Ϸվ

Állásfoglalásra irányuló indítvány - B10-0070/2024Állásfoglalásra irányuló indítvány
B10-0070/2024

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYa grúziai demokratikus visszacsúszásról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

4.10.2024-()

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján

Urmas Paet, Petras Auštrevičius, Dan Barna, Helmut Brandstätter, Benoit Cassart, Olivier Chastel, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Bernard Guetta, Ľubica Karvašová, Ilhan Kyuchyuk, Marie‑Agnes Strack‑Zimmermann, Hilde Vautmans, Lucia Yar, Dainius Žalimas
a Renew képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatotRC-B10-0070/2024

áá:
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot:
B10-0070/2024
Előterjesztett szövegek :
B10-0070/2024
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

10‑0070/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a grúziai demokratikus visszacsúszásról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

()

Az Európai Parlament,

tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra[1],

tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 15-i következtetéseire és a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2023. november 8-i bizottsági közleményre (), amelyek felvázolják a Grúzia tagjelölti státuszához szükséges lépéseket, és tekintettel különösen a civil társadalom szabadságával kapcsolatos 9. lépésre,

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló grúziai jogalkotási csomagról szóló, 2024. szeptember 4-i nyilatkozatára,

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU nevében tett, a családi értékekről és a kiskorúak védelméről a grúziai parlament által elfogadott jogszabályokról szóló, 2024. szeptember 18-i nyilatkozatára,

tekintettel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) 139. ülésén (2024. június 21–22.) különböző grúz jogszabályokról elfogadott vagy támogatott véleményekre,

tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel Grúzia alkotmánya alapvető jogként védi a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának gyakorlását, valamint az egyetemes, egyenlő és szabad választásokhoz való jogot; mivel Grúzia alkotmánya valamennyi személy egyenlőségét is garantálja, és védi őket a megkülönböztetéssel szemben; mivel Grúzia alkotmányának 78. cikke szerint „az alkotmányos szervek hatáskörükön belül minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák Grúzia teljes integrációját az Európai Unióba és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe”;

B.mivel a széles körű nyilvános tiltakozások és az EU és Grúzia más nyugati partnereinek felhívásai ellenére a hatalmon lévő Grúz Álom Párt Oroszország által ihletett törvényt fogadott el a „külföldi befolyás átláthatóságáról”, amely előírja a külföldről pénzeszközöket elfogadó civil társadalmi és médiaszervezetek számára, hogy „külföldi hatalom érdekeit képviselő szervezetként” regisztrálják magukat, különben bírsággal sújtják őket;

C.mivel ez a jogszabály korlátozza a civil társadalom és a médiaszervezetek szabad működését, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát, és tisztességtelenül megbélyegez olyan szervezeteket, amelyek egyértelműen hasznosak Grúzia polgárai számára;

D.mivel 2023 márciusában egy hasonló jogszabályjavaslat széles körű tiltakozást váltott ki Grúziában, és annak visszavonásához vezetett; mivel a javaslat 2023-ban történt visszavonása óta a kormánypárt és a kormánypárti média tovább fokozta a civil társadalommal és az újságírókkal szembeni retorikát;

E.mivel 2024. február 20-án a kormányzó Grúz Álom Párt módosításokat fogadott el a választási jogszabályokra vonatkozóan, amelyek veszélyeztetik a Központi Választási Bizottság függetlenségét és pártatlanságát, és aláássák a közvélemény ezen intézménybe vetett bizalmát;

F.mivel 2024. augusztus végén Bidzina Ivanisvili oligarcha arra sürgette a választókat, hogy segítsék a Grúz Álom Pártot abban, hogy megőrizze kiemelkedő többségét a grúz parlamentben annak érdekében, hogy több ellenzéki párt betiltását kezdeményezze; mivel ezt Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök is támogatta, aki bejelentette, hogy a kormány a parlamenti választásokat követően több mint fél tucat párt betiltására fog törekedni;

G.mivel 2024. szeptember 17-én a kormányzó Grúz Álom Párt a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló jogszabályt fogadott el, amely megfosztja jogaiktól az LMBTIQ+-személyeket;

H.mivel két nappal a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló jogszabály bevezetése után Kesaria Abramidze transznemű modellt és prominens közéleti személyiséget lakásában meggyilkolták;

I.mivel korábban, 2024. április 4-én a kormányzó Grúz Álom Párt eltörölte a grúz választási kódexben szereplő, a politikai pártok választási listáira vonatkozó kötelező nemi kvótákat, és hatályon kívül helyezte a polgárok politikai szövetségeiről szóló törvényben meghatározott, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos finanszírozási szabályt, ezzel felszámolva a nők politikai részvételének és képviseletének előmozdítása terén elért eredményeket;

J.mivel a grúz hatóságok nem követték a Velencei Bizottság egyetlen ajánlását sem a külföldi befolyás átláthatóságáról, a családi értékekről és a kiskorúak védelméről, a helyi és parlamenti választásokon a nemi kvóták eltörléséről, valamint a Központi Választási Bizottság megalakításáról szóló, fent említett jogszabályok megsemmisítésére vagy módosítására vonatkozóan;

K.mivel a kormányzó Grúz Álom Párt és kormánypárti média EU-ellenes és antidemokratikus propagandát, valamint összeesküvés-elméleteket terjeszt;

L.mivel a kormányzó Grúz Álom Párt és annak vezetése továbbra is fokozza a politikai ellenfelek és a nemzetközi partnerek, többek között Ukrajna elleni megosztó, torz és erőszakos retorikát; mivel a kormányzó párt az Oroszország által lerombolt ukrán városokat ábrázoló, aljas politikai transzparenseket használ, ezáltal tőkét kovácsolva a bátor ukránok szenvedéséből;

M.mivel a kormányzó párt vezetői méltatták Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon kijelentését, hogy kész segíteni Grúziát abban, hogy normalizálja kapcsolatait „a szomszédos ... Abházia és Dél-Oszétia államokkal”, ami azt mutatja, hogy a grúz kormány eltávolodott a Grúzia megszállt régióinak el nem ismerésére irányuló politikájától;

N.mivel a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című 2023. évi bizottsági közleményben a Bizottság azt ajánlotta, hogy Grúzia kapja meg a tagjelölti státuszt, amennyiben megtesz kilenc lépést, beleértve az EU és értékei ellen irányuló dezinformáció és beavatkozás elleni küzdelmet, az ellenzéki pártok és a civil társadalom kormányzásba való bevonását, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, valamint a civil társadalommal folytatott érdemi konzultációt és annak a jogalkotási és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonását, továbbá annak biztosítását, hogy a civil társadalom szabadon működhessen;

O.mivel 2023. december 14-én az Európai Tanács azzal a feltétellel adta meg az uniós tagjelölti státuszt Grúziának, hogy megteszi a bizottsági ajánlásban meghatározott kilenc lépést;

P.mivel Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök kijelentette, hogy Grúzia nem fog szankciókat kiszabni Oroszországgal szemben, hanem csupán megakadályozza azok kijátszását a területén;

Q.mivel az elmúlt két évben fokozódott a Grúzia és Oroszország közötti kereskedelmi és üzleti együttműködés, és több mint 100000 orosz személy költözött Grúziába, akik több mint 26000 vállalkozást indítottak, ingatlanokat vásároltak és pénzmosási kockázatot jelentő tevékenységeket folytattak; mivel ez a helyzet veszélyezteti Grúzia nemzetbiztonságát és növeli Oroszországtól való függőségét;

R.mivel az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok pénzügyi szankciókat szabott ki Grúzia biztonsági tisztviselőivel és egy szélsőjobboldali párt vezetőivel szemben amiatt, hogy aláássák és elnyomják a békés gyülekezés szabadságát Grúziában, valamint utazási szankciókat szabott ki 60 további személlyel, köztük magas rangú kormánytisztviselőkkel szemben; mivel a Grúz Nemzeti Bank megtagadta e szankciók betartását;

S.mivel a tervek szerint 2024. október 26-án parlamenti választásokat tartanak Grúziában;

1.határozottan elítéli az úgynevezett „külföldi befolyás átláthatóságára” és a „családi értékekre és a kiskorúak védelmére” vonatkozó jogszabályok elfogadását, valamint a nemi kvóták eltörlését a helyhatósági és parlamenti választásokon, továbbá a Központi Választási Bizottság összetételének a Grúz Álom Párt parlamenti többsége általi megváltoztatását; hangsúlyozza, hogy ez a jogszabály összeegyeztethetetlen az uniós normákkal és értékekkel, rontja Grúzia hírnevét és veszélyezteti az uniós csatlakozásra irányuló erőfeszítéseit;

2.sürgeti a Grúz Álom Párt parlamenti többségét, hogy haladéktalanul vonja vissza a külföldi befolyás átláthatóságáról, valamint a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló jogszabályokat, vezessen be újra nemi kvótákat a helyi és parlamenti választásokon, továbbá biztosítson konszenzuson alapuló politikai folyamatot, ami döntő fontosságú a Központi Választási Bizottság függetlensége és pártatlansága, valamint az ezen intézménybe vetett közbizalom szempontjából; sürgeti a parlamenti többséget birtokló Grúz Álom Pártot, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság egyéb ajánlásait; megismétli felhívását, hogy hagyjanak fel a civil társadalom, a független média, a nemek közötti egyenlőség és az LMBTIQ+-közösség elleni támadásokkal, és biztosítsanak valóban támogató környezetet az országban a civil társadalom és a média számára;

3.hangsúlyozza, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról, illetve a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló jogszabályok visszavonása szükséges lépés lesz az EU és Grúzia közötti kapcsolat javításához;

4.szolidaritást vállal a demokratikus jogaikért és országuk európai jövőjéért küzdő bátor grúz néppel; megismétli, hogy rendíthetetlenül támogatja mindazokat, akik kiállnak az emberi jogokért és védelmezik azokat, és egy olyan békés országért és társadalomért dolgoznak, amely elkötelezett a mindenki számára biztosítandó egyenlőség és emberi méltóság mellett;

5.kéri, hogy az említett illiberális jogszabályok hatályon kívül helyezéséig fagyasszák be a grúz kormánynak nyújtott uniós finanszírozást, és kössék szigorú feltételekhez a grúz kormánynak nyújtandó jövőbeli finanszírozás folyósítását;

6.ismételten felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról, a családi értékekről és a kiskorúak védelméről, valamint a nemi kvóták eltörléséről és választási jogszabályainak egyéb változásairól, valamint általában a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásáról szóló grúz jogszabályok hogyan befolyásolják a vízumliberalizációs kritériumok Grúzia általi folyamatos teljesítését, különös tekintettel az alapvető jogokra vonatkozó kritériumra, amely az uniós vízumliberalizációs politika kulcsfontosságú eleme;

7.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szabjanak ki szankciókat azokra a grúz tisztviselőkre, akik érintettek a grúz állampolgárokkal szembeni emberi jogi jogsértésekben vagy az ország demokratikus visszacsúszásában; felhívja a Tanácsot, hogy fontolja meg személyre szóló szankciók kivetését Bidzina Ivanisvili ellen a grúziai politikai folyamat és emberi jogi helyzet leromlásában játszott szerepe miatt; sürgeti a grúz kereskedelmi bankokat, hogy hajtsák végre a nemzetközi szankciókat;

8.emlékezteti a grúz kormányt, hogy az EU azzal a feltétellel adott tagjelölti státuszt Grúziának, hogy meg fogja tenni a Bizottság 2023. november 8-i közleményében meghatározott lépéseket; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban elfogadott jogszabályok egyértelműen ellentétesek ezzel a céllal, és megakasztják Grúzia uniós integrációját;

9.ismét felszólítja a grúz kormányt, hogy tartsa fenn a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása iránti elkötelezettségét, és ösztönzi, hogy fogadjon el és hajtson végre olyan reformokat, amelyek összhangban vannak az EU-hoz való csatlakozásra irányuló kinyilvánított célkitűzésével, amint azt a grúz állampolgárok nagy többsége kérte;

10.határozottan sürgeti Grúziát mint uniós tagjelölt országot, hogy szabjon ki szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióra válaszul, és a vállalásának megfelelően ténylegesen hajtson végre az uniós szankciók kijátszásának megelőzésére irányuló intézkedéseket; mély aggodalmát fejezi ki a grúz kormány orosz politikákhoz való igazodása és Grúzia Oroszországtól való növekvő függősége miatt, valamint amiatt, hogy a Grúz Álom Párt a 2024. októberi választásokat megelőző kampányában a közvélemény manipulálásának és a dezinformáció terjesztésének eszközeként használja fel az ukrajnai háború erőszakos képeit; felszólítja Grúziát, hogy teljes mértékben igazodjon az EU külpolitikájához és az EU Oroszországgal kapcsolatos stratégiájához;

11.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy garantálják a grúz civil társadalmi szervezetek teljes körű támogatását ebben a nehéz időszakban, többek között az új jogszabályok által rájuk rótt bírságokkal és egyéb terhekkel kapcsolatos kérdések tekintetében;

12.sürgeti a grúz hatóságokat annak biztosítására, hogy a 2024. októberi parlamenti választások megfeleljenek a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak, garantálva egy olyan átlátható, szabad és tisztességes eljárást, amely tükrözi a nép demokratikus akaratát; sürgeti annak a meggyökeresedett gyakorlatnak megszüntetését, hogy a hatalmon lévő párt javára visszaélnek az állami forrásokkal és az igazgatási kapacitásokkal; kitart amellett, hogy a választások integritásának megőrzése érdekében biztosítani kell mind a belföldi, mind a nemzetközi megfigyelők jelenlétét, és felszólít egy kibővített uniós választási megfigyelő misszió létrehozására;

13.mély aggodalmát fejezi ki azon beszámolók miatt, amelyek szerint a grúz kormány akadályokat gördít 30 nem kormányzati szervezet és a Transparency International Georgia koalíciója elé, akadályozva a választási részvételre buzdító kampányuk lebonyolítására irányuló erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy ezek az akadályok megpróbálják aláásni az országban a demokráciát;

14.rendkívül aggasztónak tartja a 2024. március–júniusi tbiliszi tüntetések során tapasztalt rendőri brutalitást, és felhívja a grúz hatóságokat, hogy ezt időben és alaposan vizsgálják ki;

15.ismételten kéri, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala hozzon létre pártatlan és független, hosszú távú nemzetközi választási megfigyelő missziót a közelgő grúziai parlamenti választások nyomon követésére;

16.megismétli a grúz hatóságokhoz intézett felhívását, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Miheil Szaakasvili volt elnököt annak érdekében, hogy külföldön megfelelő orvosi kezelésben részesülhessen;

17.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet ezekre az ügyekre, és a 2024. októberi parlamenti választások előtt és azt követően is szorosan kövessék nyomon a grúziai fejleményeket;

18.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének.

Utolsó frissítés: 2024. október 8.
Jogi nyilatkozat-Adatvédelmi szabályzat