Az EUSZ 2.听cikke szerinti 茅rt茅kek v茅delme az EU-ban
Az Eur贸pai Uni贸 az Eur贸pai Uni贸r贸l sz贸l贸 szerz艖d茅蝉 (EUSZ) 2.听cikk茅ben r枚gz铆tettek alapj谩n az emberi m茅lt贸s谩g tiszteletben tart谩sa, a szabads谩g, a demokr谩cia, az egyenl艖s茅g, a jog谩llamis谩g, valamint az emberi jogok听鈥� ide茅rtve a kisebbs茅gekhez tartoz贸 szem茅lyek jogait听鈥� tiszteletben tart谩s谩nak 茅rt茅kein alapul. Ezen 茅rt茅kek tiszteletben tart谩s谩nak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben az EUSZ 7.听cikke egy olyan uni贸s mechanizmusr贸l rendelkezik, amelynek r茅v茅n meg谩llap铆that贸 茅蝉 esetleg szankcion谩lhat贸, hogy egy tag谩llam s煤lyosan 茅蝉 tart贸san megs茅rtette-e az uni贸s 茅rt茅keket. A mechanizmus aktiv谩l谩s谩ra eddig csak 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳 茅蝉 Magyarorsz谩g tekintet茅ben ker眉lt el艖sz枚r sor. Az Uni贸ra az Alapjogi Charta is k枚telez艖, 茅蝉 az Uni贸 elk枚telezett az emberi jogok 茅蝉 alapvet艖 szabads谩gok v茅delm茅r艖l sz贸l贸 eur贸pai egyezm茅nyhez val贸 csatlakoz谩s mellett. Miut谩n egyes tag谩llamokban az uni贸s 茅rt茅keket fenyeget艖 vesz茅lyek jelentek meg, az uni贸s int茅zm茅nyek meger艖s铆tik a demokr谩cia gyeng眉l茅蝉茅nek megakad谩lyoz谩s谩ra, valamint a demokr谩cia, a jog谩llamis谩g, az alapvet艖 jogok, az egyenl艖s茅g 茅蝉 a kisebbs茅gek Uni贸-szerte t枚rt茅n艖 v茅delm茅re ir谩nyul贸 eszk枚zt谩rukat.
Az alapvet艖 jogok b铆r贸i v茅delm茅t艖l a szerz艖d茅蝉ek egys茅ges szerkezetbe foglal谩s谩ig
Az Eur贸pai K枚z枚ss茅get (EK) (a mai Eur贸pai Uni贸t) eredetileg olyan nemzetk枚zi k枚z枚ss茅gk茅nt hozt谩k l茅tre, amelynek tev茅kenys茅ge els艖sorban a gazdas谩gra ir谩nyult. Ez茅rt nem mutatkozott ig茅ny az alapvet艖 jogok tiszteletben tart谩s谩ra vonatkoz贸 egy茅rtelm疟 szab谩lyokra., amelyeket a szerz艖d茅蝉ekben sok谩ig meg sem eml铆tettek; ezekre 煤gy tekintettek, mint amelyeket a tag谩llamok 谩ltal al谩铆rt, (EJEE) garant谩l.
Azonban amint az Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩ga (EUB) meger艖s铆tette a k枚zvetlen hat谩s 茅蝉 az eur贸pai jog els艖dlegess茅ge elv茅t, 谩m nem volt hajland贸 megvizsg谩lni a hat谩rozatoknak a tag谩llamok nemzeti 茅蝉 alkotm谩nyjog谩val val贸 枚sszeegyeztethet艖s茅g茅t (; ), bizonyos nemzeti b铆r贸s谩gok aggodalmukat fejezt茅k ki az ilyen 铆t茅lkez茅蝉i gyakorlatnak az alkotm谩nyos 茅rt茅kek听鈥� 铆gy az alapvet艖 jogok听鈥� v茅delm茅re gyakorolt esetleges hat谩s谩val kapcsolatban. Ha az eur贸pai jog m茅g a hazai alkotm谩nyos joggal szemben is els艖bbs茅get 茅lvez, lehets茅gess茅 v谩lna, hogy az eur贸pai jog megs茅rtse az alapjogokat. Ezen elm茅leti kock谩zat kezel茅蝉e 茅rdek茅ben 1974-ben a n茅met 茅蝉 az olasz alkotm谩nyb铆r贸s谩g egy-egy olyan 铆t茅letet hozott, amelyben kinyilv谩n铆tott谩k, hogy jogukban 谩ll fel眉lvizsg谩lni az eur贸pai jogszab谩lyokat annak 茅rdek茅ben, hogy az alkotm谩nyos jogoknak val贸 megfelel茅蝉眉ket biztos铆ts谩k (Solange听I; Frontini). Ez arra k茅蝉ztette az EUB-t, hogy 铆t茅lkez茅蝉i gyakorlat谩n kereszt眉l meger艖s铆tse az alapvet艖 jogok tiszteletben tart谩s谩nak elv茅t, mivel kijelentette, hogy az alapvet艖 jogok a B铆r贸s谩g 谩ltal v茅dett k枚z枚ss茅gi jog 谩ltal谩nos elvei k枚z茅 tartoznak (). Ezek a tag谩llamok k枚z枚s alkotm谩nyos hagyom谩nyaib贸l () 茅蝉 az emberi jogok v茅delm茅re vonatkoz贸 茅蝉 a tag谩llamok 谩ltal al谩铆rt nemzetk枚zi szerz艖d茅蝉ekb艖l ()听鈥� az egyik ilyen az EJEE听鈥� () erednek.
Azzal, hogy EU hat谩sk枚rei az alapvet艖 jogokra-听鈥� p茅ld谩ul a bel- 茅蝉 igazs谩g眉gyre, majd k茅蝉艖bb a szabads谩gon, a biztons谩gon 茅蝉 a jog 茅rv茅nyes眉l茅蝉茅n alapul贸 teljes k枚r疟 t茅rs茅gre-听鈥� k枚zvetlen hat谩st gyakorl贸 politik谩kra fokozatosan kiterjedtek, a szerz艖d茅蝉eket 煤gy m贸dos铆tott谩k, hogy az EU szorosan k枚t艖dj枚n az alapvet艖 jogok v茅delm茅hez. A Maastrichti Szerz艖d茅蝉 az uni贸s jog 谩ltal谩nos elveik茅nt hivatkozik az EJEE-re 茅蝉 a tag谩llamok k枚z枚s alkotm谩nyos hagyom谩nyaira, m铆g az Amszterdami Szerz艖d茅蝉 meger艖s铆tette azokat az eur贸pai 鈥瀍lveket鈥�, amelyeken az EU alapul (a Lisszaboni Szerz艖d茅蝉ben az EUSZ 2.听cikk茅ben felsorolt 鈥灻﹔t茅kek鈥�), 茅蝉 elj谩r谩st hozott l茅tre a szerz艖d茅蝉ekben foglalt jogok felf眉ggeszt茅蝉茅re azokban az esetekben, amikor valamely tag谩llam az alapvet艖 jogokat s煤lyosan 茅蝉 tart贸san megs茅rti. Az Alapjogi Charta kidolgoz谩sa 茅蝉 a Lisszaboni Szerz艖d茅蝉sel t枚rt茅nt egy眉ttes hat谩lybal茅p茅蝉e az alapvet艖 jogok Uni贸n bel眉li v茅delm茅nek biztos铆t谩s谩t c茅lz贸 kodifik谩ci贸s folyamat leg煤jabb fejlem茅nyei.
Az EU csatlakoz谩sa az emberi jogok 茅蝉 alapvet艖 szabads谩gok v茅delm茅r艖l sz贸l贸 eur贸pai egyezm茅nyhez
Mivel az EJEE az alapvet艖 jogok eur贸pai v茅delm茅nek legf艖bb eszk枚ze, amelyhez minden tag谩llam csatlakozott, az EK csatlakoz谩sa az EJEE-hez logikus megold谩snak t疟nt arra, hogy az EK-t az alapvet艖 jogokkal kapcsolatos k枚telezetts茅geivel 枚sszekapcsolja. A Bizotts谩g ism茅telten (1979-ben, 1990-ben 茅蝉 1993-ban) javasolta, hogy az EK csatlakozzon az EJEE-hez. Az EUB-t felk茅rt茅k az 眉ggyel kapcsolatos v茅lem茅ny kialak铆t谩s谩ra, 茅蝉 az 1996.听茅vi meg谩llap铆totta, hogy a szerz艖d茅蝉 nem rendelkezett hat谩sk枚rr艖l az EK sz谩m谩ra arra vonatkoz贸an, hogy az emberi jogok tekintet茅ben szab谩lyokat fogadjon el, vagy hogy nemzetk枚zi egyezm茅nyeket k枚ss枚n ezen a ter眉leten, ami jogilag lehetetlenn茅 teszi a csatlakoz谩st. A Lisszaboni Szerz艖d茅蝉 a 6.听cikk (2)听bekezd茅蝉茅nek bevezet茅蝉茅vel orvosolta ezt a helyzetet, k枚telez艖v茅 t茅ve az EU sz谩m谩ra az EJEE-hez t枚rt茅n艖 csatlakoz谩st. Ez azt jelentette, hogy az EU-t听鈥� tag谩llamaihoz hasonl贸an听鈥� az alapvet艖 jogok tiszteletben tart谩sa tekintet茅ben egy EU-n k铆v眉li 茅蝉 az alapvet艖 jogok v茅delm茅re szakosodott jogi szerv, nevezetesen az Emberi Jogok Eur贸pai Uni贸 B铆r贸s谩ga (EJEB) 谩ltali fel眉lvizsg谩latnak vetn茅k al谩. Ez a csatlakoz谩s lehet艖v茅 teszi az uni贸s polg谩rok, valamint az EU ter眉let茅n tart贸zkod贸 nem uni贸s orsz谩gbeli 谩llampolg谩rok sz谩m谩ra is, hogy az EJEE rendelkez茅蝉ei alapj谩n k枚zvetlen眉l az EJEB el艖tt kifog谩solj谩k az EU 谩ltal elfogadott jogi aktusokat ugyanolyan felt茅telek mellett, mint az EU tag谩llamai 谩ltal l茅trehozott jogi aktusok eset茅ben.
2010-ben, a Lisszaboni Szerz艖d茅蝉 hat谩lybal茅p茅蝉茅t k枚vet艖en az EU t谩rgyal谩sokat kezdett az Eur贸pa Tan谩ccsal egy csatlakoz谩si meg谩llapod谩stervezetr艖l, amelyet 2013.听谩prilisban v茅gleges铆tettek. 2013听j煤lius谩ban a Bizotts谩g felk茅rte az EUB-t, hogy hat谩rozzon a meg谩llapod谩s szerz艖d茅蝉ekkel val贸 枚sszeegyeztethet艖s茅g茅r艖l. 2014.听december听18-谩n az EUB elutas铆t贸 v茅lem茅nyt adott ki, amelyben kijelentette, hogy a meg谩llapod谩stervezet h谩tr谩nyosan 茅rintheti az uni贸s jog saj谩tos jellemz艖it 茅蝉 auton贸mi谩j谩t (). Az EUB 谩ltal felvetett k茅rd茅蝉ek megold谩s谩ra vonatkoz贸 gondolkod谩si id艖szakot 茅蝉 megbesz茅l茅蝉eket k枚vet艖en az EU 茅蝉 az Eur贸pa Tan谩cs 2019-ben 煤jrakezdte a t谩rgyal谩sokat, amelyek folyamatban vannak.
Az EU Alapjogi Chart谩ja
Az Eur贸pai Bizotts谩g 谩ltal az EJEE-hez val贸 csatlakoz谩ssal az alapvet艖 jogokkal val贸 枚sszhang biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben el艖ir谩nyzott 鈥瀔眉ls艖鈥� ellen艖rz茅蝉i mechanizmussal p谩rhuzamosan az Eur贸pai Bizotts谩g szintj茅n egy 鈥瀊els艖鈥� ellen艖rz艖 mechanizmusra volt sz眉ks茅g, hogy lehet艖v茅 v谩ljon az EUB 谩ltali el艖zetes 茅蝉 枚n谩ll贸 b铆r贸s谩gi fel眉lvizsg谩lat. Ennek 茅rdek茅ben sz眉ks茅g volt arra, hogy az EU saj谩tos jogokkal rendelkezzen, 茅蝉 az Eur贸pai Tan谩cs 1999.听茅vi k枚lni 眉l茅蝉茅n d枚nt茅蝉 sz眉letett egy, az Alapjogi Charta Tervezet茅t kidolgoz贸 Konvent 枚sszeh铆v谩s谩r贸l.
A Chart谩t 2000-ben, Nizz谩ban hirdette ki 眉nnep茅lyesen a Parlament, a Tan谩cs 茅蝉 a Bizotts谩g. Miut谩n m贸dos铆tott谩k, 2007-ben 煤jra kihirdett茅k. A azonban听鈥� az EUSZ 6.听cikke (1)听bekezd茅蝉茅nek megfelel艖en听鈥� csak a Lisszaboni Szerz艖d茅蝉 2009.听december听1-jei elfogad谩sa 贸ta b铆r k枚zvetlen hat谩llyal, 茅蝉 ez谩ltal k枚telez艖 erej疟 els艖dleges jogforr谩ss谩 v谩lt.
A Charta听鈥� annak ellen茅re, hogy az EJEE-n 茅蝉 m谩s eur贸pai 茅蝉 nemzetk枚zi eszk枚z枚k枚n alapul听鈥� k眉l枚nb枚z艖 m贸dokon volt innovat铆v, k眉l枚n枚sen mivel t枚bbek k枚z枚tt a fogyat茅koss谩g, az 茅letkor 茅蝉 a szexu谩lis ir谩nyults谩g alapj谩n t枚rt茅n艖 megk眉l枚nb枚ztet茅蝉 tilt谩s谩t, valamint az 谩ltala meger艖s铆tett alapvet艖 jogok k枚z枚tt a dokumentumokhoz val贸 hozz谩f茅r茅蝉t, az adatv茅delmet 茅蝉 a megfelel艖 眉gyint茅z茅蝉t foglalja mag谩ban.
A Charta hat谩lya ugyanakkor igen sz茅les lehet, mivel az 谩ltala elismert jogok t枚bbs茅ge 鈥瀖indenkire鈥� vonatkozik, f眉ggetlen眉l az 谩llampolg谩rs谩gt贸l vagy a jog谩ll谩st贸l, ugyanakkor alkalmaz谩s谩t az 51.听cikk az uni贸s int茅zm茅nyekre 茅蝉 szervekre korl谩tozza, illetve a tag谩llamokra abban az esetben, amikor az eur贸pai uni贸s jogot v茅grehajtj谩k.
Az EUSZ 7.听cikke, a Bizotts谩g jog谩llamis谩gi kerete 茅蝉 mechanizmusa
Az Amszterdami Szerz艖d茅蝉sel 煤j szankci贸s mechanizmust hoztak l茅tre annak biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben, hogy az alapvet艖 jogokat, valamint az egy茅b olyan eur贸pai elveket 茅蝉 茅rt茅keket, mint a demokr谩cia, a jog谩llamis谩g, az egyenl艖s茅g 茅蝉 a kisebbs茅gek v茅delme, a tag谩llamok az uni贸s hat谩sk枚r枚k 谩ltal t谩masztott jogszab谩lyi korl谩tokon t煤l tiszteletben tarts谩k. Ez azt jelentette, hogy az eml铆tett 茅rt茅kek 鈥瀞煤lyos 茅蝉 tart贸s megs茅rt茅蝉e鈥� eset茅n az EU-t hat谩sk枚rrel ruh谩zta fel, hogy olyan ter眉leteken avatkozzon be, amelyek egy茅bk茅nt a tag谩llamok hat谩sk枚r茅be tartoznak. Hasonl贸 mechanizmust javasolt a Parlament is, els艖 alkalommal az . A Nizzai Szerz艖d茅蝉 megel艖z艖 szakasszal eg茅蝉z铆tette ezt ki azokban az esetekben, ha egy tag谩llamban az uni贸s 茅rt茅kek 鈥瀞煤lyos megs茅rt茅蝉茅nek egy茅rtelm疟 vesz茅lye鈥� 谩llna fenn. Ezen elj谩r谩s c茅lja annak biztos铆t谩sa volt, hogy az alapvet艖 jogok v茅delme, valamint a demokr谩cia, a jog谩llamis谩g 茅蝉 a kisebbs茅gek jogainak v茅delme听鈥� amint az az 煤j tag谩llamok csatlakoz谩s谩ra vonatkoz贸 koppenh谩gai krit茅riumok k枚z枚tt is szerepel听鈥� a csatlakoz谩st k枚vet艖en is 茅rv茅nyes maradjon ugyan煤gy, mint a t枚bbi tag谩llam eset茅ben.
Az EUSZ 7.听cikk茅nek (1)听bekezd茅蝉e 鈥瀖egel艖z艖 szakaszt鈥� ir谩nyoz el艖, amely felhatalmazza a tag谩llamok egyharmad谩t, a Parlamentet 茅蝉 a Bizotts谩got egy olyan elj谩r谩s megind铆t谩s谩ra, amelyben a Tan谩cs n茅gy枚t枚d枚s t枚bbs茅ggel meg谩llap铆thatja az EUSZ 2.听cikk茅ben r枚gz铆tett uni贸s 茅rt茅kek听鈥� amelyek magukban foglalj谩k az emberi jogok, az emberi m茅lt贸s谩g, a szabads谩g 茅蝉 az egyenl艖s茅g, valamint a kisebbs茅gekhez tartoz贸 szem茅lyek jogainak tiszteletben tart谩s谩t听鈥� valamely tag谩llamban t枚rt茅n艖 s煤lyos megs茅rt茅蝉e egy茅rtelm疟 vesz茅ly茅nek fenn谩ll谩s谩t. Miel艖tt ilyen meg谩llap铆t谩sra ker眉lne sor, a sz贸ban forg贸 tag谩llamot meg kell hallgatni, aj谩nl谩sokat lehet tenni sz谩m谩ra, a Parlamentnek pedig a leadott szavazatok k茅tharmados, 茅蝉 tagjainak abszol煤t t枚bbs茅g茅vel kell egyet茅rt茅蝉茅t adnia (az EUMSZ 354.听cikk茅nek (4)听bekezd茅蝉e). E megel艖z艖 jelleg疟 elj谩r谩st a Bizotts谩g els艖 铆zben 2017.听december听20-谩n 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳gal, a Parlament pedig 2018.听szeptember听12-茅n 惭补驳测补谤辞谤蝉锄谩驳驳补濒 kapcsolatban aktiv谩lta, de a Tan谩cs tov谩bbra is blokkolja, ahol n茅h谩ny meghallgat谩sra sor ker眉lt, de nem fogadtak el aj谩nl谩st- 茅蝉 meg谩llap铆t谩sokat- sem. A Parlamentet tov谩bb谩 megfosztott谩k att贸l a jogt贸l, hogy a Tan谩cs听鈥� t枚bbek k枚z枚tt 惭补驳测补谤辞谤蝉锄谩驳谤贸濒 folytatott听鈥� meghallgat谩sain ismertesse 谩ll谩spontj谩t, f眉ggetlen眉l az elj谩r谩s kezdem茅nyez艖jek茅nt bet枚lt枚tt szerep茅t艖l. A Bizotts谩g 2024.听m谩jus听6-谩n javaslatot tett a 7.听cikk (1)听bekezd茅蝉e szerinti elj谩r谩s 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳gal szembeni lez谩r谩s谩ra.
Az EUSZ 7.听cikk茅nek (2)听茅蝉 (3)听bekezd茅蝉e el艖铆rja, hogy 鈥瀉z uni贸s 茅rt茅kek s煤lyos 茅蝉 tart贸s megs茅rt茅蝉e鈥� eset茅n a Bizotts谩g vagy a tag谩llamok egyharmada (nem a Parlament) 鈥瀞zankci贸s mechanizmust鈥� aktiv谩lhat, miut谩n felk茅rte az 茅rintett tag谩llamot 茅蝉zrev茅teleinek megny煤jt谩s谩ra. Az Eur贸pai Tan谩cs miut谩n megszerezte a Parlament megel艖z艖 mechanizmus茅val azonos t枚bbs茅g茅t 茅lvez艖 egyet茅rt茅蝉茅t, egyhang煤lag meghat谩rozza a jogs茅rt茅蝉 fenn谩ll谩s谩t. A Tan谩cs听鈥� ez alkalommal min艖s铆tett t枚bbs茅ggel elj谩rva听鈥� 煤gy is hat谩rozhat, hogy felf眉ggeszti a sz贸ban forg贸 tag谩llam egyes tags谩gi jogait, bele茅rtve a szavazati jogokat a Tan谩csban. A Tan谩cs听鈥� ism茅t min艖s铆tett t枚bbs茅ggel elj谩rva听鈥� a szankci贸k m贸dos铆t谩s谩r贸l vagy hat谩lyon k铆v眉l helyez茅蝉茅r艖l is hat谩rozhat. Az 茅rintett tag谩llam nem vesz r茅蝉zt a Tan谩csban vagy az Eur贸pai Tan谩csban foly贸 szavaz谩sban. A szankci贸k meghat谩roz谩sa 茅蝉 elfogad谩sa tov谩bbra is nehezen val贸s铆that贸 meg az egyhang煤s谩gra vonatkoz贸 k枚vetelm茅ny miatt, amit az is bizony铆t, hogy Magyarorsz谩g 茅蝉 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳 korm谩nya bejelentette, hogy meg fogja v茅t贸zni a m谩sik tag谩llamot 茅rint艖 ilyen hat谩rozatokat.
Az uni贸s jog hat谩ly谩n k铆v眉l es艖 helyzetek kezel茅蝉茅re szolg谩l贸, az EUSZ 7.听cikke szerinti elj谩r谩sok politikai szempontb贸l neh茅z aktiv谩l谩sa 茅蝉 az uni贸s jog hat谩lya al谩 tartoz贸 k眉l枚nleges helyzetekben alkalmazott, korl谩tozott hat谩s煤 k枚telezetts茅gszeg茅蝉i elj谩r谩sok k枚z枚tti szakad茅k 谩thidal谩s谩ra a Bizotts谩g 2014-ben elind铆totta a . E keret c茅lja a jog谩llamis谩g hat茅kony 茅蝉 k枚vetkezetes v茅delm茅nek biztos铆t谩sa volt, ami el艖felt茅tele annak, hogy az alapvet艖 jogok 茅蝉 a demokr谩cia rendszerszint疟 fenyeget茅蝉e eset茅n biztos铆tva legyen e jogok tiszteletben tart谩sa. C茅lja az EUSZ 7.听cikk茅nek megel艖z茅蝉e 茅蝉 kieg茅蝉z铆t茅蝉e, 茅蝉 h谩rom szakaszt ir谩nyoz el艖: a Bizotts谩g 茅rt茅kel茅蝉e, azaz a Bizotts谩g 茅蝉 a tag谩llam k枚z枚tti struktur谩lt p谩rbesz茅d, amelyet sz眉ks茅g eset茅n egy jog谩llamis谩gra vonatkoz贸 v茅lem茅ny k枚vet; a Bizotts谩g jog谩llamis谩gra vonatkoz贸 aj谩nl谩sa; 茅蝉 az aj谩nl谩s tag谩llam 谩ltali nyomon k枚vet茅蝉e. Ezt a jog谩llamis谩gi keretet 2016-ban alkalmazt谩k 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳ra, majd a sikertelens茅g miatt 2017.听december听20-谩n a Bizotts谩g hozott a 7.听cikk szerinti elj谩r谩s megind铆t谩s谩r贸l.
2019听j煤lius谩ban a Bizotts谩g 鈥炩�� c铆m疟 k枚zlem茅ny茅ben tov谩bbi el艖rel茅p茅蝉t tett, 茅蝉 elind铆totta a jog谩llamis谩gi mechanizmust, amely az int茅zm茅nyk枚zi p谩rbesz茅d alapj谩t k茅pez艖, a jog谩llamis谩ggal kapcsolatos tag谩llami helyzetet nyomon k枚vet艖 茅ves jog谩llamis谩gi jelent茅蝉b艖l 谩ll. Az els艖 ilyen 27 orsz谩gfejezettel egyetemben 2020听szeptember茅ben tett茅k k枚zz茅, amely az igazs谩gszolg谩ltat谩si rendszerr艖l (茅蝉 k眉l枚n枚sen annak f眉ggetlens茅g茅r艖l, min艖s茅g茅r艖l 茅蝉 hat茅konys谩g谩r贸l), a korrupci贸ellenes keretr艖l (jogi 茅蝉 int茅zm茅nyi fel茅p铆t茅蝉, megel艖z茅蝉, elnyom贸 int茅zked茅蝉ek), a m茅diapluralizmusr贸l (szab谩lyoz贸 test眉letek, a tulajdonosi szerkezet 谩tl谩that贸s谩ga 茅蝉 korm谩nyzati beavatkoz谩s, 煤js谩g铆r贸k v茅delme), valamint a f茅kekkel 茅蝉 ellens煤lyokkal kapcsolatos egy茅b int茅zm茅nyi k茅rd茅蝉ekr艖l (jogalkot谩si folyamat, f眉ggetlen hat贸s谩gok, hozz谩f茅rhet艖s茅g, b铆r贸s谩gi fel眉lvizsg谩lat, civil t谩rsadalmi szervezetek) sz贸l. A jelent茅蝉 jelent艖sen meger艖s铆ti az uni贸s nyomon k枚vet茅蝉t az谩ltal, hogy az uni贸s igazs谩g眉gyi eredm茅nyt谩bl谩hoz 茅蝉 m谩s nyomonk枚vet茅蝉i 茅蝉 箩别濒别苍迟茅蝉迟茅teli eszk枚z枚kh枚z k茅pest nemcsak a polg谩ri, hanem a b眉ntet艖- 茅蝉 k枚zigazgat谩si igazs谩gszolg谩ltat谩sra is kiterjed, 茅蝉 foglalkozik az igazs谩gszolg谩ltat谩s f眉ggetlens茅g茅vel, a korrupci贸val, a m茅diapluralizmussal, a hatalmi 谩gak sz茅tv谩laszt谩s谩val 茅蝉 a civil t谩rsadalom mozg谩ster茅vel, az inform谩ci贸gy疟jt茅蝉 茅蝉 a tag谩llamokkal folytatott p谩rbesz茅d biztos铆t谩sa 茅rdek茅ben a nemzeti kapcsolattart贸 pontok h谩l贸zat谩nak l茅trehoz谩s谩val, valamint az 茅rdekelt felekkel, t枚bbek k枚z枚tt az Eur贸pa Tan谩cs szerveivel, az Eur贸pai Biztons谩gi 茅蝉 Egy眉ttm疟k枚d茅蝉i Szervezettel, a 骋补锄诲补蝉谩驳i Egy眉ttm疟k枚d茅蝉i 茅蝉 Fejleszt茅蝉i Szervezettel, az igazs谩g眉gyi h谩l贸zatokkal 茅蝉 a nem korm谩nyzati szervezetekkel folytatott p谩rbesz茅d fenntart谩s谩val. A 2022听j煤lius谩ban k枚zz茅tett az egyes tag谩llamoknak c铆mzett aj谩nl谩sokat is tartalmazott, amelyek nyomon k枚vet茅蝉茅t a jog谩llamis谩gr贸l sz贸l贸 k枚vetkez艖 茅ves jelent茅蝉ekben kell megvizsg谩lni. A 2023听j煤lius谩ban k枚zz茅tett 茅rt茅kelte az el艖z艖 茅vi aj谩nl谩sok v茅grehajt谩s谩t, 茅蝉 tov谩bbi aj谩nl谩sokat fogalmazott meg.
Az uni贸s 茅rt茅kek v茅delm茅t szolg谩l贸 egy茅b uni贸s eszk枚z枚k
Az EU az uni贸s 茅rt茅kek v茅delm茅t c茅lz贸 egy茅b eszk枚z枚kkel is rendelkezik.
脷j jogalkot谩si kezdem茅nyez茅蝉 el艖terjeszt茅蝉ekor a Bizotts谩g听鈥� hat谩svizsg谩lat keret茅ben听鈥� az alapvet艖 jogoknak val贸 megfelel茅蝉茅vel foglalkozik, amelyet ezt k枚vet艖en a Tan谩cs 茅蝉 a Parlament is megvizsg谩l.
A Bizotts谩g tov谩bb谩 , amellyel kapcsolatban a Tan谩cs k枚vetkeztet茅蝉eket fogad el, 茅蝉 amelyet a Parlament az alapvet艖 jogok EU-ban tapasztalhat贸 helyzet茅r艖l sz贸l贸 茅ves jelent茅蝉e keret茅ben vizsg谩l 茅蝉 vitat meg. 2020听december茅ben a Bizotts谩g ind铆tott, t枚bbek k枚z枚tt az uni贸s alapok tekintet茅ben bevezetett 鈥瀍l艖felt茅tel鈥� r茅v茅n. Az eredetileg 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳nak 茅蝉 Magyarorsz谩gnak sz谩nt koh茅zi贸s alapokat ezen az alapon nem foly贸s铆tott谩k. A Bizotts谩g 2023.听december听13-谩n 煤gy 铆t茅lte meg, hogy Magyarorsz谩g teljes铆tette a horizont谩lis feljogos铆t贸 felt茅telt, lehet艖v茅 t茅ve sz谩m谩ra, hogy 10,2听milli谩rd听EUR erej茅ig, kor谩bban z谩rolt p茅nzeszk枚z枚ket ig茅nyeljen. 2024听febru谩rj谩ban a Bizotts谩g azt is meg谩llap铆totta, hogy 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳 teljes铆tette k枚telezetts茅geit, lehet艖v茅 t茅ve sz谩m谩ra, hogy legfeljebb 76,5听milli谩rd听EUR felszabad铆t谩s谩t k茅rje a 2021鈥�2027-es koh茅zi贸s alapokb贸l.
A jog谩llamis谩g el艖mozd铆t谩sa 茅蝉 v茅delme 茅rdek茅ben 2014 贸ta a Tan谩cs is 茅ves p谩rbesz茅det folytat a tag谩llamok k枚z枚tt a Tan谩cson bel眉l, 茅vr艖l 茅vre m谩s t茅m谩ra 枚sszpontos铆tva. 2020 m谩sodik f茅l茅v茅t艖l kezd艖d艖en a Tan谩cs 煤gy hat谩rozott, hogy a Bizotts谩g jog谩llamis谩gi jelent茅蝉e alapj谩n minden f茅l茅vben 枚t tag谩llamban vizsg谩lja meg a jog谩llamis谩g helyzet茅t.
Tov谩bb谩 az eur贸pai szemeszter keret茅ben az uni贸s 茅rt茅kekkel kapcsolatos k茅rd茅蝉eket nyomon k枚vetik, amelyek orsz谩gspecifikus aj谩nl谩sok t谩rgy谩t is k茅pezhetik. Az 茅rintett ter眉letek k枚z茅 tartoznak az igazs谩gszolg谩ltat谩si rendszerek (az igazs谩g眉gyi eredm茅nyt谩bla alapj谩n), valamint a fogyat茅koss谩g, a szoci谩lis jogok 茅蝉 a polg谩rok jogai (a szervezett b疟n枚z茅蝉 茅蝉 a korrupci贸 elleni v茅delemhez kapcsol贸d贸an).
Bulg谩ria 茅蝉 Rom谩nia szint茅n az egy眉ttm疟k枚d茅蝉i 茅蝉 ellen艖rz茅蝉i mechanizmus hat谩lya al谩 tartozott, amely 2023.听szeptember听15-茅n lez谩rult, 茅蝉 amelyet a jog谩llamis谩gi mechanizmus v谩ltott fel.
A jogs茅rt茅蝉i elj谩r谩sok fontos eszk枚z枚k az uni贸s 茅rt茅kek Uni贸n bel眉li megs茅rt茅蝉茅nek szankcion谩l谩s谩ra, 茅蝉 az EUB tov谩bb alak铆tja az ezzel kapcsolatos 铆t茅lkez茅蝉i gyakorlat谩t. Jogs茅rt茅蝉i elj谩r谩sok olyan esetekben ind铆that贸k el, amikor valamely nemzeti jogszab谩ly nem felel meg az uni贸s jognak 茅蝉 az uni贸s 茅rt茅keknek, illetve egyedi 茅蝉 kiv茅teles esetekben is (mivel a 7.听cikk azokra a helyzetekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak az uni贸s jog hat谩lya al谩, 茅蝉 amelyekben az alapvet艖 jogok megs茅rt茅蝉茅re rendszeresen 茅蝉 folyamatosan ker眉l sor), 茅蝉 az EUB p茅nzb眉ntet茅蝉t szabhat ki a v茅gz茅蝉ek 茅蝉 铆t茅letek betart谩s谩nak elmulaszt谩sa miatt.
A 2007-ben, B茅csben l茅trehozott fontos szerepet j谩tszik az alapvet艖 jogok uni贸s helyzet茅nek nyomon k枚vet茅蝉茅ben. Az FRA feladata az alapvet艖 jogokkal kapcsolatos inform谩ci贸k 茅蝉 adatok 枚sszegy疟jt茅蝉e, elemz茅蝉e, terjeszt茅蝉e 茅蝉 茅rt茅kel茅蝉e. Emellett kutat谩st 茅蝉 tudom谩nyos felm茅r茅蝉eket v茅gez, valamint az alapvet艖 jogokr贸l 茅ves 茅蝉 tematikus jelent茅蝉eket tesz k枚zz茅.
A Bizotts谩g emellett 鈥濧z egyenl艖s茅g Uni贸ja鈥� 谩tfog贸 koncepci贸 keret茅ben a nemek k枚z枚tti egyenl艖s茅g el艖mozd铆t谩s谩ra, a n艖kkel szembeni er艖szak 茅蝉 a kapcsolati er艖szak, a rasszizmus, a gy疟l枚letbesz茅d, a gy疟l枚let-b疟ncselekm茅nyek 茅蝉 az antiszemitizmus elleni k眉zdelemre, valamint az LMBTIQ-szem茅lyek, a fogyat茅koss谩ggal 茅l艖 szem茅lyek, a rom谩k, a fogyat茅koss谩ggal 茅l艖 szem茅lyek 茅蝉 a gyermekek jogainak v茅delm茅re ir谩nyul贸 konkr茅t strat茅gi谩k, javaslatok 茅蝉 fell茅p茅蝉ek r茅v茅n er艖s铆ti az听鈥� EUSZ 2.听cikk茅nek k茅t pill茅r茅t jelent艖听鈥� egyenl艖s茅get 茅蝉 a kisebbs茅gek v茅delm茅t. A Bizotts谩g听鈥� a Parlament 茅蝉 15 tag谩llam t谩mogat谩s谩val听鈥� az EUB el茅 id茅zte Magyarorsz谩got t枚bbek k枚z枚tt az EUSZ 2.听cikk茅t s茅rt艖 miatt. Emellett ir谩nyelveket is javasolt az k枚z枚s norm谩k r茅v茅n t枚rt茅n艖 meger艖s铆t茅蝉茅re, amelyek a k枚zelm煤ltban ker眉ltek elfogad谩sra.
A Magyarorsz谩g 茅蝉 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳 v茅t贸ja miatti blokkol谩st k枚vet艖en az Eur贸pai Tan谩cs 2020.听december听10鈥�11-i 眉l茅蝉茅n v茅g眉l meg谩llapod谩sra jutottak . A rendelettel lehet艖v茅 v谩lik az uni贸s k枚lts茅gvet茅蝉 v茅delme, amennyiben meg谩llap铆t谩st nyer, hogy a jog谩llamis谩g elveinek valamely tag谩llamban t枚rt茅n艖 megs茅rt茅蝉e kell艖en k枚zvetlen眉l 茅rinti az Uni贸 k枚lts茅gvet茅蝉茅vel val贸 hat茅kony 茅蝉 eredm茅nyes p茅nzgazd谩lkod谩st vagy az Uni贸 p茅nz眉gyi 茅rdekeinek v茅delm茅t, vagy ennek a kock谩zata komolyan fenn谩ll. A magyar 茅蝉 a lengyel korm谩ny 谩ltal a rendelettel szemben beny煤jtott keresetet az , ami megnyitotta az utat a Bizotts谩g 茅蝉 a Tan谩cs sz谩m谩ra a szembeni mechanizmus elind铆t谩s谩ra, ami 6,3听milli谩rd eur贸 felf眉ggeszt茅蝉茅hez vezetett.
A Bizotts谩g jelenleg t枚bb tag谩llam korm谩ny谩val is megvitatja a Helyre谩ll铆t谩si 茅蝉 Reziliencia茅p铆t茅蝉i Eszk枚z nemzeti terveinek v茅grehajt谩s谩t, 茅蝉 nyomon k枚veti, hogy a tag谩llamok teljes铆tik-e a meg谩llapodott m茅rf枚ldk枚veket 茅蝉 c茅lokat, amelyek a forr谩sok kifizet茅蝉茅nek el艖felt茅telei. Ezek c茅lja a Tan谩cs 谩ltal elfogadott , a Bizotts谩g 谩ltal kiadott jog谩llamis谩gi jelent茅蝉ekben 茅蝉 kapcsol贸d贸 aj谩nl谩sokban, valamint a 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳gal 茅蝉 惭补驳测补谤辞谤蝉锄谩驳驳补濒 szemben a 7.听cikk szerinti elj谩r谩sokban felt谩rt kih铆v谩sok kezel茅蝉e. A Bizotts谩g 2023.听december听13-谩n 煤gy 铆t茅lte meg, hogy Magyarorsz谩g nem kezelte a jog谩llamis谩g elvei tekintet茅ben 谩ltala elk枚vetett jogs茅rt茅蝉eket, mivel . A Bizotts谩g 2024.听m谩jus听6-谩n javaslatot tett .
Az Eur贸pai Parlament szerepe
Az Eur贸pai Parlament mindig is t谩mogatta az alapvet艖 jogok fokozott v茅delm茅t 茅蝉 tiszteletben tart谩s谩t. M谩r 1977-ben a Parlament, a Tan谩cs 茅蝉 a Bizotts谩g , amelyben mindh谩rom int茅zm茅ny elk枚telezte mag谩t amellett, hogy hat谩sk枚r眉k gyakorl谩sa sor谩n biztos铆tj谩k az alapvet艖 jogok v茅delm茅t. 1979-ben a Parlament 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el, amely javasolta, hogy az Eur贸pai K枚z枚ss茅g csatlakozzon az emberi jogok eur贸pai egyezm茅ny茅hez.
Az kijelentette, hogy az Uni贸nak v茅delmeznie kell az egy茅ni m茅lt贸s谩got 茅蝉 joghat贸s谩ga alatt mindenki sz谩m谩ra biztos铆tania kell az alapvet艖 jogokat 茅蝉 szabads谩gokat, amelyek a nemzeti alkotm谩nyok 茅蝉 az EJEE k枚z枚s elveiben gy枚kereznek. Ezenk铆v眉l tervbe vette az Uni贸 csatlakoz谩s谩t az EJEE-hez. 1989.听谩prilis听12-i 谩ll谩sfoglal谩s谩ban a Parlament kihirdette az alapvet艖 jogokr贸l 茅蝉 szabads谩gokr贸l sz贸l贸 nyilatkozat elfogad谩s谩t.
A Parlament 1993听贸ta az alapvet艖 jogok uni贸s helyzet茅r艖l minden 茅vben vit谩t tart 茅蝉 谩ll谩sfoglal谩st fogad el az 脕llampolg谩ri Jogi, Bel- 茅蝉 Igazs谩g眉gyi Bizotts谩g jelent茅蝉e alapj谩n. Emellett egyre t枚bb olyan 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el, amelyek az EUSZ 2.听cikk茅ben eml铆tett 茅rt茅kek tag谩llamokon bel眉li v茅delm茅t 茅rint艖 egyedi k茅rd茅蝉ekkel foglalkoztak.
A Parlament mindig is t谩mogatta az EU-t abban, hogy teremtse meg saj谩t alapjogi t枚rv茅nyeit, 茅蝉 felsz贸l铆tott az Alapjogi Charta k枚telez艖 erej疟v茅 t茅tel茅re. Ezt 2009-ben v茅g眉l a Lisszaboni Szerz艖d茅蝉sel siker眉lt el茅rni.
A Parlament a k枚zelm煤ltban t枚bb alkalommal is komoly aggodalm谩t fejezte ki az EUSZ 2.听cikk茅ben meghat谩rozott norm谩k fokozatos erod谩l贸d谩sa miatt egyes tag谩llamokban. A probl茅ma megold谩s谩ra a Parlament a k枚zelm煤ltban sz谩mos javaslatot tett nemcsak az alapvet艖 jogok, hanem a demokr谩cia 茅蝉 a jog谩llamis谩g, valamint t谩gabb 茅rtelemben az EUSZ 2.听cikk茅ben eml铆tett valamennyi uni贸s 茅rt茅k v茅delm茅nek meger艖s铆t茅蝉茅re az EU-ban az谩ltal, hogy 煤j mechanizmusokat 茅蝉 elj谩r谩sokat javasol a megl茅v艖 hi谩nyoss谩gok megsz眉ntet茅蝉茅re. A Parlament 2012 贸ta t枚bb 谩ll谩sfoglal谩sban k茅rte egy koppenh谩gai bizotts谩g l茅trehoz谩s谩t, valamint egy eur贸pai alapjogi szakpolitikai ciklus, egy korai el艖rejelz艖 mechanizmus, a befagyaszt谩si elj谩r谩s elind铆t谩s谩t 茅蝉 az FRA meger艖s铆t茅蝉茅t.
A t谩rgyban 2016-ban elfogadott 谩ll谩sfoglal谩s谩ban a Parlament meger艖s铆tette kor谩bbi javaslatait, 茅蝉 k茅rte, hogy a Bizotts谩g int茅zm茅nyk枚zi meg谩llapod谩st ny煤jtson be l茅trehoz谩s谩ra, amely egy, a Bizotts谩ggal 茅蝉 a Tan谩ccsal k枚t枚tt uni贸s paktumon alapulna. Ez mag谩ban foglalna egy, a Bizotts谩g 茅蝉 egy szak茅rt艖i test眉let 谩ltal k茅蝉z铆tett, az uni贸s 茅rt茅kek Uni贸n bel眉li tiszteletben tart谩s谩t nyomon k枚vet艖 jelent茅蝉en alapul贸 茅ves szakpolitikai ciklust, amelyet parlamenti vita k枚vet, 茅蝉 amelyet a kock谩zatok vagy jogs茅rt茅蝉ek kezel茅蝉茅re szolg谩l贸 int茅zked茅蝉ek k铆s茅rne. A Bizotts谩g 2019-es k枚zlem茅ny茅ben 谩tvette a Parlament sz谩mos javaslat谩t (int茅zm茅nyk枚zi ciklus l茅trehoz谩sa 茅ves 箩别濒别苍迟茅蝉迟茅tellel, a tag谩llamok jog谩llamis谩ggal 茅蝉 kapcsol贸d贸 k茅rd茅蝉ekkel kapcsolatos nyomon k枚vet茅蝉e), orsz谩gspecifikus aj谩nl谩sokat adott ki, de nem vette 谩t azokat, amelyek az EUSZ 2.听cikk茅nek eg茅蝉z茅re vonatkoznak (nemcsak jog谩llamis谩g, hanem demokr谩cia, alapvet艖 jogok, egyenl艖s茅g 茅蝉 kisebbs茅gek), l茅trehozott egy f眉ggetlen szak茅rt艖kb艖l 谩ll贸 bizotts谩got, egy ciklussal kapcsolatos int茅zm茅nyk枚zi meg谩llapod谩st, 茅蝉 煤jb贸l elind铆totta a korrupci贸ellenes jelent茅蝉ek k枚zz茅t茅tel茅t. A Parlament felsz贸l铆tott tov谩bb谩 az EU-nak az EJEE-hez val贸 csatlakoz谩s谩ra vonatkoz贸 煤j meg谩llapod谩s-tervezetre, valamint a szerz艖d茅蝉 olyan m贸dos铆t谩saira, mint az Alapjogi Charta 51.听cikk茅nek elt枚rl茅蝉e, 茅蝉 a Chart谩nak az Uni贸 alapjogi jogszab谩ly谩v谩 val贸 谩talak铆t谩sa, valamint az egyenl艖s茅gre 茅蝉 a megk眉l枚nb枚ztet茅蝉mentess茅gre vonatkoz贸 egyhang煤s谩gi k枚vetelm茅ny megsz眉ntet茅蝉e. Egy 2020-as 谩ll谩sfoglal谩s谩ban a Parlament javaslatot tett az uni贸s 茅rt茅kek meger艖s铆t茅蝉茅r艖l sz贸l贸 int茅zm茅nyk枚zi meg谩llapod谩sra, amely a kor谩bbi javaslatokat kidolgozn谩, illetve l茅trehozn谩 a s眉rg艖s jelent茅蝉ek 茅蝉 egy int茅zm茅nyk枚zi munkacsoport l茅trehoz谩s谩nak lehet艖s茅g茅t. Egy 2021-es 谩ll谩sfoglal谩s谩ban a Parlament arra is felsz贸l铆totta a Bizotts谩got, hogy a jog谩llamis谩gr贸l sz贸l贸 茅ves jelent茅蝉茅t terjessze ki az EUSZ 2.听cikk茅ben eml铆tett valamennyi 茅rt茅kre, 茅蝉 foglaljon bele orsz谩gspecifikus aj谩nl谩sokat.
2018-ban a Parlament 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el, amelyben 眉dv枚z枚lte a fenn谩ll贸 helyzetre vonatkoz贸an az EUSZ 7.听cikke (1)听bekezd茅蝉茅nek alkalmaz谩s谩r贸l sz贸l贸 bizotts谩gi 丑补迟谩谤辞锄补迟辞迟, valamint az EUSZ 7.听cikke (1)听bekezd茅蝉e szerinti elj谩r谩s kapcsolatos megind铆t谩s谩r贸l is 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el, indokol谩ssal ell谩tott javaslatot ny煤jtva be a Tan谩cshoz, amelyben felk茅rte a Tan谩csot arra, hogy hat谩rozza meg, fenn谩ll-e az EUSZ 2.听cikk茅ben eml铆tett 茅rt茅kek s煤lyos megs茅rt茅蝉茅nek egy茅rtelm疟 vesz茅lye, 茅蝉 hogy e tekintetben megfelel艖 aj谩nl谩sokat fogalmazzon meg Magyarorsz谩g sz谩m谩ra[1]. A Parlament 2020-ban 茅蝉 2022-ben 谩ll谩sfoglal谩sokat fogadott el 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳谤贸濒 茅蝉 惭补驳测补谤辞谤蝉锄谩驳谤贸濒, amelyek kiterjesztett茅k az EUSZ 7.听cikk茅nek (1)听bekezd茅蝉e szerinti elj谩r谩s keret茅ben megvizsg谩land贸 agg谩lyok k枚r茅t. 贵别濒蝉锄贸濒铆迟辞迟迟补 tov谩bb谩 a Bizotts谩got, hogy minden rendelkez茅蝉re 谩ll贸 eszk枚zt听鈥� t枚bbek k枚z枚tt a jog谩llamis谩gra vonatkoz贸 felt茅telrendszerr艖l sz贸l贸 rendeletet听鈥� haszn谩ljon fel az EUSZ 2.听cikk茅ben eml铆tett 茅rt茅kek Magyarorsz谩g 茅蝉 尝别苍驳测别濒辞谤蝉锄谩驳 谩ltali megs茅rt茅蝉茅nek kezel茅蝉茅re. A Bizotts谩g 2024.听febru谩r听29-茅n enged茅lyezte, hogy 137听milli谩rd听EUR 枚sszeg疟 uni贸s finansz铆roz谩shoz jusson, miut谩n az orsz谩g cselekv茅蝉i tervet ind铆tott a jog谩llamis谩g helyre谩ll铆t谩s谩ra 茅蝉 az igazs谩gszolg谩ltat谩s f眉ggetlens茅g茅nek meger艖s铆t茅蝉茅re ir谩nyul贸 reformokra. 2024.听m谩rcius听14-茅n a Parlament 煤gy hat谩rozott, hogy pert ind铆t a Bizotts谩g ellen azon d枚nt茅蝉e miatt, hogy 10,2听milli谩rd eur贸 枚sszeg疟 befagyasztott p茅nzeszk枚zt szabad铆t fel Magyarorsz谩g sz谩m谩ra, amit az Ukrajn谩val szembeni v茅t贸j谩nak felold谩s谩茅rt cser茅be biztos铆tottak. Az EUSZ 7.听cikk茅nek (1)听bekezd茅蝉e alapj谩n 谩ll谩sfoglal谩st fogadott el 惭补驳测补谤辞谤蝉锄谩驳驳补濒 kapcsolatban a jog谩llamis谩g meger艖s铆t茅蝉e 茅rdek茅ben folyamatban l茅v艖 meghallgat谩sokr贸l 茅蝉 azok k枚lts茅gvet茅蝉i vonatkoz谩sair贸l.
Daphne Caruana Galizia (m谩ltai 煤js谩g铆r贸), valamint J谩n Kuciak 茅蝉 menyasszony谩nak (szlov谩kiai 煤js谩g铆r贸k) meggyilkol谩s谩t k枚vet艖en, valamint az EUSZ 2.听cikke szerinti 茅rt茅kek tekintet茅ben a parlamenti nyomon k枚vet茅蝉 茅蝉 fell茅p茅蝉 meger艖s铆t茅蝉e 茅rdek茅ben az 脕llampolg谩ri Jogi, Bel- 茅蝉 Igazs谩g眉gyi Bizotts谩g 濒茅迟谤别丑辞锄迟补 a demokr谩ci谩val, a jog谩llamis谩ggal 茅蝉 az alapvet艖 jogokkal foglalkoz贸 nyomonk枚vet茅蝉i csoportot. A csoport feladata, hogy az Uni贸ban megjelen艖 uni贸s 茅rt茅keket fenyeget艖 vesz茅lyekkel foglalkozzon, 茅蝉 int茅zked茅蝉i javaslatokat terjesszen az 脕llampolg谩ri Jogi, Bel- 茅蝉 Igazs谩g眉gyi Bizotts谩g el茅.
听
Ottavio Marzocchi