Biol贸giai sokf茅les茅g, f枚ldhaszn谩lat 茅s erd艖gazd谩lkod谩s
Az EU m谩r eddig is fontos nemzetk枚zi szerepet v谩llalt olyan probl茅m谩k megold谩sainak felkutat谩s谩ban, mint a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅se, az erd艖irt谩s 茅s az 茅ghajlatv谩ltoz谩s. Az ENSZ 1992.听茅vi k枚rnyezetv茅delmi 茅s fejleszt茅si konferenci谩ja elfogadta a Biol贸giai Sokf茅les茅g Egyezm茅nyt. Az 茅ghajlatv谩ltoz谩sr贸l sz贸l贸, 2015.听茅vi P谩rizsi Meg谩llapod谩s fontosnak tartja az 枚sszes 枚kosziszt茅ma s茅rtetlens茅g茅nek biztos铆t谩s谩t 茅s a biol贸giai sokf茅les茅g v茅delm茅t. Az eur贸pai z枚ld meg谩llapod谩s r茅szek茅nt elfogadott, a 2030-ig tart贸 id艖szakra sz贸l贸 煤j biodiverzit谩si 茅s erd茅szeti strat茅gia c茅lja, hogy el艖mozd铆tsa az eur贸pai biodiverzit谩s regener谩l贸d谩s谩t, 茅s t谩mogassa az 茅rt茅kl谩ncok erd艖irt谩smentess茅 t茅tel茅t.
Jogalap
Az Eur贸pai Uni贸 m疟k枚d茅s茅r艖l sz贸l贸 szerz艖d茅s 3., 11.听茅s 191鈥�193.听cikke.
脕ltal谩nos h谩tt茅r
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeir贸ban megrendezett az 茅ghajlat-v谩ltoz谩si keretegyezm茅ny (UNFCCC) 茅s a Biol贸giai Sokf茅les茅g Egyezm茅ny (CBD), a ri贸i nyilatkozat, az erd茅szeti alapelvekr艖l sz贸l贸 nyilatkozat 茅s az Agenda 21 program elfogad谩s谩hoz vezetett.
A k茅t fontos jegyz艖k枚nyv eg茅sz铆ti ki: 1)听a biol贸giai biztons谩gr贸l sz贸l贸, 2000-ben elfogadott , amelynek c茅lja a biol贸giai sokf茅les茅g meg贸v谩sa a modern biotechnol贸gi谩nak k枚sz枚nhet艖 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟 茅l艖 organizmusok jelentette potenci谩lis kock谩zatokt贸l; 2)听a genetikai er艖forr谩sokhoz val贸 hozz谩f茅r茅sr艖l, valamint a hasznos铆t谩sukb贸l sz谩rmaz贸 hasznok megoszt谩s谩r贸l sz贸l贸 (2014), amelynek c茅lja nagyobb jogbiztons谩g 茅s 谩tl谩that贸s谩g megteremt茅se a genetikai er艖forr谩sok szolg谩ltat贸i 茅s felhaszn谩l贸i sz谩m谩ra egyar谩nt.
Az EU az al谩bbi nemzetk枚zi egyezm茅nyeknek is r茅szes fele: a vizes 茅l艖helyek meg艖rz茅s茅r艖l sz贸l贸 ramsari egyezm茅ny (1971), a vesz茅lyeztetett vadon 茅l艖 谩llat- 茅s n枚v茅nyfajok nemzetk枚zi kereskedelm茅r艖l sz贸l贸 egyezm茅ny (CITES) (1973), a v谩ndorl贸, vadon 茅l艖 谩llatfajok v茅delm茅r艖l sz贸l贸 bonni egyezm茅ny (1979), az eur贸pai vadon 茅l艖 n枚v茅nyek, 谩llatok 茅s term茅szetes 茅l艖helyeik v茅delm茅r艖l sz贸l贸 berni egyezm茅ny (1982), illetve az al谩bbi region谩lis egyezm茅nyek r茅szes fele: a Balti-tenger t茅rs茅ge tengeri k枚rnyezet茅nek v茅delm茅r艖l sz贸l贸 Helsinki Egyezm茅ny (1974), a f枚ldk枚zi-tengeri t茅rs茅gr艖l sz贸l贸 barcelonai egyezm茅ny (1976), valamint az Alpok v茅delm茅r艖l sz贸l贸 egyezm茅ny (1991).
Az 眉vegh谩zhat谩s煤g谩z-kibocs谩t谩s cs枚kkent茅s茅re ir谩nyul贸 nemzetk枚zi er艖fesz铆t茅sekhez a keretet az ENSZ 脡ghajlatv谩ltoz谩si Keretegyezm茅nye (UNFCCC) biztos铆tja. Az UNFCCC r茅szes felei 2015听december茅ben elfogadt谩k a , egy jogilag k枚telez艖 erej疟 茅ghajlatv茅delmi meg谩llapod谩st, amely az 枚sszes orsz谩gra vonatkozik 茅s a c茅lja az, hogy a glob谩lis felmeleged茅st j贸val kevesebb, mint 2听掳C alatt tartsa, 茅s t枚rekszik annak 1,5听掳C al谩 t枚rt茅n艖 korl谩toz谩s谩ra. Az UNFCCC keret茅ben a REDD+ kezdem茅nyez茅s (az erd艖irt谩s 茅s erd艖pusztul谩s 谩ltal a fejl艖d艖 orsz谩gokban okozott kibocs谩t谩sok cs枚kkent茅se) eszk枚z枚ket biztos铆t a tr贸pusokon az erd艖irt谩s 茅s az erd艖pusztul谩s elleni k眉zdelemhez. A P谩rizsi Meg谩llapod谩s fontosnak tartja az 枚sszes 枚kosziszt茅ma, k枚zt眉k az 贸ce谩nok s茅rtetlens茅g茅nek biztos铆t谩s谩t 茅s a biol贸giai sokf茅les茅g v茅delm茅t. Ezenk铆v眉l a P谩rizsi Meg谩llapod谩s r谩mutat arra is, hogy a f枚ldhaszn谩lati 谩gazat kulcsfontoss谩g煤 szerepet j谩tszik az 茅ghajlatv谩ltoz谩s m茅rs茅kl茅s茅re ir谩nyul贸 hossz煤 t谩v煤 c茅lok el茅r茅s茅ben.
C茅lkit疟z茅sek 茅s eredm茅nyek
A. Kor谩bbi biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos cselekv茅si tervek
A Bizotts谩g 2006听m谩jus谩ban 鈥炩�� c铆mmel k枚zlem茅nyt 茅s cselekv茅si tervet fogadott el. Mivel v谩rhat贸 volt, hogy az EU nem tudja teljes铆teni a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅nek meg谩ll铆t谩s谩hoz kit疟z枚tt 2010-es c茅lkit疟z茅st, a Bizotts谩g 2011听j煤nius谩ban 煤j strat茅gi谩t fogadott el, amely szerint 鈥瀉 biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅t 茅s az 枚kosziszt茅ma-szolg谩ltat谩sok roml谩s谩t 2020-ig meg kell 谩ll铆tani az Eur贸pai Uni贸ban, 茅s azokat [...] helyre kell 谩ll铆tani, valamint fokozni kell a biol贸giai sokf茅les茅g glob谩lis cs枚kken茅s茅nek megel艖z茅s茅hez val贸 uni贸s hozz谩j谩rul谩st鈥�. 2011听december茅ben a Tan谩cs j贸v谩hagyta a , amely az al谩bbi hat c茅lkit疟z茅st foglalta mag谩ban: az EU term茅szetv茅delmi jogszab谩lyainak teljes k枚r疟 v茅grehajt谩sa a biol贸giai sokf茅les茅g v茅delme 茅rdek茅ben; az 枚kosziszt茅m谩k jobb v茅delme, 茅s a z枚ld infrastrukt煤r谩k kiterjedtebb haszn谩lata; fenntarthat贸bb mez艖gazdas谩g 茅s erd艖gazd谩lkod谩s; a hal谩llom谩nnyal val贸 jobb gazd谩lkod谩s; az idegenhonos inv谩zi贸s fajok szigor煤bb ellen艖rz茅se; 茅s nagyobb uni贸s hozz谩j谩rul谩s a biol贸giai sokf茅les茅g glob谩lis cs枚kken茅s茅nek megel艖z茅s茅hez.
B. A term茅szetes 茅l艖helyek, valamint a vadon 茅l艖 谩llatok 茅s n枚v茅nyek v茅delme
A 2013-ban 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟 (a vadon 茅l艖 谩llatok 茅s n枚v茅nyek v茅delm茅r艖l sz贸l贸 92/43/EGK tan谩csi ir谩nyelv) l茅trehozta a eur贸pai h谩l贸zatot. A h谩l贸zat a tag谩llamok 谩ltal kijel枚lt 鈥瀔枚z枚ss茅gi jelent艖s茅g疟 ter眉letekb艖l鈥�/鈥瀔眉l枚nleges term茅szetmeg艖rz茅si ter眉letekb艖l鈥�, valamint 鈥瀔眉l枚nleges mad谩rv茅delmi ter眉letekb艖l鈥� 谩ll. T枚bb mint 850听000听n茅gyzetkilom茅teres 枚sszter眉let茅vel a v茅dett ter眉letek legnagyobb 枚sszef眉gg艖 h谩l贸zat谩t k茅pezi vil谩gviszonylatban. Az 茅l艖helyv茅delmi ir谩nyelv c茅lja els艖sorban a biol贸giai sokf茅les茅g meg艖rz茅s茅nek el艖mozd铆t谩sa a gazdas谩gi, t谩rsadalmi, kultur谩lis 茅s region谩lis k枚vetelm茅nyek figyelembev茅tel茅vel. A 2019-ben 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟 (2009/147/EK) a (vadon 茅l艖) madarak v茅delm茅re, kezel茅s茅re 茅s ellen艖rz茅s茅re terjed ki, bele茅rtve a fenntarthat贸 vad谩szatra vonatkoz贸 szab谩lyokat is.
C. Idegenhonos inv谩zi贸s fajok
Az idegenhonos inv谩zi贸s fajok betelep铆t茅s茅nek vagy behurcol谩s谩nak 茅s terjed茅s茅nek megel艖z茅s茅r艖l 茅s kezel茅s茅r艖l sz贸l贸 egyik kiemelked艖 eleme a vesz茅lyt jelent艖 idegenhonos inv谩zi贸s fajok jegyz茅ke. A 2019-ben 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟 rendelet c茅lja, hogy听鈥� megel艖z茅ssel, korai figyelmeztet茅ssel 茅s gyors reag谩l谩ssal听鈥� v茅delmezze az 艖shonos biol贸giai sokf茅les茅get, illetve minim谩lisra cs枚kkentse 茅s enyh铆tse az idegenhonos inv谩zi贸s fajok emberi eg茅szs茅gre 茅s gazdas谩gra gyakorolt hat谩s谩t. Az szigor煤bb ellen艖rz茅se egyike a 2030-ig teljes铆tend艖, biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos uni贸s strat茅gia hat c茅lkit疟z茅s茅nek. Az idegenhonos inv谩zi贸s fajok 茅vente t枚bb milli谩rd eur贸t kitev艖 k谩rokat okoznak az EU-ban, nem csak az 枚kosziszt茅m谩ban, hanem a term茅nyekben 茅s az 谩llat谩llom谩nyban, megzavarj谩k a helyi 枚kol贸gi谩t 茅s k谩ros铆tj谩k az emberi eg茅szs茅get.
D. Hozz谩f茅r茅s 茅s az el艖ny枚k megoszt谩sa
Az a genetikai er艖forr谩sokhoz val贸 hozz谩f茅r茅sr艖l, valamint a hasznos铆t谩sukb贸l sz谩rmaz贸 hasznok megoszt谩s谩r贸l sz贸l贸 Nagojai Jegyz艖k枚nyv v茅grehajt谩sa c茅lj谩b贸l fogadt谩k el. E rendelet 茅rtelm茅ben a genetikai er艖forr谩sok 茅s az ezen er艖forr谩sokhoz kapcsol贸d贸 hagyom谩nyos tud谩s 谩tad谩s谩ra 茅s felhaszn谩l谩s谩ra kiz谩r贸lag a felhaszn谩l贸k (v谩llalkoz谩sok, mag谩ngy疟jt艖k 茅s int茅zm茅nyek) 茅s a sz谩rmaz谩si orsz谩g hat贸s谩gai k枚z枚tt k枚lcs枚n枚sen elfogadott felt茅telekkel ker眉lhet sor.
E. A vadon 茅l艖 谩llatok 茅s n枚v茅nyek kihaszn谩l谩sa 茅s kereskedelme
A a nemzetk枚zi kereskedelmet, k眉l枚n枚sk茅pp az 茅l艖 茅s 茅lettelen 谩llatok 茅s n枚v茅nyek enged茅lyekre 茅s tan煤s铆tv谩nyokra 茅p眉l艖 rendszer alapj谩n t枚rt茅n艖 (煤jra)kivitel茅t 茅s behozatal谩t szab谩lyozza.A vadon 茅l艖 谩llat- 茅s n枚v茅nyfajok sz谩m谩ra kereskedelm眉k szab谩lyoz谩sa r茅v茅n biztos铆tott v茅delemr艖l sz贸l贸 alaprendelet (az 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟) a 颁滨罢贰厂-别驳测别锄尘茅苍测ben meghat谩rozott c茅lkit疟z茅seket, elveket 茅s rendelkez茅seket alkalmazza az uni贸s jogra. tiltja egyes vadon 茅l艖 谩llat- 茅s n枚v茅nyfajok p茅ld谩nyainak az EU-ba t枚rt茅n艖 behozatal谩t.
F. Tengeri biol贸giai sokf茅les茅g
A tengeri biol贸giai sokf茅les茅g a term茅szeti er艖forr谩sokra 茅s a hal谩szatra vonatkoz贸, a biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos cselekv茅si tervek alkalmaz谩si k枚r茅be tartozik. Az EU biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos strat茅gi谩j谩nak fel眉lvizsg谩lata hangs煤lyozza a tengerek 茅s part menti ter眉letek 鈥瀓贸 枚kol贸giai 谩llapot谩nak鈥� jelent艖s茅g茅t, ha azokat a biol贸giai sokf茅les茅g t谩mogat谩s谩ra sz谩nj谩k. Emellett 2008 j煤lius谩ban hat谩lyba l茅pett (az 尘贸诲辞蝉铆迟辞迟迟 2008/56/EK ir谩nyelv). C茅lja az volt, hogy 2020-ig biztos铆tsa az Uni贸 tengereinek j贸 谩llapot谩t, valamint meg贸vja mindazon er艖forr谩sokat, amelyekt艖l a tengeri k枚rnyezethez kapcsol贸d贸 gazdas谩gi 茅s t谩rsadalmi tev茅kenys茅gek f眉ggnek.
G. 贰谤诲艖办
A 狈补迟耻谤补听2000 h谩l贸zat alapter眉let茅nek csaknem 30%-谩t erd艖k teszik ki. Az EU-ban k枚zel 182听milli贸听hekt谩rnyi erd艖 tal谩lhat贸, amely f枚ldter眉let茅nek 43%-谩t teszi ki, ez茅rt sz谩mos uni贸s int茅zked茅s ir谩nyul az erd艖k v茅delm茅re. A a f谩t 茅s a faterm茅keket az EU piac谩n forgalomba hoz贸 piaci szerepl艖k k枚telezetts茅geit hat谩rozza meg. A rendelet alapvet艖 k枚telezetts茅gek r茅v茅n akad谩lyozza az illeg谩lisan kitermelt fa 茅s az ilyen f谩b贸l sz谩rmaz贸 faterm茅kek kereskedelm茅t, illetve tiltja azok 茅rt茅kes铆t茅s茅t.
H. F枚ldhaszn谩lat, a f枚ldhaszn谩lat megv谩ltoztat谩sa 茅s erd艖gazd谩lkod谩s (LULUCF)
A LULUCF-谩gazat a talaj, a f谩k, a n枚v茅nyek, a biomassza 茅s a fa felhaszn谩l谩s谩t foglalja mag谩ban. Ez az 谩gazat nemcsak kibocs谩t 眉vegh谩zhat谩s煤 g谩zokat, de k茅pes a l茅gk枚ri sz茅n-dioxid megk枚t茅s茅re is. 2020-ig a tag谩llamok a Kiot贸i Jegyz艖k枚nyv keret茅ben k枚telezetts茅get v谩llaltak arra, hogy a f枚ldhaszn谩latb贸l sz谩rmaz贸 脺HG-kibocs谩t谩sokat a sz茅n-dioxid azzal egyen茅rt茅k疟 megk枚t茅s茅vel ellens煤lyozz谩k. Az EU most arra k茅sz眉l, hogy ezt az elvet (az 煤n.听鈥瀗egat铆v egyenleg tilalma鈥�) a 2021鈥�2030 k枚z枚tti id艖szakra vonatkoz贸an r枚gz铆tse az uni贸s jogban, az谩ltal, hogy az uni贸s kibocs谩t谩scs枚kkent茅si er艖fesz铆t茅seket kiterjeszti a LULUCF ter眉let茅re is. A听f枚ldhaszn谩lathoz, a f枚ldhaszn谩lat-megv谩ltoztat谩shoz 茅s az erd艖gazd谩lkod谩shoz kapcsol贸d贸 眉vegh谩zhat谩s煤g谩z-kibocs谩t谩snak 茅s -elnyel茅snek a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 茅ghajlat- 茅s energiapolitikai keretbe t枚rt茅n艖 beilleszt茅s茅r艖l sz贸l贸 茅rtelm茅ben a LULUCF-谩gazat 脺HG-kibocs谩t谩s谩t a 2021鈥�2030 k枚z枚tti id艖szakban legal谩bb azzal egyen茅rt茅k疟 CO2 l茅gk枚rb艖l val贸 elnyel茅s茅vel kell ellens煤lyozni. A (az (EU)听2023/839 rendelettel), hogy az eur贸pai z枚ld meg谩llapod谩ssal 枚sszhangban egy 煤j, 2030-ra vonatkoz贸 c茅lt hat谩rozzanak meg. A c茅l k眉l枚n枚sen az EU sz茅nelnyel艖inek 15%-kal t枚rt茅n艖 b艖v铆t茅se, ami 310听milli贸听tonna CO2-egyen茅rt茅knek felel meg. 2023听m谩jus谩ban a seg铆tette a tag谩llamokat abban, hogy 枚sszehangolj谩k a f枚ldhaszn谩latot, az erd艖gazd谩lkod谩st 茅s a mez艖gazdas谩got az aktualiz谩lt nemzeti energia- 茅s kl铆matervekkel, biztos铆tva a fel眉lvizsg谩lt rendeleteknek val贸 megfelel茅st.
I. P茅nz眉gyi eszk枚z枚k
1992 贸ta a LIFE program szolg谩l a k枚rnyezetv茅delmi tev茅kenys茅gek finansz铆roz谩si eszk枚zek茅nt az EU-ban. A term茅szetv茅delem 茅s a biol贸giai sokf茅les茅g is beker眉lt az alprogramok k枚z茅. A LIFE program 2014鈥�2020 k枚z枚tti id艖szakra sz贸l贸 枚t枚dik szakasza az 茅ghajlatv谩ltoz谩ssal, illetve a k枚rnyezetv茅delemmel foglalkoz贸 k茅t f艖 cselekv茅si ter眉letb艖l 谩llt. A听biol贸giai sokf茅les茅ghez f疟z艖d艖 c茅lok a mez艖gazdas谩gi 茅s hal谩szati politika, a koh茅zi贸s 茅s struktur谩lis alapok, valamint a t枚bb茅ves kutat谩si keretprogramok keret茅ben ny煤jtott finansz铆roz谩ssal is t谩mogat谩sban r茅szes眉lnek. A ugyan煤gy 茅p眉l fel, mint az el艖z艖, 茅s 2,15听milli谩rd eur贸s k枚lts茅gvet茅ssel gazd谩lkodhat.
J. A 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 biodiverzit谩si 茅s erd茅szeti strat茅gi谩k
2019听december听11-茅n az Eur贸pai Bizotts谩g el艖terjesztette az 鈥炩�� elnevez茅s疟 ambici贸zus int茅zked茅scsomagot, amelynek c茅lja, hogy az EU 2050-re karbonsemleges legyen. tartalmaz arra vonatkoz贸an, hogy az EU-t fenntarthat贸 茅s versenyk茅pes gazdas谩gg谩 alak铆ts谩k 谩t. A javasolt int茅zked茅sek k枚z茅 tartozik (melyet 2020.听m谩jus听20-谩n tettek k枚zz茅 folytat谩sak茅nt), amely a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅nek f艖 okait kezel艖 int茅zked茅seket tartalmaz, valamint az erd艖irt谩smentes 茅rt茅kl谩ncok t谩mogat谩s谩t c茅lz贸 int茅zked茅seket tartalmaz贸, (2021.听j煤lius听14-茅n k枚zz茅tett) .
A biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos, 2030-ig teljes铆tend艖 strat茅gia a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅t k枚zvetlen眉l el艖id茅z艖 枚t f艖 t茅nyez艖t (a sz谩razf枚ldi 茅s a tengeri ter眉lethaszn谩lat v谩ltoz谩sa, a term茅szeti er艖forr谩sok t煤lzott kiakn谩z谩sa, az 茅ghajlatv谩ltoz谩s, a szennyez茅s 茅s az idegenhonos inv谩zi贸s fajok) kezeli, meger艖s铆tett ir谩ny铆t谩si keretet hat谩roz meg a fennmarad贸 hi谩nyoss谩gok kezel茅s茅re, biztos铆tja az uni贸s jogszab谩lyok teljes k枚r疟 v茅grehajt谩s谩t 茅s egyes铆ti a m谩r megl茅v艖 er艖fesz铆t茅seket.
A 2030-ig sz贸l贸 erd艖gazd谩lkod谩si strat茅gia c茅lja, hogy az eur贸pai erd艖k alkalmazkodni tudjanak az 煤j k枚r眉lm茅nyekhez, a sz茅ls艖s茅ges id艖j谩r谩si jelens茅gekhez 茅s az 茅ghajlatv谩ltoz谩s okozta jelent艖s bizonytalans谩ghoz. Ez el艖felt茅tele annak, hogy az erd艖k tov谩bbra is bet枚lthess茅k t谩rsadalmi-gazdas谩gi funkci贸ikat, 茅s vir谩gz贸 n茅pess茅g疟, 茅l茅nk vid茅ki ter眉leteket biztos铆thassanak.
A biol贸giai sokf茅les茅ggel kapcsolatos, 2030-ig sz贸l贸 uni贸s strat茅gia r茅szek茅nt a Bizotts谩g elfogadott egy , amelynek c茅lja, hogy helyre谩ll铆tsuk a k谩rosodott 枚kosziszt茅m谩kat, 茅s a term茅szetet visszahozzuk az 茅let眉nkbe Eur贸pa-szerte mindenhol, a mez艖gazdas谩gi f枚ldter眉letekt艖l kezdve a tengereken 谩t az erd艖kig 茅s a v谩rosi k枚rnyezetig. A c茅l, hogy 2030-ig az EU sz谩razf枚ldi 茅s tengeri ter眉leteinek legal谩bb 20%-谩t, illetve 2050-ig valamennyi helyre谩ll铆t谩sra szorul贸 枚kosziszt茅m谩t helyre谩ll铆tsunk. A jogszab谩ly el艖铆rn谩 a tag谩llamok sz谩m谩ra, hogy a c茅lok megval贸s铆t谩sa 茅rdek茅ben nemzeti helyre谩ll铆t谩si terveket dolgozzanak ki, ugyanakkor rugalmass谩got biztos铆tana sz谩mukra nemzeti k枚r眉lm茅nyeik figyelembev茅tel茅re. A jogszab谩lyt a parlament 2024.听febru谩r听27-茅n elfogadta, 茅s most a Tan谩cs 谩ltali meger艖s铆t茅sre v谩r.
A Bizotts谩g 2023听janu谩rj谩ban 鈥炩�� c铆mmel k枚zlem茅nyt tett k枚zz茅, amelynek c茅lja fel眉lvizsg谩lata. A 2018-as kezdem茅nyez茅s jelentette az els艖 uni贸s keretet a vadon 茅l艖 beporz贸k pusztul谩s谩nak kezel茅s茅re. A beporz贸kr贸l sz贸l贸 fel眉lvizsg谩lt uni贸s kezdem茅nyez茅s 2030-ra vonatkoz贸 c茅lkit疟z茅seket 茅s int茅zked茅seket hat谩roz meg h谩rom priorit谩s keret茅ben: 1)听a beporz贸k v茅delm茅nek jav铆t谩sa 茅s a pusztul谩suk okainak kezel茅se; 2)听az ismeretek gyarap铆t谩sa; 3)听a t谩rsadalom mozg贸s铆t谩sa, valamint a strat茅giai tervez茅s 茅s egy眉ttm疟k枚d茅s el艖mozd铆t谩sa.
Az Eur贸pai Parlament szerepe
A Parlament r茅g贸ta t谩mogatja a biol贸giai sokf茅les茅g v茅delm茅t 茅s az 茅ghajlatv谩ltoz谩s elleni k眉zdelmet c茅lz贸 uni贸s politik谩kat. 2010听szeptember茅ben a Parlament a fogadott el a 2010 ut谩ni id艖szakra vonatkoz贸 c茅lt illet艖en. M茅lys茅ges aggodalm谩nak adott hangot amiatt, hogy a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅nek megf茅kez茅s茅t nem tekintik kell艖en s眉rget艖 k茅rd茅snek a nemzetk枚zi politikai t枚rekv茅sekben, tov谩bb谩 felsz贸l铆tott a biol贸giai sokf茅les茅get 茅rint艖 korm谩nyz谩s jav铆t谩s谩ra a bels艖 茅s k眉ls艖 kapcsolatokban egyar谩nt.
2015听okt贸ber茅ben a Parlament 鈥炩�� c铆m疟 谩ll谩sfoglal谩s谩ban eml茅keztetett arra, hogy az 茅ghajlatv谩ltoz谩s felgyors铆tja a biol贸giai sokf茅les茅g cs枚kken茅s茅t. Egy olyan meg谩llapod谩st szorgalmazott, amely 鈥瀡alamennyi 谩gazat 谩tfog贸 er艖fesz铆t茅se鈥�, 茅s megjegyezte, hogy a f枚ldhaszn谩lat 鈥瀓elent艖s k枚lts茅ghat茅konys谩gi potenci谩llal b铆r az 茅ghajlatv谩ltoz谩s m茅rs茅kl茅se 茅s az ellen谩ll贸 k茅pess茅g fokoz谩sa tekintet茅ben鈥�.
A Parlament 2016.听novemberben fogadott el azzal a c茅llal, hogy fell茅pjen eme szervezett 茅s puszt铆t贸 b疟ncselekm茅nnyel szemben, mivel az听鈥� sz谩mos fajt a kihal谩s sz茅l茅re sodorva听鈥� fenyeget茅st jelent a biol贸giai sokf茅les茅gre. A cselekv茅si terv h谩rom priorit谩st hat谩roz meg: megel艖z茅s, v茅grehajt谩s 茅s egy眉ttm疟k枚d茅s. Ezenfel眉l hangs煤lyozza a sz谩rmaz谩si, tranzit-, 茅s c茅lorsz谩gok k枚z枚tti glob谩lis egy眉ttm疟k枚d茅s fontoss谩g谩t.
A Parlament 2020听okt贸ber茅ben 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el a Bizotts谩gnak sz贸l贸 aj谩nl谩sokkal . Ebben hangs煤lyozza, hogy fel眉l kell vizsg谩lni a kereskedelem- 茅s a beruh谩z谩spolitik谩t e glob谩lis erd艖irt谩si kih铆v谩s hat茅konyabb kezel茅se 茅rdek茅ben, az谩ltal, hogy glob谩lis szinten egyenl艖 versenyfelt茅teleket alak铆tanak ki, 茅s figyelembe veszik a kereskedelmi meg谩llapod谩sok, valamint a glob谩lis biol贸giai sokf茅les茅g 茅s az erdei 枚kosziszt茅m谩k k枚z枚tti 枚sszef眉gg茅st.
A Parlament 2021听j煤nius谩ban 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el 鈥炩�� c铆mmel. Ebben a k枚vetkez艖ket k茅ri: 1)听az Uni贸 sz谩razf枚ldi 茅s tengeri ter眉leteinek legal谩bb 30%-a ker眉lj枚n v茅delem al谩; 2)听谩llap铆tsanak meg k枚telez艖 c茅lokat a v谩rosi biol贸giai sokf茅les茅g, p茅ld谩ul a z枚ld tet艖k 煤j 茅p眉leteken t枚rt茅n艖 kialak铆t谩sa tekintet茅ben; 茅s 3)听hozzanak s眉rg艖s int茅zked茅seket a m茅hek 茅s m谩s beporz贸k popul谩ci贸cs枚kken茅s茅nek meg谩ll铆t谩sa 茅rdek茅ben. Ez ut贸bbi k茅r茅st 2023听janu谩rj谩ban a Bizotts谩g is mag谩茅v谩 tette.
2022-ben a Parlament saj谩t kezdem茅nyez茅s疟 . Ebben felsz贸l铆tott az erd艖k struktur谩lis, funkcion谩lis 茅s 枚sszet茅telbeli soksz铆n疟s茅g茅nek n枚vel茅s茅re, 茅s kiemelte, hogy monokult煤r谩kat nem szabad uni贸s forr谩sokb贸l t谩mogatni.
A t茅m谩val kapcsolatos tov谩bbi inform谩ci贸k茅rt l谩togasson el a K枚rnyezetv茅delmi, K枚zeg茅szs茅g眉gyi 茅s 脡lelmiszer-biztons谩gi Bizotts谩g (ENVI) 丑辞苍濒补辫箩谩谤补.
听
Alyssia Petit / Georgios Amanatidis