ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYaz Oroszország három éve tartó agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról
7.3.2025-()
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Villy Søvndal, Sergey Lagodinsky, Maria Ohisalo, Ville Niinistö, Virginijus Sinkevičius, Nicolae Ştefănuță, Mounir Satouri, Markéta Gregorová, Tilly Metz
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0156/2025
10‑0159/2025
Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország három éve tartó agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról
()
Az Európai Parlament,
–tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,
–tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
–tekintettel az Ukrajnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez való csatlakozásával kapcsolatos biztonsági garanciákról szóló, 1994. december 5-én Budapesten aláírt memorandumra,
–tekintettel az Európai Tanács 2024. december 19-i következtetéseire,
–tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Európai Unió között 2006-ban létrejött együttműködési és segítségnyújtási megállapodásra[1],
–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Nemzetközi Büntetőbíróság jelentéséről szóló, 2022. november 2-i, az Ukrajna elleni agresszió orvoslásának és jóvátételének előmozdításáról szóló, 2022. november 14-i, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke alapját képező elvekről szóló, 2023. február 23-i és az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke előmozdításáról szóló, 2025. február 24-i határozatára,
–tekintettel a Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az ENSZ „Az ukrajnai károk és igények negyedik gyorsfelmérése (RDNA4), 2022. február – 2024. december” című, 2025. február 25-i jelentésére,
–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A.mivel az Oroszországi Föderáció három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én provokáció nélküli, indokolatlan és jogellenes agressziós háborút indított Ukrajna ellen; mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió 2014-ben kezdődött a Donyec-medence térsége egyes részeinek megszállásával, valamint az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság elfoglalásával és annektálásával;
B.mivel azóta az orosz erők folytatták és kiterjesztették a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokat; mivel a súlyos és intenzív bombázások, valamint a szárazföldi harcok 2024-ben is folytatódtak; mivel az ENSZ megerősítette, hogy 2022 februárja óta több mint 12500 polgári személyt, köztük több száz gyermeket gyilkoltak meg; mivel a polgári áldozatok tényleges száma a becslések szerint több tízezerre tehető; mivel ennél is sokkal több polgári személy sebesült meg, illetve esett kínzás, kényszerű „átnevelés”, zaklatás, nemi erőszak, emberrablás vagy erőszakos kitelepítés áldozatául; mivel a moszkvai rezsim és az orosz erők és megbízottjaik ezen embertelen magatartása teljes mértékben ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal;
C.mivel ukránok milliói kényszerülnek továbbra is lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, az orosz agresszió elől menekülve; mivel az otthonokat, iskolákat és kórházakat érő bombázás – különösen a frontvonal közelében – továbbra is mindennapos; mivel 2022 februárja óta mintegy 1,6 millió ember – köztük sok idős – tért vissza a frontvonalhoz közeli területekre; mivel a 2025-ös állapot szerint a frontvonal menti háztartások 70%-ának nem áll rendelkezésére elegendő élelmiszer és ivóvíz, 69%-uk pedig gyógyszerekben szenved hiányt;
D.mivel az ukrán hatóságok becslései szerint a teljes invázió 2022.februári kezdete óta 19546 ukrán gyermeket telepítettek ki erőszakkal otthonaikból és hurcoltak el Oroszországba és az Oroszország által megszállt területekre; mivel az elrabolt gyermekek közül sokan arról számoltak be, hogy fizikai és mentális bántalmazást szenvedtek el, melynek célja ukrán identitásuk eltörlése volt;
E.mivel a teljes invázió kezdete óta az orosz hadsereg több mint 6500 környezeti bűncselekményt követett el Ukrajnában, az ezek nyomán keletkezett károk becsült értéke pedig 71milliárd USD; mivel az ökocídium olyan taktikai eszköz, amelynek célja az ország földjének elpusztítása, lakhatóságának és a jövő nemzedékei boldogulásának ellehetetlenítése;
F.mivel a károkról és igényekről készített legutóbbi gyorsfelmérés szerint a 2024 decemberi állapot szerint az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költsége a következő évtizedben legalább 506milliárd EUR, ami 2,8-szorosa Ukrajna 2024. évi becsült nominális GDP-jének; mivel 2025-ben továbbra is 9,62milliárd EUR összegű teljes finanszírozási hiány áll fenn a helyreállítási és újjáépítési szükségletek tekintetében;
G.mivel a 16. uniós szankciócsomagot 2025. február 24-én fogadták el; mivel az uniós szankciókat továbbra is aláássák a végrehajtásuk terén fennálló hiányosságok; mivel közelmúltbeli jelentések szerint az Egyesült Államok rövid távon enyhítheti Oroszország szankcióit;
H.mivel a 2025. februári müncheni biztonsági konferencián megerősítést nyert a Trump-kormány külpolitikai irányváltása, egyértelművé téve, hogy Európa már nem támaszkodhat az Egyesült Államokra közös érdekeink és értékeink védelme terén, beleértve Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatását is; mivel a Trump-kormány közel három éve tartó orosz elszigeteltségnek vetett véget, amikor Trump elnök 2025. február 12-én telefonbeszélgetést kezdeményezett Putyinnal, majd 2025. február 18-án tárgyalásokat kezdett Oroszországgal Szaúd-Arábiában; mivel Trump elnök máris nyíltan engedett Putyin követeléseinek, amikor kizárta Ukrajna NATO-tagságát, és kijelentette, hogy születhet olyan békemegállapodás, amely nem juttatja vissza Ukrajnának az Oroszország által megszállt ukrán terüleket; mivel Trump elnök utasította kormányát, hogy „szüneteltesse” az Ukrajnának nyújtott valamennyi katonai támogatást;
I.mivel Trump elnök ismételten hamis állításokat tett Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban, többek között kisebbítve Oroszország bűnösségét a háború megindításában, valamint megkérdőjelezve Zelenszkij elnök demokratikus legitimitását és népszerűségét; mivel a közelmúltban végzett felmérések szerint Zelenszkij elnök 57%-os lakossági támogatottságot élvez; mivel a hadiállapotot szabályozó ukrán jogszabályokat 2015-ben, még Zelenszkij elnöksége előtt dolgozták ki, válaszul a Krím Oroszország általi jogellenes annektálására;
J.mivel a Trump-kormány befagyasztotta az összes külföldi finanszírozást, beleértve az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala Ukrajnának nyújtott finanszírozását is; mivel ez a finanszírozás Ukrajna humanitárius szükségleteinek jelentős hányadát, valamint a kritikus támogatás számos más területét fedezte, például Ukrajna távközlési hálózatainak orosz kibertámadásokkal szembeni megerősítését; mivel más – immár befagyasztott – amerikai finanszírozás kulcsfontosságú támogatást nyújtott ukrán nem kormányzati szervezetek számára és az orosz háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nagyszabású nyomozásokhoz;
K.mivel az Egyesült Államok az Egyesült Nemzetek Közgyűlésében a teljes invázió harmadik évfordulója alkalmára Ukrajna és az Európai Unió által kidolgozott határozat ellen szavazott, majd ezt követően sikeresen benyújtott egy másik határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely nem ismeri el Oroszország bűnösségét a konfliktus kirobbantásában;
L.mivel az Egyesült Államok Oroszország felé történő elmozdulására válaszul Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke (főképviselő/alelnök) javaslatot tett a tagállamok által Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás további növelésére, míg Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke előterjesztette az Európa újrafelfegyverzésére irányuló „ReArm Europe” című javaslatát, melynek célja, hogy hogy lehetővé tegye a tagállamok számára a finanszírozáshoz való hozzáférést védelmi képességeik megerősítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozása érdekében;
1.a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziós háborúját, és követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységét, és feltétel nélkül vonjon ki Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről minden haderőt és katonai felszerelést, és nyújtson kártérítést az Ukrajna népének, valamint az ukrán földön és infrastruktúrában okozott károkért;
2.kifejezi osztatlan szolidaritását Ukrajna népével, teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy ez a háború a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti;
3.hangsúlyozza Zelenszkij elnök mint demokratikusan megválasztott vezető és Ukrajna elnöke legitimitását mindaddig, amíg a hadiállapot azt indokolja; bízik abban, hogy az ukrán hatóságok új választásokat tartanak, amint a helyzet ezt lehetővé teszi; határozottan kijelenti, hogy a hadiállapot fenntartását éppen Oroszország Ukrajna elleni, folyamatban lévő agressziós háborúja indokolja;
4.súlyos aggodalmának ad hangot az Egyesült Államok kormányának azon döntése miatt, hogy mind a szavak, mind a tettek szintjén megvonja Ukrajnától a felé régóta fennálló támogatását; kijelenti, hogy támogatja Ukrajna békeformuláját és győzelmi tervét mint az ukrán nép és a tágabb régiónk igazságos, átfogó és tartós békéjének legjobb alapját; tudomásul veszi az Egyesült Államok által a tárgyalásokra tett kezdeményezéseket, de hangsúlyozza, hogy Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalásokat folytatni, és bárminemű tárgyalásnak igazságos békéhez kell vezetnie; megismétli, hogy a végső cél továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, az általa diktált feltételekkel, valamint az ukrán nép biztonságának és méltóságának garantálása egy békés és stabil Európában; megismétli, hogy a tűzszünet csak akkor hatékony, ha része egy átfogó békemegállapodásnak, amelyet biztonsági garanciáknak kell kísérniük Ukrajna számára; felszólítja az ukrán szuverenitást és függetlenséget támogató amerikai jogalkotókat, hogy fordítsák vissza az Oroszországgal szembeni enyhülés jelenlegi tendenciáját, és nyilvánosan csatlakozzanak azon felhívásokhoz, amelyek követelik Ukrajna részvételét a jövőjéről szóló valamennyi egyeztetésben;
5.hangsúlyozza, hogy Oroszország háborús gazdasága nem fenntartható, és hogy a gazdasági nyomásgyakorlás és az Ukrajnának nyújtott gyorsított katonai támogatás összehangolt alkalmazása lehetővé tenné az ukrán erők számára, hogy javítsák pozícióikat, miközben kárt okozna Oroszország gazdaságának, erősebb tárgyalási pozíciót biztosítva Ukrajna számára, amint beleegyezik a béketárgyalásokba; felhívja az EU-t és hasonlóan gondolkodó partnereit, hogy fokozzák az Ukrajna elleni orosz háború alakulásának megváltoztatására irányuló erőfeszítéseiket, és teremtsék meg egy igazságos, átfogó és tartós béke feltételeit; ezért sürgeti a tagállamokat és hasonlóan gondolkodó partnereiket, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben és a lehető leggyorsabban biztosítsanak fegyvert és lőszert Ukrajnának, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára területének felszabadítását és a további orosz támadásoktól való elrettentést; e tekintetben üdvözli Kallas főképviselő/alelnök közelmúltbeli javaslatát, hogy további légvédelmi rendszereket, rakétákat, drónokat, lőszereket és katonai kiképzést biztosítsanak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy ez a kezdeményezés régóta esedékes, és úgy véli, hogy a tagállamok által e javaslattal összefüggésben nyújtott támogatásnak a korábban felajánlott katonai segítségnyújtáson felül kell érkeznie; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy számos uniós tagállam katonailag semleges, és sürgeti őket, hogy alkotmányukkal összhangban növeljék az Ukrajnának nyújtott nem katonai támogatásukat;
6.hangsúlyozza, hogy nem mond ellent egymásnak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás és az EU-n belüli saját védelmi kapacitásainkba való beruházás, inkább ugyanazon érme két oldalát jelentik, hisz mindkettő kontinensünk biztonságának védelmét szolgálja; felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az ukrán védelmi ipar kapacitásaiba történő közvetlen beruházásokat az alapvető védelmi termékek, különösen a drónok, a légvédelmi, tüzérségi és nagy hatótávolságú csapásmérő képességek tömeggyártása érdekében (a dán modellt követve); javasolja, hogy többmilliárd eurós költségvetést különítsenek el az európai védelmi ipari program Ukrajnát támogató eszközére, amely pontosan erre a célra van fenntartva; elítéli a magyar kormány vétóját az Európai Békekerettel szemben, amely több mint 6milliárd EUR-t blokkol, és szinte használhatatlanná teszi az Európai Békekeretet; hangsúlyozza továbbá, hogy sürgősen fontolóra kell venni egy alternatív eseti megoldás létrehozásának lehetőségét azon európai országok számára, amelyek katonailag támogatni kívánják Ukrajnát, és ezt a támogatást közösen kívánják finanszírozni; üdvözli Ursula von der Leyen, a Bizottság elnökének közelmúltbeli javaslatát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a meglévő uniós költségvetésen kívül hitelekhez jussanak katonai kapacitásuk javítása és az Ukrajnának nyújtott támogatás fokozása érdekében; ezzel összefüggésben emlékeztet a dán modell hatékonyságára, amely lehetővé teszi az Ukrajna védelmi kapacitásába való beruházást;
7.sürgeti az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy Európa minden béketárgyalásban részt vegyen Ukrajna és kontinensünk egésze egymással összefonódó biztonsági érdekeinek védelme érdekében; üdvözli Macron francia elnök és Starmer brit miniszterelnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rendkívüli európai csúcstalálkozókra kerülhessen sor Párizsban és Londonban; üdvözli a „tettrekészek koalíciójának” létrehozását, amelynek célja egy esetleges békemegállapodás európai vezetésű végrehajtásának lehetővé tétele, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós tagállamok és a hasonlóan gondolkodó partnerek nem tettek több végrehajtható, összehangolt vállalást az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás megerősítésére az Egyesült Államok Oroszország felé való elmozdulását követően; felszólítja az európai országokat és szövetségeseiket tömörítő tettrekészek koalícióját, hogy vitassák meg az Ukrajnának emberi erőforrás és a képességek telepítése terén nyújtott támogatás lehetőségét;
8.hangsúlyozza, hogy a békülési hajlam mögött meghúzódó naivitást a történelem igazolja; kijelenti, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy biztonsági struktúráját aláássa vagy veszélyeztesse; úgy véli, hogy ha az EU nem reagál gyorsan arra, hogy az USA kivonja erőit biztonsági és elrettentési képességeinkből, kontinensünk súlyosan kiszolgáltatottá válik Oroszországnak; e tekintetben hangsúlyozza az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Izlanddal és Kanadával való szoros együttműködés fontosságát;
9.hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak azonnali lépéseket kell tenniük a NATO-val és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel annak érdekében, hogy haladéktalanul ruházzanak be a hatékonyabb és integráltabb európai biztonsági és védelmi struktúrákba; úgy véli, hogy a nemzeti fegyveres erők és a védelmi ipar uniós szintű védelmi együttműködésének normává kell válnia, és nem maradhat kivételes jellegű; felszólít egy uniós védelmi eszköz létrehozására, amely hatékonyan összevonja az emelkedő nemzeti védelmi kiadások és az ésszerűbbé tett biztonsági és védelmi célú közberuházások lényeges részeit, valamint biztosítja a Parlament e kiadások felett gyakorolt felügyeletét, mivel az erőforrások pazarlása és a polgárok bizalmának az átláthatóság hiányából eredő elvesztése nem elfogadható; hangsúlyozza, hogy Európának szoros együttműködésre van szüksége Ukrajna fegyveres erőivel és védelmi technológiai bázisával; hangsúlyozza, hogy az egyhangúság elve akadályozza a bátor döntéseket, és felszólít annak eltörlésére, a katonai beavatkozásokkal kapcsolatos döntések kivételével; aggodalmát fejezi ki a Balti-tenger térségében megnövekedett feszültségek és a kritikus infrastruktúrák elleni hibrid támadások miatt, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú az északi államok, a balti államok, valamint a Lengyelország és Németország közötti szorosabb együttműködés;
10.elítéli Oroszország Ukrajna elleni folytatódó támadásait, amelyek célpontjai között továbbra is szerepel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra; határozottan elítéli az emberi jogok tömeges és súlyos megsértését és a háborús bűncselekményeket, amelyeket az orosz fegyveres erők és a különböző ukrajnai megszálló hatóságok az elmúlt három évben követtek el, ideértve az azonnali kivégzéseket, a nemi erőszakot és a szexuális erőszakot, a kínzást, az emberrablást és a lakóövezetek célzott lerombolását;
11.ragaszkodik ahhoz, hogy felelősségre vonják a felelős kormánytisztviselőket és katonai vezetőket, valamint a háborús bűncselekményekben és az emberiesség elleni bűncselekményekben vétkes további személyeket és cinkosaikat; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) arra irányuló munkáját, hogy véget vessen az elkövetők büntetlenségének; üdvözli, hogy Ukrajna ratifikálta a Római Statútumot; mély aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Büntetőbírósággal szembeni amerikai szankciók miatt, és felszólít az uniós blokkoló intézkedések aktiválására a Nemzetközi Büntetőbíróság védelme érdekében, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova elleni elfogatóparancsainak végrehajtását is; ismételten felszólít egy különleges ad hoc törvényszék létrehozására a Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi ukrajnai vizsgálatának kiegészítéseként, az Oroszország és Belarusz politikai és katonai vezetése által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűncselekményének kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében;
12.felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul fokozzák a világ más régióinak vezetőivel való együttműködésüket az Ukrajnának nyújtott támogatás terén, és erősítsék meg az orosz rezsimre gyakorolt nemzetközi nyomást;
13.hangsúlyozza, hogy 2025-ben Ukrajnában több mint 12,7 millió embernek lesz szüksége humanitárius segítségre, míg több mint 6,8 millió ukrán, főként nők és gyermekek elhagyni kényszerültek Ukrajnát; sajnálatát fejezi ki az USAID és számos más amerikai szereplő finanszírozásának befagyasztása miatt, amelyek számos kulcsfontosságú területen támogatták Ukrajnát; megjegyzi, hogy ez hatalmas finanszírozási hiányt jelent az azonnali humanitárius segítségnyújtás, valamint a demokrácia és a helyreállítás hosszabb távú támogatása terén; megjegyzi, hogy valószínűleg továbbra is, még évekig szükség lesz humanitárius támogatásra, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak fel kell készülnie arra, hogy hosszú távú tervezéssel és megfelelő forrásokkal kielégítse ezeket a szükségleteket a visszavont amerikai támogatásokat is pótolva;
14.rámutat arra, hogy a károkról és igényekről készült legutóbbi gyorsfelmérés szerint a következő évtizedben legalább 506milliárd EUR-ra lesz szükség Ukrajna helyreállítása és újjáépítése céljából; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna-eszközben és máshol rendelkezésre álló uniós források nem lesznek elegendőek, és felhívja az EU-t, a tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy kötelezzék el magukat Ukrajna további hosszú távú finanszírozása mellett, mind a közvetlen költségvetési támogatás, mind a helyreállítás és újjáépítés finanszírozása tekintetében, különösen az Egyesült Államok finanszírozásának befagyasztása fényében; hangsúlyozza, hogy fel kell tárni az orosz magánszemélyek és az Orosz Központi Bank befagyasztott vagyoni eszközei teljes lefoglalásának jogi lehetőségeit, hogy azokat a nemzetközi joggal összhangban fel lehessen használni támogatásként Ukrajna védelmi és rezilienciaépítési szükségleteire és újjáépítésére;
15.megismétli, hogy elítéli az Oroszország által Ukrajnában elkövetett, ökocídiumnak minősülő valamennyi cselekményt – többek között a kahovkai gát 2023. évi lerombolását –, amelyek továbbra is tömeges károkat és pusztítást okoznak az ökoszisztémákban, valamint ukránok millióinak megélhetésében; ösztönzi a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészét, hogy a kahovkai gát lerombolásának esetét tekintse a Római Statútum 8. cikkének hatálya alá tartozó háborús bűncselekménynek;
16.elítéli az Oroszországi Föderáció arra irányuló kísérleteit, hogy megfossza Ukrajnát és népét etnikai, nyelvi és történelmi identitásától azáltal, hogy eltörli az ukrán identitás jeleit a megszállt területeken; megismétli az EU-hoz intézett felhívását, hogy fokozza erőfeszítéseit az Oroszországba kényszerdeportált személyek és az elhurcolt és oroszországi családokba kényszerített gyermekek aggasztó helyzetének kezelése érdekében;
17.üdvözli az Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomagot; hangsúlyozza, hogy az eddig kiszabott szankciók is csak korlátozott hatást gyakoroltak, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU képes lesz-e fenntartani az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, ha az Egyesült Államok különútra tereli a saját szankcióit; e célból ismét felszólít szigorúbb szankciók elfogadására és a szankciók kijátszására irányuló valamennyi joghézag és kiskapu megszüntetésére irányuló intézkedések felgyorsítására; az említett kijátszás elleni fellépés érdekében felszólít egy új horizontális szankciórendszer kidolgozására, amely általánosabb és holisztikusabb eszközt tesz szükségessé az intézkedések kijátszásának megakadályozására az EU által alkalmazott valamennyi rendszerben; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás hatása mindaddig kétséges, amíg az EU lehetővé teszi az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát; felszólít az orosz gabona és műtrágyák, valamint a nyersanyagok, többek között az acéltermékek, az urán, a titán, a nikkel, a fa és a faipari termékek, valamint a kőolaj és földgáz behozatalának betiltására; szankciók kiszabására szólít fel Oroszország nukleáris ágazatával szemben, beleértve a Roszatom vezetőivel szembeni egyedi szankciókat is;
18.kéri, hogy a következő uniós szankciócsomag szankciókkal sújtsa az árnyékflottához tartozó valamennyi ismert tartályhajót és azok tulajdonosait, továbbá vezessen be szankciókat minden olyan olajszállító tartályhajóra, amely megsérti a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt, és valamennyi tagállamtól követelje meg azon intézkedések szigorú végrehajtását, amelyek lobogótól függetlenülmegtiltják az európai vizeken történő közlekedést vagy bármely uniós tagállam kikötőjébe történő behajózást azon hajók számára, amelyek nem tartják be a hajók közötti tengeri átrakodásra vonatkozó nemzetközi szabályokat vagy jogellenesen kikapcsolják automatikus azonosító rendszerüket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tiltsák be az orosz olaj hajók közötti, tengeri átrakodását az uniós vizeken;
19.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi szankciók végrehajtásának támogatása érdekében dolgozzanak ki szélesebb körű szankciókat az orosz és belarusz fára vonatkozóan, beleértve az olyan, nem uniós országokban feldolgozott fatermékek behozatalának vagy megvásárlásának konkrét tilalmát, amelyek Oroszországból vagy Belaruszból származó fát – különösen nyírfa rétegelt lemezt – tartalmaznak;
20.határozottan elítéli a magyar kormányt, amiért azzal fenyeget, hogy megakadályozza az uniós szankciós keret megújítását, valamint korlátozza a helyzet súlyosságával arányos megfelelő uniós választ; felhívja a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt a magyar kormány általi újabb vétók megakadályozására;
20.sajnálatát fejezi ki az Oroszországra kivetett uniós szankciók betartásával kapcsolatos szabálykövető magatartás folyamatos hiánya miatt; elítéli azokat a vállalatokat – köztük az EU-ban működőket is –, amelyek a szankciókat szándékosan megkerülve aláássák az Ukrajna támogatására irányuló uniós erőfeszítéseket, ugyanakkor ezzel jelentős nyereségre tesznek szert; kitart amellett, hogy uniós szinten bűncselekménnyé kell nyilvánítani az uniós korlátozó intézkedések megkerülését, amely többek között az áruk olyan rendeltetési helyre történő eljuttatásával valósul meg, ahol azok behozatala, kivitele, értékesítése, vásárlása, átadása, átszállítása vagy szállítása korlátozások alá esik; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás szempontjából döntő fontosságú, hogy az EU haladéktalanul bűncselekménnyé nyilvánítsa a szankciók közvetlen megsértését, beleértve azokat az eseteket is, amikor arra súlyos gondatlanságból kerül sor;
21.mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államokból érkező hírek hallatán, amelyek az Oroszország elleni szankciók enyhítésére irányuló tervekről szólnak, és felszólítja az amerikai jogalkotókat, hogy tartsák fenn és hajtsák végre ezeket a szankciókat;
22.hangsúlyozza az orosz dezinformáció növekvő rosszindulatú szerepét, amely hamis narratívákat terjeszt, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott globális támogatást és kárt okozzon demokráciáinkban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az orosz dezinformációt amerikai tisztségviselők, köztük Trump elnök is visszhangozzák; határozottan felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy küzdjenek a háborúval kapcsolatos orosz dezinformáció ellen a digitális jártasság megerősítése és a tényeken alapuló narratívák előmozdítása révén, valamint azzal, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szigorú végrehajtása keretében felelősségre vonja a közösségimédia-platformokat a káros tartalmak terjesztéséért[2];
23.üdvözli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban 2024 júniusában megkezdődtek az EU és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalások; felszólítja a tagállamokat, hogy találják meg ismét a politikai akaratot a bővítési folyamat újraindítására és ígéreteik teljesítésére azáltal, hogy konkrét pozitív lépéseket tesznek azon országok csatlakozási folyamata keretében, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz, és meg is érdemlik, hogy az európai család tagjai legyenek; hangsúlyozza a konkrét reformok feltételéhez kapcsolt folyamatos uniós pénzügyi támogatás fontosságát, amely kulcsfontosságú eszköz Ukrajna európai normákkal összhangban történő átalakulásának fenntartásához és felgyorsításához; hangsúlyozza, hogy a koppenhágai kritériumok és a szükséges reformok, különösen a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tekintetében, alapvető fontosságúak az érdemeken alapuló csatlakozási folyamat szempontjából; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a bővítési politika köztes lépései tekintetében haladéktalanul térjenek át a minősített többségi szavazásra; javasolja különösen, hogy Ukrajnát már most integrálják az EU-ba az ígéretes ágazatok, például az energia és a digitális szolgáltatások tekintetében; megismétli azon javaslatát, hogy a csatlakozási szerződések aláírásáig Ukrajna kapjon megfigyelői státuszt az érintett testületekben és intézményekben, köztük a Parlamentben is, kezdetben ideiglenes megállapodások alapján, amennyiben a tárgyalások terén kellő előrehaladást értek el, különösen az alapkérdésekre és a külkapcsolatokra vonatkozó témakörök tekintetében, továbbá ha minden feltétel teljesül, illetve minden feltételről megállapodtak;
24.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna kormányának és Verhovna Radájának, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1]HL L 115., 2006.4.28., 50. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2006/313/oj.
- [2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HLL277., 2022.10.27., 1.o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj.