Ҳ岹ái, társadalmi és területi kohézió
Az Európai Unió– átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében– megerősíti gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Az EU célja különösen a különböző régiói fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése. Között kiemelt figyelmet fordít a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra, mint például a rendkívül alacsony népsűrűségű legészakibb régiókra, valamint a szigetekre, a határokon átnyúló és hegyvidéki térségekre.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174–178.cikke.
áٳé
A kohéziós politika az Európai Unió fő beruházási politikája. Előnyöket biztosít az EU valamennyi régiója és városa számára, és támogatja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az üzleti versenyképességet, a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet.
Az Európai Közösségen (ma az Európai Unió) belül már a kezdet kezdetén nagy területi és demográfiai különbségek voltak, amelyek akadályozhatták az európai integrációt és fejlődést. A Római Szerződés (1957) két alap formájában szolidaritási mechanizmusokat hozott létre: az Európai Szociális Alapot (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA, Orientációs Részleg). 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) létrehozásával regionális szempontokat is bevezettek. 1994-ben létrejött a dzéós Alap is.
Az 1986-os Egységes Európai Okmány óta a gazdasági és társadalmi kohézió az Európai Közösség hatáskörébe tartozik. 2008-ban a Lisszaboni Szerződés bevezette az uniós kohézió harmadik dimenzióját: ez a területi kohézió. A kohézió e három szempontját a kohéziós politika és a strukturális alapok révén támogatják.
é쾱űé
Az EU egyik fő célkitűzése gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése. Az EU tevékenységeinek és költségvetésének jelentős részét a régiók közötti különbségek csökkentésére fordítja, különös tekintettel a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra.
Az EU támogatja e célkitűzések megvalósítását az európai strukturális és beruházási alapok (ESZA, ERFA, dzéós Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)), valamint az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) felhasználásával.
Az Európai Szociális Alap– amelynek elnevezése 2021-től Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)– az Unió fő eszköze a munkanélküliség megelőzésére, a munkanélküliség elleni küzdelemre, valamint a humán erőforrások és a munkaerőpiacba történő társadalmi beilleszkedés fejlesztésére irányuló intézkedések támogatására. Az Alap olyan kezdeményezéseket finanszíroz, amelyek előmozdítják a magas szintű foglalkoztatást, a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget, a fenntartható fejlődést, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziót.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap elősegíti az Európai Unión belüli főbb regionális egyenlőtlenségek kiküszöbölését. Az Alap a fejlődésben elmaradt régiók fejlődését, valamint a hanyatló ipari régiók átalakítását támogatja.
A dzéós Alap pénzügyi hozzájárulást nyújt a közlekedési infrastruktúra területén belül a környezetvédelmi projektekhez és a transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódó projektekhez. Ez az alap csak azon tagállamok számára hozzáférhető, amelyeknek az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90%-át.
Az Igazságos Átmenet Alap (IÁA) alapvető eszköz a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területek támogatására és a regionális egyenlőtlenségek növekedésének kiküszöbölésére. Céljának elérése érdekében az IÁA olyan területeken támogat beruházásokat, mint a digitális konnektivitás, a tisztaenergia-technológiák, a kibocsátások csökkentése, az iparterületek rehabilitációja, a munkavállalók átképzése és a technikai segítségnyújtás.
A strukturális alapok hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a következő elveket kell fenntartani:
- az alapok célkitűzések és régiók szerinti elosztása;
- a Bizottság, a tagállamok és a regionális hatóságok együttműködése az alapok felhasználásának megtervezése, végrehajtása és nyomon követése terén;
- a támogatás programozása;
- az uniós és nemzetközi hozzájárulások egymást kiegészítő jellege.
A kohéziós politikához rendelt uniós pénzügyi források elkülönítése során két alapvető célra összpontosítottak:
- beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba: a munkaerőpiac és a regionális gazdaságok erősítése érdekében;
- az európai területi együttműködés: határokon átnyúló, transznacionális és régióközi szintű együttműködések révén támogatja az uniós kohéziót.
Az EU kohéziós politikája a 2021–2027 közötti időszakban
A 2021–2027-es időszakban az uniós finanszírozás két forrásból származik: a „klasszikus” többéves pénzügyi keret, amely meghatározza az EU éves kiadásainak kereteit, valamint a Next Generation EU helyreállítási terv (NGEU), amely rendkívüli kezdeményezés célja, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárvány utáni helyreállításban. A kohéziós politikát a többéves pénzügyi keretből, illetve bizonyos esetekben az NGEU eszköz révén finanszírozzák.
A kohéziós politikán belül a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” cél számára biztosított források összesen 322,3milliárdeurót tesznek ki (2018-as árakon, tehát a valuta 2018-as értékében kifejezve), és megoszlásuk a következő:
- 202,3milliárdEUR a kevésbé fejlett régiók számára;
- 47,8milliárdEUR az átmeneti régiók számára;
- 27,2milliárdEUR a fejlettebb régiók számára;
- 42,6milliárdEUR a dzéós Alap által támogatott tagállamok számára (ebből 10milliárdEUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz eszközre fordítanak majd);
- 1928millió EUR kiegészítő támogatás a legkülső régiók számára;
- 500 millió EUR interregionális innovációs beruházásokra.
Az ERFA „európai területi együttműködés” (Interreg) számára biztosított forrásai összesen 8050millióEUR-t tesznek ki, megoszlásuk pedig a következő:
- 5812millióEUR a határokon átnyúló tengeri és szárazföldi együttműködés számára;
- 1466millió EUR a transznacionális együttműködésre;
- 490millióEUR az interregionális együttműködésre;
- 281millióEUR a legkülső régiók együttműködésére.
Az új IÁA, amely a klímasemlegességre való átállás által a leginkább érintett területeket támogatja, és célja a regionális egyenlőtlenségek növekedésének megakadályozása, 17,5milliárdeurós költségvetéssel rendelkezik majd. 7,5milliárdEUR a többéves pénzügyi keretből, további 10milliárdEUR pedig az NGEU-ból származik majd.
2020decemberében egy másik új eszközt is elfogadtak, ReactEU néven. Ez a 2014–2020-as kohéziós programok kiegészítéseként fog működni, és kiegészíti a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós előirányzatokat. A ReactEU a legfontosabb ágazatokat támogatja majd a Covid19-válság utáni stabil fellendülésben. A számára elkülönített előirányzat 47,5milliárdEUR (2023-ig).
A 2021–2027 közötti időszakban a kohéziós politikának öt szakpolitikai célkitűzése van az ERFA, az ESZA+, a dzéós Alap és az ETHA tekintetében:
- intelligensebb Európa– innovatív és intelligens gazdasági átalakulás;
- zöldebb, karbonszegény Európa;
- jobban összekapcsolt Európa– mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság;
- szociálisabb Európa– a szociális jogok európai pillérének végrehajtása;
- a polgárokhoz közelebb álló Európa– a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztése helyi kezdeményezések révén.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet felvázolja a szabályokat, amelyeket az alapok felhasználása során követni kell. 2022októberében a rendeletet annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kohéziós politikai források tagállamok és régiók általi felhasználását, és növeljék a 2014–2020-as és a 2021–2027-es programok keretében bevezetett intézkedések rugalmasságát az Oroszország által elkövetett katonai agresszióból eredő migrációs kihívások kezelésének támogatása érdekében.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament rendkívül aktív támogató szerepet játszik az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a megerősítésében. A kohéziós politikával és a strukturális alapokkal kapcsolatos jogszabályok a rendes jogalkotási eljárás keretében készülnek, amely során a Parlamentnek a Tanáccsal egyenlő beleszólása van.
A Parlament aktívan részt vett a 2021–2027 közötti időszakban folytatandó kohéziós politika reformjáról szóló tárgyalásokban. A reform meghatározza majd az uniós gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére irányuló jövőbeni uniós fellépés prioritásait és eszközeit. A Parlament határozottan támogatja a szintén elégséges pénzügyi forrást igénylő széles körű és hatékony kohéziós politikára irányuló javaslatokat.
A Parlament szót emelt amellett is, hogy a kohéziós politikát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is használják fel, például . A Parlament felszólított a zöld és kék beruházások fokozott felhasználására a kohéziós politika keretében, és nagyobb szinergiákat szorgalmazott a különböző finanszírozási források között uniós, nemzeti és regionális szinten. A Parlament továbbá 2023.május9-én állásfoglalást fogadott el a kohéziós politika szerepéről a földközi-tengeri medence többdimenziós környezeti kihívásainak kezelésében. Ebben azt javasolta, hogy a kohéziós alapokat olyan technológiákba és infrastruktúrába irányuló beruházásokra használják fel, amelyek kifejezetten a maradékhulladékból származó anyagok hasznosítását célozzák a körforgásos gazdaság előmozdítása, valamint a növekvő műanyagszennyezés és a háztartási hulladék korlátozása és kezelése érdekében.
A témával kapcsolatos további információkért látogasson el a Regionális Fejlesztési Bizottság DzԱá.
Kelly Schwarz