Ϸվ

Index
őő
öٰő
Teljes szöveg
Eljárás :
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A10-0014/2025

Előterjesztett szövegek :

A10-0014/2025

Viták :

PV10/03/2025-18
CRE10/03/2025-18

Szavazatok :

PV11/03/2025-6.7
CRE11/03/2025-6.7

Elfogadott szövegek :

P10_TA(2025)0027

Elfogadott szövegek
PDF195kWORD64k
2025. március 11., Kedd-Strasbourg
Az Európai Szociális Alap Plusz 2027 után
P10_TA(2025)0027A10-0014/2025

Az Európai Parlament 2025. március 11-i állásfoglalása a 2027 utáni Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) ()

Az Európai Parlament,

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 164., 175. és 349. cikkére,

–tekintettel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–tekintettel az (EU)2021/1057 és az (EU)2021/1058 rendeletnek az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás (RESTORE) tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. december 19-i (EU)2024/3236 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UNCRPD), amely a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban 2011. január 21-én lépett hatályba(3),

–tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Tanács, a Parlament és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki és írt alá,

–tekintettel a Parlament, a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Tanács által 2024. április 16-án aláírt, a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló La Hulpe-i nyilatkozatra,

–tekintettel a „Megfizethető, tisztességes és fenntartható lakhatást mindenkinek” című, 2024. március 5-i liège-i nyilatkozatra,

–tekintettel a 9. kohéziós jelentésről szóló, 2024. március 27-i bizottsági közleményre (),

–tekintettel a „Munkaerő- és szakemberhiány az EU-ban: cselekvési terv” című, 2024. március 20-i bizottsági közleményre,

–tekintettel a Tanács romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, 2021.március12-i ajánlására(4),

–tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására” című, 2021. március 4-i közleményére () és a foglalkoztatásra, a képzésre és a szegénység csökkentésére vonatkozóan 2030-ra javasolt kiemelt céljaira,

–tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i közleményére (),

–tekintettel az Európai Számvevőszéknek az uniós költségvetés 2019. és 2021. évi teljesítményéről szóló éves jelentéseire,

–tekintettel a munkahelyteremtésről – az igazságos átmenetről és a környezeti-társadalmi hasznossággal járó befektetésekről szóló, 2023. november 23-i állásfoglalására(5),

–tekintettel a „Gyerek az első – A gyermekgarancia megerősítése, két évvel annak elfogadását követően” című, 2023. november 21-i állásfoglalására(6),

–tekintettel „A fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogai felé” című, 2022. december13-i állásfoglalására(7),

–tekintettel az európai gyermekgaranciáról szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására(8),

–tekintettel 2021. február 10-i állásfoglalására az egyenlőtlenségek csökkentéséről, különös tekintettel a gyermekszegénységre(9),

–tekintettel a mindenki számára elérhető tisztességes és megfizethető lakhatásról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(10),

–tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(11),

–tekintettel az EU-ban a hajléktalanság arányának kezeléséről szóló, 2020. november 24-i állásfoglalására(12),

–tekintettel az ifjúsági garanciáról szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására(13),

–tekintettel „A gondozással kapcsolatos közös európai fellépés felé történő elmozdulás” című, 2022. július 5-i állásfoglalására(14),

–tekintettel a 2020 utáni időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2020. június 18-i állásfoglalására(15),

–tekintettel Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló, 2024. szeptember 9-i jelentésére,

–tekintettel Enrico Letta „Jóval több mint piac” című, 2024. április 10-i jelentésére,

–tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

–tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A10-0014/2025),

A.mivel az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokat hozzáadott értékkel gazdagítja az esélyegyenlőség, a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférés, a tisztességes és a magas színvonalú munkafeltételek, a szociális védelem és a társadalmi befogadás biztosítása érdekében, ennek során kiemelt figyelmet fordítva a minőségi és inkluzív oktatásra és képzésre, az egész életen át tartó tanulásra, a gyermekekbe és a fiatalokba történő beruházásra, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésre;

B.mivel az ESZA+ az egyetlen olyan uniós alap, amely elsősorban a szociálpolitikákra összpontosít, és ezért önmagában egyedülálló, és a kohéziós politikával együtt rendkívül hatékony és szükséges a társadalmi befogadás megvalósításához; mivel az ESZA+-t a leghatékonyabb módon kell felhasználni annak érdekében, hogy strukturális reformok révén rendszerszintű változásokat lehessen elérni, a tagállamok költségvetéseivel való kiegészítő jellegére összpontosítva annak érdekében, hogy a tagállamokat az alap e reformokra való felhasználására lehessen ösztönözni, annak ellenére, hogy az egyenlőtlenségek és a kirekesztés elleni fellépés érdekében alapvető fontosságú a holisztikusabb szociálpolitikák uniós szintű kidolgozása is;

C.mivel a kohéziós politika, az európai strukturális és beruházási alapok és különösen az ESZA+ a tagállamok, régiók és területek, köztük a városi és vidéki területek közötti kohézió jelentős eszközei;

D.mivel az EU egyes régióinak helyzete és szükségletei eltérőek; mivel az ESZA+ közvetlen kedvezményezettjei a helyi közösségek, és előfeltétel, hogy a regionális és helyi érdekelt feleket közvetlenül bevonják ennek az eszköznek a kialakításába; mivel a közösségek által irányított helyi fejlesztés olyan eszköz, amely lehetővé teszi a polgárok helyi szintű bevonását a napjaink társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira adandó válaszok kidolgozásába, és így fontos eszköz az ESZA+ végrehajtásának megkönnyítéséhez; mivel az ESZA+ nemzeti szintű végrehajtását gyakran szükségtelen adminisztratív terhek, valamint bonyolult vagy nem hatékony szabályok kísérik;

E.mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő különböző személyeknek eltérő szükségleteik vannak, például a gyermekeknek, az egyszülős és nagycsaládoknak, a szegénységben élő nőknek, a munkanélkülieknek és a bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévőknek, a migránsoknak, a migráns munkavállalóknak és az emberkereskedelem áldozatainak, a fogyatékossággal élő személyeknek, a fiataloknak és az időseknek, a hajléktalanoknak és a romáknak; mivel a digitális és zöld átállásra nagy szükség van, és számos lehetőséget, ugyanakkor mindenki számára kihívásokat is hoz magával, mint például a digitális készségek hiánya és a nemek közötti digitális szakadék, valamint a munkaerő átképzésének szükségessége, és mivel e törekvés sikere érdekében az Uniónak olyan igazságos átmenetet kell biztosítania, amely senkit sem hagy hátra; mivel az Európai Unióban vannak olyan kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, akik a szociálpolitikák és az ESZA+ által finanszírozott programok vonatkozásában háttérbe szorulnak; mivel rendkívüli erőfeszítésekre és strukturális változásokra van szükség ahhoz, hogy minden kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt el lehessen érni, és elkerülhető legyen az ilyen helyzetben lévők számának növekedése;

F.mivel az Unióban körülbelül 100millió ember él valamilyen fogyatékossággal; mivel a fogyatékossággal élő személyeknek csak a felét foglalkoztatják; mivel a fogyatékossággal élő személyek 28,8%-a van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának(16); mivel az Unióban fogyatékossággal élő személyek továbbra is a hátrányos megkülönböztetés több és interszekcionális formáival szembesülnek életük minden területén, beleértve a tisztességes lakhatás megtagadását is; mivel a fogyatékossággal élő személyek jogosultak arra, hogy alapvető jogaikat egyenlő alapon élvezzék, és megilleti őket a teljes körű és tényleges részvétel az élet és a társadalom minden területén;

G.mivel a nők 22,3%-a él szegénységben, szemben a férfiak 20,3%-ával, és mivel a nőket továbbra is jobban érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a férfiakat(17); mivel az Unióban a nők átlagosan 12,7%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és ez a nemek közötti bérszakadék évtizedek múltán a nemek között a nyugdíjak terén fennálló 29,5%-os egyenlőtlenséget eredményezett, ami egyenlőtlen szintű gazdasági függetlenséget teremt az idős nők és férfiak között; mivel az egyedülálló anyák közel fele szegénységben él, vagy ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának;

H.mivel 2023-ban az Unióban 94,6millióember, a lakosság mintegy 21,4%-a élt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett háztartásokban, és a 27 tagú Unióban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 24,8% volt(18); mivel 2020-ban a gyermekes háztartások mintegy 14%-ában (7,8millióháztartás) voltak egyedülálló szülők; mivel az egyedülálló anyák közel felét (48%) és az egyedülálló apák egyharmadát (32%) fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye(19); mivel ezért az Unió egészében csaknem minden negyedik gyermek ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának; mivel az Unióban az ifjúsági munkanélküliségi ráta közel 15%; mivel a munkanélküliség – különösen fiatalkorban – pénzügyi problémákhoz, valamint társadalmi elszigeteltséghez, mentális egészségügyi problémákhoz és boldogtalansághoz vezethet;

I.mivel Európában a várható élettartam általános növekedése és a népesség elöregedése minden korcsoportban egyre nagyobb igényt támaszt az ápolás-gondozás iránt; mivel a tartós ápolás-gondozás 80%-át informális gondozók, túlnyomórészt nők biztosítják; mivel az ápolási-gondozási ágazat valamennyi tagállamban növekvő munkaerőhiánnyal néz szembe; mivel az európai gondozási stratégia célja, hogy Unió-szerte minőségi, megfizethető és hozzáférhető gondozási szolgáltatásokat biztosítson a gondozók számára a jobb munkakörülmények, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésével; mivel az aktív időskort és a generációk közötti kapcsolatokat elősegítő programokat, projekteket és intézkedéseket az ESZA+ támogatja; mivel az ESZA+ a fő finanszírozási eszköz, amely támogatja a tagállamokat az uniós szintű szabályok végrehajtásában a szülők és gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyának vonatkozásában;

J.mivel a tisztességes lakhatás elérhetősége és megfizethetősége csökken; mivel a szubszidiaritás elvével összhangban a lakhatás elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik; mivel a jelenlegi lakhatási helyzet mögött meghúzódó okok tagállamonként eltérőek lehetnek, mint például a piac túlzott liberalizációja, az ingatlanspekuláció, a szabályozatlan rövid távú bérbeadás, a szegénységben élők vásárlóerejének csökkenése, valamint a szociális és állami lakások hiánya, és ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az európaiaknak napjainkban szembe kell nézniük; mivel még messze vagyunk attól a céltól, hogy 2030-ra felszámoljuk a hajléktalanságot; mivel az Unióban először lesz a lakhatási válságok kezeléséért felelős biztos, és 2025-ben várható az első európai megfizethető és fenntartható lakhatási terv; mivel e tervnek a hajléktalan gyermekeket kiemelt célcsoportként kell figyelembe vennie; mivel az ilyen javaslatoknak – a szubszidiaritás elvével összhangban – együtt kell járniuk a fenntartható és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés és a mindennapi élet minőségének javítását célzó nemzeti intézkedésekkel, például a rövid távú bérbeadással kapcsolatos intézkedésekkel vagy más piaci beavatkozásokkal a rendkívüli nyomás alatt álló területeken;

K.mivel az Unióban(20) minden negyedik gyermek továbbra is ki van téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, és mivel a jelenlegi tendencia mellett nem fog teljesülni az a cél, hogy 2030-ig legalább 5millióval csökkenjen a szegénységben élő gyermekek száma; mivel az európai gyermekgarancia célja a gyermekszegénység és a rászoruló gyermekek társadalmi kirekesztésének megelőzése és leküzdése azáltal, hogy hatékony és ingyenes hozzáférést biztosít a magas színvonalú kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, az oktatáshoz, az iskolai tevékenységekhez, a tanítási naponként legalább egy ingyenes egészséges étkezéshez, valamint az egészségügyi ellátáshoz, továbbá az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz; mivel az Európai Bizottság szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnöke felelős a gyermekgarancia megerősítéséért; mivel az ESZA+ forrásai önmagukban nem elegendőek az Unióban tapasztalható gyermekszegénység problémájának megoldásához, és ezért a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak sürgősen, elsődleges feladatként kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, és fokozniuk kell a bevált gyakorlatok cseréjét és koordinációját, miközben mindezt uniós szinten az ESZA+-szal kell kiegészíteni;

L.mivel javítani kell a migránsok, köztük a migráns munkavállalók, a menekültek és az emberkereskedelem áldozatainak társadalmi és gazdasági integrációját annak biztosítása érdekében, hogy beilleszkedjenek társadalmainkba; mivel a sikeres beilleszkedéshez nemcsak a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférés szükséges, hanem a társadalomban való teljes körű részvétel is; mivel különös figyelmet kell fordítani a nem uniós országokból érkező migránsokra és az okmányokkal nem rendelkező migránsokra; mivel a különböző uniós alapok, köztük az ESZA+ és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap saját szerepet játszanak e tekintetben;

M.mivel az Unió népessége csökken; mivel egyes régiók elnéptelenednek, és a lakosság egyre inkább bizonyos városi térségekben koncentrálódik; mivel e területeken erőfeszítéseket kell tenni a fejlődés és a kohézió fokozására; mivel a demográfiai változások a munkaerő csökkenéséhez vezetnek, ami szükségessé teszi a munkaerő továbbképzését, átképzését és bővítését;

N.mivel Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentése figyelmeztet az Uniót érintő jelentős készséghiányra, mivel az uniós vállalatok 77%-a számolt be arról, hogy még az újonnan felvett munkavállalók sem rendelkeznek a szükséges készségekkel, és az európaiak 42%-a pedig nem rendelkezik digitális alapkészségekkel; mivel a jelentés sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem elegendő a képzésben részesülő munkavállalók száma, és hogy ezen a területen nem történt előrelépés, mivel több mint 50milliómunkavállalónak van szüksége képzésre ahhoz, hogy teljesüljön az a kiemelt célt, hogy felnőttek minden évben vegyenek részt képzésben; mivel a szakképzett szakemberek és a gyakorlati készségekkel rendelkező személyek kulcsfontosságúak az európai társadalmak számára; mivel az európai versenyképesség további építése nem valósítható meg a humán tőke megerősítése nélkül; mivel a munkahelyük elvesztésének kockázatával fenyegetett vagy elavult készségekkel rendelkező munkavállalók átképzésébe és továbbképzésébe való időben történő beruházások többek között segíthetnek megakadályozni, hogy a szegénység csapdájában rekedjenek;

O.mivel különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre, a legkülső régiókra és a súlyos és állandó természeti, gazdasági vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókra, például a ritkán lakott régiókra, a szigetekre, a hegyvidéki területekre és a határokon átnyúló régiókra, beleértve adott esetben a helyi szükségleteket célzó egyedi intézkedéseket is;

P.mivel a Bizottság 2030-ra minimális célrétékeket javasolt a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének biztosítása érdekében az Unióban élő romák támogatását célzó tízéves terv keretében; mivel e célok közé tartozik többek között az elégtelen lakáskörülmények közötti szakadék legalább egyharmaddal történő csökkentése, a szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányának legalább felére csökkentése a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamokban, valamint a romák és az általános népesség közötti szegénységi szakadék legalább felére csökkentése; mivel az ESZA+ továbbra is a romákra vonatkozó 2030-as célok elérésének fő pénzügyi eszköze marad;

Az ESZA+ 2027 utáni alapelvei

1.kitart amellett, hogy az ESZA+-nak továbbra is kulcsfontosságú és elsődleges eszközként kell támogatnia a tagállamokat, a régiókat, a helyi közösségeket és az embereket az Unió szociális dimenziójának megerősítésében és a társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósításában, amely senkit sem hagy hátra;

2.hangsúlyozza, hogy az ESZA+-nak foglalkoznia kell a társadalmi kihívásokkal, például az éghajlatváltozás és a digitalizáció következményeivel, hozzá kell járulnia és alkalmazkodnia kell azokhoz, ugyanakkor foglalkoznia kell az olyan társadalmi kihívásokkal, mint a növekvő megélhetési költségek és bérek, amelyek nem emelkednek azonos sebességgel, előmozdítva a társadalmi rezilienciát, csökkentve az egyenlőtlenségeket és védve a legkiszolgáltatottabbakat; kitart amellett, hogy az ESZA+-nak ösztönöznie kell a hosszú távú beruházásokat és a növekedést, a társadalmi és területi kohézióra összpontosítva, ugyanakkor Unió-szerte támogatnia kell a strukturális átalakulást és fokoznia kell a tagállamok közötti konvergenciát;

3.kitart amellett, hogy az ESZA+-nak továbbra is fokoznia kell a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát, különösen a leginkább rászorulók esetében, és be kell ruháznia a humán tőkébe, a foglalkoztatásba, a készségfejlesztésbe és a társadalmi befogadásba, miközben ösztönzi a vállalkozói szellemet és a társadalmi innovációt, beruház a gyermekekbe, kezeli a digitális és zöld átállást, a demográfiai kihívásokat és a válságok, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által érintett régiókat;

4.kitart amellett, hogy az ESZA+-nak továbbra is javítania kell a foglalkoztatási lehetőségeket, elő kell segítenie a méltányos munkaerő-mobilitást, elő kell mozdítania a minőségi munkahelyek létrehozását, tisztességes munkafeltételeket kell biztosítania, és javítania kell a foglalkoztatásban való részvétel arányát, különösen a nők, a fogyatékossággal élő és más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek körében, a társadalmi és gazdasági reziliencia erősítése és ezáltal az ipari változásokhoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében, többek között képzés, átképzés és továbbképzés révén;

5.Hangsúlyozza, hogy az ESZA+-nak szociális beruházási stratégián és egész életen át tartó megközelítésen kell alapulnia, olyan intézkedések támogatásával, amelyek közép- és hosszú távú megoldásokat nyújthatnak az emberek számára;

6.kitart amellett, hogy az ESZA+ célkitűzéseinek a társadalmi befogadásnak, a magas foglalkoztatási szinteknek, a minőségi és fenntartható munkahelyeknek, a megfelelő béreknek, a tisztességes munkafeltételeknek – többek között a munkavállalók jóllétének –, az egészséges munkakörnyezetnek, a tagállamok méltányos szociális jóléti rendszereinek, valamint a szakképzési lehetőségeknek és a mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulásnak a megvalósítására kell irányulniuk, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos szükségleteit, a kettős átállásra és a munka jövőbeli világára felkészült, képzett, versenyképes és reziliens munkaerő kialakítása, valamint a méltányos szociális védelem és az befogadó és összetartó társadalmak kiépítése érdekében, a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, valamint a szociális jogok európai pillérében meghatározott elvek és kiemelt célok megvalósítása céljából;

7.felszólít egy erős, megerősített és különálló ESZA+ létrehozására, amely jelentősen megnövelt állami támogatást nyújt a tagállamok eszközeinek azzal a céllal, hogy biztosítsa a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a társadalmainkban leginkább rászorulók ellátását, beruházzon az emberekbe és a készségekbe, segítsen kiemelni az embereket a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből, valamint ösztönözze a szociális beruházásokat és a szociális vállalkozásokat; ezért kitart amellett, hogy az ESZA+2027 utáni célkitűzéseinek megvalósításához az ESZA+ költségvetésének jelentős és indokolt növelésére lenne szükség a 2028–2034-es ESZA+ pénzügyi keretösszegben;

8.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megnövelt, célzott és jól elosztott finanszírozást az ESZA+ és az EPSR célkitűzéseinek, valamint cselekvési tervének és kiemelt céljainak eléréséhez; ezért aggodalmának ad hangot a meglévő ESZA+ más alapokkal való felosztására vagy összevonására irányuló kísérletek miatt, mivel ez komoly kockázatot jelenthet az ESZA+ és az EPSR célkitűzéseinek, cselekvési tervének és kiemelt céljainak megvalósítása szempontjából; figyelmeztet arra, hogy az alapok egységesítése, észszerűsítése vagy összevonása nem feltétlenül javítja hatékonyságukat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az alap esetleges átalakításának meg kell őriznie az ESZA+ hatékonyságát és célját azáltal, hogy a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás, a képzés és a készségfejlesztés előmozdításának célkitűzéseit szolgálja, és az alapot a kedvezményezettekhez a lehető legközelebb kell irányítani;

9.úgy véli, hogy az ESZA+-nak továbbra is megosztott irányítási modellben kell maradnia, és ezért el kell kerülni, hogy egy eltérő ESZA+ irányítás a szociális szempontok – többek között a foglalkoztatási, oktatási, készségfejlesztési, képzési és társadalmi befogadási projektek – prioritásának elvesztéséhez, a fókusz esetleges elvesztéséhez, valamint ahhoz vezessen, hogy a finanszírozás nem jut el helyi szintre, a kiszolgáltatott helyzetben lévőkhöz és a leginkább rászorulókhoz, miközben növelné a források más célokra történő átcsoportosításának kockázatát;

10.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, többek között a nonprofit szociális szolgáltatások, a szociális vállalkozások, az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a célcsoportok képviselőinek részvételét, tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt az ESZA+ tervezési, végrehajtási, nyomon követési és értékelési szakaszában, biztosítsanak megfelelő finanszírozást erre a célra, és akadályozzák meg a kisebb szereplők kizárását; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a partnerség elvét uniós szinten, mivel ez elengedhetetlen az ESZA+ sikeréhez, és azt a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) is fenn kell tartani; kéri, hogy a civil társadalmi szervezeteket vonják be az ESZA+-bizottságba, mivel ők az alap fő végrehajtó partnerei;

11.kiemeli annak szükségességét, hogy az ESZA+ irányítási modellje – a magas szintű átláthatóság fenntartása mellett – lehetővé tegye, hogy a nemzeti, regionális és helyi sajátosságok és kihívások jól tükröződjenek az operatív programokban, nem utolsósorban a nemzeti és regionális érdekelt felek, köztük a civil társadalom szakértelmének kellő figyelembevételével, valamint annak biztosításával, hogy a finanszírozás a rászorulókat célzó szervezetekhez és tevékenységekhez jusson el;

12.kiemeli, hogy a minőségi közszolgáltatások, például a koragyermekkori nevelés és gondozás, az oktatás, az egészségügy rendelkezésre állása és az azokhoz való egyetemes hozzáférés, valamint a megfelelő, megfizethető, tisztességes lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz, például a megfizethető energiához, a megfelelő higiénés körülményekhez, a vízhez és az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés szükséges feltételei az esélyegyenlőség biztosításának, a foglalkoztatási szintek javításának, az élet- és munkafeltételek javításának, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek; hangsúlyozza, hogy az ESZA+ szerepet játszhat e tekintetben; külön felhívja a figyelmet az idősek helyzetére, akik a növekvő megélhetési költségek és a nyugdíjuk csökkenő vásárlóereje miatt súlyos szegénységben élnek, vagy fennáll annak a veszélye, hogy súlyos szegénységbe kerülnek, ami gyakran ahhoz vezet, hogy nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, például az élelem, a lakhatás és az ápolási-gondozási létesítményekhez való hozzáférés terén, ami a társadalmi méltóság elvesztését vonja maga után;

13.megjegyzi, hogy a jelenlegi ESZA+-t a magas inflációhoz és megnövekedett megélhetési költségekhez vezető válságok kialakulása előtt fogadták el, és ezért nagyobb állami és szociális beruházásokat igényelnek, így a meglévő ESZA+ nem tudja kielégíteni a jelenlegi igényeket; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítson az ESZA+ számára egy átfogó, stabil és nagy volumenű, szükségleteken és jogokon alapuló költségvetést, amely figyelembe veszi az inflációt, a megnövekedett megélhetési költségeket, a szegénységi rátákat és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés szükségességét;

14.hangsúlyozza, hogy a 2027 utáni ESZA+-nak be kell ruháznia a tartós társadalmi kihívások kezelésébe, és tartania kell magát a jelenlegi ESZA+-ban meghatározott általános és egyedi célkitűzésekhez, ugyanakkor képesnek kell lennie a változó társadalmi-gazdasági körülményekre való reagálásra és az azokhoz való alkalmazkodásra; hangsúlyozza az alap megosztott irányításra, egyértelmű célkitűzésekre és tematikus koncentrációra vonatkozó elveinek fontosságát, valamint azt, hogy az alap nagy részét az alap felhasználóihoz a lehető legközelebb kell elkölteni, szorosan együttműködve a helyi és regionális szervezetekkel; hangsúlyozza, hogy meg kell osztani az ESZA+ leghatékonyabb és legátláthatóbb végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat; hangsúlyozza, hogy folyamatosan értékelni kell az ESZA kezdeményezéseinek hatását és hatékonyságát;

15.hangsúlyozza, hogy a 2027 utáni ESZA+-nak mindenekelőtt a strukturális társadalmi és gazdasági kihívásokat kell kezelnie; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ESZA+-t többször is szükséghelyzetre létrehozott reagálási eszközként használták, és hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés veszélyezteti a kohéziós politika hosszabb távú szakpolitikai és beruházási célkitűzéseit, valamint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy a kohéziós politika célcsoportjait nem lehet kellőképpen elérni;

16.ezért felszólítja a Bizottságot, hogy védje meg az ESZA+ költségvetési előirányzatát, hogy azt a fő célkitűzéseire és kedvezményezettjeire lehessen fordítani, és javasoljon egy olyan pénzügyi tartalékeszközt, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljon a szociális szükség- és válsághelyzetekre, és ezáltal kiegészítse az ESZA+-t és más kohéziós alapokat, akár a 2020-ban elindított, „szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE)” elnevezésű ideiglenes uniós eszköz sikerére építve, akár egy uniós munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer, akár az EU Szolidaritási Alapjára alapozva, amelyet a természeti katasztrófák vagy közegészségügyi vészhelyzetek által okozott károk helyreállítására mozgósítanak; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tekintettel az éghajlatváltozás miatt e területeken megnövekedett kockázatokra, biztosítson elegendő finanszírozást;

Célkitűzések, prioritások és költségvetés

17.hangsúlyozza, hogy a horizontális elveknek, például a nemek közötti egyenlőségnek, a biológiai és társadalmi nemen, szexuális irányultságon, életkoron, valláson vagy meggyőződésen, nemzetiségen, vagy faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetésmentességnek(21) és a szabad mozgásnak az ESZA+ szerves részét kell képezniük; hangsúlyozza az interszekcionális megközelítés fontosságát az alap teljes kidolgozása, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során;

18.hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának fontosságát, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az ESZA+ szakmai és képzési gyakorlatok révén támogassa a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását, különösen a védett műhelyekből a nyílt munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése terén;

19.hangsúlyozza, hogy több erőfeszítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a minőségi támogatáshoz, és élhessenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített jogaikkal; hangsúlyozza, hogy a következő ESZA+-nak továbbra is prioritásként kell kezelnie az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való átállást, valamint elő kell segítenie a házi és a személyi segítségnyújtási rendszereket; kéri, hogy az ESZA+ hajtsa végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-as időszakra szóló európai stratégiát, valamint különösen könnyítse meg a fogyatékossággal élő személyek önálló életviteléről és közösségbe való befogadásáról szóló, hamarosan megjelenő uniós iránymutatás, a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott kiváló szociális szolgáltatások jövőbeli keretrendszerének és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásáról szóló csomag végrehajtását;

20.ragaszkodik ahhoz, hogy az ESZA+ a társadalmainkban hátrányos helyzetű embereket célozza meg, különösen a marginalizált embereket és közösségeket, mint például a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket és időseket, az etnikai kisebbségeket, a romákat, a fogyatékossággal élőket vagy a krónikus betegségben szenvedőket, a hajléktalanokat, az alacsony jövedelmű csoportokat, a tartósan munkanélkülieket, valamint a vidéki térségekben, szigeteken vagy távoli régiókban élőket, akik egyedi társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülnek; hangsúlyozza, hogy az ESZA+-nak inkluzívnak kell lennie, különös figyelmet fordítva a családok valamennyi típusára, az elnéptelenedett területeken élő emberekre és családokra, ahol a szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférés korlátozottabb lehet, valamint a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekekre; hangsúlyozza továbbá, hogy az ESZA+-nak ösztönöznie kell a bizonytalan helyzetben lévő családok szétválását megelőző intézkedések elfogadását, beleértve a szülők számára készült oktatási programokat, a családközpontú terápiákat és a foglalkoztatással kapcsolatos képzéseket;

21.hangsúlyozza, hogy az ESZA+-nak a nők foglalkoztatását, valamint a társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket célzó projektekbe kell beruháznia, különös tekintettel az egyedülálló anyákra és a nők által fenntartott háztartásokra; ragaszkodik ahhoz, hogy az ESZA+ támogassa a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a társadalomba és a munkaerőpiacra való (újbóli) beilleszkedéshez további támogatásra szoruló nőket, beleértve a nemi alapú erőszak – ideértve a gazdasági erőszakot is – áldozataivá vált nőket is; kéri, hogy az ESZA+ keretében a nemek közötti egyenlőséget átfogó módon(22) közelítsék meg;

22.felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi kihívások fényében az ESZA+ konkrét célkitűzései közé vegye fel az igazságos átmenet előmozdítását, a hajléktalanság megszüntetését, a szociális gazdaságban működő szociális vállalkozások támogatását és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek – köztük a migránsok, a fiatalok, az idősek, a demográfiai hanyatlás által érintett területeken élők, a fogyatékossággal élők és a krónikus betegségben szenvedők, valamint a munkaerőpiacra hosszabb távollét után visszatérők – társadalmi-gazdasági integrációját;

23.hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillérének szegénységgel kapcsolatos célkitűzéseinek elérése kihívást jelent, hacsak nem fordítanak külön támogatást olyan közép- és hosszú távú megoldások kidolgozására, amelyek célja az emberek szegénységből való kiemelése, az egyenlőtlenségek strukturális okainak kezelése, a jövőbeli kihívásokkal szembeni ellenálló képességük növelése, a nemzeti szociális védelmi rendszerek jelenlegi hiányosságainak kezelése és ezáltal a jóléti rendszerek megerősítése, valamint a válságok társadalmi hatásainak célzott módon történő enyhítése; kitart amellett, hogy a támogatást – senkit ki nem hagyva – a tisztességes életkörülmények biztosítására fordítsák, biztosítva a magas színvonalú alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést; kéri, hogy a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban felvázolt uniós szegénységellenes stratégia mutasson túl a szakpolitikai javaslatokon, és a következő többéves pénzügyi keretben a társadalmi igazságosságra szentelt forrásokból többet különítsenek el, valamint könnyítsék meg az ESZA+ gyakorlati megvalósítását; hangsúlyozza az ESZA+-nak a stratégia végrehajtásában betöltött szerepét;

24.hangsúlyozza, hogy a gyermekszegénység leküzdéséhez megfelelően finanszírozott, átfogó és integrált intézkedésekre, valamint az európai gyermekgarancia nemzeti szintű hatékony végrehajtására van szükség, és kitart amellett, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak sürgősen, jelentős költségvetési forrásokkal kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, és készen áll arra, hogy uniós szinten fokozza a koordinációt és a bevált gyakorlatok cseréjét, miközben továbbra is kiegészítő támogatást nyújt az ESZA+-on keresztül; továbbá kitart amellett, hogy valamennyi tagállam ESZA+-forrásainak legalább 5%-át a gyermekszegénység leküzdésére különítse el, és azok a tagállamok, ahol a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya meghaladja az uniós átlagot, a probléma hatékonyabb kezelése érdekében magasabb összeget különítsenek el; kitart az európai gyermekgarancia költségvetésének átlátható és hatékony, a célcsoportokhoz a lehető legközelebbi felhasználása mellett, valamint az érdekelt felek és a helyi szervezetek teljes spektrumával együttműködve;

25.sürgeti a Bizottságot, hogy összhangban az alap két általános célkitűzésével, és tükrözve ezek azonos fontosságát, a növekvő megélhetési és élelmezési költségekre reagálva a jelenlegi 25% fölé emelje a társadalmi befogadásra elkülönített összeget, a leginkább rászoruló személyek élelmiszersegélyére és alapvető anyagi támogatására elkülönített összeget pedig 5%-ra;

26.üdvözli a Bizottság elnökének bejelentését egy megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv kidolgozásáról és egy megfizethető és fenntartható lakhatást célzó páneurópai beruházási platform elindításáról; egyetért azzal a törekvéssel, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban prioritásként kezeljék a lakhatási válság kezelését, és hangsúlyozza, hogy a 2027 utáni ESZA+-nak javítania kell a megfizethető, tisztességes, hozzáférhető, inkluzív, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz való időben történő és egyenlő hozzáférést, előmozdítva a lakhatáshoz való hozzáférést, beleértve az olyan intézkedéseket, mint a szociális lakhatás és a megfizethető bérleti konstrukciók; úgy véli, hogy minden tagállamnak ESZA+-forrásaiból elegendő összeget kell a hajléktalanság kezelésébe beruháznia, és kéri a Bizottságot, hogy erre a célra jelentős összeg elkülönítésére tegyen javaslatot;

27.hangsúlyozza, hogy a 2027 utáni időszakra elegendő finanszírozást kell biztosítani az ESZA+ számára a mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalú közoktatáshoz és képzéshez, valamint a munkavállalóknak a készségfejlesztésben, a továbbképzésben, az átképzésben és az egész életen át tartó tanulásban való részvételhez való szociális jogához, valamint a szakemberhiány és az agyelszívás kezeléséhez, biztosítva, hogy az egyének – különösen a digitális és zöld átállás által érintett munkavállalók – sikeresen eligazodhassanak a munkaerőpiaci átmenetekben, anélkül, hogy bármilyen típusú megkülönböztetéssel kellene szembenézniük, valamint konkrét intézkedéseket előmozdítva az idősebb munkavállalók számára az idősebbek tehetségének és tapasztalatának lehető legjobb kihasználása érdekében; ebben az összefüggésben a kulcsfontosságú szereplők, köztük az oktatási intézmények, a munkaadók, a munkavállalók, a kormányok és a helyi hatóságok közötti szoros együttműködésre szólít fel;

28.hangsúlyozza az ESZA+-ban rejlő lehetőségeket az innováció és a digitális készségek előmozdításában, miközben támogatja a digitális és zöld átállás által érintett munkavállalókat azáltal, hogy az oktatási és képzési programokat célzottan a kulcsfontosságú ágazatok változó igényeihez igazítja, és biztosítja az egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez való hozzáférést, hogy a munkavállalók készségei minden korosztályban folyamatosan lépést tudjanak tartani a gyorsan változó gazdaság új foglalkoztatási igényeivel; hangsúlyozza, hogy több támogatásra és olyan programok kidolgozására van szükség, amelyek támogatják a munkavállalókat a digitális és zöld átállásban, beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését;

29.kitart amellett, hogy a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítását és a készségek elsajátítását célzó intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok előmozdítsák és elismerjék az egyének autonómiáját, előre jelezzék a jövőbeli készségigényeket, és a jövőbeni munkahelyvesztés kockázatának kitett munkavállalókat célozzák meg; ebben az összefüggésben emlékeztet az uniós szinten indított készségfejlesztő kezdeményezések széles körére, amelyek hasznos iránymutatást nyújthatnak az oktatási és képzési programok nemzeti és regionális szintű kidolgozásához;

30.felszólít az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatására irányuló erőfeszítések fokozására; sürgeti a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamok számára, hogy ESZA+-forrásaikból a jelenlegi 12,5% fölé emeljék az elkülönített forrásokat annak érdekében, hogy támogassák a minőségi ifjúsági foglalkoztatást, a szakoktatást és -képzést, különösen a szakmai gyakorlatokat és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, valamint az iskolából a munka világába való átmenetet, az oktatásba vagy képzésbe való újbóli beilleszkedést és a második esélyt nyújtó oktatást támogató célzott intézkedéseket és strukturális reformokat; ezzel összefüggésben megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy tiltsák be a kizsákmányoló gyakorlatokat, köztük a nem fizetett szakmai gyakorlatokat; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú hatás és hatékonyság biztosítása érdekében nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokra van szükség;

31.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ESZA+ több eltérő szükségletekkel rendelkező csoportra összpontosítson; hangsúlyozza ezért, hogy fontos támogatást nyújtani többek között a fogyatékossággal élők, a romák, az idősödő népesség, a nők és a gyermekek, valamint a nők által fenntartott és nagycsaládos háztartások és családok társadalmi befogadására irányuló projektekhez, valamint a migránsok – köztük a migráns munkavállalók – társadalmi-gazdasági integrációjához, különös tekintettel a migráns nőkre; hangsúlyozza továbbá, hogy az ESZA+-nak a szociális és oktatási célokat, valamint a készségek fejlesztését szolgáló projekteket kell támogatnia a jelentős elnéptelenedéssel küzdő régiókban; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2027 utáni ESZA+ a társadalmi befogadás egyéb szempontjait is magában foglalja, így például a lakhatást, az egészségügyi és családi körülményeket, valamint a köz- és a közösségi alapú szolgáltatások támogatását; hangsúlyozza, hogy nem létezik egyenmegoldás, és hogy ezen szükségletek kezelésének módja régiónként eltérő lehet;

32.hangsúlyozza, hogy az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs ága támogatást nyújt az utazó munkavállalók bizonytalan helyzetével foglalkozó kezdeményezésekhez, és finanszírozást biztosít a szakszervezetekhez kapcsolódó tanácsadáshoz, hangsúlyozva a munkavállalók képviselőinek fontosságát a kollektív tárgyalásokban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak stabil finanszírozást az ilyen munkavállalók számára nyújtott nemzeti és transznacionális szakszervezeti tanácsadó szolgáltatások európai hálózata számára, a tisztességes munkaerő-mobilitás javítása érdekében;

33.emlékeztet arra, hogy az ESZA+ céljai között szerepelnie kell az egészséges és az igényekhez megfelelően igazodó munkakörnyezet biztosításának is, a változó munkavállalási formákkal és az idősödő munkaerő szükségleteivel összefüggő egészségügyi kockázatokra való reagálás érdekében; hangsúlyozza, hogy a világjárvány felgyorsította az új realitásokat, a digitalizáció által előidézett új munkavégzési formák megjelenését, többek között a mesterséges intelligenciát (MI), amelyek hatással vannak a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére; ennek fényében felszólít a munkavállalók veszélyes és káros anyagokkal szembeni védelmével kapcsolatos hatékony munka támogatására;

34.kéri, hogy az ESZA+ minden tagállamban fokozza az európai gondozási stratégia végrehajtását azáltal, hogy minőségi, közösségi alapú és otthoni gondozási szolgáltatásokba és infrastruktúrába, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a segítségre szoruló idősek hosszú távú gondozásába és támogatásába, valamint a koragyermekkori minőségi nevelésbe és gondozásba ruház be olyan közösségi alapú, gyermek- és személyközpontú, magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető állami gondozási rendszerek révén, amelyek elősegítik a gondozásra szoruló személyek autonómiáját és méltóságát, valamint a gondozók méltóságát; további beruházásokat sürget a formális és informális gondozók támogatására, ugyanakkor a gondozási ágazatban dolgozók számára egy gondozási megállapodás révén tisztességes munkakörülményeket, többek között megfelelő fizetést kell biztosítani; felszólítja a tagállamokat, hogy az intézményi kitagolási folyamat megerősítésére és véglegesítésére az ESZA+ forrásait teljes mértékben használják ki annak érdekében, hogy minden ember családi vagy közösségi környezetben élhessen;

35.emlékeztet arra, hogy a felfelé irányuló társadalmi konvergencia közkiadások révén biztosítható; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillérének és az európai szemeszter vonatkozó országspecifikus ajánlásai szerinti reformok végrehajtása attól is függ, hogy az ESZA+ határozottan támogat-e bizonyos szakpolitikai intézkedéseket, különösen a szociális jóléti rendszerek megerősítésével, az inkluzív, hozzáférhető és magas színvonalú közoktatás és képzés, az ellátórendszerek és az egészségügyi – beleértve a mentális egészséget is – szolgáltatások biztosításával, a gyermekszegénység visszaszorításával és a hajléktalanság felszámolásával kapcsolatos intézkedéseket, valamint a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedéseket, amelyeket minden területen – beleértve a munkaerőpiaci részvételt, a foglalkoztatási feltételeket és a szakmai előmenetelt is – biztosítani kell és meg kell erősíteni;

36.emlékeztet arra, hogy az uniós szakpolitikák akkor tudják a legnagyobb hatást elérni, ha azokat összehangolják a finanszírozási eszközökkel és más stratégiai keretekkel, például az európai szemeszterrel és annak országspecifikus ajánlásaival; megjegyzi, hogy az ESZA+ által finanszírozott intézkedések hatékonysága függ a reformok sikeres végrehajtásától;

37.hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások kulcsfontosságúak a munkahelyi jólét, valamint a dolgozói szegénység, a társadalmi kirekesztés és a bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy következetesen különítsen el megfelelő és elegendő pénzügyi forrást a kapacitásépítésre azzal a céllal, hogy képessé tegye a szociális partnereket arra, hogy releváns szerepet játsszanak a hatáskörükbe tartozó területeken, hogy megerősítse a szociális párbeszédben való részvételi képességüket mind uniós, mind nemzeti szinten, valamint hogy fokozza a szociális partnerek fellépéseit minden tagállamban megfelelő minimumkötelezettséggel, valamint hogy e három cél érdekében technikai segítségnyújtást is nyújtson; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a civil társadalmi és a nonprofit szervezetek számára egyenlő alapon biztosítsanak minimális hozzáférést a finanszírozáshoz, hogy hozzájárulhassanak az ESZA+ célkitűzéseihez és azok megvalósításához a tagállamokban; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy erős és szakszerű igazgatás révén fejleszteni kell az intézményi kapacitást, és elő kell mozdítani az innovációt a közszféra irányításában;

38.hangsúlyozza, hogy az uniós integrációs célok eléréséhez fontosak a munkavállalói tulajdonban lévő szövetkezetek, a szociális vállalkozások és más alternatív üzleti modellek; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy a szociális kisvállalkozások, a nonprofit szociális szolgáltatók és a civil társadalmi szervezetek hozzáférjenek az ESZA+ valamennyi aspektusához; legalább 90%-os társfinanszírozási arányt kér a leginkább rászorulókat célzó intézkedések esetében, és legalább 70%-os társfinanszírozási arányt a korlátozott kapacitással rendelkező kis szervezetek – például a civil társadalmi szervezetek, a nonprofit szociális szolgáltatók és a szociális vállalkozások – által végrehajtott minden más intézkedés esetében, hogy a különböző társfinanszírozási arányok minimális számának megőrzése mellett hozzáférhessenek a finanszírozáshoz;

Az alap működése

39.felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a regionális és helyi hatóságok és szervezetek közötti koordinációt és részvételüket a nemzeti költségvetésből finanszírozott projektekben, valamint kitart amellett, hogy fenn kell tartani a jelenlegi ESZA+ partnerségi megközelítését, amely kulcsfontosságú az ESZA+ keretében finanszírozott programok minőségének javításához; megismétli, hogy szabályokat kell elfogadni az alapnak olyan helyi szereplőkkel együttműködésben történő kezeléséhez, akik a legközelebb állnak az emberek igényeihez, és képesek olyan helyi alapú megoldásokat kidolgozni, amelyek a legjobban illeszkednek saját területükhöz; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi szereplőket be kell vonni az alap végrehajtásába;

40.kitart amellett, hogy az ESZA+ felhasználására és végrehajtására vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk és fokozniuk kell a jogállamiságnak, az uniós vívmányoknak, a legmagasabb szintű uniós szociális normáknak, a szociális jogoknak és a demokratikus elveknek való megfelelést, valamint összhangban kell lenniük a szociális jogok európai pillérével, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában is foglalt alapvető emberi és munkavállalói jogokkal;

41.kéri, hogy az ESZA+-ra vonatkozó szabályok tegyék lehetővé, hogy közpénzekből csak olyan munkáltatók részesülhessenek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait és a munkakörülményekre vonatkozó szabályokat; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre az Eurostat adatait kiegészítő átfogó adatbázist, amely lehetővé teszi a foglalkoztatás, az életkörülmények és a munkaügyi kapcsolatok alakulásának időben történő és megbízható nyomon követését;

42.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a nemzeti kormányok gyakran akadályozzák az ESZA+ hatékony végrehajtását azáltal, hogy szükségtelen adminisztratív terheket rónak ki, vagy megakadályozzák a helyi szereplőket abban, hogy az alapból nyújtott támogatásokat vagy finanszírozási lehetőségeket maguk kezeljék; felszólít az adminisztratív terhek és a bürokrácia csökkentésére, nevezetesen az alapokhoz való hozzáférésre vonatkozó pályázati eljárások és a szervezetek, különösen a civil társadalmi és a szociális gazdasági, valamint a kisebb méretű szervezetek jelentéstételi eljárásainak egyszerűsítése révén; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítési intézkedések kidolgozása során konzultálni kell a kedvezményezettekkel, köztük a nonprofit szociális szolgálatokkal; sürgeti, hogy az egyszerűsítés során tartsák tiszteletben a megosztott irányítás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a független ellenőrzés alapelveit, valamint a partnerség elveit, biztosítva a közpénzek megfelelő kezelését;

43.elismeri, hogy a hibaarányhoz hasonló mérőszámokra való túlzott támaszkodás nagyobb adminisztratív terhekhez vezethet; megjegyzi, hogy a különböző mérőszámok – többek között a bemenetek, a kimenetek, a teljesítmény vagy a minőségi intézkedések mérése – különböző célkitűzésekhez és beavatkozásokhoz igazodhatnak;

44.felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson következetes támogatást és tájékoztatást a tagállamok számára annak érdekében, hogy segítse őket az egyes projektek hatékony és átlátható létrehozásában, beleértve az átlátható és kiszámítható feltételeket, amelyek jogi egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosítanak a pályázók, valamint a finanszírozás végső kedvezményezettjei számára;

45.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az egyéni beavatkozások hatékonyságának alaposabb értékelését anélkül, hogy jelentős új terheket róna a szolgáltatókra, például a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere egyszerűsítésével, valamint uniós és nemzeti szinten értékelőirodák létrehozásával;

46.megismétli, hogy a digitalizáció az adminisztratív terhek csökkentésének és a finanszírozási lehetőségek iránti kérelmek egyszerűsítésének egyik fontos eszköze, és mint ilyet, támogatni kell, valamint javítani kell az emberek digitális készségeit; figyelmeztet azonban arra, hogy nem minden ember van felkészülve a digitalizációra, és hogy ennek következtében az emberek bizonyos csoportjai – különösen a legkiszolgáltatottabbak, például az idősebbek és az elnéptelenedett területeken élők, ahol a szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférés, valamint az őket célzó projektek száma korlátozottabb lehet – a civil társadalmi szervezetek, a nonprofit szociális szolgáltatók és szociális vállalkozások emiatt elszalaszthatják a finanszírozási lehetőségeket;

47.úgy véli, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a szervezetek és az emberek megismerhessék az ESZA+ által kínált összes lehetőséget; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok tájékoztató kampányok révén hívják fel a szervezetek figyelmét az ESZA+ által kínált lehetőségekre, tájékoztassák és tanácsokkal lássák el őket; úgy véli, hogy a jelenlegi ESZA+-hoz való hozzáférés és az uniós finanszírozású projektek végrehajtása terén különösen a szociális szolgáltatók esetében továbbra is jelentős tudás- és készséghiánnyal szembesülnek; úgy véli különösen, hogy a jövőbeli ESZA+-rendeletnek technikai segítségnyújtási költségvetést kell tartalékolnia a nemzeti információs szolgálatok vagy alacsony küszöbű információs pontok európai szinten koordinált hálózatának létrehozására, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint például időpont foglalása nélküli karriertanácsadás annak érdekében, hogy a helyszínen működő szervezetek számára hatékony képzést, iránymutatást és támogatást lehessen nyújtani;

48.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szinten erősítsék meg az ESZA+ és a többi uniós alap által támogatott projektek közötti szinergiákat;

o
oo

49.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának.

(1) HL L 231., 2021.6.30., 21. o., ELI:http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1057/oj.
(2) HLL, 2024/3236, 2024.12.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3236/oj.
(3) HLL23., 2010. 01. 27., 35.o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2010/48(1)/oj.
(4) HL C93., 2021.3.19., 1.o.
(5) HL C, C/2024/4224., 2024.7.24., ELI:http://data.europa.eu/eli/C/2024/4224/oj.
(6) HL C, C/2024/4212., 2024.7.24., ELI:http://data.europa.eu/eli/C/2024/4212/oj.
(7) HL C 177., 2023.5.17., 13. o.
(8) HL C 506., 2021.12.15., 94. o.
(9) HL C465., 2021.11.17., 62.o.
(10) HL C 456., 2021.11.10., 145. o.
(11) HL C 456., 2021.11.10., 208. o.
(12) HL C 425., 2021.10.20., 2. o.
(13) HL C 395., 2021.9.29., 101. o.
(14) HL C 47., 2023.2.7., 30. o.
(15) HL C 362., 2021.9.8., 8. o.
(16) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Disability_statistics_-_poverty_and_income_inequalities
(17) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Gender_pay_gap_statistics
(18) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_poverty_and_social_exclusion
(19) https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/edn-20210601-2
(20) https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240719-1
(21) Az EUMSZ 10 cikke.
(22) A Bizottság „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i közleménye ().

Utolsó frissítés: 2025. március 13.Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat