Ϸվ

A belarusz demokratikus ellenzék - 2020, Belarusz

A bátor nők és más civil társadalmi és politikai szereplők által vezetett Koordinációs Tanács egyesítette a demokráciáért küzdő belaruszokat Európa utolsó diktatúrájában.

A 2020. évi 󲹰DZ-íat Belarusz demokratikus ellenzékének ítélték oda, amelyet a Koordinációs Tanács képvisel - néhány bátor nő, Szvjatlana Cihanouszkaja, Szvetlana Alekszijevics, Marija Kalesznyikava, Volga Kavalkova és Veranika Capkala, valamint a politikai élet és a civil társadalom szereplői, Szjarhej Cihanouszki, Alesz Bjaljacki, Szjarhej Dileuszki, Szcjapan Pucila és Mikola Sztatkevics kezdeményezése.

2020 augusztusában Belarusz demokratikus ellenzéke példátlan békés tömegtüntetéseken mozgósította a demokrácia érdekében egy olyan ország társadalmát, amelyet hosszú ideje Európa utolsó diktatúrájának tekintettek. A tiltakozások a választások után kezdődtek, amelyen Aljakszandr Lukasenka saját állítása szerint megszerezte hatodik elnöki mandátumát egy nagyszabású választási csalással jellemzett versenyben. Az egyesült ellenzék kitartott amellett, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja, az ellenzék vezető jelöltje volt az, aki döntő első fordulós győzelmet aratott. Az ellenzék felszólította Lukasenkát, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a hatalomátadásról, és e célból létrehozott egy Koordinációs Tanácsot.

Az ezt követő hetekben Minszk utcáit hatalmas, több mint kétszázezres tüntető tömeg özönlötte el. A társadalom és a szakmai élet minden rétegéből érkező emberek lemondásra szólították fel Lukasenkát. A rezsim példátlan mértékű erőszakkal és elnyomással reagált.

Az olyan bátor nők, mint Szvjatlana Cihanouszkaja, Szvetlana Alekszijevics, Marija Kalesznyikava és Volga Kavalkova, a Koordinációs Tanács elnökségének tagjai, valamint Veranika Capkala politikai aktivista az ellenzék jelképeivé váltak, és reményt adtak a belaruszoknak. Támogatták őket másként gondolkodók, politikai aktivisták, emberijog-védők, ellenzéki politikusok és ifjúsági vezetők is, többek között Szjarhej Cihanouszki, Alesz Bjaljacki, Szjarhej Dileuszki, Szcjapan Pucila és Mikola Sztatkevics.

A Koordinációs Tanács vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja ennek a békés belarusz forradalomnak a jelképévé vált. Bár nem rendelkezett előzetes politikai tapasztalattal, független elnökjelöltként lépett férje, Szjarhej Cihanouszki másként gondolkodó és blogger helyébe, akit koholt vádak alapján letartóztattak és bebörtönöztek. Két nappal a választások után Cihanouszkaját belarusz tisztviselők az országhatárhoz kísérték. Száműzetésében továbbra is a belarusz polgári nemzet hangjaként szólal fel Európa-szerte. Az Európai Parlamentben tett látogatásai során Cihanouszkaja kijelentette, hogy Belaruszban demokratikus forradalom zajlik, és az ország azért küzd, hogy demokráciát alakíthasson ki, és kézbe vehesse saját sorsát. 2022-ben száműzetésben lévő kormányt alakított Egyesült Átmeneti Kabinet néven, amelynek az élén ő áll.

További bátor nők: Veranika Capkala üzleti menedzser és aktivista, aki férjét, Valerijt képviselte Cihanouszkaja kampányrendezvényein, miután Valerijtől megtagadták, hogy elnökjelöltként regisztráltassa magát. Veranika arra kényszerült, hogy a gyermekeivel együtt elhagyja az országot. Marija Kalesznyikava zenész, aktivista és a Koordinációs Tanács tagja Viktar Babarika elnöki kampányát irányította Babarika letartóztatásáig. Ezt követően Cihanouszkaját kezdte támogatni, jelenleg pedig politikai fogoly.

Szintén a Koordinációs Tanács vezetői közé tartozott a 2005-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Szvetlana Alekszijevics, továbbá Volga Kavalkova, aki Cihanouszkaját képviselte a Tanács megalakulásakor, és Szjarhej Dileuszki, a minszki traktorgyár sztrájkbizottságának vezetője.

A belarusz hatóságok bebörtönöztek minden jelentős demokráciapárti aktivistát, köztük Szjarhej Cihanouszkit, Szvjatlana férjét, Alesz Bjaljackit, aki 2022-ben megkapta a Nobel-békedíjat, valamint Mikola Sztatkevicset, az ellenzék prominens veteránját. Sokan száműzetésbe kényszerültek, például Szcjapan Pucila, a NEXTA információs csatorna alapítója, amely beszámolt a belarusz tüntetésekről, és rávilágított a bűnüldöző szervek által a polgárokkal szemben elkövetett erőszakra.

Az Európai Parlament 2020-ban és később elfogadott állásfoglalásaiban elítélte a belarusz hatóságokat, és uniós szankciók bevezetésére szólított fel a választási eredmények meghamisításáért és az erőszakos elnyomásért felelős személyekkel, többek között magával Lukasenkával szemben. A képviselők hangsúlyozták, hogy a választásokat „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével folytatták le", valamint hogy Aljakszandr Lukasenkát mandátumának adott év november 5-i lejártát követően a Parlament többé nem ismeri el Belarusz elnökeként.

A Parlament emellett szabad és tisztességes választásokat szorgalmazott, amelyet egy átlátható és inkluzív alkotmányos reformfolyamat követ. A képviselők üdvözölték a Koordinációs Tanács valamennyi politikai és szociális szereplő felé mutatott nyitottságát és azt, hogy a demokratikus változást és szabadságot követelő nép legitim képviselőjeként lép fel Belaruszban, továbbá hangsúlyozták, hogy a belarusz rezsimnek párbeszédet kell kezdenie a Koordinációs Tanáccsal.

A kivételesen Brüsszelben tartott ünnepségen Sassoli elnök a következőket mondta: „Az egész világ tisztában van azzal, hogy mi történik az Önök országában. Látjuk a bátorságukat. Látjuk a nők bátorságát. Látjuk a szenvedésüket. Látjuk a szörnyűséges visszaéléseket. Látjuk az erőszakot. Az Önök törekvése és elszántsága arra, hogy egy demokratikus országban éljenek, inspirál bennünket."

Szvjatlana Cihanouszkaja ezekkel a szavakkal fogadta el a díjat: „Minden belarusz, aki részt vesz az erőszak és a törvénytelenségek elleni békés tiltakozásban, hős. Mindegyikük a bátorság, az együttérzés és a méltóság példája.

A belaruszok az augusztus 9-i választások óta minden héten az utcára mennek. Tüntetnek a jövőjükért és azoknak a jövőjéért, akik nem lehetnek ott. A belaruszok, az európaiak és mindannyiunk szabadságáért és méltóságáért tüntetnek. Szabad Belarusz nélkül Európa sem teljesen szabad."