ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYaz Oroszország agresszív háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről
25.11.2024-()
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Özlem Demirel
a Baloldal képviselőcsoport nevében
10‑0189/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország agresszív háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, és különösen valamennyi államnak a Charta 2. cikke szerinti azon kötelezettségére, hogy nemzetközi kapcsolataik során tartózkodjanak bármely állam területi integritásával vagy politikai függetlenségével szembeni fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától, vagy bármely más, az ENSZ céljaival összeegyeztethetetlen fellépéstől, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel rendezzék,
–tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, különösen az önvédelemhez való, a Charta 51. cikke szerinti, fegyveres támadás esetén fennálló alapvető jogra,
–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1970. október 24-i 2625. (XXV.) számú határozatára, és különösen az abban foglalt elvekre, amelyek szerint egy állam területét nem lehet erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása révén megszerezni, és hogy egy állam vagy ország nemzeti egységének és területi integritásának, vagy politikai függetlenségének részleges vagy teljes megzavarására irányuló kísérletek összeegyeztethetetlenek az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel,
–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1974. december 14-i 3314 (XXIX) határozatára, amely az agressziót úgy határozza meg, mint fegyveres erő alkalmazását egy állam által egy másik állam szuverenitásával, területi integritásával vagy politikai függetlenségével szemben vagy az ENSZ Alapokmányával összeegyeztethetetlen bármely más módon,
–tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok 1977-es I. kiegészítő jegyzőkönyvére,
–tekintettel a Helsinki Záróokmányra, az új Európáért létrejött párizsi chartára és a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodásra,
–tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának az ukrajnai emberi jogi helyzetről szóló jelentésére,
–tekintettel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) rendszeres jelentéseire,
–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta elfogadott határozataira,
–tekintettel az uniós tagság iránt 2022. február 28-án Ukrajna által benyújtott kérelemmel kapcsolatos „A Bizottság véleménye Ukrajna európai uniós tagság iránti kérelméről” című, 2022. június 17-i bizottsági közleményre (), valamint az Európai Tanács 2022. június 23–24-i következtetéseire, valamint az Európai Bizottság Ukrajnáról szóló 2024. évi jelentésére,
–tekintettel az Európai Számvevőszék 23/2021. számú „Az Ukrajnában magas szinten elkövetett korrupció csökkentése: léteznek uniós kezdeményezések, de eredményeik még elégtelenek” című különjelentésére,
–tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatról szóló, 03/2023. sz. európai számvevőszéki véleményre,
–tekintettel az ukrajnai háború környezeti következményeivel foglalkozó magas szintű munkacsoport „Környezetvédelmi paktum Ukrajna számára” című 2024. február 9-i jelentésére,
–tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elszámolására irányuló kezdeményezésnek „Az orosz háború által Ukrajnában okozott éghajlati károk” című 2022. november 1-jei jelentésére és annak aktualizált változataira,
–tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Észak-Koreáról szóló határozataira,
–tekintettel a gyalogsági aknák betiltásáról és megsemmisítéséről szóló 1997. évi egyezményre (Ottawai Egyezmény), amelynek a legtöbb uniós tagállam részes fele,
–tekintettel a felülvizsgált orosz nukleáris doktrínára és az amerikai kormány közelmúltbeli döntéseire a fegyverszállítások fokozásáról, beleértve a gyalogsági aknákat is,
–tekintettel az Észak-Korea és Oroszország közötti új katonai együttműködési megállapodásra,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A.mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24. óta teljes körű agressziós háborút folytat Ukrajna ellen az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog alapelveit nyilvánvaló és kirívó módon megsértve;
B.mivel az energiainfrastruktúrák elleni rendszeres orosz támadások továbbra is pusztítást okoznak, emberek millióit hagyják áram nélkül, és zavart okoznak a vízellátási és fűtési rendszerekben; mivel a támadások más polgári infrastruktúrákat is megrongáltak; mivel az orosz erők továbbra is illegális megszállás alatt tartják a zaporizzsjai atomerőművet; mivel Ukrajna-szerte már több ezer polgári személy – köztük több száz gyermek – vesztette életét, sebesült meg vagy kényszerült lakóhelye elhagyására; mivel az ENSZ humanitárius ügynökségének (OCHA) becslése szerint 2024-ben több mint 14,6 millió ember – az ukrán lakosság mintegy 40%-a – szorul humanitárius segítségnyújtásra; mivel a háború több millió embert kényszerített menekülésre, és közel 4 millióan még mindig belső menekültek Ukrajnában, és több mint 6 millióan külföldön élnek menekültként; mivel a háború következtében az ukrán háztartások 65%-a számolt be arról, hogy 2022 februárja óta csökkent a jövedelme; mivel az ukrán háztartások 44%-a nehezen jut elegendő pénzhez a szükségletei kielégítéséhez, és az ukrán lakosság 45%-a legalább egy kiszolgáltatott csoporthoz tartozik; mivel 3,6 millió embert fenyeget a nemi alapú erőszak veszélye; mivel a konfliktus elhúzódása a sürgős szükségletek állandósulásához és azok romlásához vezet az elkövetkező hónapokban és azokon túl;
C.mivel a Krím félsziget korábbi annektálása mellett Oroszország 2022. szeptember 30-án egyoldalúan bejelentette az Oroszország által részben megszállt Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja ukrán régiók annektálását;
D.mivel az embereket Európa-szerte mély aggodalommal tölti el ez a háború, amely a nukleáris fegyverrel rendelkező államok közötti háborúhoz vezethet;
E.mivel a közelmúltbeli közvélemény-kutatások szerint az ukránok többsége támogatja a tárgyalások megkezdését és a háború mielőbbi befejezését; mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy 2025-ig diplomáciai úton véget kell vetni a háborúnak;
F.mivel 2022 márciusában és áprilisában közvetlen béketárgyalásokra került sor Oroszország és Ukrajna között Isztambulban, amelyek során megvitattak egy lehetséges békemegállapodást;
G.mivel az ukrajnai háború mindkét oldalon több százezer áldozatot követelt, és számos katonai elemző szerint rövid távon nincs valószínű katonai megoldás a konfliktusra; mivel mind az ukrán, mind az orosz oldalon folyamatosan nő a háborút megtagadó dezertőrök száma;
H.mivel az ukrán fegyveres erők a Kurszki régióban orosz területre hatoltak be, mintegy 1260 km² területet elfoglalva; mivel Oroszország Ukrajna területének több mint 100000km²-ét foglalja el;
I.mivel az európai kormányok különböző képviselői kijelentették, hogy további európai újrafegyverkezésre van szükség, beleértve a nukleáris újrafegyverkezést is;
J.mivel Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és néhány tagállam kifejezte, hogy fel kell oldani az uniós országok által az ukrán kormánynak adományozott fegyverek használatára vonatkozó valamennyi korlátozást, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy ezeket a fegyvereket orosz területen katonai fellépésekre használja;
K.mivel az EU több milliárd eurót különített el pénzügyi és katonai támogatásként az ukrán fegyveres erők képességeinek megerősítésére;
L.mivel a háború kezdete óta az EU és a tagállamok több mint 167milliárd USD összegű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültsegélyt bocsátottak Ukrajna rendelkezésére; mivel 2024 júliusában az EU biztosította az első 1,6 milliárd USD-t a befagyasztott orosz eszközökből származó pénzeszközökből, amelyeket az Európai Békekeret és az Ukrajna-eszköz keretében Ukrajna katonai képességeinek megerősítésére és az ország újjáépítésének támogatására használnak fel; mivel az EU 2024 júniusában hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával;
M.2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság II. Tárgyalás-előkészítő Kollégiuma elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke és Maria Lvova-Belova, az Oroszországi Föderáció elnöki hivatalának gyermekjogi biztosa ellen;
N.mivel Joe Biden amerikai elnök kormánya engedélyezte Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított nagyobb hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén mélyebb csapások mérésére, és növelje a fegyverszállításokat, beleértve a gyalogsági aknák szállítását is;
O.mivel a tagállamok túlnyomó többsége által megerősített Ottawai Egyezmény tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását és átadását azok megkülönböztetés nélküli jellege és a polgári lakosságra, különösen a gyermekekre gyakorolt pusztító hatása miatt;
P.mivel Oroszország felülvizsgálta nukleáris doktrínáját, és megállapodást írt alá az Észak-Koreával folytatott katonai együttműködés fokozásáról;
Q.mivel dél-koreai hírszerzési források szerint, amelyeket az Egyesült Államok is megerősített, Észak-Korea mintegy 10 000 katonát küldött Oroszországba, akiket valószínűleg a kurszki régióban vetettek be;
1.a lehető leghatározottabban ismételten elítéli az Ukrajnának az Oroszországi Föderáció általi lerohanása révén az Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen elkövetett támadást; elítéli ezt az inváziót mint agressziós háborút, amely a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Alapokmánya súlyos megsértésének bizonyul, és amelyet semmi nem indokol; elítéli Belarusz részvételét ebben az agresszióban;
2.legmélyebb szolidaritásáról biztosítja az ukrán népet és valamennyi áldozat családját;
3.hangsúlyozza, hogy sürgősen intenzív és tartós diplomáciai erőfeszítésekre van szükség az ukrajnai háború és az ukrán nép szenvedésének haladéktalan megszüntetése érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még nem került sor a konfliktus diplomáciai és békés rendezésére; fokozott erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy végre valamennyi felet bevonó béketárgyalási folyamatot kezdeményezzenek;
4.úgy véli, hogy az EU-nak jelentős diplomáciai lépéseket kellene kezdeményeznie egy többoldalú béke- és biztonsági konferencia összehívásával; rámutat, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkével összhangban az EU feladata, hogy előmozdítsa a többoldalú megoldásokat, és „összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel [...] megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot;”;
5.sürgeti az ENSZ-t és tagállamait, hogy fokozzák a tűzszüneti és béketárgyalások előkészítéséhez szükséges politikai párbeszéd és közvetítés elindítására irányuló erőfeszítéseiket; felszólítja az EU-t, hogy ne csak az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás folytatására összpontosítson, hanem diplomáciai szinten is tegyen kezdeményezést a tűzszünet és a konfliktus politikai megoldásának elérése érdekében;
6.követeli, hogy az Oroszországi Föderáció hagyjon fel az Ukrajnával szembeni erőszak alkalmazásával, és tartózkodjon a jogellenes fenyegetésektől vagy az erőszak alkalmazásától; követeli, hogy az Oroszországi Föderáció vonja ki katonai erőit Ukrajna területéről; megerősíti Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli, felségvizeire is kiterjedő szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása iránti elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy az EU nem ismer el semmilyen, a harmadik államok területeinek annektálására vonatkozó határozatot, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrán területek annektálására vonatkozó határozatát;
7.a lehető leghatározottabban sürgeti Oroszországot, hogy térjen le az erőszak és az agresszió általa választott útjáról, és térjen vissza a párbeszéd és a tárgyalások útjára; sürgeti a NATO-t és tagállamait, hogy ne mélyítsék tovább a konfliktust egy új fegyverkezési versenyben való részvétel folytatásával; sajnálatát fejezi ki az amerikai rövid és közepes hatótávolságú rakéták bejelentett németországi telepítése miatt; határozottan elítéli az Egyesült Államok közelmúltbeli döntését, amely engedélyezi a nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni támadás céljából történő használatát, valamint Oroszország azon döntését, hogy felülvizsgálja nukleáris doktrínáját; komoly aggodalmát fejezi ki Oroszország felülvizsgált nukleáris doktrínája miatt, amely csökkenti a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét, és felszólítja az összes nukleáris fegyverrel rendelkező államot, hogy kötelezzék el magukat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodások mellett; hangsúlyozza, hogy mindkét döntés az eszkaláció ördögi körének újabb fordulóját jelenti, ami még sürgetőbbé teszi a diplomáciai erőfeszítéseket;
8.mély aggodalmát fejezi ki a közös keleti szomszédságban a NATO és az Oroszországi Föderáció között kialakult geopolitikai feszültségek miatt, amelyek közvetlen konfrontációhoz vezethetnek, ami katasztrofális következményekkel járhat Európára és a világra nézve; rámutat, hogy az EU polgárai félnek az Oroszországgal való konfrontációtól vagy háborútól;
9.határozottan ellenzi a konfliktus eszkalálódását, és aggodalmát fejezi ki a konfliktus eszkalálódásának kockázata miatt, ha az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Nyugat fegyvereket és rakétákat vet be oroszországi célpontok megtámadására, ami az EU, a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációhoz vezethet;
10.úgy véli, hogy rövid távon nem várható katonai megoldás a jelenlegi konfliktusra, és csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az EU részéről hiányzik a kezdeményezés, a részvétel és az együttműködés bármilyen tárgyalási folyamat tekintetében, valamint hogy nem tesz erőfeszítéseket a tárgyalásokhoz szükséges konkrét és reális feltételek meghatározására;
11.felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az ellenségeskedések megszüntetésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket; felszólít a nukleáris leszerelés előmozdítására és a globális biztonsági stratégiákban a nukleáris elrettentésre való támaszkodás csökkentésére irányuló megújított uniós kezdeményezésekre;
12.felhívja a tagállamokat, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziójával szoros együttműködésben sürgősen támogassák egy ENSZ békefenntartó egység telepítését a 15 ukrajnai atomreaktor védelmére; hangsúlyozza, hogy az ENSZ Közgyűlése annak 377. sz. határozatával összhangban kiegészítő döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem képes megfelelő döntéseket hozni a béke fenntartásáról;
13.határozottan elítéli az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai kapcsolatok elmélyítését, beleértve a fegyvertranszferekről szóló jelentéseket is, amelyek ellentétesek a nemzetközi szankciókkal és súlyosbítják a globális biztonsági kockázatokat; sürgeti az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy erősítsék meg a tiltott fegyverkereskedelem megakadályozására irányuló intézkedéseket, és támogassák az ENSZ Biztonsági Tanácsa nukleárisfegyver-programra vonatkozó meglévő szankcióinak végrehajtását;
14.határozottan elítéli az Egyesült Államok azon döntését, hogy gyalogsági aknákat biztosít Ukrajnának, hangsúlyozva, hogy az ilyen fegyverek sértik a nemzetközi humanitárius elveket, és hosszú távon katasztrofális hatást gyakorolnak a polgári lakosságra; sürgeti az EU-t, hogy erősítse meg az Ottawai Egyezmény melletti elkötelezettségét annak biztosításával, hogy egyetlen tagállam se vegyen részt sem közvetlenül, sem közvetve e fegyverek bevetésében vagy átadásában;
15.felszólítja az összes országot, köztük az Egyesült Államokat, Ukrajnát és Oroszországot, hogy tartsák be az Ottawai Egyezmény elveit, és törekedjenek a gyalogsági aknák egyetemes felszámolására;
16.megdöbbenésének ad hangot a polgári infrastruktúra – többek között energetikai létesítmények, lakóövezetek, iskolák és kórházak – elleni folyamatos nagyszabású orosz támadások miatt; sürgeti Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget az ellenségeskedésnek, bombázásoknak és a polgári lakosság elleni támadásnak; követeli, hogy valamennyi fél teljes mértékben tegyen eleget a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek, amelyek szerint meg kell kímélnie a polgári lakosságot és a polgári objektumokat, tartózkodnia kell a polgári lakosság túléléséhez szükséges tárgyak megtámadásától, megsemmisítésétől, eltávolításától vagy használhatatlanná tételétől, valamint tiszteletben kell tartania és védenie kell a humanitárius segítségnyújtási műveletekben részt vevő humanitárius személyzetet és az azokhoz használt szállítmányokat; hangsúlyozza, hogy a háborús bűncselekményekért felelős személyeket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni;
17.elítéli a háború által a nők mentális, fizikai, szexuális és reproduktív egészségére gyakorolt hatásokat; megjegyzi, hogy az ukrajnai infrastruktúra lerombolása katasztrofális következményekkel jár a nők egészségére nézve, akik gyakran ápolási, orvosi és gondozási munkát végeznek;
18.aggodalmát fejezi ki a háború gazdasági, ökológiai, energetikai és társadalmi következményei miatt, nemcsak Európában, hanem világszerte; megjegyzi, hogy az infláció, amelyet részben az emelkedő energiaárak okoznak, a munkavállalók és a legkiszolgáltatottabb csoportok számára jelent terhet; aggodalmát fejezi ki a háború környezeti hatásai és az EU-nak az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáztól való növekvő energiafüggősége miatt;
19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelvet[1] olyan szűken értelmezik, hogy sok, Oroszország agressziós háborúja elől menekülő nő nem férhet hozzá az abortuszhoz vagy más szexuális és reproduktív egészségügyi kezelésekhez, beleértve a szexuális bántalmazást követő kezeléseket is; megdöbbentőnek tartja, hogy ennek következtében sok nő kénytelen visszatérni a háború sújtotta Ukrajnába, hogy hozzáférjen a szexuális és reproduktív egészségügyi és jogi szolgáltatásokhoz, valamint a reproduktív ellátáshoz; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az átmeneti védelemről szóló irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam köteles legyen ugyanazt az ellátást biztosítani, mint amelyet egyébként a nők Ukrajnában kapnának;
20.felszólítja az EU-t, hogy támogassa a nemzetközi igazságszolgáltatási folyamatokat a háború során elkövetett háborús bűncselekmények ügyében; hangsúlyozza, hogy be kell tartani a korábbi állapot helyreállításának és a megismétlődés tilalmának elvét;
21.emlékeztet arra, hogy Ukrajna újjáépítésének a legfontosabb prioritásnak kell lennie, és hogy Oroszországnak pénzügyileg hozzá kell járulnia az újjáépítéshez; megjegyzi annak fontosságát, hogy az újjáépítés az ukrán nép szükségletein, ne pedig a vállalati profit érdekekein alapuljon; szorgalmazza Ukrajna adósságának eltörlését a háborúban tönkrement stratégiai és infrastrukturális vállalatok újjáépítésének megkönnyítése érdekében; támogatja azokat a felhívásokat, amelyek egy nemzetközi konferencia kellő időben történő megszervezésére irányulnak, hogy az Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap keretében forrásokat lehessen gyűjteni; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a hazatérni kívánó ukránok biztonságos visszatérésének garantálásához szükséges létesítmények újjáépítését;
22.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy egyetlen Ukrajnából menekülőt – a reproduktív kizsákmányolás áldozatait is beleértve – se akadályozzanak meg a menekülésben, és hogy minden menekülő személy – köztük külföldi diák, transznemű nő és katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó ukrán és orosz személy – védelemben és menedékjogban részesülhessen, és továbbutazhasson az Unión belül; elítéli az Ukrajnából menekülő külföldi diákok fogva tartását; sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán hatóságok tiltják, hogy meghatározott korú ukrán férfiak elmeneküljenek a háború elől; kéri az ukrán és orosz hatóságokat, hogy vizsgálják felül a 18 és 60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező férfiak kényszersorozására vonatkozó politikájukat; aggodalmát fejezi ki továbbá az Oroszországban 2022 szeptemberében elrendelt „részleges mozgósítás” miatt, amely megtiltja az orosz férfiaknak, hogy a besorozásról szóló értesítés kézhezvételét követően elhagyják az országot;
23.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Számvevőszéknek az Ukrajnában magas szinten elkövetett korrupció csökkentéséről szóló 2021. évi jelentése szerint a magas szinten elkövetett korrupció és az állam foglyul ejtése még mindig széles körben elterjedt Ukrajnában annak ellenére, hogy a kérdést horizontális prioritásként kezeli az Unió, és hogy az oligarchák és az egyéni érdekek Ukrajnában a korrupció kiváltó okai, és ezek jelentik a jogállamiság és a gazdasági fejlődés fő akadályát az országban; kiemeli, hogy az Európai Számvevőszék Ukrajna-eszközről szóló, 2023. júniusi véleménye megismételte a jelentés üzenetét az Ukrajnában magas szinten elkövetett korrupcióról és az állam foglyul ejtéséről, és megjegyzi, hogy ezek az elemek rendszerszintű kockázatot jelentenek az Ukrajna-eszközre nézve; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásával összhangban dolgozzon ki stratégiai dokumentumot az Ukrajnában magas szinten elkövetett korrupció megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, beleértve az állam foglyul ejtését is; tudomásul veszi az Európai Bizottság 2024. évi jelentését Ukrajnáról az országban tapasztalható korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladás tekintetében, amely megállapítja, hogy a Bizottság 2023-as ajánlásait „többnyire végrehajtották”;
24.mély aggodalmát fejezi ki az ukrán munkajog terén tett változtatások miatt, emlékeztetve az erős szakszervezetek, a jó munkafeltételek, valamint az erős és működő közszféra fontosságára, mivel ezek képezik a társadalom alapját ahhoz, hogy az jól fel legyen készülve a külső kihívásokkal, például a háborúval szemben;
25.kiemeli a háború környezeti következményeivel foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a háborúk környezeti következményeire, különösen a fokozódó globális ökológiai válságok idején; sürgeti a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államainak közgyűlését, hogy a Római Statútumba foglalja bele az „ökocídiumot” a legsúlyosabb nemzetközi bűntettek közé;
26.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.), ELI: ).