖l sz贸l贸 hat谩rozatot egyhang煤lag fogadja el. K枚vetkez茅sk茅ppen ahhoz, hogy ezt a klauzul谩t aktiv谩lni lehessen, valamennyi tag谩llamnak egyet茅rt茅s茅t kell adnia.
Juncker eln枚k bejelentette az 谩thidal贸 klauzul谩k 谩tfog贸 fel眉lvizsg谩lat谩t. Ennek eredm茅nyek茅nt a Bizotts谩g eddig n茅gy k枚zlem茅nyt tett k枚zz茅: (2018.听蝉锄别辫迟别尘产别谤), (2019.听箩补苍耻谩谤), (2019.听谩prilis), valamint (2019).
A Tan谩cs 谩ltal谩ban akkor is t枚rekszik az egyhang煤s谩gra, amikor az nem el艖铆r谩s. Ez a t枚rekv茅s az 1966.听茅vi 鈥瀕uxemburgi kompromisszumra鈥� vezethet艖 vissza, amely v茅get vetett a Franciaorsz谩g 茅s a t枚bbi tag谩llam k枚z枚tt kialakult vit谩nak, amikor Franciaorsz谩g egyes hat谩rozatok tekintet茅ben nem volt hajland贸 egyhang煤s谩g helyett a min艖s铆tett t枚bbs茅gi szavaz谩s alkalmaz谩s谩ra. A kompromisszum sz枚vege a k枚vetkez艖: 鈥瀃a]mennyiben a Bizotts谩g javaslata alapj谩n t枚bbs茅gi szavaz谩ssal meghozand贸 hat谩rozatok eset茅n egy vagy t枚bb partner igen fontos 茅rdeke f疟z艖dik a d枚nt茅shez, a Tan谩cs tagjai 茅szszer疟 id艖n bel眉l megk铆s茅rlik olyan megold谩sok kidolgoz谩s谩t, amelyeket a Tan谩cs valamennyi tagja elfogadhat, tiszteletben tartva egy煤ttal k枚lcs枚n枚s 茅rdekeiket 茅s a K枚z枚ss茅g 茅rdekeit鈥�.
Hasonl贸 megold谩sra 1994-ben is sor ker眉lt. Az 煤gynevezett 鈥瀒o谩nninai kompromisszum鈥� a blokkol贸 kisebbs茅ghez k枚zel 谩ll贸 tag谩llamokat v茅dte az谩ltal, hogy el艖铆rta, hogy amennyiben e tag谩llamok hangot adtak azon sz谩nd茅kuknak, hogy ellenezz茅k a Tan谩cs min艖s铆tett t枚bbs茅ggel t枚rt茅n艖 hat谩rozathozatal谩t, a Tan谩csnak bel谩that贸 id艖n bel眉l minden t艖le telhet艖t meg kell tennie az茅rt, hogy a tag谩llamok t煤lnyom贸 t枚bbs茅ge sz谩m谩ra elfogadhat贸 megold谩st tal谩ljon.
Az EUSZ 48.听cikke szerint az alap铆t贸 szerz艖d茅sek megv谩ltoztat谩s谩hoz egyhang煤s谩gra van sz眉ks茅g, amit a 27 tag谩llamb贸l 谩ll贸 Uni贸 reformj谩nak egyik legf艖bb akad谩lyak茅nt tartanak sz谩mon. Az egyhang煤s谩g k枚vetelm茅ny茅nek megker眉l茅se 茅rdek茅ben a tag谩llamok az uni贸s jogrenden k铆v眉li nemzetk枚zi meg谩llapod谩sokat k枚t枚ttek. Erre els艖 alkalommal az eur贸v谩ls谩g k枚vetkezt茅ben ker眉lt sor, amikor 2012-ben elfogadt谩k 茅s az , valamint 2014-ben az . A k枚lts茅gvet茅si paktum 14.听cikk茅nek (3)听bekezd茅se szerint a paktum a hat谩lybal茅p茅s茅nek napj谩t贸l csak azokra a tag谩llamokra alkalmazand贸, amelyek meger艖s铆tett茅k azt. Mivel mind枚ssze 12 eur贸枚vezeti orsz谩g 谩ltali ratifik谩ci贸ra volt sz眉ks茅g, hat谩lybal茅p茅s茅nek felt茅telek茅nt a tag谩llamok kisebbs茅ge 谩ltali j贸v谩hagy谩st 铆rt el艖.
Az Eur贸pa j枚v艖j茅r艖l sz贸l贸 konferencia 茅s a Covid19-vil谩gj谩rv谩ny 枚sszef眉gg茅s茅ben a Parlament 鈥瀗agyobb hat谩sk枚rt鈥� javasolt 鈥瀉z EU sz谩m谩ra a hat谩rokon 谩t terjed艖 eg茅szs茅g眉gyi vesz茅lyek eset茅n鈥� t枚rt茅n艖 fell茅p茅s 茅rdek茅ben 茅s felsz贸l铆tott az 谩ltal谩nos 谩thidal贸 klauzula 茅letbe l茅ptet茅s茅re 鈥瀉 d枚nt茅shozatali folyamat megk枚nny铆t茅se 茅rdek茅ben minden olyan k茅rd茅sben, amely seg铆thet a jelenlegi eg茅szs茅g眉gyi v谩ls谩g kih铆v谩sainak kezel茅s茅ben鈥�. A a Parlament az EUSZ 48.听cikk茅ben meghat谩rozott rendes fel眉lvizsg谩lati elj谩r谩s keret茅ben szerz艖d茅sm贸dos铆t谩sokra ir谩nyul贸 javaslatokat ny煤jtott be a Tan谩csnak. A javasolt m贸dos铆t谩sok lehet艖v茅 tenn茅k, hogy a Tan谩csban a hat谩rozatokat egyhang煤s谩g helyett min艖s铆tett t枚bbs茅gi szavaz谩ssal hozz谩k meg olyan relev谩ns ter眉leteken, mint p茅ld谩ul a szankci贸k elfogad谩sa, tov谩bb谩 v茅szhelyzet eset茅n.
Ursula von der Leyen, a Bizotts谩g eln枚ke 2022.听m谩jus听9-茅n meger艖s铆tette, hogy a Bizotts谩g k茅sz v茅grehajtani az egyhang煤 szavaz谩s okozta patthelyzet kiker眉l茅s茅re ir谩nyul贸, elfogadott polg谩ri javaslatokat. A Bizotts谩g szerint 鈥瀖ost a legk枚zvetlenebb utat kell k枚vetn眉nk, vagy a szerz艖d茅sekben rejl艖 lehet艖s茅gek teljes k枚r疟 kihaszn谩l谩s谩val, vagy ha kell, a szerz艖d茅sek m贸dos铆t谩s谩val鈥�. A Parlament 2023.听j煤lius听11-茅n 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el az uni贸s szerz艖d茅sekben foglalt 谩thidal贸 klauzul谩k v茅grehajt谩s谩r贸l, amelyben javasolja az 谩thidal贸 klauzul谩k aktiv谩l谩s谩t egyes kiemelt szakpolitikai ter眉leteken, k眉l枚n枚sen a k枚z枚s k眉l- 茅s biztons谩gpolitika, az energiapolitika 茅s a k枚rnyezetv茅delmi dimenzi贸val rendelkez艖 ad贸眉gyi k茅rd茅sek tekintet茅ben.
2023听december茅ben a Bizotts谩g eln枚ke , hogy kabinetje elk枚telezett a szerz艖d茅sek reformja ir谩nt. A Bizotts谩g azonban 2024.听m谩rcius听20-i enyh铆tette ezt az 谩ll谩spontot, amikor kijelentette, hogy az EU ir谩ny铆t谩sa 鈥瀏yorsan jav铆that贸 lenne a jelenlegi szerz艖d茅sek ny煤jtotta lehet艖s茅gek teljes k枚r疟 kihaszn谩l谩s谩val is鈥�, utalva a szerz艖d茅sek m贸dos铆t谩s谩nak 煤tj谩ban 谩ll贸, az egyhang煤s谩g k枚vetelm茅ny茅b艖l ered艖 akad谩lyokra.
听
Eeva Pavy / Alexandru-George Mo葯