A költségvetés végrehajtása
A tagállamokkal együttműködve és az Európai Parlament politikai ellenőrzése mellett a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért.
Jogalap
- Az (EUMSZ) 290–291., 317–319.és 321–323.cikke, valamint az Euratom-Szerződés 179.cikke;
- a költségvetési rendelet, azaz az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018.július18-i ;
- az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, .
é쾱űé
A Bizottság felel a költségvetés bevételeinek és kiadásainak a szerződésekkel, valamint a költségvetési rendeletben rögzített rendelkezésekkel és utasításokkal összhangban, továbbá az engedélyezett előirányzatok keretein belüli végrehajtásáért (1.4.3.).
A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás– azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség– elveivel összhangban használják fel.
íá
A. Alapvető mechanizmus
A költségvetés végrehajtása két fő műveletből tevődik össze: kötelezettségvállalások, amelyeket kifizetések követnek. A kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás esetében határozat születik egy adott költségvetési tételből származó adott összeg bizonyos tevékenység finanszírozása céljából történő felhasználásáról. A megfelelő jogi kötelezettségvállalások (pl.szerződések) létrejötte és a kért szolgáltatás vagy építési beruházás teljesítése vagy a megrendelt áruk szállítása után a kiadást engedélyezik, és a kifizetést végrehajtják.
B. Végrehajtási módszerek
A Bizottság a költségvetést bármely alábbi módon végrehajthatja:
- közvetlenül („közvetlen irányítás”), szervezeti egységein vagy végrehajtó ügynökségein keresztül;
- a tagállamokkal közösen („megosztott irányítás”);
- közvetve („közvetett irányítás”), a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal más szerveket vagy személyeket– például nem uniós országokat, nemzetközi szervezeteket vagy másokat– megbízva.
A gyakorlatban a költségvetés mintegy 70%-át „megosztott irányítás” keretében költik el, amelynek során a pénzeszközök elosztását és a kiadások kezelését a tagállamok végzik, körülbelül 20%-át „közvetlen irányítással” a Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei hajtják végre, és a fennmaradó 10% tartozik „közvetett irányítás” alá[1].
A a Bizottság által közvetlenül kezelt pénzeszközök kedvezményezettjeiről nyújt információkat. Ezen felül az egyes tagállamok felelősek az általuk közvetlen vagy közvetett irányítással kezelt pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételéért.
Az EUMSZ 317.cikke kimondja, hogy a Bizottság a költségvetést a tagállamokkal együttműködve hajtja végre, és hogy az EUMSZ 322.cikke értelmében elfogadott rendelkezések meghatározzák a költségvetés végrehajtása során a tagállamokat terhelő ellenőrzési és számviteli kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget.
Emellett az uniós jogszabályok végrehajtásának tágabb összefüggésében az EUMSZ 290.és 291.cikke rendelkezik a Bizottság felhatalmazására és a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökre vonatkozó szabályokról, különös tekintettel a Bizottság ezzel kapcsolatos– a tagállamok, a Tanács és az Európai Parlament általi– ellenőrzésére.
Az EUMSZ 290.cikke szerint a jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek „a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik”. A Parlamentnek és a Tanácsnak joga van visszavonni a Bizottságnak adott felhatalmazást, illetve kifogást emelni ellene, megakadályozva ezáltal annak hatálybalépését.
Az EUMSZ 291.cikke a Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket szabályozza. Miközben a 291.cikk (1)bekezdése szerint a tagállamok felelősek azért, hogy nemzeti jogukban elfogadják a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a 291.cikk (2)bekezdése rendelkezik arról, hogy ha „valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie”, az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, illetve az (EUSZ) 24.és 26.cikkében előírt esetben a Tanácsra. Az EUMSZ 291.cikkének (3)bekezdése értelmében a Parlament és a Tanács rendeletekben előre meghatározza a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok szabályait.
A költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló új intézményközi megállapodást az intézmények 2020-ban írták alá. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó párhuzamosan elfogadott megállapodás célja nem csupán az intézmények költségvetési kérdésekben való folyamatos együttműködésének biztosítása, hanem az Unió éves költségvetési eljárásának javítása, valamint– egy mellékletben foglalt ütemterv révén– az e többéves pénzügyi kereten belüli új saját források bevezetésének megkönnyítése az EU számára.
Az EUMSZ 291.cikkét kiegészíti a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011.február16-i . Ezt az ellenőrzést a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével működő bizottságok végzik. A rendelet két új eljárástípust határoz meg, amelyek az adott jogi aktus hatályától függően alkalmazandók: a vizsgálóbizottsági eljárás esetében a Bizottság nem fogadhatja el az intézkedést, ha a bizottság véleménye kedvezőtlen; a tanácsadó bizottsági eljárás esetében a Bizottság köteles a bizottsági következtetések „lehető legteljesebb” figyelembevételére, de nem köti a bizottság véleménye.
Azokat a tagállamokat, amelyek helytelenül hajtják végre a költségvetést, a záróelszámolási eljárás és a támogathatósági ellenőrzések keretében szankcionálják: a Bizottság és a Számvevőszék által végzett ellenőrzéseket követően a nemzeti kormányok által az uniós költségvetésből kapott bevételeket a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetésének kérelmezésével ellentételezik. Ezekről a korrekciókról a Bizottság határoz a végrehajtási hatáskörökre vonatkozó, fent említett eljárásoknak megfelelően (1.4.5.).
A költségvetés végrehajtását ezért a Számvevőszék rendszeresen megvizsgálja (1.3.12.). Egyes ágazatokat ismétlődően bírált jelentéseiben.
C. Végrehajtási szabályok
A költségvetési rendelet az EUMSZ 332.cikke alapján tartalmazza a költségvetés végrehajtását vezérlő valamennyi alapelvet és szabályt. Horizontális jellegű, azaz minden kiadási területre és minden bevételre alkalmazandó. A költségvetés végrehajtására alkalmazandó további szabályokat a bizonyos uniós szakpolitikákra kiterjedő ágazati rendeletek tartalmazzák.
A jelenleg hatályos költségvetési rendeletet 2018júliusában fogadták el, és 2018.augusztus2-án lépett hatályba. Az európai intézmények igazgatási előirányzatainak végrehajtására vonatkozó legtöbb rendelkezése azonban csak 2019.január1-jén lépett hatályba[2].
A Bizottság fő eszköze a költségvetés végrehajtására és végrehajtásának ellenőrzésére számítógépesített elszámolási rendszere, az ABAC (eredményszemléletű elszámolás). A Bizottság intézkedést hozott a legmagasabb szintű nemzetközi számviteli normák teljesítése érdekében, ideértve különösen a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által létrehozott nemzetközi költségvetési számviteli standardokat. A költségvetés végrehajtásának fontos eleme a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó uniós jogszabályoknak való megfelelés (árubeszerzés, építési beruházások és szolgáltatások 2.1.10.). Emellett a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) megerősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Lehetővé teszi az uniós forrásokat kérelmező vagy a Bizottsággal vagy más intézményekkel jogi kötelezettségvállalást aláíró, megbízhatatlan személyek és szervezetek korai felderítését, kizárását és pénzügyi szankcióját[3].
Az Európai Parlament szerepe
Az Európai Parlament költségvetéssel kapcsolatos szerepe kettős:
- a költségvetési hatóság két ágának egyikeként a Tanáccsal közösen engedélyezi a következő évre vonatkozó költségvetési előirányzatokat;
- az éves mentesítési eljárás keretében ellenőrzi a költségvetés előző évi végrehajtását.
A költségvetési eljárás során a Parlament elsődleges befolyással bír az uniós költségvetés végrehajtását illetően, a költségvetési eljárás (1.2.5.) keretében a források elosztására vonatkozóan tett módosítások és meghozott határozatok útján.
Ha kétségei merülnek fel a kiadások indokoltságát vagy a Bizottság azon képességét illetően, hogy azokat végrehajtsa, a Parlament dönthet úgy, hogy igénybe veszi a költségvetési tartalék mechanizmusát, és a kért forrásokat tartalékba helyezi mindaddig, amíg a Bizottság a tartalékból történő forrásátcsoportosításra irányuló kérelem részeként megfelelő bizonyítékot nem szolgáltat. Az átcsoportosítási javaslatokat mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak jóvá kell hagynia. Az előirányzatok mindaddig nem hajthatók végre, amíg át nem csoportosították őket a tartalékból a vonatkozó költségvetési sor alá.
A mentesítési eljárás (1.4.5.) lehetővé teszi a Parlament számára a folyó költségvetés végrehajtásának ellenőrzését. Bár a legtöbb felmerülő kérdés a mentesítés tárgyát képező időszakot (rendszerint az előző évet) érinti, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által– a mentesítési eljárás keretében– a Bizottsághoz intézett kérdések közül sok a folyó költségvetés végrehajtásához kapcsolódik. A mentesítésről szóló állásfoglalás, amely a mentesítő határozat szerves részét képezi, számos kötelezettséget és ajánlást fogalmaz meg a Bizottság, illetve a költségvetés végrehajtásában részt vevő egyéb szervek számára.
A Lisszaboni Szerződés értelmében a Tanáccsal együtt a Parlament felel azon költségvetési szabályok megállapításáért, „amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást” (az EUMSZ 322.cikkének (1)bekezdése).
Emellett a Parlament szinte minden szakpolitikai területen befolyásolja a költségvetés végrehajtását saját jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységei útján, pl. jelentések és állásfoglalások révén, vagy akár azáltal, hogy szóbeli vagy írásbeli választ igénylő kérdést intéz a Bizottsághoz.
A Parlament az utóbbi néhány évben megerősítette a Bizottság felett gyakorolt politikai ellenőrzését olyan eszközök bevezetése útján, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök felhasználására, valamint a fennálló kötelezettségvállalások összegére– vagyis a még ki nem fizetett jogi kötelezettségvállalásokra– vonatkozó információcserét. A fennálló kötelezettségvállalások hosszú időn át halmozódva problémát jelenthetnek, ezért a Parlament ösztönzi a Bizottságot ezek folyamatos ellenőrzésére.
Új eszközöket alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a végrehajtási folyamat megfelelőbb nyomon követését, valamint az uniós programok ár-érték arányának javítását. A Parlament e célból magas színvonalú tevékenységi nyilatkozatokat sürget (amelyeket a Bizottság az előzetes általános költségvetési tervezetre vonatkozó munkadokumentumok keretében készít el), és szorgalmazza az uniós programok költséghatékonyságáról szóló elemzések rendszeres benyújtását.
A témával kapcsolatos további információkért látogasson el a Költségvetési Bizottság DzԱá.
Stefan Schulz