Milyen feladatokat lát el az Európai Parlament elnöke?
Rövid ismertető az Európai Parlamentről
íٱ:
éٰdz:
Az Európai Parlament a hét uniós intézmény egyike. Az Európai Unión belül jogalkotói hatáskörrel rendelkezik. Az uniós tagországok mindegyikét képviselő tagokat közvetlenül választják meg az európai polgárok.
Az Európai Parlament az uniós tagországok kormányai alkotta Tanáccsal együtt dönt az uniós jogszabályok, köztük a többéves költségvetés elfogadásáról. További részletek itt talál az Európai Parlament jogköreiről.
Az Európai Parlament felügyeletet gyakorol más uniós intézmények, például az Európai Bizottság működése felett. A Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és külön meghallgatásokon méri fel a biztosjelöltek rátermettségét.
A Parlament szervezete
A tizedik jogalkotási ciklusban az Európai Parlamentnek 720 tagja lesz. Az egyes uniós tagállamokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt születik megállapodás, és a csökkenő (degresszív) arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb ország képviselője több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője.
Az EP-képviselők politikai hovatartozás, nem tagállamok szerint szerveződnek, és olyan képviselőcsoportokhoz csatlakoznak, amelyeknek különböző országokból vannak képviselői. Tekintse át itt a különböző tagállamokból érkező EP-képviselők számát.
A Parlament elnökét a képviselők közül választják meg, két és fél éves, megújítható időtartamra. Az elnök képviseli az Európai Parlamentet a külvilág felé és az EU más intézményeivel való kapcsolataiban. Roberta Metsolát 2022 januárjában választották meg elnöknek.
Az elnök felügyeli a Parlament és testületeinek munkáját, illetve a plenáris ülések vitáit, valamint gondoskodik a Parlament eljárási szabályzatának betartásáról. Az Európai Tanács minden ülésének kezdetén az Európai Parlament elnöke ismerteti a Parlament álláspontját és aggályait a napirendi pontokkal és egyéb témákkal kapcsolatban.
Miután az Európai Unió költségvetését a Parlament elfogadta, az elnök aláírja azt, és ezzel az Európai Unió költségvetése működőképessé válik. Az EP elnöke és a tagállami kormányokból álló Tanács elnöke aláírják a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott valamennyi jogalkotási aktust.
A parlamenti bizottságok
A bizottságok jelentések elfogadásával módosítják a jogalkotási javaslatokat, módosításokat javasolnak a plenáris ülésnek, és tárgyalócsoportot jelölnek ki, amely tárgyalásokat folytat a Tanáccsal az uniós jogszabályokról. A szakbizottságok saját kezdeményezésű jelentéseket is elfogadnak, szakértői meghallgatásokat szerveznek, és ellenőrzik az EU más szerveit és intézményeit.
A 9. ciklus alatt 20 állandó bizottság működött, amelyeknek 25-88 rendes tagja és póttagja volt. A jelenlegi állandó bizottságok és albizottságok listáját itt találja.
A július 22. és 25. között tartandó alakuló ülésükön minden szakbizottság megválasztja a teljes jogú tagjai közül az elnököt és legfeljebb négy alelnököt, akik együtt alkotják a „bizottsági elnökséget", két és fél éves megbízatásra. A bizottságok politikai összetétele tükrözi a Parlament teljes ülésének politikai összetételét.
A bizottsági elnökök a Bizottsági Elnökök Értekezletén koordinálják az összes bizottság munkáját.
A képviselőcsoportok
Képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét (azaz legalább hét országot) kell képviselniük. ahogyan azt az EP eljárási szabályzatának 33. cikke őíᲹ.
A képviselőcsoport megalakításával az EP-képviselők definíció szerint elfogadják, hogy politikai rokonságban állnak egymással – a képviselőcsoport célját meghatározó politikai nyilatkozatot az elnöknek küldött nyilatkozat tartalmazza. Ahhoz, hogy a képviselőcsoportokat július 16-tól elismerjék, 2024. július 15-ig kell bejelenteniük a Parlamentnek az összetételüket. Politikai csoportot a törvényhozás ciklusa alatt bármikor létre lehet hozni.
A képviselőcsoportok személyzetet alkalmazhatnak, és adminisztratív eszközöket kapnak, amelyeket a Parlament költségvetéséből finanszíroznak. A Parlament öée határozza meg a pénzeszközök és létesítmények kezelésének és ellenőrzésének szabályait. A képviselőcsoportok számára rendelkezésére álló pénzeszközök nemcsak a képviselőcsoport személyzetének adminisztratív és működési költségeit hivatottak fedezni, hanem az Európai Unió politikai tevékenységével kapcsolatos politikai és tájékoztatási tevékenységek költségeit is.
A költségvetés nem használható fel semmilyen európai, nemzeti, regionális vagy helyi választási kampány finanszírozására, illetve nemzeti és európai szintű politikai pártok vagy azoktól függő szervek finanszírozására.
Nem minden EP-képviselő ül képviselőcsoportban, őket „független" képviselőknek nevezzük. Ők is jogosultak személyzetre, és az öé által meghatározott szabályok szerint jogokkal rendelkeznek.
Az Európai Parlamentben jelenleg hét képviselőcsoport működik:
Minden képviselőcsoport saját belső szervezeti felépítésének kialakítása érdekében egy elnököt (vagy egyes képviselőcsoportok esetében két társelnököt), egy elnökséget és egy titkárságot nevez ki.
A képviselőcsoportok elnökei és az EP elnöke alkotják az Elnökök Értekezletét.
Az Elnökök Értekezlete szervezi a Parlament munkáját és tervezi a jogalkotás menetét, dönt a bizottságok és küldöttségek hatásköréről és tagságáról, valamint felelős a többi uniós intézménnyel, a nemzeti parlamentekkel és a nem uniós országokkal való kapcsolatokért.
A képviselőcsoportok „koordinátorokat" választanak a parlamenti szakbizottságokba. Ők az egyes képviselőcsoportok politikai vezetői a bizottságban. Ők koordinálják képviselőcsoportjuk álláspontját a bizottság előtt lévő témákkal kapcsolatban, és az elnökkel és az alelnökökkel együtt szervezik a szakbizottságban folyó munkát.
A Bizottság létrehozása
A Bizottság elnökének a ciklus elején történő megválasztását követően az európai parlamenti képviselők értékelik a Bizottság elnökével egyetértésben a Tanács által javasolt biztosjelöltek alkalmasságát és képzettségét. A Bizottság elnökének megválasztása után az EP-képviselők a biztosjelöltek alkalmasságát és képzettségét az egyes jelöltek portfóliójával foglalkozó szakbizottságokban egyenként tartott nyilvános meghallgatások során értékelik. Az EP-képviselők hosszas, nyilvános és átlátható kérdéseket tesznek fel nekik alkalmasságukról.
A meghallgatások folyamatáról további részleteket a „Az európai választások után" című részében talál.
A teljes Bizottságot, beleértve a Bizottság elnökét és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is, a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással kell megválasztani, miután a megválasztott elnök bemutatta a biztosok testületét és programját a képviselőknek.
Az Unió helyzetéről szóló viták
Az Európai Unió helyzetéről szóló vita (#SOTEU) minden év szeptemberében lehetőséget ad az európai parlamenti képviselőknek arra, hogy közvetítsék a polgárok aggodalmait, értékeljék a Bizottság által az előző tizenkét hónapban végzett munkát, és megvitassák az EU előtt álló kihívásokat. Ez a 2010-ben a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás által létrehozott éves esemény a nemzeti demokráciák hasonló gyakorlatát követi.