Uniós bővítés: hogyan csatlakoznak az országok az EU-hoz?
Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a bővítésről és hogyan csatlakozhatnak az országok az Európai Unióhoz.
Az Unió bővítése az európai béke és stabilitás előmozdításának egyik módja, mely növeli az európaiak jólétét és lehetőségeket teremt a vállalatok számára.
A csatlakozásra készülő országoknak előnye származik az EU-val való szorosabb kapcsolatokból. Ilyen előny például az alapvető jogok erősebb támogatása, az uniós finanszírozások és a szakértők, melyek mind könnyebbé tehetik a folyamatot.
2023 novemberében az . A Bizottság azt is javasolta, hogy Bosznia-Hercegovinával kezdjenek tárgyalásokat, amint bizonyos követelmények teljesülnek. Ezenkívül a Bizottság javasolta, hogy Grúziának adjanak tagjelölti státuszt.
Az EU vezetői az Európai Tanács december 14-15-i csúcstalálkozóján vitatják meg és döntenek ezekről a javaslatokról.
Mely országok akarnak csatlakozni az EU-hoz?
Az EU Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Moldovát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Szerbiát, Ukrajnát és Törökországot ismerte el EU-tagjelölt országként, bár a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat 2018 óta befagyasztották. Ezt a képviselők több alkalommal is kérték a törökországi helyzettel kapcsolatos aggodalmak miatt, ilyen a jogállamiság és a médiaszabadság helyzete is.
Grúzia és Koszovó potenciális tagjelölt.
Ki csatlakozhat az EU-hoz és mik a tagság feltételei?
A tagságot azok az európai országot kérelmezhetik, amelyek tiszteletben tartják az EU demokratikus értékeit. Röviden összefoglalva a tagjelölt államokban stabil intézmények kell, hogy garantálják a demokráciát és a jogállamiságot, működő piacgazdasággal kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük arra, hogy teljesítsék a tagsággal járó kötelezettségeket.
Milyen támogatásban részesülnek a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok?
A tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok uniós finanszírozásban, részletes szakpolitikai tanácsadásban, valamint társulási megállapodásokban részesülnek, amelyek messzemenő hozzáférést biztosítanak az EU belső piacához.
Hogy működik a csatlakozási folyamat?
Egy tagállam akkor válik hivatalosan tagjelöltté, ha megfelel a politika, a gazdaság és a reformok terén támasztott alapvető kritériumoknak. Ezt követően kezdheti meg a tárgyalásokat az Unióval az egyes szakpolitikai területeket lefedő .
A reformok végrehajtása után, és a tárgyalások befejeztével a két fél véglegesíti a csatlakozási szerződést, amelyet minden uniós tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy az új ország csatlakozhasson az EU-hoz.
Mi az EU-bővítésének története?
Az EU 1952-ben indult Európai Közösségként hat alapító taggal: Belgiummal, Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Luxemburggal és Hollandiával. Az első bővítésre 1973-ban került sor, amikor Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozott.
Görögország 1981-ben csatlakozott, majd Spanyolország és Portugália öt évvel később, miután az 1970-es években kiváltak a diktatúrákból. 1985-ben Grönland, amely Dánia autonóm része az igazságügyi, rendészeti és természeti erőforrásokért felelős helyi önkormányzattal volt az első olyan terület, amely elhagyta az EU-t.
Horvátország 2013-ban csatlakozott az EU-hoz, míg az Egyesült Királyság 2020-ban lépett ki.
Mi a jelenlegi helyzet az EU bővítésével kapcsolatban?
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója vezetett oda, hogy Grúzia, Moldova és Ukrajna is benyújtotta EU-tagsági kérelmét. 2022 júniusában az Európai Tanács tagjelöltként ismerte el Moldovát és Ukrajnát. Grúziának még lépéseket kell tennie, például a bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatos reformok terén, mielőtt megkaphatja a tagjelölt státuszt.
Az EU törekszik arra is, hogy a bővítési folyamatban számára egyértelmű utat biztosítson a tagsághoz, hogy segítse a régió stabilizálását, valamint az alapvető reformokat és a jószomszédi kapcsolatokat.
A Parlament szerepe
Az EP-képviselők minden évben áttekintik, hogy milyen előrelépést tettek a csatlakozni kívánó országok. Ez egy jó alkalom arra, hogy megvitassák a felmerülő kérdéseket és a jelentésükben rávilágítsanak a problémás területekre.
Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az Európai Unióhoz, az EP végső jóváhagyása is szükséges.
A Parlament továbbra is támogatja a bővítési folyamatot. Roberta Metsola, a Parlament elnök ezt az EU legerősebb geopolitikai eszközének nevezte 2023 októberében az Európai Tanács előtt tartott éé. „Ezért szorgalmazta az Európai Parlament, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagjelölti státuszt kapjon” – mondta. „Ez a státusz világos európai perspektívát ad ezeknek a nemzeteknek, és nagy lendületet adhat a demokratikus reformok előmozdításában.”
A Parlament több alkalommal kérte, hogy nyissák meg az EU kapuit Ukrajna és Moldova előtt. 2022 júliusában a képviselők üdvözölték a Tanács azon döntését, hogy megkezdik a csatlakozási folyamatot a két országgal.
A Parlament továbbra is támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozását. A 2020 júniusában elfogadott állásfoglalásban a képviselők arra szóltották az EU-t, hogy tegyen többet ezen országok bővítési folyamatának sikeréért.
A Parlament 2023 decemberében elfogadott állásfoglalásában arra szólította az EU-t, hogy kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Moldovával és Ukrajnával, valamint Bosznia-Hercegovinával, amennyiben az ország megtesz bizonyos reformlépéseket. A képviselők világos ütemtervet is kértek a tárgyalások ezen évtized végéig történő lezárására.