A fejleszt茅si politika 谩ltal谩nos 谩ttekint茅se
A fejleszt茅si politika az Eur贸pai Uni贸 k眉lpolitik谩j谩nak k枚zponti eleme. C茅lja a szeg茅nys茅g cs枚kkent茅se 茅s v茅gs艖 soron felsz谩mol谩sa, 茅s k枚zponti szerepet j谩tszik az ENSZ 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 fenntarthat贸 fejl艖d茅si menetrendj茅re (a tov谩bbiakban: a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrend) adott uni贸s v谩laszban. C茅lkit疟z茅sei k枚z茅 tartozik a fenntarthat贸 n枚veked茅s fokoz谩sa, az emberi jogok 茅s a demokr谩cia v茅delme, a nemek k枚z枚tti egyenl艖s茅g megval贸s铆t谩sa, a b茅ke 茅s a befogad贸 t谩rsadalmak el艖mozd铆t谩sa, valamint a k枚rnyezeti 茅s 茅ghajlati kih铆v谩sok kezel茅se. Az EU glob谩lis szinten tev茅kenykedik, 茅s a vil谩g legnagyobb donora a fejleszt茅si t谩mogat谩s ter茅n. Az uni贸s tag谩llamokkal val贸 egy眉ttm疟k枚d茅s 茅s a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrendhez val贸 igazod谩s el艖seg铆tik a t谩mogat谩sok hat茅kony c茅lba juttat谩s谩t.
Jogalap
- (EUSZ) 21.听cikk茅nek (1)听bekezd茅se: 脕tfog贸 megb铆zat谩s 茅s ir谩nyad贸 elvek az EU fejleszt茅si egy眉ttm疟k枚d茅se ter茅n.
- (EUMSZ) 4.听cikk茅nek (4)听bekezd茅se, valamint 208鈥�211.听cikke.
- Az EUMSZ 312鈥�316.听cikke: K枚lts茅gvet茅si k茅rd茅sek.
- A , amely (az afrikai, karibi 茅s csendes-贸ce谩ni 谩llamok (AKCS-谩llamok) csoportja tekintet茅ben[1]) 2014听janu谩rja 贸ta . A meg谩llapod谩s az Eur贸pai Parlament egyet茅rt茅s茅t, valamint a r茅szes felek听鈥� azaz az 枚sszes uni贸s tag谩llam 茅s az AKCS脕SZ tagjainak legal谩bb k茅tharmada听鈥� 谩ltali meger艖s铆t茅st k枚vet艖en l茅p majd hat谩lyba. Ez a meg谩llapod谩s a hely茅be l茅p.
A szakpolitikai keret
Az Eur贸pai Uni贸 a fenntarthat贸 fejl艖d茅s 茅s a stabilit谩s el艖mozd铆t谩sa r茅v茅n t谩mogatja a fejl艖d艖 orsz谩gokat. A hossz煤 t谩v煤 c茅lkit疟z茅s a szeg茅nys茅g felsz谩mol谩sa, amely c茅l az EU k眉ls艖 politik谩iban k枚zponti szerepet t枚lt be az Eur贸pai Fejleszt茅si Alapnak (EFA) az 1957-es R贸mai Szerz艖d茅s keret茅ben t枚rt茅nt l茅trehoz谩sa 贸ta. Az EFA-t az茅rt hozt谩k l茅tre, hogy t谩mogassa az AKCS-r茅gi贸kban l茅v艖 kor谩bbi gyarmatokkal fenntartott k眉l枚nleges kapcsolatot. 2021.听janu谩r听1.听贸ta az uni贸s fejleszt茅si t谩mogat谩s a sz茅les k枚r疟 Szomsz茅ds谩gi, Fejleszt茅si 茅s Nemzetk枚zi Egy眉ttm疟k枚d茅si Eszk枚z枚n听鈥� 听鈥� kereszt眉l val贸sul meg (r茅szletek al谩bb). Ez az eszk枚z t枚bb kor谩bbi uni贸s k眉ls艖 finansz铆roz谩si eszk枚zt egyes铆t, k枚zt眉k az EFA-t is.
Az EU听鈥� tag谩llamaival egy眉tt听鈥� : 2021-ben 70,2听milli谩rd听EUR 枚sszeg疟 hivatalos fejleszt茅si t谩mogat谩st ny煤jtott. A fejleszt茅si egy眉ttm疟k枚d茅s megosztott hat谩sk枚r az EU-ban: az Uni贸 v茅grehajthat k枚z枚s fejleszt茅si politik谩t, felt茅ve, hogy az nem akad谩lyozza meg a tag谩llamokat, hogy saj谩t hat谩sk枚reiket gyakorolj谩k e ter眉leten. Az egy眉ttm疟k枚d茅s olyan szint疟, hogy a tag谩llamok fejleszt茅si 眉gyn枚ks茅gei gyakran uni贸s finansz铆roz谩s煤 programokat hajtanak v茅gre.
Az EU 2005-ben elk枚telezte mag谩t a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherencia mellett, ami azt jelenti, hogy a fejl艖d艖 orsz谩gokat 茅rint艖 minden szakpolitik谩j谩ban 茅rv茅nyre kell juttatnia a fejleszt茅si c茅lokat. E k枚telezetts茅gv谩llal谩st 2009-ben 枚t ter眉letre osztott谩k fel: (1)听kereskedelem 茅s p茅nz眉gy, (2)听az 茅ghajlatv谩ltoz谩s kezel茅se, (3)听a vil谩g 茅lelmez茅sbiztons谩g谩nak biztos铆t谩sa, (4)听a migr谩ci贸nak a fejl艖d茅s szolg谩lat谩ba 谩ll铆t谩sa, valamint (5)听a biztons谩g 茅s a fejleszt茅s k枚z枚tti kapcsolatok 茅s szinergi谩k meger艖s铆t茅se a glob谩lis b茅ke茅p铆t茅si menetrend keret茅ben. A Bizotts谩g kor谩bban k茅t茅venk茅nt (jelenleg kisebb gyakoris谩ggal) elk茅sz铆tett k枚veti nyomon a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherencia ter茅n az EU 谩ltal el茅rt eredm茅nyeket; ezek k枚z眉l a legut贸bbit 2019听janu谩rj谩ban hozt谩k nyilv谩noss谩gra. Az Eur贸pai Parlament Fejleszt茅si Bizotts谩g谩nak 2010 贸ta van a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherenci谩val foglalkoz贸 谩lland贸 el艖ad贸ja. Ezt a szerepet jelenleg Janina Ochojska (Eur贸pai N茅pp谩rt, Lengyelorsz谩g) l谩tja el. 2023听m谩rcius谩ban a Parlament fogadott el a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherenci谩r贸l, amelyben felsz贸l铆totta a Bizotts谩got, az Eur贸pai K眉l眉gyi Szolg谩latot 茅s a tag谩llamokat, hogy fokozz谩k a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherencia 茅rv茅nyes铆t茅s茅vel kapcsolatos er艖fesz铆t茅seiket. A Parlament听鈥� hangs煤lyozva, hogy a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherenci谩nak tov谩bbra is az EU k眉lkapcsolatai kulcsfontoss谩g煤 r茅sz茅t kell k茅peznie听鈥� k茅rte a Bizotts谩got, hogy a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lok 枚sszef眉gg茅s茅ben tiszt谩zza a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherencia alkalmaz谩s谩t.
A fejleszt茅si t谩mogat谩s korl谩tozott forr谩st jelent. Ez茅rt az EU elk枚telezett a seg茅lyhat茅konys谩g mellett, 茅s szoros kapcsolatokra t枚rekszik a partnerorsz谩gokkal a fejleszt茅si int茅zked茅sek tervez茅se 茅s v茅grehajt谩sa sor谩n. Az EU ezt szem el艖tt tartva fogadta el 2007-ben a fejleszt茅si politika keret茅ben zajl贸 munkamegoszt谩sra vonatkoz贸 magatart谩si k贸dexet, majd 2011-ben a seg茅lyhat茅konys谩g m疟k枚d茅si keret茅t. Ezek az er艖fesz铆t茅sek 枚sszhangban vannak azokkal a nemzetk枚zi fell茅p茅sekkel, amelyek az OECD 2005-枚s P谩rizsi Nyilatkozat谩n alapulnak, amely 枚t kulcsfontoss谩g煤 koncepci贸t mozd铆t el艖 a fejleszt茅si t谩mogat谩sok ter茅n: a fejl艖d艖 orsz谩gok felel艖ss茅gv谩llal谩sa a fejleszt茅si strat茅gi谩k ir谩nt, az adom谩nyoz贸 orsz谩gok igazod谩sa a helyben meghat谩rozott strat茅gi谩khoz, a nemzetk枚zi fejleszt茅si t谩mogat谩s harmoniz谩ci贸ja, az eredm茅nyek nyomon k枚vet茅se, valamint az adom谩nyoz贸k 茅s a partnerek fejleszt茅si eredm茅nyeket szolg谩l贸 k枚lcs枚n枚s elsz谩moltathat贸s谩ga. A nemzetk枚zi seg茅lyhat茅konys谩gi keretet az accrai cselekv茅si program (2008) 茅s a hat茅kony fejleszt茅si egy眉ttm疟k枚d茅s 茅rdek茅ben l茅trej枚tt puszani partners茅g (2011) keret茅ben vizsg谩lt谩k fel眉l. Az ENSZ fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅ljainak elfogad谩s谩t k枚vet艖en tov谩bbi k枚telezetts茅gv谩llal谩sokra ker眉lt sor a nairobi z谩r贸dokumentumban (2016).
A. Az ENSZ 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 fenntarthat贸 fejl艖d茅si menetrendje
Az EU akt铆van r茅szt vett a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 kidolgoz谩s谩ban, amely 煤j glob谩lis paradigm谩t hoz l茅tre a szeg茅nys茅g felsz谩mol谩sa 茅s a fenntarthat贸 fejl艖d茅s megval贸s铆t谩sa 茅rdek茅ben, 茅s mag谩ban foglalja a 鈥瀞enkit nem hagyunk h谩tra鈥�, valamint 鈥瀉 legink谩bb lemarad贸k sz眉ks茅gleteinek kezel茅se鈥� elv茅t. A 2015.听szeptemberben New Yorkban elfogadott menetrend a millenniumi fejleszt茅si c茅lok folytat谩sa 17 煤j fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅l meghat谩roz谩s谩val, amelyek a gazdas谩g, a t谩rsadalom, a k枚rnyezet 茅s az ir谩ny铆t谩s ter茅n 2030-ra el茅rend艖 c茅lkit疟z茅sek k枚r茅 茅p眉lnek. Az EU 茅s tag谩llamai els艖 alkalommal 2019.听szeptemberben ny煤jtottak be az ENSZ fenntarthat贸 fejl艖d茅ssel foglalkoz贸 magas szint疟 politikai f贸rum谩nak. A dokumentum a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrend megval贸s铆t谩s谩t c茅lz贸 uni贸s fell茅p茅sekre 枚sszpontos铆t, 茅s n茅gy茅vente ker眉l majd kiad谩sra. Az EU 2023听j煤lius谩ban az ENSZ fenntarthat贸 fejl艖d茅ssel foglalkoz贸 magas szint疟 politikai f贸rum谩n ismertette a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrend v茅grehajt谩s谩r贸l sz贸l贸 els艖 .
B. Az 煤j eur贸pai konszenzus a fejleszt茅si politik谩r贸l 茅s az EU v谩ltoztat谩si programja
A 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrend j贸v谩hagy谩s谩t k枚vet艖en az EU meg谩llapodott a 2005-枚s fel眉lvizsg谩lt v谩ltozat谩r贸l. Az 煤j konszenzus meghat谩rozza a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lok f艖 elveit, valamint egy olyan megk枚zel铆t茅st, amely ir谩nymutat谩ssal szolg谩l majd az EU 茅s a tag谩llamok sz谩m谩ra a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lok fejl艖d艖 orsz谩gokkal kapcsolatos k枚vet茅s茅hez. B谩r a konszenzus els艖sorban a fejleszt茅spolitik谩ra 枚sszpontos铆t, a fejleszt茅si szempont煤 szakpolitikai koherencia elv茅nek alkalmaz谩sa mellett m谩s szakpolitik谩kon kereszt眉li fell茅p茅sre is kiterjed. Az uni贸s fejleszt茅si politika els艖dleges c茅lkit疟z茅se tov谩bbra is a szeg茅nys茅g felsz谩mol谩sa marad. A konszenzust 2017.听j煤nius听7-茅n 铆rta al谩 az Eur贸pai Parlament eln枚ke, M谩lta minisztereln枚ke az EU Tan谩csa 茅s a tag谩llamok nev茅ben, az Eur贸pai Bizotts谩g eln枚ke, valamint a Bizotts谩g aleln枚ke/az Uni贸 k眉l眉gyi 茅s biztons谩gpolitikai f艖k茅pvisel艖je. A Parlament kritikus volt a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lok 2030-ig t枚rt茅n艖 el茅r茅s茅re ir谩nyul贸 uni贸s er艖fesz铆t茅sekkel kapcsolatban, k眉l枚n枚s tekintettel arra, hogy a Covid19-vil谩gj谩rv谩ny, az Ukrajna elleni orosz inv谩zi贸 茅s m谩s v谩ls谩gok semmiss茅 tett茅k a 2015 贸ta el茅rt eredm茅nyek egy r茅sz茅t. A Parlament t枚bbsz枚r is听鈥� legut贸bb egy 2023.听茅vi 谩濒濒谩蝉蹿辞驳濒补濒谩蝉产补苍听鈥� felsz贸l铆totta a Bizotts谩got, hogy fokozza a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lok el茅r茅s茅re ir谩nyul贸 er艖fesz铆t茅seit.
A Bizotts谩g 2016.听茅vi 鈥濧 k枚vetkez艖 l茅p茅sek Eur贸pa fenntarthat贸 j枚v艖j茅rt听鈥� Eur贸pai fell茅p茅s a fenntarthat贸s谩g茅rt鈥� c铆m疟 integr谩lja a fenntarthat贸 fejl艖d茅si c茅lokat az uni贸s szakpolitikai keretbe 茅s az EU jelenlegi priorit谩saiba. Hat谩rain t煤l az EU ism茅telten k枚telezetts茅get v谩llalt arra a c茅lkit疟z茅sre, hogy 2030-ra brutt贸 nemzeti j枚vedelm茅nek (GNI) 0,7%-谩t fejleszt茅si seg茅lyre ford铆tsa, amelyb艖l a legkev茅sb茅 fejlett orsz谩gok r茅szesed茅se a GNI 0,15鈥�0,20%-a. Ez t眉kr枚zi a fejleszt茅sfinansz铆roz谩sra vonatkoz贸 addisz-abebai cselekv茅si programban tett k枚telezetts茅gv谩llal谩sokat (amelyr艖l egy 2015-枚s ENSZ-konferenci谩n 谩llapodtak meg), 茅s a 2030-ig tart贸 id艖szakra vonatkoz贸 menetrend szerves r茅sz茅t k茅pezi. 2021-ben az EU (uni贸s 茅s tag谩llami) kollekt铆v hivatalos fejleszt茅si t谩mogat谩sa az EU brutt贸 nemzeti j枚vedelm茅nek 0,49%-谩t tette ki.
C. Jogalkot谩si 茅s p茅nz眉gyi keret
Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa l茅trehoz谩sa k枚vetkezt茅ben megv谩ltozott a k眉ls艖 fell茅p茅sek uni贸s finansz铆roz谩si megk枚zel铆t茅se (l谩sd a lenti t谩bl谩zatot). Az eszk枚z l茅trehoz谩s谩r贸l sz贸l贸 rendeletre ir谩nyul贸, 2018.听j煤nius听14-i bizotts谩gi javaslat, valamint a Tan谩ccsal 茅s a Parlamenttel ezt k枚vet艖en h谩rom 茅vig folytatott t谩rgyal谩sok ut谩n a 2021.听j煤nius听14-茅n l茅pett hat谩lyba. 2021.听janu谩r听1-t艖l visszamen艖leges hat谩llyal b铆r.
Jelent艖s 煤j铆t谩sk茅nt az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa jelenleg az EU k眉ls艖 tev茅kenys茅g茅nek f艖 p茅nz眉gyi eszk枚ze, amely a 2021鈥�2027 k枚z枚tti id艖szakra 79,5听milli谩rd听EUR-val rendelkezik. Az eszk枚z egyszer疟s铆ti az EU k眉ls艖 finansz铆roz谩si strukt煤r谩j谩t (egyes铆tve az el艖dprogramokat, bele茅rtve a Fejleszt茅si Egy眉ttm疟k枚d茅si Eszk枚zt, az Eur贸pai Szomsz茅ds谩gi T谩mogat谩si Eszk枚zt, a Partners茅gi Eszk枚zt, a demokr谩cia 茅s az emberi jogok eur贸pai eszk枚z茅t, az Eur贸pai Fenntarthat贸 Fejl艖d茅si Alapot 茅s a stabilit谩s 茅s a b茅ke el艖seg铆t茅s茅t szolg谩l贸 eszk枚zt). Az uni贸s el艖csatlakoz谩shoz kapcsol贸d贸 orsz谩gok, a tengeren t煤li ter眉letek 茅s a f枚ldrajzi programok hat谩lya al谩 tartoz贸 ter眉letek kiv茅tel茅vel az 枚sszes nem uni贸s orsz谩ggal folytatott egy眉ttm疟k枚d茅st mag谩ban foglalja.
Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa h谩rom f艖 pill茅ren nyugszik:
- f枚ldrajzi pill茅r, amelynek programjai az eur贸pai szomsz茅ds谩g (keleti 茅s d茅li) orsz谩gaira, a szubszaharai Afrika orsz谩gaira, 脕zsi谩ra 茅s a csendes-贸ce谩ni t茅rs茅gre, Amerik谩ra 茅s a Karib-t茅rs茅gre terjednek ki. E programok听鈥� m谩s, horizont谩lis k茅rd茅sek mellett听鈥� az egy眉ttm疟k枚d茅s olyan ter眉leteire 枚sszpontos铆tanak, mint a j贸 korm谩nyz谩s, a szeg茅nys茅g felsz谩mol谩sa, a migr谩ci贸, a k枚rnyezetv茅delem 茅s az 茅ghajlatv谩ltoz谩s, a n枚veked茅s 茅s foglalkoztat谩s, illetve a biztons谩g 茅s b茅ke. Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa forr谩sainak t枚bbs茅ge ebbe a pill茅rbe ker眉l;
- tematikus pill茅r, amelynek programjai vil谩gszinten foglalkoznak az emberi jogokkal 茅s a demokr谩ci谩val, a civil t谩rsadalmi szervezetekkel, a stabilit谩ssal 茅s a b茅k茅vel, valamint a glob谩lis kih铆v谩sokkal;
- gyors reag谩l谩s, amely lehet艖v茅 teszi a gyors v谩ls谩gkezel茅si, konfliktusmegel艖z茅si 茅s b茅ke茅p铆t茅si kapacit谩s finansz铆roz谩s谩t. Az ilyen fell茅p茅sek c茅lja p茅ld谩ul a humanit谩rius 茅s fejleszt茅si er艖fesz铆t茅sek 枚sszekapcsol谩sa, a v谩ls谩g s煤jtotta orsz谩gok ellen谩ll贸 k茅pess茅g茅nek n枚vel茅se vagy a k眉lpolitikai priorit谩sok kezel茅se.
A rugalmas eszk枚zk茅nt is kialak铆tott NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa mag谩ban foglal egy tov谩bbi 鈥瀟artal茅kot鈥� a felmer眉l艖 kih铆v谩sok 茅s priorit谩sok finansz铆roz谩s谩ra (p茅ld谩ul az el艖re nem l谩that贸 k枚r眉lm茅nyekre, a migr谩ci贸s nyom谩sra, a v谩ls谩ghelyzetekre/v谩ls谩g ut谩ni helyzetekre vagy az 煤j uni贸s/nemzetk枚zi kezdem茅nyez茅sekre adott v谩laszok).
D. Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa kiad谩sainak bont谩sa
Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa foly贸s铆tja az EU k眉ls艖 fell茅p茅sekre sz谩nt forr谩sainak legnagyobb r茅sz茅t, 枚sszesen 79,5听milli谩rd听EUR-s teljes k枚lts茅gvet茅ssel (a 2021鈥�2027 k枚z枚tti id艖szakra). A听f枚ldrajzi programok az alapok mintegy 75%-谩t, a tematikus programok pedig 8%-谩t kapj谩k. Emellett 12%-ot a 鈥瀟artal茅k鈥� 煤jonnan felmer眉l艖 kih铆v谩saira 茅s priorit谩saira, 4%-ot pedig a 鈥瀏yorsreag谩l谩si int茅zked茅sekre鈥� k眉l枚n铆tenek el. A fennmarad贸 k枚r眉lbel眉l 2% a t谩mogat谩si kiad谩sok fedez茅s茅re szolg谩l.
Tov谩bbi r茅szletek 迟补濒谩濒丑补迟贸办.
Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa h谩rompill茅res strukt煤r谩j谩ra vonatkoz贸 p茅nz眉gyi el艖ir谩nyzatok a k枚vetkez艖k (a sz谩madatok milli贸ban vannak megadva):
| F枚ldrajzi programok | 8432,2 |
|---|---|
| Tematikus programok | 990,8 |
| Gyorsreag谩l谩si tev茅kenys茅gek | 437,8 |
| 脷jonnan felmer眉l艖 kih铆v谩sok 茅s priorit谩sok sz谩m谩ra k茅pzett tartal茅k | 1323,6 |
Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa k枚zponti eleme az EU 煤j strat茅gi谩j谩nak is, amely kulcsfontoss谩g煤 projektk茅nt azt a c茅lt t疟zte ki, hogy 300听milli谩rd听EUR-t el茅r艖 枚sszeg疟 beruh谩z谩st mozg贸s铆tson vil谩gszerte a fenntarthat贸 digit谩lis, energetikai 茅s k枚zleked茅si infrastrukt煤ra 茅rdek茅ben. A Global Gateway c茅lja, hogy az EU hozz谩j谩ruljon a glob谩lis beruh谩z谩si hi谩ny cs枚kkent茅s茅hez, tov谩bb谩 reag谩ljon arra a geopolitikai kih铆v谩sra, amit K铆na glob谩lis beruh谩z谩si strat茅gi谩ja jelent. A Global Gateway keret茅ben v茅grehajtott beruh谩z谩sokat az 茅ghajlatv谩ltoz谩s elleni k眉zdelmet, a k枚rnyezet v茅delm茅t 茅s a fenntarthat贸 fejl艖d茅s el艖mozd铆t谩s谩t c茅lz贸 fenntarthat贸 infrastrukt煤ra finansz铆roz谩s谩ra haszn谩lj谩k fel vil谩gszerte. Ennek egyik legjobb p茅ld谩ja az , amely 2030-ig 150听milli谩rd听EUR mozg贸s铆t谩s谩t 铆g茅ri Afrik谩ban megval贸s铆tand贸 beruh谩z谩sok c茅lj谩b贸l. E beruh谩z谩sok a z枚ld 茅s digit谩lis 谩t谩ll谩s felgyors铆t谩s谩ra, a fenntarthat贸 n枚veked茅s megteremt茅s茅re, a nemzeti eg茅szs茅g眉gyi rendszerek meger艖s铆t茅s茅re, valamint az afrikai orsz谩gok oktat谩s谩nak 茅s k茅pz茅s茅nek jav铆t谩s谩ra ir谩nyulnak. Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa forr谩sai 茅s garanciakapacit谩sai r茅v茅n j谩rul hozz谩 a strat茅gi谩hoz.
Az Eur贸pai Parlament szerepe
- Jogi keret: az EUMSZ 209.听cikke kimondja, hogy a 鈥瀎ejleszt茅si egy眉ttm疟k枚d茅si politika v茅grehajt谩s谩ra vonatkoz贸 int茅zked茅seket rendes jogalkot谩si elj谩r谩s keret茅ben az Eur贸pai Parlament 茅s a Tan谩cs fogadja el鈥�.
- A politika v茅grehajt谩s谩nak parlamenti ellen艖rz茅se: a Parlamentnek jog谩ban 谩ll k茅rd艖re vonni a Bizotts谩got, s艖t kifog谩st emelni a v茅grehajt谩si hat谩rozatok ellen minden olyan esetben, amikor 煤gy tal谩lja, hogy a Bizotts谩g t煤ll茅pi hat谩sk枚r茅t. A Parlament megpr贸b谩l befoly谩st gyakorolni az谩ltal is, hogy hivatalos 茅s nem hivatalos 眉l茅sek keret茅ben egyar谩nt rendszeresen megt谩rgyalja a szakpolitik谩kat a Bizotts谩ggal. Az NDICI听鈥� Glob谩lis Eur贸pa program keret茅ben a Parlament 茅vente k茅tszer geopolitikai p谩rbesz茅det folytat a Bizotts谩ggal.
- K枚lts茅gvet茅si hat贸s谩g: az Eur贸pai Parlament 茅s a Tan谩cs alkotja az Eur贸pai Uni贸 k枚z枚s k枚lts茅gvet茅si hat贸s谩g谩t. Az EU h茅t茅ves p茅nz眉gyi kerete eset茅ben a Tan谩cs meg艖rzi az els艖dleges d枚nt茅shozatali jogk枚rt, de a keret elfogad谩s谩hoz a Parlament egyet茅rt茅s茅re van sz眉ks茅g (az EUMSZ 312.听cikke). Az 茅ves k枚lts茅gvet茅s eset茅ben az EUMSZ 314.听cikke a Parlament 茅s a Tan谩cs sz谩m谩ra egy-egy olvasatot mag谩ban foglal贸 elj谩r谩st 谩llap铆t meg. Ezeket k枚vet艖en a Parlament elfogadhatja vagy elutas铆thatja a k枚lts茅gvet茅st. A nemzetk枚zi egy眉ttm疟k枚d茅sre vonatkoz贸an a Parlament Fejleszt茅si Bizotts谩ga figyelemmel k枚veti a k枚lts茅gvet茅si t谩rgyal谩sokat, 茅s konkr茅t javaslatokat tesz a hat谩sk枚r茅be tartoz贸 k枚lts茅gvet茅si sorok vonatkoz谩s谩ban.
听
Malte Frederik Hergaden