Az Unió bevételei
Az uniós költségvetés finanszírozása nagyrészt saját forrásokból történik, és azokat egyéb bevételek egészítik ki. Az éves bevételeknek teljes mértékben fedezniük kell az éves kiadásokat, mivel a költségvetési hiány nem megengedett. A saját források rendszeréről a Tanács az Európai Parlament véleményét figyelembe véve egyhangúlag határoz, és azt minden tagállamnak meg kell erősítenie. A Bizottság 2022-ben és 2023-ban javaslatot tett a saját források rendszerének reformjára, amely két, új saját forrásokra vonatkozó csomagból áll.
Jogalap
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311.cikke és 322.cikkének (2)bekezdése, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a.cikke és 171.cikke;
- az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről;
- az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről, a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről, valamint a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás kiszámításáról, az említett saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás egyes vonatkozásairól.
é
Az Európai Unió pénzügyi önállóságának biztosítása a költségvetési fegyelem korlátain belül.
Hogyan működik?
A saját forrásokkal látta el az Európai Ҳ岹ái Közösséget (EGK). értelmében az évente lehívható saját források mértéke jelenleg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) legfeljebb 1,4%-ára korlátozódik. Mivel az összes kiadás nem haladhatja meg az összes bevételt, ez a felső határ a kiadásokat is korlátozza a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, jelenlegi többéves pénzügyi keretben (1.4.3.).
A bevételek összetétele
1. Saját források
A „tradicionális” saját források 1970 óta a beszedett vámokból, mezőgazdasági vámokból és cukorilletékekből állnak. A tagállamok által a beszedési költségek fedezésére visszatartható százalékos arányt 20%-ról ismét 25%-ra emelték. A „tradicionális” saját források jelenleg általában a saját forrásokból származó bevételek mintegy 10–15%-át teszik ki[1].
A héaalapú saját forrás lényege, hogy a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó (héa) becsült összegének bizonyos százalékát átutalják az Uniónak. Bár az 1970.évi határozat rendelkezett róla, ezt a forrást a tagállamok héarendszereinek 1979-es harmonizálásáig nem alkalmazták. Jelenleg a héaalapú források a saját forrásokból származó bevételek mintegy 10%-át teszik ki.
A GNI-alapú saját forrást az hozta létre, lényege pedig az, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének az adott év költségvetési eljárása során meghatározott egységes százalékát lefölözik. Eredetileg csak akkor szedték volna be, ha a többi saját forrás nem fedezte volna teljesen a kiadásokat, ma azonban javarészt ebből finanszírozzák az EU költségvetését. A GNI-alapú saját forrás az 1990-es évek vége óta megháromszorozódott, és jelenleg a saját forrásokból származó bevételek mintegy 60–70%-át teszi ki.
A műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrást a 2020.évi vezette be 2021.január1-jétől. Ez a nem újrahasznosított műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (közvetlen átutalás a tagállamok költségvetéséből), amelynek egységes lehívási kulcsa kilogrammonként 0,80EUR. Az uniós átlag alatti egy főre jutó GNI-vel rendelkező tagállamok hozzájárulásait évente 3,8kg/fő műanyaghulladéknak megfelelő átalányösszeggel csökkentik. Az ebből a forrásból származó bevétel az uniós költségvetés mintegy 3-4%-át teszi ki.
2. Egyéb bevételek és az előző évről áthozott egyenleg
Az egyéb bevételek közé tartoznak az EU személyzete által a fizetésük után fizetett adók, a nem uniós országok uniós programokhoz teljesített hozzájárulásai, a kamatfizetések, valamint az uniós jogszabályokat megsértő vállalatok által fizetett bírságok. Többlet esetén minden egyes pénzügyi év eredményét bevételként átviszik a következő év költségvetésébe. Az egyéb bevételek, az eredmény és a technikai kiigazítások általában a teljes bevétel körülbelül 2-8%-át teszik ki.
A hitelfelvétel is az „egyéb bevételek” alatt is szerepel, és jelenleg a költségvetés 25–30%-át teszi ki. Az uniós költségvetés nem lehet deficites, és kiadásait nem lehet hitelfelvétellel finanszírozni. A NextGenerationEU (NGEU) helyreállítási eszköz által nyújtott vissza nem térítendő támogatások és hitelek finanszírozása érdekében azonban a Bizottság kivételes és ideiglenes alapon engedélyt kapott arra, hogy (2018-as árakon) legfeljebb 750milliárdEUR összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. 2026 végén meg kell szüntetni az új nettó hitelfelvételt, és ezután csak refinanszírozási műveletek engedélyezettek.
3. Korrekciós mechanizmusok
A saját források rendszerét a tagállamok nettó hozzájárulásai közötti költségvetési eltérések kiigazítására is felhasználják. Bár az 1984-ben bevezetett „brit visszatérítés” már nem alkalmazandó, Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország a 2021 és 2027 közötti időszakban is részesül majd átalányösszegű korrekcióban.
Az Unió saját forrásainak reformja
A Lisszaboni Szerződés ismételten kimondta, hogy a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni, és fenntartotta a Tanács felhatalmazását arra, hogy a Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag határozatot fogadjon el az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozóan[2], meghatározza a saját források új kategóriáit és megszüntessen már létező kategóriákat. Azt is előírta, hogy az ilyen határozatokra vonatkozó végrehajtási intézkedéseket a Tanács csak a Parlament egyetértésével fogadhatja el, megerősítve ezzel a Parlament pozícióját a folyamatban.
A Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseire építve a Parlament az elmúlt évek során több álláspontjában és állásfoglalásában is szorgalmazta a saját források rendszerének mélyreható reformját[3]. A Parlament felhívta a figyelmet a saját források rendszerével kapcsolatos problémákra, különösen annak túlzott összetettségére és a nemzeti hozzájárulásoktól való pénzügyi függésére.
2017januárjában a saját források rendszerének általános felülvizsgálata céljából 2014-ben létrehozott magas szintű Monti-csoport ismertette az uniós költségvetés finanszírozásának átláthatóbb, egyszerűbb, méltányosabb és demokratikusan elszámoltathatóbb módjairól. A csoport legfontosabb következtetése az volt, hogy a jelenlegi kihívások kezelése és az uniós polgárok számára kézzelfogható eredmények felmutatása érdekében az uniós költségvetés bevételi és kiadási oldalát egyaránt meg kell reformálni.
E jelentés és az azt követő, alapján a Bizottság 2018.május2-án [4] tett a jelenlegi héaalapú saját forrás egyszerűsítésére és egy új sajátforrás-kosár bevezetésére. A Bizottság javasolta továbbá az összes visszatérítés eltörlését és a tagállamok által beszedési költségként visszatartott vámbevételek arányának 20%-ról 10%-ra való csökkentését, valamint a saját források éves lehívására vonatkozó felső határ emelését, hogy figyelembe vegyék az EU-27 teljes GNI-jének csökkenését és az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe történő javasolt integrálását.
Annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikai célkitűzéseket támogató stabilabb uniós költségvetés jöjjön létre, ismételten felszólított az EU új saját forrásai ambiciózus és kiegyensúlyozott kosarának bevezetésére, amely méltányos, egyszerű, átlátható és költségvetési szempontból semleges a polgárok számára. A Parlament emellett reformokat sürgetett a bevételek beszedésének egyszerűbbé, átláthatóbbá és demokratikusabbá tétele, a GNI-hozzájárulások arányának csökkentése, a héaalapú források reformja vagy megszüntetése, valamint a visszatérítés valamennyi formájának fokozatos megszüntetése érdekében.
Reformjavaslatok
Az Európai Tanács 2020.július17–21-i ülésén az állam-, illetve kormányfők megállapodtak az új többéves pénzügyi keretről, az NGEU-ról és a kifizetések felső határának emeléséről, valamint a nem újrafeldolgozott műanyag hulladékon alapuló, 2021januárjától alkalmazandó új saját forrásról.
Az NGEU a Bizottság javaslatán alapult, amely szerint a Covid19-világjárvány hatásainak ellensúlyozása érdekében legfeljebb 750milliárdEUR összegű hitelt kell felvenni a nemzetközi piacokon az EU nevében kibocsátott, 3 és 30 év közötti futamidejű kötvények révén. Annak biztosítása céljából, hogy az EU visszafizesse a piacról felvett forrásokat, a Bizottság a saját források felső határának az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-ával történő kivételes és ideiglenes megemelését javasolta, a korlátnak a GNI 1,2%-áról a GNI 1,4%-ára javasolt állandó növelésén felül, az új gazdasági környezet figyelembevétele érdekében.
Válaszul a Parlament hangsúlyozta, hogy csak további új saját források létrehozása segítheti az NGEU-hoz kapcsolódó hitelfelvételből eredő uniós adósság visszafizetését, ami egyrészt megmenti az uniós költségvetést, másrészt enyhíti a nemzeti költségvetésekre és az uniós polgárokra nehezedő költségvetési nyomást. 2020.ٱ16-á a Parlament konzultációs eljárás keretében kiadott álláspontja megismételte az új saját források ütemterv szerinti bevezetésére és az összes visszatérítés eltörlésére irányuló felhívásait.
2020.november10-én a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalói politikai megállapodásra jutottak a többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási eszköz irányításának egyes vonatkozásairól. Ennek eredményeként új melléklete ütemtervet határozott meg az új saját forrásoknak a 2021–2027-es időszakban történő bevezetésére vonatkozóan. Az új saját forrásokból származó bevételnek elegendőnek kell lennie az NGEU visszafizetésének fedezésére, míg az esetleges többletbevételnek az uniós költségvetést kell finanszíroznia.
A saját forrásokról szóló, 2020.december14-én elfogadott új határozat értelmében egyes tagállamok esetében megmaradnak a visszatérítések, és a vámbeszedési költségek 20%-ról 25%-ra emelkednek. Miután 2021.május31-ig valamennyi tagállam megerősítette, a saját forrásokról szóló határozat visszamenőleges hatállyal 2021.január1-jétől alkalmazandó.
Az és az irányuló, 2021.július14-i javaslatokat követően 2021.december22-én közzétették . A javaslat előírja, hogy az elárverezett ETS kibocsátási egységekből származó bevételek 25%-át, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból származó bevétel 75%-át, valamint a nemzetközi társasági adózásról szóló, Ҳ岹ái Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/G20 megállapodás (első pillér) értelmében az uniós tagállamok számára átcsoportosított fennmaradó nyereség 15%-át be kell fizetni az uniós költségvetésbe.
A Bizottság 2023.június20-án közzétette . Ez tartalmazott egy ideiglenes statisztikai saját forrást, amelyet a vállalatok nyeresége után fizetett nemzeti hozzájárulásként kell kifizetni, a névleges uniós vállalati nyereségalap 0,5%-ával számolva (a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok ágazatainak az Eurostat által számított bruttó működési eredménye alapján).Végül ezt egy valódi saját forrás váltja fel, amely a társasági adózáson alapul, egy jövőbeli hozzájárulása alapján. A javaslat az ETS saját forrás lehívási arányának 25%-ról 30%-ra történő emelését is előirányozza, amit a növekvő szén-dioxid-árak indokolnak. A javasolt csomag 2024-től mintegy 23milliárdEUR, 2028-tól pedig 36milliárdEUR éves többletbevételt eredményezhet, ami a teljes bevétel mintegy 18–20%-ának felel meg.
A közelmúltban javasolt valamennyi új saját forrás jelenleg a Tanács határozatára vár.
Az Európai Parlament álláspontja
Az új saját források első kosaráról folytatott konzultációs eljárás során a Parlament– – általánosságban támogatta a javaslatot. A Parlament 2023.május10-én állásfoglalást is elfogadott, amelyben sürgette a Tanácsot, hogy fogadja el az első kosarat, és további új saját forrásokat is javasolt.
Andras Schwarcz